Kedves Lesley!

Köszönöm a népszerűsítést, bár már nem áll szándékomban választásokon indulni, úgyhogy tulképp hatástalan.

Az első három mondatodban két téves állítás sikeredett. Egyrészt nem mostanáig voltam képviselő, hanem 1998-tól 2007-ig, amikor is lemondtam a képviselőségről.

A másik, "újsütetű" rendpártiságomról...

Nos, memóriád megcsal, ugyanis a kerület közbiztonsági tanácsnokaként magam szerveztem meg a Józsefvárosi Közterületi Rendszert (2003), takaríttattam el az akkoriban nagyjából 100-as nagyságrendű zugárus sátorosokat, vívtam az ombudsmannal a kameraképek minél hosszabb idejű megőrzésének lehetőségéért, és szálltam harcba az önkényes lakásfoglalókat pátyolgató párttársaimmal.

A Te közéleti aktivitásod valóban újsütetű, valószínűleg azért tévedsz annyiszor.

Az általános lezlis fújoláson túl, konkrétan mi a problémád az írásommal?

@08.szabogabor: Kicsi fi(j)úú'ka...,
ismét "kicsi a zsömlye...,de nagy a pofátok...",ne legyen megint nevetséges
drága szabogabor...!

"a civil szervezet partnerhez méltó viselkedést tanúsít az önkormányzat irányába: nyilvános bírálatot nem fogalmaz meg és nem működik együtt olyan civil szervezetekkel, melyek ezt teszik, "

Mi van????

@08.szabogabor: A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.(wikipedia)
Miért ne foglalkozhatna a közügyekkel egy-egy civil csoport, szervezet? És ha foglalkozik, az miért lenne kizáró ok?
Számos olyan szakember dolgozik civil szervezetben, akinek adott esetben nagyobb szakértelme van bizonyos kérdésekben - vagy a képviselők mindenhez értenek?
Az, hogy nem kér a hatalom a más nézőpontból, már lassan megszokottá válik. Azt viszont nem várhatja el - még egy ilyen kis, kerületi szinten sem, hogy az emberek befogják a szájukat.

A pontosítást meg köszönöm, egyre több derül ki életutadból :)

@Lesley: A wikipediat nem naon célszerű túlhivatkozni, mert ez a szócikk itt egy ötödikes általános iskolai tankönyv szintje. Vannak a görögök, meg a türannosz, meg a demokrácia, meg a poliszok, meg a Periklész, meg a Miltiadész, meg a gonosz perzsák Dárius kincsével.

No ez azért ennél pár grádussal bonyolultabb, gondolom Te sem szeretnéd egy görög demokráciában rabszolgaként, vagy helótaként pörgetni a napjaidat. Az a demokrácia nem ez a demokrácia, az a politika nem ez a politika.

A politika a modern tömegdemokráciában egy szakma, amit hivatásosok gyakorolnak, feladatuk pedig felhatalmazás alapján választóik képviselete.

A civil szervezetek nyugodtan foglalkozhatnak, amivel jólesik, ám ha politzálni kezdenek, akkor oda a szüzesség. Attól még persze csak nyugodtan, legföljebb hiteltelenné válnak, de ez magánügyük, mivel közügyek képviseletére senki sem választotta meg őket.

Az önkormányzat természetesen nem korlátozza a civil szervezetek működését, ám azokkal, akiket együttműködésre érdemesnek tart, kölcsönös partnerségen alapuló együttműködést folytat. A partnerek pedig tiszteletben tartják egymás érdekeit és jó hírét, nyilvánosság előtt nem ekézik egymást.

Ha a civil szervezet mégis ilyesmit csinál, akkor sem lesz semmi baja, csak az önkormányzat a továbbiakban nem működik vele együtt.

Igazából nem értem, mi a probléma. A civil szervezetek végzik a dolgukat, abba senki nem szól bele. Ha valamelyik olyan nívón teszi ezt, hogy az önkormányzat támogatásra érdemesnek gondolja, akkor a szervezet eldönti, hogy akar-e partnerré válni - ezzel természetesen kölcsönös függésbe kerülni, csakúgy, mint az élet bármely területén a partnerek teszik -, vagy nem. Ha igen, akkor evezünk együtt, ha meg nem, akkor mindenki teszi tovább a dolgát.

@08.szabogabor: "Az önkormányzat természetesen nem korlátozza a civil szervezetek működését"
Vs.
"a civil szervezet ... nyilvános bírálatot nem fogalmaz meg és nem működik együtt olyan civil szervezetekkel, melyek ezt teszik"

Nincs itt némi ellentmondás? Ilyen alapon a VEKE nem vehetett volna részt a paraméterkönyv kialakításába, csak mert kritizálta a BKV-t.

@08.szabogabor: megpróbálom megmagyarázni még egyszer.

Nézzünk egy példát: van egy civil mozgalom, ami mindenféle környezetvédő, -szépítő, -jobbító célokat tűz maga elé, mert tagjai erre kattannak. Mondjuk nyélbe üttök velük egy partnerségi megállapodást, hogy lepusztulófélben levő kieső téren kapnak egy szutykos szuterént, cserébe rendbe szedik a teret, és ezután figyelnek a rendben tartására. Ez az együttműködés renben működik, de tegyük fel, ugyanez a szervezet - tagjainak személyes meggyőződéséből fakadóan - elítéli mondjuk egy eddig zöld terület beépítéséről hozott döntéseteket. Szerinted onnantól hogy ti amúgy partnerek vagytok, példaszervezetünknek le kellene nyelniük a békát, és keményen kussolni, különben az utcán találják magukat. Vagyis nemcsak a közvélemény, de saját maguk szemében is lehúzhatják a hitelüket a vécén - mert veled, a hatalommal partnerkedtek.
Igen, az a baj, hogy ahogy a te eszed jár, annak semmi de semmi köze a demokráciához, mivel a partnerség legtöbb esetben arról szól, hogy az önkormányzat (aka választott hatalom) anyagilag támogat egy arra valamiért érdemesnek tartott civil szerveződést. Tehát pénzről van szó, amit a népakarat által rádruházott hatalommal te csak annak adsz támogatásként, aki onnantól bármilyen döntésed kapcsán, sőt egyáltalán bármilyen közügyben kialakult - veled esetleg eellentétes - véleményét véka alá rejti. Vagyis amiről te beszélsz, az nem egy partneri, hanem egy hűbéri viszony. Igen, amiről te beszélsz, az nem demokrácia, sem ókori görög, sem modern értelemben, az bizony szörnyen sötét feudalizmus.
Csak egy nagy baj van ezzel. Az az alapvetően feudalista társadalom, ahol 4-8 évente újraválasztják a földesurakat, financiálisan életképtelen. Csődbe fog menni.

@08.szabogabor:

"A politika a modern tömegdemokráciában egy szakma, amit hivatásosok gyakorolnak"

Igen, olyan hivatásos kurvák mint te.

