Kedves túrázó!

 

Szeretnéd körbejárni a 8. kerületet úgy, hogy közben helyiekkel ismerkedsz és beszélgetsz? Az épületek szemlélése helyett inkább beülnél egy forró italra és onnan továbbmennél meghallgatni a helyi pletykákat, majd megkóstolnád a környék legjobb burekjét? Érdekelne, hogyan látják a helyi gyerekek saját magukat és a kerületet?

Rendhagyó kiállításra hívunk téged, ahol különböző 8. kerületi állomásokon keresztül nézheted végig a program során készült képeket.

Sokféle túraútvonal létezhet, most bemutatom neked az én útvonalamat:

A Horváth Mihály téren találkoztunk páran. Hideg volt, kicsit még álmosak voltunk, elindultunk az első állomásra. A Műterem Kávézóban a Tavaszmező utcában megittunk egy forró kávét, felébredtünk és megnéztük az első képeket. Ezután magunkhoz vettünk egy túratérképet és megcéloztuk a Paradiso fodrászatot, hogy meghallgassuk a környékbeli pletykákat. Ekkor már kicsit megéheztünk és a Magdolna utcán betértünk egy sajtos hambira. A Magdolnáról átkanyarodtunk a Karácsony Sándor utcába és betértünk a környék legjobb pékségébe, ahol nagyon sok fotót végignéztünk , megmelegedtünk. Ezután elindultunk a Mátyás tér felé, amely állítólag a fotós gyerekek bázisa volt. Ott beugrottunk egy közértbe, majd egy egyiptomi étteremre lettünk figyelmesek. Nagyon barátságos hangulat fogadott bennünket, törték a magyart és egy százasér ittuk a meleg teát. A Nagyfuvaros utcán végigmentünk és egy könyvesboltba ütköztünk. Beültünk egy kicsit olvasgatni, megnéztünk pár képet. Egy újabb közért után a szocreál hangulatú Bútorboltba érkeztünk a Déri Miksán, ahol idősebb hölgyek vártak minket karácsonyi díszekkel és beszélgettek velük. A túrát a Macska Cafeban zártuk, ahol megbeszéltük a túrán látott képeket és a hallottakat, aztán megettük az utóbbi idők legfinomabb vegetáriánus levesét egy csupaszív szakács ajánlásával.

Jó túrázást kívánunk:

a 8ker+én fotós csapata

Környékbeli életképek a vegyesbolt kirakatában, portrék a kávézófalon, jövőképek a boltok polcai közt – szokatlan terekben, egyedülálló kiállítás-sorozattal zárul a két és fél hónapja, 8. kerületi gyerekek aktív részvételével zajló 8ker + én elnevezésű program. Mielőtt külső helyszínekre települnének a fotók, az alkotók és szervezők kiállítást és közös ünnepséget tartanak a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban december 17-én 18 órakor.

A fotózást, mint művészeti eszközt segítségül hívó Photovoice nemzetközileg elismert és kipróbált módszer, mely a fényképezést ötvözi a közösségfejlesztés és identitáserősítés céljaival. Törekvéseik nyomán a kép alanya annak készítőjévé válik, ábrázoltból ábrázolóvá lép elő, ami ellene megy az érintett csoport sztereotip megjelenítéseinek, miközben képes dokumentálni a környezet büszkeségre okot adó vagy problémás jelenségeit is. Pozitív visszacsatolást ad a résztvevőknek, élményekhez és speciális kompetenciákhoz (szociális, kulturális kifejezőkészség stb.) juttatja őket.

A 8ker + én programban nagyjából egy tucat, 8. kerületben élő 10-15 éves roma és nem roma származású fiatal vett részt. Öt mentor (szociológus, drámapedagógus, fotós, stb.) közreműködése mellett hetente kétszer másfél órában ismerkedtek a fotózás technikai oldalával, és foglalkoztak közösen a program törzsét alkotó témákkal. A munka kezdeti szakaszában időt igényelt mind a csoportban való dolgozás, mind a megfelelő, dolgozásra alkalmas légkör kialakítása: türelem, tolerancia, koncentráció erősítése, egymás meghallgatása és a verbális önkifejezés gyakorlata mind megoldandó feladatok lettek.

