15 hónappal kukázást tiltó előterjesztése után most saját tábora hátrált ki Dr. Kocsis Máté hajléktalanügyi referens mögül, aki így kénytelen-kelletlen visszavonulót fúj. Április 5-én, Kocsis Máté "bólogató jánosaival" együtt hatályon kívül helyezi a kukázás tiltását, így újra legális tevékenységgé válik Józsefvárosban a kukázás.

Az abszurd rendelet, mely sajnos nem az egyedüli volt az országban, több dologra is ráirányította a figyelmet:

Megmutatta, hogy sajnos egy népszavazáson a szavazásra jogosult állampolgárok egy kicsiny részét (50000-ből), mintegy 7500 embert sikerült lépre csalnia a kerületi polgármesternek és az őt támogató helyi képviselőknek, hogy aztán ezek az állampolgárok arra szavazzanak, amit az alkotmánybíróság nemes egyszerűséggel "hátrányos megkülönböztetés okozásának" nyilvánított.

Rávilágított, hogy a szociális szakma helyesen járt el akkor, amikor kiállt ama szociális munkás kollégák mellett, akik szabálysértési figyelmeztetést kaptak ill. akiket hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekménye miatt elítéltek, amiért elsőként radikális szakmai akcióval hívták fel a közvélemény figyelmét a józsefvárosi alkotmánysértő döntéshozók rendeletére.

Magyarországon, az elmúlt 15 hónapban megtörténhetett, hogy egy önkormányzat, annak polgármestere és képviselői - túllépve jogalkotó hatáskörükön - hátrányos megkülönböztetést okozzanak magyar állampolgároknak. A józsefvárosi döntéshozók ahelyett, hogy arra költenék a választópolgárok pénzét, hogy a nyomort enyhítsék badarságokra pazarolták azt, anyagi eszközök segítségével alkotmányellenes kérdésekkel kapcsolatban kiírt népszavazáson próbáltak meg kirekeszteni és bűnözővé nyilvánítani egyes társadalmi csoportokat.

Szociális munkásokként mi mindent elkövettünk, hogy gátat szabjunk és megakadályozzuk a kukázásra szoruló embertársaink törvényen kívül helyezését. A szemétháború utolsó előtti lépéseként, feljelentést tettünk hivatali visszaélés, közösség tagja elleni erőszak, zaklatás és kényszerítés miatt "ismeretlen tettesek" ellen.

Végül engedjék meg, hogy köszönetet mondjunk mindazoknak, akik a rendelet visszavonása érdekében fórumokat szerveztek, a józsefvárosi népszavazáson a "nemek" mellett kampányoltak, szórólapokat terjesztettek. Azoknak, akik tüntettek ellene, akik, tiltakozásuk jeléül, a decemberi hidegben a szabálysértési iroda előtt éjszakáztak, akik végig ülték velünk a tárgyalásokat. Köszönjük volt és jelenlegi tanárainknak, mindenkinek, akik mellettünk álltak, civileknek és szakmabelieknek, fedél nélküli aktivista barátainknak, az újságíróknak és bloggereknek, a velünk szolidaritást vállaló nemzetközi szociális szakmai szervezeteknek: egyszóval Mindenkinek!

 Új Szemlélet

 2012. április 4.

Plakátozni indultam, a Civil Fórum legelső találkozóját igyekeztem a "végeken" hirdetni. Gyakran megesik, hogy vélt vagy valós világot fedezek fel, ami lenyűgöz. Kerületünk szélén jártam már, azt hittem ismerem, de a Vagon térre jutva rácsodálkoztam az ismeretlen városrészre. Nem a kerületi turizmust szeretném a pihenő- és lakóövezetekben fellendíteni, elég, ha a nyájas olvasó tud arról, hogy a  Salgótarjáni út, a Könyves Kálmán körút és sínek által határolt kis háromszög maga a csoda, egy külön egység.

A Tisztviselőtelephez közel a 1890-es években épített MÁV lakótelep jellegzetes kertes földszintes és egyemeletes lakóházak együtteséből áll. Az említett része a körúton belül található, konkrétan a Lokomotív-, Szemafor utca és a Vagon tér. Sikerült helyivel találkoznom és beszélgetnem, ott is aktívak - igaz, hogy a szomszédos kerületben-, szemétszedésre készülnek.

Az óbudai gázgyári lakótelepet ismerem, mint a szociális gondoskodás létező mintapéldájaként a gyár munkásainak épített lakóegységet. Jó lenne tudni, hogy ezek a közösségek hogy maradnak fent, megvannak-e egyáltalán. Örülök minden kívülről közösségnek tűnő egységnek, és remélem, hogy csoporton belül is érzik ezt, önazonosságuk része.

Aki valamiért lemaradt volna a Lánchíd Rádió januári beszélgetéséről, most pótolhatja ismereteit és/vagy bővítheti, hisz a kép ezerszer többet ér a szónál, s a mellékelt mintegy 25 percben igazi közelképet kaphatunk Kocsis Máté polgármester, parlamenti képviselő emberi vonatkozásairól. Konkrétan azt ígéri a Parlament Tv kisfilmjét beharangozó jozsefvaros.hu, hogy „úgy mutatja be, ahogy nagyon kevesen ismerik”.

És valóban. Nagyon kevesen, mondhatni senki nem ismerheti olyannak Kocsis Mátét, mint amilyennek a kisfilm bemutatja. Ilyen ember ugyanis csak a mesékben és a propagandafilmekben létezik. Szegény Mátét már másodjára viszik a bozótosba. Mert nyilvánvaló: nem rajta, a konstrukción múlik, hogy az első pillanattól az utolsóig hiteltelen ez az „emberarcú” megközelítés. Nem lehet jó, igaz, ami egyoldalú. Hogy a Parlament Tv vállaltan lemegy kutyába, az az ő dolga – bár mi fizetjük a cehhet -, de miért partner erre számos közéleti döntéshozó, akik az arcukat adják ehhez a demagógi-folyamhoz? (A nyakkendő mögött egy sorozat címe, melyben parlamenti és önkormányzati figurákat mutatnak be „olyan szemszögből, ami politikai híradásokban rejtve marad”). És főként miért gondolta – gondolja valaki, hogy ez így jó, erre így szükség van?

Ez itt a kérdés.

Ez a politikai-és kommunikációs ízlésficam, megtámogatva pénzzel és hatalommal, ez az, ami nyugtalanító. Mert ismerős. Kicsit primitívebben, durvábban, az ötvenes években (hogy messzebbre ne menjek) láthattunk, hallhattunk lelkes beszámolókat a Szabad Nép félórákról, a sztahanovista újlakásba költözéséről (ahonnan a felvétel végeztével elvitték a bútor-,- rádió, stb. díszleteket) a magyar narancs és a nehézipar diadaláról… mindenki tudta, hogy hazugság. Azok is, akik megrendelték, azok is, akikről és akik készítették, s azok is, akik nézték.

Aztán egy idő után kitört a forradalom.

A Kocsis Máté emberi vonatkozásait bemutatni próbáló kisfilmmel nem az a baj, hogy hamis (eleve nem lehet más, ha kutyából készül), hanem, hogy egyáltalán megszületett. Hogy létezik egy olyan (hatalmi) apparátus – gondoljuk csak meg, mennyi minden(ki) kellett ehhez -, amely zökkenőmentesen végig tudja vinni propagandaszándékát, az ötlettől a bemutatásig.  És témánk szempontjából mindegy, hogy egy túlbuzgó, megélhetési újságíró találta ki és fent bólintottak rá, vagy fordítva. És  közben senki sem emelte fel a kezét, vagy a hangját..

Ha pusztán a szándékot nézem: lássa meg jobban a nép kikre szavazott, kik a vezetőik – az nemes – bár szinte reménytelen vállalkozás. De abban a pillanatban, ha kiretusáljuk (kihazudjuk) a portréból a konfliktust, a fájdalmat, a megpróbáltatást, a vágyakat, az esetleges bukás(oka)t, kártyavárként dől össze az egész. S világossá válik: itt cinkelt lapokkal játszanak. S ha kicsiben, akkor feltehetően nagyban is. Ebben a 25 percben kettő (2) konfliktusos helyzetről szerzünk tudomást: Máté gyerekkorában hógolyóval bedobott egy ablakot, és iskolás korában nem szerette az énekórákat. Durva. Egyébként mindenki mosolyog: a némettanártól kezdve a ruhatisztítón át a kézilabdaedzőig. Mi mást tehetnének. Ez egy ilyen produkció. Mondhatni, ez egy ilyen világ.

