Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a jó civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros

Józsefváros Civil Stratégiája

 

I. Összefüggések

Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.

A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.

Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.

Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.

Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.

A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.

Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.

Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.

A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.

A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.

Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 

Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.

Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.

 

 

II. Civilek

 

Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.

Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.

 

Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:

1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 

E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.

Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.

 

III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete

 

A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:

1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:

1. A JCÖ Közgyűlése

2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 

 

IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése

 

Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.

A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.

A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.

A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.

A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.

A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.

A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.

A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.

 

Tehát a példa…

A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:

1. A tér tisztaságának megóvása.

2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.

Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?

Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.

Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?

Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.

A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.

Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.

Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.

E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.

1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.

Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.

A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.

Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.

Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.

Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.

Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.

A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.

 

 

 

 

Dr. Kocsis Máté

 Polgármester

 Józsefvárosi Önkormányzat

 

 

Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

Think Twice Workshop

Itt a hideg idő, néha esik is valami szutyok az égből, a lakásból kilépni már csak sapka-sál kombóval érdemes - bátortalanabbak fázósabbak kesztyűt is húznak - a bringások száma is megcsappant. 

Csak az elvetemültek tekernek ilyenkor is - hál'istennek, azért szép számmal - de a legtöbben elrakják a drótszamarat téli álmot aludni. Na de jön a kérdés, hogy hová?

Ami számításba jöhet: lakás, folyósó, erkély, pince, ismerős sufnija/garázsa. A lakásban - hacsak nem magas beltérű belvárosi, ahol fel lehet akasztani a falra vagy plafonra - általában egész télen kerülgeti az ember. Folyósó, erkély, pince - ellopás veszélye fennáll; ismerősnél meg lehet, hogy őt zavarja/vagy onnan viszik el. Aztán ott van még a téli előkészítés, olajozás, zsírozás - macera, na!

Szerencsére a Schwinn-Csepel márkabolt és szervíz - amit csak ajánlani tudok szervíz szempontjából - idén télen új szolgáltatást vezetett be: a téli tárolást. Havi 800 huf, és ezért cserébe ott tarthatod, bevitelkor az olaj/zsír részét elvégzik, tavasszal meg, amikor újra elővennéd, ismét átnézik, beállítgatják, ellenőrzik a gumikat, felfújják, és csak rá kell ülnöd, aztán már suhanhatsz is a tavaszba!

Ha jól számolom, 4-5 hónap, ami 3.200-4.000 forint. Ennyiért tárolást és gondoskodást kap a paci - koszt és kvártély. :)

Ja, a címet meg majdnem kihagytam: 1084 Vásár u. 4., a Rákóczi téri Csarnok mellett. Telefon:+36-1-787-0413. Hivatkozz rám, kedvezményt kapsz (nem)

A világ tele van információval, ami behálózz minket, benyomul minden szegmensébe az életnek. Reklámok, feliratok, hírek árasztják el a gyanútlan embert - akik ezekbe már belefásultak. Nagyrészt tudomást sem veszünk a reklámokról - kivéve, ha valamilyen oknál fogva ez a hobbink - viszont van egy rakás ember, aki szintén közölni akar valamit a közösséggel.

Na, ilyenek a graffitisek, pl. Azt tudjuk, hogy már az ókori Rómában is voltak falfirkák, szóval ez az igény nagyjából egyidős az írásbeliséggel - ettől függetlenül nem szeretjük. Vagy nem mindegyiket. Mondhatjuk azt is, hogy van amit igen.

A technika fejlődése során aztán különféle egyéb, ügyes üzenetek jelentek meg, a stenciltől a matricáig mindennel találkozhatunk. Vannak köztük szintén jópofák, csak a szórakoztatásért, mondhatjuk úgy l'art pour l'art születtek...

...és vannak olyanok is, amelyek egy létező problémára hívják fel a társadalom figyelmét:

Mindazonáltal a reklámok is ide tartoznak, akár tetszik, akár nem, hiszen jártunkban-keltünkben sokszor előfordul, hogy egy nagy, színes Akció! vagy Leárazás! felirat hatására megyünk be egy üzletbe, és vásárolunk olyan dolgot, amit eszünk ágába sem volt percekkel azelőtt. De hogy nem csak az akció fogja meg a vásárlókat, hogy itt is akadnak jó cégérek, ötletek - például egy élelmiszerboltban - bizonyítja ez a kirakat:

A közösséget érintő dolgokat is hosszan láthatjuk, most például szavaznunk kell majd a leendő polgármesterre - ez plakát formában van kint, kerületszerte. Van aki ezt is üzenetküldésre használja, tollal ráírt egyéni sors, keresetlen szavak, sommás vélemény:

Ilyen korban élünk. Üzengetünk.

