Megszületett a népakarat: a választásra jogosultak  15,25 százaléka ment el szavazni. Ez nem olyan sok, a mintegy 58 000 szavazásra jogosult közül kábé 9 000 ember.

A feldolgozás nem tart így sokáig, szerintem tíz órára már meg is lesz az eredmény. Jelenleg 10% a feldolgozottság, és nagy arányban vannak az igenek.

Gyorsul a feldolgozás, már 30%:

Belehúztak az összesítésbe, ha így folytatják, egy óra múlva megvan a végeredmény. 50%:

És itt az újabb részeredmény, 80%:

Nemsoká végéhez érnek, 90%:

Itt a vége, fuss el véle! 100%:

 Meg kell hagyni, óriási a győzelem, ez aztán feljogosítja őket bármire. Az igenek "győzelme" alapján biztosan megalkotják a külön kerületi rendeletet a hajléktalanok közterületről való kipaterolásáról, amit a kukázással tetézve iszonyatos bírságokat fog jelenteni. Na ja, vissza kell szedni ezt a 30 milliót, amit eltapsoltak népszavazósdira...

A polgármester reggel tájékoztatja a sajtót, aztán felszólal a Parlamentben is - úgy tűnik, tényleg mindenhez ért ez a fiatalember, hiszen a hajléktalanság felszámolása, új törvény megalkotása a kitűzött cél.

A poszt folyamatosan frissül, nézz vissza időnként!

 Ezen a szép vasárnapi napon az emberek jobb elfoglaltságot találnak, mint a hüje népszavazás - úgy tűnik. Az már most látszik, hogy nem éri el az érvényességi küszöböt, a résztvevők száma három órakor kicsivel több, mint tíz százalék.

Kicsi a valószínűsége, hogy a következő pár órában tömegesen mennek szavazni - akkor se, ha szabógábor ilyet vizionált.

Mindegy is, nemsokára kiderül. Az is, hogy akik elmentek, hogyan voksoltak.

Az lenne a jó, ha részletes adatok lennének láthatóak, hogy a kerület melyik részéről milyen arányban mentek el és hogyan szavaztak.

  FRISS

Nem nagyon érdekli az embereket a polgármester és csapata agymenése, úgy tűnik, még az előző törvény szerint - 25% részvétele az érvényességhez - sem jön össze. Nagyon nem. Biztos a maszop kampánya miatt nem mennek el. :)

 Van az úgy, hogy egy intézkedés, vagy a terve nem nyeri el az emberek tetszését, és erre valahogy reagálnak. Van, aki komoly elemzést készít, mások vicces képek formájába öntve fejezik ki véleményüket.

Utóbbiból kaptam még párat, fogyasszátok vidáman!

Csakis a Köztársaság törlésével kialakult szakrális tér erővonalai lehettek képesek megfordítani a nyilakat, és a sarokházat a másik sarokra áthelyezni. Az ezirányú szokatlanul haladó jellegű magyar lépésekkel várhatóan hamarosan bebizonyíthatjuk a világnak, hogy a föld mégis lapos, és a nap forog körülötte.

 

via Facebook

 Az a jó a kampányban, hogy mindenki kirakja az elképzeléseit. Így tett az MKKP is, börtönné változtatva egy évek óta elhagyott újságosbódét.

Szemtanúk látni véltek 1/3/7 embert, amint lemosták az üveget, majd kiragasztották a fotókat - aztán le is festették feketére a keretet is, sötét jövőt jósolva a hajléktalanoknak. Na nem mintha amúgy túl világos lenne a kilátásuk...

Nos, a lényeg lent van, de fotógép hiányában csak ilyet képet tudok mutatni - felajánlásokat a kiadóba, köszi - viszont itt a szöveg:

Egy hajléktalan ember elhelyezésének egy havi költsége:

Börtönben                       240 000 Ft

Hajléktalanszállón             40 000 - 100 000 Ft

Lakástámogatással            25 000 Ft

Melyik éri meg nekünk, állampolgároknak jobban?

 

Ez az oldala a hét végén zajló népszavazáshoz kötődik, ugyanakkor a körút felőli része a bódénak a jövőbe repít, ahol már nincsenek ilyen gondok, hiszen rend, tisztaság, egyéni higiénia jellemzi az ország minden egyes lakóját. Persze, ehhez kellett egy-két drasztikus törvény, de minden rendben van...

