Jelenleg Svájcban, St. Gallen kantonban, Rorschachban töltöm a nyarat, a festői a Boden-tó partján lakom. Nagy szerencsémre egy sarokra van tőlem a Negyed-iroda (Quartierbüro), ahol a Magdolna Negyed Programhoz hasonló program fut 2008 óta. A honvágyam minden alkalommal csökken, amikor részt tudok venni egy-egy rendezvényen.

Tegnap a török kulturális napok keretén belül ebédeltem az irodában, Azize és Yadikar sütöttek, főztek nekünk. Jól szervezett volt az ebéd, mert jó ideje hirdetik szórólapon, a honlapon, és e-mailt is kapott mindenki, persze én az utolsó pillanatban az előző napi SMS-re reagálva jelentkeztem.

A menü pizza (lahmacun) és kecskasajtos pita (pide) volt.

Csókolom a szakácsnő kezeit!

Józsefvárosiak figyelmébe ajánlom: a Népszínház utca, Alföldi utca sarkán lévő autentikus török boltban kedvesek és segítőkészek, érdemes betérni. Szokott lenni kóstoló és segítenek főzési tanácsokkal is. Lehet kapni egész birkafejet nyúzva, lila fügét, olcsó és jó minőségű szappant, teát és a legkülönbözőbb magokat. Aki pékárut akar, délelőtt menjen!

A Projet Urbain programról bővebben itt és itt.

Rorschach-Josefstadt (Budapest)

In einer malerischen Umgebung, am Bodensee verbringe ich meinen Sommer in der Schweiz, im Kanton St. Gallen, Rorschach. Glücklichweise ist das Quartierbüro an der Ecke, wo seit 2008 ein ähnliches Programm, wie Magdolna Quartier Programm läuft. Mein Heimweh sinkt jedes Mal wenn ich an einer Veranstaltung teilnehmen kann.

Gestern habe ich mein Mittagessen in Rahmen der Türkischen Kulturtage im Quartiertreff verbracht. Azize und Yadikar haben für uns gekocht und gebacken. Das Mittagessen war gut organisiert, da es einer Weile wurde das auf Broschüren, Homepage und E-mail propagiert wurde, Typischerweise habe ich im letzten Moment auf eine SMS reagiert und mich gemeldet.

Das Menü war Pizza (lahmacun) und Fladenbrot mit Ziegenkäse (pide).

Schöne Grüsse an die Köchin!

Über beendetes Magdolna Quartier Programm II:

Über Rév8 AG, die das Magdolna Quartier Programm koordiniert:

Drága Önkormányzatom!

Gondoltam, mielőtt ismét szerenádot adnánk Neked, küldök egy kis anzixot, nem tom hol készült, de azt biztosan tudom, hol nem..

Tkp. nem értelek Tégedet, egy április ötödikén beadott és április 15-én indoklás nélkül elutasított kérelemről lenne szó – illetve zene -, amit azóta ( minden vállalható és vállalhatatlan határidőt túllépve) sem kaptam kézhez, tehát fellebbezni sem tudok, apellálni sem, marad a nyilvánosság, meg az utcai demonstráció. Szóval nem értelek, miért gyűjtesz magad ellen csapatokat, miért nincs füled-szemed-szád, hogy ne csak a kerületi porréteg felett élőkkel legyél kommunikatív és dekoratív, hanem picit lentebb is. Ha érted mire gondolok.

De lehet, hogy nem érted, mert a legutóbbi szerenádunkat követően kaptam egy kedves, bennfentes munkatársadtól egy informális, fülbemászó ajánlatot, miszerint nem is értitek az én problémámat, fáradjak be, találjunk helyet, a Palota negyeden kívül, ahol színesíthetném Józsefváros zenei térképét. Ez ugyan növelte önbecsülésemet, de éberségemet nem homályosította el. Válaszoltam is izibe , hogy én nem csak a magam nevében szerenádoztam Nektek, hanem azokéban is akik szintén nem kaptak engedélyt. Tehát érvényes továbbra is petíció, amit akkor a lépcsőházban átadtunk: elvi döntést szeretnénk elérni Nálatok, hogy szabályozott keretek között, de legyen szabad az utcazene – miként ez legutóbb el is énekeltük fiatal, lelkes, kerületi gyerekek támogatásával a Mátyás téren..