Ebben az életkorban a gyerekek nehezen reflektálnak önmagukra vagy közvetlen környezetükre, ezért a kezdeti csapat- és bizalomépítő játékok után is alkalmaztak drámapedagógiai módszereket. A fiktív, résztvevők által kitalált történeteken keresztüli indirekt megnyilvánulás segített mélyebb tartalmakat felfejteni és reagálni a felmerült kérdésekre, problémákra. Ez a momentum a program egyik legnagyobb érdeme, vagyis hogy nem egy produktumra (kutatási anyag, kiállítás) helyezi a hangsúlyt, azok mindössze velejárói, hanem magára a folyamatra, amelynek során a résztvevő gyerekek, fiatalok önmagukról és környezetükről tanulnak, és személyiségük, készségeik fejlődnek.

A művészi kifejezésmód „hangot ad” azoknak, akik korábban csak „témái” voltak a szociofotó műfajának. A megadott (én, család, szabadság, félelem, kedvenc tevékenységek) és szabadon választott (barátság, hírességek) témákra készített fényképek csoportban történő feldolgozása segít egy közeg, közösség vagy közös ügyek beazonosításában, amelyek a foglalkozások során kifejthetőek, majd végül szélesebb körű (környékbeli lakókkal, szülőkkel) párbeszéd elindítását kezdeményezhetik.

A folyamatosság a kerületben zajló művészeti, sport vagy szabadidős tevékenységekhez mérten kimagasló volt. Fontos eredménye a programnak, hogy kialakult egy állandó csoport, amely rendszeresen együttműködött és kitartóan végigjárta a foglalkozást, ami nem szokványos ebben a környezetben. Az ott élő gyerekek életéből jellemezően hiányzik az állandóság, ezért nagyon hangsúlyos volt a koordinátorok (mentorok) szerepe, akik igyekeztek minél több időt tölteni a környéken, és közeli kapcsolatot kialakítani a gyerekek családjával, mivel a program pozitív hatásai a családi környezet bevonása nélkül nem érvényesülnek.

 A Kesztyűgyár ismét egy fontos kiállításnak ad helyet: válogatást láthatunk Európa legnagyobb cigány művészeti közgyűjteményéből. Több, mint 2500 alkotás, 40 év művészetéből, 22 év gyűjtéséből!

Cigány művészek hívnak egy meghitt látogatásra a cigány festészet világába. Megejtő őszinteséggel és nyíltsággal mutatják meg magukat. Arra vágynak, hogy lássák, értsék és megbecsüljék őket. 

 

 

Inspirálni és hatni szeretnének. Különösen az őket követő generációkra, remélve, hogy ők már elfogulatlanok lesznek a cigányokkal, nem úgy, mint a kortársaik. A gyűjteményben, és a kiállításon reprezentált festők művészetükön keresztül a hazájukhoz, Magyarországhoz szólnak. Valamennyi emberhez ebben az országban.

 

Mit látunk a képeiken? Álmokat és vágyakat. Sírást, bánatot és örömet. humort, erotikát, bölcsességet, emlékezetet és elvonatkoztatást. Emelkedettséget és esztétikát, ízlést,arányérzéket, az útkeresést és a megérkezést. Az idő és a tér görbületeinek gyönyörű változatait. A most megtekinthető tárlaton 29 művész 25 festményén és 6 grafikáján keresztül szeretnénk 40 év időbeliségére, a reprezentatív festők technikai sokszínűségére és legmeghatározóbb érdeklődési pontjaikra reflektálni.

 

 

A XX. század 60-as éveiben kezdődött a cigány művészet
reprezentációjának és folyamatos gazdagodásának az időszaka. A
Fővárosi Cigány Ház, illetve 2010. januárjától jogutódja a Fővárosi
Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) képzőművészeti
közgyűjteményét 1987-ben alapították, akkor még a Fővárosi Tanács
intézményeként. Több száz kiállítást rendeztek hazánkban és Európa-
szerte működésük 23 éve alatt a 2500 alkotással gyarapodó gyűjtemény
anyagából. Az elmúlt évtizedek során nemcsak nyomon követték, de
segítették, támogatták is a magyarországi cigány festészet
megszületését.

 

 

Igazi szenzáció a tárlat alapjául is szolgáló, a 2010. április 22-én a
XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatott, a
magyarországi cigány festészetet "Cigány Festészet Magyarország 1969-2009" című, négy évtizedet átölelő képzőművészeti album. A FROKK
kiadványa Európában is egyedülálló: 74 alkotó mintegy 700 művét
tartalmazza 548 oldalon, magyar–angol nyelvű, a művészeket bemutató
ismertetőkkel; a laikusok és a szakmai közönség számára is elérhetővé
és kutathatóvá kívánja tenni az intézmény képzőművészeti gyűjteményét.
Az albumkiállítás ideje alatt megtekinthető, megvásárolható.

