Szabályok, szabálytalanságok, munkanélküliség, előítéletek, emberi restség. Nagyjából ezek az építőelemei annak börtönnek, amelybe bepillanthatott az, aki végighallgatta a bér-lakás-helyzet nevet viselő fórumot a Kesztyűgyár tükör termében múlt pénteken.

Ez a börtön persze évtizedek alatt jött létre, s kiterjedése csökkenőben van, de mindez cseppet sem vigasz a cellalakók számára. Százötven-kétszáz érintett jelent meg ezen a fórumon, aki tehette ünnepi ruhát öltött, s a rendelkezésre álló két óra alatt mintegy harmincan mondhatták el, milyen az, ha az ember embertelen körülmények között él, s még az is kérdés, lesz-e, marad-e fedél a feje felett.

Józsefváros szegényei ezen az estén olykor indulattal, de harag nélkül, adták elő panaszukat, s többségében nem segélyt, segítséget, hanem munkát kértek. Például azt, hogy a – pillanatnyilag hamvába holt – munkáért lakhatás program keretében dolgozhassák le hátralékukat. Mint Nagykanizsán, ahogy ez az egyik meghívott előadó elbeszéléséből kiderült. Hogy adott-e újat az önkormányzat részéről megjelentek számára ez a találkozó nem tudom. Mindenesetre elfogadták a meghívást – s lássuk be, ehhez kellett némi kurázsi, és úgy tűnt, nem visszautasítani, hanem megoldani szeretnék a majdnem megoldhatatlant. Néhány konkrét ügyben azonnali intézkedést ígértek, s esély van rá, hogy ez a békés erőfelmutatás termékenyítőleg hat a hivatali apparátus igyekezetére és empátiás készségére. Lehet bízni abban, hogy ez a fórum idejében mutatta meg: nem egyes emberek ügyetlensége, lustasága, véletlenek tömeges egybeesése van a háttérben, hanem egy kritikus pontjához ért folyamat, amelyet a jelenlegi szabályokkal és szabálytalanságokkal, előítéletekkel és restséggel már nem lehet lesz mederben tartani.

 A civil fórumsorozat ezen második állomásáról hamarosan részletes beszámoló is megjelenik a blogon, amit – a szervező civil szervezetek vállalásának megfelelően – egy közérdekű bejelentés is követ.

Várjuk véleményét, javaslatait a civilforumsorozat@gmail.com  címen.

Tisztelt Polgármester Úr!

Ezúton küldjük a 2012. március 20-án megrendezésre került Közmegszólalás – Drogkérdés a lakosság szemével című józsefvárosi civil és lakossági fórum során felsorolt, Józsefváros Önkormányzata részvételét is igénylő problémák és megoldási javaslatok szerint tematizálva.

Leírás: A fórumon felszólalt helyi lakosok beszámoltak arról, hogy

-          rendszeresen szemtanúi a köztereken és a lakóházak közös területein történő drogfogyasztásnak és drogkereskedelemnek

-          a drogkereskedők és használók megfélemlítik a lakosokat,

-          egyéni, civil nyomozásra van szükség, hogy a megfelelő részletes adatok (nevek, időpontok, helyszínek) megadásával érdemes feljelentést tenni a rendőrségen a hatékony rendőri fellépés érdekében

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

Az önkormányzatnál és a hivatásos apparátusokban szenteljenek nagyobb figyelmet az állampolgárok és civil szervezetek öntevékenységének. A fórumon elhangzott vitaindítókban illetve az önkormányzat által közzétett információkban nem sikerült eléggé hangsúlyossá tenni, hogy a droghasználattal (és más bonyolult társadalmi problémákkal) kapcsolatos feladatokban érdemes számítani az aktív és felelős polgárok energiáira, akik ezért „cserében” természetesen tájékoztatást és beleszólási lehetőségeket kérnek. Javasoljuk, hogy az önkormányzat vagy az egyik intézményének gondozásában készüljön olyan internetes oldal, ahol ezek az aktív, felelős polgárok és civil szervezetek gyakorlati támpontokat kapnak tömören, áttekinthetően, közérthetően arra, hogy a maguk eszközeivel milyen formában kapcsolódhatnak be a drogmegelőzésbe, az ártalomcsökkentésbe, az önmaguk és a közösség érdekeinek védelmébe.

