Úgy tűnik, a Köztársaság téren belejöttek a körbekerítésbe: körbe van az Erkel Színház (amit vagy lebontanak, vagy felújítanak), el van kerítve a játszótér, a metró építése - miért ne kerítenénk körbe egy..ööö...taxidrosztot!

Szia, nem rég költöztünk a Köztársaság térre, amit már nem is így hívnak, és még csomó izgi dolog történik itt. Például ezek az oszlopok, amik az Erkel bejárata mellett vannak, és igazából nem tudja senki, mikor kerültek oda, de főleg azt, miért. Kérdezgettük a szomszédokat, környéken lakókat, értelmét senki nem látja.

A taxisok is csak csodálkoznak rajta.

Tippek vannak csak: itt gyakorolt egy oszlop-lerakó új munkatárs; esetleg megmaradt oszlop, ami máshová nem fért már, de le kellett rakni valahová; szlalompálya a bringázó gyerekeknek; kordon a színházból kijövő tömeg féken tartásához a taxiknál...

Lehetne még folytatni a találgatást, de jó lenne tudni az igazi okot és célt. (Esetleg felelőst. De ez hiú remény.)

Üdv: Mathias

Betörő Úr!!! Ide kár betörni!! 
Táblaüveg raktár

 Úgy tűnik, a polgármester nem nagyon foglalkozik a kerülettel - vagy nem érdekli, vagy nem ér rá a sok titulusa miatt. Hogy is van az a mondás? Egy seggel nem lehet két lovat megülni - ő mégis négyet akar. 

Próbálkozni lehet, csak kiderül közben, hogy mégsem megy, és akkor a közönségnek nem az elismerését vívja ki, hanem a csalódottságát. Rosszabb esetben köznevetség tárgya lesz.

Idénre ígérte a kerületben a közrend és köztisztaság fokozottabb figyelmét. Fele telt el az idei évnek, és azt látjuk, hogy még annyira sem foglalkozik a hivatal és szervezetei a kerület ezen dolgaival, mint tavaly. Pedig akkor is narancsuralom volt már.

Jól mutatja a cinikus hozzáállást a index cikke a Mikszáth térről:

A Mikszáth Kálmán tér gondozása miatt megkerestük a kerületi önkormányzatot, akik azt a tájékoztatást adták, hogy a teret minden hétfőn, szerdán és pénteken takarítják: összeszedik a szemetet, és rendben tartják a növényzetet. Az önkormányzat pedig akkor fogja kivizsgálni az ügyet, ha lakossági bejelentést kapnak.

„A Palotanegyedért Egyesület vállalta, hogy egynyári növényekkel ültetik be a Mikszáth szobor előtti kiemelt zöldfelületet, de ezt nem végezték el, ezért az előkészített, megkapált, elgereblyézett virágágyás begyomosodott – tájékoztatotta az Indexet Kovács Judit, az önkormányzat gazdálkodási ügyosztályának kollégája.

Ez aztán a duplacsavar! Hát persze, hogy nem a közért, hivatalban, fizetésért dolgozók a hibásak, hanem a területen működő civil szervezet, a CaPE! Ki más?

Az az egyesület, amely minden évben társadalmi munkában elvégezte ezt, idén azonban nem kapott anyagi segítséget - a virágok pénzbe kerülnek, ugye - se az önkoritól, se a téren és környékén virágzó vendéglátó helyektől.Utóbbiak nem is akarnak már ehhez hozzájárulni, hiszen emelt területfoglalási díjat fizetnek az önkinek, abból jutnia kellene ilyen apróságokra is, mint a dísznövények.

Heti három alkalommal takarítják? Papíron, legfeljebb. A tér falatnyi zöld része tele van szeméttel, folyamatosan. Igen, bunkó ember az, aki nem a kukába dobja a szemetet, hanem a bokrok alá szórja, de ha heti 3x foglalkoznának vele, nem lenne ennyi.

Akkor gyorsan ki is takarították, gyomlálták és a tervek szerint füvesítik. Valahogy nem megy ez, fű helyett lóhere és gyomok zöldelnek most is. 

Kár, pedig az elmúlt években olyan szépen virágzásnak indult a környék.

 Pénteken ünnepélyes keretek közt átadták a Palotanegyed újabb, forgalom csillapított utcáit: a Mária utca előtt a Gutenberg teret, ami folytatódik a Kőfaragó utcán át egészen a Gyulai Pál utcáig. 

 Vagy mégsem.

 A dátum szerint ilyennek kellene lennie, mint a preziben.

Hát ilyen a változás - aki azt hitte, hogy a narancsvidék majd szépen virágzik...

 Évek óta figyelem, hogy lomtalanítás után mi marad a városban: festékfoltok. Úton, járdán, kocsikeréken, cipőtalpon.

A festékmaradék veszélyes hulladék, így is kellene bánni vele, de nem értük még el ezt a fejlettségi szintet. Minden évben kikerül egy rakás festék, amit aztán a lomtalanítást intéző FKF munkatársai otthagynak. Jogosan.

Aztán pár hónapig - amíg le nem kopik - színes város képét mutatjuk.

  Újabb álhírek alapján a Blaha Lujza teret mégsem az ott lévő pláza és hotel tulajdonosai építhetik át, hanem a téren élő emberek.

 Blaha by ketfarkukutya

 Fél év telt el a kukázást megtiltó rendelet életbe lépésétől, és Szabó Máté, állampolgári jogok országgyűlési biztosa határozatot hozott több civil szervezet és magánember beadványa nyomán.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával a józsefvárosi önkormányzat aránytalanul korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait; Szabó Máté felkérte a helyi képviselő-testületet, hogy 60 napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket.

