Hétfőn, május 6-án, délután három és öt között, bejelentett, zenés demonstráció lesz a szabad, utcai zenélésért a Szabó Ervin téren a Rothermel emlékmű előtt.
Előzménye, hogy utcazenélésre benyújtott kérelmemet az önkormányzat (indoklás nélkül) elutasította. Az ezzel kapcsolatos Mjuzik című írásom végén imígyen fogalmazok: “ Ezt a rendet én nem fogadom el. Elutasítom az elutasítást. A magam világában és illetékességi területén. Jelesül visszaküldöm felülvizsgálatra a bizottságnak. Itt és most. Ünnepélyesen és tisztelettel. És addig is és aztán is: játszani fogok. Közterületemen. Állampolgári, véleménynyilvánítási, emberi jogon. És mint kerületi lakos. Úgy döntöttem, utcazenész leszek.”
A felülvizsgálat feltehetően még tart, az önkormányzat épülete, konok, morcos némaságban őrli az ügyeket, se kép, se hang, pedig még a telefonszámomat is megadtam, amikor kitöltöttem (tök feleslegesen) a formanyomtatványt. Nem is említve a blog adta lehetőséget a nyilvános párbeszédre, mint olyan. Állítólag Jerikó falait a kürtszó és a nép kiáltása rogyasztotta meg, én a magam részéről beérném egy ajtónyitással, hogy kényszerpályák nélkül, derűs érdekegyeztetés vegye kezdetét. Olyan, amelynek eredményeként Józsefváros utcái, terei szerethetőbb, hangulatosabb, vonzóbb képet nyújtanának, s tán több tucatnyi ember élete válna élhetőbbé.
A Rothermel emlékmű állítói egy olyan ember előtt tisztelegtek, aki - laptulajdonosként és újságíróként - elsők közt emelt szót külföldön a trianoni igazságtalan döntés ellen. Akkor az ország kétharmadát csatolták el. A trauma, illetve a nemzeti egység helyreállításának ügye, azóta is megoldatlanul van jelen a politikai közbeszédben és gyakorlati kérdések sokaságát veti fel nap, mint nap.
Számomra itt és most ennek egyetlen vonatkozása érvényes: folytatódik-e Trianon határokon, kerületen belül? Lemond-e a hatalom azokról a tömegekről ( minimum a lakosság egyharmadáról), akik jóval a szegénységi küszöb alá szorultak, akik önhibájukon kívül lettek egy korszak áldozatai? Vagy megpróbál személyre, rétegre, helyzetre szabottan, velük együttműködve, programok, akciók intézkedések, jogszabályok révén megoldást, kiutat keresni-találni.
Az utcazenész -ügy megoldása csupán egy hang lenne, lehetne ebben az elképzelt szimfóniában.
Utolsó kommentek