Zajlik már nagyban a Magdolna Negyed Program (MNP) III (3) lakossági bevonása: nem önként és dalolva teszi ezt a magasságos önkormányzat, hanem a pénz adásának feltétele a semmit rólunk nélkülünk elv, ezért aztán fórumsorozat keretében beszéljük meg, milyen is legyen a környezetünk átalakítása.

plakatKesztyűgy.jpg

Az elmúlt években profivá vált szervezők már tudják, hogy lehet ezt úgy megcsinálni, hogy legyenek is lakók - akik már többszörösen csalódtak, és el sem mennek -, és mégse tartson sokáig, mint általában a fórumok szoktak. 

Mi meg próbálunk minél több embert belevonni, hogy ne csak dísznek legyen ott pár ember, de érdemi választ kapjunk a felmerülő kérdésekre...ezért, ha van mondanivalód, kérdésed, tedd fel nyugodtan, és továbbítjuk a helyszínen. 

A rá kapott felelet meg itt lesz látható.

Ne fogd vissza magad!

Testvéreim nevében

Címkék: fidesz tolerancia közérdekű

2012.07.06. 11:50

mozaik.jpegAz Alkotmánybíróság befogadta a MET új egyházügyi törvény több lényegi rendelkezésével kapcsolatban benyújtott panaszát. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ezt örömmel vette tudomásul.

Az indítvány szerint alkotmányellenes, hogy az egyházkénti elismerésről az Országgyűlés átláthatatlan feltételek szerint, politikai döntés keretében határoz, amellyel szemben nincs hatékony bírósági jogorvoslat. A panasz külön is támadja a törvény azon rendelkezéseit, amelyek a korábban jogszerűen működő egyházaktól megvonják az egyházi státuszt. Őszintén reméljük, hogy a testület mielőbb érdemben határoz az indítványról. Az indítvány letölthető innen:

MET, alkotmányjogi panasz – a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére.

 Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

 

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros
Józsefváros Civil Stratégiája
 
I. Összefüggések
Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.
A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.
Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.
Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.
Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.
A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.
Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.
Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.
A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.
A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.
Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 
Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.
Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.
 
 
II. Civilek
 
Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.
Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.
 
Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:
  1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

  2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

  3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

  4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

  5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 
E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.
Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.
 
III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete
 
A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:
  1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

  2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

  3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

  4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

  5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 
A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:
  1. A JCÖ Közgyűlése

  2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

  3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

  4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 
 
IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése
 
Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.
A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.
A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.
A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.
A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.
A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.
A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.
A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.
A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.
 
Tehát a példa…
A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:
  1. A tér tisztaságának megóvása.

  2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

  3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.
Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?
Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.
Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?
Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.
A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.
Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.
Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.
E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.
  1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

  2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.
Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.
A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.
Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.
Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.
Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.
Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.
Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.
A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.
 
 
 
 
Dr. Kocsis Máté
 Polgármester
 Józsefvárosi Önkormányzat
 
 
Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

 Az önkormányzat rendelkezik az üres helyiségekkel - lakás és nem lakás célra - és dönti el, melyikkel mi lesz. Egy fontos megjegyzés: nem birtokolja, hanem gazdálkodik vele. Ha valakinek lakásra van szüksége, akkor tud biztosítani, ha üzlethelyiségre vagy raktárra, akkor bérbe tudja adni - hogy aztán a bevételekből a kerület tovább gazdagodjon, épüljön, szépüljön.

Ezt a listát kértem el - mármint az üres helyiségekét - azzal a plusz infóval, hogy ugyan adják már meg, az üresen tartás milyen összegeket emészt fel a költségvetésből, ha lehet, havi bontásban.

Közérdekű adat, tehát vagy 8 napon belül elutasítja, vagy 15 napon belül kiadja. Nem utasították el, viszont az önkormányzat nyári szünete miatt, illetve, hogy nem áll rendelkezésére havi bontásban a ráfordított összeg, türelemet kértek. Persze, jó (alapos) munkához idő kell, csak ne feledkezzünk meg róla..

Nem is, viszont érdekes fordulatot vett az ügy: egyeztetésre hívtak. Nem is értettem, miért kellene nekünjk egyeztetni, egy egészen egyszerű tranzakcióról van szó: én - vagy bárki - kéri a közérdekű adatokat, akkor azt ki kell adniuk.

 A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

No de mindegy is, ha személyes találkozást kérnek, akkor legyen, legalább ott helyben megkapom az adatokat. Előre egyeztetett időpontban megjelentem, ahol egy jogász és a Kisfalu kft. munkatársa vártak. Csatlakozott hozzánk még egy hölgy, majd bevonultunk egy irodába, hogy akkor ott megbeszélünk. Az esetről jegyzőkönyv készült, hangfelvétellel, ahogy illik. Állam kicsit leesett, de rendben, csináljuk, ha ez a módja itt az adatok megkapásának, rajtam nem múlik.

De csak egyik ámulatból a másikba estem, mintha Alice lennék, hiszen a jogász elmagyarázta: ő végigolvasta a törvényt, és abban nincs benne, hogy mindenképpen ki kell adniuk. Tudják, hogy a blogon nyilvánosságra akarom hozni, ezért aztán nem is adják, hiszen jelentős érdeket sértene, mégpedig az önkormányzatét. Tudni illik ugyanis, hogy amint a lista megjelenne a világhálón, azon nyomban elfoglalnák az üres helyiségeket önkényesen emberek - a kiürítés pedig idő, pénz és rengeteg munka. Egy példát is kaptam - igaz, eredetileg összegek is lettek volna benne, de aztán az valamiért kimaradt:

Ígéretemhez híven kiírom Önnek az egyik önkényes lakáshasználó aktájából a dátumokat, hogy mi történik pontosan egy beköltözéskor.