 

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK
Bada Márta ▫ Balogh Balázs András ▫ Balogh József ▫ Balogh Tibor ▫
Botos Flórián ▫ Csámpai Rozi ▫ Csányi Lajos ▫ Dilinkó Gábor ▫ Farkas
Attila ▫ Fenyvesi József ▫ Ferkovics József ▫ Füzesi József ▫ Illés-
Bódi Barbara ▫ Kökény Róbert ▫ Milák Brigitta ▫ Mocsár Gyula ▫ Nyári
Sárkány Péter ▫ Oláh Aranka ▫ Oláh Jolán ▫ Oláh Mara ▫ Oláh Zoltán ▫
Orsós Teréz ▫ Péli Tamás ▫ Ráczné Kalányos Gyöngyi ▫ Szentandrássy
István ▫ Szécsi Magda ▫ Túró Zoltán ▫ Varga László ▫ Vári Zsolt
 

 

A kiállítás megtekinthető 2010. október 28-ig hétfőtől péntekig 9-19óráig.

 Nem jöttél el, így kimaradtál abból az élményből, amit a fesztivál adott - amelyet önszerveződve  rendeztünk a Romsziban (Roma Parlamentnek is helyet adó épület) szeptember első hétvégéjén.

Eljöttél és jól érezted magad - itt egy kis emlékeztető!

Hamarosan egy hosszabb vidóval mutatjuk be a három nap történéseit...

Fesztivál van megint - mert idén a fesztiválok éve van, és nem maradhatunk ki belőle mi sem. A múlt hétvégén zajlott a Palotanegyed Fesztivál az önkormányzat megbízásában, most hétvégén meg egy civil szervezésű fesztivál lesz, az önkormányzat áldásával.

Emlékeztek még a Tavaszmező utcai házra, amelyet két éve még le akartak dózerólni? Azóta is áll - hála a maroknyi lelkes embernek - és most ismét meg akarjuk mutatni, milyen az, amikor élettel telik meg. Program, kattintásra megnő:

 A Szentkirályi utcába tervezett Roma Oktatási Központ építési engedélyét a kerület megtámadta, és hatástanulmányt vár a fővárostól a központ megnyitásával járó környezeti hatásokról. Ez egy hónapja volt, de azóta történtek még érdekességek.

A kiráji rádió készített egy összeállítást, 10 perc, hallgassátok meg!

Már ha hajlandó elindulni, mert nekem nem..Ezért itt egy másik, csak a hang a fontos:

Lecsúszott emberből bőven van a kerületben. Nem csak a hajléktalanok képviseltetik magukat, hanem a szenvedélybetegek is szép számmal vannak jelen. A Kék Pont szervezett egy konferenciát a Kesztyűgyárban, azt a címet adva neki, hogy "Narkógettó Józsefvárosban". Az előzetesben durva számokat írtak:

Jelenleg több mint 1500 regisztrált kliensünk van, 60%-uk józsefvárosi lakos. A megszűrt kliensek 70%-a hepatitis C fertőzött.

A beszámolóban aztán kiderültek még további dolgok: többségük fiatal (29) roma, számuk évről évre nő, szigorúan monoton növekvő tendencia (ahogy fogalmaztak), nagyobb részük amfetamint szúr (speed), és a Kálvária tér környékén élnek. Itt vannak olyan shooting-gallery helyek, ahol kényelmesen lehet fogyasztani a drogot - üres ház, lebontásra várva, vagy csak pincék, de nyáron az üres telkek is megteszik - csapatostól járnak ezekre. Van egy funkciójában asztal+szék valami, ahol el lehet készíteni a cuccot, és pihenni utána. Általában tele van háztartási szeméttel, fekáliával és jól elfér ott a drogos szemét is.

Mutattak egy belső használatra készült térképet, ami nem publikus, nehogy a rendőrök arra járva, csak úgy begyűjtsék a használókat; de nagyjából egy jól körülhatárolható területről van szó. A Kálvária fórumon is szó volt róla, hogy a Golgota tér környékét is ellepték a drogot használók, de a Kálvária tér bármely részén indulunk el, ilyen helyekbe botlunk. Nagyjából erről a területről van szó:

A kutatás számai a náluk regisztrált kliensek adataiból áll, tűcsere alkalmával megkérdezik tőlük a korukat, nevüket és azt, hogy melyik kerületben laknak. Önkéntes adatszolgáltatás, amit nem is tudnak ellenőrizni - de nem is ez a dolguk. Ez alapján józsefvárosi a klientúra 3/4-e. Jelenleg 1600 kliensük van, heti 10 új. Legidősebb 62 éves, a legfiatalabb 14.