Ráadásul a kezembe került egy lassan négy éve kiadott, szerethető, helyi újság (Magdi), amiben az akkor polgármesteri székért induló négy jelöltet kérdezték 11 kérdésben, hogy a kerületi polgár kicsit emberközelbe jusson Tekintetükben. A nyolcadik (érdekes, hogy épp a nyolcadik) kérdés így hangzott: „Mi az a tulajdonság, amivel nem rendelkezik, de nagyon szeretné?”

Nos ketten is (Kispál Gergely és Takács Gábor a Türelem szót írták be. Komássy úr szeretett volna még egy órát a 24-re varázsolni, egyedül a Kocsis Máté szólt a szívemhez, nem fogod eltalálni mit és hogyan, inkább ideírom: „Szeretnék jól játszani egy hangszeren, ez sajnos, kimaradt az életemből.” Én akkor elmorzsoltam egy könnycseppet a bal szemem sarkában, és azt mondtam magamban, hogy ha másért nem is, de ezért tán nem bánnám. Tudod nekem is kimaradt a gyerekkoromból a zene, és én akkor – közel négy éve – pontosan tudtam már, hogy belőlem sosem lesz polgármester, de hogy itt van Valaki, akinek szintén kimaradt…és egyszer ez még jól jöhet nekem. De nem jött jól. Legalább is eddig. De még nincs veszve semmi, előttünk a nyár, az ősz..milyen zenét szeretnétek legközelebbre?

Kitartó szeretettel üdvözöl:

Rejtő Gábor Szerenádor.

 Néhány nap után megrongálták a frissen festett padokat - hazudja a kerületi honlap, és rittyent mellé egy finom uszító cikket. Mert hiába az összefogás, az igyekezet, a pénz és a saját kezem munkája, ha ezt nem becsüli meg MINDENKI.

Márpedig ez egy ilyen műfaj, ha padokat tartok fenn, akkor azoknak a karbantartását meg kell oldanom. Ezekhez a padokhoz évek óta nem volt nyúlva; most lefestették önkéntesekkel egy politikai PR keretében, aztán rögtön lehet uszítani utána. 

A padok nem pár nappal a festést követően lettek ilyenek. Már délután le volt újságpapírral takarva egyik pad, a másik meg bedobva a bokrok közé, több padon is éppen ültek. (Képek adataiból kiderül a készítés napja.)

Ha tartósnak szánom a festést, akkor megvárom a száradási időt; figyelek a munkámra, hogy megmaradjon. Arról nem is beszélve, hogy mintha graffiti-ellenes festékről beszéltek volna előtte - most meg "összekarcolták és lefújták"...Ha van rendszeres karbantartás, akkor nem így nézne ki egy pad se.

Überciki az egész, ennyire nem látni, gondolkozni előre, csak a politikai haszonszerzés a lényeg.

Amúgy azt tudja valaki, hogy miért nem az ilyenekre - pad, járda, játszótér, kuka - költ az önkormányzat, és miért a Fradi támogatására? 

Új seprű jól seper - tartja a mondás. Új kapitányunk pedig nem seprű, ezért az általa kezdeményezett lakossági beszélgetésre egész egyszerűen nem ment el - és még csak nem is ő szólt, hanem leüzent.

Nélküle is megtartották, íme:

Szóval lesz ez a közös festegetés a képviselőkkel - érdekes módon se a polgármester, se az ellenzéki képviselők nem lesznek ott -, ecset, festék, kesztyű adott lesz, a jókedvet és a Fidesz rajongást meg mindenki viszi magával. Aki megy.