@08.szabogabor:

Ezt az elitista gyökér dumát

kedves Gábor,

A civil szervezet tényleg nem politizál, de egy kontroll a hatalom felett. Az említett példában fel kell hívnia a figyelmet a tevékenységével össze nem egyeztethető beépítés ellen. Hiszen a szervezet feladata a zöld védelme, amit az önki be akar építtetni...természetesen, ha az önki is partner meg lehet találni az elfogadható kompromisszumot, hogy kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. A civilek nélkül csak a kecske lakik jól:)

Ez a szerencsétlen azt próbálja elhitetni, hogy aki a közösségért tevékenykedik, az mindenben egyetért az aktuális hatalommal, ha támogatást is akar kapni hozzá a köz pénzéből.
Aki nem ért egyet a hatalommal, az nem jogosult támogatásra, bármennyire is hasznos, vagy hiánypótló a tevékenysége, vagy a hatalom hibáit próbálja korrigálni.
De hát minek is civil kezdeményezés, ha minden a hatalomtól függ úgyis?

Röviden és tömören: "Támogatom, Tiltom, Tűröm".

Hasonlóan, ahogy a civil-, jog- és érdekvédő és szakszervezeti mozgalmakhoz viszonyult mind a kommunista diktatúra, mind a náci rezsim.

Most már egyértelműen a napnál is világosabb, hogy Kocsis körzetvezető és "sleppje" semmilyen szinten nem tűri az ellenvéleményt, a kritikát. Tulajdonképp Szabó Gábor önmaga is adott egy bizonyos választ arra -valamint részben bizonyítva is-, hogy miért is FideSS a FIDESZ. Kocsis körzetvezető a kerületben pontosan ugyanazt a stratégiát követi a politikától aránylag független civil és érdekvédő szférával szemben, mint a zOrbán-qrmány (lásd: Cezarátus) országos szinten a szakszervezetekkel, jogvédőkkel és érdekvédelmi szervezetekkel. Fel- és megvásárlás, zsarolás, megfélemlítés - és ha másképp nem megy, akkor majd a visszamenőleges jogalkotás általi kriminalizálás. Tulajdonképp a jog eszközével és eszközrendszerével, illetve a jogalkotással való visszaéléssel elkövetett erőszak. Isaac Asimow óta tudjuk, hogy az erőszak a gyengék végső menedéke...

@08.szabogabor:

A döntések joga általában egyértelműen a politikusoké és a vezetőké. A rossz döntések kockázatának csökkentése miatt van szükség arra, hogy a polgárok figyelemmel kísérhessék és kommentálhassák a döntési témákat. Kizárólag a négyévenkénti választás azért nem elég, mert a döntéshozók tévedése vagy visszaélése nagy kárt okozhat, melynek utólagos korrekciója drága, vagy akár lehetetlen.

Józsefvárosban erre konkrét példák vannak, az is baj, ha a döntéshozók nem tanultak ezekből, és tévedhetetlennek hiszik magukat, és az is baj, ha nagyon is tudják, hogy vannak problémás döntéseik, és ezért törekednek a polgárok figyelmének és kritikájának kikapcsolására.

Mondok egy példát, melynek kapcsán szeretnék kérdezni Szabó Gábortól (és véleményt kérni bárkitől).

2009-ben az önkormányzat módosította a szervezeti és működési szabályzatát, ennek során hatályon kívül helyezte a vagyonkezelésre és a közbeszerzésekre vonatkozó rendeletét, újat pedig nem alkotott. Én ezt gyakorlatilag véletlenül vettem észre, a hivatal egyik osztályvezetője ugyanis a megszüntetett rendeletre hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy korlátozták egy másik - engem közvetlenül érintő - döntés nyilvánosságát, és utánanéztem a hivatkozott jogszabálynak. Mivel az szmsz, a vagyongazdálkodás, a közbeszerzések szabályozása az önkormányzat működésének legfontosabb ügyeire vonatkozik, levelet írtam néhány hivatali vezetőnek és politikusnak, kérve őket a jogbizonytalanság megszüntetésére. Kezdetben nem reagáltak, illetve ellentmondásos, megoldással nem kecsegtető válaszokat küldtek. Ezért kénytelen voltam jogi eljárással fenyegetni őket, ha nem járnak el felelősen. Ezt követően újra a képviselők elé terjesztették az ügyet, és - más, időközben általuk megtalált hibákkal együtt - korrigálták a rendeletüket, az előterjesztésben megemlítve és megköszönve, hogy jeleztem a hibát. Tapasztalatom szerint az észrevétel figyelembe vételéhez döntően hozzájárult, hogy az egész ügyet kezdettől nyilvánosságra hoztam a blogomban.

A testületi dokumentumokból az is kiderül, hogy a hibás szervezeti és működési szabályzat azután született, hogy a döntésre jogosult képviselők a tervezetet helyszíni kiosztással kapták meg az előterjesztőtől, és a tanulmányozására öt percet kaptak.* A szervezeti és működési szabályzatot koncepcióját egy tanácsadó cégtől vásárolták, a szövegét pedig egy jogi tanácsadó ellenőrizte, akit azért fizetnek, hogy a rendelettervezetekben ne legyen hiba. A gyakorlat megmutatta, hogy ez önmagában nem garantálta, hogy ne maradjon benne komoly hiba. A politikusok egy konfliktusa kapcsán** később az is kiderült, hogy a jogbizonytalanságot okozó szervezeti és működési szabályzatról gyakorlatilag a képviselők helyett egy szűk körű informális vezetőség egyezett meg. Ennek tagjai közül Kocsis Máté, Szabó Gábor, Molnár György neve vált ismertté, akkor egyedül Kocsis Máté rendelkezett önkormányzati tisztséggel, a többiek csak párttisztségeket viseltek. A gyakorlat megmutatta, hogy a döntések erős központosítása, a döntésre feljogosított képviselők gyakorlati beleszólási lehetőségének súlyos korlátozása szintén nem adott garanciát arra, hogy a szabályozásban ne maradjon komoly hiba.

Szóval a kérdéseim, elsősorban Szabó Gábornak:

- Az szmsz hibájának észrevételezése, a vagyonkezelés és a közbeszerzés szabályozási bizonytalanságának megszüntetése kapcsán politizáltam-e?

- Konfliktusról vagy együttműködésről volt-e szó a történetben?

- A javasolt alapelvek értelmében, ha én egy civil szervezet nevében léptem volna fel, akkor az én szervezetemet, vagy a velem együttműködő másik civil szervezetet, kizárná-e a támogatásból, hogy észrevételeztem a fenti hibát?

*A testületi dokumentumokat az önkormányzat évekig, a vonatkozó törvényt megsértve, nem hozta nyilvánosságra, a szabályok betartásának kikényszerítését ebben az évben a másik jelentős sikeremnek tekintem.

