Késő van, ideje kedveseim ágyba bújni, és ha rosszul viselkedtek, akkor mondok egy mesét is. Itt a házban, nem is olyan messze tőlünk, lent az udvaron, annak is valamelyik szegletben, most két ember, Tünde és Zoltán fázósan kuporodnak össze miközben szívják a Hungária névre hallgató cigarettájukat. Már nem szólnak egymáshoz, nincs új ötlet, variáció, kiskapu, nagykapu, ásó, pajszer, nagyharang. Már semmi nincs, csak cigi, meg a szeptemberi nyirkos hűvös, meg egy kis szivárvány ami átüt a rozsdás, véres valóság rácsain: a gyerekeknek legalább van födél a fejük felett.

Hogy inkább a Piroska és a farkast szeretnétek hallgatni? No jó, várjatok picit, mert farkas itt is lesz mindjárt. Mert tudjátok az történt, hogy tegnap reggel Tünde, aki egy mosolygós, őzikeszemű anyuka, épp borogatást tett a kicsi lánya lázas homlokára, amikor valaki belépett a földszinti, huszonnégyzetméteres (plusz galéria) lakásukba és rögtön kiabálni kezdett. Hogy maguk mit keresnek itt, takarodjank innen, hívom a rendőrt!! Valahogy így. És mire szegény Tünde leért a galériáról, már senkit sem látott. Hát megállt az ajtóban, valahogy úgy, ahogy a nyuszi áll az országúton, amikor a közeledő autó fényszórójába néz, és csak állt és várt és elkezdett reszketni. És egy fertály óra sem telt belé, megjelent a kiabálós bácsi, talán harminc éves lehetett, és két rendőr, egy magasabb meg egy alacsony, és a bácsi valami papírt lobogtatott és azt harsogta, hogy ez az ő lakása és azonnal pakoljanak innen ki. És a Tünde akkor sírni kezdett, mert épp előző nap fizették ki az e havi bérüket, és beteg a gyerek, a másik kettő iskolában van, a férje meg munkában, de hiába, a rendőrök megnézték a papírt és azt mondták, hogy a hangosbácsié a lakás, hát igyekezzenek a pakolással, van nekik más dolguk is, mint, hogy itt álldogáljanak.

Nem kedveseim, nincs vége a mesének. De tarthatunk kis szünetet, lehet zenét hallgatni, vagy fészbukozni, sört bontani, szóval lazítani, mert Isten akaratából nagyon csalafintán van kitalálva az élet, ember legyen a talpán, aki kiigazodik benne. Zoltánnak sem sikerült, akit telefonon hívott haza, (bár ez most nem a legszerencsésebb kifejezés) zokogó felesége. Igen Zoltán, aki egy nagyra nőtt szemüveges kamaszhoz hasonlít, jó ideig fel sem fogta, hogy öt hónapon át (a szeptemberivel együtt) nem a tulajdonosnak fizetett 30 ezer forint lakbért, és nem a tulajdonos tudtával és egyetértésével újította fel lépésről lépésre a romlakást (amit nem számítottak be a lakbérbe), és nem a tulajdonos hitegette őt hónapról hónapra, hogy majd írnak papír. Nem. A tulajdonos ott állt előtte talpig nyitott szájjal, és hiába volt kérés, könyörgés,és ajánlat, hogy neki is kifizetik a pénzt, hisz láthassa, gondját viselik a lakásnak, meg hát hova menjenek a gyerekekkel..a szabály az szabály, pakolniuk kellett.

Hogy milyen szabály? Azt nem tudom kedveseim, hivatal ilyent nem tehet, kell felszólítás, meg előre bejelentés, de a Farkasbácsi nem hivatal, lehet, ő megteheti simán, különben csak nem asszisztált volna a rend két őre a dologhoz. Hogy milyen rend az ilyen? Hát ezt ne tőlem kérdezzétek drágáim, az oskolában tanítanak erkölcstant, ott biztos tudnak rá választ.

