Másnak 2.Pálpápa, nekünk Köztársaság tér, aminek közepén egy kocka van: emlékeztető az emlékműhöz.

Itt volt a legocsmányabb '56. Nézegess korabeli fotókat hozzá!

Talán egyszer tényleg megbékél ez a nemzet.

„Exegi monumentum aera perennius regalique situ pyramidum altius.”- Áll emlékművem, ércnél maradandóbb emlékem. Quintus Horatius Flaccus ódája szavai ide illenek, bár nem teljesen erre gondolt.

Emléktábla. Általában a múlt egy szeletéről adnak hírt, felhívva a figyelmet egy-egy jeles személy életének egy darabjára; esetleg egy-egy esemény helyszínét jelölik meg az utókornak. Fontos darabok ezek, segítenek eligazodni, tisztázni, kik vagyunk, honnan jöttünk - és néha irányt is mutatnak. 

A táblák anyaga gondosan meg van választva, tartós legyen - ez elsődleges - és mutatós, tetszetős a szemnek. Fontos szempontok ezek, hiszen a történelmünk egy-egy szakaszának hírnökei. Márvány a minimum, de sokszor valamilyen öntvényből is készül.

Ezt a táblát nem tudom hová tenni:

Kőfaragó utca 3, udvar. Belső udvar, parkoló, poroló, mögötte egy szakadozó tűzfal, rajta omlásveszélyt hirdető márványtábla. Díszszög a négy sarkában, aranyozott véset.

Hiába no, Palotanegyed...

 Bár még csak terv sem voltam ebben az időben, azért tudom - vagy legalábbis sejtem - mi zajlott a Corvin közben. Most sajátos emlékezési forma segíti újra átélni - még ha csak részben is - az akkor történteket: tankcsapdák és gyalogárkok között vág át az itt lakó, vagy az ide tévedő turista. Nem hiszem el, hogy nem direkt csinálták, annyira jól sikerült.

Egy laza séta a mozi körül, és ezek a képek tárulnak a szemünk elé:

Aztán tényleg lehet, hogy nemsokára iskolás csoportok fogják eljátszani a forradalom eseményeit, és nekik készültek...Mesz János (Falábú Jancsi) kopjafája pedig délcegen magaslik a kukák közül - méltó helyen van? 

Méltó ez az egész az emlékezésre?