**A politikusok konfliktusa azzal volt kapcsolatos, hogy az önkormányzat tanácsnokának a véleményét nem kérték ki egy döntésben, amely az szmsz szerint enélkül nem születhetett volna meg. Mint kiderült, azért nem kérték ki, mert Szabó Gábor úgy emlékezett, hogy az informális megállapodásban ez a jogosultság nem szerepelt. A hivatal pedig a későbbi döntések során a Szabó Gábor emlékezetének, nem pedig az szmsz rendelkezésének megfelelően járt el.

@08.szabogabor: Kicsi fi(j)úú'ka...,
nézzen mán tükörbe,magán röhög ismét egész (józsef)'város...!

@08.szabogabor:

Nekem pedig az ön szövege a demokráciáról és a döntéshozatalról tűnik falvédő egyszerűségűnek.

Ráadásul az az ember írja, aki folyamatosan azt a benyomást kelti, hogy döntő befolyása van a mindenkori polgármesterek és képviselő-testületek döntéseire. Miközben választói felhatalmazással évek óta nem rendelkezik, a jogi-adminisztratív felhatalmazása pedig nem világos. A szövegeiből az derül ki, hogy amikor egyáltalán lehet tudni a rögzített jogköreiről, az több kötelezettséget és kevesebb jogot ad önnek, mint amivel az elmondása szerint rendelkezik, és hogy az önkormányzatnál ezt tartják megfelelőnek a hatékony döntésekhez.

Az önkormányzatra nézve ez szerintem meglehetősen veszélyes, csak találgatni tudom annak a lehetséges okait, hogy miért engedik önnek ezt a szerepet.

Az egyik ötletem, hogy válsághelyzetekben és írásban, úgy ahogy, de ön jobban kommunikál, mint mások. A polgármester például, ha nem panelekből építkezik, akkor hajlamos az indulatainak engedni, és az ilyen közlései lényegesen kiegészítik és részben módosítják a számára kiszámítható körülmények között tett közléseit. Ráadásul a polgármesternek számos kérdésben valóban nem dolga rendszeresen kommunikálni, az a döntéshozók és az intézményrendszer különböző részeinek a dolga volna kinek-kinek az illetékességi területein. Ön pedig a mindenkori önkormányzati döntéshozó többség kommunikációját lényegében egy személyben látja el a visszaszólásra lehetőséget adó nyilvánosságban. Ebből számos kompetenciabeli és hitelességi probléma adódik, ahogy erre többen régóta figyelmeztettünk. Érdemes volna a döntéshozó többség és az intézményrendszer több képviselőjét nyilvánossághoz engedni, illetve rávenni arra, hogy vállalják a kommunikációval járó erőfeszítést és felelősséget. Ehelyett, úgy látszik, egyelőre inkább a döntéshozóktól és a közvetlen környezetüktől független nyilvánosság nehezítését tartják célravezetőnek.

A másik ötletem, hogy a döntéshozóknak esetleg takargatnivalójuk van olyan kérdésekben, amelyben ön információval rendelkezik. Elsősorban az előző két ciklus polgármesterei és alpolgármesterei által kötött tanácsadói szerződésekre gondolok. Az elmúlt két év internetes kommunikációjából az derült ki számomra, hogy a pártokon belül és pártok között is rendkívül tagolt érdekszerkezetben informális alapszabály volt, hogy egymás szerződéseiről nem érdeklődtek, pedig a szerződéseket az adott tisztviselő felelősségébe tartozó, de mindenkit érintő önkormányzati feladat ellátásának támogatására kellett kötniük. Amikor csak felvetődött a tanácsadói szerződések kérdése, a szereplők hajlamosak voltak hisztérikusan reagálni, fenyegetőzni, az általuk szóvá tett problémás ügyekről azonnal elhallgatni. Több hasonlónak tűnő szerződés ügyében más kerületekben büntetőeljárás indult, az ebben a kerületben indult büntetőeljárás pedig - éppen az ön információja szerint - megmagyarázatlan okból megszűnt. Az is kiderült, hogy ön - a korábbi polgármester és ügyvezető polgármester bizalmi embereként - átfogó információkkal, talán a legátfogóbb információkkal rendelkezik ezekkel a szerződésekről. Mindenezek alapján elképzelhető, hogy a kerületi döntéseket meghatározó szereplők bizonyos függésben vannak öntől. Ennek a gyanúját természetesen szintén a tanácsadói szerződések nyilvánosságával - az adatszerű információkon kívül az egészen rövid, a köznapi ember számára is érthető indoklásával - lehetne eloszlatni, amit szintén többen többször javasoltunk, egyelőre eredmény nélkül. Ehelyett a számos fontos döntés bizottsági delegálása, és az adatnyilvánosságra vonatkozó jogszabály szűkítő értelmezése révén a jelenlegi tanácsadói szerződésekről való tájékozódást is nehezítik.

Hmmm... Elég soványka termés az Index címlaphoz képest. A hazai állandó ilyen-olyan csevejtársakon kívül mindösszesen 5 fikázó külső komment.

Úgy tűnik, a szándék ellenére nem igazán verte ki a biztosítékot a széles net-közvéleményben a civilekkel kapcsolatos írásom. Hát ez öngól.

Hogy tovább fokozzam a feszelyt:

Lesley, Neked biztos megvan az, hogy hányan látogattak a blogra az Indexes címlap időszakban. Ha ezt a számot megadnád, megköszönném.

@vajdapeterutca:

Első bejegyzésére:

Mivel Ön nem civil szervezet, és nem rendelkezik együttműködési megállapodással, ezért a kérdésföltevése rossz analógia, erősen kimódoltnak tűnik.

De ugorjunk át ezen: ha Ön civil szervezetként nem rendelkezik együttműködési megállapodással, akkor azt mond ami jólesik, politizál, kritizál, ami a csövön kifér. Ha pedig Ön együttműködő partner, akkor nincs szüksége külső kommunikációra ahhoz, hogy a véleménye, észrevétele eljusson a döntéshozókhoz.

Második bejegyzés:

Nagy része önismétlés, amire már ezerszer reagáltam, találgatásai pedig a nattyon hideg kategóriába sorolandók.

@08.szabogabor:

Pedig az érdemi mondanivaló a közösséget érintő bármely ügyben gyakran együtt tartalmazza a konfliktus és az együttműködés elemeit. Ezért a Lesley felvetése bizony sokkal pontosabb és életszerűbb, mint az öné.

Ennyi mondanivalója van az önkormányzat alaptevékenységeit érintő ügyről egy olyan embernek, aki úgy állítja be magát, mint aki minden döntést az elsők között befolyásolt, és a jelenlegi polgármesternek is szinte mindenben tanácsot ad?