Folytatásos teleregény következik. Van egyszer egy kezdeményezés, ami így néz ki, öröm és boldogság, végre valaki tenni is akar a helyzet megváltoztatására:

Aztán jött egy másik levél is, a Budapest Korzóé, amely szervezet kitűzött célja a város élhetővé tétele, kvázi visszafoglalása - nos, ők nem vesznek részt benne. Miért? Mert egy remek ötletet rossz szervezéssel csesznek el. 

Nyílt levél, hogy a Budapest Korzó miért marad távol a Rákóczi Feszttől

 

Tisztelt Studio Metropolitana!

 

A Budapest Korzó nyílt levéllel fordul Önökhöz. Felkértek bennünket, hogy vegyünk részt az „Erzsi és Józsi” – Városrészek találkozása Utcafesztiválon. A Budapest Korzó úgy döntött, hogy nem vesz részt az akcióban. Indokainkat ezen nyílt levél segítségével szeretnénk ismertetni.

 

A Budapest Korzó úgy gondolja, hogy:

...drasztikus forgalomcsökkentés nélkül nem lesz érdemi változás a Rákóczi út helyzetében. Tudjuk, hogy a Rákóczi út újraélesztésének egyik fontos eleme a kiskereskedelem revitalizációja, de forgalomcsökkentés nélkül ez nem valósulhat meg. Legalább a rendezvény napjára indokolt lett volna a Rákóczi út lezárása az átmenő forgalom elől. Ennek hiányában a zaj- és levegőszennyezés magát a rendezvényt is élvezhetetlenné (és életveszélyessé) teszi.

...ha "a Rákóczi úti kiskereskedők egy része kijön árulni a Blaha Lujza téri sátrakba, egy része kedvezményt ad aznapra", az nem lendítené fel a forgalmukat. Inkább az, ha helyben maradhatnak - miért menjenek a Blahára, ha egyszer van boltjuk, és azt szeretnék, hogy az emberek ott vásároljanak náluk? Sokkal inkább fellendíti a kiskereskedelmi forgalmat, ha a boltok nyitva vannak és az emberek el is tudnak jutni oda, például sétálni lehet az utcán, át lehet kelni a zebrákon, ha meglátnak egy boltot a túloldalon, biciklitárolók vannak kihelyezve a boltok elé, akadálymentesített bejáratok (és járdák) vannak. A kiskereskedők Blaha Lujza térre való kicsalogatása egyértelmű beismerése a Rákóczi út és vele együtt a kiskereskedelem halálának! A Blaha Lujza téren ugye megközelíthetőek lesznek a boltok, mert a busszal, villamossal, metróval érkezők - azaz a gyalogosan
közlekedők - megfordulnak itt, ám ez a momentum éppen a kereskedők egy
helyre gyűjtésével "plázásít", ami köztudottan a kiskereskedelem halála.

...a Rákóczi út járdájára festendő bicikliút ötlete nagyon rossz üzenet a városi kerékpározás jövőjét nézve, hiszen tovább erősíti a létező gyalogos-kerékpáros konfliktust, és megerősít egy elavult szemléletet, amely a kerékpárt nem járműként kezeli. Továbbá figyelmen kívül hagyja, hogy a fenntartható és kerékpárosbarát város legfontosabb feltétele a motorizált forgalom csillapítása.

..."a Bike and Roll biciklis kocsmatúra" elnevezése nem szerencsés, mivel ráerősít a sztereotípiákra, hogy a kerékpárosok ittasan tekernek.

...a SMArt You street art pályázat és a graffitimentesítő akció együttes szerepeltetése a programban abszurd.

...a Rákóczi út tematikája jelenleg hatsávos autópálya. Amíg ez az autópálya ott van, addig más téma nem fér el.

