Pártház állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
Múlt pénteken a Köztársaság téren járva azt láttam, hogy a volt MSZMP székház kapuja nyílik és egy csöves jön ki nagy táskával. Kérdem, mi van bent, üres? Morgott valami igenfélét, aztán eltámolygott. Nosza, kalandra fel, menjünk be!
Csodálatos látvány fogadott, Kocsis Máté biztosan megnyalná mind a tíz ujját, ha tudná, nemsokára nem marad semmi az épületből. Borzasztóan szét van szedve, ami pénzzé tehető - főleg a fémek - az már nincs ott. Most éppen a tető borítását szedik, ami sárgaréznek tűnik.
Gyors körbenézés után hétvégén Klapanciusz bloggertárssal vágtunk bele a teljes felfedezésbe, hátha találunk izgi dolgokat is; titkos pincebörtön, titkos kazamaták, titkos titok...bármi jöhet! Hogy találtunk-e? Mi az hogy, nagyon is!
Az épület amúgy lakóépületnek indult - bár nem nagyon találtam róla infót - aztán a Volksbund központja, 1945-ben itt rendezkedett be az MKP, később MDP és MSZMP budapesti pártbizottsága. A rendszerváltozás után az MSZP székháza lett. (a cikkben szereplő márványtáblát a pincében megtaláltuk) Eladása körül is voltak érdekes dolgok, de már évek óta üresen áll.
Az épületeket bejártuk pincétől padlásig, csak kevés helyre nem jutottunk be - azok el voltak falazva. Jellemző, hogy nem volt elég egy nap a teljes bejáráshoz; mint ahogy az is, hogy a fotókat készítő telefonom is lemerült minden nap. :)
Tulajdonost lehetne/kellene értesíteni, mert ha ebben az ütemben fogy az értékkimentés, félő, nem marad más belőle tényleg, csak egy rom.
Lehet, hogy ez a terv?
Vigyázat, sok kép!
Azt hallottátok, hogy a Fidesz is elköltözött a Szentkirályi utcai székházából? Üresen áll az is...;)
UPDATE!
Szombat délután (02.16) a ragyogó napsütésben ismét erre jártam, gondoltam, dokumentálom a rombolást tovább, ám a közeli padról egy erősen ittas hajléktalan pár odakiabált, hogy ne legyek bolond, bent vannak a rendőrök, elvittek már hét embert, nehogy bemenjek.
És valóban, ott állt a kerületi autó és egy helyszínelő, kisvártatva megérkezett még egy autó, és újabb négy rendőr ment be. Ácsorgásom közben egyik rendőr kijött, és elmondta, hogy vagyon ellenes bűncselekmény miatt vannak ott, és hogy nem, tényleg nem lehet bemenni fotózni se. Vagy de, viszont akkor visznek tovább...
Szóval a rendőrség megszállta az épületet, kíváncsi vagyok, lezárják-e rendesen.
Arra is, hogy a tulajdonosát előkerítik-e.
Bérlői amnesztia?
Címkék: segítség önkormányzat képviselő lakás hivatal kilakoltatás józsefváros lakhatás hajlék 4ház
2012.08.06. 11:37
Áprilisban közel kétszáz kerületi lakos részvételével fórum volt a Kesztyűgyárban, amelyen az önkormányzat és a Kisfalu Kft. vezetői, munkatársai közül többen is részt vettek. A fórum témája a lakásgazdálkodás, ezen belül is a „munkáért lakhatást” program, a szociális bérlakások, és a számos helyen immár közegészségügyi kérdésként is megjelenő lakásállapotok voltak. A találkozót követően mind a hivatal(ok), mind a fórumot szervező civil szervezetek részéről több kezdeményezés született. Ennek egyik közös eredményeként májusban delegáció utazott Nagykanizsára, hogy az ottani, lakbérhátralék ledolgozását lehetővé tevő program megvalósulását tanulmányozza. A hivatal és a civil szervezetek közötti konzultáció rendszeressé vált, személyes találkozók, illetve levélváltások útján. Ez a beszélgetés Soós Györggyel, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnökével készült, abból a célból, hogy összefoglaljuk az április 20-a óta történteket. A beszélgetésen jelen volt a civil fórumsorozat aktivistái közül Budaházy Gusztáv (a Négy Ház Egyesület vezetője), Bódis Lajos és Neumann Péter is.