Létezik ugyan, egy olyan újságíró garnitúra, aki tudott, és mert kérdezni, - már a Kádár korszakban is. Most java részt munkanélküliek. Nyilvánvaló, a hatalom nem szereti a kényelmetlen kérdéseket, az árnyékos oldalt, a nyilvános zökkenőket. Ezért szolgákat alkalmaz. (Ilyenek mindig is voltak.) És ezzel a nézőt-hallgatót is megpróbálja szolgává tenni.

Egy időben ezt úgy hívták: agymosás. A filmben csak hajmosást láthatunk. A többi rejtve marad – ahogy ez mondva is van.

 Gyalogos az úttesten csak meghatározott szabályok alapján kelhet át. Sokan nem tudják, de a KRESZ a gyalogosokról is rendelkezik, lámpás zebra:

8. § A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek

 

(1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelző készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítő hangjelzést is adhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;

b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni;

c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései - értelemszerűen - az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

(4) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelző készülék jelzései - értelemszerűen - irányadók a gyalogosokra is.

 Villogó zöld fénynél zebrára lépő ismerősöm kapott már helyszíni bírságot (6 000 Huf), hiszen ami tilos az tilos. Viszont nem mindenhol van lámpa a zebránál; sőt, sok helyen zebra sincs:

21. § Gyalogosok közlekedése

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,

a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

(9) A gyalogosnak tilos

a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
 

 Szóval ezeket is jó tudni, hiszen sokkal többször közlekedünk gyalogosan, mint bármi egyéb formában. És tényleg, van olyan, hogy a zebra nélkül is elsőbbsége van a gyalognak - de sokszor zebrán sem kapja meg azt: szinte naponta számolnak be a híradók zebrán elgázolt ember(ek)ről.

 Kampány indult a veszélyes útszakaszok feltérképezéséért; és ki tudná jobban, hogy hol gázos a helyzet, mint az ott lakó, aki minden nap arra jár, többször is? Íme, a kerület így néz ki most. Kattintásra megnő!

A térképet itt éred el, a jobb felső sarokban tudod jelenteni azt a helyet, ami szerinted veszélyes.

Apró dolog, de ezzel is hozzáteszel valamit a helyzet jobbításáért. Jelöld be akkor is, ha már bőven van ott pötty; mint például a Gutenberg téren. 

Közös érdek!

 A Jegyzőasszony. Volt. Kocsis Máté első - na jó, az elsők egyike - intézkedése volt nyugdíjba küldeni. Erőből, ahogy akkor fogalmazott.

Régóta keringenek a kerületben mendemondák arról, hogy kis pénzzel a jegyzőnél el lehet intézni dolgokat. A Verseny utcai piac bezárása kapcsán mesélték az árusok, hogy a piac bezárása előtt megüzente: 40 milla, és maradhat minden...persze, lehet ez is rosszindulatú pletyka.

Most viszont előzetesbe került. A vád vesztegetés. A hír:

Vesztegetéssel gyanúsítja Józsefváros volt jegyzőjét a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A bíróság ma dönt, elrendeli-e X. Judit és társai előzetes letartóztatását. A védelem szerint gyenge lábakon áll a gyanúsítás.

Információink szerint titkos nyomozást követően hétfőn vesztegetés gyanúsítottjaként őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség X. Juditot, Józsefváros volt jegyzőjét, V. Katalint, a VIII. kerületi önkormányzat jegyzői referensét és K. Béla vállalkozót. Az ügyészség mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását kezdeményezte, miután a nyomozás adatai alapján szerintük tartani lehet attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén bizonyítékokat semmisítenének meg, és összebeszélnének a még nem azonosított társaikkal.

A nyomozóügyészek három, egymástól független ügyben indítottak eljárást, melyek közül eddig a nyomozó hatóság szerint bizonyíthatóan egy érinti a volt jegyzőt. A volt Ganz-telepen lévő 23-as számú épület irodaházzá alakításával összefüggésben K. Béla cégtulajdonos egymillió forintot ajánlott fel a jegyzőnek és a jegyzői referensnek, amennyiben a szükséges engedélyeket a kérelmének megfelelően és zökkenőmentesen megkapja. A vállalkozó által várt határozat 2011. január 13-én emelkedett jogerőre, az ügyészség szerint ez után a vállalkozó egy közvetítőn keresztül el is juttatta a felajánlott összeget a címzettekhez.

A Blaha Lujza téren épült bevásárlóközpontban létesített kaszinó ügyében is segítséget kértek V. Katalintól, s a nyomozás eddigi adatai szerint ő meg is próbált segíteni. Valaki felhívta telefonon, és azt kérte, intézze el, hogy a szórakozóhely bejárata a Blaha Lujza térre és ne a gyér forgalmú mellékutcára nyílhasson, cserébe egyebek között munkát ajánlottak V. fiának a kaszinóban. Ebben az esetben a megrendelt határozat végül nem született meg…

A gyanúsításban nevesített harmadik ügy szintén a Ganz-telephez köthető. A 227-es épület átalakításával kapcsolatban kért segítséget egy vállalkozó, nevezetesen, hogy a törvényben előírt bejelentési kötelezettségeire a hatóság időben és gördülékenyen reagáljon. Egy grillsütőt ajánlott az ügyintézőnek cserébe, aki azonban visszautasította az ajánlatot. Ekkor kereste meg a vállalkozó V. Katalint, aki intézkedett...

Az ügyészség X. Juditot hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, K. Bélát vesztegetéssel, V. Katalint pedig vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel gyanúsítja. Nem zárják ki azonban az ügyészségi nyomozók, hogy az ügyben további gyanúsítottak is lesznek.

X. Judit védője szerint a gyanú „meglehetősen gyenge lábakon áll”, szerinte egy elfogulatlannak nem nevezhető tanú vallomására épül. A nyomozó hatóság súlyosan téved a védencének tulajdonított, de általa el nem követett cselekmény megítélését illetően, mivel jelentőségükhöz képest messze túlértékelt bizonyos állítólagos bizonyítékokat.

A bíróság szerdán dönt az ügyészi indítványról.

 

 via

Szóval eljött az ideje. Ezt jó tudni. Ez reményt adhat mindenkinek, hiszen bűn nem marad büntetlen - csak idő kérdése.

Mindig.

Nem ez volt a címe, de a célja igen annak a beszélgetésnek, amely a Lánchíd Rádió január 16-i adásában volt hallható Kocsis Máté polgármesterrel, parlamenti képviselővel. A vállaltan elfogult, sőt elfogódott kérdező, Csintalan Sándor ötven percen át kérdezte Kocsist gyerek-és ifjúkoráról, politikai szocializációjáról, a sikerrel kapcsolatos, esetleges rangkórságról, de szóba került a hajléktalan-ügy és egy mondat erejéig a drogkérdés is.

 

Akit érdekel, meghallgathatja ezen a linken, akit nem, annak mazsoláznék néhány apróságot, a teljesség igénye nélkül. Újat viszonylag keveset tudhattunk meg, a harminc éves korára fényes, politikai karriert befutott Kocsis Mátéról. Dédnagyapja már aktívan politizált – kisgazda színekben -, apja MIÉP képviselő-jelölt, a nyolc-kilenc éves Máté élénken figyeli a rendszerváltozást vezető Nemzeti Kerekasztalról szóló beszámolókat. Végzett gimnazistaként, majd jogász hallgatóként számos szervezet munkájába kóstol bele, de az első igazán komoly vállalása, az egyetem elvégzése után történik, amikor a Fidesz felé fordul érdeklődése. Aktívan részt vesz a párt választási előkészületeiben, s 2006-ban már delegálják a Fővárosi Választási Bizottságba. Ebben az évben már indítják is az önkormányzati választásokon, így lesz képviselő, majd egy lendülettel alpolgármester is. Csécsei Béla időközi lemondását követően pedig 2009 novemberében polgármesternek választja a kerület, s rá egy évre parlamenti képviselőnek.