Üdvözlettel:

a Budapest Korzó csapat
www.budapestkorzo.com
 

Konklúzió? Az nincs, döntsön mindenki saját belátása szerint. Ettől függetlenül érdemes kinézni - bár az időjósok szerint esni fog és 3-6 fok várható.

Breaking News! 

Igaznak bizonyult az a sajtóinformáció, ami a mai lapokban jelent meg: Csécsei Béla már nem akar mást, csak békésen élvezni élete hátralevő részét, ezért lemondott. A testület feloszlatásáról szóló hírek pedig kacsának lettek minősítve.

A testületi ülés erős sajtókísérettel indult, de nem nagyon foglalkoztak vele a képviselők. Az első napirendi pontként a polgármester lemondásának sürgősségi tárgyalását szavazták meg, aztán az ülést vezető alpolgármester felolvasta Csécsei Béla lemondását. Megszavazták, elfogadták. Ezzel együtt díszpolgárrá avatják, elismerve érdemeit.

Még utoljára felszólalt, elköszönt. Elmondta, tavaly októberben bokatörést szenvedett, ami a mai napig gyógyul - két vasalat tartja a bokáját. Közben a másik lábát használta jobban, aminek eredménye a túlterhelés: csípőbántalmakat idézett elő, protézis beültetését javasolják az orvosok. Ezzel a kondícióval nem tudja teljesíteni azt a polgármesteri munkát, ami napi 8-10 órás fizikai megterhelést jelent, ezért saját maga hozta meg hosszas vívódás után azt a döntést, amit bejelentettek. Visszavonul, de további jó munkát és legalább annyi sikert kíván, mint amit ő elért.

Picit remegett a hangja, először csinál ilyet, hogy lemond - de az egész emberen látszott, valami megtörte nagyon. Hogy a betegsége, vagy az, hogy szorul a nyaka körül a hurok*, nem tudni. Mindenesetre megtapsolták, majd szép sorban elköszöntek tőle a frakcióvezetők, képviselőtársak. Benga Oláh Tibor szinte nekrológot mondott sírva köszönt el, Kerekes Pál bejelentette, a művelődési bizottság sürgősséggel tárgyalta a díszpolgárságot, és támogatják, Juharos Róbert méltatta a nagy ellenfelet, Révész Márta bízik benne, hogy a továbbiakban is számíthatnak a segítségére, Hárs Gábor sajnálatát fejezte ki, és reméli, kergetőzhetnek még az önkormányzat körül. Tapsvihar.

A kivonuló Csécseit a sajtó támadta le, kérdezgetve, mi igaz a hírekből, tényleg a volt pártja - karöltve a Fidesszel - zsarolta meg? Remegő szájjal ismételte meg, hogy nem, az egészsége az, ami megromlott, nem kényszerítette senki semmire, a híreket nem olvasta, de nem is érdekli. 

Kocsis Mátét is megostromolták, a zsarolásról kérdezgették - ő azt ismételgette, hétfőn volt frakció ülésük, ott nem tárgyaltak ilyen témát. Viszont egy korszak zárult le Csécseivel, ez tény.

Polgármestert választunk. Ha minden igaz, még idén. A kerületnek leginkább egy szocialista polgármesterre lenne szüksége - nyilatkozta a helyi MSZP vezetője.

Hááát, nem tudom. Remélem, csendes kampány lesz, hiszen a jövő évi választásokig kapja megbízását az új polgármester. Tavaly ősz óta polgármester nélkül működik a hivatal, ezt a kis időt már csak túléljük.

Béla viszont vette a kabátját, és lelépett. Köszönjük!

 _____________________________________________

*Sokan vélik tudni, hogy mindenféle korrupciós ügy lebeg a feje fölött. Egyesek azt is mondják, nem véletlen, hogy a Józsefvárosi piac nem zárható be, hiszen onnan is szép summát kap. Ezek az utca emberének véleményei - de tudjuk: nem zörög a haraszt...

 Kedves autósok, változik a forgalmi rend a Palotanegyed egyes utcáin. A gyalogosforgalom miatt lezárják a Krúdy utca egy részét, végre igazi sétáló utca lesz!