K8 Narkogetto

A számokat jobban megnézve, kiderült, egy 70 fős mintavételezésnél találtak 51 fertőzöttet 2008-ban, így jött ki a 73 %. Az idei 110 fős szűrésnél 75 a hepás, ami 68 %. Ami így is riasztó, mert nem tudjuk, milyen állapotban van a maradék kb. 1500, hiszen nem szűrhetik csak úgy, parancsra, viszont a szúrók nem nagyon foglalkoznak ilyennel. Aki igen, nagyon bizalmatlan mindenféle intézménnyel szemben, főleg az egészségügyivel - ezt a szűrést az Epidemiológiai Intézet fizette, és teljesen anonim volt. 

A központ tűcsere programot biztosít, amit ráadásul drogszemét begyűjtésével fejelnek meg: kijárnak terepre, és összegyűjtik a használ drogkellékeket, ami veszélyes hulladéknak minősül. Matricával népszerűsítik ezt a szolgáltatást, telefonszámmal:06-70-607-49-56. Ha bárhol fecsit, tűt, egyéb intravénás droghasználathoz köthető szemetet látsz, hívd bátran! Keddtől vasárnapig, 14:00-20:00 óra között.

A prezentáció bemutatása után kerekasztal beszélgetés következett, ahová az önkormányzat által meghívott Dénes Margit maga helyett dr. Miron Angélát delegálta (egészségügyi iroda vezetője), aki viszont a kezdés előtt lemondta a részvételt. Az ÁNTSZ vezetője, a Rév8 szociológusa és a kerületi kapitány vett részt a közös megoldás keresésében. 

Ami nem ment egyszerűen. A Rév8 szociológusa a számokat bűvölte, mert nem annyi, amennyinek látszik, hiszen 51-75 fertőzött az nem is olyan sok, területet nézve pláne nem lehet eldönteni, hogy sok vagy kevés... Kívül esik a egyébként is a jelenlegi működési területükön (Corvin Sétány, Magdolna negyed). Az ÁNTSZ vezetője hasonló mentalitással ült ott, ízig-vérig bürokrataként számon kérte a bejelentés elmulasztását, hiszen neki összesen négy (!!!) hepásról van tudomása. További szám-zsonglőrködésre ad lehetőséget az is, hogy vajon ezek az emberek hová vannak bejelentve... A kerületi rendőrkapitány pont csütörtökön terjeszti a képviselőtestület elé közbiztonsági programját, amelynek része a Kálvária tér rendezése: a nemrég oda költözött Ruttkai Éva színház közönségét megvédendő azt tanácsolja, hogy költözzön el a Kék Pont. Tipikus, a szemetet söpörjük be a szőnyeg alá, és akkor nem látjuk.

Kicsit el is beszéltek egymás mellett, összekeveredett a prevenció és az ártalomcsökkentés, felelősséget meg nem vállalt senki. Nem is fog. Kié akkor ez a gond? Az ÁNTSZ vezetője szerint a egy elszigetelt közösség problémája, ebben ő nem tud segíteni. Arcátlan cinizmus, de mit várunk egy olyan embertől, aki betiltott egy belső udvari komposztálót? 

Miközben Bélára költünk 100-120 millió forintot a következő öt évben, a programnak csak év végéig van bizonyos dolgokra kerete. Az önkormányzat most sem képviseltette magát, ha homokba dugja a fejét, nem látja a problémát - így az aztán nincs is.

A Kék Pont további tervei: 

• Digitális információs felzárkóztató program: Terveink között szerepel az infokommunikációs analfabétizmus felszámolásának segítése.  A kezdeményezés hozzájárulhat a leszakadó rétegek társadalmi rehabilitációjához és reintegrációjához, az aktív korúak munkaerőpiacon való megjelenéséhez és a jövő fiataljainak oktatási-kulturális szegregációjának megszüntetéséhez. A digitális információs felzárkóztató programunkat a Magyar Telekom támogatásával indítjuk be 2009 januárjától.
• Női Hétfők: a Kék Pont Alapítvány Női Napok projektjén belül egy olyan Magyarországon egyedülálló, de a nemzetközi gyakorlatban ismert, modellértékű kezdeményezés alapjait törekszik megteremteni, amely speciálisan a különösen veszélyeztetett női kliensek kezelésbesegítését igyekszik támogatni.
• Opinion Leader (véleményvezér) Program hazai adaptációja: egy beavatkozás-alapú program, amely meghatározza, felkészíti, és igénybe veszi a a célcsoport véleményvezéreinek segítségét, annak érdekében, hogy fontosabb változásokat érjenek el saját droghasználói közösségükön belül – jelen projekt keretében - a kockázatos droghasználati szokásokban, a szexuális viselkedési normákban, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos egészségmagatartásban.
• Folyamatos ( a jelenlegi kampányszerűvel szemben) HIV és hepatitisz szűrés: előnyei: folyamatos elérhetőség, anonimitás, díjmentesség, tanácsadás, kezelésbejutás segítése.