Lakosság tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy milyen szervezetekkel, intézményekkel milyen részterületen vehetik fel a kapcsolatot, amennyiben droghasználat, illetve drogkereskedelem előzményeivel, tevékenységével, illetve következményével (pl. használt tűszemét) találkoznak.

Leírás: A kerületi iskolák – mint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinátorától megtudtuk – elegendő számban rendelkeznek a drogprevenció területén megfelelő felkészültséget szerzett pedagógusokkal, ugyanakkor a formális oktatási rendszeren kívüli módszertani felkészítés az országos kutatási eredmények alapján nem valósul meg. Az elmúlt években pályázati pénzből a pedagógiai munkának ezen a peremterületén is jelentős fejlesztések folytak az önkormányzat intézményeiben. Információnk szerint a pedagógusok körében a fogadtatása vegyes volt, az intézmények pedig csak az adminisztratív előírásoknak való megfelelés mértékéig foglalkoztak a tapasztalatok összegzésével, és az önkormányzatnál sem láttak ebben különösebb fantáziát.

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

-          a szakterülethez értő pedagógusok rendszeres tapasztalatcserét folytatnak a szűkösen rendelkezésre álló idő hatékony felhasználásáról, az információk áramoltatásának célszerű módszereiről a tantestület tagjai között.

-          Az iskolákban folyó drogmegelőzés minőségének kiegyenlítése érdekében szükséges volna szervezési garanciákat keresni. Erre jó megoldás lehet a rendszeresen működő kerületi munkacsoport (még ha az iskolák irányítása jövő évtől a kormányhivatalhoz kerül is).

Leírás: A Magdolna Negyed Program keretében az önkormányzat és a kerületi rendőrkapitányság közös fejlesztése volt a szomszédsági rendőr projekt. A koncepció egyfajta hazai előzményének tekinthető a körzeti megbízotti hálózat. A program kiegészítő jövedelmet biztosított a túlmunkában részt vevő rendőröknek, szervezetfejlesztési szempontból pedig nagyon értékes, hogy a tapasztalatokat – szakértői támogatással – rendszeresen megbeszélték a programban részt vevő rendészeti szakemberek. Bár erről a szupervíziós munkáról tudomásunk szerint részletes dokumentáció készült, a tapasztalatokat mind az önkormányzat, mind a rendőrség csak az adminisztratív előírásoknak való megfelelés mértékéig dolgozta fel. A program nemzetközi díjat nyert, az önkormányzat és a rendőrség is ebből az alkalomból sikernek értékelte, a hírek alapján döntés közeli állapotban volt a folytatása, majd nem lehetett többé hallani róla. A döntés természetesen a vezetők kompetenciája. Ugyanakkor az, hogy a tapasztalatokat a saját apparátusok és a rendészeti fejlesztések iránt érdeklődő közvélemény számára szervezetten nem összegezték, a programról komolyan vehető értékelés nem történt, pazarlás a ráfordításokkal és a programban részt vett szakemberek felhalmozott tapasztalataival. Ezt még mindig nem volna késő pótolni, és a tanulságokat a későbbi fejlesztések előtt mérlegelni.  

Leírás: A lakossági fórum átfogó tapasztalataként észrevételezzük, hogy a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat apparátusain belül hiányos rendezettségű belső és a külső (lakosság felé történő) kommunikáció rendszere – mindez elmondható

-          az egyes döntések előkészítő, véglegesítő és meghozatalt követő tájékoztató szakaszára egyaránt, továbbá

-          a fenti intézmények által megkezdett, megvalósuló továbbá lezárt programok, döntések előzményeinek, tapasztalatainak, hatékonyságának felmérésére, összegzésére, és az egymást erősítő szinergiák kialakítására.