 

via

 

Ötven perc sok is, kevés is. S miután nem közszolgálati rádióban hangzott el a beszélgetés, nem kérhetjük számon a riportertől, hogy például miért nem kérdezett rá – ha már a papa miépes tagsága szóba került -, Kocsis Máté nyilvánvaló hazugságára saját miépes múltját illetően, vagy a hajléktalan ügy kapcsán elért konkrét eredményekre, vagy új alkotmányunk erőszakos terjesztésére. És csak sajnálhatjuk, hogy valójában nem derült fény ennek a kivételes karriernek a külső-belső mozgatórugóira sem. Pedig mindkettő hallatlanul izgalmas téma. Kocsis Máté az ember alig-alig tudott megnyilvánulni ebben a langyosvízben.  Hogy álmok, vágyak, kalandok, kudarcok, félelmek, élmények, nők, példaképek mintha nem is léteznének egy harminc éves ember világában, ez inkább a kérdezőt, mint a kérdezettet minősíti. (s ha mégis így lenne, az nekem vízió: egy arctalan, jellegtelen, technokrata világ /elő/képe). Az, hogy Kocsis Máté akvarista, s pihenésképp afrikai sügéreket nézeget esténként otthonában, hogy nincs testőre, s szándéka szerint nem lesz ebadó a kerületben, mert sok magányos embernek a kutya az egyetlen társa – ettől a riporter teljesen elérzékenyült -, nos, ezek voltak a polgármester kihangosított emberi vonásai. Kihagyott lehetőség maradt minden szempontból ez a majd’ egy óra, mert a polgármester hiteles hangon beszélt arról, hogy magáénak érzi ezt a kerületet, itt nőtt fel, ismeri minden utcáját, rengeteg emberi kpcsolata van és távol áll tőle az übermencs magatartás. 

 

Sebaj. Lehet, hogy a fürdőzés folytatódik a Lánchíd Rádióban, mert Kocsis egy mondata – miszerint az az év a drog ellenes küzdelem éve lesz, és nagyon elszánt, kemény lépésekre készül -, felkeltette Csintalan riporter érdeklődését (idézem.” polgármester úr rettenetesen felizgatott drog ügyben”), a témára tehát vissza fognak térni.

 

stradivari

 via

 Van a Szentkirályi utcában. Nem sokszor járok arra, de az elmúlt héten háromszor is végigjöttem rajta, este. Töksötét, az emberek botorkálnak és minden szembejövőt gyanúsan méregetünk, ki tudja, milyen szándék vezérli...

Mit tehet ilyenkor az egyszerű polgár? Alap, hogy felhívja a köztereseket, ők azért vannak az utcán, hogy ilyenekre (is) figyeljenek, intézkedjenek. Közérdekű számuk: 06-80-204-618. Megvan neked is? Mentsd el, mindig jól jöhet.

Nosza, fel is hívtam 21:38-kor, és nagyon sajnálom, hogy nincs rögzítve, mert érdekes beszélgetés volt: se bemutatkozás, se köszönés, egy kurta igen hangzott először. Többedszeri érdeklődésemre árulta csak el a nevét az úr, illetve akkor mondta azt is, hogy jó helyre csörögtem, ő a közterület-felügyelet jelenleg. Mit akarok, mondjam már..Mondom neki, sötét van, szólok, intézkedjenek.

Hát az nem az ő dolguk, az ELMÜ intézi, őket kell keresni -  de előre szól, 8 (nyolc !!!) napjuk van intézkedni. Rendben, akkor ennyi ideig még sötét lesz, de én hívjam az ELMÜ-t? Igen, maga, meg aki az utcában lakik. Akkor az nem elég, ha Önökhöz ezt bejelentem, nem jelzik hivatalos úton? Hát, végül is, mi is jelenthetjük, de 8 (nyolc) napjuk van kijavítani. Rendben, köszönöm az információt.

Volt már egy ilyen eset, akkor jeleztem a szolgáltató felé, és valóban, megoldották néhány nap alatt. Olyan is volt, hogy a Német utca, a közteresek előtt volt sötét, ott is inkább bejelentettem, az a biztos. 

Most is így tettem. 

Sajnos, azóta megváltozott az online hibabejelentő, így kicsit keresgélnem kellett, de annyira nem rejtették el. Képet is lehet feltölteni, én is felraktam kettőt, lássák ők, hogy mi nem látunk.

No, ez sem sikerült. A következő kis üzenetet kaptam, amikor el akartam küldeni:

Terjed a sötét, úgy tűnik. Én nem adom fel, holnap telefonálok, aztán megpróbálom megint online - remélem szabógáborunk is beveti magát.

UPDATE

Ma este ismét arra jártam, és valóban, részben megoldódott a probléma - azonban a legkritikusabb részen még mindig sötét van. Igaz, most már dereng valami, ám ugyanúgy nekimehetek a járdára húzott kerítésnek, vagy törhetem bokám a sötét miatt. A kerítésre ki lehetne tenni egy sárga villogót, mint útfelbontásnál szoktak az autóknak - vagy a gyalognak mindegy?

Jó hír, hogy szabógábor tartja a szavát: pont akkor csorgott el a Jófiúk ladikja mellettem, amikor fotózni kezdtem. 

Látszik, hogy dolgoztak, feltörték a járdát, figyelmeztető szalaggal el is kerítették, most már lehet, hogy csak napok kérdése, és végig fényes lesz az utca.

Kíváncsi vagyok, mi lesz a kerítés sorsa, azzal kezd-e valaki valamit...

Minden a legnagyobb rendben. Pártunk és Kormányunk hű katonája, szeretett Polgármesterünk terv szerint halad, és már most érezhetően élhetőbb lett a kerület - ami nem pusztán egy rész a főváros szövetében, de egy önálló település: Józsefváros.

A problémák - vagyis inkább gondocskák - megoldása folyamatban, amiről nem beszélünk, az nincs is.

Aki mást mond, hazudik, és mint olyanra, a Törvény teljes szigorával lecsapnak. Ha másként nem, ráhúznak egy törvényt; vagy visszamenőleges hatállyal létrehozzák azt.

Ezért aztán nem is tudtam miről írni, hiszen minden a legnagyobb rendben van.

Isten és Kocsis Máténak hála.

A hivatal még mindig nem akar kommunikálni alattvalóival polgáraival; csak akkor hajlamos válaszolni, ha kitartóan, újra és újra felteszik a kérdést. Van ez így, hogy nem jön be a "nem felelünk, majd csak megunja!"...

Volt ez a nyílt vita meghirdetve a Civil Stratégiáról, ami elmaradt, aztán utólag még a nyomait is el akarták tüntetni. Nem sikerült maradéktalanul, így aztán megmagyarázzák: naná, hogy a munkatárs a hibás, ő baltázta el az egészet.

Szóval még csak nem is az volt, aminek kinézett. Mókásak ezek a magyarázkodások, nem?

 Közmeghallgatás lesz december 15.-én. Törvény kötelezi erre a hivatalt, legalább évente egyszer - szerintem simán lehetne ezt negyedévente tartani, hiszen van bőven észrevétel, javaslat a polgárok részéről; a testület meg mégiscsak minket, választókat, józsefvárosiakat szolgál.

Én reméltem is, hogy legalább évi kettőre (legoptimistább várakozásom négy volt) gyarapodik ezek száma, hiszen Máté annyira szeretett lakossági fórumokra járni, annyira foglalkozott a kerület életével egy-két éve, hogy ezek után szinte természetesnek tűnt ez a várakozásom.

A legutóbbi közmeghallgatás - egy éve volt - nem sikerült túl jól. Kevés időt kaptak az emberek, a moderátor be-be szólogatott; rossz szájízzel távoztak azok, akik időt szántak erre, készültek kérdésekkel, ötletekkel. 

Született is egy javaslat - amit három civil szervezet jegyzett - a közmeghallgatás menetének javítására:

 Tisztelt Képviselő-testület!