- Az áprilisi fórumon elhangzott, hogy több mint tíz bérlakásnál terveznek kilakoltatást fizetési elmaradás miatt. Akkor ön az elhangzott tények és az elkeseredés hatására többeknek felajánlotta, hogy keressék meg a hivatalában, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre.
- Így történt. A fórumot követően nyolcan kerestek meg, közülük hét esetben sikerült is megegyeznünk. Olyan törlesztési részletben állapodtunk meg, amely részükről vállalható volt. A nyolcadik ügynél a ház lakói jelezték, hogy az illető családdal összeférhetetlenségi gondok vannak. Ebben az esetben még nem született döntés, a Kisfalu munkatársai vizsgálják az ügyet.
- Ez akkor azt is jelenti, hogy az elmúlt hónapokban az önkormányzat nem indított kilakoltatási akciót?
- Így van. Talán érdemes megemlíteni, hogy Nagykanizsán, ahol tapasztalatcserén jártunk, az elmúlt évben 27 kilakoltatás volt, nálunk három év alatt 15, de ezek már mind elhagyott lakások voltak. Nem csinálunk olyat, hogy embereket az utcára teszünk. Sőt, épp a fórum, illetve az említett hét eset tapasztalatai nyomán arra törekszünk, hogy a bérlőkkel közösen keressünk megoldást a kialakult helyzetre. Ez alól egyetlen kivétel van, ha valaki feltör egy lakást. Ott azonnal intézkedünk.
- Az elmúlt hónapokban a hivatal felmérést végzett a kerület önkormányzati lakásaiban. Mi volt a cél, és milyen eredménnyel jártak?
- Szerettük volna pontosabban tudni, kik laknak ezekben a lakásokban, és milyen viszonyok között. Fontos kérdés - épp a tervezett „munkáért lakhatást” program sikere érdekében -, hogy tudjuk, valós bérlők lakják-e ezeket az ingatlanokat, s milyen jogcímen. A felmérés eredményei még nem állnak rendelkezésemre, de amint meglesz, tájékoztatni fogok róla. Annyit most is elmondhatok, hogy számos helyen találtunk botrányos viszonyokat, közegészségügyi szempontból aggályos területeket. Ez nem csak az önkormányzati lakásokra érvényes, ami a szempontunkból azért gond, mert a társasházak esetében elég kicsi a hivatal mozgástere, ha például a lakásban tárolt szeméthegyek, vagy poloskák okozzák a gondot.
- A „8kerblogban” Budaházy Gusztáv több írásában is kifejtette, hogy a bérlői jogviszonyok tisztázatlansága alapjában akadályozza az összes „kibontakozási program” sikeres megvalósítását...
- Igen, tárgyaltunk erről Gusztival, és lassan körvonalazódnak is egy másik, mélyrehatóbb felmérés körvonalai. Sokféle bérlő van, sokan önhibájukon kívül kerültek-kerülnek nehéz helyzetbe. A fizetési képtelenség - még ha hajlandóság lenne is - sokakat ránt be egy eladósodási spirálba. Részben ebből a felismerésből született több olyan döntés, amelyeket röviden és összefoglaló néven bérlői amnesztiaként említenék. Ennek lényege, hogy megegyezésre törekszünk a jóhiszemű, jogcím nélküli bérlőkkel, hogy a szociális bérlakásoknál a nem fizetés végett felhalmozódó többlet adósságokat visszamenőleg eltöröltük, hogy - épp a „munkáért lakhatást” program keretében - lehetőséget kívánunk biztosítani a tartozások ledolgozására. Szeretnénk megkönnyíteni azok helyzetét is, akik kisebb lakásból nagyobba szeretnének költözni. Az utóbbi időben sok esetben elengedtük a bérlakáscsere miatt felmerült költségek egy részét.
- Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az önkormányzat és a Kisfalu Kft. orvosolni akarja az áprilisi fórumon megnyilvánuló „rettenet-csomagot”...
Soós György. Idő van.
- Igen. A büntető jellegű hozzáállás helyett az együttműködésre szeretnénk helyezni a hangsúlyt. Első körben a „jóhiszeműekkel”. De Gusztávval szeretnénk egy mélyrehatóbb, teljes körű megújulási programot kidolgozni, és meg is valósítani. Ez nem könnyű feladat, hisz közel hatezer önkormányzati lakásról van szó, és évtizedekre visszanyúló káosszal kell szembenéznünk.
