A Civilek a Palotanegyedért Egyesület újabb átalakuláson esett át a rendes civil szervezet irányába: az eddigi elnökség leköszönt. A politika már egy ideje nincs benne, de most már a kötődés látszata is elmúlt.

A búcsút viszont pöpec módon oldották meg

 

Kedves Barátaink!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület jelenlegi elnökségének megbízatása – az alapszabályban meghatározott 3 éve leteltével – májusban lejár. A távozó elnökség ezúton köszöni meg az eddigi közös munkát és bízik abban, hogy a Palotanegyed felvirágoztatásának és ismertté tételének csupán első lépése volt az elmúlt három esztendő, a jövőben pedig töretlen lelkesedéssel dolgoznak majd együtt a kultúra és az örökségvédelem iránt elkötelezett helyi polgárok és intézmények.

Az egyesületi elnökség megbízatásának lejártával – szinte napra pontosan – egyidejűleg fejeződik be a Kossuth Klub szabadegyetemi helytörténeti sorozata is, amely a Mesélő Palotanegyed címet viselte.

Úgy döntöttünk ezért, hogy egy negyedbeli idegenvezetés keretében búcsúzunk el hivatalos formában partnereinktől, előadóinktól és hallgatóinktól. Igyekeztünk azokba a negyedbeli épületekbe szervezni a sétát, ahová valóban csak kivételes alkalmakkor, így épp a mi búcsúsétánkon adódik lehetőség: az Olasz Intézetbe, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, valamint az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetemre. A sétát Sipka László egyesületi tagunk vezeti, a helyszíneken kedves ismerőseink adnak tájékoztatást a látnivalókról.

A búcsúséta időpontja: május 13., péntek délután 14.00-17.30 óra között, találkozó a Múzeumkert Bródy Sándor utcai bejáratánál!

Budapest, 2011. május 10.

Személyes találkozásunkban bízva, üdvözlettel:

Szűcs Péter, leköszönő elnök

Az intézmények befogadóképességére tekintettel kérjük részvételi szándékukat jelezni a palotanegyedert@gmail.com címen!

Érdemes velük tartani, hiszen ezekre a helyekre ritkán juthatunk csak úgy be. Aztán meg úgyis elkezdődik a FőzdeFeszt, amit szintén a leköszönő elnökség segített megvalósítani. 

Arra pláne gyertek. :)

A Százados úti Művésztelep idén száz éves. A Budapest100 keretén belül bemutatót kaptunk a BeyondBudapest vezetésével. 

A videót a mohaonline készítette. Remélem, idén méltó szülinapi buli is lesz még!

Kedves túrázó!

 

Szeretnéd körbejárni a 8. kerületet úgy, hogy közben helyiekkel ismerkedsz és beszélgetsz? Az épületek szemlélése helyett inkább beülnél egy forró italra és onnan továbbmennél meghallgatni a helyi pletykákat, majd megkóstolnád a környék legjobb burekjét? Érdekelne, hogyan látják a helyi gyerekek saját magukat és a kerületet?

Rendhagyó kiállításra hívunk téged, ahol különböző 8. kerületi állomásokon keresztül nézheted végig a program során készült képeket.

Sokféle túraútvonal létezhet, most bemutatom neked az én útvonalamat:

A Horváth Mihály téren találkoztunk páran. Hideg volt, kicsit még álmosak voltunk, elindultunk az első állomásra. A Műterem Kávézóban a Tavaszmező utcában megittunk egy forró kávét, felébredtünk és megnéztük az első képeket. Ezután magunkhoz vettünk egy túratérképet és megcéloztuk a Paradiso fodrászatot, hogy meghallgassuk a környékbeli pletykákat. Ekkor már kicsit megéheztünk és a Magdolna utcán betértünk egy sajtos hambira. A Magdolnáról átkanyarodtunk a Karácsony Sándor utcába és betértünk a környék legjobb pékségébe, ahol nagyon sok fotót végignéztünk , megmelegedtünk. Ezután elindultunk a Mátyás tér felé, amely állítólag a fotós gyerekek bázisa volt. Ott beugrottunk egy közértbe, majd egy egyiptomi étteremre lettünk figyelmesek. Nagyon barátságos hangulat fogadott bennünket, törték a magyart és egy százasér ittuk a meleg teát. A Nagyfuvaros utcán végigmentünk és egy könyvesboltba ütköztünk. Beültünk egy kicsit olvasgatni, megnéztünk pár képet. Egy újabb közért után a szocreál hangulatú Bútorboltba érkeztünk a Déri Miksán, ahol idősebb hölgyek vártak minket karácsonyi díszekkel és beszélgettek velük. A túrát a Macska Cafeban zártuk, ahol megbeszéltük a túrán látott képeket és a hallottakat, aztán megettük az utóbbi idők legfinomabb vegetáriánus levesét egy csupaszív szakács ajánlásával.