 

Az alábbiakban néhány észrevételt és javaslatot tennénk a közelgő közmeghallgatás eredményesebbé tétele érdekében.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy ez az évente egyszer létrejövő fórum teljesebbé, érdemibbé válhatna, ha  a rendelkezésre álló időben a „köz” arányosabban juthatna szóhoz.

 

A legutóbbi közmeghallgatáson a lakossági felszólalások a teljes időtartam 25-30 %-át töltötték, tölthették ki. A többit a polgármester, a rendőrkapitány illetve a moderátor által engedélyezett kérdésekre adott – időben jóval terjedelmesebb válaszok foglalták el.

 

Ezt orvosolandó javasoljuk, hogy

-         előzetesen szabjunk időhatárt a nem lakossági felszólalóknak

-         és a lakossági felszólalók számának előzetes felmérése alapján a civilek számára is.
 

Javasoljuk, hogy a hivatalos, önkormányzati moderátor csak nyilvánvaló blődli és zavarkeltés esetén moderáljon. Az önkormányzati törvény szerint közmeghallgatáson javaslatokat is lehet tenni.

Javasoljuk továbbá, hogy az önkormányzati moderátor mellet legyen egy civil, lakossági moderátor is – köztiszteletben álló, pártonkivüli, helyi lakos -, aki társával együttműködve látná el feladatát.

Javasoljuk továbbá, hogy legyenek tematikus, lakossági fórumok is, amelyek így hatákonyabban célzottabban segíthetnék eg kérdéskör alaposabb körüljárását.

Végezetül javasoljuk, hogy a közmeghallgatás követően 1-2 hónappal legyen egy „követő-közmeghallgatás”, amelyen azok vennének részt, akik  az előző fórumon, kérdésekkel, kérésekkel, javaslatokkal álltak elő. Tapasztalataink szerint ugyanis  az ezek kapcsán elhangzott válaszok, ígéretek egy jelentős részét nem követte konkrét cselekvés, megvalósulás.
 

Mindezt tesszük annak szellemében, hogy a partnerség, az egyenlő felek párbeszéde valóságos gyakorlattá váljon a VIII. kerület minden lehetséges területén.

 

Hogy biztosan célt érjen, a szocikat frissen elhagyó Molnár György elő is vezette, hiszen ő is megkapta, és tényleg hasznos dolgokat javasol. A polgármester azonban - szigorúan a partnerség jegyében - ezt találta mondani:

Én magam még nem találkoztam ezzel a levéllel, de néhány gondolatot hadd mondjak hozzá. Ez egy nagyon régóta, még az Önök által uralt és hatalomgyakorolt időkből maradt közmeghallgatási rendszer, ennek a strukturáltsága, mechanikája szerintem hatékony. Tehát, én értem, hogy vannak olyan civil szervezetek, akik szeretnének javaslatokat tenni egy önkormányzat működési rendjére. Én ma – még egyszer mondom, nem ismerem a javaslataikat, de én - azon az állásponton vagyok, hogy a saját működési rendünket, tisztelettel hadd kérjük, hogy hadd mi határozzuk meg! A közmeghallgatásnak azon törekvései, hogy legyen külön idő a civileknek, ez azért értelmezhetetlen, mert sok politikailag érdekelt szervezet bújik a civil köntösbe és szerintem a közmeghallgatáson mindenki civil, aki jelen van, tehát nagyon nehéz a közmeghallgatáson résztvevők között a vendégek, a meghívottak, a helyi lakók között civilekre és nem civilekre bontani a társaságot. Felőlem átnézhetjük ezeket a javaslatsorokat, de én azt kérem, hogy azért, mert egy civil szervezet felszólítgatja az önkormányzatot, vagy javaslatokat tesz, attól ne kezdjünk egy válságtanácskozásba.

 

EL se olvasta, de máris van róla véleménye. Ráadásul nem is akármilyen, hiszen tudja pontosan, nem létezik civil szervezet, csak olyan, ami mögött egy párt van.

Nem kell ezen csodálkozni, hiszen nem dolgozott mást soha, mint a politika, nem ismer más megoldásokat, csak ami a politikában van; gondoljunk csak a polgári körökre: a Fidesz által létrehozott civil köntösbe bújt pártpolitikai csoportosulások.

Kedves Máté! Néha túl kellene lépni a félelmeken, és kicsit nyitottabban állni a konstruktív javaslatokhoz. 

Szóval december 15, csütörtök. Gyertek, kérdezzünk, javasoljunk, szóljunk bele a kerület életébe, hiszen mi itt élünk!

Nem úgy, mint a polgármester...

 Először volt ez az érdekes tálalás a kerületi Civil Stratégiáról, ahol gyakorlatilag a polgármester felolvasott egy kivonatot, civil szervezeteket alig hívtak -  de vitaindítónak szánták, legyen. Össze is ültek a józsefvárosi civil szervezetek, és a közös gondolataikat eljuttatták a Hivatalhoz. Reakció nem nagyon volt rá.

A héten viszont fórumra invitáltak minden érdeklődőt, beszéljük meg a stratégiákat.

Persze, az önkormányzat hivatalos oldalán kitett hirdetményen kívül senki (civil szervezetek) nem kapott külön meghívót, de sebaj, egymást értesítették. Minek van akkor a civil referens? El is mentek a fórumra, hogy aztán ott szembesüljenek vele: mégsem lesz megbeszélés.

Az egyik blogger az alábbiakat írta a tervezetet közösen véleményező civil szervezeteknek és a név szerint megemlített önkormányzati tisztviselőknek:

Szerdán 17 órára hirdette meg az önkormányzat a civil stratégiája nyilvános fórumát. A résztvevőket azonban nem engedték be a polgármesteri hivatalba, a biztonsági szolgálat közölte, hogy a fórum elmarad.

Még nagyobb meglepetés ért, amikor megnéztem az önkormányzat honlapján azt az oldalt, ahol a fórumot meghirdetették, hogy mit írnak az elmaradás okáról. A link ugyanis jelenleg üres oldalra mutat. Az önkormányzat saját oldalán, a facebook Józsefváros oldalán és Balog István Szilveszter képviselő oldalán,  akit a fórum szervezőjeként tüntettek fel, sem találtam információt. Úgy néz ki tehát, hogy az önkormányzat nem csupán nem törődött vele, hogy a fórum iránt érdeklődők hiába mentek el, hanem megpróbáltak úgy tenni, mintha a fórumot meg sem hirdették volna.

(Persze aki kicsit is rendszeres internethasználó, az tudja, hogy nem olyan könnyű eltüntetni egy közleményt, csodálkozom, hogy az önkormányzatnál erre nem gondolnak)

Nagyon örültem, hogy Balog István Szilveszter személyében végre valaki a kívülről eddig teljesen passzívnak látszó önkormányzati képviselők közül önálló felelősséget kapott egy fontos projekt illetve a fórum szervezése révén, melyet összesen három témában hirdettek meg. Még ha a két másik témában (civil kapcsolatok és a hajléktalan-támogató program) éppen Kocsis Máté, és - mivel konkrétumokról hosszú ideje sokkal inkább ő kommunikált - Szabó Gábor tűnik is illetékesnek.

Annál inkább érdekes volna megismerni Balog képviselő véleményét: ha bármi miatt lemondták a fórumot, szervezőként mit gondol arról, hogy ezt nem közölték az önkormányzat honlapján, sőt a rendezvényt inkább megpróbálják utólag letagadni?

Továbbá jó volna ismerni más önkormányzati döntéshozók véleményét is: miben és kikkel akarnak együttműködni, ha a legegyszerűbb kérdésben sem vállalják a felelősséget a döntésükért?

Egy másik, nagyon hasonló történet is lezajlott a napokban. Kocsis Máté beszélgetést vállalt a hajléktalanügyi elképzeléseiről az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégiumának szervezésében. Ennek szintén örültem, mert károsnak tartottam, hogy a kerületi vezetés hónapok óta azt a benyomást kelti, hogy a szociális szakemberek tudását és szerepét lebecsülve, a nyilvános szakmai vitákat ugyanakkor nem vállalva kíván szociálpolitikai intézkedéseket tenni. Azzal, hogy Kocsis Máté vállalta a beszélgetést a szakmabeli egyetemistákkal, annak a jele lehetne, hogy számot vetett a felelősségével, ami az országossá tett hajléktalanügyi intézkedésekkel és a saját referensi szerepével jár. Szemben egy szimpla polgármester szerepével, aki könnyen tehet a csak a kerületén belül tetszeni akaró állításokat, a makroszintű hatásokkal keveset kell törődnie.