Gyerekkoromban a bejárati ajtón volt egy tábla, ami azt mondta, hogy a "Gázt, vizet, villanyt zárd el!". Indulás előtt végiggondolta az ember fia (és lánya), minden a tábla szerint történt-e, vagy visszament ellenőrizni. Egy idő után belénkivódott - nem is volt ilyen gond sosem.

Manapság egy másfajta figyelmeztetés szükséges, pláne a sok idős ember lakta helyeken. A lakásba beengedés előtt célszerű végiggondolni ezeket. Hasznos tanácsok, csak olvassák és ez szerint járjanak el! Oszthatna ilyet az önkormányzat minden nyugdíjasnak, főleg az egyedül lakóknak.

Szerintem.

Azt tudtam, hogy színes a kerület, mindenféle népség él itt, a többnyelvűség és az oly' divatos "multikulti" kifejezés élő helyszíne - de ez kicsit meglepett. Japán nyelvórák itt, a Rákóczi téren? Ennél már csak az lenne meglepőbb, ha valamilyen afrikai bennszülött nyelv tanítását vállalnák, mondjuk oshivambo-t.

Úgy tűnik, igény van rá, hiszen 2-3 nap alatt az összes elérhetőség le lett tépve. Ha japánul tanulnál, erre gyere!

Újabb hír jelent meg a Corvin mozi épületének magasításáról - így már nem is annyira tűnik eleve elvetélt ötletnek. Bár láttunk már karón varjút, tervtől eltérő építkezést, reméljük, itt nem lesz ilyen.

A kommunikáció hiánya okozza legtöbbször a gondokat, ezen kellene mielőbb változtatni a hivatalnak.

A Corvin mozi mögött lassan átadják a Corvin sétány első házait. S mivel maga a sétány egyenesen nekivezet a mozi hátuljának, a jó öreg Corvin nem fordíthat hátat végfalával az új városrésznek: így aztán bejáratot, s előteret terveztek hozzá erről is.

A tervek körül azonban adódhatott némi félreértés, mert a mozit környező bérházak lakóinak kétszintes ráépítésről volt tudomásuk, s ez ellen írtak tiltakozó levelet az önkormányzatnak. Két szintről nincs szó, de annyi igaz, hogy a mozi hátsó traktusán valóban lesz ráépítés, az épület többi részén pedig tetőtér-beépítést terveznek. A Corvin jelenlegi legmagasabb pontja 14,02 méter, ami a tervezett ráépítéssel 17,25 méterre nőne, de csak azon a hátsó részen, amelyet 1996-ban, a legutóbbi felújításkor toldottak a mozi történeti épületéhez. (E '96-ban elkészült hátsó toldás helyén egyébként korábban benzinkút működött.) Most ehhez az új traktushoz a fölfelé bővítésen kívül hozzátoldanának egy üveg előteret is.

Mind a '96-os, mind a most tervezett átépítés tervezője Töreky Dezső, aki lapunknak elmondta, hogy az átalakítás nem érintene meglévő mozitermet. A bejáratokat egyszerűen a hátsó termekhez vezető folyosók végén nyitnák, ehhez csak a falat kell átvágni. Az üveg előtér pedig a most ideiglenes parkolónak használt kis, hátsó teresedésből venne el.

Fönt, a hátsó traktus tetején az egyszintes ráépítéssel egy többfunkciós rendezvényterem jönne létre konferenciák, fogadások céljára, s az egész hátsó épületrészt modern vonalú, mandulaalakra emlékeztető tetővel fednék le. A magasítás oldala üvegből készülne, így rálátás nyílna onnan a Corvin sétányra is.

Az 1922-ben épült, nem műemlék (!) mozi körút felőli, eredeti épületrészein a tervek szerint marad a nyeregtető, s marad az eddigi gerincmagasság. Csupán a tetőtér épülne be üzlethelyiségekkel, olyan üzletek számára, amelyeknek közük van a kultúrához. Port Ferenc, a Budapest Film Zrt. igazgatója szerint a tervekre befektetőt keresnek, nekik ugyanis nincs pénzük a megvalósításra.

A jelenleg kért elvi építési engedély a műszaki megvalósíthatóság tisztázására irányul, tudtuk meg a VIII. kerület építési osztályán. Az elvi építési engedély az építés körülményeinek előzetes tisztázására szolgál, és megadása esetén egy évig köti az építésügyi hatóságot. 

Forrás