Mert az önkormányzatnál nem tudtak. Mert a Zoltán, hogy kihurcoltak mindent az udvarra, és a Farkasbácsi meg a rendőrök dolgavégeztükkel elmentek, elbaktatott a Lakásügyi Osztályra, az Őr utcába, bár az őr szótól már biztos kiverte a hideg szegényt, de hát hová ment volna bánatában a salétromos falnak? Lehet jobban járt volna, mert csak az idejét pocsékolta. Ők ezzel nem tudnak foglalkozni, nem rájuk tartozik – ezzel jött vissza a Zoltán, de már akkor ment le a napocska, épp, hogy fel tudta szárítani az esőtócsákat az udvaron, hát leültek szépen egymás mellé, ki hová tudott, a kihordott bútorkákra, ruháskosárra, hűtőszekrény tetejére és gubbasztottak, mint varjak a faágon. Aztán jöttek házbéliek, szintén szegény emberek, volt aki csak bólogatott komoran, volt aki behívta Tündét a lázas gyerekkel a konyhájába, egy másik teát, süteményt hozott, és többen pajszert kínáltak, meg sorolták a címeket, ahol üres lakások vannak, csak fel kell feszíteni. Hát nem lehet három kiskorú gyerek az utcán éjszaka! Valaki meg szólt a Menhely Alapítványnak, de családot ők sem tudnak elhelyezni, arra nagyon sokat kell várni.

Aztán mire leszállt az este, a szomszéd Lacika oldotta meg a dolgot. Befogadta a gyerekeket, meg a nagymamát, meg ami bútor befért a huszonöt négyzetméterére, pár napig. Így most nyolcan vannak, mint a heringek, mert Lacika is családos ember. Csak Tünde és Zoltán rekedtek kint az éjszakában, pedig ma egész nap próbáltak albérletet találni, van nekik 45 ezer forintjuk, meg Zoltánnak állása is van, és ezermester, de a kaución mindig megbukik a dolog. Pedig kevéssel is beérnék: fedél legyen a fejük felett és együtt maradhasson a család.

Igen kedveseim, ez volt a ma esti mese, lefekvés előtt, magam is sajnálom, hogy nincs valami hepiend befejezésnek, holtomiglan lakodalom, fele királyság, igazságos Mátyás, vagy legalább egy Ludas Matyi. Hacsak nem álmodtok valamit az éjszaka, amíg Tünde és Zoltán virrasztanak az udvaron és szívják a Hungária cigarettát.

(Megtalálod őket a Diószeghy u. 16-ban, vagy a rejtog@gmail.com címen - elmesélem nekik. Ígérem.)

Pontosabban konténer-rendőrőrs, de annyira abszurd, annyira gettós, annyira harci helyzetet idéző, hogy csak na: egy konténerben kialakított rendőrség, rajta kamerák, benne konyha, wc és a munkaállomások. Helyileg ez a Diószeghy Sámuel és a Korányi Sándor sarkán található - a Diónak rendesen híre van, tavasszal sima drogüzérekre is a TEK csapott le, igaz, mérsékelt sikerrel.

A konténer bizonytalan ideig lesz ott - lehet 2 hét, lehet 2 év. Tetszés szerint bárhová átszállítható, felállítható 2 órán belül. 24/7-ben lesz mindig 2 rendőr benne, tetején mozgó kamera, oldalain is 1-1. Alatta van két tartály, ez egyik vizet, a másik ürüléket tartalmaz. Szippantós kocsi jön átlag kéthavonta. A konténerhez 9 milliót adott az önkormányzat - környéken élők vegyesen fogadták. Bővebb technikai adatok itt.

Józsefváros mindig is élen járt az új technikák kipróbálásában - az országban itt volt először térfigyelő kamera, például. Most itt van először konténerőrs. Első-első, ahogy Kontrát államtitkár mondta...

Lesznek még, a tervek szerint a fertőzött területeken kíván felállítani továbbiakat a rendőrség: Práter 75, Magdolna-Dankó sarka, Dobozi tér. Ha szükséges, máshová is.

Közben persze az élet nem állt meg egy pillanatig sem, ezt a mélt kaptam reggel:

Hali!