Jó túrázást kívánunk:

a 8ker+én fotós csapata

 Ismét PLACCC fesztivál van, aminek ismét van kerületi vonatkozása. Nem is akármilyen! Egy rendhagyó séta - bár ilyen van már a nyócba' - ez csak egy hétig lesz, és fura is, mert RöSzüben (rövid szöveges üzenet) kapod az instrukciókat.

HOLNAP MINDEN MÁS LESZ

A dán hello!earth színházi kollektíva helyszínspecifikus sétájának résztvevői úgy láthatják a város egy negyedét, ahogyan talán még az ott élők sem látták. Az útvonalat a közönség tagjai egyesével járják végig egy-másfél óra alatt. Útjuk során sms-ben kapott utasítások és váratlanul előbukkanó, furcsa kísérők irányítják őket az ismerős-ismeretlen városnegyeden, magán- és köztereken át. A játékos élménytúra nemcsak térben zajlik, hanem a résztvevők tudatában is, hiszen a valóság lassan összeolvad személyes érzelmeikkel, kapcsolataikkal és tapasztalataikkal.

A koppenhágai hello!earth tagjai, Vera Maeder és Jacob Langaa-Sennek csaknem egy évtizede foglakoznak a városi környezet művészi szempontú vizsgálatával. Az elmúlt években többek közt Dánia, Hollandia, Norvégia, Jordánia, Brazília és Izrael metropoliszaiban mutatták be kísérleti alkotásaikat, amelyek egyaránt kihasználják a résztvételi művészet és az új technológiák lehetőségeit.
Az előadás a Metropolis Biennale Copenhagen 2009 fesztiválra készült, a PLACCC Fesztiválon látható produkciót kifejezetten a magyar fővárosra adaptálták a Budapest Korzó, a Radikális Szabadidő Színház és az Artus művészei, szakértői segítségével.

www.helloearth.cc

Koncepció: Vera Maeder és Jacob Langaa Sennek
Közreműködő alkotók: Boross Martin (Artus), Erdős Zoltán, Farkas Kata (Radikális Szabadidő Színház), Fekete Réka (Artus), Gáspár Szabolcs, Justin Hyatt, Körmendy Pál (Artus), Jacob Langaa-Sennek, Vera Maeder, Polonyi Réka (Radikális Szabadidő Színház), Schnábel Zita (Artus), Tömör Miklós, valamint Szolga Zsófia és Takács Péter
SMS-rendszer: Jonas Smedegaard
Produkciós asszisztens: Vidovszky Emma

A koppenhágai előadásban közreműködő alkotók: Boaz Barkan, Andre Bern, Candice Didonet, Kristofer Krarup, Jacob, Jacob Langaa Sennek Vera Maeder, Seimi Norregaard
A koppenhágai előadást támogatta: Danish Arts Council Committee for the Performing Arts, Copenhagen City Council and Copenhagen International Theater

Időpontok: 2010. szeptember 27. – október 2.
Az egyszemélyes séták indulása: 10 percenként, hétfőtől csütörtökig 16:00 és 19:00 között, pénteken és szombaton 14:00-19:00 között
Találkozóhely: VIII. kerület, Gyulai Pál u. 1. (társasház udvara)
A séta hossza: kb. 75 perc
Nyelv: magyarul vagy angolul (választható)
Tudnivalók: sétálós előadás, kényelmes cipő ajánlott.

Belépőjeggyel látogatható.

