Kedves túrázó!

 

Szeretnéd körbejárni a 8. kerületet úgy, hogy közben helyiekkel ismerkedsz és beszélgetsz? Az épületek szemlélése helyett inkább beülnél egy forró italra és onnan továbbmennél meghallgatni a helyi pletykákat, majd megkóstolnád a környék legjobb burekjét? Érdekelne, hogyan látják a helyi gyerekek saját magukat és a kerületet?

Rendhagyó kiállításra hívunk téged, ahol különböző 8. kerületi állomásokon keresztül nézheted végig a program során készült képeket.

Sokféle túraútvonal létezhet, most bemutatom neked az én útvonalamat:

A Horváth Mihály téren találkoztunk páran. Hideg volt, kicsit még álmosak voltunk, elindultunk az első állomásra. A Műterem Kávézóban a Tavaszmező utcában megittunk egy forró kávét, felébredtünk és megnéztük az első képeket. Ezután magunkhoz vettünk egy túratérképet és megcéloztuk a Paradiso fodrászatot, hogy meghallgassuk a környékbeli pletykákat. Ekkor már kicsit megéheztünk és a Magdolna utcán betértünk egy sajtos hambira. A Magdolnáról átkanyarodtunk a Karácsony Sándor utcába és betértünk a környék legjobb pékségébe, ahol nagyon sok fotót végignéztünk , megmelegedtünk. Ezután elindultunk a Mátyás tér felé, amely állítólag a fotós gyerekek bázisa volt. Ott beugrottunk egy közértbe, majd egy egyiptomi étteremre lettünk figyelmesek. Nagyon barátságos hangulat fogadott bennünket, törték a magyart és egy százasér ittuk a meleg teát. A Nagyfuvaros utcán végigmentünk és egy könyvesboltba ütköztünk. Beültünk egy kicsit olvasgatni, megnéztünk pár képet. Egy újabb közért után a szocreál hangulatú Bútorboltba érkeztünk a Déri Miksán, ahol idősebb hölgyek vártak minket karácsonyi díszekkel és beszélgettek velük. A túrát a Macska Cafeban zártuk, ahol megbeszéltük a túrán látott képeket és a hallottakat, aztán megettük az utóbbi idők legfinomabb vegetáriánus levesét egy csupaszív szakács ajánlásával.

Jó túrázást kívánunk:

a 8ker+én fotós csapata

Környékbeli életképek a vegyesbolt kirakatában, portrék a kávézófalon, jövőképek a boltok polcai közt – szokatlan terekben, egyedülálló kiállítás-sorozattal zárul a két és fél hónapja, 8. kerületi gyerekek aktív részvételével zajló 8ker + én elnevezésű program. Mielőtt külső helyszínekre települnének a fotók, az alkotók és szervezők kiállítást és közös ünnepséget tartanak a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban december 17-én 18 órakor.

A fotózást, mint művészeti eszközt segítségül hívó Photovoice nemzetközileg elismert és kipróbált módszer, mely a fényképezést ötvözi a közösségfejlesztés és identitáserősítés céljaival. Törekvéseik nyomán a kép alanya annak készítőjévé válik, ábrázoltból ábrázolóvá lép elő, ami ellene megy az érintett csoport sztereotip megjelenítéseinek, miközben képes dokumentálni a környezet büszkeségre okot adó vagy problémás jelenségeit is. Pozitív visszacsatolást ad a résztvevőknek, élményekhez és speciális kompetenciákhoz (szociális, kulturális kifejezőkészség stb.) juttatja őket.

A 8ker + én programban nagyjából egy tucat, 8. kerületben élő 10-15 éves roma és nem roma származású fiatal vett részt. Öt mentor (szociológus, drámapedagógus, fotós, stb.) közreműködése mellett hetente kétszer másfél órában ismerkedtek a fotózás technikai oldalával, és foglalkoztak közösen a program törzsét alkotó témákkal. A munka kezdeti szakaszában időt igényelt mind a csoportban való dolgozás, mind a megfelelő, dolgozásra alkalmas légkör kialakítása: türelem, tolerancia, koncentráció erősítése, egymás meghallgatása és a verbális önkifejezés gyakorlata mind megoldandó feladatok lettek.