Nincs is ezzel semmi baj, a padokra már piszkosul ráfér egy alapos felújítás - a festés a legkevesebb sok helyen - itt a tavasz a hosszúra nyúlt tél után végre, jó időben felfrissíteni a legalább a padokat nagyszerű érzés. Na meg másként áll hozzá az ember, ha saját keze munkája van benne, jobban óvja, védi. Persze a kopásoktól nem lehet, de hát ilyen az élet, ami elkophat, el is kopik.

És ez látszik most, a festés előtt. Kopott, hiányos deszkázatú padok. És most csak a padokról beszélünk.

Az biztos, nem most lettek ilyenek, nem az elmúlt  - nagyon hosszúra nyúlt - tél alatt váltak ilyenné. Mi történt az elmúlt években? Kinek a dolga lett volna ezekre figyelni?

2010 óta van ez a csapat, akik most padot festenek. Volt nekik egy SzabóGáboruk is, aki a kerület ilyen jellegű dolgait kezelte - tavalyig.  Mégsem történt az elmúlt években szinte semmi. Nincs rá pénz? Dehisz' a Fradinak adunk 20 millát, pár pad lefestése biztos kijön  tizedéből századából...

A másik dolog, amit nem értek, hogy bárki lefesthet egy padot, ha az neki nem tetszik valamilyen okból? Teszem azt, nekem a sárga a kedvenc színem, a kerületnek is, mégis az összes pad barna. Vagy zöld. Sárgára festhetem akkor a kedvenc padom, csak mert kopott? Nem kell hozzá semmilyen engedély? 

Tudja valaki, hogy megy ez?

Azt már láttuk, hogy Kocsis Máté, dr. különös kéjjel fúr bele a MSZMP volt székházának oldalába, táblát cserélendő, most viszont úgy tűnik, ha nagyon muszáj, le is bontatja:

És persze a bontási költségek fejébe megkapja a telket az önkormányzat - az alatta lévő pincebörtönök meg nem lesznek publikusak sose. Holott lehetne itt egy múzeum, '56-nak akár.

Viszont úgy vonul majd be a történelembe polgármesterünk, mint aki átnevezte a rossz emlékű teret, és földdel tette egyenlővé az állam-párt-házat. Elévülhetetlen érdemek ezek egy antikommunista pártban. 

Ezek persze csak gondolatok, kérdések.

Ne legyen igazam.

Szerinted mi legyen a sorsa?

 A bizottsagiirnok által kiemelt kérdésekre,

• adóslista a honlapon
• üres lakások
• civil szervezetekkel való együttműködés
• bérleményellenőrzés tapasztalatai
• büntető lakbérek elengedésének kérdése
• munkáért lakhatás program bevezetése

melyeket a tavalyi utolsó képviselőtestületi ülésen tett fel az LMP-s képviselő, hosszú ideje – némelyikre évek óta – nincs érdemi válasz.

Bérleményellenőrzés – avagy mi számít sikertörténetnek az önkormányzat házatáján?

Itt szeretném elmondani, hogy a válaszra váró kérdésekről, a képviselőtestületi ülést megelőző napon, hosszan tárgyaltunk a képviselő úrral, s a hatból öt kérdés a mi (Napklub, Négyház Egyesület) javaslatunkra került napirendre; persze anélkül, hogy megoldási javaslataink is nyilvánosságot kaptak volna. (A honlapra feltett adóslistával – bármennyire elképesztőnek tartjuk is etikai-jogi vonatkozásait – vállalt témánk miatt, most nem foglalkoznánk).

Az írásos polgármesteri válaszról máig nincs tudomásom, a szóbeliről pedig – mely a milliókba került tavalyi bérlemény ellenőrzést, mely pl. sem a bérlői identifikációról, sem a közműszolgáltatásokkal való visszaélésekről nem tudott konkrét érdemi feltárást közzé tenni, - nos, minderről, mint páratlan sikertörténetről nyilatkozni, (polgármester) maga a kihívóan vállalt tényhamisítás.

Közegészségügy

Poloskainvázió – egy elfeledett ( kihűlt?) kérdés felmelegítése.

