A józsefvárosi Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) második (fél)nyilvános fórumát 2015. április 10-én a stratégiaírással megbízott Hétfa Kft. tartotta az ITS tematikus céljaihoz kapcsolódó javaslatok befogadásáról.
A meghívó szerint helyi civil szervezetek, egyházak és intézmények képviselőit várták az eseményre. A teljesség igénye nélkül: jelen volt a CAPE, Magdolna-negyed Polgárőrség, reformátusok, jezsuiták, bölcsődék stb. képviselői, de voltak egyszerű lakók is.
A módszertan alapvetően a következő volt: három témára osztva (gazdaság, társadalom, környezet) world café jelleggel három külön asztalnál fogalmazhattak meg a résztvevők javaslatokat. Húsz percenként asztalt kellett váltani a bejáratnál kapott „sétálókártya” szerint, így mindenki végigjárhatta a három témát. A legvégén a fórumot levezető cég munkatársai kivetítették és összefoglalták az egyes témákban született javaslatokat, illetve itt még hozzá lehetett tenni olyat, ami addig kimaradt.
A módszertanról
A cég munkatársai értenek a fejlesztéspolitikához, elemzéshez, de részvételi tervezésben, közösségfejlesztésben még feltehetően kezdők. Ez nem az ő hibájuk: szakmai alapon érdemelhették ki a megbízást, mivel van tapasztalatuk fejlesztési stratégiák írásában. A helyzet az, hogy nem igazán van megfelelő kínálat Magyarországon olyan szakemberekből/cégekből, akik mindkét területen (településfejlesztés és közösségfejlesztés) megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek. Ez általános probléma, ami egyenesen következik abból, hogy milyen megbízásokat írnak ki a hazai közigazgatásban, és megoldásra vár, de túlmutat ezen a kerületi fórumon.
A gazdaság-társadalom-környezet felosztás viszont szimplán tervezési szempontból is kissé túlhaladott és merev. Rengeteg ügy van - és ez kiderült a hozzászólásokból is -, amiről nem dönthető el, hogy melyikbe tartozik. Emiatt ez a felosztás tulajdonképpen akadályozza azoknak a gondolatoknak a megfogalmazását, amelyek nem szűkíthetők le a három közül csak az egyik területre, „megóv” minket a holisztikus gondolkodásmódtól, és kicsit "70-es évek" szaga van (cipőt a cipőboltból, kertekkel a kertészek foglalkozzanak, az utakkal meg a mérnökök). Valójában szinte végtelen azon ügyek száma, amely túlmutat ezen a felosztáson, a közterületek tisztaságától és tervezésétől a közösségi kerteken át a közösségi térként is funkcionáló inkubátorházakig. Hogy ezt a struktúra egy, a minisztérium által meghatározott sablonban fektették le, vagy az alvállalkozó saját módszertana, az kérdés. (Mint résztvevő, igyekeztem korrigálni ezt a hiányosságot, és céloztam a másik területen elérhető előnyökre is egy adott javaslat megfogalmazásakor, pl. a közösségi kertek társadalmi kohéziót erősítő szerepére.)
Tapasztalatok a résztvevők hozzászólásaiból hallottak alapján
„Környezet” asztal, jellemző hozzászólások: „Sok a hajléktalan a téren, 24 órás rendőri felügyelet kell.” „Szeretnénk turisztikailag fejleszteni a templomot, de sok a csöves, aki körbehugyozza.” „Jó lenne egy hely, ahova a kisgyerekes szülők be tudnak ülni, mikor a bölcsődébe jönnek.”
Bár néha úgy tűnt, hogy a "szokásos", a hajléktalanokat és a drogosokat eltüntetendő elemnek tekintő téma kerekedik felül, a fórum szervezői sokat tettek azért, hogy ne panaszkórust hallgassunk, hanem valódi javaslatokat. Egy átlagos lakossági fórumhoz képest ezért komoly előrehaladást tapasztalhattunk, bár a javaslatok egy része továbbra is probléma- és nem megoldásorientált volt, „nem lépett túl az árnyékán” (rendészeti megoldás a szociális rendszer fejlesztése helyett). Elhangzottak viszont kifejezetten konstruktív, innovatív javaslatok is, mint például:
- nyugat-európai mintájú szomszédsági együttműködés kiépítése, amely alulról szerveződve biztosít csatornát a lakók és az önkormányzat között, az önkormányzat támogatásával, de civil alapokon
- kerületi tudásbázis létrehozása, ahol a kerületi civil szereplők meg tudják osztani a különböző szolgáltatásokkal, eseményekkel, ötletekkel kapcsolatos információikat, pl. egy honlapon
- rendőrség, közterület-felügyelet munkatársainak érzékenyítő képzése
- gyalogos tengely létrehozása a kerület egyetemi campusai között
- stb.