Ebben az életkorban a gyerekek nehezen reflektálnak önmagukra vagy közvetlen környezetükre, ezért a kezdeti csapat- és bizalomépítő játékok után is alkalmaztak drámapedagógiai módszereket. A fiktív, résztvevők által kitalált történeteken keresztüli indirekt megnyilvánulás segített mélyebb tartalmakat felfejteni és reagálni a felmerült kérdésekre, problémákra. Ez a momentum a program egyik legnagyobb érdeme, vagyis hogy nem egy produktumra (kutatási anyag, kiállítás) helyezi a hangsúlyt, azok mindössze velejárói, hanem magára a folyamatra, amelynek során a résztvevő gyerekek, fiatalok önmagukról és környezetükről tanulnak, és személyiségük, készségeik fejlődnek.

A művészi kifejezésmód „hangot ad” azoknak, akik korábban csak „témái” voltak a szociofotó műfajának. A megadott (én, család, szabadság, félelem, kedvenc tevékenységek) és szabadon választott (barátság, hírességek) témákra készített fényképek csoportban történő feldolgozása segít egy közeg, közösség vagy közös ügyek beazonosításában, amelyek a foglalkozások során kifejthetőek, majd végül szélesebb körű (környékbeli lakókkal, szülőkkel) párbeszéd elindítását kezdeményezhetik.

A folyamatosság a kerületben zajló művészeti, sport vagy szabadidős tevékenységekhez mérten kimagasló volt. Fontos eredménye a programnak, hogy kialakult egy állandó csoport, amely rendszeresen együttműködött és kitartóan végigjárta a foglalkozást, ami nem szokványos ebben a környezetben. Az ott élő gyerekek életéből jellemezően hiányzik az állandóság, ezért nagyon hangsúlyos volt a koordinátorok (mentorok) szerepe, akik igyekeztek minél több időt tölteni a környéken, és közeli kapcsolatot kialakítani a gyerekek családjával, mivel a program pozitív hatásai a családi környezet bevonása nélkül nem érvényesülnek.

 A Kesztyűgyár ismét egy fontos kiállításnak ad helyet: válogatást láthatunk Európa legnagyobb cigány művészeti közgyűjteményéből. Több, mint 2500 alkotás, 40 év művészetéből, 22 év gyűjtéséből!

Cigány művészek hívnak egy meghitt látogatásra a cigány festészet világába. Megejtő őszinteséggel és nyíltsággal mutatják meg magukat. Arra vágynak, hogy lássák, értsék és megbecsüljék őket. 

 

 

Inspirálni és hatni szeretnének. Különösen az őket követő generációkra, remélve, hogy ők már elfogulatlanok lesznek a cigányokkal, nem úgy, mint a kortársaik. A gyűjteményben, és a kiállításon reprezentált festők művészetükön keresztül a hazájukhoz, Magyarországhoz szólnak. Valamennyi emberhez ebben az országban.

 

Mit látunk a képeiken? Álmokat és vágyakat. Sírást, bánatot és örömet. humort, erotikát, bölcsességet, emlékezetet és elvonatkoztatást. Emelkedettséget és esztétikát, ízlést,arányérzéket, az útkeresést és a megérkezést. Az idő és a tér görbületeinek gyönyörű változatait. A most megtekinthető tárlaton 29 művész 25 festményén és 6 grafikáján keresztül szeretnénk 40 év időbeliségére, a reprezentatív festők technikai sokszínűségére és legmeghatározóbb érdeklődési pontjaikra reflektálni.

 

 

A XX. század 60-as éveiben kezdődött a cigány művészet
reprezentációjának és folyamatos gazdagodásának az időszaka. A
Fővárosi Cigány Ház, illetve 2010. januárjától jogutódja a Fővárosi
Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) képzőművészeti
közgyűjteményét 1987-ben alapították, akkor még a Fővárosi Tanács
intézményeként. Több száz kiállítást rendeztek hazánkban és Európa-
szerte működésük 23 éve alatt a 2500 alkotással gyarapodó gyűjtemény
anyagából. Az elmúlt évtizedek során nemcsak nyomon követték, de
segítették, támogatták is a magyarországi cigány festészet
megszületését.