Merthogy a kérdések közül – ki tudja miért, de – ez kimaradt. Pedig bejártuk vele a fél Józsefvárost, s miután az ezzel foglalkozó képviselő tehetetlenül széttárta a karját, mentünk a t. ellenzékhez, családsegítőhöz s persze mindenekelőtt a vagyonkezelőhöz, melynek irodavezetője talányosan csak azt kérdezte: „Mit gondol, nálam miért nincs poloska? - Mert Önnél egész máshol van a baj", mondtam hirtelen zavaromban. Ám még ezzel sem tudtam igazából megnyerni az irodavezető urat, pedig nem is őt, hanem egyik beosztottját jelentettem fel, hamis tényállításon alapuló felbujtás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Mondanom se kell, hogy bejelentésemet sose vizsgálták ki, ellenben az irodavezető úr rémhírterjesztéssel vádolt meg engem, önkormányzati gazdasági vezetők és civil aktivisták előtt. Tette mindezt tavaly ősszel, amikor legalább több tucat házban poloskanyomoktól virultak a házfalak, s az anyák vádlón mutogatták nekem összemart gyerekeik testét. Hogy mi van? A kenetes öblögetés nagyralátó tervekről, „konstruktív megoldásokat” sürgető összefogásról, de főképp arról, hogyan bűvészkedjünk el hárommilliárdot, legalább olyan „hatékonyan”, ahogy azt az MNP I-II-ben tettük. Poloskaügyben pl. majd’ két éve nem történik semmi. Név szerint fel tudom sorolni mindkét t. „oldalról”, hogyan vezetik az orruknál fogva a jámbor lakosságot, miközben tobzódnak a sikertörténetekről szóló fantazmagóriák a türelmes papíron. És kimondom álszerénység nélkül: az egyetlen, gyakorlatban is használható, épkézláb tervet mi adtuk be, ez ügyben, s a fertőtlenítést amúgy néhány lakó el is végezte önerőből. Némelyek számlára, melyeket hiába lobogtattam az illetékeseknek, akik egymáshoz küldözgetve járatták velem a bolondját. Kivel is akarnak önök összefogni az MNP 3 során, ha a lakosság egy részét bűnelkövetőnek tartják, más részét pedig önök kriminalizálják, épp azzal, hogy folyvást szédelgő szómágiákkal kábítják őket.

Van-e megoldása az önkormányzatnak a feltett kérdésekre?

Nincs és nem is volt, legalábbis a tanácsit leváltó hajdani, politikailag átstrukturált önkormányzati rendszer óta bizonyosan, melyben a vagyonkezelői szervezet, mint egy elavult zárvány, ittragadt a múltból. Részben látja ezt az önkormányzat képzett, fiatal vezetőrétege is, mégis a szóbanforgó témákról (bérleményellenőrzés, üres lakások, lakbérhátralék, munkáért lakhatás program) beadott dolgozatainkra kötött szerződéseink a semmibe vesztek. Legutóbb az ezzel megbízott képviselő majd’ egy év után ismerte be, hogy nem kíván a kérdéssel foglalkozni, hisz, „a polgármester úr egy nagyszabású programot fog kidolgozni a kérdés megoldására”.

Lakbérhátralék – avagy kit is sújt a büntető lakbér, s fordulhatunk-e ez ügyben a norvég királyhoz.

Legutóbb a közmeghallgatáson tettem fel a kérdést, a büntető lakbérek ellentmondásos, - mert járulék- és adóügyi csapdákat rejtő – tervezetével kapcsolatban. Civil társaim ugyanis már ódákban dicsérték ennek a/z/ - egyébként derék és jószándékú – kiötlőit, pedig ha valamire, hát erre illenék, hogy a pokolra vezető út is fideszes/Mszp-s bölcsekkel van kikövezve. (Vagy izé, tán nem egészen így szól a mondás, annyi viszont bizonyos, hogy összefogunk bárkivel, csak a nyavalyás civillel nem.)