Kocsis Máté - új polgármesterünk - programjában is csak a büntetés szerepel a droghasználat kapcsán. Persze, hiszen a valódi tenni akaráshoz pénz, pénz és pénz kellene - ami most egyre kevesebb a kormányzati elvonások miatt. De Bélának jutott -  itt pedig józsefvárosi, halmozottan hátrányos fiatalokról van szó elsősorban. Tenni kell valamit.

Legalább a kapcsolatot felvenni a Kék Ponttal.

A civil roma képviselőket a magasságos Főváros magához rendelte ma délelőtt, ugyan tárgyalják  már meg ezt az egész ellenállást. Nos, értesüléseim szerint nagyjából annyi történt, hogy a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) az áldását adta, ettől legitim a dolog, és más nem is számít. A civilek nem legitimek, akkor sem, ha a feje tetejükre állnak. 

Érdekes, ezt a "legitim-nem legitim" mondást milyen jól kihozták a Parlamentből, és bátran használják is. 

Déltől azonban sajtótájékoztatót tartottak a civilek (romák és nem romák) a Kesztyűgyárban, "Tudunk jobb megoldást!" címmel. Kicsit késve kezdték, mert vártak még szereplőket, akik nem jöhettek el a Városházáról, kenyéradó gazdájuk ott tartotta, csak hogy ne tudjanak megjelenni. Mennyire kisstílű húzás volt ez is!

Készítettem videót is, egy régi, egyszerű kis fotógéppel, viszont élvezhetetlen lett a kép. Igazából a hang a lényeg, nem a kép (legalábbis ezzel nyugtatom magam) :)

Aztán jól le is merült a masinám. A videó után következett pár újságírói kérdés, pontosítást kértek, ki is van kivel, és ki ellen: gyakorlatilag az FCÖ elnöke és jó emberei (akik pont egyel vannak többen) a Főváros támogatói, és ellenük vannak a roma civil szervezetek - világosított fel mindenkit Daróczi Ágnes. Az FCÖ választott képviselőkből áll, ők képviselnek minden romát - mégsem hallgatják meg a civil szevezeteket, mégsem állnak szóba velük, nem tárgyalnak. A Szentkirályi utcai épület bejárásán együtt vettek részt az FCÖ elnökével, aki akkor magából kikelve ordított, mennyire nem felel meg a tervezett funkcióknak. Azóta viszont megváltozott a véleménye valamitől...

A pénz is érdekes, ebben a válságban 900 milliót akarnak fordítani egy épület átalakítására, ami akkor sem lesz megfelelő - viszont a hatodik kerületben az Eötvös utcában 1,2 milliárdért húztak fel egy új épületet kulturális célokra.

Demokrácia deficit van, hiszen nem egyeztettek előzőleg a kerülettel, ellenben "Horváth Csabától úgy tudjuk, a fővárosiak hónapok óta keresnek megfelelő helyet, előzőleg már négy kerület tiltakozása miatt esett a választás a Szentkirály utcai, fővárosi önkormányzati tulajdonban lévő épületre" - olvasható az MSzP kerületi fórumán. Ennek ellenére a kerület partnerként áll a dologhoz, felkínál több helyszínt, többek között a Tavaszmező utcában zajló, civil kezdeményezésen alapuló projektet. Ezt is szerették volna bemutatni, bár kicsit részletesebbre sikerült, mint kellett volna, és a sajtó képviselői kezdtek szépen elszivárogni.

A tájékoztatás megvolt, a sajtó megjelent, szép számban (Figyelő, M1, Népszabadság, Magyar Nemzet, helyi újságok), talán így eljut a megfelelő helyekre a halasztási kérelmük. Türelmet kérnek, együttműködést és összhangot.

Úgy legyen.