A második bejegyzést nem is azért írtam, hogy ön újat reagáljon, és nem is az Index-címlapnak. Tanulságos, hogy a független nyilvánosságból ezek keltik fel a szimatát. Hanem azoknak a jelenlegi érintetteknek, akik más tartalmas kommunikációs forma hiányában, a Lesley blogjából tájékozódnak az önkormányzat (vagyis a munkahelyük, az üzletfelük, a politikai szövetségesük vagy versenytársuk, az elemzésük tárgya stb.) történéseiről, vagy akik a jövőben keresnek forrásokat a józsefvárosi önkormányzatnál történtek értelmezéséhez. Úgy látszik, még nem tudják, hogy a Google által kereshető archívum és az emberek hálózataiban útjára induló információk sokkal fontosabbak, mint az Index-címlapon való megjelenés.

@vajdapeterutca: Aranyos ez a mostanában mantrázott motívum, az "úgy állítom be magamat, mint aki..., stb.".

Semilyennek nem állítom be magamat, Ön kezdte el anno az életrajzomat írni, és akkor még az volt a problémája, hogy nem tisztázott a feladatköröm, meg mit csinálok egyáltalán. Mikor pedig sok konkrét téma kapcsán ezeket elmondom, akor pedig "beállítom magam" valamilyennek. El kéne dönteni, melyik a proritás, mert ez egyszerre nem megy...

A másik visszatérő motívuma a "miért csak én kommunikálok" témakörbe tartozik. Nos, tisztázzunk valamit. Értem én, nem olyan nehezen átlátható, hogy Ön sokkal jobban szeretné, ha több szálon jönnének ki az önkormányzatból infók.

Világos, hogy egy ideje beakadt, nem tud jó nyomozóként ellentmondásokat felfedezni különböző személyek állításai között, majd azokat szembesítve újabb információkhoz jutni.

Ebben a témában egy ideje tulajdonképpen nekem csak címzi az írást, de a valós szándéka valamilyen belső, más szereplő netre vontatása. Hátha valaki hiúsági okokból szintén megjelenik, és akkor kezdődhet a megosztósdi.

Higyje el, az ilyen kétlépéses taktikák nagyon átlátszóak, és inkább mulatságosak, mintsem eredményesek...

Mielőtt a posztban olvasható magánvéleményt ily kidolgozottságában tárgyalja a helyi politika, megismerhetne néhány anyagot. Higgyék el, bár kicsit több idő, nem ártalmas az egészségre, gondolkodásra ez sem: www.civiljogok.hu/tudastar/helyi-erdek-helyi-ertek-tanulmany-civil-onkormanyzati-egyuttmukodesrol

Nem fikázó kommentek azok, hanem bekiabálások hogy "látszik a tükör!" amikor a tanácsadó polgártárs cibálja kifelé a politikai nyuszit az önkormányzati kalapból.

Rodolfó legalább kiváló szórakoztatóművész volt, és annyira hivatásos hogy még azt is mondhatta: "a kezemet figyeljék mert csalok". A tanácsadó polgártárs esetében még a száját sem kell látni ahhoz hogy egyértelmű legyen: hazudik.

@08.szabogabor:

Hm és hm. Én úgy gondolom, és számos esetben tapasztalom, hogy az önkormányzat dolgozói megoldani akarják a problémákat, nem pedig elbliccelni a megoldást. Valamint hogy ha valaki érdeklődik a munkájuk iránt, és visszajelez nekik, akkor örülnek neki, időnként egészen meglepő mértékben. Nagyon magányosak tudnak lenni a problémáikkal a beosztott dolgozók is, a vezetők is (sőt ha az utóbbiakkal beszélek, akkor időnként hozzáteszik, hogy ők érzik aztán igazán magányosnak magukat). Az, hogy az önkormányzat képviselői a választóikkal, az intézmények az ügyfeleikkel és egymással kommunikáljanak sokféle témáról és formában, a hatékony működésük alapvető feltétele. Ezen nem változtat sem az, hogy ki milyen többséggel vezeti az önkormányzatot, sem az, hogy milyen ki milyen tanácsadói vagy egyéb felhatalmazással rendelkezik. Döntő részben a szolgáltatások és az ügyvitel technológiáján múlik.

Sajnálom, ha ön az önkormányzatot egyfajta ostromlott várnak tekinti, ahová azok, akiknek ott tisztségük vagy állásuk van, be kell zárkózniuk, nehogy - ahogy ön írja - "kijöjjenek infók az önkormányzatból". Én ügyfél vagyok, nem kell velem szóba állni ettől különböző minőségben, de kevésbé sem. Nem tévesztem össze magam semmilyen illetékessel, ahogy időnként a fejemhez vágják, és közvetlenül eszem ágában senkit ellenőrizni, ahogy szintén a fejemhez vágják. Miközben természetesen minden ügyfél egyfajta ellenőrzést jelent, aki él a jogaival, észrevételez, kérdez, válaszokat vár. Ahogyan az önkormányzat tisztviselői és intézményei egymással és az ügyfeleikkel beszélnek, annak jelentős része megjelenik a nyilvános dokumentumokban és rendezvényeken, és én is meg tudom figyelni, ahogy bárki más. Alaptalan tehát azt sugalmazni, ahogyan már többször történt, hogy valamiféle különleges elbánást igényelnék. Eszemben sincs.

Az "úgy állítja be magát" fordulat a szabatosság miatt van. A polgármester az egyik utolsó testületi ülésen valóban közölte, hogy nagy felhatalmazást adott önnek, de ennek szabatos leírása továbbra sem ismert. Az illetékességi körei az önkormányzat működésének jelentős részét lefedik, miközben még ha akarna, sem adhatna önnek felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat összes jelenlegi és jövőbeli döntését közölje, hiszen arra a polgármester is csak a képviselő-testülettel együtt jogosult. Az elmúlt évek néhány konkrét történetében az ön formálisan rögzített illetve a saját elmondása szerinti hatásköre jelentősen eltért, ami egyáltalán nem volt mindegy a kimenetel szempontjából, és óvatosságra int a további állításait tekintve is. Mindezért együtt az óvatos fogalmazás: amit ön ír, az nem több és nem kevesebb, mint egy a döntéseket valamiképpen befolyásoló ember érdekei és felfogása szerinti tényközlések és értelmezések.

Azt alaposan megtapasztaltam, hogy a kerületben aktív pártok és szereplők közös kommunikációs tabuja az elmúlt két ciklus személyes jövedelmeket biztosító tanácsadói szerződései, máig terjedő következményekkel. Megértettem, hogy ezeknek a tisztázását sem a szocialisták, sem a fideszesek, sem a volt szadeszesek nem fogják elvégezni, mert úgy ítélik meg, hogy ellentétes az érdekeikkel. Pont, és innentől kezdve ebben a civilek tudnak lépni. Megosztósdi nincs, ami eredetileg sem szándék, mert az az átláthatóság.