- Az együttműködési szemlélet egyik hatásos megnyilvánulása lehet a „munkáért lakhatást” program beindítása. Ezzel hol tartanak?
- A kanizsai látogatást követően felvettük a kapcsolatot a Szociális Építőtábor Egyesület vezetőivel, személyesen is tanácskoztunk, éppen ebben a szobában. Abban maradtunk még júniusban, hogy kellő tájékozódás után megkeresnek minket, hogy megállapodjunk. Várjuk a jelentkezésüket. Mi úgy tervezzük, hogy jövő év elején kezdődhetne a tényleges munka. Első körben a Corvin sétányról megmaradt térköveket szeretnénk felhasználni házak udvarain, egy zöldítési program keretében. Adnánk hozzá fákat, növényeket, és persze szakmai segítséget is. A beton helyére üdítő látványt képzelünk. A kerületben sok az üres telek. Ide közösségi kerteket szeretnénk, amilyet például a Corvin sétányon is lehet látni. Ezeknek lenne felelőse, aki vigyáz ezekre a területekre, gondozza, locsolja stb. Ez is a „munkáért lakhatást” program keretében valósulna meg.
- Az áprilisi fórumon sokan panaszkodtak a magas rezsiköltségekről, illetve a lakások lakhatatlanságáról. A program mikor és hogyan tenné lehetővé ezeknek a lakásoknak a korszerűsítését, ahogy ezt Nagykanizsán is láthattuk?
- Ez lenne a következő lépés. Ha a zöldítős program beválik, akkor lépünk tovább. Az elképzelésem szerint a Magdolna Negyed Program harmadik részében, amelyre tudomásom szerint szeptembertől lehet pályázni. Ez nagyon sokrétű - jogilag, pénzügyileg, szakmailag előkészítendő - csomag, amihez számítunk minden érdeklődő és hozzáértő segítségére, így a Gusztiéra is, hisz a Négy Ház Egyesület a Magdolna Negyed Program első részében már letett az asztalra.
- Mit tegyen az - legyen jó- vagy rosszhiszemű -, aki a bérlői amnesztia hallatán úgy érzi-gondolja, hogy akkor ő is szeretne ebben a megújulásban részt venni?
- Erről is érdemes lenne fórumot szervezni, akár itt, az önkormányzat épületében. Minél több javaslat, ötlet, vélemény gyűlik össze, annál felkészültebben tudunk belevágni a megvalósításba. Mi akár már szeptember elején is készek vagyunk egy ilyen találkozóra-megbeszélésre. De ettől függetlenül is azt tudom mondani, mint az áprilisi fórumon, hogy személyesen is várjuk azok jelentkezését, akiknek lakásbérleti gondjaik, javaslataik vannak. A családsegítő központ és a Kisfalu Kft. bevonásával a tapasztalatok szerint meg tudjuk találni a közös megoldást.
- Vissza-visszatérő kérdés az üres illetve „diszfunkcionális” lakások ügye. Vannak elképzeléseik, hány lakásról lehet szó?
- Egyelőre csak becsült számot tudok mondani. Körülbelül 200 db üres lakás lehet a kerületben. Ezek egy része lakhatatlan, földszinti, penészes, komfort nélküli. Esetleg a privát szféra tud velük valamit kezdeni, ha árverésre bocsájtjuk őket. De vannak a másfél-kétszobás lakások, amelyekkel kezdeni szeretnénk valamit. Ezért most szeptemberben pályázatot írunk ki - öt lakásra -, fiatal, öt éve a kerületben lakó, középfokú végzettséggel rendelkező házasoknak. Ha beválik, akkor jövőre már harminc ilyen lakást szeretnénk megpályáztatni.
- Miért feltétel a középszintű végzettség? Ezzel sokakat eleve kizárnak ebből a lehetőségből.
- A munkaerőpiacon középszintű végzettség nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni. Mi azokat szeretnénk ezen az úton támogatni, akik képesek megtartani magukat ebben a világban. Nem célunk folytatni azt a korábbi lakáspolitikát, amely létszám(bőség) alapján juttatott lakásokat.
- A leszakadókkal mik a terveik?
- Mindaz, amit eddig elmondtam. Keressük velük az együttműködést. A büntető jellegű intézkedéseket felülvizsgáljuk. Beindítjuk a „munkáért lakhatást” programot. Összességében azon vagyunk, hogy minden kerületi lakos élhetőbb körülmények közé kerüljön a közös munka eredményeként.