Jegyárak:
- teljes árú jegy 2.000 Ft
- diák / nyugdíjas jegy 1.500 Ft
- csoportos jegy (10 főtől) 1.200 Ft

 A Magdolna fesztiválon egy rendhagyó sétára hívják az érdeklődőket: a 2005-2010 között lezajlott szociális városrehabilitációt mutatják be és mesélik el. Kis térképet is adnak hozzá, amin jól látszik, hol költötték és költik el folyamatosan 2010. év végéig  azt a majd' 3 milliárdot, amit erre a területre szántak az eddigiekben pályázaton elnyertek.

Kattintásra megnő!

Érdemes elmenni, hiszen ilyen típusú felújítás nem zajlott még sehol - éppen ezért van benne bőven jó és rossz tapasztalat, öröm és bánat... megéri végigmenni, hiszen mindent megmutatnak. 

A vezetett séta 2010. június 12-én, szombaton 11.30-kor indul a Mátyás tér 15. sz. alatti Kesztyűgyár Közösségi Házból.

Think Twice Workshop

 Vasárnap délben a Kerepesi temető oldalsó bejáratánál volt találkozó - voltak is szépen autók, meg emberek is, úgy 50 kb. Vezetett séta volt a temető zsidó részén, amely 1950 óta nincs használva, viszont a természet mostanra nagy részét visszafoglalta. A sétát Szegő Dóra szociológus vezette, aki apjával, Szegő Györggyel közösen már írt egy Zsinagógák című könyvet is - innen át is adom neki a szót.

 

A nemrég védetté nyilvánított Salgótarjáni úti temető óriási művészet-, és kultúrtörténeti jelentőséggel bír. Mostanára azonban helyrehozhatatlan károkat szenvedett el a vandál pusztítás, a fosztogatások miatt, valamint a ravatalozó is beomlott. A síremlékek, az eklektikus-, historizáló stílusban épült mauzóleumok azonban pusztulásukban is gyönyörűek. Védelmük halaszthatatlan feladat.
 

A temetőt 1874-ben szentelték fel, de a hitközség már 1868-ban területet kapott a Kerepesi temetőből. Ez a sírkert a (1874-ig használt) Lehel úti-, és a Váci úti (1845-1910) izraelita temetőt váltotta fel. A viszonylag kis terület azonban már a század végére szűkös lett, innentől kezdve már csak a családi sírboltok fogadtak be új halottakat, egyébként csak különleges esetben lehetett ide temetkezni. Miután rövid ideig temettek csak ide, a sírkert csak egy rövid korszaknak a lenyomata, legnagyobb részben a dualizmus korának ipari-, és pénzarisztokráciájának tagjai nyugszanak itt.
 

Wahrmann Mór

 

Az első neves halottak Horn Ede, az első zsidó vallású kormánytag, publicista, Kossuth bizalmasa, a 48-as emigráció egyik vezetője, és Neuschloss Simon, az első hazai parkettagyár alapítója voltak. Horn síremléke már a keresztény formák átvételének egyik első jele, ha az obeliszken nem lenne ott a héber felirat, állhatna a szomszéd Kerepesi temetőben is. Őket követte Popper Lipót faáru-gyáros, Wahrmann Mór várospolitikus, Brill Sámuel Lőw, és Kaufmann Dávid rabbik. A század végéig ide temették még Bacher Simon héber nyelven alkotó költőt és írót, Rózsay Józsefet, az Elisabethineum (a mai Erzsébet kórház) alapítóját, és Ullmann József országgyűlési képviselőt is.

A temető életében azonban a XX. század eleje volt a legintenzívebb. Ekkorra épült fel a monumentális mauzóleumok nagy része, amelyek máig építészetünk egyik legkevésbé ismert szeletét alkotják, és ma már sajnos többnyire romosak. A század elején temették ide Wassermann Jónást, az EMKE kávéház-, és a porosz származású Wechselmann Ignácot, a Vakok Intézetének alapítóját. A névsor folytatható Megyeri Krausz Lajossal, a Gizella gőzmalom tulajdonosával, a bankár Schossberger Zsigmonddal és Madarassy-Beck Nándorral. Azonban nemcsak az ipari és pénzoligarcha rétegből kerültek ki az ekkor idetemetett neves személyek. Ugyanebben az időszakban temették ide például Bródy Zsigmond és Singer Zsigmond laptulajdonost illetve publicistát, Kőrösy József statisztikust, Hernádi Kornél festőművészt, stb. Nem szabad említetlenül hagyni a szintén ebben a korszakban ide temetett Sziklay Kornél színészt, Szende Lajost a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatóját, és Wolfner Józsefet, az újpesti bőrgyárost. A mauzóleumok mellett szerényen eltörpül az archaikus rabbisor, ahova olyan egyéniségek hamvai kerültek ekkortájt, mint a szefárd genealógia jelentős kutatója, Kayserling Mayer, Bloch Mózes, a Rabbiképző első igazgatója, és a Talmud-kritika megteremtője Bacher Vilmos.