 

 

Igazi szenzáció a tárlat alapjául is szolgáló, a 2010. április 22-én a
XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatott, a
magyarországi cigány festészetet "Cigány Festészet Magyarország 1969-2009" című, négy évtizedet átölelő képzőművészeti album. A FROKK
kiadványa Európában is egyedülálló: 74 alkotó mintegy 700 művét
tartalmazza 548 oldalon, magyar–angol nyelvű, a művészeket bemutató
ismertetőkkel; a laikusok és a szakmai közönség számára is elérhetővé
és kutathatóvá kívánja tenni az intézmény képzőművészeti gyűjteményét.
Az albumkiállítás ideje alatt megtekinthető, megvásárolható.

 

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK
Bada Márta ▫ Balogh Balázs András ▫ Balogh József ▫ Balogh Tibor ▫
Botos Flórián ▫ Csámpai Rozi ▫ Csányi Lajos ▫ Dilinkó Gábor ▫ Farkas
Attila ▫ Fenyvesi József ▫ Ferkovics József ▫ Füzesi József ▫ Illés-
Bódi Barbara ▫ Kökény Róbert ▫ Milák Brigitta ▫ Mocsár Gyula ▫ Nyári
Sárkány Péter ▫ Oláh Aranka ▫ Oláh Jolán ▫ Oláh Mara ▫ Oláh Zoltán ▫
Orsós Teréz ▫ Péli Tamás ▫ Ráczné Kalányos Gyöngyi ▫ Szentandrássy
István ▫ Szécsi Magda ▫ Túró Zoltán ▫ Varga László ▫ Vári Zsolt
 

 

A kiállítás megtekinthető 2010. október 28-ig hétfőtől péntekig 9-19óráig.

 Nem jöttél el, így kimaradtál abból az élményből, amit a fesztivál adott - amelyet önszerveződve  rendeztünk a Romsziban (Roma Parlamentnek is helyet adó épület) szeptember első hétvégéjén.

Eljöttél és jól érezted magad - itt egy kis emlékeztető!

Hamarosan egy hosszabb vidóval mutatjuk be a három nap történéseit...

Fesztivál van megint - mert idén a fesztiválok éve van, és nem maradhatunk ki belőle mi sem. A múlt hétvégén zajlott a Palotanegyed Fesztivál az önkormányzat megbízásában, most hétvégén meg egy civil szervezésű fesztivál lesz, az önkormányzat áldásával.

Emlékeztek még a Tavaszmező utcai házra, amelyet két éve még le akartak dózerólni? Azóta is áll - hála a maroknyi lelkes embernek - és most ismét meg akarjuk mutatni, milyen az, amikor élettel telik meg. Program, kattintásra megnő:

 Magdolna Napok 2010.

Június 11-12-13.

VIII. Mátyás tér - Kesztyűgyár Közösségi Ház

Június 11. Péntek                                                                   

15.30 – 18.00   Cserebere piac és Retextil Műhely             

 koncertek a téren:

18.00           Józsefvárosi Cigányzenekar

19.15         Maszkura és a Tücsökraj

21.00         Kanizsa Csillagai

Június 12. Szombat

10.00           Józsefvárosi Civil Kerekasztal

11.30           Vezetett séta a Magdolna Negyedben

16.00 Rádió C quiz a Magdolna Negyedről - nyereményekkel!

13 - 18 óráig

                   Népek konyhája civil büfé (13 órától, amíg a készlet tart)

Magdi Mozi

13.00 - Soós Kata és a gyerekek

 - Szuperopera (20 perc)

13.30 - Császi Ádám - 1 hét (20 perc)

14.00 - Gát Balázs - Gypsy Side (40 perc)

14.45 - Salamon András - Városlakók (62 perc)

16.00 – Gauder Áron: Nyócker (90 perc)

Mesenap (13-16 óráig)

Gólyalábas zenés nyitó program

Lovagi torna

„Középkori Vásár” - interaktív mesés játszótér

16.00 Újakropolisz Egyesület: Mezőszárnyasi játszószínház

16.00 Közös aszfaltrajz a téren

koncertek a téren:

18.00           Freestyle rap verseny

19.15         EtnoRom

21.00         Taraf de Haidouks

 Június 13. Vasárnap

10 - 15 óráig    Családi nap

10.00 Bogrács gulyás főzőverseny

11.00 „Vásárosdi” gyermek bábelőadás

11.45 Jó ebédhez szól a nóta

12.45 Most mutasd meg! - színpadon a helyi tehetségek

11.00-15.00 Civil játszóház

- közös játék, kézműves és közösségi programok

a Cellux Csoporttal, a Keménydió Egyesülettel és a Szebben Szeretnék Járni Egyesülettel

 A Szentkirályi utcába tervezett Roma Oktatási Központ építési engedélyét a kerület megtámadta, és hatástanulmányt vár a fővárostól a központ megnyitásával járó környezeti hatásokról. Ez egy hónapja volt, de azóta történtek még érdekességek.