Nincs megosztósdi a többi kérdésben sem, mert ott a szándék a problémamegoldás. Az megint nem az én bajom, hanem azé, aki magára veszi, ha a problémamegoldás iránt érzéketlen, és csak a személyes következményekkel járó jogi eljárásokra mozdul. Így jártam például a korábbi hozzászólásban összefoglalt ügyben, amely végül együttműködéssel és pozitív kimenetellel zárult. Önmagában a vagyonkezelés és a közbeszerzés jogszabályi hátterének elbizonytalanítása nem hozta azonnal izgalomba az illetékeseket. Más ügyekben nem volt pozitív kimenetel, és az nem csak a múlt, hanem a jelen is.

Tavaly nyáron, amikor engem ön összeugrasztós manipuláció technikákkal és cinkelt lapokkal való játékkal vádolt, a közéleti kérdésekkel való foglalkozást pókerjátékhoz hasonlította. Hónapokkal később közölte, hogy úgymond bedőltünk egy zugügyvédtrükknek, amelyet azért alkalmazott, mert egy hatalomtechnikai játszmában ki akarta deríteni, ki tett büntető feljelentést a volt polgármesterrel kötött tanácsadói szerződés ügyében. Én pedig egyáltalán nem éreztem úgy, hogy bedőltem volna, ezzel szemben ámulva figyeltem, milyen preferenciákat követ és milyen módszereket enged meg magának egy az ön szerepkörében lévő ember. Sokat tanultam belőle. Láttam, hogyan használta többször is a szocialisták fórumát a politikus partnerek elhallgattatására. Ön most újra azt vélelmezi, hogy meg akarom osztani az önkormányzati szereplőket. Mi okom volna elhinni, hogy ezúttal legalább őszintén gondolja, amit ír - ha a saját szándékaim ismeretében állíthatom is, hogy rosszul gondolja - és nem egy újabb zugügyvédtrükköt alkalmaz?

Most reagálok arra a közlésére, hogy a közterület-felügyeletnél augusztustól biztosítják a bejelentések jogszabály szerinti nyilvántartását és megválaszolását. Nagyon örülök, és a személyes sikeremnek is tekintem. Természetesen fogalmam sincs, hogy hány esetben történt visszaélés, ahogy erről senki másnak nem lehet fogalma. A két év óta folytatott levelezésem ugyanakkor bizonyítja, hogy a hivatali eljárások lehetővé tették a visszaélést, és mindeddig semmi jelét nem adták, hogy jelzések nyomán intézkedtek a visszaélés lehetőségének megszüntetése érdekében. Beleértve önt, aki régóta befolyásos tanácsadó a területen, és néhány hónapja is gúnyosan utasította vissza, hogy a közterületi hatóság eljárási részleteivel bíbelődjenek. Ha úgy tetszik, nagy fejlődés, a civil figyelem, az internetes nyilvánosság, a döntésre jogosult vezetők együttműködésének szép példája. Ha úgy tetszik, nagyon furcsa, hogy közrendvédelmi évet lehetett hirdetni úgy, hogy az illetékes hatóságuknak ez az alapfolyamata nem volt rendben, és a programban eredetileg nem is tervezték, hogy megjavítják.

Ellentmondásokat egyébként keresés nélkül is bőven találni. Nem kell hozzá úgymond összeugrasztani embereket, ugyanazok az illetékesek a saját szavaikkal is gyakran ellentmondásba kerülnek. Ebben is segítene ám a nyilvánosság előtti tréning, és a cinkelt lapokról való lemondás.

@bizottsagiirnok: Tanulságos olvasmány:) Ajánlom minden kritikusomnak, meglepődéssel fogják tapasztalni, hogy mily nagy az összhang a civilekkel való együttműködési javaslatom, és ezen tanulmány állításai között...

@vajdapeterutca: Bizony, a politika - elsősorban a politics része - sok esetben pókerjátszma, mint ahogy az akciókutatás módszertana is hasonló.

A közterületi adminisztrációval kapcsolatban. Ön itt összekever ismét dolgokat. Természetesen augusztustól nem az lesz az újdonság, hogy regisztráljuk a bejelentéseket - amit eddig is tettünk, szerintem igen alacsony hibarátával -, hanem az, hogy folyamatkövetésre és dokumentálásra térünk át, elsőként az önkormányzati közterület-felügyeletek közül.

Ez azt jelenti, hogy a bejelentéstől az intézkedésig tartó út egy logikai és dokumentációs "dobozba" kerül, így bármilyen intézkedés lekövethető. És bár szép példája lenne a döntéshozók és a civilek együttműködésének, de ez a működési szisztéma jó előre meg lett tervezve és a megfelelő időszakra ütemezve. Egy új eljárási rendet akkor közlünk, mikor ahhoz a pénz-paripa-fegyver rendelkezésre áll. Ez mostanra vált biztossá, úgyhogy most hoztam szóba.

Akkor olvassák a kritikusok, ők is úgy látják-e. Vagy egy újabb póker? A magánvéleményen én nem akarok rugózni, nem olyan fontos. Majd az önkormányzaté, már ha lesz valaha.

08.szabogabor: Néha olyan népmesei az a kép, ami a hozzászólásaiból kiderül az önkormányzat munkájáról meg az azt nehezítő megátalkodottakról. Az a mese jobban tetszik nekem, melyben a kényszerű inasévei alatt rájön a legkisebb gyerek, hogy kitaláltak és működtetnek normális rendszereket máshol. Pech, hogy a környéken a Csipkerózsika a sztár.

Az utolsó előtti bekezdéséhez: Tök jó, hogy elsőként folyamatkövetnek és dokumentálnak, de mi lesz a kutyaszarral, szeméttel, stb. Minőségbiztosítás ide-oda, a mai napig 2 kaput nyitnak a Mátyás téren a 4 helyett, és sorolhatnám. Szavak-szavak-szavak. Önmagukban nem állnak meg, és nem is nagyon fontosak.

@08.szabogabor:

Nos, akkor úgy látszik, mindenki boldog, legalábbis az eltérő közlésig.

A vagyongazdálkodási és közbeszerzési rendelet hatálytalanításának, majd a hatálytalanítás hatálytalanításának a történetét viszont mintha olcsón passzolta volna. Pedig ez egy modell, bármely szervezet belefuthat hasonlóba, amelynek emberekhez és intézményekhez köze van, és vannak fontosabb dolgai, mint hogy az önkormányzat valamely befolyásos emberének nehogy kellemetlenséget okozzon. És persze tök mindegy, hogy az adott esetben én nem szervezet voltam. A mások történeteire is kiterjed a hatásköre, vagy csak az ön által válogatott esetekre?

@bizottsagiirnok: Most mondjam azt, hogyha a hajléktalanaok száma a kerületben az ötödére csökken, akkor a felszabaduló kapacitás látványos javulást fog eredményezni sok területen?

@vajdapeterutca: Direkt nem válaszoltam, ugyanis mivel Ön abban az esetben partner volt, magamra is kötelezőnek érzem a "partnert nem ekézünk" tézist.

De ám legyen.