Ha van egy kis időd, akkor sétálj el a Baross térre, a Rákóczi út sarkánál, a K&H bank előtt, látni fogod, hogy több helyen lopják a fémeket a föld alatti átjáró lejárati részén. Az üvegeket széttörik, majd kifeszítik a fém dolgokat, brutális rombolást végezve. Az egyik lejáró felét már szétlopták kicsit feljebb. A térfigyelő kamera a Baross tér és Rákóczi út sarkánál mindent vesz, mégsem csinálnak semmit...

El is mentem szépen megnézni, éppen kerítették körbe. Megállok, nézem, és már kapom is az infót: 

- Nem baleset volt, nem autó csinálta! Emberek... kiszedték. Itt a kamera fent, mégis. Azt mondja a rendőrség, nem érnek rá mindig figyelni a kamerát...Itt a környéken nem ez az első - bronzból vannak a tartó oszlopok, azt szedik ki.

És ilyenkor aztán az értetlenség kiül az arcomra: minek egy újabb konténer, rajta 5 kamera, ha a meglévő kamerák sincsenek használva? Ez a bontás biztosan nem 5-10 percig tartott, eléggé főútvonal, és mégsem veszik észre? Reggeli képek.

Biztosan meg lehet magyarázni, miért...Csak elfogadni nem nagyon lehet.

Szerinted?

Kedves 8ker Blogger!
 

V. Ágnes vagyok és a Kálvária tér 6. szám alatt élek, ahová tegnap megérkezett az MVM - Paksi Atomerőmű tékoztató kamionja, ezzel kapcsoltaban szeretnék segítséget kérni, a gyorsabb eredméyn elérése érdekében.

 

A "jövőnk energiája" elnevezésű mozgó installáció működéséhez elviselhetetlenül büdös és hangos áramforrását egy benzin- vagy dízelmotoros agregátort használ. Reggel 7 órától este 10 óráig  ömlik a kipufogógáz a lakásainkba, zárt abalakok mellet is.

A ház több lakója próbálta este leállítatni, de sikertelenül.

Ma már beszéltem a rendőrséggel, a közterület felügyelettel, a Levegő Munkacsporttal és az önkormányzattal is  - nekik már e-mailt is írtam), hogy szeretnék elfogadható megoldást találni. Pl. szerezzenek valahonnan elektromos áramot!

(Arról álmodni sem merek, hogy 2012-ben a megújuló energiákat népszerűsíteni esetleg napelem segítségével is lehetne...)

 

Az önkormányzat honlapján található cikkben   olvasott hangzatos mondatokkal ("Hogyan őrizhetjük meg egészséges környezetünket gyermekeink, unokáink számára ..., csökkentené a legolcsóbb és legtisztább áramot előállító..., hogyan nőne Magyarország károsanyag-kibocsátása, ha nem lenne atomerőmű...) tökéletesen ellentétes, az ami itt történik. 

Ez nem brand-építés, leginkább image-rombolás, de ez legyen az MVM baja. Hiába dekorálják vaddisznókkal, vadmadarkkal a kamiont, ha a fekete füst napi 15 órán át ölik belőle.

 

A házban idősek és betegek is élnek, akik egész nap otthon vannak, a lakásokba beömlő kipufogógázokat nem lehet egészségkárososdás nélkül elviselni, 1 óra alatt fejfájást okoz.

 

Mivel eddig mindenki lerázott, máshoz irányított, azt kérném, hogy tegyék közzé a problémát a 8ker blogon, a Facebookon, ahol csak lehet. Illetve, bármilyen javaslatot, ötletet szívesen vennék, hogy merre induljak tovább.

 

Köszönettel:

 

V. Ágnes

UPDATE:

 

Szerencsére a problémát sokkal gyorsabban megoldotta a kiállítás szervezője, mint ahogy bármilyen reakció történt volna az Önök részéről.

Délután 4 óra körül rácsatalakoztak (hosszas szervezés, egyeztetés után)  a házunk elektromos hálózatára és azóta csendben füst nélkül üzemel a kamion.

Az összes intézmény, hivatalos vagy civil szervezet válasz nélkül hagyott, kivéve a kiállítás szervezőjét, üzemeltetőjét, akik meglepően együttműködőek voltak.