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

Az önkormányzat a saját és a partner apparátusokban, ahol lehetségesnek és hatékonynak tartja, alkalmazzon eljárásokat a munkatársak szervezett tapasztalatgyűjtésére, tudásmegosztására, szupervíziójára. A korábban végzett nagy költségvetésű szolgáltatásfejlesztések apparátusi tapasztalatait – a szűken vett adminisztratív kötelezettségeken felül eddig csak kis hányadban összegezték.  Ez pazarlás az önkormányzati szakemberek felhalmozott tudásával, és még mindig nem késő pótolni. A tudásmegosztást érdemes időről időre összekapcsolni valamilyen szakmai és lakossági nyilvánossággal. Ez javíthatja a módszerek minőségét, növelheti az önkormányzat iránti bizalmat, fokozhatja az apparátusok szakmai elismertségét. A fejlesztési programok lezárásával az önkormányzatnál teret nyert az a nézet, hogy a szakértői tevékenységet belülről oldják meg. Emellett szakmai és pénzügyi érvek egyaránt szólhatnak, ugyanakkor érdemes ügyelni, hogy az apparátusok ne zárkózzanak be, ne utasítsák el a kívülről kapható impulzusokat. A munkatársak idejét a tapasztalatcsere célszerű formáinak kidolgozásával lehet hatékonyan hasznosítani: az írásbeliség és a személyes találkozás hagyományos és újító formái, esetleg keverve.

Összegezve:

Ezúton kérjük Józsefváros Önkormányzatát ás Polgármesteri Hivatalát , hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban elvégzett, minden információ szerint tartalmas munkának, az ott megfogalmazott helyi céloknak és eszközöknek minden lehetséges úton adjanak prioritást. Ez ugyanis biztosan közel áll a helyi szakértői és lakossági tapasztalatokhoz (ami a Nemzeti Drogstratégiáról nem garantáltan elmondható). 

Továbbá kérjük a közérdekű bejelentés elbírálását és a javaslatok beépítését az intézkedések során.

Kelt, Budapest, 2012. április 10.

 A „Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben” című programot megvalósító civil szervezetek .

1. A lakóépület állaga az ellenőrzés időpontjában

2. A legutóbbi felújítás időpontja, mértéke, az esetlegesen elmaradt munkálatok ütemezése, póthatáridői

3. Az elmaradt vagy/és szakszerűtlenül végzett felújításokból/javításokból származó, a lakhatás minőségét befolyásoló állagromlási tényezők (pl. szakszerűtlen szigetelési vagy épp a lakók által végzett, kontár barkácsolásokból eredő vizesedési, bűzelzárási, beázási, szerkezeti korrodálódási /stb./ hibák lajstroma)

4. A (hatvan éve takarítatlan, ellenőrizetlen, közegészségi, élet- és vagyonvédelmi veszélyforrásként működő) pincék, mellékhelyiségek állapotáról szóló, utolsó vagyonkezelői jelentés időpontja

5. A legutóbbi ténylegesen elvégzett közegészségügyi intézkedés időpontja, és az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény/személy megnevezése

6. A rendkívüli közegészségügyi lakossági bejelentések kezelése (ld.: m.f.)

7. A „szociális szükség- és tartaléklakások” címen „nyilvántartott” – de valójában évek óta üresen amortizálódó – az épített és szociális „állagot” egyaránt lerontó lakások és egyéb helységek ügyének felelősei, beleértve a szakszerűtlen toldozgatások, diszfunkcionális (és törvénytelen) „csatlakoztatásét” is.

