Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk

1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk

1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk

1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk

1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk

1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

21. cikk

1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk

1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.

25. cikk

1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Nálam sem a legjobb a fűtés, de kiegészítem egy kis olajkályhával, ha a hőmérő -10 alá süllyed kint. Viszont amit ma délelőtt hallottam a Csarnokban...

- képzeld, már két napja nem megy a kazán. A szerelő két napja jön-megy, futkos, alkatrészt cserél, direktbe köt, mittom én miket berhel, de nem megy. Pulóverben aludtunk, a vasaló és a hajszárító csinált egy kis meleget...

Remélem, legtöbbünk melegben ünnepel - de gondoljunk azokra is, akiknek még fedél sincs a fejük felett! 

Boldog legyen a Karácsonyotok!

A Blahán idén is felállították a Szent Vásárlás apró templomait, ahol a városlakók keresetüket átválthatják felesleges cikkekre, amit aztán odaadnak szeretteiknek a haldokló, de feldíszített fenyőfa alatt. 

Vagy csak örülhetnek egy kicsit a vásári hangulatnak, és hazafelé bedobnak egy forralt bort - hiszen tél van, a meleg ital a testet és a lelket is felvidítja.

A forralt boros idén csapnivaló italt kínál - jellemző, hogy cukrot rakott ki a piltra, hogy pótolni tudd a hiányzó mennyiséget. Nem is láttam még ilyet! Pénzt vissza nem ad, cukrot és keverőt igen - de nem kell messzire menni, a mellette lévő kürtőskalácsos isteni nedűt árul! Csak nincs akkora betűkkel kiírva, így mindenki a pocsékből vesz. Pedig csak két métert kell menni a jóért. Ide menjetek, ha a Blahán egy jó meleg italra vágytok!

Balra tarts!

Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon! - tanítják a marketingeseknek, ügynököknek. A legjobbak így is teszik, és az eredményeiken meg is látszik. Vajon a Mikulás is járt ilyen tanfolymra? Vagy tőle lesték el ezt a módszert, taktikát?

A József utca-Őr utca sarkán próbálnak visszajutni a Mikulások január végén.

A karácsonyi készülődés szerves része az ünnepi étek hozzávalóinak a beszerzése. Ez nekem könnyen megy, lévén itt a Csarnok, ahol mindent egy helyen megvehetsz és a legtöbb dolog még friss is - na meg az sem utolsó, hogy a hazai termelőket támogatod.

Az idei menühöz szükségem volt egy bébi-pulykára, amit találtam is, egy kifejezetten szárnyasokat árusító üzletrészen, a csarnokon belül a 40. szám. Sokszor vásároltam már itt, mindig kiváló minőséget kaptam, ezzel sosem volt gond. De amit most láttam, azon megdöbbentem.

Az pult túloldalán, belül, a kirakott húsok felett egy férfi jelent meg, cigivel a kezében. Nem csak úgy benézett, hanem bejött, beszélgetett az eladókkal, beleszívott a cigibe, aztán visszament a raktárba, ahol egy másik férfi a húsos ládákat pakolgatta, szintén cigivel a szájában. Kisvártatva mindketten megjelentek az eladótérben, és lazán cigarettázgattak.

A Csarnokban mindenhol tilos a dohányzás, amit teljesen meg is értek - én magam is dohányzom - a biztonsági őrök szólnak is, ha valaki megfeledkezne magáról, és udvariasan kérik, hogy fáradjon ki. De ez egy húsbolt belső része volt! Nem csak a csarnok szabályait szegte meg, de a kiragasztott HACCP rendszert is. Nem tehettem mást, elkértem a vásárlók könyvét, és leírtam, amit láttam.

Elolvasás után csak gúnyos mosoly volt a válasz, illetve az, hogy 30 napon belül írásban kapok választ. Kértem a példányomat a panaszkönyvből, ám az volt a válasz, hogy egy példány marad, egy példány megy az ÁNTSZ-hez, egy példány pedig a felügyelethez.

Kíváncsi leszek. A biztonság kedvéért a fotókat, amiket sorban állás közben készítettem, kirakom ide - maszkot rakva a fejekre, hogy ne érje szó a ház elejét. A tovább után megnézheted őket: egyik kezében, másik szájában.

Frissítés: közben a Fogyasztóvédelmi Fórumon is jártam, és úgy tűnik, rafkósan jártak el, amikor nem adtak egy példányt a panaszkönyvből - így szépen küldenek egy választ, és még csak bírságot sem kapnak - nagy valószínűséggel...

Az egész város tele van ajándékokkal....de lagalábbis ajándéknak való árúval. Nem lehet úgy kimozdulni, hogy valamit ne akarnának eladni nekünk - de a forralt bort megértem maximálisan!