Márpedig van megoldás, a büntető lakbérek életképes, jogilag is elfogadható és a járulékügyi csapdákat kiiktató megoldására. Ez ügyben – Soós György képviselő úr ajánlásával – meghallgatást kértem Egry Attila alpolgármester úrtól, a javaslat egyik beterjesztőjétől. Miután tíz nap után még a találkozó várható időpontjáról sem értesítettek, úgy véltem, kár tovább növelni az alpolgármester úr rendkívüli terheit, s lemondok a megtiszteltetésről. Ezért ajánlanám addig is míg nincs jobb,  a norvég király módszerét, az igen-igen elfoglalt uraknak. Ő ugyanis, dolgozószobája ajtajára egy egyszerű szabad/foglalt zárat szerelt sajátkezűleg, melyet egy piaci vizeldén látott először díszleni Oslóban. Bárki bemehet hozzá, (vagy épp’ várakozhat kicsinyég) aszerint, hogy zöldet vagy pirosat mutat-e a jelzés. Ajánlanám, mondom, bár ami jó a norvég királynak, félő, nem elég előkelő a magyar uraknak. És tudom persze bérleményügyben is mehetek bárhová, de leginkább a norvég királyhoz …

Megkötik-e a hatályos törvények a végrehajtó hatalom kezét, s mit csinál a (megkötött) kéz, fej nélkül?

„…az alkotmánybíróság több olyan törvényhelyet megszüntetett, amely ezeket a magatartásokat önkormányzati szinten bünetette volna” sajnálkozik a képviselő, (K. J.) a közösségellenes magatartásokról szólva. És tódítja őt a főkapitány is, mondván, „a törvények megkötik a kezünket”. „A jogi környezet a bérleményhasználót védi”, kontráz rá a jegyző is. Egy jogállamban a személy biztonsága de bármely jogalanyé is, hölgyeim és uraim, és a joghézagoktól mentes törvénykezés, nem lehet a törvényes végrehajtó hatalom tehertétele. A bérleményhasználót védő jogi környezetet felrovó jegyző csak azt felejti el, hogy az évtizedek óta elhanyagolt, romos környezet, épp’ azért válhatott a bűn melegágyává, mert a tanácsrendszerből örökölt vagyonkezelői struktúra képtelen megbirkózni a korszerűbb követelményekkel. Egy lakóépület fizikai és szociális mikrostruktúráját, vagy épp’ a tágabb értelemben vett élő organizmusát, soha nem tudja „kezelni” semmiféle külső ellenőrzés, amely időnként – többnyire a tehetetlenségtől frusztrálva – reménytelen kísérleteket tesz az általa ismeretlen, számos csapdát rejtő terep felmérésére. Így aztán megoldási javaslatokat sem tehet igazán, s ha megszorítják a körülmények, riadtan rendőrért kiált, s az alkotmánybíróságra és a törvény hiányosságaira mutogat vádlón, melyek „megkötik” az ő jobbra érdemes kezét.  Eszébe sem jut, hogy a kéz, mellyel ő „szabadon” szeretne fenyíteni, fej nélkül mit sem ér, s bár a rendkívüli bérleményellenőrzés amúgy – még a törvényes határon túl is – szabadkezet adott neki, hogy közszemlére tegye a gyámoltalan nyomor feslett rongyait, anélkül, hogy

- feltárta volna a lakók tényleges kilétét és jogállását

- a közegészségügyi és műszaki hiányosságokat, nemcsak a lakás de az egész lakóépület vonatkozásában

- és az „üres lakásokról” pedig, mely inadekvát fogalomról legfeljebb csak mint a diszfunkcionális lakáshasználat tágabb fogalomkörének részéről lehet beszélni, - nos az erre nem „kalibrált” ellenőrt ennek hallatán egyenesen a sikítófrász kerülgeti. Nem is foglalkozik vele, legfeljebb lerendezi „okosban”.