Kevés a rendőr, sok a díler, a lakosság pedig szeretné biztonságban érezni magát, de tehetetlen. Röviden így foglalható össze a Józsefvárosi civil lakossági fórum panaszos része. Legalábbis ami a droggal volt kapcsolatos. Mert szóba került a bérlakás rendszerben uralkodó káosz, a Jófiúk körül lengedező jogi homály, és számos kritika, javaslat is elhangzott a lakosság és a civil szervezetek valamint az önkormányzat közötti együttműködés javítása érdekében.

A három órás találkozón érdemi párbeszéd zajlott, köszönhetően annak is, hogy a meghívott előadók, Rimán Edina kerületi jegyző, Kálmándi Papp Ágnes a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinátora, Salgó László kerületi rendőrkapitány és Gyékis Roland a Kékpont Alapítvány munkatársa szakmailag és emberileg is teljesen jelen tudott lenni, s végig partnerként az együttműködésre nyitottan hallgatta a lakosok megszólalásait, illetve válaszolt is azokra.

A találkozó egyértelműen bizonyította, hogy mindkét „oldal” tud egymás számára újat mondani, az információk és feszültségek csatornázása a közjót szolgálja, hisz egy lakhatóbb, élhetőbb Józsefváros felé mozdulhatnak a dolgok. Az elhangzottak alapján közérdekű bejelentést fogalmaznak meg a szervezők, amit eljuttatnak az önkormányzat illetékeseihez. A blogon pedig hamarosan olvasható lesz a fórum részletes összefoglalója is. A civil fórumsorozat következő, áprilisi témája a bérlakás rendszerről szól.

Várjuk olvasóink javaslatait, észrevételeit a civilforumsorozat@gmail.com – címre.

Gyere és mondd el te mit tapasztalsz a kerületben!

Friss kenderszagot terel a csípős, tavaszi szél a Diószegi utcában. Kapualjakból, résnyire nyílt ablakokból lengedezik a tiltott illat, a nagy fűvészről elnevezett 8keres ösvényen. Már sötét van, a kéj is kínálja magát, meg a zene, ami nem áramlik, de dübörög néhány roncsautóból, ahogy elzörög a két oldalt mocsokkal szegélyezett úttesten. Mintha folyamatos, de félbe maradt lomtalanítás lenne itt, a kerület szociális-egészségügyi-kriminalisztikai mélypontján, mert ki ugyan kiteszik az emberek kínjukat, bajukat, de nincs aki elvigye. Hát marad minden, egy-egy szélroham, alaposabb zivatar, vagy tiltó-büntetőrendelkezés-sorozat hozhat ugyan rövid időre enyhülést, ami nagyjából annyit ér, mint a keresztre feszítettnek, ha vizes spongyát nyomnak az ajkához.

A  Kálvária téren évek óta működő Kék Pont alapítványnak kiterjedt látogatói köre van. Ide azok járnak, akik intravénás injekcióval lövik be a szert, s itt lehet tiszta tűt kapni hozzá, csökkentve annak esélyét, hogy a használttól hiv, vagy hepatitis C fertőzést kapjon el. Talán kevesen tudják, hogy míg országosan az injekciózók 25 százaléka fertőzött hepatitistől, addig az idejárók 80 százaléka. Ez a betegség sokáig nem mutat tünetet. Akár öt-tíz évig sem. Utána robban. Egy ilyen beteg ellátása évi hatmillió forint. Egy tű pedig max. 35 forint. Ezt csak azért tartom fontosnak leírni, mert drogpolitikában most új szelek fújnak (itt a tavasz) és már szűnt meg a fővárosban olyan program, amelyik a tűcserét biztosította a rászorulóknak. Az a pár száz vagy ezer ember ellátatlan maradt. (s ugye senki nem gondolja, hogy ettől az érintett abbahagyja a belövést) S ez a sors vár itt a Kálvárián is az 1214 regisztrált – egyébként névtelenséget élvező - látogatóra (tavalyi adat), mert ha nem teremtődik pénz, két-három hónap múlva kifogynak a készletekből.