A Blaha Lujza tér az egyik legnagyobb terünk, szokták mondani rá, hogy jó kis parasztelosztó, itt igazán sok ember megfordul, kedvelt találkozóhely. Nyáron tele van galambbal, csövessel, most télen pedig árussal - akik ráadásul a teret harmadolják.

Igen, harmadolták ismét a Blahát. Minden decemberben ez van, a karácsonyi vásár miatt a tér nagyobb részét elzárják, és így több ember kényszerül  közel az alkalmi árusokhoz és egymáshoz. Így nézne ki felülről, a tér köré vonták a bodékat.

Nem mintha nem lenne más megoldás, hiszen a teret ki lehetne használni jobban: a bódékat úgy építeni fel, hogy mindkét oldalán lehessen kiszolgálni, máris több árut lehet kirakni, szellősebb, átjárhatóbb marad a tér.Több bódé = több bevétel, és kényelmesebb mindenkinek. 

Tisztán látszik, az amúgy oly' népszerű szökőkút (amit még nem csomagoltak be a hideg miatt) el van kerítve, a padokkal és a  - népnyelvben egyszerűen "hugyozósnak" nevezett - zöld, fás, bokros résszel együtt. Minket ez nem tartott vissza, leültünk egy pohár forralt borral, itt egyszerűbb volt elfogyasztani. Az árusoknak kiraktak egy, azaz egy darab Toi-toi klotyót is, ami lakattal őrzi meg tisztaságát - melette a fa töve változatlanul pisi-tócsában ázott. Fotó nem készült a penetráns szag riasztó volta miatt....

Lehet, hogy ez volt a cél? Eltakarni a Blaha igazi arcát? Ne is lássák, mi zajlik itt, csak a bódék színes-szagos forgatagát? Aztán, ha vége az ünnepnek, minden megy tovább?

Nem is értem, miért nem közfeladat a wc elhelyezése? Az nem lenne közérdek?

A tömeg minden nap iszonyat - nem elég, hogy a hering módból kikerülsz a leszállás után valamelyik BKV járatról, itt folytatódik a préselődés...

De hát karácsony a szeretet ünnepe!

 Az ünnepek közeledtével egyre több ember próbálja belénkverni felébreszteni bennünk a karácsony hangulatát, akár egy-egy alkalmi koncerttel, akár más módon. Most az előbbire látunk példát, Blaha Lujza tér, 4-6 villamos megállója, december 16, délután.

Nem is kell hozzá sok minden, némi zenészhajlam, lelemény, egy lábdob és egy trombita.

A Pannon Puma országában a Négy Tigris immár 15 éve az a hely, ahol sok kispénzű, vagy hívjuk így: 'a gazdasági válság áldozata' beszerzi az alapvető ruházati cikkeket, sokkal olcsóbban, mint máshol. Tudjuk, ÁFA nélkül minden kevesebbe kerül, ha vámot sem fizetnek a kereskedők, akkor verhetetlenek az árak. Igen, azzal is tisztában vagyunk, hogy ezzel az államot, így saját magunkat károsítjuk, de ha a családi kassza csak ezt teszi lehetővé? (Tegyük hozzá, hogy a képviselők sem fizetnek adót a költségtérítésük után, és még csak számlát sem kell leadniuk.)

Minek van elsőbbsége? Az egyén érdekeinek vagy a közösség hasznának? Jó vagy rossz a piac működése? Szükséges rossz a "JociPláza"?

Nem csak a kereskedők haszna esik latba, hanem az ott dolgozó emberek érdeke, bére is.Sok honfitársunknak ez a bevétele - és inkább ez, mint a segély. A hivatalok évek óta próbálnak tenni valamit, felszámolni, eladni, helyét sóval behinteni - a látszatintézkedéseken kívül azonban semmi nem történik. Időnként végigmegy egy razzia, büntetnek, elkoboznak, aztán fél órával később már minden megy tovább. A Máv tulajdonosként megkapja a bérleti díjat, a terület többi része pedig soktulajdonos.

A piacnak van azonban egy másik arca is, illegális dolgokat is be lehet szerezni, csempész cigi, kitöltött számlatömb, fegyver, hamis okmányok, minden, amit el lehet képzelni. A többség azonban nem ezért jár ki. Ezek ellen határozottan fel kell lépni, viszont itt is a kereslet határozza meg a kínálatot. Hamis jogsi, hamis végzettséget igazoló okmány, hamis nyelvvizsga, diploma nem egy vezető, képviselő, vagy közalkalmazott karrirjében fordul elő - már ha lebuknak vele, ugye.

Te mit tennél a piaccal? Kijársz vásárolni? 

Mi lenne a jó megoldás?