 

 

És hogy mi van az újságokba'? A részletek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Többször Egyre gyakrabban kapok emilt, amelyben a fenti kérdés szerepel. Eddig csak azt tudtam válaszolni, hogy a polgármester tanácsadója, volt szadeszes képviselő. 

Hogy milyen egy tanácsadó? Íme, egy kis fabula:

Egy idős juhász a réten legelteti a nyáját, amikor a közeli országúton egy vadonatúj BMW tűnik elő a porfelhőből. Az autó hirtelen megáll a juhász mellett, a lehúzott ablakon kiszól egy Armani öltönyt és Ray Ben napszemüveget viselő fiatalember:
- Uram! Ha megmondom, pontosan hány birkája van, nekem ad közülük egyet?
A juhász végigméri a fickót, és rábólint:
- Nem bánom.
A fiatalember kiszáll az autóból, előveszi a laptopját, az Interneten felcsatlakozik egy GPS műholdas navigációs rendszerre, beszkenneli a területet, megnyit egy táblázatot, elküld egy e-mailt, hamarosan választ kap, majd kinyomtat egy 50 oldalas listát a mini printerén. Ezek után odafordul az öreghez:
- Pontosan 1586 birkája van.
- Valóban, - feleli a juhász - válasszon egyet a nyájból.
Az idegen kiválaszt egy állatot, és beteszi az autóba.
A juhász utánaszól:
- Ha megmondom, mi a foglalkozása, visszaadja a juhomat?
- Persze! Miért ne?
- Maga tanácsadó.
- Tényleg az vagyok. Hogy találta ki?
- Nem volt nehéz. Maga egyszerűen csak megjelent itt, holott senki nem hívta. Jutalmat akart egy olyan válaszért, amit már eleve tudtam, egy olyan kérdésre, amit senki nem kérdezett. Ráadásul semmit sem tud a munkámról.
Na, akkor visszaadja a kutyámat?

De mindenekelőtt ő Kocsis Máté webes hangja. Ezt testületi ülés jegyzőkönyve (29. oldal) is megerősíti, kétséget nem hagyva. Amit ő mond ír, azt a polgi pontosan úgy gondolja.

És mellé:micsoda csapat! 

Frissítés

Új funkciója és újabb bevétele van emberünknek:

Képesítés

Sokan kértek képet is - nekem nincs, de a szócső úr volt olyan kedves, és belinkelt magáról egy képet. Íme ő, amint egy karddal szabdal tortát igazi lovag módra!

 Volt ez a nagy átnevezési hullám, ahol nem is igazán a valós érdekek, hanem párt-politikai érvek mentén kaptak új neveket utcáink, tereink. Ugyanakkor van pár olyan helyszín a kerületben, aminek nincs is neve; meg van olyan is, aminek a köznyelvben van, a helyi újság is előszeretettel használja, csak nem hivatalos.

Miről van szó? 

A Névtelen utca a Baross és Üllői között található, a Szabó Ervin térnél. Itt a benzinkút, és ennek az utcának nincs külön neve. Nem is értem, hogy miért maradt ki a Nagy Névváltoztatásból...

A másik a Kiscsibész tér, ami igazából a József körút kiöblösödése a Krúdy Gyula és a Baross utca között. Itt található a Kis tyúktolvaj szobra, lassan száz éve.

Én kapásból ezt a kettőt tudom javasolni, de ha kicsit szétnézünk, biztosan akad még olyan hely, aminek nincs hivatalos neve, de jó lenne külön megnevezni. Ha van ilyen ötleted, ne légy rest, oszd meg itt, kommentben, vagy küldj egy mélt.

A fővárosi közgyűlés szeptember 21. ülésén tárgyalja ismét a közterületek átnevezéseit, van rá esély, hogy ezek az ötletek is bekerüljenek.

Ami fontos még: egyik helyen sincs lakó rész, így nem kell majd új hivatalos okmányokat készíteni, csak a névtábla lesz költség.

És végül, szavazzunk!

 És igen, megcsináltuk! Felkerült Magyarország a térképre!

Ez a legoval kiegészített házak térképe, ahol eddig csak egy fórum jelent meg hazánkra kattintva, ezzel is tettre ösztökélve. Most már látszik rendesen, hiszen nálunk is megszületett az első ilyen - de követve a hagyományokat, három nap alatt ellopták.