 

Régi sírok

 

A rabbik oszlopsorából kitűnik utóbbi síremléke díszes növényi ornamentikájával, a sírkő Lajta Béla alkotása. Ő tervezte az impozáns kapuépítményt is (1908), amely leginkább középkori várkastélynak tűnik. Ennek része a gondnoki lakás valamint a szertartásterem is. A kapuépítmény homlokzata a temető felől romantikus stílusú, fő része fehérmárvány, oldalsó része terméskővel borított. A sátorfedeles kapuépítmény után tágas előtér következik. A ravatalozónak ma már csak a falai állnak a lassú enyészetnek átadva. Belsejében máig megvan a hatalmas vörös márvány előkészítő asztal, és a vízmelegítő katlan tűzhelye. Lajta munkásságával megkísérelte egyesíteni a zsidó és a magyar folklorisztika elemeit, amellyel utat mutatott a későbbi szecessziós építészeti törekvéseknek. Érdekesség, hogy saját héber betűtípust is kifejlesztett. Itt, és a Kozma utcai temetőben mintegy 40 síremléke található. Ő volt továbbá a budapesti zsidó temetők építészeti főfelügyelője is. Az itt látható munkái közül ki kell emelni a Sváb család antik szentélyt formázó mauzóleumát, amelyet két allegorikus, feketegránit madáralak őriz. Hasonlóan szép a Guttmann család két oroszlánfej által őrzött sírja, Bródy Józsefnek a pesti chevra kadisa elnökének népi fafaragás-motívumokkal díszített feketegránit síremléke, és a gavosdiai Sváb család klasszicizáló fehérmárvány mauzóleuma.

Azonban nem csak Lajta tervezett ide síremlékeket. Más építészek művei közül még kiemelendőek Quittner Zsigmond művei, az eklektika jegyében fogant Wahrmann-, és Neuschloss-mauzóleumok, valamint ő tervezte Bródy Zsigmond laptulajdonosnak, és mecénásnak a síremlékét is.

A kevés helyreállított falsírbolt egyike Weiss Manfrédé, a csepeli gyárkomplexum alapítójáé. A síremlék Kármán Géza Aladár, és Ullmann Gyula műve. Kiemelendő a Schossberger-mauzóleum is, amelyet Wagner Sándor tervezett, valamint a Kőrössy Albert által tervezett Madarassy-Beck sírbolt.

Azonban a legmonumentálisabb és legismertebb családi sírbolt a Hatvany-Deutsch családé (nemrég sajnos néhány vandál kidöntötte tartóoszlopait). A hatvani cukor-, és malomipar alapjait lerakó család talán legismertebb tagja, Hatvany-Deutsch Sándor volt, aki hatalmas vagyonát képek vásárlására, a művészeti élet pártolására költötte. Műpártoló tevékenységükre emlékeztet a hatalmas, görög panteont formázó síremlék. Jelentős még az építészeti emlékek közül az Ehrenfeld-család mauzóleuma, amelyen ugyan némiképp már az időjárás viszontagságai által megrongálva, de még látható a mozaikdíszítés.