 

Köszönettel:

 

V. Ágnes

A fenti kép nem a Kossuth téren készült, ez év februárjának szökőnapján, amikor 78 fát és 480 négyzetméternyi cserjét irtottak ki hajnalban, hanem a Kálvária téren, április 22-én, a Föld napján, pontosan déli tizenkettőkor, épp harangoztak, bár ez a képen nem látszik. A Kossuth téri fákat hamarosan követte Károlyi Mihály, az első Magyar Köztársaság elnökének szobra, ha jól tudom Siófokra telepíti ki a Kormány.A fenti fákból néhány a Horváth Mihály térre kerül, ahol, a hírek szerint Kocsis Máté is jelen lesz, amikor a fák végleges(?) helyükre kerülnek.

Az alanti kép pár száz méterre a Kálvária tértől, a Kőris és a Kálvária utca sarkán készült, ugyancsak a Föld napján, a déli harangszó után mintegy fél órával. Itt nem jelent meg senki és semmi ezen a nevezetes napon. Virágozzék minden virág. 

(Az írásban szereplő madár nem azonos a képen láthatóval)

Kibírtam volna ásványvíz nélkül, de túl azon, hogy a szomszédban fúrtak, egy másik emeleten pedig valaki úgy vélte, hogy mindenkinek ismernie kell az ő zenei ízlését, valami azt súgta, hogy menjek le az utcára. És ha lemegyek, akkor veszek ásványvizet is. Ez így együtt elégséges volt ahhoz, hogy elinduljak a szutykos lépcsőházban, elhaladjak a puffadt kukák mellett és kilépjek a locspocsos, itt-ott csúszósan hófoltos Diószeghy utcára.

Már sötétedett, de nem annyira, mint egy hónapja ilyenkor, és kétségtelen volt a levegőben valami, ami már nem a tél, de még nem is a tavasz. Talán ezért kellett lejönnöm – gondoltam, s figyeltem a szembejövő arcokat, el-elkaptam a kapualjakban zajló megbeszélések szófoszlányait, láttam a nyitva tartó zöldséges tarka kínálatát, s így utólag belegondolva, rezgett bennem valami várakozás, aminek sem tárgya, sem alanya nem volt.

S már kőhajításnyira értem a bolttól, amely százak, ezrek napi zarándokhelye, s épp léptem volna le a járdáról, amikor felzengett a madárdal. Körülnéztem, mások is hallják-e, vagy képzelődöm, de mások nem hallották, azaz, lehet, hogy hallották, de nem hallották meg. Újból hallottam az égi zenét. Az órámra néztem, szoktam, ha valami fontos dolog történik velem. Öt perc múlva lett volna háromnegyed hat.

Megálltam és vártam. És az ének ismét felcsendült, a jól ismert trilla, amit tavasszal szokott hallani az ember.

Nem vagyok természetbúvár, de a pár nappal ezelőtti mínusz 15 fokhoz képest ez a köszöntő több mint meghökkentő, mondhatni brutálisan váratlan volt. Talán cinke – gondoltam, s felidéztem Hamvas Béla szavait (nálánál szebben senkitől sem olvastam írni a madarak énekéről http://hamvasbela.org/szavak/madarak.html), és próbáltam meglátni a sötétlő alkonyatban az ária szerzőjét. De csak horgas ujjú fákat láttam, és a háttérben lakótelepi lakások megszokott fényeit, egy autó villogott rám előzékenyen, hogy tán fáradjak át a túloldalra… hát elindultam. De még vásárlás közben is hallani véltem a tavasz üzenetét, ami áttörte e konok, sokhónapos, zsarnoki hallgatást.  A felszínen még sehol semmi, de a mélyben készülődik a változás. S aztán egyik pillanatról a másikra megtörténik. Ez a forradalom. Nem hiszek a véletlenekben. Visszafelé – hogy minél pontosabb képet tudjak adni a történtekről -, megnéztem a legközelebbi kapu házszámát. Práter utca 56. Épp hatot harangoztak.

 Minden nagyobb népfelkelés innen indult az elmúlt  bő másfél száz évben - mármint a nyolcadik kerület területéről. Az is köztudott, hogy ebben a kerületben van a legtöbb felsőoktatási intézmény. Hála Pártunk és Kormányunk előre gondolkodásának, most újabb, összevont egyetem létesül Józsefvárosban, ami véget vet ennek a szép hagyománynak :)

De mi lesz az Orczy parkkal? Lőtér lesz, vagy csak simán bekebelezi az egyetem? Közpark része megmarad, vagy csak az egyetemisták dobálhatnak enni a kacsáknak?