Az Országgyűlési Biztos Hivatala által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint az ombudsman civil szervezetek jelzései nyomán indított hivatalból vizsgálatot. Szabó Máté álláspontja szerint a VIII. kerületi önkormányzat jogi indokkal nem tudta alátámasztani a guberálás szankcionálását. A biztos jelentése rámutat arra, hogy "jelen pillanatban egyetlen magasabb szintű tételes jogi rendelkezés sem tiltja vagy engedi meg önmagában a guberálást, ahhoz a jogrendszer alapvetően semleges módon viszonyul".
A közlemény szerint a jogállam egyik fő ismérve ugyanis, hogy a jogalkotónak igazolnia kell, hogy a szabálysértési szankciónak van valódi alkotmányos célja, hiszen a szankciók alkalmazása (például pénzbüntetés, elzárás kiszabása) már alkotmányos jogokat érint. A biztos arra is utal jelentésében, hogy a guberálás külön szankcionálására irányuló önkormányzati szabályozás valójában ésszerű indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a guberálókat: a rendelet így az egyenlő bánásmód követelményével is ellentétes.
A biztos utal arra is, hogy az ilyen és hasonló önkormányzati "rendszabályok" nemegyszer eleve alkalmazhatatlanok: "nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására alkalmasak". A csekély jövedelemmel még rendelkezők számára pedig a pénzbüntetés gyakran csak aránytalan áldozatok árán fizethető meg, és még súlyosabb élethelyzetbe juttatja őket.
"A probléma merev, rendészeti megközelítése, az érintettek stigmatizálása ellentétben áll az egyenlő méltóság mindenkori jogállami normáival" – figyelmeztet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint nem áll meg az az érv, hogy aki guberál, az szemetel is egyben. Az önkormányzatok rendelkezésére állnak a szükséges jogi eszközök, amelyekkel felléphetnek a guberálás esetleges nemkívánatos és jogellenes kísérőjelenségeivel, a szemeteléssel, zajongással szemben.
A szelektíven gyűjtött hulladék, az újrafelhasználható másodnyersanyagok (például papír) tulajdonjogi helyzetének, azok esetleges eltulajdonításának minősítése kapcsán az ombudsman a jelentésében felhívta a figyelmet, hogy "a hulladékgazdálkodási törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, illetve az ezeket értelmező bírói gyakorlat között ellentmondás áll fenn". A jogbiztonság követelményét sértő helyzet rendezése érdekében az ombudsman a szabályozás kiegészítésére kérte fel a vidékfejlesztési minisztert - áll a közleményben.
A józsefvárosi önkormányzat az ombudsmani jelentésben foglaltakról későbbre ígért tájékoztatást.  

mti

Ez persze nem jelenti azt, hogy a szemetelőket ne kellene ezentúl is megbírságolni - azonban ebben a közteresek nem nagyon jeleskednek: tavaly összesen 138 esettel találkoztak.

Na meg kíváncsi vagyok, mi lesz a népszavazás kérdésével, hiszen ott is ezt akarták megerősíteni - most kiveszik, vagy átfogalmazzák? Jogászkodás zajlik most a színfalak mögött, ez biztos.

 A keresztényi világnézet szerint mindenki egyformán fontos, senkit nem hagyunk magára - jól látszik ez a kormányzati intézkedésekből is, nem? 

De még itt, e kerületben is a Fidesz-KDNP emberei irányítanak, ők hozzák a rendeleteket, jó alaposan végiggondolva, mindenki érdekeit alaposan megvizsgálva, feltárva (lásd kukarendelet)

Az önkormányzat persze jó gazdaként arra is figyel, hogy ne legyen olyan rendszer, ami csak viszi a pénzt, hiszen abból élünk mindannyian; a rá bízott vagyonnal gondosan bánik. Vagy mégsem? Majd' fél száz üres önkormányzati lakás található a kerületben, amire havonta kettő millió forintot fizet a hivatal. Megéri? Miközben emberek utcán élnek...

A Város Mindenkié csoport közös gondolkodásra hív:

 Felhívás az önki honlapjáról:

Tisztelt Lakosság! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2011. május 01. napjától az Erdélyi utca elnevezése Bauer Sándor utcára, a Köztársaság tér II. János Pál pápa térre változott. A címváltozással érintett területen élő polgárok a lakcímkártya és a forgalmi engedély csere céljából felkereshetik az Okmányirodát ügyfélfogadási időben. A csere ingyenes, és az ügyintézés soron kívül történik. Köszönettel: Polgármesteri Hivatal

Okmányiroda és ügyfélszolgálat

Hétfő: 8.15-20 óra
Kedd: 8.15-16 óra
Szerda: 8.15-20 óra
Csütörtök: 8.15-16 óra
Péntek: 8.15-16 óra

Ingyen, mi? Mert az ott dolgozók is tudják, hogy idén az önkéntesség éve van, ezért boldogan járulnak hozzá a kormány átnevezési hullámának helyi fodraihoz.

Hogy egy klasszikust idézzek: Erre bezzeg van pénz!  

.. lett a Mátyás téren. Végre! Eddig csak a baj volt, állandóan odamentek a gyerekek a játszótérre, labdáztak, visítoztak, a szüleikkel kiabáltak és viszont...Ennek vége. Marcona őr vigyázza a bekerített részt, egyetlen kapu van nyitva a hatból, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.

Az átjárás is megszűnt ezzel együtt, aki a Tavaszmező felől igyekszik a Tescoba, körbe kell mennie. De legalább nem szemetel bent, nem kerekezik keresztül és még csak nem is dohányozza be a teret. Nézegess bezárt, leláncolt kapukat!