A Kesztyűgyár Közösségi Ház és a Supranatura Művészet Alapítvány első közös szervezésű kiállítását 2009. március 13-án 17 órai kezdettel mutatja be a nagyérdemű közönség és a művészet iránt elkötelezett barátok nagy örömére.

 

Kiállítónk Csámpai Rozi festőnő elismert roma művész, aki nem csak a festészet terén, de a zenében, a táncban és a feltörekvő nemzedékek oktatásában is kiemelkedő eredményeket ért el.  A képzőművészettel hét éve kezdett el komolyabban foglalkozni, s a kezdetben még posztmodernbe hajló naiv stílusirányt fokozatosan felváltotta egy erőteljesebb vonalvezetéssel és karakteresebb színvilággal ötvözött tudatos önkifejezés.

 

A nagyközönség számára még új, legfrissebb alkotásai és a már zsűriztetett, ismert képek is helyet kapnak Kesztyűgyár Közösségi Házban, a Mátyás tér 15. szám alatt. Azok számára, akik a VIII. kerületi Kesztyűgyárat régi formájában ismerik, nagy meglepetéssel szolgálhat a régi intézmény új arca és funkciója is, hiszen 2008 őszétől egy multifunkcionális kulturális központ kapott helyet az épületben. Az új intézmény számos tehetséggondozó programnak, művészi előadásnak, képzésnek, tanácsadásnak és egy internet kávézónak ad otthont. A megvalósuló programok célja a közösségépítés és a helyi identitás erősítése, illetve az elszigetelődött Magdolna negyed bevonása Budapest kulturális vérkeringésébe.

 

Csámpai Rozi kiállítását Junghaus Tímea művészettörténész nyitja meg, aki a budapesti Nyílt Társadalom Intézet (OSI) Művészet és Kultúra programja munkatársa, vezetője a Roma Kultúra nevű projektnek. Szerzője az első olyan összefoglaló művészettörténeti könyvnek, amely Meet Your Neighbours címmel jelent meg Európa roma kultúrájáról.

Nem utolsósorban jelentős szerepet vállal egy olyan társadalmi párbeszéd megindításában, mely a roma művészetről alkotott szemlélet éles paradigmaváltását valósítaná meg (HVG interjú, 2005). Junghaus Tímea tavaly februárban vehette át az Alfred Toepfler Alapítvány Európai Kulturális Kairos-díját.

 

Az ünnepélyes kiállítás megnyitón fellép Nyári Bernadett hegedűművész, a Grátzi Zeneakadémia hallgatója, zongorán kíséri Suha Tamás.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk március 13-án, pénteken 17 órai kezdettel a VIII. kerület Mátyás tér 15. szám alatt a Kesztyűgyár Közösségi Házban.

Meghívót kaptam ismét, lakossági fórum megint, de ez itt már a második forduló volt. Mint emlékeztek, a Roma Parlamentnek is helyt adó Tavaszmező utca 6 szám alatti épületet le akarták bontani, ám egy jelentős civil összefogás meghátrálásra késztette az önkormányzatot. Az épület ideiglenes védelmet kapott a KÖH-től, és fél évet az önkormányzattól, hogy bemutassa a hasznosítási terveket.  Az összejövetel apropója az volt, hogy a hivatal bemutatta a területrendezési szabályokat, tehát, hogy ne legyen nagyon elszállt képzelgés arról, mit is lehet oda csinálni.

Zsigó Jenő indította a fórumot egy megható beszéddel: most, amikor az egész ország forrong és uszít a romák ellen, itt egy olyan összefogás bontakozik ki egyre jobban, ami roma és magyar közös kulturális együttműködését mutatja - és működik. Működik, mint ahogy a mindennapi életben sincs probléma a népcsoportok együttélésében, csak akkor van, ha politika ügyet csinál belőle. Na, és a média felelőségét se hagyjuk ki....

A megbeszélést a kerület minden projektjében szervesen részt vevő Rév8 igazgatója, Alföldi György folytatta, aki majd egy órán keresztül ismertette az önkormányzat és a főváros rendezési terveit, hivatali útvesztőit, az elfogadott szabályokat, a konkrét elképzeléseket és változásait az elmúlt tíz évben, valamint a jelenlegi helyzetet. A beépítettség mértékétől az zöldövezet kötelező százalékán át a maximális magasságig megtudtunk mindent. A többségnek unalmas volt, de nem úgy egy kisebb csapatnak, a St. József Stúdió Kollégiumban tanuló építészhallgatóknak és a tanáruknak - ők azt vállalják, hogy az épületterveket elkészítik a megadott határidőre. A Szent István Egyetem közgazdászai a hasznosítási, fenntarthatósági számításokat végzik el.