A Józsefváros facebook csoportjában azt tettem szóvá, hogy ezzel a számomra örömtelinek és felelősségteljesnek tartott váltással éles ellentétben látszik lenni a Szabó Gábor kommunikációja, aki ezekben a napokban is gúnyos, sommás, nyilvánvalóan igaztalan minősítéseket tett arra a szakmai-egyetemi körre (egyébként úgy tűnik, tényszerűen is célt tévesztve), akikkel a polgármester a napokban beszélgetni készült. Szabó Gábor a válaszában arra utalt, egyszerre fölényeskedve a szervezőkkel és velem, aki hitelt adok a szervezők közlésének, hogy az ELTE oldalán megjelent információ nem valós, a polgármester nem fog részt venni egy ilyen beszélgetésben. Mint kiderült, Szabó Gábor meghazudtolta a polgármester stábjának érvényes megállapodását az egyetemi szervezettel. A stáb ezután valóban lemondta a részvételt, viszont akkor, amikor az információjukra hivatkoztam, mind a szervezők, mind én okkal gondoltuk, hogy a polgármester úgy tesz, ahogy megállapodott. A tanácsadó fölényeskedése tehát nem csak alaptalan volt, hanem - amennyiben a polgármester szavahihetőségének jelentőséget tulajdonítunk - kommunikációs alaphiba. A tanácsadó előrejelzésével szemben, a szervezők képviselője órákon belül megjelent a kérdéses fórumban, és tájékoztatott a helyzetről, tehát minden arra utal, hogy a szervezők körültekintően és korrekten jártak el. Szemben a polgármester tanácsadójával, aki ezután a felelősséget nem vállalva eltűnt. 

A civil fórumon egyébként én azt mondtam volna el, hogy nagy szükség volna mind az önkormányzati, mind a civil részről a saját szerepükben magabiztos és megbízható partnerekre, mert csak így tudnak egymással felelősen kommunikálni és együttműködni. Ezekben mindkét oldalon komoly problémákat látok, a nagyobbat az önkormányzat oldalán, amire a fentiek is pontos illusztrációk. Nem azért, mert a civilek alapból jobbak lennének, hanem mert többen vannak és változatosabbak. Szemben az önkormányzattal, ahol a döntéshozók kommunikációjából az az alapállás érezhető, hogy a mandátum birtokában nem kell komolyan venni a partnereket.

A polgármester a közelmúltban nyilatkozott arról, hogy az önkormányzatnál minden törvényesen működik, illetve hogy a maga részéről nyitott a racionális vitákra. A saját tapasztalataim, melyeket két év alatt néhány helyi közügy kitartó követésével és alakításával szereztem, sajnos mindkét állításnak egyértelműen ellentmondanak.

Az apparátus visszatérően megsérti éppen azokat a jogszabályokat, amelyek összefüggnek a polgárok lehetőségeivel arra, hogy figyelemmel kövessék a döntéseket. A hivatali levelezésből az intézkedéseikért felelősséget nem vállaló, egymásra és a vezetőkre mutogató tisztviselők, gyengén koordinált hivatali szervezet, az eljárásjogi szabályok nem ismerete vagy durva megsértése tűnik ki. Pozitív változások, a szabálykövetés lényeges javulása is történt az általam megfigyelt témákban, például a testületi dokumentumok kötelező közzététele, amiben a legutóbbi hónapokig nyíltan törvényt sértettek. Általában azonban a vezetők együttműködési készsége a hivatali szabálytalanságok lehetőségének rendszerszintű megszüntetésével kapcsolatban az elmúlt két évben inkább romlott, mint javult. A figyelmük és aktivitásuk a jogsértésekkel kapcsolatban szembetűnően eltér, ha a vélelmezésük szerint azt a politikai vitapartnereik követik el, mint ha vélelmezhetően az önkormányzati apparátus.

Többször pontosan leírható, hogy a Szabó Gábor közlései ellentmondanak a Kocsis Máté közléseinek, és az események, konkrét hivatali eljárások kimenetele a politikai tanácsadó közlései szerint alakul. Az apparátuson kívülről érkező felvetések közül a polgármestert és stábját láthatóan az országos médiumokban megjelenő ügyek érdeklik. Szembetűnő, hogy egy ügyesen kitalált performansz nyomán jóval komolyabb hivatali kapacitásokat mozgósítanak, mint ahogy az alapfolyamatokban tapasztalható némely tartós problémát kezelik. Az önkormányzat internetes közléseiben - amelyek gyakran sokkal konkrétabbak és informatívabbak, mint a hagyományos médiumokban közölt tények és állásfoglalások - a szociológiai értelemben vett tényleges döntéshozónak hosszú hónapok óta a polgármester teljes kommunikációs felhatalmazásával bíró tanácsadó tűnik. Ennek a kommunikációs helyzetnek a leginkább az önkormányzatot érintő kockázataira többen és számos alkalommal igyekeztünk felhívni a figyelmet, eddig nyilvánvalóan eredménytelenül. Úgy gondolom, hogy egyaránt szükség volna a polgármester, a képviselők, a tanácsadó aktivitására és felelősségvállalására, ez a feltétele annak, hogy javuljon a kommunikáció és az együttműködés a különböző civil szereplőkkel, vagy akár a hivatalhoz forduló ügyfelekkel.

Üdvözlettel:

   (név)
 vajdapeterutca.blogter.hu

Sajátos formában reagál a 4Ház előző írásukhoz érkezett hozzászólásokra.

Feladó: NÉGYHÁZ Egyesület

Tárgy:  Néhány megjegyzés a „Munkáért – lakhatás” projektterv hozzászólásairól, és az AVM demonstrációról

 

 

Ahogy a múlt pénteki nagyhatású AVM-es tüntetés is mutatja, az önkormányzat – mely rég leszokott arról, hogy holmi lakossági megkeresésekre érdemben válaszoljon, - szinte maga készteti alattvalóit szélsőséges lépések megtételére.

Arra az elmés leleményre pedig, melyet itt a blogon vezetett be, hogy ti. a Hivatal Illetékes Elvtársa és /mindent/ megmondó embere, éppen, hogy az illetékes hivatalok helyett, – no nem válaszol, de – a hatalom biztos fedezékéből eregeti nyegle, hazug és ordenáré („cumi…stb.”) fricskáit, miközben valamiért virtigli civilnek (is) képzeli magát, - nos, minderre, szerintem, csak egyszer (s mindenkorra) kell és szabad válaszolni. S ha azt kérdenéd, hogy ugyan ki vagy mi tilthat ehelyütt bármit is bárkinek, azt válaszolnám, semmi, - hacsak a jóízlés nem. A „ha rövid az érved, toldd meg a kardoddal” féle harcmodorhoz, egy magára valamit is adó civilnek, nincs - nem lehet - alkalmas fegyvere, páncélja. Magától értetődik persze, hogy egy vérbeli szabad fórumon minden vélemény játszik és számít is, - egyedül csak a bértollnoké nem.
 

Mert „…tégy vagy higgy bármit is, s legyen bár igazad vagy sem, elébb beszennyez, majd stigmatizál téged. Egy vélemény, legyen bár kiforrott, vagy esendően gyönge, mindig hű lenyomat rólad. Arról is, amit elmondasz, -  de arról is, amit nem. Ezért hát sosem mérkőzhet a kívülről vezérelt szóval. Két külön műfaj.”(lásd még: a zongora és az esernyő találkozása a boncasztalon…)

Visszatérve az AVM-re, mi, „bérlakók”, akik közül sokan szintén a hajléktalanság rémével küzdünk, most megkérdeznénk Titeket, mint nehezebb sorsú testvéreinket is, hogy hogyan tovább?