Van két nyilvános WC is már a téren, de nem működnek. Ha a szükség úgy hozza, nemes egyszerűséggel a bokrok közt végzik dolgukat az erre járók; vagy a járdára, mert a bokor szúr...délután kettőkor, fényes nappal.

Ezt persze nem látja az őr, hiszen ahhoz fel kellene állnia a kellemes árnyékból, na meg akkor ki tudja ki menne be a térre. Nem is az a dolga, nem közterület-felügyelő...várjunk csak! De hiszen éppen az! 

És mint olyan, bizony intézkednie kellene. Ha mondjuk ezt nem is látta, mert tényleg a tér túloldalán történt, a szeme előtt zajlottak események: az elvileg mindkét végén lezárt utcában egy teher- és több személyautó állt. Nem baj, hogy fél éves a díszburkolat, az EU fizette! 

Igaz, rakodáshoz az a célszerű, ha közel van a kocsi a bolthoz, és nem kell cipelni a nehéz dolgokat - de a Tesco gurulós kocsikkal oldja meg a szállítást! Akkor csak azért állt be a díszburkolatra, hogy ne kelljen messzire gurítani?!

És ezen a felén még kamera is van. 

A tiltótábla alatti kiegészítő KRESZ szerint azt mondja:

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák

14. §
(1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:

n) „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;

(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) és z/2. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán „Kivéve célforgalom” felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, melynek úti célja a táblával megjelölt úton vagy övezetben van.
 

 

 Gumiszabálynak tűnik ez nekem, hiszen simán azt mondhatja bárki, ott az úti célja. KRESZ-t jobban értők segítségét várom ebben a kérdésben, mi a frankó?

Szóval rend lett a bekerített részen. Ez is egy megoldás, hogy nem engedünk be senkit, és akkor nincs ki tönkretegye, teleszemetelje. Igazuk is van - na meg sokkal olcsóbb...

 Tényleg szükség van a rendőrség és a civilek közti - akár lakossági szinten - történő párbeszédre, már csak azért is, hogy megtudjuk az ilyen intézkedésnek látszó történések hátterét, miértjét.

 KB blogtárs is írta már, hogy reggelente a Mátyás tér kapuit a rendőrök nyitották, nemes egyszerűséggel keresztülhajtva a téren kocsival - de volt olyan is, hogy este kizavartak mindenkit a térről, majd nem zárták be a kapukat.

 A Köztársaság (aka 2.J.P.P) téren is rendet teremtenek - vagy nem.

Szia Leslie!

A minap érdekes kis mobilos videót vettem fel... A Köztársaság téren, illetve a II. János Pál pápa téren, ahol rengeteg a hajléktalan, és minden csupa szemét, mert ott alszanak és szétdobálnak mindent, pedig nemrég a kutyások szemetet szedtek közös erővel és takarították a teret hogy mindenkinek jó legyen, amit ezek után ezek a "jó emberek" márcsak szemétségből szétszórtak... Szóval a minap láttam milyen is a rendőri intézkedés a 8. kerületben. A téren szép lassan autóval!!!!!! mentek, be a tér közepe felé és onnan szólították fel hogy keljenek fel. Ennek eredménye, hogy felkeltek, majd mikor a rendőr tovább ment akkor visszafeküdtek. Három éve lakom megint itt a kerületben egyre csak romlik az állapot. A rendőrség mindig arra hivatkozik nincs emberük, pedig egy másik kerületi "szerv" emberei szerint csak lusták... Sajnos kezdem elhinni. Az utcánkban 3-4 prostituált áll rendszeresen, a Nagy Fuvaros utcában a kisboltnál lévő társaság rendszeresen ott iszik, és végzik mindenféle dolgukat, akár úgy is hogy az autót oldalba, amit utána szerencsétlen tulaj meg nyitás céljából megfog, vagy rosszabb esetben a gyereke... Irtam a jegyzőnek, a rendőrségnek, polgármesternek, de semmi!!!! Ez gyakorlatilag az egyik legnagyobb kerület és itt a legkevesebb a rendőr, de ez sem lenne még baj, de az már nagyobb, hogy nem akarnak intézkedni! Inkább tovább megy, kikerüli a szabálytalankodót, másfelé néz. Egyedül a kerékbilincsesek dolgoznak... :)

A Mátyás téren (igy hivják még?) ott állt 2 rendőr mikor a pizzafutár áthúzott az elvileg lezárt úton és semmi... a Köztér (II. János Pál pápa tér) tegnap elött egy kisbusznyi kertész jött be a térre... ezzel még nem is lenne bajom csak nem értem miért kb 50-nel? Csak úgy porzott.
Többen megdöbbenten álltunk az eset elött! Oké reggel, de attól még lehet lent gyerek, kutya, idős ember. Az a baj hogy a fejekben rendet kellene tenni, de senki sem tesz semmit! Eljutottam oda, hogy pont letojom, hogy Fidesz, MSZP, SZDSZ, vagy akárki van a kerületben hatalmon, csak legyen már végre rend és kevesebb alkoholt árusító bolt!

Kipanaszkodtam magam...

Üdv L.

Nem most volt, viszont fontos - a "jobb később, mint soha" alapján itt egy összefoglaló. Olvassátok, szóljatok hozzá, tegyetek javaslatot a továbbiakra!

 

EMLÉKEZTETŐ

I.            Bevezető

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a szervezőket.