Tévedései:

Ön összekeveri az SZMSZ-t a Hivatal szervezeti felépítésével. Ez nem ugyanaz, az SZMSZ-nak egy részhalmaza csak a hivatali szervezet, annak csak az egyik melléklete. Az SZMSZ készítésébe semilyen külső tanácsadó céget nem vontunk be, azt a politikai vezetés közvetlen adminisztratív háttere írta. A hivatali szervezetre vettünk igénybe külső tanácsadót.

Mikor egy új SZMSZ-t írunk, akkor a régi hatályát veszti. Mivel az SZMSZ rendelkezései sok más rendeletet is érintenek, ilyenkor készül egy tételes lista a hatályukat vesztő paragrafusokról, ami igencsak hosszú. Itt, a hatályukat vesztő paragrafusoknál hibázott a jogi kontroll, az egyik hatályát vesztő rendelkezést elszámozták. Olyannyira egyébként, hogy végül mégsem vesztette hatályát a vagyonrendelet, mert az elszámozáson belül is volt elírás, a hivatkozás dátuma is hibás volt, így, ami hatályát vesztette, az a rendelkezés nem is volt.

Mivel azonban egy hibát nem érdemes jogászkodással kezelni, ha annak van ennél egyértelműbb javítási lehetősége, ezért újra testületre került.

Egy előterjesztést meglehetősen sokan néznek át dokumentáltan, mire az az előterjesztő elé kerül aláírásra. Teljesen kiszűrni a hibákat nem lehet, ám nem az a jellemző, hogy véletlenül lenulláznánk rendeleteket.

Egy új, minden frakció számára támogatható SZMSZ megírása és elfogadása hosszú és összetett feladat, hiszen az önkormányzat egyik alapdokumentuma. A politika és közvetlen adminisztratív háttere ez esetben a folyamatos egyeztetéseken formálódó anyag kodifikálásával volt elfoglalva, nem a hatályvesztési záradékkal.

Kiesett egy kontrollpont a rendszerből. A hivatal által szakmailag jóváhagyott anyagok még a politikai kabinetek szűrőjén is fennakadhatnak, itt azonban a kabinetek a kéthónapos reggeltől-estig tartó munkától egyszerűen hullafáradtak voltak. A végső szűrés minden más esetben működik, itt nem működött.

Az észrevételt megköszöntük, a hibát javítottuk.

Simán előfordulhat egyébként, hogy egy ekkora léptékű és jelentőségű ügyben maradnak egyéb, kevésbé feltűnő hibák, vagy félreérthető megfogalmazások. Egy jó és konszenzusos SZMSZ egyszerűen túl nagy léptékű ahhoz, hogy hibátlan legyen. Csiszolni folyamatosan szükséges, ha hibát észlelünk, akkor javítjuk.

Teljesen téves az a megállapítása, hogy nem az SZMSZ szerint járunk el. Révész Márta példája is inkább nem egyértelmű megfogalmazásról szól, mintsem valós ellentmondásról.

Két éve működünk mindig, minden ponton az SZMSZ szerint. Ez idő alatt hoztunk párszáz testületi és polgármesteri döntést. Azon SZMSZ szerint, amelyen pár ponton finomítottunk, de lényegét tekintve változatlan.

Nem lényegtelen momentum, sőt, hogy ez egy ritka madár. Olyan SZMSZ, amely konszenzusos és nem többségi elvű. Olyan SZMSZ, amit nem kellett újraírni a választások után, ellentétben szinte minden más kerületével, ahol az új ciklus első feladata új, többségi elvű szabályok kodifikálása. A gyakorlat szerint az SZMSZ-ünk időtállónak bizonyult.

Ja igen, mindkettejüknél szerepel az ostromlott vár kategória...

Nem tekintjük ostromlott várnak az önkormányzatot, az egyutas kommunikációt nem aggodalom, hanem célszerűség vezérli.

Ezzel együtt ostromlóban éppenséggel nincs hiány. A ciklus kezdete óta a kerületi vezérkar minden tagját többszörösen is feljelentették már mindenhol, ahol csak lehet. Néha meglehetős önuralmat igényel, hogy az ember ne csapjon vissza ugyanabban a műfajban, mint amilyenben támadják.

Pláne, ha még tudja is, kik mozgatják a szálakat és kik a végrehajtók, és még azt is, hogy mily könnyen sebezhetők pont azon kérdéskörökben, melyekben minket szeretnének besározni. Nem megyünk le kutyába, még akkor sem, ha néha föltámad a ragadozó ösztön...

Szóval, ne gondolják azt, hogy amiről nem tudnak, az nincs. Pl. az ellenem a háttérben folyó hadjárat összefüggést mutat blogolási tevékenységemmel. Még a kerületi web2 felületein is megjelenik olykor olyan nick, aki IRL nem áll meg a kommentelés szintjén.

Akik politikailag súlytalanak bizonyultak, megpróbálják a Máté közvetlen környezetét kilőni nem politikai módszerekkel. Ha kicsit jobban ismernék a szereplőket, akkor tudnák, hogy ez erősen kontraproduktív, dehát nem véletlenül bizonyultak politikailag súlytalannak.

Most épp eljutottak a Magyar Narancs egyik újságírójához. Kapott a Máté egy kérdéssort, ami nagy egybecsengést mutat korábbi feljelentések tárgyaival, mondhatni hajszálpontos az átfedés. Kínos sztori lesz, ugyanis a kérdésekben szereplő tényállítások többnyire tévesek, amiből aztán nem nagy művészet kikövetkeztetni, hogy kik lehetnek az informátorok.

Érdekes lesz megfigyelni,, hogy a nari vajon bedől-e a manipulációnak, és legyárt-e egy hibás adatokon nyugvó koncepciót, vagy visszapasszolja a lasztit kedves amatőr focistáinknak.

Szóval nemcsak a web2-n zajlik ám az élet...

Sajnos a legtöbb dologban oda jutunk, hogy most csaknem tökéletes minden, de mindjárt még ennél is sokkal jobb lesz, és aki ezt nem értékeli, az az egészet nem érti. Utólag néha jön egy-egy megjegyzés a pókerezésről, ami számomra az összes többit is erősen idézőjelbe teszi.

A kérdésekre, véleményekre, jogállami keretek között zajló eljárásokra ("feljelentés"), újságcikkekre vonatkozó ideges vagdalkozás, háborúzás meg megint erősen véleménykategória. Majd a cikk után eldöntheti mindenki, hogy mit gondol, néhány kérdéstől előre rosszul lenni felesleges. Meg a világ, kerület, párt és lap bonyolultabb annál, hogy mindent 1-2 ember irányítson.

A "kikövetkeztetés" szót sokszor a "tudjuk" szinonimájaként használja, pedig azért mást jelent, azt is látjuk, hogy néha végletesen következtet.

Az utolsó mondat vonatkozik minden szereplőre azzal, hogy még csak nem is csupán a kerületben:-)

Különösképp mostanra nem zavar a feljelentgetés, mostani beírásomból ha ezt a következtetést vonta le, akkor olvassa el még egyszer, bitte.