Hogy milyen lesz - szerintük -, arról itt egy kis videó:

Hát nem csodálatos?

 Orczy kertben jártam, zöld bigyulát láttam, le is mertem fotózni, hátha tudja valaki...

Mi ez?

Aki megmondja, egy éves Józsefváros újság előfizetést nyerhet!

Éppen ma fogalalta el hivatalát az új kapitány, és ma este máris ilyen történet kering a neten, fotókkal. Lesz dolga, az már biztos! Remélem, komolyan veszi a hivatását és odafigyel az ilyen dolgokra.

 Ma nagyon érdekes dolog történt: mentem a VIII.ker be és egy autós előttem 20-al ment mire megpróbáltam megelőzni erre laazán telefonálás közben rám huzta a kormányt, és utána azzal játszott hogy nem enged el...valahogy sikerült megelözni a Mátyás tér környékén, ezután duda mutogatás meg minden volt. megálltam, ő is mögöttem. Épp arra járt egy rendőr autó. Masik sofőr szólt nekik hogy akadályozom a tovább haladásban :) elmondtam hogy mi volt. Nem is figyeltek rám. A másik kocsi: első rendszám nélkül volt (megkérdeztem a rendőrt hogy ez szabályos- rám mordult -MI KÖZE HOZZÁ, MAJD ÉN ELDÖNTÖM MI A SZABÁLYOS!!!! Ott feladtam mert valamit össze sugtak és közölték velem hogy jobb ha tovább megyek... Itt tartunk (mondanom sem kell hogy a kölámpa be volt kapcsolva de ez sem volt baj a rendőr szemében, amikor mondtam hogy ha ennyire kemények akkor vissza tudjuk nézni a térfigyelőn...a válasz: LEHET TOVÁBB HALADNI... de erről képeket is sikerült csinálni :)

 

Erre a rendőr azt mondta, hogy majd ő eldönti hogy szabályos vagy sem.

Itten voltunk.

Kemény.

Ime leszoritós gáz géza

jaj, pedig csak az utcát fényképeztem, nem tudom hogy került oda a járőr kocsi is

 Vannak olyan helyek, ahová bármit rakhatsz, nem éli túl. Virág, bokor, a legellenállóbb gyomnövények is inkább a halált választják, semmint ott éljenek egy percet is. A fákról nem is beszélve.

De hogy egy betontuskós alucsöves közúti jelzőtábla is az öngyilkosságot válassza...

 Diószeghy Sámuelről elnevezett utca 12. száma előtt.

 A narkógettó konferencia bőven meghozta a hatását: a média elkezdett foglalkozni a kialakult helyzettel, és most már állami szinten is beszéltek róla. Hogy ez jó lesz-e, vagy segít-e valamit, nem tudom, de hátha.

A kormány immár 10 éve működő Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságának december 10. ünnepi ülésén az érintett tárcák mellett a civil szervezetek 4 választott képviselője is jelen volt, köztük a TASZ drogpolitikai programvezetője. (...) A VIII. kerületben kialakult helyzetet a bizottság hosszasan tárgyalta, a civilek arra kérték a kormányt, hogy közvetítsen az önkormányzatok, az ÁNTSZ és a civilek között. Kórozs Lajos államtitkár azt ígérte, hogy a KKB még januárban vissza fog térni a kérdésre, és a minisztérium megpróbál megoldást találni az érdekelt felek bevonásával. Topolánszky Ákos, a rehabilitációs szervezetek hálózatának (MADRISZ) vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet egyenes következménye a mindenkori kormányok mulasztásainak, ugyanis a megfelelő ellátórendszer kiépítésével ma a túladagolásos halálesetek jelentős részét meg lehetne előzni. Szerinte az igazi felelős nem egy frissen megválasztott polgármester.

 via

Volt is miről, hiszen az RTL felkereste a helyszíneket, és bemutatták azokat ország-világ előtt. Látta mindenki, ez egy valós helyzet, nem csak úgy kitalálták a vakvilágba, a kerület rossz hírneve néha alapos. Foglalkozni kell vele, rendesen, nem elkendőzni próbálni.