Iványi Gábor a szegénysorsú gyerekekről
A „hajléktalan óvoda” iránti sajtóérdeklődésre tekintettel a (más oktatási és szociális intézményeket is) fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nevében, mint ennek az egyháznak az elnöke, a következő tájékoztatást adom.
Örvendetes, hogy a szegény sorsú gyerekek helyzete sokak érdeklődését felkeltette. Hálásan köszönök minden támogatást és jó szándékú figyelmet. Ugyanakkor kénytelen vagyok néhány pontosítással élni. A szóban forgó óvodát – mely a Wesley János Lelkészképző Főiskola néhány tantermében és szociális helyiségében kezdte működését 2005-ben – az a szükség hívta életre, hogy a külső Józsefvárosban élő szegény családok nem minden esetben tudták gyermekeiket megfelelő oktatási intézménybe bejuttatni. Az érintettek státusza különféle. Vannak olyanok, akik itt kaptak szükséglakás minőségű otthont, mások albérletben élnek, szívességi lakáshasználók, vagy egyszerűen csak találtak olyan, lakhatásra még éppen alkalmas gazdátlan helyiséget, melyben legalább átmenetileg meghúzhatták magukat. Vannak, akiknek még ennyi sem jutott.
Élt például fél évig az Oltalom menhely előtt egy Lada kombiban egy, a vidéki nyomorúság elől elmenekült héttagú család, akik intézményünkbe jártak be étkezési, mosási, mosakodási és egyéb egészségügyi célokból. Szociális munkásaink minden gondjukat körüljárva arra jutottak, hogy előző, vidéki lakhelyük lakhatatlan és az élhetetlen körülmények közé bűn lenne visszaszorítani őket. Így, amikor őszre fordult az idő, a kicsiket óvodába, a nagyobbakat pedig a X. kerületben lévő esélyteremtő iskolánkba vittük.
Az óvodában (mint egyéb, vidéken is fenntartott óvodáinkban, iskoláinkban) valóban találkoztunk megrendítő jelenségekkel. A gyerekek majdnem mindenhol alultápláltak (nem tudjuk, ki találta ki, hogy „csak a krumplit ismerték, a káposztát nem”), de az biztos, hogy többen közülük nemigen ettek korábban húst, és hétvégéken is gyakran nélkülöztek. Ha az önerőből létrehozott óvodába készek voltunk is mindenféle, a kerületi jogosultsághoz alapvetően szükséges, itt mégis hiányzó szempontokat nélkülöző gyermeket befogadni, semmiképpen nem állíthatunk olyat, hogy a napot fürdetéssel kell kezdeni, vagy a szülők ne tennének meg mindent azért, hogy – minden nyomorúságuk ellenére – megpróbálják gyermekeiket megfelelően öltöztetni.
A hiányokat (olykor ruha, de főleg cipő) természetesen segítünk pótolni, és minden ilyenfajta adományt csakúgy, mint a tartós élelmiszert vagy a játékot és bármi egyebet, külső támogatóinknak hálásan köszönünk.
A Budapest VIII. kerület, Dankó utca 11. szám alatti kis intézmény (melybe ez időben negyven gyermek jár), a normatívából nem fenntartható. A szülők képtelenek anyagi áldozatot vállalni, sokakat közülük mi magunk vagyunk kénytelenek támogatni. Az is ide kívánkozik, hogy ami ruhát és játékot a felfokozott érdeklődés és segítőkészség következtében helyben nem tudunk szétosztani, azt vidéki (abaújkéri, szegedi, orosházi és több szabolcsi településen lévő, hasonló sorsú gyermekeket fogadó) intézményeinknek továbbítjuk, azok óvodásainak juttatjuk.
Kérjük az érdeklődők megértését abban, hogy (az érintettekre tekintettel is) nem szeretnénk hajléktalan óvodaként megjelölni intézményünket, még ha ez az elnevezés (egy kiváló újságíró nagyszerű felismerésének köszönhetően) alkalmas is arra, hogy a segítőkész emberek érdeklődését és jóindulatát felkeltse.
Iványi Gábor
További információk: Moldova Ágnes kommunikációs vezető
E-mail: moldova.agnes@gmail.com
Tel.: (06-1) 210-5400/266; (06-70) 372-5936
Utolsó kommentek