Leé Józsefnek hívják, alig egy esztendeje ismerem.  A költészet és a számkivetettség hozott minket össze, úgy látszik ez a két dolog, kéz a kézben jár.. Olvastam a verseit és mélyen megérintettek azok a csipke-finom képek, a szavak ritmusa, a játékosság, ahogy fájdalmairól, esendőségéről, álmairól, hétköznapi örömeiről tudott szólni. Ő olyan, mint a versei, halk szavú, mosolygós, barna szemében szeretet, figyelem és végtelen érzékenység.

Aztán tavaly ilyenkor, felkapott bennünket a sors és egyenesen az RTL Klub Legyen Ön is milliomos vetélkedőjébe repített. Még a készülés – már amennyire lehet készülni – időszakában kölcsön adtam Neki az Ady kötetemet. Mosolyogva jött legközelebb: talált benne hat darab kétszázast, a zöld színűt, ha még emlékeznek rá. Ajándék volt akkoriban ez a pénz, testvériesen meg is osztoztunk rajta, Ő, mivel rendszeresen árulta a Fedél Nélkül-t a Lőrinc Pap téren, és kapott külföldi pénzt, tudta is hol, hogyan lehet beváltani. Aztán eljött a Nap, és Józsi megnyerte a vetélkedőt – mindannyiunk igazságérzetével összhangban -, és közben történt egy szívdobogtató csoda is. Leé Józsi, a játék elején oda nyilatkozott, hogy ha nyer, egy részét kiosztja közöttünk, akikkel versenyben volt. És akkor én duplán drukkoltam Neki, mert nagyszerűnek tartottam ezt a gesztust, példa értékűnek, amit most milliók, de legalább is nagyon sokan látnak. Nevezhetjük testvériségnek, vagy szolidaritásnak, szóval annak, amire manapság tán a leginkább szükség van ebben a világban, és különösen itt Magyarországon. És amire van is esélyünk, március 15-e, és a mostani árvíz ezt példázza.

Most azért írok, mert Leé Józsit holnap gégerákkal műtik, többé nem fogja tudni elszavalni a maga csendes, kicsit reszelős hangján a csodás verseit, de írni tudni fog – ha sikeres lesz a műtét.

Ezért írok.

Azért, hogy aki teheti, segítse holnap szeretettel ezt az embert, hogy sikeresen jusson túl ezen a megpróbáltatáson. Hogy a maga és a mi javunkra tudja fordítani fájdalmas tapasztalásait. Hogy folytathassa azt, amiért megszületett, hisz minden vers, minden dal, ami a lélekhez szólni tud, a mi sorsunkat, terheinket is könnyíti.

Azért írok, mert tapasztaltam és hiszek a szeretet az együttérzés megtartó, csodákra képes erejében.

Köszönöm.

Kedves Önkormányzatom!

Örömmel tájékoztatlak, hogy tegnap annak rendje és módja szerint megtartottuk első, bejelentett, zenés demonstrációnkat a szabad utcai zenélésért. Kilencen voltunk a Rothermel emlékkút előtt, amiben nincs víz, de az eső bőségesen kárpótolta a hiányzó mennyiséget. Énekeltünk, beszélgettünk, elszívtunk pár cigarettát és persze tervezgettünk is, mert többen kérték, hogy legyen esőnap (azaz ne legyen), tehát, hogy jönnének legközelebb, ha addigra kiderül. Amúgy is így képzeltük..Bevallom, volt bennem kicsi remény, hogy ellátogatsz hozzánk, akár inkognitóban, hogy ismerkedj, barátkozz, vagy akár velünk énekelj, mint mondjuk otthon a fürdőszobában, vagy valamelyik fejlett, tőkés országban, ahol az utcazenélés olyan hétköznapi jelenség, mint nálunk a kerékbilincs, vagy a kutyaszar.

De nem ezért írok igazán. Ma - 11 év híján 200 éve - csendült fel először Beethoven IX. szimfóniája, s azon belül is az Örömóda, ami tíz éve az Európai Unió himnusza. Talán nem is írok Neked, ha nem botlottam volna a mellékelt felvételbe, amitől meghatódtam. Ha megnézed, megérted miért.

Talán nem közismert, hogy a Berlini Fal leomlása alkalmából Bernstein is eldirigálta a Kilencediket, de ebből az alkalomból Schiller eredeti szövegével, vagyis a Freude (öröm) helyett a Freiheit (szabadság) szót énekelték ( Schiller korában még volt cenzúra, ezért a  szócsere), az pedig különösen érdekes, hogy Beethoven is változtatott a szövegen, így lett a „ koldusok testvérei lesznek a hercegeknek” -ből a híres „minden ember testvér lészen” megfogalmazás, ami - belátható - jelentős kiterjesztés egy ideális világmodell-keresés szempontjából. Akár kerületi szinten is.

Kedves Önkormányzatom!
Ezzel én zárom is soraimat, s egyben szeretettel tájékoztatlak, hogy most pénteken, délután 3-tól, a Mikszáth Kálmán téren lesz a következő, bejelentett zenés demonstrációnk, a szabad utcai zenélésért. Gyűjtünk aláírást is a  cél érdekében, örülnék, ha meglátogatnál bennünket. Puszi mindenkinek.
Rejtő Gábor