A kiráji rádió készített egy összeállítást, 10 perc, hallgassátok meg!

Már ha hajlandó elindulni, mert nekem nem..Ezért itt egy másik, csak a hang a fontos:

Beharangoztam, aztán kint is voltam, a változatosság kedvéért egy kamerával - arra gondoltam, megpróbálkozom a mozgóképes tudosítással. Jelentem, nem sikerült. 

Felvettem ugyan egy csomó mindent, viszont utána összeszerkeszteni, összevágni meg ilyenekre nem állt rá az agyam. A felismerés végképp elvette a kedvem a videózástól, így nem is fogtok tőlem ilyet látni - legfeljebb úgy, hogy egy hozzáértő megcsinálja, én meg közzéteszem. Mint most is.

Azért annyit még hozzáfűznék, hogy tele vannak tervekkel, ötletekkel, hallani fogunk még róluk, az biztos.

Ma hat éves a Zappa Caffé. Hat éve fogadja látogatóit az a hely, ahol az ország egyetlen védett falfestménye van. Hat éve nyitotta meg kapuit a hely, ahol a rendszerváltás után a méltán híres "Tilos az Á..." működött. Múltidéző.

A szülinapi buli pénteken volt - hiszen hogy nézne ki, hogy szeptember második napján a fél város másnapossággal küzdve nem menne dolgozni? A szülinapi zsúr zártkörű volt, csak meghívóval lehetett bejutni. A térre kiterjesztett pub vendégeit csinos hoszteszek várták, akik beváltották a meghívót karszalagra, és elmondták, mi merre található.

Ezen a napon önkiszolgáló volt: a tér felőli részén a terasznak lehetett rövidet vagy koktélt kapni, a két sörcsap a terasz közepének szélein várta az amatőr csapolókat (hogy mennyit bénáztak!), bent, a festett falak között pedig egy teljes borhűtőben garázdálkodhattak a vendégek. Kik voltak ők? Beszállítók, törzsvendégek, partnerek - akiknek így köszönték meg a működéshez való hozzájárulást.

Merthogy a Zappa reklám nélkül működik - és ez tudatos döntés volt, árulja el Szücs Péter, az üzemeltető. Szájhagyomány útján terjed a hírünk....Amikor 2003-ban kinyitottunk, június 15.- augusztus 1.-ig üzemeltettük, úgy, hogy semmihez nem nyúltunk hozzá, csak az árukészletet töltöttük fel. Aztán augusztus elsején bezártuk, átalakítottuk, akkor épült a fenti pult, a lenti pult, voltak ilyen térelválasztó boltívek, amik a két festményt elválasztották, és a teret megtörték, azokat lebontottuk - és így nyitottunk szeptember elsején. Hatodik éve. Nem olyan régen hosszabbítottuk meg a bérleti szerződést, tehát még egy darabig itt leszünk.

A svédasztalos vacsora fél kilenctől nyitott, a tömeg megrohamozta. Éhesek voltak, nem csodálom, meghozza az étvágyat a mindenféle alkohol korlátlan fogyasztása. A sor szerencsére gyorsan haladt - mindenki sietett leülni a megszerzett adagjával - de sokan tértek vissza az üres tányérral egy újabb körre. 

A népes vendégsereg szórakoztatásáról egy cimbalmos - hegedűs - basszusgitáros trió gondoskodott, pici erősítővel. Roma zenészek, akik a Száztagúban is fellépnek, vegyesen játszottak mindenféle muzsikát. Többször tapsolták meg őket, látszott, igény van rájuk. A nyári időszakban amúgy hétfő - péntek között minden este élő zene van, kedden és pénteken a már említett trió, hétfőnként egy klarinétos, szerdánként egy latin-gitáros, csütörtökönként pedig egy mindenféle zenét játszó gitáros.