Ti is osztjátok netán az itt olvasható „többségi véleményt”, miszerint az önkormányzati bérlők többsége „naplopó, segélyleső ingyenélő”, aki elvan egy marék szotyin naphosszat, s aki csak azt várja, hogy az önkori „pénzt tegyen alája, és szidja, mert nem ad.”. Ha nem, hát nem látjátok, hogy a hajléktalanok, és a hatezret meghaladó számú bérlakásban élő, sok tízezer ember sorstendenciái mennyire egyirányba mutatnak?

És Ti, kedves kommentelők, akik a Munkáért – lakhatás programról szólva, ingyen kapott lakásokról beszéltek, melyet az ott lakók „egy putri színvonalára süllyesztettek le, miután leszereltek és eladtak mindent, ami mozgatható;” - úgy vélitek, tudjátok mit beszéltek, amikor így  szóltok rólunk?

És ugyan mit mondhatnék annak, aki külföldi (általam jórészt ismert) példákat ajánlgat olyan égtájakról, ahol sohasem volt tanácsi rendszer, és persze, annak elavult struktúráit máig hordozó-őrző önkormányzati sem. Ja, és apró különbség: sok mindent megéltek persze ők is, de az államosításnak nevezett, „törvény” által legitimált elbitorlást, melyet – változás ide vagy oda – az önkormányzati tulajdonlás tágabban vett szemléleti rendszere, de elavult (köz)jogelvi gyakorlata is máig őriz, - nos, ilyet a példabeli „nyugatnak”, még az öregapja se látott soha. Ez a szellem amúgy a velejéig hatja át az egész rendszert, a baksisleső ügyintézőtől a kegyúrként regnáló főhivatalnokig.

 

A képtelen vád pedig, hogy mi „alaptalan reményekkel éltettük az embereket”, és „pénzért kilincseltünk”, már csak azért sem áll meg, mert az MNP I. során, egy ehhez hasonló projektet mi magunk szerveztünk meg, és négy éven át maradéktalanul teljesítettük is. És hogy nem álltunk elő kész programmal, mely teljes ívében vázolt volna föl egy innovatív, minden ízében működőképes és közgazdasági-jogi-szociológiai vonatkozásban is maradéktalanul argumentált rendszert? És ezt, még kevés (értelmes) támogatóink egyike is csak bocsánatos bűnként nézi el nekünk? És felrója azt, hogy „más nevében ígéreteket tenni valóban nem lehet?” Hát ki tett itt hamis ígéreteket, s mondott kegyesen biztató szavakat? Igaz, a polgármester nem, (ő ugyanis szóba sem állt velünk,) de kabinetfőnöke személyesen kért írásbeli tájékoztatót, melyet, - ígérte többször is, - majd „megbeszélünk az illetékessel”. Illetékes, hm, ugyan ki lehet az? Valaki, aki már írni sem tud, egyébként meg néma? És mi a fenét fejtettünk volna ki lebecsmérelt projekttervünkben addig, amíg az önkormányzat – melynek többmilliárdos projektjén (MNP I-II.) becsülettel dolgoztunk – válaszul, csak a LÉLEKprogramot kongatja meg. Ja, és ki járatja a bolondját és kivel, főtanácsadó úr? És azt hiszitek, hogy kétszáz ember megszervezése annyiban áll, hogy „teleszórjuk a környéket szórólapokkal”? Miféle megítélést várhatunk mi tőletek, ha a „herelógató naplopó” minősítésre, melyet rólunk szólva a szátokra vesztek, még a velünk és törekvéseinkkel megértő, felkészült elemző is csak annyit mond, hogy szerinte ez „vállalhatatlanul erős túlzás”. Talán ha megjegyezné, hogy ez nem szól egyébről, mint a nyeglén vállalt ismerethiányról, sötétlő tudatlanságról és a lelki restségről. Az odavetett nyugati hivatkozásokról pedig, (Goose-T) felkészült barátaim nálam jobban mondhatnák el, hogy arcpirítóan inadekvátak.

(„Getting started money”- igazít el példád bölcs angolja, vagyis inkább a benne szereplő derék angol házaspárt, Jane-t és Johnt, akik a pária bérlősorból, éppen a büszke tulajdonosi lét felé törnek.) Mit is mondhatnék erre. Kissé meghatva ennyi segítőkészségtől, neked és marketing tanácsadódnak én is ajánlanék valamit. Csak légy laza, és eléggé nyitott rá.

 

És ha még ezek után is lenne némi érdeklődés aziránt, hogyan is működik valójában az önkormányzati bérlői rendszer, és hogy segélyleső, szotyizó naplopókon kívül, lakik-e még itt e tájon teremtett lélek, - és ha igen, egyáltalán méltó-e még a homo sapiens névre, -  nos, minderről egy más alkalommal, ha lehet.

(Akit ez bővebben érdekel, lásd még a korábbi Négyház témákat, itt a blogon.)

 

 

Budaházy Gusztáv

 

 Sok a szegény a kerületben. Dr.Kocsis többször hangoztatta fórumokon, hogy Józsefvárosban annyi a segélyből élő, mint amennyien az ötödik kerületben összesen élnek. Ennek megfelelően több a lakbér- és közüzemi díjjal elmaradtak száma is.

Ha nem is tud mindenkinek megoldást, legalább az itt élőknek segít, ha már elvesztette lakhatását (Lélek program).

Ez szép és jó, csak meg is lehet előzni a hontalanná válást. Lehet segíteni menet közben is, hogy emberek ne maradjanak fedél nélkül, és erre ki is dolgoztak civilek egy módszert. Egyeztetések után sok százan jelezték aláírásukkal megerősítve, hogy igen, szívesen ledolgozzák a kerületben azt a hátralékot, ami adott esetben nem is az ő hibájukból keletkezett. (például a Magdolna Negyed II. program keretében 5-8 hónappal később kötött az önki szerződést az elköltöztetett lakókkal, és visszamenőlegesen követelte a díjat; de mivel nem volt lakás-szerződés, így a közmű szolgáltatókkal sem tudtak addig szerződni - tetemes hátralékuk keletkezett ott is. Felelős nem akadt a Hivatalban...)

Hol tart most az ügy? A Négy Ház Egyesület közleménye szerint itt:

FELADÓ: NÉGYHÁZ Egyesület

TÁRGY: Közlemény a „Munkáért – lakhatás” program ügyében

 

A NÉGYHÁZ Egyesület az alábbi közleménnyel fordul a „Munkáért  - lakhatás” program aláíróihoz, támogatóihoz – és azokhoz is akiknek ez nem kell.

Egyesületünk 2011. július 13.-ra lakossági fórumot szervezett az önkormányzati lakbérhátralékosok számára, melyen ismertette és megvitatta a megjelentekkel, az „Együttműködő munkával az emberi lakhatásért” munkanevű projekt-tervezetét. /mellékelve/ A fórumra – a közvetlenül érintett hátralékosokon kívül, – meghívtunk mindenkit, akit hivatalból vagy civil elköteleződésből a téma érdekelhetett: társegyesületek, egyetemi emberek, önkormányzati képviselők és politikai pártok megfigyelői, – mintegy ötvenen – élénk eszmecserében vitatták meg a felvetett, többnyire igen éles hangú kérdéseket. A teljes színképből „mindössze” az önkormányzat többségi képviselői hiányoztak, akik közvetlenül a kezdés előtt – referensük útján – telefonon lemondták a részvételüket. Döntésüket nem indokolták.

 

Kezdeményezésünkre, néhány nap múlva, mégis létrejött egy személyes találkozó, ahol dr. Sára Botond kabinetfőnök, az önkormányzat képviseletében arra kért, hogy küldjünk el egy rövid beszámolót a projekt-tervezetről és egy jegyzőkönyvet a fórumon elhangzottakról. „Az önkormányzat tanulmányozza és megvitatja a kezdeményezést, és kifejti a részletes szakmai álláspontját az abban foglaltakkal kapcsolatban”, mondta a kabinetfőnök úr, – és még néhányszor ezt követően, egy-két hónapig, amíg le nem esett, hogy ezúttal is csak a szokásos bolondját járatják velünk az urak. A mai napig nem kaptunk levelünkre semmiféle választ. És most, idestova négy hónap után, megkérdezném: ki beszél itt finnyás eleganciával „balkáni állapotokról” a civilizált polgári mentalitás védelmében? Kit sért a demokratikus nyíltság és ki veszi semmibe az adott szó – ha tetszik „európai” – alapkövetelményét.