A fórumon a VIII. kerületi rendőrkapitányság munkatársai, tizennyolc civil szervezet, két iskola, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának munkatársa, a helyi önkormányzat két képviselője, az önkormányzati sajtóreferens, a Fővárosi Önkormányzattól, a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a VI. kerületi rendőrkapitányságtól és a helyi laptól jelentek meg. Összesen több mint 50 résztvevő.

 

II.            A Magyar Helsinki Bizottság

Tóth Balázs a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője röviden bemutatta a jogvédő szervezetet. Elmondta, hogy a Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a tevékenységi körbe tartozó jogsérelemmel fordulnak a Bizottsághoz. Az emberi jogi szervezet egyik fő tevékenysége a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése, amelynek keretében megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog és a törvény előtti egyenlőség elvének tényleges érvényesülésére.

 

III.        A közösségi rendészet

Tóth elmondta, hogy a civil-rendőr konzultáció célja, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz annak érdekében, hogy a felek valós információval rendelkezzenek egymásról, bízzanak egymásban, illetve szervezett keretek között folytassanak rendszeres párbeszédet. Fontos, hogy a fórum nem panasznapként szolgál, a konzultáció információ-, ismeret- és tapasztalatcserét jelent.

A programvezető elmondta, hogy a közösségi rendészet egyik legfontosabb üzenete, hogy a közbiztonság megteremtése és fenntartása nemcsak a rendőrség, hanem az állami és társadalmi szerveztek, valamint az állampolgárok közös feladata és felelőssége.

A civil-rendőr konzultáció a közösségi rendőrségi modell egyre gyakrabban alkalmazott eszköze. A nyugat-európai államokban a konzultációknak hagyománya van, azokat rendszeresen megszervezik a helyi rendőrség és a helyi közösség, lakosok, szervezetek. Ez a helyi kommunikáció javítására szolgáló eszköz, amely segítséget jelent a helyieknek és a helyben szolgáló rendőröknek.

A közösségi rendészeti modellek alkalmazásában az Egyesült Királyság jár az élen. Itt – a magyar rendőri vezetők által is ismert gyakorlatként – havonta tartanak tematikus megbeszéléseket, ahol például az igazoltatások egyes lakossági csoportokkal kapcsolatos statisztikáit és gyakorlatát tárgyalják meg.

A londoni Camden Town-i projektben civil auditorok látogatnak meg rendszeresen városrészeket, rögzítik tapasztalataikat és osztják meg a rendőrökkel az információt. Így a rendőri munka is reflexívebbé válik.

Több brit projektben nemcsak a hagyományos rendőrségi eszközöket, mint a rendszeres járőrözés vagy igazoltatás, hanem szituációs és társadalmi bűnmegelőzési eszközöket is alkalmaznak. Így például a közvilágítás javítása mellett tanácsadó szolgálatot szerveznek az antiszociális magatartású állampolgároknak, hogy segítsék őket a jogkövető magatartás kialakításában.

Magyarországon is van jó példa. A Magdolna-negyedben megvalósított komplex bűnmegelőzési program mellett Veszprémben is többelemű projekttel erősítették a helyi közbiztonságot. Tucatnyi szervezet együttműködésével, mindennapi tevékenységük összehangolásával például a baleseti gócpontokban alkalmazott kamerás megfigyelés mellett gyerekeknek szervezett szabadidős programokat. A komplex beavatkozást jól szemlélteti, hogy a szórakozóhelyeket nemcsak ellenőrizték a rendőrök, hanem „Biztonságos Szórakozóhely” díjat alapítottak és ítéletek meg annak a helynek, amely betartotta az előírásokat, odafigyelt a szórakozó ifjúságra. Ugyanezt a pozitív kettőséget szemlélteti, hogy nemcsak szankcionálták a hajléktalan emberek esetleges antiszociális viselkedését, hanem a célcsoport számára előadást tartottak az elkövetővé és áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

 

IV.        A Józsefváros bűnügyi helyzete

Wieszt Ferenc rendőr őrnagy, a VIII. kerületi rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője elmondta, hogy Józsefváros mindössze 6,8 km² területű, 80.000 fős lakossággal rendelkező kerület. Ugyanakkor nagyon magas az átutazók száma a kerületben található két piac, a Blaha Lujza téri csomópont és a Keleti pályaudvar által bonyolított forgalom miatt.

A kerületi rendőrök intézkedési mutatói igen magasak, nagyságrendileg 2-3 megye rendőrségi intézkedései számával egyeznek meg.

A józsefvárosi rendőrkapitányság egyenruhás, azaz közterületi és közrendvédelmi állományának létszáma 2000-ben 211 fő volt, 2011-ben pedig 127 a rendszeresített létszám, azonban ebből azonban jelenleg csak 70 hely van betöltve. Az állomány tagjai közül egyidőben legfeljebb 2-3 autó és 1-2 gyalogos járőrpáros teljesít szolgálatot. A feladatellátást jelenleg segíti a 24 próbaidős rendőr.

A résztvevők által előzetesen megküldött kérdésekre válaszolva Wieszt Ferenc elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetett terület a Belső-Józsefváros. Ugyanakkor a korábban leginkább jellemző és zavaró prostitúciós tevékenység visszaszorult, a panaszok száma azonban nem csökkent a visszaeséssel egyenes arányban. A Közrendvédelmi Osztály vezetője álláspontja szerint a jogszabály vagy a bíróság olykor nem helyez, illetve nem szab ki kellő súlyú szankciót kilátásba a szabálysértést elkövetőkkel szemben. Wieszt szerint ez történt abban az esetben is, amikor egy prostituálttal szemben tizennégy bejelentés érkezett, de csak két napos elzárásra ítélték, utóbbit is csak arra való tekintettel, hogy az őrizet során ilyen időtartamban fosztották meg szabadságától az elkövetőt.