A 20-as évektől már kevesebben temetkeztek ide, a fővárosi zsidóság első számú temetkezőhelye a Kozma utcai temető lett. Ekkortájt temették ide Kaszab Aladár alapítványtevőt, és Vázsonyi Vilmos igazságügyminisztert. Kaszab alapította a Kaszab Aladár és Józsa Poliklinikát, amely gyakorlatilag a Zsidókórház rendelőintézete volt, később bele is olvasztották. A II. világháborúig még ide temették Vázsonyi Jenő kormánybiztost, Kelemen Lajost a Magyar Ruggyantagyár vezérigazgatóját, Riemann Lázárt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alelnökét, és Baumgarten Henrik jogtudományi írót. Az ipari-, és pénzarisztokráciából olyan nagyságokat temettek ide ekkor, mint a szolnoki művésztelep mecénásaként hírnevet szerzett Kohner Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójaként ismert Baranyavári Ullmann Adolf, illetve a csepeli gyáróriást létrehozó Weiss-testvérpár (Bertold, és Manfréd), és családjuk. Itt leltek végső nyugalomra a textilgyáros Goldberger-család hamvai is.
 

A temető a II. világháború idejére majdnem teljesen megtelt. Ebben az időszakban temették ide a színész Gál Gyulát, és a festőművész Fényes Adolfot, valamint a pesti gettó halottainak egy részét, és a Duna-parti gyilkosságok áldozatait. Ide temették a Dunából kifogott úszó holttesteket, és a városban portyázó nyilasok áldozatait. Itt van emlékműve még a főváros ostromának zsidó áldozatainak, a gettóban elhunytak emlékére pedig 2002 júliusában kegyeleti emlékpark létesült a temető egy távolabbi sarkában. Neveiket hasonlóan a Dohány utcai zsinagóga udvarához, kis emléktáblák őrzik több sorban.

A temető az 1950-es évektől teljesen feledésbe merült, többé nem temettek bele 1-2 rendkívüli kivétellel: 1959-ben Fejér Lipót matematikust itt búcsúztatta Scheiber Sándor rabbi - ő azonban a Kerepesibe került. Ezután 1-1 temetés történt a családi sírboltokba (Sándor Pál politikus feleségét 1965-ben, nemrég pedig Kiss József költő egyik leszármazottját temették ide).

 

 

 via

A temető látogatható, érdemes is megnézni. A gondnok-féle ott lakik, csak be kell csengetni, és beenged 8:00-18:00 között. Ősszel érdemesebb, hiszen a fák lombja lehull, jobban látszik minden. Bármost is nagy élmény volt, ajánlom mindenkinek.

A Tilos rádión minden pénteken reggel hét és nyolc között a fővárossal foglalkozó bloggerek tartanak fejtágító műsort, HetiBeton címmel. Ennek volt vendége a kerületben méltán tisztelt és a városrész jó hírét emelő Beyond Budapest kéttagú csapata: Domján Manó és Baglyas Gyuri.

Aki nem tudná, ők azok, akik sétákat szerveznek a kerületben, bemutatva annak színes-szagos részeit - és ezzel a kezdeményezéssel elnyerték a 2008-as év Legígéretesebb Fiatal Vállalkozása címet. Innen is gratulálunk Nekik és osztozunk az örömükben!

Én személy szerint még nem vettem részt a sétájukon, sajnos, hiszen bármennyit is tud valaki a saját lakhelyéről, környezetéről, azért mindent nem vesz észre, jó az, ha felhívják az ember figyelmét a kincsekre. Ha nem is mostanában, de tervezem a részvételt és erre csak bíztatni tudok mindenkit!

Elmondásuk szerint az elmúlt két év alatt, sétáik során azt tapasztalják, hogy az itt lakó emberek egyre nagyobb része ébred rá, milyen fontos a felelős magatartás a saját környezete iránt. Civil szervezetek alakulnak, tenni, változtatni vágyó csoportok kezdik el javítani az életterüket, amelyeket támogat az önkormányzat is.

Bár a műsor bevallottan provokáló, itt nem sikerült felvezetni azt az előítéletet, amit a nyóckerről tudnak, vagy tudni vélnek az emberek - Gyuriék derekasan helytálltak. Köszönjük nekik! 

Azt is észrevehetjük, hogy a műsorvezetők nem nagyon készültek sem a kerületből (bár egyikük itt él), sem a civil szervezetekből, és kifejezetten bugyuta kérdések hangzanak el a végéhez közeledve....A befejezés nem lehetett volna más, mint hogy Gyuri felvilágosította a hallgatókat és a műsorvezetőket a Tilos jelenlegi stúdióinak helyt adó épületről, udvarról.

A műsor meghallgatható két részletben, első félóra, második félóra. Az első 7 perc zene, ne ijedj meg.