A vacsora után kicsit megcsappant a vendégsereg, hiszen a szombat is munkanap volt, így az éjféli tortavágást nem várta meg mindenki. Sajnálhatják, remek diótorta volt.

A belsőben található falfestményt a francia Verret készítette 1992-ben, ezt később a Szépművészeti Múzeum védetté nyilvánította. A technika egyedülálló: az alkotó a saját New York-i lakása ablakából fotózott képett egy általa kifejlesztett - és szabadalmaztatott - 3D-s kivetítővel rajzolta fel a helység minden részére, festékkel örökítve meg. Mivel a kép mindenhová kivetült - falakra, boxokra, ajtóra, ablakra, padlóra - így mindenhová fel is festette. Nem szánta az örökkévalóságnak, viszont most már értéket képvisel, megőrzendő. Sajnos, évekkel ezelőtt beázott a terem, így sok helyen pereg a vakolattal együtt. Helyreállítása több millió, és nem is ugorhat neki bárki: csak a múzeum által ajánlott szakember festheti újra. 

Erre jelenleg pályázaton keresnek pénzt, és ha összejön, akkor mindent visszaállítanak az eredeti állapotára - a dobogóra üveglap kerül, a falakon meg plexi védi majd. Érdemes bemenni, és jól szétnézni napfényben. Állítólag az oszlopokon lévő galérián volt egy hely, ahonnan nézve teljesen összeállt a 3D.

Addig is készülnek az őszre, egy új programmal, aminek neve: Szabad az Á. Megnézzük majd azt is.

Óóóóriási szenzáció! Tesssssék, csak tessssék! Itt látható az egyorrú ember! Jöjjenek bátran, nem harap! Tesssssék, csak tesssssék! Sosem látott produkció, egyedülálló tervezés, csak itt, csak most, csak Önöknek!

Ma este a Roma Parlament épületében (Tavaszmező utca 6) este hat órás kezdéssel! Mindenki hozzon még egy embert! A belépés díjtalan, viszont (szinte) kötelező!

Fél éve kezdődött egy közösségi tervezés, rendkívüli civil összefogással, és ennek eredményeit mutatják ma este be. Izgalmas prezentáció várható: az építész és tájépítész hallgatók, akik párban dolgoztak, a tervek szerint párokban bemutatják azt a négy variációt, ami a tervezett funkciók elhelyezésének és látványtervének négy variánsa. Már múltkor a résztervek ismertetésénél is elbűvöltek valamennyiünket, pedig még készen sem voltak! Mi mindent várhatunk akkor a kész tervektől!!!

Szeretettel várnak a hallgatók is mindenkit, aki részt tud venni a nagy bemutatón. Tiszteljük meg őket, önzetlen munkájukat és tiszta szándékú lelkesedésüket osztatlan figyelmünkkel!!!

Hívjatok ismerősöket és érdeklődőket is!

Tudjátok, a főváros átnyúlva mindenki feje felett úgy döntött, a Szentkirályi utca hetes szám lesz a legjobb helyszín arra, hogy egy régóta húzódó tartozását kiegyenlítse a főváros, és roma kulturális központot hozzon létre. Ez - finoman szólva is - aljas húzás volt, főleg annak fényében, hogy a kerülettel nem egyeztettek, de ha azt nézzük, hogy a roma társadalom sem volt erről tájékoztatva, főleg gázos.

A dolog kommunikációja is megér egy misét, Horváth Csaba (aki maga is roma) olyan arroganciával, és olyan mindenkit félresöprő lendülettel menetel a cél felé, hogy az már több mint gyanús.

Csütörtökön volt a fővárosi Városházán a kulturális bizottság ülése, ahol a kerület képviselője, dr. Kocsis Máté mellett Benga-Oláh Tibor (kerületi roma politikus) és Fekete Hajnal (Védegylet) is felszólalt. Hiába.