Ami fontos rész még, hogy a tervek két telek (újbóli) ősszevonásával kezdődnének. Valamikor a Tavaszmező 6 és a József 37 egy telek volt, amit most szeretnének legalább részben visszaállítani úgy, hogy a leendő kulturális központhoz tartozzon a Művészkert.

Ehhez azonban a József 37-ben lakókat meg kell győzni, társasházi okmányokat módosítani...nem lesz könnyű művelet.

Jelenleg egy informális kapcsolat van a civil társaság és az önkormányzat között, és addig nem is hajlandóak változtatni ezen, amíg a hivatal vissza nem vonja a kilakoltatási határozatot. Alföldi "Rév8" György ígéretet tett, hogy a jövő keddi (február 17) gazdasági bizottsági ülésen tárgyalja az önkormányzat és visszavonja.

A civilek lelkesek, tenni akarnak, tele ötletekkel, sok helyről kapnak támogatást - de egyelőre nincs semmi konkrétum...legalábbis papíron. Nincsenek határozott elképzelések, tervek, és ettől úgy néz ki, mint amikor a hangyák egy nagyobb zsákmányt találnak és körbeállva elviszik a bolyba: látszólag összedolgoznak, de közelebbről megnézve azt látjuk, hogy mindenki a saját irányába húzza. Elindult egy honlap pár napja, a pártoló tagokat várják ide, lehet csatlakozni, ötletelni, tevékenyen részt venni. Több munkacsoport alakult már, de a civil kezdeményezés inkább koordinátor szerepet tölt be, mintsem szakmai irányítást. Ebben kérte - és ígéret szintjén meg is kapta - a Rév8 támogatását. Pénzszerzési lehetőségeket is keresnek, pályázati forrásokat derítenek fel. Mint ahogy a hangyák is megoldják mindig, itt is ez várható - még ha kaotikusnak is látszik elsőre.

Ami biztos: nem hagyják lebontani a házat ( ebben most már egyetért a hivatal is) és valamiféle roma kulturális központ válik belőle. A kerületben sok a tehetséges zenész, sokan innen indulva váltak világhírűvé, érdemes megtartani, megőrizni ezt a hagyományt. Zsigó Jenő kissé féltékenyen említette meg, hogy a Kesztyűgyárba szervezik a roma programokat, miközben ők évek óta ápolják a roma kultúrát - ezt azonban cáfolta a Rév8. Kiegészítő helyként aposztrofálta, és talán tényleg ez lenne a jó út, ha együttműködve dolgoznának a roma hagyományok ápolásán. Itt van még a Napház, ami szintén bekapcsolódhat, és a három helyszín már talán meg tudja oldani ezt a feladatot. Főleg úgy, hogy a (tervek szerint) a Tavaszmező utca  sétáló, vagy csillapított forgalmúvá válik, mint ahogy a Mátyás tér egyik fele is.

Akit érdekel a téma, csatlakozzon bátran, mindenkit szeretettel várnak. Remélem, sikerül megmenteni ezt az épületet és létrejön a megálmodott Tavaszmező - Művészkert, ami tartalmaz majd roma zenészképzést (sok koncerttel), könyvtárat, zenetárat, filmezési lehetőséget, valamint azt a 110 éves művészeti hagyatékot (ami a Műteremház sajátja) is sikerül továbbvinni és szélesebb közönség elé tárni.

Egy civil kezdeményezésre kaptam meghívást, és mivel időm engedte, el is mentem. A Roma Parlament épületében tartották - amiről tudtam, hogy van, azt is, hogy hol, de bent nem jártam még soha. Eddig.  De lássuk, miről volt szó!

A Roma Parlamentnek is otthont adó Tavaszmező utcai házat a kerület le akarja/akarta bontani. A házban hat önkormányzati lakás is található, és míg a roma szervezetek megkapták a bérleti szerződés felbontásáról szóló határozatott, addig ők nem. Ezen persze ki is akadtak, rendesen, ami teljesen jogos. Na, erre viszont egy (majdnem) példa nélküli összefogás kezdődött, tíz civil szervezet, egy kerületi lakossági csoport, egy alapítvány valamint két intézmény közreműködésével. A civilek egy közösségi részvétellel megvalósuló tervezési folyamatot kezdeményeztek az önkormányzatnál, az épület megmaradására és a környék fejlesztésére. Az épületet a KÖH (Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal) novemberi ülésén védeni javasolta, a mai összejövetel pedig egy bemutatkozó volt, ahol a különböző résztvevők ismertették elképzeléseiket, illetve a terveket, ki mivel tud hozzájárulni.