 

1. A jogsértések bejelentése

Gyakran felmerülő indok, hogy az állampolgárok azért nem jelentik be ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek, mert „a rendőrök úgysem jönnek ki”. Wieszt elmondta, hogy ha nem kapnak bejelentést, akkor a munkájuk alapját képező térképeken nem jelölik be a jogsértő cselekményt, így erőket sem tudnak a megelőzésre, visszaszorításra koncentrálni. Ezért nagyon fontos, hogy a lakosok mindig bejelentsék, jelezzék, ha jogsértő cselekményt tapasztalnak. Lényeges, hogy mindig pontos helyszínt és időpontot jelöljenek meg. Így tudnak intézkedni. Ha valamiért mégsem menne ki a rendőr az esemény helyszínére, akkor újbóli alkalommal érdemes bejelentést tenni. Szigetvári György, a kerületi kapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője megerősítette, hogy bejelentés esetén a rendőröknek intézkedési kötelezettségük van. Ha a bejelentő úgy érzékeli, hogy a rendőr nem intézkedett, annak két oka lehet: (i) olyan intézkedést alkalmazott, amelyet nem észlelt a bejelentő; (ii) még nem intézkedett a rendőr, mert más bejelentések élveznek prioritást, fontosabbak, ennek következtében esetleg előfordulhat az is, hogy az időmúlás miatt elmúlt az intézkedésre vonatkozó kötelezettség. Szigetvári hozzátette, hogy a rendőrnek nincs mérlegelési lehetősége, hogy eljár-e, ugyanakkor több esetben egyszerre fizikailag nem tud intézkedni.

Wieszt Ferenc ismét kérte a megjelenteket – és rajtuk keresztül a szervezetek tagságát, célcsoportját – hogy bármilyen bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén tegyenek bejelentést a rendőrségen. A jelenlévők megállapították, hogy a 107-es és a 112-es segélyhívók nem működnek összehangoltan és hatékonyan. A rendőrök javasolták, hogy a józsefvárosi eseteket a 477 3712-es közvetlen ügyeleti telefonon vagy levélben a 08rk@budapest.police.hu e-mail címen jelentsék be. A bejelentés esetén lehet kérni, hogy a bejelentő adatait, így nevét is, zártan, azaz titkosan kezeljék, illetve névtelenül is lehet bejelentést tenni.

2. Térfigyelőkamerák

A kerületi kapitányság 1998 óta működtet térfigyelő rendszert. Összesen 114 kamerát helyeztek el a Józsefvárosban, a rendszert hamarosan 130 kamerára fogják bővíteni. Ez a kapacitás a kerület jelentős részét – kivéve a temetőt és az Orczy-kertet – lefedi. A gyakran felvetett kritikákkal szemben Wieszt Ferenc biztosította a helyieket, hogy a kamerák által közvetített képet a rendőrök folyamatosan figyelik. A cselekményeket vissza tudják nézni a felvételeken. Sok eredményt tudnak felmutatni, annak ellenére, hogy a híradásokban rendszeresen a negatív színezetű események jelennek meg inkább.

Wieszt hangsúlyozta, hogy a kritikák ellenére nemcsak a tilosban parkoló autókat figyelik a kamerákkal. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek, illetve a reagálásnak is igen nagy jelentősége lehet például akkor, amikor egy tűzoltóautó nem tud befordulni az egyirányú utcába a tilosban parkoló autó miatt.

Budaházy Gusztáv a Négy Ház Egyesület képviselője felvetésére a rendőrség képviselői elmondták, hogy valamennyi kamerát a közterületen helyezték el, lakóházak bekamerázására a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása. A kamerák láthatóak, nincsenek elrejtve, létüket táblákkal jelölik. A térfigyelők elhelyezkedéséről szóló információ a rendőrség honlapján [http://www.police.hu/data/cms669792/201101terfigyelok.pdf 14. oldaltól].

A Józsefváros Újság munkatársának kérdésére Wieszt Ferenc elmondta, hogy a térfigyelő kamerák révén észlelik a Baross utcáról a Nagykörútra szabálytalanul kanyarodó autókat. Azonban nem minden esetben van lehetőség az elkövetők megbüntetésére, mert nehézkes a szabálysértés dokumentációja (takarják egymást a gépjárművek, nem megfelelő hosszúságú a felvétel, a rendszám nem leolvasható).

Wieszt kiemelte, hogy a kamerarendszer a VIII. kerületi önkormányzatra történő bekötése nagy segítséget jelent az üzemeltetésében.

Az osztályvezető felajánlotta, hogy bemutatja a térfigyelő rendszerről szóló egyórás prezentációt, ha erre a helyi szervezetek igényt tartanak.

3. Körzetimegbízottak

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elmondta, hogy a körzeti megbízotti (kmb) szolgálatot nem tudják a vidéki kisvárosokkal megegyező formában működtetni. A Magdolna-negyed szomszédsági rendőr programja egyértelműen sikeres volt, de a létszámhiány nem teszi lehetővé ennek hosszú távú fenntartását.

Ugyanakkor törekszik arra a kapitányság, hogy a gyalogos és kerékpáros szolgálatot erősítse.