A tartaléklakásoknak titulált üres lakásokról szóló ötszázas szám pedig, melyet a polgármester is átvett, sima szemfényvesztés, arról nem is szólva, hogy az „üres lakások” egy részének igenis van bérlője, aki több-kevesebb rendszerességgel üzletszerzésre használja a bérleményt, s amúgy saját lakásban lakik. Esetükben nem annyira az üres- mint a fantomlakás megnevezés lenne inkább a helytálló.

Kit büntessünk hát a büntető lakbérrel, s adaptálható-e a bódévárosból a történelmi városnegyedbe a munkáért lakhatás program?

Nem titok ugyanis, hogy a büntető lakbérek elengedése kérdésével, kissé a törököt fogtunk, nem ereszt helyzete áll elő. A megoldáshoz vezető út, mégis a kölcsönös mulasztásos jogsértésen nyugvó, kaotikus jogviszonyrendszer anomáliáinak következetes feltárásán keresztül vezet. Mármint az egyik, mert soktényezős játszmáról lenne szó, melyhez a jelenlegi személyi állomány nem elég képzett, és rossz beidegződései miatt nem is igen tud felnőni a feladatához egyhamar. Avagy mivel is magyarázzuk, hogy a tavalyi ellenőrzésről máig nem jelent meg érdemi értékelés, mely tényt a JVK felügyelőbizottságának elnöke, még e hónapban is megerősített. A Munkáért lakhatás programról (copyright by Négyház Egyesület) pedig, melyet két éve terjesztettünk be az akkori kabinetfőnök, Sára Botond kérésére, máig nem kaptunk semmiféle választ.

Ugyanez vonatkozik egyébként a poloskavésszel kapcsolatban beterjesztett koncepciónkra is.

Kétségtelen ugyanis, hogy mi, az egész munkaprogramot a komplex jogviszonyrendezés szerves részeként pozícionáltuk, s nem a kanizsai bódéváros, de az egész történelmi negyed épített örökségének és szociális környezetének tüzetes és elhivatott feltárásával tudjuk elképzelni. Az eddig erről megismert – igen szűkszavú – koncepciók, nem épp effajta elképzelésekről szóltak.

Ad-e okot reményre, a bérlői bevonás helyett bérlői felháborodást hozó MNP I-II Program – avagy MNP III, cseberből-vederbe?

Persze nem vagyunk hülyék, látjuk, amit képviselőink egyszer sem méltattak figyelemre: az MNP I-II a minap átadott de mára szakasztott a lepusztult környezethez hasonult, málló falú, drogbandák uralta házait, melyet vak és süket kamerarendszer „figyel” rendületlenül. Sose mondták meg, mire fizették ki a milliókat, s a közmeghallgatáson megkérdezett rendőrkapitány pedig, láthatóan azt sem értette, miről beszélek.

Mit érdemel az obsitos érdekvédő, - avagy van-e (civil) élet és kurázsi, a politikai osztály mindkét oldali határain túl?

Bevallom, e pillanatban hajlamos lennék nem-mel felelni erre, bár aki azt hiszi, hogy hosszú évek permanens becsapottsága után túlzott csalódottság tölt el, hogy pl. az ún. Helyi Támogató Csoportban nincs helye annak az egyesületnek, amely hét évvel ezelőtt (a Révvel együtt) kidolgozta és megvalósította  a bérlői bevonás rendszerét, elismerést és megbecsülést szerezve a negyedbeli lakosság túlnyomórészt igenis tisztességes és jobbra törő részének, nos, az bizisten téved. Bevallom azt is, nem szívesen árulnék egy gyékényen azzal, aki – némely civil társunk megértő asszisztenciája mellett – mocskos rágalmakkal illette mozgalmunkat, biztos belépőt váltva ezzel a magas támogatói körbe. A MA NEm SZOlok, s TAlán holnap nem fáj fejem, kétes jelmondatával pedig, mi amúgy sem tudnánk mit kezdeni. Különben TESTVÉRÉre lelt ott, a mi szűkebb körünkből is; s talán nem véletlenül épp attól, aki végig csak nyűgnek tartotta az egész bérlakásügyet. Mit mondhatnánk erre? Megtalálta zsák a foltját.