A Kálvária téri második buli után maradt egy csomó kép, felfestve molinókra, így felmerült az ötlet, legyen kiállítva valahol. Meg is találták a helyet, egy ház belső udvara és a korlátok - így az ott lakók és oda járók nézhették egy pár hétig. 

Csináltak mellé egy üzenőfalat, amolyan vendégkönyvet is. Most költöztek új helyre, rögtön két házba:a Diószeghy 1-ben és a a Kálvária tér 19. -be. A bejutást mindenkinek egyedül kell lebeszélnie az ott lakókkal, akik nagyon kedvesek, és általában mindig van valaki aki beenged - csak a kiállításra kell hivatkozni.

Aztán ha bent vagy, lehet beszélgetni az ott lakókkal, megismerni egymást, véleményt cserélni a látottakról

Lecsúszott emberből bőven van a kerületben. Nem csak a hajléktalanok képviseltetik magukat, hanem a szenvedélybetegek is szép számmal vannak jelen. A Kék Pont szervezett egy konferenciát a Kesztyűgyárban, azt a címet adva neki, hogy "Narkógettó Józsefvárosban". Az előzetesben durva számokat írtak:

Jelenleg több mint 1500 regisztrált kliensünk van, 60%-uk józsefvárosi lakos. A megszűrt kliensek 70%-a hepatitis C fertőzött.

A beszámolóban aztán kiderültek még további dolgok: többségük fiatal (29) roma, számuk évről évre nő, szigorúan monoton növekvő tendencia (ahogy fogalmaztak), nagyobb részük amfetamint szúr (speed), és a Kálvária tér környékén élnek. Itt vannak olyan shooting-gallery helyek, ahol kényelmesen lehet fogyasztani a drogot - üres ház, lebontásra várva, vagy csak pincék, de nyáron az üres telkek is megteszik - csapatostól járnak ezekre. Van egy funkciójában asztal+szék valami, ahol el lehet készíteni a cuccot, és pihenni utána. Általában tele van háztartási szeméttel, fekáliával és jól elfér ott a drogos szemét is.

Mutattak egy belső használatra készült térképet, ami nem publikus, nehogy a rendőrök arra járva, csak úgy begyűjtsék a használókat; de nagyjából egy jól körülhatárolható területről van szó. A Kálvária fórumon is szó volt róla, hogy a Golgota tér környékét is ellepték a drogot használók, de a Kálvária tér bármely részén indulunk el, ilyen helyekbe botlunk. Nagyjából erről a területről van szó:

A kutatás számai a náluk regisztrált kliensek adataiból áll, tűcsere alkalmával megkérdezik tőlük a korukat, nevüket és azt, hogy melyik kerületben laknak. Önkéntes adatszolgáltatás, amit nem is tudnak ellenőrizni - de nem is ez a dolguk. Ez alapján józsefvárosi a klientúra 3/4-e. Jelenleg 1600 kliensük van, heti 10 új. Legidősebb 62 éves, a legfiatalabb 14.

K8 Narkogetto

A számokat jobban megnézve, kiderült, egy 70 fős mintavételezésnél találtak 51 fertőzöttet 2008-ban, így jött ki a 73 %. Az idei 110 fős szűrésnél 75 a hepás, ami 68 %. Ami így is riasztó, mert nem tudjuk, milyen állapotban van a maradék kb. 1500, hiszen nem szűrhetik csak úgy, parancsra, viszont a szúrók nem nagyon foglalkoznak ilyennel. Aki igen, nagyon bizalmatlan mindenféle intézménnyel szemben, főleg az egészségügyivel - ezt a szűrést az Epidemiológiai Intézet fizette, és teljesen anonim volt. 

A központ tűcsere programot biztosít, amit ráadásul drogszemét begyűjtésével fejelnek meg: kijárnak terepre, és összegyűjtik a használ drogkellékeket, ami veszélyes hulladéknak minősül. Matricával népszerűsítik ezt a szolgáltatást, telefonszámmal:06-70-607-49-56. Ha bárhol fecsit, tűt, egyéb intravénás droghasználathoz köthető szemetet látsz, hívd bátran! Keddtől vasárnapig, 14:00-20:00 óra között.