A "nem vagyunk ostromlott vár" kijelentésük nyomán meséltem picit arról, hogy okunk éppen volna rá, hogy végvári vitézekként érezzük magunkat...

A "jogállami keretek közötti feljelentésekkel" pedig csak egy baj van: a hatóságoknak a büntető-eljárási szabályok szerint nincs mérlegelési lehetőségük, hogy megér-e egy nyomozást bármely ügy. Ha én készítek egy beadványt, hogy Ön a blogjában rendszeresen megsérti a szerzői jogokat, akkor automatikusan nyomozás kerül elrendelésre, akár igaz az állításom, akár nem.

Ha a nyomozás elrendelése után pedig írok valahova egy cikket, hogy Ön ellen rendőrségi nyomozás folyik, akkor ez nem besározás?

Szóval ha valakik purifikálni akarnak, ám tegyék, ha találnak purifikálandót, ám ehhez nem túl hiteles törvényi kiskaput használni...

Ezt most nem nagyon értem, az első bekezdést kivéve. Arra is van eljárás, ha össze-vissza jelentget valaki fel másokat (persze nem mindegy, hogy ismeretlen ellen, avagy konkrét személyt megtalálva), meg olyan is van persze, hogy nem indul semmi.

Ráadásul ki ellen nem nyomoznak ebben az országban? Ez a feljelentgetősdi mostanság sokkal inkább a politika eszköztárába tartozik, mint a többiekébe. És tűrniük is jobban kell, épp a közélet, közpénz, stb. miatt. Vagy nem?

Azt hiszem, nem olyan gonosz a világ, mint ahogy láttatja.

Ha a feljelentést mindig ismeretlen tettes ellen teszik formálisan, akkor nincs lehetőség a hamis vád viszontfeljelentésre.

A "nem indul semmi"-re meg csak akkor van példa, ha tök nyilvánvaló, hogy a beadványozó idióta. Ha én feljelentek valakit, hogy rendszeresen krokodilokat eszik, akkor nem lesz nyomozás, de ha ugyanezt kolibrivel kapcsolatban teszem, akkor indul, mert elvileg lehetséges...

Szerintem elég jól tűrjük a feljelentgetősdit, a mai napig senki nem tudna arra példát mondani, hogy bármilyen módon is visszacsaptunk volna egy feljelentőre.

De még egyszer, a feljelentősdi ez esetben csak példa arra, hogy miért is elnagyolt az az állításuk, hogy semmi okunk ostromlott várban érezni magunkat.

Túlérzékenység nincs ebben? Ha visszacsapnak, visszaüthet, szerintem ez nem csak az önök jófejsége, de biztos az is:-)

Egyébként vegyünk elő egy napilapot, kik kiket hogyan jelentenek fel. A civilek sehol sincsenek. Ahogy az ostromlott vár érzésének okai között is a pályán belüliek hangsúlyosabbak. Persze szerintem.

Nem is a civilek szórakoznak, ez e ciklusban föl sem merült. Írtam a korábbiakban, hogy itt politikai támadások zajlanak jogi jelmezben.

A civil pedig nem politizál, mint tudjuk;)

Nem ütünk vissza, mert akkor eszközeinkben nem különböznénk a feljelentőktől. Pedig erősen különbözünk...

Igazán érdekel, ki és miben támad, de majd úgyis nyilvános lesz előbb-utóbb. Nekem, a mezei (téri) polgárnak hosszú ideje inkább úgy tűnik, gyenge a helyi felelős szereplők polemizálási késztetése.

A jogi jelmezről úgyis kiderül, hogy megáll-e, vagy sem.

@08.szabogabor:

Szmsz ügyben köszönöm a pontosítást. Azt természetesen tudom, mit tartalmaz, azt viszont nem, hogy mi volt a régiben. Az előterjesztés és a képviselői kommentárok a bizottsági és az ügyosztályi felosztás összehangolását emelték ki, és hogy erősen használták a tanácsadó cég illetve a jó gyakorlatnak tartott másik kerület tapasztalatait. Tudomásul veszem, és érthető is, hogy a nem hivatali részen sok saját megoldás van (lásd például a szociális tanácsnok intézménye és hatásköre).

A hatályon kívül helyezésnél, úgy emlékszem több jogszabálynál hibáztak, amiből egyet én vettem észre, a többit a hivatal. Hiba természetesen előfordul, a fontos gyakran nem az, hogy megpróbálják kizárni, hanem legyen mechanizmus a korrekcióra és az ismétlődés valószínűségének csökkentésére. Itt volt, azért írtam, mert jó gyakorlatot akartam mutatni.

Az akkori levelezésem Iván Rolanddal itt: vajdapeterutca.blogter.hu/369869/levelezes_dr_ivan_rolanddal_a_gazdalkodasi_ugyosztaly_vezetojevel Ha gördülékenyebb a mechanizmus, mindkettőnknek sok időt spórolhatott volna, de így is eredményes volt. Konfliktusba is kerültünk, jogi eljárással is fenyegetnem kellett, mert kezdetben egyoldalú volt az együttműködési készségem, de aztán meglett mindkét oldalon. Ráadásul minden rögtön ment az internetre, és kitértem a szűk körű, informális egyeztetésben való részvétel elől, helyette nyilvános egyeztetést javasoltam. Ugyan a reagálásában ön erre nem tér ki,de én tudom, hogy ezzel politizáltam is ("közügyekkel való foglalkozás"), miközben partner voltam, és persze civil ("állandó intézményeken kívüli szereplő"). A mostani beszélgetésnek nem tárgya, de kitértem arra is, hogy magamon kívül nem léphetek fel senki képviselőjeként, és számos kérdésben nem vagyok kompetens, tehát a lakók szempontjainak megismerésére más módszer szükséges.

Vagyis hogy a politizálás, lojalitás, nyilvánosság fogalma és szerepe sokkal összetettebb, mint a tanácsadói javaslatban. Magamat például együttműködő partnernek tekintem akkor is, most is, kritikusan együttműködőnek persze, aki ezt nem is rejti véka alá. A tanácsadói javaslat értelmében aki gyanút ad arra, hogy a fenti módon ügyködővel szóba áll, az elvágja magát az önkormányzati támogatás lehetőségétől.

De tényleg majd meglátjuk, mit terjesztenek elő a képviselőknek, ha előterjesztenek valamit.