Már annál is inkább, mert a drága és tiltott szerek helyébe az olcsó és (átmenetileg) nem tiltott szerek (dizájner drog) lépnek, amelyek hatásfoka szerényebb, így gyakrabban kell lőni. A Hivatalosság úgy látszik saját árnyékával fut versenyt (ebből, mint tudjuk, nem lehet győztesen kijönni), mert a zéró toleranciát, a börtönösdit, és a tiltólistákat forszírozó új stratégia  a másik oldalon a drogmenetes társadalom vágyképét (a Kék Pont utópisztikusnak nevezte)  festi, amihez a társadalom és a család ölelő karját kínálja. Egy felmérés szerint mostanság hét (7) percet tölt egy szülő egy nap gyermekével. Már abban az értelemben, hogy odafigyel rá. (Nyilván ebben benne van a mi történt az iskolában-féle ösztönterápiás kérdés is.) A társadalom ölelő karját talán hagyjuk is. Az életminőség látványos zuhanása az emberekből legritkább esetben hozza elő ezt a mozdulatot. Sokkal inkább az agressziót, a bűnbakképzést, a védem a váram (maradékát) reflexét.

S meg lehet e érteni a kétségbeesett szülőt, aki azt látja, hogy gyermekének egy ideje furcsa a beszéde, meg a tekintete, és értékesíteni kezdi a családi ezüstkanalakat? Meg lehet-e érteni, hogy a drog-dílerelosztó helyek (lakások) szomszédságában lakók rettegnek kilépni az otthonukból, mert ha neadj’isten szólnak a zaj, a bűz a forgalom miatt életveszélyes fenyegetés a válasz? Meg lehet érteni az utcai járókelőt, vagy boltost, aki szorong, hogy mikor és miért köt bele egy beállt drogos, vagy épp mikor szánja el magát rablásra, betörésre, hogy pénzhez jusson? 

A drogost a legnehezebb megérteni. Azt a függő embert, akinek a drog annyit jelent, mint halnak a víz. Fuldoklik, szorong, belebetegszik a hiányába. És mert nem kap mást, csak tiltást és üldözést, és mert nincs alternatívája annak az életörömnek, amihez így hozzá tud jutni, és mert ha börtönbe csukják is ezért, oda kerül vissza, ahonnan bekerült, hát marad minden a régiben. Csodának, konkrétan személyiségcserének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a függés megszűnjön egy ember életében. Amihez jó, ha van megvalósult példa, külső szakmai segítség, emberi életkörülmény, de fogalmazhatunk egy szóval is: öröm, ami a régi helyébe lép.

És persze most hallom, ahogy az olvasó felhorkan: mér, nekem ki segített? Mér nekem hol az öröm az életemben? Mér engem ki ért meg, ki sajnál, amikor nyolc-tízórai robot után haza támolygok és a számlák fölé görnyedek? Mér, ha én le tudtam szokni a dohányzásról (piáról), akkor ő mér, nem tud a drogról?

 A múlt évi, kukázós-hajléktalanos népszavazás két dolgot mutat: az alacsony részvételi arány (16 százalék) a befelé fordulást, a hallgatást, közömbösséget-reménytelenséget(?), a válaszolók határozott, egyértelmű igene (85 százalék felett) pedig, az aktívak elutasító, rendpárti, az elesettekkel semmilyen közösséget nem vállaló hozzáállását. Nem hiszem, hogy drog ügyben más lenne a helyzet.  Az intoleráns alaphangot mindkét esetben „fentről” adták meg. Hajléktalan ügyben Tarlós főpolgármester, drog ügyben a törvényszigorítás és az új drogstratégia nyit(ott) utat. Az „életviteleszerűen” drogzó (most nem a dílerre gondolok) felett ismét megjelent a Hatalom ökle. S csak reménykedni lehet, hogy sikerül a Lélek programhoz hasonló utat találni. Azért nem írom, hogy megoldást, mert a Lélek 11 szerencsés nyertese nem megoldás arra, hogy évről évre egyre többen fagynak meg télen (többségében a fűtetlen lakásokban), hogy a lakhatás potenciálisan már tömegek vágyálma és félelmeinek legfőbb tárgya. A kábítószerezőkhöz való viszony újabb próbája lehet Józsefváros lakosainak. Egy civil kezdeményezés most márciusban beszélgetésre hívja a drog - érintetteket: lakost, hivatalt, rendőrséget, szakembert. A másik oldalt nyilván hiába hívnák. Ők árnyékban élnek, miként többségében mi is, itt a 8kerben, csak kicsit másképp.

