A józsefvárosi Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) második (fél)nyilvános fórumát 2015. április 10-én a stratégiaírással megbízott Hétfa Kft. tartotta az ITS tematikus céljaihoz kapcsolódó javaslatok befogadásáról.

A meghívó szerint helyi civil szervezetek, egyházak és intézmények képviselőit várták az eseményre. A teljesség igénye nélkül: jelen volt a CAPE, Magdolna-negyed Polgárőrség, reformátusok, jezsuiták, bölcsődék stb. képviselői, de voltak egyszerű lakók is.

A módszertan alapvetően a következő volt: három témára osztva (gazdaság, társadalom, környezet) world café jelleggel három külön asztalnál fogalmazhattak meg a résztvevők javaslatokat. Húsz percenként asztalt kellett váltani a bejáratnál kapott „sétálókártya” szerint, így mindenki végigjárhatta a három témát. A legvégén a fórumot levezető cég munkatársai kivetítették és összefoglalták az egyes témákban született javaslatokat, illetve itt még hozzá lehetett tenni olyat, ami addig kimaradt.

A módszertanról

A cég munkatársai értenek a fejlesztéspolitikához, elemzéshez, de részvételi tervezésben, közösségfejlesztésben még feltehetően kezdők. Ez nem az ő hibájuk: szakmai alapon érdemelhették ki a megbízást, mivel van tapasztalatuk fejlesztési stratégiák írásában. A helyzet az, hogy nem igazán van megfelelő kínálat Magyarországon olyan szakemberekből/cégekből, akik mindkét területen (településfejlesztés és közösségfejlesztés) megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek. Ez általános probléma, ami egyenesen következik abból, hogy milyen megbízásokat írnak ki a hazai közigazgatásban, és megoldásra vár, de túlmutat ezen a kerületi fórumon.

A gazdaság-társadalom-környezet felosztás viszont szimplán tervezési szempontból is kissé túlhaladott és merev. Rengeteg ügy van - és ez kiderült a hozzászólásokból is -, amiről nem dönthető el, hogy melyikbe tartozik. Emiatt ez a felosztás tulajdonképpen akadályozza azoknak a gondolatoknak a megfogalmazását, amelyek nem szűkíthetők le a három közül csak az egyik területre, „megóv” minket a holisztikus gondolkodásmódtól, és kicsit "70-es évek" szaga van (cipőt a cipőboltból, kertekkel a kertészek foglalkozzanak, az utakkal meg a mérnökök). Valójában szinte végtelen azon ügyek száma, amely túlmutat ezen a felosztáson, a közterületek tisztaságától és tervezésétől a közösségi kerteken át a közösségi térként is funkcionáló inkubátorházakig. Hogy ezt a struktúra egy, a minisztérium által meghatározott sablonban fektették le, vagy az alvállalkozó saját módszertana, az kérdés. (Mint résztvevő, igyekeztem korrigálni ezt a hiányosságot, és céloztam a másik területen elérhető előnyökre is egy adott javaslat megfogalmazásakor, pl. a közösségi kertek társadalmi kohéziót erősítő szerepére.)

Tapasztalatok a résztvevők hozzászólásaiból hallottak alapján

„Környezet” asztal, jellemző hozzászólások: „Sok a hajléktalan a téren, 24 órás rendőri felügyelet kell.” „Szeretnénk turisztikailag fejleszteni a templomot, de sok a csöves, aki körbehugyozza.” „Jó lenne egy hely, ahova a kisgyerekes szülők be tudnak ülni, mikor a bölcsődébe jönnek.

Bár néha úgy tűnt, hogy a "szokásos", a hajléktalanokat és a drogosokat eltüntetendő elemnek tekintő téma kerekedik felül, a fórum szervezői sokat tettek azért, hogy ne panaszkórust hallgassunk, hanem valódi javaslatokat. Egy átlagos lakossági fórumhoz képest ezért komoly előrehaladást tapasztalhattunk, bár a javaslatok egy része továbbra is probléma- és nem megoldásorientált volt, „nem lépett túl az árnyékán” (rendészeti megoldás a szociális rendszer fejlesztése helyett). Elhangzottak viszont kifejezetten konstruktív, innovatív javaslatok is, mint például:

  • nyugat-európai mintájú szomszédsági együttműködés kiépítése, amely alulról szerveződve biztosít csatornát a lakók és az önkormányzat között, az önkormányzat támogatásával, de civil alapokon
  • kerületi tudásbázis létrehozása, ahol a kerületi civil szereplők meg tudják osztani a különböző szolgáltatásokkal, eseményekkel, ötletekkel kapcsolatos információikat, pl. egy honlapon
  • rendőrség, közterület-felügyelet munkatársainak érzékenyítő képzése
  • gyalogos tengely létrehozása a kerület egyetemi campusai között
  • stb.

Konklúzió

A fórum pozitív csalódás volt a megszokotthoz képest, de kezdő közösségfejlesztőként és a részvételi tervezési módszertan viszonylagos ismerőjeként látszott, hogy még van hova fejlődni. Ettől függetlenül a jó javaslatoknak van esélye beépülni a stratégiába, és érdemes építeni azokra a résztvevőkre is, akik különösen előremutató ötletekkel jöttek elő a fórumon. A kérdés ezt követően az, hogy akiket megbízunk a megvalósítással (a képviselők), milyen mértékben tudják magukévá tenni a javaslatokat, és mi az, ami közülük tényleg megvalósulhat.

 

 

 

Még dolgom van
még kell, hogy addig éljek
még fázom itt
és félek köztetek

Még lesz idő
még jó lenne megérnem
még itt vagyok
hát most keressetek

Már elfogyott
már semmi úgy, mint régen
már nem hiszem
talán el is hagyott

Majd hívni fog
majd el kell oda jussak
majd fáj nagyon
de mindent itt hagyok

2012

 

(Leé József 1956 - 2014)