Konklúzió
A fórum pozitív csalódás volt a megszokotthoz képest, de kezdő közösségfejlesztőként és a részvételi tervezési módszertan viszonylagos ismerőjeként látszott, hogy még van hova fejlődni. Ettől függetlenül a jó javaslatoknak van esélye beépülni a stratégiába, és érdemes építeni azokra a résztvevőkre is, akik különösen előremutató ötletekkel jöttek elő a fórumon. A kérdés ezt követően az, hogy akiket megbízunk a megvalósítással (a képviselők), milyen mértékben tudják magukévá tenni a javaslatokat, és mi az, ami közülük tényleg megvalósulhat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Azzal viszont egyetértek, hogy a stratégiai tervezés ilyen jellegű lakossági egyeztetése nem elegendő.
- akkor ideje lenne befejezni az Önkormányzat, a Képviselő-testület jobboldali többsége, és a józsefvárosi FIDESZ-KDNP valamint a józsefvárosi Jobbik által a "Szegregátummal" szembeni területi apartheidpolitikát. Erről a területi apartheidpolitikát sokat mondanak olyan “apróságok”, mint az, hogy a polgármester lakóhelyét jelentő Palotanegyedben az úthibákat heteken belül kijavítják, a Szegregátumban féléves fáziskéséssel kitáblázzák. Az Önkormányzat támogatást nyújt palotanegyedi épületek díszkivilágításához, miközben a Szegregátumban évente alig van olyan nap, amikor mindenhol működik a közvilágítás. De az is jellemzi ezt a területi apartheidpolitikát, hogy amíg 2009-2013 között a Palotanegyedre több fejlesztési forrás jutott az Önkormányzat költségvetéséből és az Önkormányzat közreműködésével pályázati forrásokból (ami kb. 10 milliárd forint), addig a Szegregátum egészére ezen idő alatt és ugyanebből a forrásból mindössze kb. 10-15 millió forint jutott (egy konténer-rendőrőrs és egy járdaszigetes zebra az Illés-Práter-Kőris utcák kereszteződésébe). Vagy az, hogy a Palotanegyedben érdekes módon meg lehetett oldani a szűk mellékutcákban történő fatelepítést – ezzel szemben a Szegregátumba 2009-2014 között zéró (!) új fa ültetése történt ("a szűk mellékutcák és azok alatt lévő közművek miatt nem lehetséges" hivatkozással).
_
- a helyi politikai motivációknak távol kellene tartania magát a településfejlesztés kérdésköréből, illetve a településfejlesztést sohase rendelhesse a saját érdekei kiszolgálásának alá a hatalmon lévő adott politikai oldal és elit. Példának okáért: érdekes módon, a 2014-es választási évben hirtelen jutott forrás a Palotanegyeden kívül Józsefváros más részeire is (pl. a Kálvária, a Teleki, a Fido, a Horváth Mihály tér megújítására, a Teleki téri piac felépítésére, a félbeszakadt panelprogram folytatására és hasonlókra)... aztán ahogy a józsefvárosi választást megnyerte a FIDESZ-KDNP, rögtön a győzelem után “csuklóból” újabb 600 millió pluszforrás jutott a polgármester lakóhelyét jelentő Palotanegyed további fejlesztésére. Ez ÍGY mindent elmond a józsefvárosi FIDESZ-KDNP településfejlesztéshez való viszonyulásáról. ÉS az is mindent elmond a Szegregátummal szembeni területi apartheidpolitikáról, hogy a 2014-es választási évben szinte zéró forint “fejlesztési forrás” jutott a Szegregátumnak és lakosságának.
_
- És ideje lenne befejezni az Önkormányzat, a Polgármester és a FIDESZ-KDNP részéről azt a hazudozást, mely a Ludovika Projektet az Orczy negyed (vagyis a Szegregátum) megújításának akarja folyamatosan összehazudozni és bedumálni. Mocskos mögöttesként a hazudozás-kommunikáció másodlagos célja hogy a Ludovika Projekt összegét az Orczy negyed rehabilitációjára fordított forrásként akarja láttatni, és ezzel is elfedve azt, hogy a Palotanegyed jussolt az önkormányzati fejlesztési források döntő hányadából. A Ludovika, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem soha nem lesz része a Szegregátum életének és mindennapjainak. Az Orczy Park kőkerítése a Korányi és az Illés utcában szociológiai és politológiai értelemben durvábban és brutálisabban választja el egymástól a Szegregátumot és lakosságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől és annak közösségétől, mint anno fizikailag a Berlini Fal Kelet- és Nyugat-Berlint.
_
Szóval: ha befejeződik az Önkormányzat, a Polgármester és a józsefvárosi FIDESZ-KDNP és Jobbik hazudozásai ebben a kérdésben, valamint a Szegregátummal szembeni területi apartheidpolitika, akkor van esély bármit is tervezni a Szegregátum (illetve az Orczy negyed) vonatkozásában. Nem akarom magam “túlkommunikálni”, ezért e kérdéskörben bővebb vélemény a frigyesmester.blog.hu/2014/08/13/jozsefvaros_szegregatum illetve frigyesmester.blog.hu/2014/10/14/onkormanyzati_valasztas_jozsefvarosban_2014_oktober valamint frigyesmester.blog.hu/2014/09/04/kocsis_mindenkitmegfigyelunk_korzetvezeto_kamerarendszere_es_az_erpataki_modell oldalon.
Utolsó kommentek