Ami az szmsz betartását illeti, abból tudok tájékozódni, ami a jogszabály szövegében van, illetve amit Révész Márta, Szabó Gábor, Molnár György írtak a fórumokba. (Ide gyűjtöttem: vajdapeterutca.blogter.hu/424850/onkormanyzati_donteshozas_es_akciokutatas_szabo_gabor_vele_rola_1_resz ) Az Auróra utcai komplexum szociálpolitikai vonatkozásait a vitázók nem indokolták meg, ezért azt passzolom, a Magdolna-negyeddel kapcsolatos és az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó előterjesztéseknél a szocialisták azt állították, hogy megsértették az szmsz-t, és ezzel szemben senki nem hozott fel semmit. Tegyük fel, hogy önnek igaza van, az szmsz-koncepció informális egyeztetése során másban állapodtak meg, mint amit - bármilyen okból - az apparátus beleírt az előterjesztésbe. Értelmezzük ezt hibának, bár talán helyesebb nem lezárt vitának nevezni. A tanulságos az, hogy a képviselőknek, akik ugye a választói felhatalmazással rendelkeznek, és a szakértőikkel együtt elég sokan is vannak ahhoz, hogy közösen észrevegyenek problémákat, mennyire nem szántak szerepet a megszavazáson kívül, értelmezzük akár hibajavításnak, akár vitának. Helyszíni kiosztás, az előterjesztő egyetlen személyi kérdést pontosított, kérdés, vita nincs, egyhangú az igen.

Más kérdésekben a mindenkori önkormányzati kisebbség folyamatosan kifogásolja, hogy a fontos előterjesztéseket gyakran a szavazás előtt nem sokkal kapják meg, amivel gyakorlatilag lehetetlenné teszik az alapos tanulmányozást és a szakértők igénybe vételét, amiben szerintem is teljesen igazuk van. Az szmsz előterjesztésekor az akkor az ellenzéket egyedül jelentő szocialistáknak is megfelelt a helyszíni kiosztás. Amennyire figyelem, az előterjesztések késedelmes kiküldése továbbra is jellemző. A kisebbségi képviselők rendszeresen arról számolnak be, hogy a többségi képviselők passzívak a bizottsági üléseken, és ugyanez látható a testületi jegyzőkönyvekből.

Mindebből itt és most azt akarom kihozni, hogy amennyiben a jelenlegi előterjesztések sem biztosan mentesek a hibáktól, akkor nem valószínű, hogy azokat a képviselők fogják észrevenni, mert nem szánnak nekik ilyen szerepet. Mivel a testületi anyagok nyilvánosságát hosszú idő után végre rendbe tették, ezért a közösségi kontroll elvileg működhetne. Az utolsó napokban érkező előterjesztések miatt - melyek nyilvánossága sokszor csak a döntés után teljes - azt lehet mondani, hogy az előterjesztések elkészítésekor számítaniuk kell arra, hogy ha az elfogadásuk előtt nem is, de utólag sokan kommentálhatják. Az előző ciklushoz képest ez is lényeges fejlesztés.

@08.szabogabor:

Amiket itt összehordtunk, csak megerősítette a véleményemet, hogy a policy figyelem és ráfordítás kritikusan kevés a politics súlyához képest. Az utóbbi persze mandátumot szerez és integrál, de amikor aztán már minden lehetőség és felelősség megvan, akkor fontos feladatok alól mintha kibúvóvá válna. Pláne ha a politics alatt döntő részben pókerjátszmát, mórikálást, vagy néhány személy háborúját értik.

A "ha a hajléktalanok száma az ötödére csökken, akkor a felszabaduló kapacitás látványos javulást fog eredményezni sok területen" várakozásról nekem az apparátusban eléggé elterjedt panaszkultúra és felelősséghárítás jut eszembe. Aki figyelmesen és szövegkritikával olvassa az önkormányzati közléseket - különösen a polgármester hosszú felszólalását a legutolsó testületi ülésen, melynek a jegyzőkönyve elkészült -, az láthatja, hogy nem ugyanazok az érvek a lakosságnak, mint a politikai és intézményi partnereknek. Az apparátusok kevéssé szakszerű és elkötelezett része azonban nem sokban különbözik attól, ahogyan a szakmájára tekint, mint ahogyan a lakosság. Továbbá fejlett érzékelői vannak az olyan kijelentésekre, hogy másnak - jelen esetben az ügyfeleinek - kell megváltoznia, hogy ő megfelelően tudja végezni a munkáját. Erről pedig a polgármester nyilván gondoskodik, hiszen a hajléktalan-ellátás területén is gondoskodik. Aki a humán közszolgáltatásokban működik, és úgy érzi, hogy jobban tud és akar, mint az átlag, annak oka van úgy érezni, hogy itt neki nem terem babér. Aki pedig a polgármestertől várja, hogy megszabaduljon a nehéz ügyfelektől, és általában kívülről a szakmai problémák megoldását, az inkább marad. Ezek persze ténytöredékek, máshol szerzett tapasztalatok, elméleti modellek alapján megfogalmazott lehetőségek, itt lehet, hogy egész más lesz.

Mindenesetre nemrég részt vettem az egyik humán szakterület - a közoktatás - nyilvános rendezvényén, amely egy fontos kerületi feladatban indult program lezárása volt. A témáról és a feladatról részletesen és átfogóan a civil ("nem állandó intézményhez kötődő szakember") szereplő adott elő. Többen számoltak be a témába vágó célokról és módszerekről, melyek kapcsán számomra az a következtetés adódott, hogy nagyon hiányzik az elszigetelten kitalált ötletek kollegiális megbeszélése (ami egyszerre megsegítés és ellenőrzés). Még többen teljesen fogalmatlannak bizonyultak a témában. Az intézményközi együttműködés témájú előadás arról szólt, hogy az intézmények között nincs együttműködés. Nem csak önöknél van így, de önöknél is így van, ahol feladat is bőven van, és nem látok olyan szereplőt, aki az intézményrendszert fenntartói felelősséggel fejlesztené.

Ugyanez a másik humán szakterületen. Az, hogy a polgármester a többi kerületi polgármesterrel és a felsőbb szintekkel vitatkozik, nagyon indokolt. A népszavazás és a konkrét kérdések a döntéshozók döntése. Az apparátusokra tett lehetséges hatásukról írtam. A kerületben nem látszik kompetens szociális szakember, aki ki tudna állni egy pódiumra, egy szakmai fórumra, egy apparátusi egyeztetésre. Lehet, hogy van ilyen, csak nem látszik, lehet, hogy nincs. Erre önöknek lenne igazán szükségük, én nem akarok vele vitatkozni, nem is lennék kompetens, a saját szakmája viszont kompetens lenne. Megfigyelni pedig én is szívesen megfigyelném és tanulnék belőle, hogyan érvel. Ha a politics eszközeik sikerrel járnak, kit tudnak küldeni az egyeztetésekre, műhelymunkára, mondjuk a fővároshoz vagy a helyettes államtitkárságra? A polgármester fog vinni minden fontosnak tekintett ügyet? Vagy az alpolgármestert? Az ügyosztályvezetőt?

Khmmm... Szolgálati közlemény...

Mi van Karesz, nem férsz a bőrödbe?

Akiket érint...

A Bonnie és Clyde story csak filmben romantikus...

Olyan ez, mint egy rejtvény. Nem kaphatná direktben a címzett?

@bizottsagiirnok: Ó, hát annak is megvan az értelme, hogy miért itt és így;)