Amint eltűnt, rögtön bementem az iskolába, hátha ők szedték le; de beszélve a portással, gondnokkal kiderült, nem is tudtak róla. Ráadásul nem is esett kézre, jó magasan volt, ami nem akadályozta meg a kiszedőt.

Sebaj, remélem, nem szegi kedvét senkinek ez az aprócska malőr, és nemsokára városszerte - jobb esetben országszerte - tömegével jelennek meg a kis színes kiegészítők a házak falán.

Tegyünk róla, lopjunk egy kis vidámságot a házak falára!

(neked van legód?)

 A kerület 30 milliót költ a népszavazásra. Van itt pénz, bőven! 

Igaza is van, a nép, az istenadta, az akarja, hogy ne legyenek csövesek az utcákon, tereken. A polgármestert az nem is zavarná, ha vannak, csak a kerületben lakókat - márpedig ő tőlük kapta a felhatalmazást, és mindent megtesz az akaratuk érvényesítéséért. 

Ha ennyibe kerül, ennyibe kerül - kit érdekel? Ha eltűnnek a csövik a közterületről, az minden pénzt megér! Nem? Gyerünk, menjünk el szavazni, és küldjük a csöviket haza!

De álljunk csak meg egy pillanatra...Mi van, ha nem lesz érvényes a népszavazás? Mi van, ha a "NEM" válaszok lesznek többségben? 

Akkor ez a sok pénz hiába lett elköltve..? 

 Fura dolog történt: a polgármester és pár fideszes képviselő a szocialista párt kerületi irodájában próbálta meggyőzni egymást a maga igazáról. Először zártan, csak a szocialisták (párttagok) és a polgármester küzdött, aztán nyílt fórumon, ahová bárki beülhetett, és az előadók közt hajléktalan szervezetek képviselői is voltak.

Vicces volt, több szempontból is. Az első, nagyon durva hatás a rettenetes szarszag volt, ami belengi a Bacsó Béla végét. A meki mellett, tudod, ahol mindig ott vannak az illegális árusok, és borzasztó az ürülék szaga. Nem is értem, hogy bírják ki...

Szóval itt beszélgetett egymással dr. Kocsis Máté a kerület fideszes polgármestere, Molnár György az MSZP kerületi képviselője, Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, illetve Bene Géza A Város Mindenkié Csoport képviselője. A hallgatóság minden egyes felszólalás után úgy tapsolt, mintha egy pártkongresszuson ülnénk, miközben a vitázók átmentek kicsit személyeskedésbe.

Érdemi dolog alig hangzott el, az egyetlen pozitív dolog az volt az, hogy leültek egymással egy asztalhoz - a többi csak színjáték volt. A polgármester végig azt hangoztatta, nem tudják meggyőzni, ő kitart a népszavazás mellett, hiszen a kerületben élőket képviseli, és sokan szenvednek a hajléktalanok miatt; a Köztársaság téren terrorizálják is a lakosokat. 

Molnár György szerint megelőzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, a kerületben is mintegy 200 (!!!) családot fenyeget a kilakoltatás veszélye. Nem rendészeti kérdés, betarthatatlan szabályokat meg nem érdemes hozni.

Bene Géza és Iványi Gábor szerint sem rendészeti megoldást kellene keresni, hanem átnézni a jelenlegi hajléktalan rendszert, és javítani rajta. Nem "hajléktalan-kombinátok" kellenek, hanem kisebb szállók. Jó lenne, ha a kormánynak lenne stratégiája, de nincs - a hajléktalan ellátók nem tudják megoldani ezt a problémát.

A vita anélkül zárult, hogy közeledtek volna az álláspontok. Kicsit későn is kezdődött a beszélgetés a témáról, bár abban mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Fontos, hogy a fővárosban egyenletesen legyenek elosztva a szállók, ne itt a kerületben legyen a férőhelyek majd' negyede.

Ami vicces még, hogy a főváros múlt héten szavazott egy újabb éjjeli szállás (150-200 fő) létesítéséről a kerületben. Mintha nem tudnának Józsefváros törekvéséről - vagy magasról tennének a fővárosi képviselők a kerületre.

A végén abban maradtak, hogy jövő héten folytatják a pártok a vitát az önkormányzatban - meghívták most már az LMP-t is, a Jobbik egyetlen képviselője viszont kimaradt. Úgy tűnik, megtartjuk a népszavazást, aztán majd jól lehet büntetni a szerencsétleneket - most úgyis az a menő.