Vissza a címben foglaltakhoz: bűnmegelőzés a bérházakban

És ahogy beomlott fundamentumra nem lehet falakat felhúzni, azonképp nem lehet dekriminalizációs folyamatokat beindítani a működési alapstruktúrák funkcionális rendezettsége nélkül. Mondhatnám, bérlők nélkül pusztán „megbízható káderekre” alapozva, egyszer bedől az egész miskulancia.

Aki látott ilyet, az nem kívánja mégegyszer megélni. És ez az, amiben az én esélyeim jobbak…

Budaházy Gusztáv

Négyház Egyesület

        Két hét alatt rendet teszünk - hazudta ígérte a Vezér 2010. április 12-én.

Az elmúlt évben viszont ilyen volt a kerület bűnelkövetés tekintetében, térképen ellenőrizhető módon.

Pár példa; kattintásra megnő!

Üres térkép, viszonyításhoz

Kocsi feltörés

Lakás betörés

Betöréses lopás

Rablás

Sajnos az életellenes bűncselekmények nincsenek külön feltüntetve, de mintha az elmúlt évben is történt volna egy-két (8?) gyilkosság a kerületben...

Lakhelyeden milyen a térkép?

Visszaélt polgármesterünk a választók bizalmával. 

 Itt a hír, miszerint "A Képviselő-testület december 6-ai ülésén választotta dr. Sára Botondot főállású alpolgármesterré. Feladatköre szerint általános jelleggel helyettesíti a polgármestert annak távolléte esetén, valamint segíti munkáját a polgármester közvetlen felügyelete alatt álló területek esetében."

 Miért is van erre szükség? Hát azért, mert a józsefvárosi polgárok akaratából kerületi vezetővé vált Kocsis Máté, dr. nem ér rá a feladatát ellátni. Nem ér rá, mert pártjának kommunikációs igazgatója lett. A polgármesteri teendői helyett a párt szekerét tolja, feladatait lepasszolja egy pótmáténak. 

 Visszaélt a választók bizalmával, bizony becsapta a józsefvárosi embereket.

 Pár nap múlva közmeghallgatás. Mindenki felteheti kérdéseit - van, aki előre, írásban benyújtotta azt:

Mikor kapjuk vissza?! Ha ez a hozzáállása a kerülethez, akkor inkább az a kérdés, mikor mond le végleg!

Gyertek el, kérdezzük meg minél többen tőle!

polgármesterünk van..! Nem lehetett tudni annak idején, hogy mennyi mindenhez ért - de szerencsére minden kiderül idővel. Most például az, hogy annyira remekül kommunikál, hogy megtették pártja kommunikációs igazgatójának.  Sokoldalú, ezt eddig is tudtuk. 

A polgármesterség és a honvédelmi bizottság elnöklése mellé, persze. 

Egyelőre.

De mintha lett volna már más iránya is; nem is oly' régen még hajléktalanügyi biztos (is) volt, csak aztán az Alkotmánybíróság jól elkaszálta a törvényt, amivel üldözni lehetett az otthon nélkülieket. Meg is emlékeztek a Város Mindenkié aktivistái a mi Máténkról:

Van azonban egy (sok!) másik olvasata is az eseményeknek: menti pártja a kínos szituációkba keveredett politikust. Volt tanácsadója egy darab ideje ellene hangolja a kerületet; a legutóbbi testületi ülés alatt volt egy tüntetéske, ami miatt Kocsis Máté, dr. rekord gyorsan (30 perc!!!) lezavarta az ülést - majd, meg nem erősített információk szerint - a hátsó kijáraton távozott.

Szabógáborunk nem fél bilit borítani, ezt már bizonyította. A Fidesznek vajon mi az érdeke?

Lehet, hogy előrehozott választás lesz ismét Józsefvárosban?

Kocsis Máté előre menekül?