Méretes botrány van készülőben a tervezett Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központtal kapcsolatban, pedig a vita minden résztvevője „jót akar”. Ki vagy mi alázza meg a cigányokat?
„Könyörögve kérem önöket, hogy fogadják el a romák véleményét és akaratát" - kérte csütörtöki ülésén a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságát Benga-Oláh Tibor, a józsefvárosi roma kisebbségi önkormányzat elnöke, ám hiába könyörgött: a testület szocialista többsége 5:4 arányban tárgyalásra alkalmasnak találta a tervezett Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központról szóló előterjesztést, így az jövő csütörtökön a fővárosi közgyűlés elé kerül. Budapest húsz éve adós egy roma oktatási és kulturális központtal, ezért is érthetetlen a sietség, amellyel a VIII. kerületi Szentkirályi utca 7. szám alatti helyszínt erőltetik.

A kormányzat és a főváros együttműködését szabályozó Budapest Szerződés 2007. évi megújításban fejezték ki a felek együttműködési szándékukat egy roma oktatási és kulturális központ létrehozására. Úgy vélik, a roma kultúra bemutatására, kutatások folyatására, oktatási feladatok ellátására és kulturális célok ellátására jelenlegi elhelyezkedése és infrastrukturális ellátottsága miatt a Népszínház utcai Napház Khamorro Klubmozi, illetve a részben a Tavaszmező utcában működő Cigány Ház - Romano Kher nem alkalmas.

Az új központ ellenben - a két jelenleg létező roma intézmény jogutódjaként - jelentős hatást gyakorol majd a fővárosi roma emberek életére azzal, hogy „mentális és társadalmi segítséget nyújt a cigányság tehetségének és kreativitásának kiteljesedéséhez".

Az új központnak a fővárosi önkormányzat a Szentkirályi utca 7. szám alatti, két éve üresen álló iskolaépületet szemelte ki, a beruházásra az Oktatási és Kulturális Minisztérium 900 millió forintot biztosít. Ez az ingatlan Horváth Csaba szocialista alpolgármester szerint elég „reprezentatív" helyszín ahhoz, hogy méltóképpen mutassa be a cigányság kultúráját - romák és nem romák számára. A bizottsági ülésen azonban Kocsis Máté, a VIII. kerületi önkormányzat fideszes alpolgármestere és Benga-Oláh Tibor (MSZP-SZDSZ), a józsefvárosi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője is úgy vélte: a Szentkirályi utca alkalmatlan helyszín egy élő kulturális központ számára. A szóban fogó szakasz például olyan szűk, hogy a járdán parkoló autók miatt még gyalogosan sem lehet közlekedni. A tiltakozók szerint a belső-Józsefvárosban kellene a központot létrehozni, ahol 25 ezer roma él.

A bizottsági ülésen a felek kölcsönösen egymást vádolták feszültségkeltéssel, ami pedig országos szinten is súlyos problémákat okoz. Horváth Csabában „rosszízű hangulatot idéztek fel" a Kocsis Máté szavai, és „nagyon nem szeretné, ha ez eluralkodna", Kocsis viszont ugyanezt gondolta az alpolgármester által elmondottakról. Benga-Oláh szerint a Szentkirályi utcai központ terve a cigányság megaláztatása, és kilátásba helyezte, hogy ha ez megvalósul, botrányt fognak csinálni. Félnek, hogy ezzel a fővárosi központtal egyszer és mindenkora lemondhatnak a - szintén régóta ígér - országos roma oktatási és kulturális központról.

Bőhm András, a kulturális bizottság SZDSZ-es elnöke azt javaslata, hogy - bár a fővárosi cigány kisebbségi önkormányzat támogatta az előterjesztést - halasszák el a döntést, időt adva a további egyeztetésekre, a bizottság szocialista képviselői azonban a jövő csütörtöki közgyűlés elé engedték a javaslatot. Horváth Csaba szerint most van pénz, helyszín és akarat, s addigra az egyezetéseket is le lehet folytatni, így a vita következő fordulójára már a közgyűlés plénuma előtt kerül sor.

Forrás

Nem értem, miért nem lehet megbeszélni ezt a dolgot? Hová ez a nagy sietség? Ha nem most tárgyalja a főváros, hanem egy hónappal később, miután rendesen egyeztettek mindenkivel, miért nem jó? A bizottsági ülésen elhangzott, sehol a városban nem lenne jobb helye egy fővárosi roma kultközpontnak, mint itt a kerületben - és ehhez a kerület partner, mindenben. Mégsem. 