Szocmunkásként a vitáról, és újságíróként.

 Emlékeztek még erre? A polgármester saját kezűleg mérte meg a parkolásra kijelölt területet, megbizonyosodva arról, hogy a KRESZ-ben előírt 150 cm megmarad a gyalogosoknak. 

Nos, nem egészen egy év telt el azóta, és hát sok minden változott. Például a Puskin utcában visszafestették a vonalat eredeti helyére - azaz, nincs meg a másfél méter. 

Sok helyen látszik az előző vonal - kocsik alatt nem festették le - illetve a tavaly felfestett csíkok feketével való lefestése. Skadalum, én azt mondom!

Hogy lehetséges ez? Parasztvakítás volt az előző átfestés? Nem jön annyi bevétel a parkolás üzemeltetéséből, ami profitábilis, ezért kis csalással több parkoló autóról többet lehet legombolni?

Tud, tudott erről a kerület vezetője? Kedves Kocsis Máté! Miért lett visszaállítva a jogsértő helyzet?!

 Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a jó civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros

Józsefváros Civil Stratégiája

 

I. Összefüggések

Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.

A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.

Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.

Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.

Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.

A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.

Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.

Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.

A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.

A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.

Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 

Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.

Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.

 

 

II. Civilek

 

Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.

Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.

 

Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:

1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 

E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.

Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.

 

III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete

 

A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:

1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:

1. A JCÖ Közgyűlése

2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 

 

IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése

 

Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.

A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.

A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.

A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.

A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.

A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.

A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.

A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.

 

Tehát a példa…

A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:

1. A tér tisztaságának megóvása.

2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.

Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?

Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.

Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?

Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.

A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.

Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.

Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.

E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.

1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.

Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.

A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.

Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.

Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.

Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.

Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.

A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.

 

 

 

 

Dr. Kocsis Máté

 Polgármester

 Józsefvárosi Önkormányzat

 

 

Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

 Házblog. Volt már ilyen, például a Bródy 17 napjait mutatta be az akkori közös képviselő, egyben egy kommunikációs felületet is képezve, hogy ne csak folyosói pletykák formájában terjedjenek a hírek.

Vége lett, a megbízással együtt, most egy másik ház lakói próbálnak közösséget szervezni a szomszédokból bloggal. 

Rögtön egy zseniális ötlettel dobták fel a házat: kiállítóteret csináltak a liftből. Nem is láttam még ilyet, bár nem liftezek sokat. Eddig csak reklámfelületeket olvasgattak, itt viszont a ház és a környék múltját, történetét ismerheti meg utazása során a liftező. 

A tabló egyébként nem egyszerű papírra lett nyomtatva, hanem egy öntapadó tűzálló fóliára, ami egy szintén tűzálló műanyag lapra van ragasztva (a felhasznált anyagokról az Építésügyi Minőségellenőrző Központtal egyeztettek). Tehát nem egy külön plakátként jelenik meg, hanem ez maga a lift burkolata. Így teljesíti a liftre vonatkozó szigorú tűzvédelmi szabályokat és a rongálás elleni védelmet is.

Remélem, tényleg sikerül elérni céljukat, a blogot meg kövessétek, olvassátok - a jó példákat pedig valósítsátok meg! 

 Idén sem marad el a Magdolna negyed felvirágoztatására elindított fesztiválka. Sőt, most még több érdekesség várható, főleg a polgi civil stratégiájának bejelentése. Emlékszünk még Szabó Gábor (aki a polgármester webes hangja) rövid vázlatára? Kíváncsian várjuk, mit főztek ki!

A készülődés zajlik, minden szép, minden jó lesz. Itt a program is, gyertek:

 Itt a nyár, a kerületben több iskolát is felújítanak. A tanévnyitóra nagyjából mindenhol kész lesznek, de van olyan, ahol már most befejezték. Igaz, nem kellett sokat dolgozni, viszont annál látványosabb lett.

A Vas utcai kolosszális iskolát (tervezte Lajta Béla) vidámsággal töri meg a pár legoból készült tégla-pótlás.

Gyönyörű ,nem?

Kár, hogy nem én találtam ki. Legózni jó! :)

Többi kép erre.

Ezzel felkerülhetünk egy újabb térképre. 

Kíváncsi vagyok, hol bukkan fel a következő  hasonló alkotás - remélem, az is itt, Józsefvárosban, hiszen ez a város legszínesebb kerülete!