A kezdeményezés aláírói pedig, kezükben az önkormányzati újságot /11 08 23/ lobogtatva, melyben méltatták kezdeményezésünket, egyre türelmetlenebbül kérik számon az elmaradt kibontakozást, s egyre többen fakadnak méltatlan vádakra mozgalmunkkal kapcsolatban.

 

Az önkormányzat különféle, többnyire szociális jellegű intézményeiben megforduló, a program további sorsa felől kérdezősködő elbizonytalanodott érdeklődőket pedig, vagy hajmeresztő rémmesékkel traktálják a NÉGYHÁZ Egyesület „renitens” tevékenységével kapcsolatban, vagy csak sokatmondó mosollyal legyintenek a kérdezőre. S nem is eredménytelenül. A belterjesen tenyésző hivatali intrika tévedhetetlenül érzi az uralkodó szélirányt, s a lelkes és reményteli kezdeményezést – még mielőtt az szárba szökkenhetett volna – sikerül is lassan a földbe döngölni, és általános anatéma alá vetni.

Jól példázza mindezt az egyes önkormányzati jószolgálati intézményeknek (Családsegítő, Szigony alapítvány stb.) a kezdeti óvatos érdeklődést követő teljes elzárkózása az együttműködést illetően. Pedig mozgalmunk komoly bázist remélt ezen szervezetektől, hiszen „ügyfeleik” jobbára az együttműködni kész „emberanyagból” kerülnek ki. Így aztán – a legelemibb készségek nélkül –  a magunk kezdetleges eszközeivel  (házról házra járás, postaládázás stb.) szerveztük meg az együttműködők kis csapatát. Aki pedig ismeri a populációnak ezt a szegmensét, az tudja, hogy itt nem működik a számítógépes kommunikáció, s még a telefon is bajosan. Amúgy anyagilag se igen győznénk, hisz még a visszahívásokkal is bajban vagyunk. Nem panaszkodunk, mi vállaltuk és azt is tudtuk, mibe vágunk bele, de ezúton is kérjük tisztelt ügyfeleinket, hogy ne várjanak tőlünk telefonos visszahívást; egyszerűen nem győzzük. És nem csak anyagilag értjük ezt, de azért is, mert minden jel szerint hiába dolgoztunk.

Munkánkat az önkormányzattal való együttműködésre alapoztuk, – ehhez is kaptunk tőlük kezdetben bátorítást. Ellenszélben és kényszerű oppozícióban ilyen programot lehetetlen megvalósítani.

Ezért az aláírók listáját pedig, melynek kb. kétharmadát átadtuk egy önkormányzati képviselőnek is, mostantól titkosítjuk.

Még mielőtt valaki azt hinné, hogy elment az ép eszem, kimondom: a jelenlegi helyzetben úgy látjuk, hogy nem tudjuk biztosítani az aláírók érdekvédelmét, s a beindult folyamat beláthatatlan fordulatokat hozhat. Túloznék talán?

Olvassátok csak el, hogy mit válaszolt a polgármester, az ügyet firtató képviselői kérdésre. (jegyzőkönyv 17.-18. oldal)

Elismerem persze, hogy ő sincs könnyű helyzetben. A mintegy 6000 önkormányzati bérlakás fizikai állaga válságos, szociális „állagáról” pedig elmondhatjuk, hogy bérleményi és egyéb, a lakhatással összefüggő (jog)viszonyai 80-90%-ban (!) ütköznek a legalapvetőbb köz- és /többnyire/ büntetőjogi normákkal. (Bővebben lásd még, a korábban erről írottakat.) Vagy inkább mondjuk úgy, hogy nem az utca, és nem a meghajszolt hajléktalanok nyomorult odúi, de a „polgári” bérlakóházak a bűnözés bevehetetlen bástyái, épp áttekinthetetlen-rendezetlen voltuk miatt?

 

Azt hinni pedig, hogy az ennek rendezésére tett lépések megtétele nélkül, lehet kezdeni valamit is lakbérhátralékos ügyben, hiú ábránd és teljes szakmai inkompetencia. És persze, vak aki nem látja, még ha elszánt érdekvédő is, hogy a bérleményi jogviszony-rendezés koncentrikus körei, kifelé haladva, a hajléktalan-ügyet is behálózzák. De ez már más, a saját kompetenciánkon nagyrészt túlmutató, de azzal igenis összefüggő kérdés. És végül, nehéz szívvel ugyan, de bevallom, a reménynek még az árnyékát sem látom e pillanatban felsejleni, hányatott sorsú kezdeményezésünk ügyében. Hét éve dolgozom „bérlői érdekvédőként”, s a lakossági bevonás rendszerének egyik kidolgozójaként és résztvevőjeként  végigcsináltam a Magdolna Programot, itt-ott még némi eredményt is felmutatva. Ám ami semmit sem változott  hét év óta, s a legkitartóbban kísérte tevékenységünket, az a kitartó süket csönd és a méla undorral kísért Nagy Néma Ellenállás, minden épeszű elképzeléssel szemben ami „alulról jött”, és valamit is változtatni akart az önkormányzati rendszert ma is bénító tanácsrendszerbeli zárványstruktúrákon.

 

És végül engedjétek meg, hogy idézzem az egyik önkormányzati vezető rólunk /NÉGYHÁZ Egyesület/ elejtett bonmot-ját, arról, amikor a négy ház képviselői összehangoltan kifogásolták a magas Testületnél, a kritikán aluli minőségben elvégzett felújításokat. (MNP I) „Ugyan, az egészet az a megszállott Budaházy vezényli, őt kéne először móresre tanítani.”

Ne fáradjanak uraim! Nem ránk nézve szégyen, ha „népi zenekarunk” rosszul viseli, ha az urak, ahelyett, hogy meghallgatnák, inkább célba lőnek rá. Ne szégyelljék, régi úri passzió ez. A prímás pedig még nem tudja igazán, mit is kezdjen hangszerével. A vonót mindenesetre máris felajánlja a bonmot szerzőjének. Használja arra, amire én gondolom. És teljes hosszában, ha kérhetném. 
 

Budaházy Gusztáv

NÉGYHÁZ Egyesület

 

 Ismét remek példa arra, hogy a civil szervezet erőt, energiát nem sajnálva dolgozik több száz család érdekében, de a kerület vezetésének nem ők a fontosak. 

Nem azt vállalták esküjükben, hogy mindent megtesznek az itt élő emberekért?

A polgármester kicsit vicces bemutatója után volt időnk szörnyülködni a teljes verzión is - azonban a helyi civilek összeültek és megbeszélték, végül elküldték az önkinek a javaslataikat.

Vitaindítónak szánta dr. Kocsis, van is mit megbeszélni. Íme:

 

 

CIVIL JAVASLATTÉTEL

 

  

JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

 

CIVIL STRATÉGIA KONCEPCIÓJÁHOZ

 

 

 

Létrejött:

 

Civil egyeztető fórum keretében a VIII. kerületi civil szervezetek együttműködő csoportja által megfogalmazott visszajelzések és javaslatok összegzésével

 

 

Budapest, 2011. október 27.

 

 

 

Előzmények

 

A józsefvárosi civil szervezetek az elmúlt tíz évben jelentős fejlődésen mentek keresztül mind  működésük, mind kapcsolataik vonatkozásában. Ennek következtében számos fontos együttműködés is létrejött közöttük, ezáltal pedig hatékonyan tudtak reagálni a kerület meghatározó ügyeire és problémáira.

Az intenzív civil és szakmai munka eredményeként 2010-ben megfogalmazódott a kerület civil szervezeteinek közép- és hosszú távú stratégiai terve, mely tartalmazta azokat a fejlesztési irányokat, szervezeti prioritásokat és eljárásokat, mely által cselekvőképesebben tudnak majd reagálni a változó helyi, kerületi és regionális szükségletekre, javítani tudnak erőforrásaikon, kapcsolataikon és munkamódszereiken.

 

A civil szervezetek közép-és hosszútávú stratégiájának kidolgozásával párhuzamosan, illetve azt kiegészítően felmérés készült a Magdolna negyedben működő civil szervezetekről Civil Stratégiák címmel*.