A roma szervezetek forronganak, teljesen jogosan. 900 millió forintot költenek "rájuk", de igazából nélkülük, a megkérdezésük, beleegyezésük nélkül. Az adófizetők pénzéből rakunk bele egy olyan épületbe majd' egy milliárdot, ami nem felel meg a kitűzött céloknak. Miért? Mi lehet a háttérben, ami ennyire sürgeti a fővárost erre az érthetetlen lépésre?

Kevesen tudják, hogy április 8. a cigányság legfontosabb nemzeti ünnepe, a Roma Kultúra Világnapja. Ezen a napon a romák világszerte vándorlásaikra emlékeznek, melynek során egy közeli folyóhoz zarándokolnak, ahol énekszó és zene mellett virágokat és úszó
mécseseket bocsátanak a vízre.

Eme különleges ünnep szellemében érkezik pénteken a Corvintetőre hazánk legelragadóbb cigányzenekara, a Parno Graszt, hogy jó szokásához híven igazi, hamisítatlan kispaszabi mulatozást tartson tánccal, szájbőgővel, sztereókannával.

Itt egy kis kedvcsináló, valami ilyesmire lehet számítani:

Hogy az ünneplés valóban közös élmény legyen, az első 100 vendég a bejáratnál virágszirmot és mécsest kap. A zenekar 21.30-kor a közönséggel kört alkotva elénekli a cigányság himnuszát, majd mécseseket és virágszirmokat bocsát vízre - mindezt a Corvintető teraszán!

TEHÁT
Parno Graszt koncert pénteken (04.10) a Corvintetőn 21.00-től.

A koncertre a belépés 800 Ft.

Ma rendkívüli nap volt: itt járt a kerületben a főpolgármester, a helyettese, a kancellária miniszter, a testőrei, a fővárosi cigány politikusok és nagyszerű sajtótájékoztatót tartottak. A téma több mint érdekes: Fővárosi Roma Kulturális Központ lesz, országos ható a Szentkirályi utca 7. szám alatt - ami két éve üresen áll, előtte pedig a dekoratőr iskola volt benne - viszont erről nem kérdezték meg a roma civil szervezeteket, sem a kerületet. Tudni kell, hogy a kerületben már lassan fél éve zajlik egy tervezési folyamat a Tavaszmező utca 6., Roma Parlamentnek is helyt adó épület egy ilyen célú átalakításáról.

A fővárosi roma képviselők bábként bólogattak, jó lesz ez, bizony. A tervekhez 900 milliót megszavazott a kormány, a működéshez pedig a főváros, a MEH és a OKM fejenként 100 milliót szán, évente. Ha minden rendben megy, akkor idén átalakítják, rohamléptekben, jövő év elején  megnyitják, és mindenkinek jó lesz. 

Vagy nem. A kerület nem örül neki, mégiscsak Palotanegyedről van szó; a roma civil szervezetek sem örülnek neki, nem túl jó az épület elhelyezkedése, beosztása. Kb. 30 terem van benne, ha megnézzük az átalakításra szánt 900 milliót, durván azt mondhatjuk, hogy 30 millió megy el egy terem felújítására. Jó, persze, tudom, ott vannak a köztes terek, folyosók, lépcsők, akadálymentesítés - de akkor is!

Nem érhető ebben az ügyben több kérdés sem. A kiosztott sajtóközleményben szerepel, hogy a Napház is oda költözik, ami jelenleg a Nagyfuvaros-Népszínház sarkán bezárva áll, felújítás miatt. Egy kultközpont megfelelő parkoló nélkül félkarú óriás. Nem terveznek funkcióváltást, hiszen ahhoz kellene a kerület beleegyezése, de egy iskolába akarnak állandó színház és koncerttermet. Mivan? 

A megjelenő hírre már szaporodnak az ellenzők - nem csak az érintettek - mert az egy milliárd forint nagyon sok. Kezdődik a választási kampány? Kirakat-intézményt hoznak létre, és mossák (vagy tartják) kezeiket?

A kerületi hivatal részéről nem volt ott senki, nem is értem. Egy ekkora horderejű ügyben az a minimum, hogy megszólalnak - főleg úgy, hogy sok képviselőnk a fővárosi önkormányzatban is dolgozik.

Az is kérdés, mit szólnak majd ehhez a környéken lakók?

Nem egy lefutott meccs ez, úgy tűnik, visszatérünk még rá.