4. KÁBÍTÓSZER

A résztvevőket rendkívül érdeklő „kábítószer-kérdéssel” kapcsolatban Wieszt Ferenc jelezte, hogy fontos lenne a Kék Pont Alapítvánnyal való együttműködés, együttes fellépés a drogszemét eltávolítása érdekében. Gyékiss Roland, a Kék Pont Józsefvárosi ártalomcsökkentő programjának koordinátora elmondta, hogy a gyakran használt „tűcsere” program [http://www.kekpont.hu/jozsefvaros.htm] elnevezés félrevezető lehet, hiszen a nem tűcserét biztosítanak, hanem steril eszközöket a szerhasználók részére. A steril eszközök biztosítása – a nemzetközi tapasztalatok szerint – igen célravezető a nyíltszíni droghasználat esetében. Gyékiss egyetértett azzal, hogy az elhasznált tűk közterületen való elszórása valóban nagy problémát jelent. Azonban felhívta arra a figyelmet, hogy illúzió azt gondolni, hogy a drogszemét eltüntethető, hiszen addig, amíg van drogfogyasztás, addig a drogszemét jelenlétével is számolnunk kell. A koordinátor hangsúlyozta a közös fellépés és az érintettek megfelelő informálásának kiemelkedő fontosságát. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Alapítvány munkatársa kérte, hogy a köztéren megtalált drogszemetet jelentsék be a helyiek. Erre a Kék Pont a 06 70 607 4956-os számot működteti. Gyékiss arra is felhívta a figyelmet, hogy a drogszemetet a Fővárosi Közterület Fenntartónál is be lehet jelenteni (06 40 353 353 vagy 459 6700), hiszen a szervezet feladata a veszélyes hulladék eltávolítása.

 A Sorstársak Egyesület kifogásolta, hogy a rendőrség a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel „nem tesz semmit”. Wieszt Ferenc válaszában elmondta, hogy valóban ismernek néhány elkövetőt, azonban nem könnyű a fellépés, hiszen szigorú feltételeknek (pl. tanúvallomások beszerzése a kábítószert vásárlóktól) kell megfelelni annak érdekében, hogy az elkövetőkkel szemben szankciókat, kényszerintézkedéseket alkalmazhassanak. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány képviseletében elmondta, hogy meglátása szerint a jogi szabályozás nem minden esetben megfelelő a hatékony eljáráshoz. A szervezők megjegyzése szerint a (jelenlévő) helyi önkormányzati képviselők megfelelően csatornázhatják be a javaslatokat a jogalkotási folyamatokba.

Szigetvári György, vizsgálati osztályvezető hozzátette, hogy a kerületben a legjelentősebb problémát a kábítószer-fogyasztás és az ehhez kapcsolódó egyéb bűncselekmények jelentik. Az elkövetők leggyakrabban a perifériára szorult társadalmi rétegből kerülnek ki, sokszor fiatal- vagy gyermekkorúak. Az utóbbi esetek mindegyikében felmerül a szülői felelősség, avagy annak jellemzően teljes hiánya. Szigetvári megemlítette, hogy a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem a Budapesti Rendőrkapitányság Kábítószer-ellenes Szolgálatának feladata lenne, de a jelentős befektetett energia révén a kerületi rendőrök is elértek eredményeket, noha a harc kilátástalannak tűnik, hiszen a terjesztői körök száma egyre nő. Az elkövetők felelősségre vonását nehezíti az, hogy nehéz a tanúkat, áldozatokat vallomásra bírni.

5. Kiskorúak

A 18 éven aluliakkal kapcsolatos rendőrségi eljárásokat a Fiatalkorúak Ügyészsége felügyeli. Szigetvári elmondása szerint a kerületben egyre nagyobb gondot jelent a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők számának emelkedése. A jelenség leküzdése érdekében a rendőrség már kezdeményezett egyeztetést szakmai szervezetekkel. Kiskorú által elkövetett bűncselekmény esetén a szülővel próbál együttműködni a rendőrség, az erre való készség hiányában azonban minden esetben kezdeményezik a fiatal zárt intézetben történő elhelyezését.

Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért képviselője elmondta, hogy meglátása szerint vannak jó programok is a kerületben, például középiskolások – egy rendőr vagy közterület-felügyelő társaságában – arra szólítják fel a járókelőket, hogy ne szemeteljenek.

6. Korrupció

A felvetett kifogásokat, melyek értelmében a résztvevő szervezetek több alkalommal hallották, hogy a bűnelkövetők „kilóra megveszik a rendőröket” mindkét osztályvezető több alkalommal és határozottan visszautasította. Elmondták, hogy a rendőrségen nem tűrik a korrupciót, a munkatársakat folyamatosan ellenőrzik.

7. Hajléktalan  emberek

Domokos Julianna, a Sorstársak Egyesület képviselője jelezte, hogy rendkívül zavaró, hogy sok hajléktalan ember a közterületen végzi szükségleteit. Domokos azt szeretné, ha az emberek „ne csak ingyen ebédet kapjanak, hanem legyenek feladataik is, például takarítsanak”. Frank Sándor a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács elnöke felvilágosítást adott, hogy szerveztek már takarítási akciót, amelyet havonta szeretnének megismételni.

Wieszt Ferenc tudomása szerint kilenc hajléktalan ellátó egység működik a Józsefvárosban, azaz itt koncentrálódik a fedél nélküli emberek ellátása a fővárosban. Wieszt elmondta, hogy a hajléktalan embereknek is az lenne fontos, hogy munkát és bért kapjanak, így értékesnek érezzék magukat. Meglátása szerint ez jelent igazi segítséget, kiutat.

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elismerte, hogy a közterületen található szemét felgyújtása valóban problémát jelent, ugyanakkor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a „guberálást” tiltó önkormányzati rendelet már hatályos.

