A március 15. Ünnep alatt a Múzeum utca és a Kiskörút kereszteződésénél álltunk, ahol is iszonyatos fekália bűz kavarta fel az emberek gyomrát. Ott van egy WC a föld alá rejtve, talán onnan jött - aztán közelebb kerülve láttuk, hogy nincs is nyitva, de a lépcsője tele van ürülékkel!!! Hogy nem képesek azt onnan eltakarítani, amikor egy ünnepi megemlékezésre, a Magyar Szabadságharc kitörésének évfordulójára érkezik több tíz ezer ember a Nemzeti Múzeum környékére??? Felháborító!

Így a levél. Aztán pont arra jártam valamelyik nap, megnéztem, miről is van szó, hiszen régi probléma ez már. Nos, nem csalódtam, tényleg hányingerkeltő szarszag van...Pár fotót csináltam, és menekültem. 

A már nem működő WC-k bejárata le van zárva ráccsal, ám ennek ellenére a lefele tartó lépcső tele van szarva. A környéke is - bár az elektromos dobozok és a telefonfülke körbe van szórva fertőtlenítővel. 

Magyar Nemzeti Múzeum. 

Így tényleg szép hangulata lehetett az itt ünneplőknek....

Ki nem ismeri ezt a mentalitást, ezt a hozzáállást? Elég csak szétnézni az országban, mindenhonnan ez köszön vissza - persze, tisztelet a kivételnek. 

De kanyarodjunk vissza a témánkhoz, ami a nyilvános WC-ket illeti: kevés van, és ami van, az se működik rendesen. Indult egy projekt a Város Mindenkié szervezésében, hogy legyen több elérhető hely, ha a szükség ránk tör az utcán, de Tarlós malmai még annál is lassabban őrölnek: kevés maradt, és az is drága.

Így marad az utcára ürítés - ha már madár- és kutyaszarban élünk, egy kis emberi ürülék mit árthat? Meg amúgy is, lemossák a járdát, fertőtlenítik a házak tövét, mi bajunk lehet?

Biztosan így gondolták azok is, akik a Kiskörúton a Nemzeti Múzeum előtt lévő bezárt WC elé szartak: rá a kerítésre is!

Az egész város tele van velük. Lehet emberi vagy állati eredetű, tény, hogy sokszor, sokáig szaglik, majd utána is újra és újra felelevenedik egy-egy kiadós zápor hatására. Mindig örülünk neki!

A szombati, Népszínház utcai új metrómegállóban megrendezett deszkás/graffitis buli kapcsán páran úgy gondolták, érdemes megörökíteni a pisifoltokat. Festékkel. Sárgával.

Megtalálhatóak a Rákóczi út és a Népszínház utca között, a Luther utca sarkain. Szépek? 

Fotózás közben az egyik sarkon oda is jött egy parkolóőr, hogy vajon mi lehet ez a sárga, girbe-gurba vonal itt a járdán? Mondom neki, pisifolt, megörökítve. Nem hitte el, szerinte ez egy művészeti produkció, hiszen a közepe olyan sötétebb...

Nos, a végeredményt lehet így is tekinteni. 

Viszont pisilni mindenki menjen az arra kijelölt helyre! No de hova is?

Az állatok - és ezek kutyák általában - a kijelölt helyre, futtatóba. De ezeket nem takarítják - szokott jönni a sirám - a bűzbe, mocsokba nem engedem a kutyám! Viszont itt meg emberek járnak, gyerekek, akik azért esnek-kelnek. A cipő talpán ugyanúgy bekerül a lakásba, mint a kutya mancsán. Megoldás lehet az ilyen gazdinak a láthatatlan kutya.

Az emberek meg...a közvélekedéssel szemben nem a hajléktalanok tehetnek az utcán folyó vizeletről, hiszen általában a fiatalok kocsmázás után janizásból bármelyik sarkon gondolkodás nélkül hugyoznak. Úgysem ott lakik, vagy ha igen is, ki emlékszik a borgőzös hajnali tettekre? Rajtakapni, megbírságolni úgysem fogja senki...

Jó tudni azt is, hogy az Állampolgári Jogok biztosa a nyáron hozott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy legalább a  játszóterek közelében létesíteni kellene közvécéket. Kár, hogy nem kötelező jellegű az ajánlása...