Olyan aranyos szó, nem? Bájos, pontosabban, de szerintem ez fejezi ki leginkább az eseményt, ami a polgármester lemondásának napján történik. Hogy miért mond le? Volt tanácsadója ellene fordult, és annyi kompromittáló dolgot tud róla, hogy jobbnak látja.

Ez lesz:

Elindult a kampány.

Showtime!

2012. szeptember 26. és 29. között látható az olasz ZimmerFrei Temporary 8th című helyszínspecifikus filmje a Leonardo Kertben (1082 Budapest, Tömő utca 14.).
Kezdési időpont: 19h
Esőhelyszín: A Grund (1082 Budapest, Nagytemplom utca 30.)
Szeptember 27-én, a film után beszélgetés az alkotókkal.

Áprilisban közel kétszáz kerületi lakos részvételével fórum volt a Kesztyűgyárban, amelyen az önkormányzat és a Kisfalu Kft. vezetői, munkatársai közül többen is részt vettek. A fórum témája a lakásgazdálkodás, ezen belül is a „munkáért lakhatást” program, a szociális bérlakások, és a számos helyen immár közegészségügyi kérdésként is megjelenő lakásállapotok voltak. A találkozót követően mind a hivatal(ok), mind a fórumot szervező civil szervezetek részéről több kezdeményezés született. Ennek egyik közös eredményeként májusban delegáció utazott Nagykanizsára, hogy az ottani, lakbérhátralék ledolgozását lehetővé tevő program megvalósulását tanulmányozza. A hivatal és a civil szervezetek közötti konzultáció rendszeressé vált, személyes találkozók, illetve levélváltások útján. Ez a beszélgetés Soós Györggyel, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnökével készült, abból a célból, hogy összefoglaljuk az április 20-a óta történteket. A beszélgetésen jelen volt a civil fórumsorozat aktivistái közül Budaházy Gusztáv (a Négy Ház Egyesület vezetője), Bódis Lajos és Neumann Péter is.

- Az áprilisi fórumon elhangzott, hogy több mint tíz bérlakásnál terveznek kilakoltatást fizetési elmaradás miatt. Akkor ön az elhangzott tények és az elkeseredés hatására többeknek felajánlotta, hogy keressék meg a hivatalában, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre.

- Így történt. A fórumot követően nyolcan kerestek meg, közülük hét esetben sikerült is megegyeznünk. Olyan törlesztési részletben állapodtunk meg, amely részükről vállalható volt. A nyolcadik ügynél a ház lakói jelezték, hogy az illető családdal összeférhetetlenségi gondok vannak. Ebben az esetben még nem született döntés, a Kisfalu munkatársai vizsgálják az ügyet.

Épp a napokban gondolkodtam el azon, igazából ki, kik is alakítja a tereinket, amelyben élünk. Nem a lakásokat, hanem a tágabb környezetet, egy-egy teret, utcát, negyedet. Ami miatt ez eszembe jutott, az a Kiscsibész tér - ami még nem hivatalos neve, de egyszer talán - ahol az Imre csempézte szökőkút van. Szökőkút, de nem működik. Van annak már vaaaaagy....nem is tudom, négy, öt éve?

Emlékszünk Imrére, ugye? Ő egy az a hajléktalan lakcím nélküli, aki itt lakott a körúton és virágokat ültetett a fák alá, kis kertet varázsolt a kopár aszfalt mellé. Munkájáról videó is készült.

Most visszatért Imre, és a körúton ismét kialakított egy kertet - hogy megmaradjon egy darabig, el is kerítette. Aztán jöttek a közteresek, elzavarták, átalakította, megint kiszedették, máshová rakta és ismét átalakította.

Ronda, giccses, mi a szar ez? Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hallottam, amíg lefotózgattam Imre újabb művét. A mesterrel csak összefutottunk, de úgy tűnik, ismét itt ténykedik.

Ha hőség lesz ismét, szerintem a szökőkutat is beindítja.

Közterületeinket mi alakítjuk. Imre ott lakik, ő látványosabban.

"Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik." 

Máté Evangyélioma 7. rész