A sajtótájékoztató egy rögtönzött helyszíni bejárással kezdődött, - virtuálisan, persze - kivetítőn lehetett megnézni a területet, ahová hol szerényebb, hol nagyvonalúbb elképzeléseket álmodtak, s talán valósulhatnak is meg. A József utca 37 alatt működő Műteremház telke vége szomszédos, így könnyen lehetne egy átjárást kialakítani - jelképesen - és művészi együttműködést a majdan itt létrejövő fővárosi roma központtal.

Az önkormányzat részéről a RÉV8 igazgatója ismertette azt a tervet, amely szerint egy hat hónapos közös ötletelés végén kiderül, mi valósulhat meg, mi lesz az épülettel. Hangsúlyozta, nem ismer minden részletet, de nyitottak az elképzelésre, és támogatják azt, minden tőlük telhető módon.

Egy kis perpatvar is majdnem kialakult a Roma Parlament elnöke és a RÉV8 igazgatója között, előbbi nehezményezve az önkormányzat hozzáállását a tevékenységükhöz, személyes sérelemnek megélve a felmondást, kérdezve, hogy akkor most visszavonják-e, amire nem kapott megnyugtató választ. Talán januárban, talán júniusban kiderül. Felsorolta mindazt a tevékenységet, ami zajlik az épületben - és amit az önkormányzat el akar venni tőlük. Úgy érezte, nem a hely, a ház rendezése a fontos, hanem a romák szervezeteinek eltakarítása.

Nem áll szándékomban minden felszólaló mondandóját szó szerint ismertetni, de itt volt a Levegő Munkacsoport, az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület, Budapesti Városvédők Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesülete, Civilek a VIII: kerületért és a BCE Tájépítészeti tanszék tanára. Mindenki elmondta, hogy jó és hasznos a projekt, örülnek neki, részt vesznek benne, és ki mivel tud és akar hozzájárulni. A ZöFi szerint sétáló utcává kell alakítani a Tavaszmező utcát, és nem ártana néhány fa sem. Az egyetem a hallgatók bevonásával tervezne élhető részt, művészeti projekteket.

A Phralipé nevében Daróczi Ágnes már nagyobb volumenű terveket is hangoztatott, lebontás helyett felújítás, esetleg újabb két emelet, napelemmel a tetején, ami biztosítja az energia egy részét, fedett udvar, kávézóval, ahol zenés-táncos szórakozóhelyet lehet létrehozni, az utcában lévő Kandó kollégiumában lakó fiatalok kedvenc szórakozóhelyévé válva, de nem feledve a roma hagyományőrzést, művészetet, és a tehetséges fiatalok támogatását.

Ha a kerületről beszélünk, úgy általában, mindenkinek eszébe jut, hogy igen, ott sok a roma, az egy putritanya. Ezt a tendenciát akarják meglovagolni, de úgy, hogy mindenkinek az jusson eszébe, hogy jaa, ott van az a Művészkert. Pozitívra fordítani a mostani hírhedtséget. Új imidzset építeni - nem egyszerűen a romáknak, hanem a nyolcadik kerületnek, és a művészeknek, hiszen rengeteg világhírű zenészt csábítottak már eddig is ide, fellépni.

Sajtótájékoztató volt, de pont a sajtó hiányzott. Egy újságíró jegyzetelt, és majdnem hozzá igazították a menetrendet, ki szólaljon fel, ki mondja a magáét. Inkább lakossági fórum hangulata volt, mintsem sajtótájékoztató. Úgy igazából nem értem, miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot, hiszen a kisebbség ügyeire általában ugrik a média - az olyan szaftos tud lenni. De nem láttam a kerületi lapokat sem, a Helyi Témát sem.

Az biztos, hogy elindult valami, és a következő összejövetelen már konkrét lépéseket akarnak egyeztetni egymás között, hogy a januárban már így üljenek le tárgyalni az önkormányzati képviselettel.

Mi meg reménykedjünk, hogy talán nem csak a botrányba fulladt Palotanegyed Fesztivált támogatja a "tanács", és végre elindul középső Józsefvárosban is egy nagyobb - kulturális projekttel támogatott - fejlődés, amelynek természetesen részei az itt lakó és alkotó emberek. Romák és magyarok, együtt.