 Alkotni nehéz. De ha nem vagy egyedül, ha segítenek, ha meg tudod osztani másokkal az ötleteid, elképzeléseid, terveid, akkor ez sem jelent gondot. 

Egy ilyen - közös gondolkodás, problémák feltárása és megoldási javaslatok készítése - indul nemsokára, civil szervezésben.

Megkezdődött a

Civil érdekmegjelenítés és partnerség
Józsefváros szomszédságaiban, negyedeiben  

című program

 

A program keretében 4 civil fórum valósul meg a 8. kerületben olyan közérdekű helyi ügyek, problémák köré szerveződve, amelyek

- a civil lakosság széles körét érintik,

- a kerületben működnek civil szervezetek az adott ügy érdekében,

- a civil szféra és az önkormányzat együttműködése szükséges a megoldások kidolgozásához.

 

A program célja

-     a helyi lakosság aktivizálása a helyi ügyekben – az állampolgári részvétel erősítése a döntések előkészítésében;

-    a civil szervezetek bevonása, a tapasztalataik, szaktudásuk beépítése a közösségi folyamatokba, a civil szektoron belüli hálózatépítés segítése,

-  valamint a civil szféra és az önkormányzat közötti, szakmai alapú együttműködés elindítása, a meglévők fejlesztése.

 

A fórumsorozat tervezett témái:

 

1.   Józsefvárosi droghelyzet a lakosság szemével

2.  Lakhatás és társasházi ügyek – bérlői és tulajdonosi lakóközösségek ügyei, önkormányzat és bérlők / tulajdonosok aktuális kérdései, problémái

3.   Zöldebb Józsefváros – köztisztaság, gyalogosok és autósok együttélése, zöldítő akciók folytatása

4.  Közbiztonság és a lakosság tapasztalatai – programok, lakossági és rendőrségi együttműködések

 

A fórumokra a helyi lakosság, az érintett civil szervezetek, az önkormányzat és az intézmények képviselőit várjuk. A fórumokon elhangzott problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat összesítjük, és közérdekű bejelentés formájában továbbítjuk az önkormányzat és az illetékes intézmények felé.

 

A program hangsúlyos része a fórumokon elhangzott felvetések és javaslatok sorsának követése, amelynek eredményét 2012 novemberében workshopon ismertetjük és beszéljük meg.

 

A program partnere a 8kerblog, amely – a programmal kapcsolatos folyamatos tájékoztatáson túl – rendszeresen beszámol a megvitatott témákkal kapcsolatos fejleményekről, és helyt ad az adott ügyekről folyó társadalmi párbeszédnek a fórumok előkészítésének és utánkövetésének időszakában egyaránt.

 

A programot megvalósító partnerek: Nap Klub Alapítvány, Testvérem Egyesület, Négy Ház a Magdolna Negyedért Egyesület, 8ker.blog.hu, vajdapeterutca.blogter.hu.

 

További információ a fórumok időpontjáról és eredményeiről: 8ker.blog.hu

Email: civilforumsorozat@gmail.com

 

 

 

A program Trust 2011/222 azonosító számmal az Ökotárs Alapítvány támogatásával valósul meg.