 06.15: szomszéd bejelenti, hogy gyanúja szerint önkényesek foglalták el a ház egyik lakását

 06.18: JVK bérleményellenőrzést tart

 06.24: levél: Gyermekjóléti Szolgálatnak: vizsgálják meg a családot, biztosított-e az esetleges gyermek átmeneti elhelyezése

 06.24: levél: Közig Hivatal: jelöljön ki az eljárásra másik jegyzőt, mert nálunk összeférhetetlenség van (tekintettel arra, hogy önk-i tulajdonról van szó)

 07.09: Közig Hivatal kijelöli a VII. kerület jegyzőjét

 07.23: Gyermekjóléti Szolgálat válasza: hova tud költözni a család (nyilatkozat csatolva a befogadótól is)

 08.11: határozat: 09.06-ig ürítsék ki a lakást, ha nem 09.07.-én rendőrökkel megy a tulajdonos képviselője

Összegezve: 3 hónap alatt lehet egy önkényes beköltözőt jogszerűen kiköltöztetni

 Szóval nem adják ki, de bármikor - akár naponta - belenézhetek, hiszen az adatok folyamatosan változ(hat)nak. Kérdésemre, hogy jegyzetelhetem-e az adatokat, igent kaptam, azzal a félszeg megjegyzéssel, hogy bizonyára az én időm is drága, és nem pazarolnám több száz helyiség adatainak másolásával...Pedig de, erre időt gond nélkül szánok, főleg, mert egy éve szeretném ezt az információt megtudni.

A slusszpoén most következik: ha nem fogadom ezt így el - mármint, hogy nem kapom meg az adatokat - , akkor előre foglaltak időpontot a polgármesternél, aki nagyon szívesen elmondja ugyanezt. Itt már felnevettem, annyira abszurd volt a szituáció, de rendben, legyen, nézzük meg, mit mond a polgármester! Végül is ő (is) jogot végzett ember, talán mást lát a törvény betűjében, mint beosztottjai; meg mégiscsak a kerület első embere!

Pár nappal később Kocsis Máté irodájában ültem, ahol tényleg újra ezt hallottam: sérülne az önkormányzat érdeke, és ezt akár a bíróságon is hajlandóak képviselni. Nem adhatják ki, mert nem megoldott a lakások ellenőrzése. Persze, tudom én ezt, a Négy Ház Egyesület jó ideje próbálja ezt megoldani, keresve az együttműködést minden szervezettel, eddig hiába.

Érvem, miszerint mint polgármester a kerület lakóinak érdekét kellene néznie, és nem üresen tartani a helyiségeket, értő fülekre talált. Ettől még nem kapom meg...

Mivel nem feltétlenül a listára, hanem inkább az összegre voltam kíváncsi, kompromisszumot kötöttünk: megkapom a számokat, és a nem lakáscélú helyiségek listáját. Felvetésem, hogy ez utóbbit kirakhatná az önkormányzat a honlapjára - hátha érdeklődők találnak maguknak megfelelőt, és akkor nem vinné, hanem hozná a pénzt - megint csak megértő bólogatás követte. Ettől még nem fogják kirakni, hiszen a földszinti helyiségeket ugyanúgy elfoglalhatják a lakás nélkül élő emberek, és onnan kicsit bonyolultabb a kilakoltatás.

Az adatok kiadása újabb hetet vett igénybe, hiszen a Kisfalu Kft. még tréfálkozott egy sort: behívtak egy net nélküli gépen megmutatni a táblázatokat: 6 db (!) Excel tábla volt megnyitva, meg 4 pdf. Elgondolásuk szerint ezekből kikeresem az üreseket, majd egy másik táblázatból kimazsolázom az összegeket - úgy, hogy az irodában senki nem tudta, melyik rövidítés mit jelent. Vicces volt - így utólag - ott helyben rendkívül feldühített. Egy héttel később már a szépen összerendezett és kinyomtatott listával vártak, mosolyogva. Úgy tűnik, a polgármesternek kellett szólnia - hiába, nincs is jobb, mint a kézi irányítás!

No, nézzük a kapott anyagot:


 

Még egy kis para belefért, kérjük jogszerűen kezelni...pff.

 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
 
XII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek
 
61.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás  és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez,  valamint terjesztéséhez.

 

Szóval tessék:

488 (!!!) lakás van üresen. Havi 2 milla fentartani ezeket. Nem is annyira sok, de tényleg. Az üres helyiségek listája kicsit bonyolultabb, ott van egyszer egy 14 478 089 (2/a melléklet), aztán egy 3 683 350 (2/b melléklet) - havonta.

Összesen 20 241 651 havonta. Ennyi pénzt fordít az önkormányzat arra, hogy üresen vannak helyiségek, miközben idén - információim szerint - egy lakást sem adtak/utaltak ki. 

Jó ez így? Megfelelően gazdálkodik a rábízott vagyonnal az önkormányzat?