 

A civil szervezetek a stratégiájukban az alábbi irányelveket fogalmazták meg a szektorok (civil, önkormányzati és üzleti) együttműködésére és partnerségére vonatkozóan:

-          kerületi szinten a civil szervezetek munkájának összehangolása erőforrásaik hatékonyabb kihasználása és bővítése érdekében;

-          egyenrangú partneri viszonyok kialakítása a civil szervezetek között, illetve a civil, önkormányzati és üzleti szféra szereplői között;

-          a célcsoportok szükségleteire reagáló programok tervezése civil és önkormányzati együttműködésben;

-          civil szervezetek tudatos együttműködése a képviseleti demokrácia helyi folyamataiban (döntés előkészítés, érdekek és jogok védelme, civil kontroll);

-          kölcsönös információ nyújtás a szektorok között;

-          a fenntarthatóság javítása  a kerületi együttműködések mentén;

 

A fenti irányelveknek megfelelően a civil szervezetek folytatják és fejlesztik  együttműködéseiket a közös programok megvalósításában, továbbá egyeztetnek az egyes negyedeket illetve a kerületet érintő kérdésekben, mely párbeszédbe a kerületi önkormányzatot szintén bevonják.

 

 

A Civilváros című, Józsefvárosi Önkormányzat által kidolgozott civil stratégia tervezetre vonatkozó észrevételeink, javaslataink

 

A Civilváros, Józsefvárosi Önkormányzat Civil Stratégia tervezetére vonatkozó észrevételeinket és javaslatainkat az együttműködés szemléletével – konstruktív és fejlesztő céllal – fogalmazzuk meg, bízva abban, hogy az itt összefoglalt megállapítások illetve kérdések kapcsán további egyeztetésekre kerül sor az önkormányzat és a civil szektor között.

 

A Józsefvárosban bejegyzett több, mint ezer szervezet között jelentős az országos szervezetek száma, ugyanakkor ezek közül is sok működik kerületi kirendeltséggel, speciálisan kerületi problémákra, ügyekre fókuszálva, valamint több tucat olyan szervezet is létezik, amelyek működési céljaikban, feladataikban hangsúlyos helyen szerepel maga a kerület, és szoros kapcsolatban állnak a kerület lakosságával. Ezek a szervezetek – függetlenül attól, hogy mennyiben fedik le tevékenységükkel a Józsefváros Önkormányzat Civil Stratégiája dokumentumban meghatározott feladatokat – jelentős szerepeket töltenek be a kerület fejlesztésében. Ezek a következők:

 

-          Jelentős szakmai és programmegvalósítási tapasztalattal rendelkeznek: szakembereik hatékonyan tudnak a közösségen belül célcsoportjukra vonatkozó szakmai tevékenységeket ellátni, fejlesztéseket végrehajtani;

-          Hiteles és megbízható partnerei a programokat együttműködésben megvalósító civil szervezeteknek, intézményeknek és a programokba bevont lakossági csoportoknak;

-          Meghatározó szerepük van a forrásteremtésben több tízmillió forint pályázati úton lehívott forrást biztosítanak programjaikon keresztül;

 

Mivel járulnak hozzá jelenleg is Józsefváros fejlesztéséhez a civil szervezetek a kerületi szervezetek, intézmények és a lakosság együttműködő partnereként?

 

-          A fejlesztések tervezési szakaszában kijelölt közös feladatok és ügyek kiszámítható, biztos képviseletével illetve végrehajtásával;

-          A tevékenységi körükbe tartozó, helyi ügyeket érintő szakmai háttéranyagok, valamint a programokon keresztül kidolgozott gyakorlati megoldások sokféleségével;

-          Hatékony forrásteremtő partnerként: magyarországi és európai uniós forrásokból a kerületben hasznosuló programok, fejlesztések megvalósítása (akár interszektorális partnerségekben is);

-          Jelentős állami és önkormányzati feladatokat látnak el többek között szociális területen, a pszichiátriai betegek ellátása területén, kábítószerbetegek ellátása területen, gyermek- és ifjúságvédelem területén; Az önkormányzati feladatokat ellátó civil szolgáltatók ezzel hozzájárulnak a szolgáltatást igénybevevő állampolgárok és lakosság lojalitásához.

 

A Józsefvársoi Önkormányzat Civil Stratégiája meglátásaink szerint kevéssé épít a civil szektorban felhalmozódott tapasztalatokra és szaktudásra, valamint azokra a kerületi ügyekre fordítható forrásokra, amelyek a civil partnerek nélkül nem lennének lehívhatóak.

 

A józsefvárosi civil fogalom definíciójából olyan szakmai civil partnereket zár ki, amelyek maga az Önkormányzat által meghatározott célokhoz közvetve hatékonyan képesek hozzájárulni (például a józsefvárosi civil definíció által meghatározott szervezetek partnereként).

 

Meglátásaink szerint a Józsefvárosi Önkormányzat Civil Stratégiai dokumentumban felvetett ügyek és problémák inkább szociális, mint rendészeti megközelítésben értelmezhetők, összetett jellegüknél fogva így a vázolt szűkítő koncepcióval hatékonyan kevésbé kezelhetők.

 

Hiányoljuk a stratégiai dokumentumból a közép- és hosszútávú stratégiai célok megkülönböztetését, valamint e célok elérésének mérhetőségét biztosító indikátorokat vagy mutatószámokat, amelyek mentén a civil szektor meg tudja fogalmazni a stratégiát erősítő tevékenységeit illetve a stratégiai célok eléréséhez hozzáadott eredményeit.

 

 

 

 

 

A fentiek alapján a Józsefvárosi Önkormányzat Civil Stratégia tervezete több kérdést is felvet, amelyekre a stratégiában megfogalmazott válaszok és megoldások kevéssé tekinthetőek kielégítőnek és a gyakorlatban hatékonyan megvalósíthatónak, továbbá a civil szervezetek meglátása szerint a civil szektorral közösen megválaszolandók. Ezek a következők:

 

-          Hogyan biztosítja a civil stratégia a civil szektor egészének fejlesztését, vagyis a civil szervezetek kiegyensúlyozott működési környezetét?

 

-          Hogyan tervezi az önkormányzat a komplexen kezelhető szociális ügyek kezelését?

 

-          Hogyan valósul meg a civil szervezeteken keresztül hatékonyan megszólítható lakosság / célcsoport bevonása a jelenlegi stratégiai dokumentum kivitelezésekor?

 

-          Milyen időtartamot ölel fel a stratégia és milyen stratégiai célokat határoz meg?

 

-          Milyen támogatási keretösszeget kíván az Önkormányzat a stratégiában meghatározott szervezetek számára biztosítani évente?

 

A jelen javaslattétel keretében a civil szervezetek olyan kiegészítő szempontokat kívánnak megfogalmazni, amelyek hiányában egy önkormányzati civil stratégia meglátásuk szerint nem lehet teljes és nehezen megvalósítható. A kérdések és javaslatok mentén pedig egy párbeszéd folyamat elindítása a cél, amelynek során az érintettek egyeztetnek egymással és közös megállapításaikat stratégiai szintre képesek emelni –  közösen kidolgozott civil stratégiát létrehozni.

Célja továbbá, hogy a civil szervezeteket – mint a lakossággal rendszeres és intenzív kapcsolatban álló szektort – vonja be az Önkormányzat a fejlesztési folyamatokba már a kerületi problémák és ügyek megfogalmazásának szakaszában, hogy szakmai tudásukat és tapasztalataikat mielőbb be tudják integrálni a kerületi fejlesztésekbe,  fokozottan biztosítva azok hatékonyságát.

 

Ezúton javasoljuk, hogy Józsefvárosi Önkormányzat Civil Stratégiája kapcsán az Önkormányzat és a civil szektor képviselői részvételével párbeszéd fórum valósuljon meg, amelynek keretében az érintettek bevonásával lehet megvitatni a koncepciót.

 

                                                                                                                 Civil Egyeztető Fórum

 

 

---

* A hivatkozott dokumentumok nyilvánosak, az Önkormányzat számára korábban megküldésre kerültek.