8. Közterület-felügyelők

Sok panasz érkezett a kerületben a közterület-felügyelők tevékenységével kapcsolatban. A közterület-felügyelők intézkedéseivel szemben érkezett panaszok kivizsgálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ha érkezik bejelentés, a rendőrség intézkedni fog – ígérte Wieszt.

9. Bizalom

A Szomszédsági Tanács elnöke – saját, közvetlen tapasztalataira alapozva – jelezte, hogy nagy a bizalmatlanság az emberekben a rendőrséggel szemben. Azok, akik alapvetően ás általában bizakodóak, pozitív a hozzáállásuk is gyakran úgy gondolják, hogy „nincs értelme bejelentést tenni”. Frank szerint a térfigyelő kamerák is rombolják a bizalmat, mert az emberek úgy érzik, hogy csak a szabálytalanul parkolókat figyelik. Frank meglátása szerint a közösségi rendőrségi eszközök alkalmazása nagyon fontos, legnagyobb jelentősége pedig annak van, hogy a lakosok tegyenek a saját biztonságuk és környezetük érdekében a nyugati példákhoz hasonlóan. Számára leginkább égető kérdés az, hogy „hogyan lehet tenni a rendőrség felé irányuló bizalom megteremtése érdekében?”.

Wieszt Ferenc reflexiójában megismételte, hogy az eljárásokat jelentősen nehezíti, gyakran meggátolja, ha a sértettek, tanúk nem tesznek vallomást. Azonban az eljárások megakadásának okát a lakosok gyakran a rendőrség hibájaként értékelik, ez pedig bizalomvesztést okoz. Az osztályvezető hozzátette, hogy a rendőrség számára is nagyon fontos a jó kapcsolat kialakítása, szeretnének túllépni azon a szinten, hogy az állampolgárok leginkább igazoltatáskor vagy sértettként – tehát valamilyen negatív cselekménnyel kapcsolatban – találkoznak a rendőrökkel. A VIII. kerületi kapitányság törekszik arra, hogy megerősítse a gyalogos járőrszolgálatot, hogy közelebbi kapcsolatot alakíthassanak ki a helyi lakosokkal. Wieszt Ferenc ígérte, hogy – a konzultációs fórumhoz hasonló – valamennyi, a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági rendezvényen részt vesz.

 

V.       Konklúzió

Tóth Balázs meglátása szerint a fórum hasznos és eredményes volt. A résztvevő szervezetek igen aktívak voltak, a rendőrök pedig hasznos információkat nyújtottak. Természetesen az első alkalommal nincs lehetőség még a problémalista elkészítésére sem, nemhogy jelentős mennyiségű megoldási javaslat felvázolására.

A felvetett témák és érdeklődés – valamint a szervezőkhöz eljuttatott értékelések is – azt bizonyítják, hogy szükség van hasonló fórumok megszervezésére.

A fórum tapasztalatai alapján több olyan témakör:

§ bizalom és az intézkedések hatékonyságának összefüggései;

§ a hajléktalanság;

§ kábítószer és a Kék Pont Alapítvány tevékenységének ismertetése;

§ körzeti megbízotti tevékenység és a gyalogos járőrszolgálat;

§ gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdések;

is van, amelyet külön-külön alkalmakkor kell megtárgyalni.

 

VI.        A fórum résztvevői értékélése

A Józsefvárosi civil-rendőr konzultáción 44 meghívott vett részt, 17 civil szervezet, 2 oktatási-nevelési intézmény, illetve a helyi önkormányzat vagy valamely fővárosi vagy országos szervezet képviseletében. A megjelenteknek kiosztott értékelőlapot 23-an jutatták vissza kitöltve a Helsinki Bizottságnak.

1. Hasznosság

A kérdőív első blokkjában a meghívottak a különböző állításokat értékeltek egy hatos skálán, ahol az 1-es a teljes egyetnemértést, míg a 6-os a felvetéssel való maximális azonosulást jelentette. A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján a megjelentek többsége hasznosnak találta a konzultációt, illetve úgy látta szükség lenne ilyenre a jövőben is. Ez utóbbi kérdés osztotta meg legkevésbé a megjelenteket, a 23 válaszolóból 20-an adtak a szükségességet firtató kérdésre maximális 6-os pontszámot. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy egyik estben sem akadt 4-esnél rosszabb értékelés.  

 

 

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.   

     

 Az összes kitöltő válaszolt.

 

A rendőrségi tájékoztatóval szintén elégedettek voltak a megjelentek, az előadásokat követő beszélgetés illetve a Helsinki Bizottság előadásának megítélése kevésbé volt pozitív, bár ez utóbbiak esetében sem beszélhetünk negatív visszhangról, hiszen mindkét esetben a 4-es és 5-ös értékek voltak túlsúlyban. A meghívottak úgy ítélték meg, hogy a kérdéseik többségére választ kaptak, a 3-as és 4-es válaszok voltak a leggyakoribbak.

 

 

           Az összes kitöltő válaszolt.             

         

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.

 

 

 

 

2. Gyakoriság

A résztvevők szerint a témában gyakori konzultációra lenne szükség, a válaszadók 43%-a úgy látta minimum félévente, 52%-a szerint inkább háromhavonta kéne rá sort keríteni. Többen jelezték, hogy ennek szervezésében is szívesen részt vennének (a megkérdezettek 30%-a), de minden válaszadó legalábbis megjelenne egy ilyen eseményen.

3. Lebonyolítás

A lebonyolítással kapcsolatban ketten javasolták a konzultáció tematikus blokkokra osztását, minek folytán a civil szervezetek tevékenységi körük szerint szétválasztásra kerülnének. Emellett a konzultációt három meghívott is túl rövidnek találta, a hatékonyság érdekében az időkeret növelését vagy kevesebb téma felvetését tanácsolták. Volt, aki azon a véleményen volt, hogy az előadások, az írásban előzetesen feltett kérdésekre adott válaszok, illetve a szóbeli kérdések fázisait határozottabban el kéne választani.

4. Legérdekesebb

A fórum leghasznosabb hozadékát a rendőrökkel való kommunikáció megvalósulásában látták a megjelentek, ezt a válaszadók közül hárman is említették. A tájékoztató illetve a különböző statisztikák ismertetését ketten találták különösen hasznosnak csakúgy, mint a rendőrség kooperációra való nyitottságát. A meghívottak említették azt is, hogy érdekes ötletek hangzottak el és pozitív volt, hogy egy-egy kérdés több szempontból is megvizsgálásra került.

5. További javaslatok

A „hajléktalan-probléma” illetve a drogkérdés kezelésének szükségessége több értékelőlapon is szerepelt, ezt az illetékes civilszervezetek részvételével képzelnének el. A felek közti együttműködés javítását szintén fontosnak ítélték a kérdezettek, mind a rendőrség, mind a civilszféra, mind az önkormányzat részéről nagyobb fokú aktivitást tartanának kívánatosnak, ez az óhaj valamilyen formában szinte kivétel nélkül minden értékelőlapon szerepelt. Az észrevételek közt felmerült az is, hogy a rendőri vezetők mellett közterületi szolgálatot ellátó rendőrök megnyilvánulása is hasznos lenne.

 

 

 Szabó Gábor volt oly' kedves, és kikérte a tavalyi összesítőt a közteresek munkájáról - ami még nem mutatja meg, hogy milyen is az.

A parkolás az egyik kedvenc témám - nekik is, főleg a bilincselős része. Vannak szabályok, ami alapján lehet parkolni, az ezeket megszegőket pedig bírságolni. Az alábbi képeken egy rendkívüli helyzet látható: a KRESZ szerint a saroktól öt méterre kell parkolni, kivéve ha felfestés van.

Megállás

40. §

(5) Tilos megállni:

d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; 

A Bródy-Vas sarkán jól látható felfestés van, minden nap parkolnak ott autók, a pénzbeszedők mégis próbálkoznak. Kell a lóvé, na! 

Remélem, a tulaj fellebbezett a bilincs miatt. Arra is kíváncsi vagyok, a bilincselők milyen KRESZ tudással bírnak...Javasolnám a KRESZ ide vonatkozó részének kiosztását minden közteresnek, hogy a továbbiakban ne okozzanak felesleges bosszúságot a kerület lakóinak.

Na meg akkor hasznosan töltenék ki munkaidejüket. 

Vicces az is, hogy két honlappal bír a rendészet: az egyiken a parkolás kapcsán még mindig jól félretájékoztatják a laikust, a másikon már nincs ilyen segítség...

Átneveztékkeresztelték  a Köztársaság teret. Annyira fontos dolog ez, hogy a sok tisztséget betöltő polgármester idejét nem sajnálva saját kezével szerelte fel az első táblát:

 via

Sokáig éljen és virágozzék Pártunk és Kormányunk!

 Van a polginak egy személyes tanácsadója, Szabó Gábor, aki saját nevével kommentel a kerületi virtuális világban. Tudni kell még róla, hogy a liberális párt (amíg volt) tagjaként önkormányzati képviselőként ténykedett - eddig. 

Mostanság rendpárti lett. 

Gondolatai a civilekről és az együttműködésről a szoci fórumban olvasható - de mivel ott egy idő után törlik a régi bejegyzéseket (ez is megér egy misét, XXI. században nem képesek megoldani az archiválást), így ide átmásolom, mert megéri elmenteni.

Érdemes lassan szót váltani a civilekről, főleg a kerületiekről, és a velük kapcsolatos önkormányzati politikáról.

Mostanában több ponton fellángoltak viták, ugyanakkor együttműködés is kezdődött más területeken.

Érdemes tehát kicsit rendszerezni ezügyben.

Magánvéleményt fogok ismertetni, ám ezzel azonos tartalmú javaslatot fogok tenni a polgármesternek.

1. Az önkormányzat partnernek tekinti és segíti a civil szerveződéseket.

2. Az együttműködésnek vannak feltételei:
- a civil szervezet nem politizál,
- a civil szervezet saját profillal és spontán aktivitással rendelkezik,
- a civil szervezet az önkormányzattal való együttműködésben elvégzi vállalt kötelezettségeit,
- a civil szervezet partnerhez méltó viselkedést tanúsít az önkormányzat irányába: nyilvános bírálatot nem fogalmaz meg és nem működik együtt olyan civil szervezetekkel, melyek ezt teszik,
- a civil szervezet az önkormányzattól kapott anyagi és természetbeni juttatásokat kizárólag vállalt tevékenysége érdekében használja fel,
- a civil szervezet profilján túli vállalásairól az önkormányzatot tájékoztatja.

3. A feltételeknek megfelelő civil szervezeteket az önkormányzat együttműködési megállapodásban szabályozott módon támogatja.

4. Az önkormányzat a vele együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek listáját rendszeresen nyilvánosságra hozza.

5. Az önkormányzat az új együttműködési eljárás kialakításával egyidejűleg megszünteti az önkormányat civil pályázati rendszerét.

Röviden ennyi.

Szóval kuss, és akkor lesz pénz. 

Még egyszer: ez nem hivatalos, csak tervezet. Lássuk, hogy gondolkodik a Hivatal fő tanácsadója a civilekről: hű alattvalókat keres.

Biztosan talál is.