A prezentáció bemutatása után kerekasztal beszélgetés következett, ahová az önkormányzat által meghívott Dénes Margit maga helyett dr. Miron Angélát delegálta (egészségügyi iroda vezetője), aki viszont a kezdés előtt lemondta a részvételt. Az ÁNTSZ vezetője, a Rév8 szociológusa és a kerületi kapitány vett részt a közös megoldás keresésében. 

Ami nem ment egyszerűen. A Rév8 szociológusa a számokat bűvölte, mert nem annyi, amennyinek látszik, hiszen 51-75 fertőzött az nem is olyan sok, területet nézve pláne nem lehet eldönteni, hogy sok vagy kevés... Kívül esik a egyébként is a jelenlegi működési területükön (Corvin Sétány, Magdolna negyed). Az ÁNTSZ vezetője hasonló mentalitással ült ott, ízig-vérig bürokrataként számon kérte a bejelentés elmulasztását, hiszen neki összesen négy (!!!) hepásról van tudomása. További szám-zsonglőrködésre ad lehetőséget az is, hogy vajon ezek az emberek hová vannak bejelentve... A kerületi rendőrkapitány pont csütörtökön terjeszti a képviselőtestület elé közbiztonsági programját, amelynek része a Kálvária tér rendezése: a nemrég oda költözött Ruttkai Éva színház közönségét megvédendő azt tanácsolja, hogy költözzön el a Kék Pont. Tipikus, a szemetet söpörjük be a szőnyeg alá, és akkor nem látjuk.

Kicsit el is beszéltek egymás mellett, összekeveredett a prevenció és az ártalomcsökkentés, felelősséget meg nem vállalt senki. Nem is fog. Kié akkor ez a gond? Az ÁNTSZ vezetője szerint a egy elszigetelt közösség problémája, ebben ő nem tud segíteni. Arcátlan cinizmus, de mit várunk egy olyan embertől, aki betiltott egy belső udvari komposztálót? 

Miközben Bélára költünk 100-120 millió forintot a következő öt évben, a programnak csak év végéig van bizonyos dolgokra kerete. Az önkormányzat most sem képviseltette magát, ha homokba dugja a fejét, nem látja a problémát - így az aztán nincs is.

A Kék Pont további tervei: 

• Digitális információs felzárkóztató program: Terveink között szerepel az infokommunikációs analfabétizmus felszámolásának segítése.  A kezdeményezés hozzájárulhat a leszakadó rétegek társadalmi rehabilitációjához és reintegrációjához, az aktív korúak munkaerőpiacon való megjelenéséhez és a jövő fiataljainak oktatási-kulturális szegregációjának megszüntetéséhez. A digitális információs felzárkóztató programunkat a Magyar Telekom támogatásával indítjuk be 2009 januárjától.
• Női Hétfők: a Kék Pont Alapítvány Női Napok projektjén belül egy olyan Magyarországon egyedülálló, de a nemzetközi gyakorlatban ismert, modellértékű kezdeményezés alapjait törekszik megteremteni, amely speciálisan a különösen veszélyeztetett női kliensek kezelésbesegítését igyekszik támogatni.
• Opinion Leader (véleményvezér) Program hazai adaptációja: egy beavatkozás-alapú program, amely meghatározza, felkészíti, és igénybe veszi a a célcsoport véleményvezéreinek segítségét, annak érdekében, hogy fontosabb változásokat érjenek el saját droghasználói közösségükön belül – jelen projekt keretében - a kockázatos droghasználati szokásokban, a szexuális viselkedési normákban, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos egészségmagatartásban.
• Folyamatos ( a jelenlegi kampányszerűvel szemben) HIV és hepatitisz szűrés: előnyei: folyamatos elérhetőség, anonimitás, díjmentesség, tanácsadás, kezelésbejutás segítése.

Kocsis Máté - új polgármesterünk - programjában is csak a büntetés szerepel a droghasználat kapcsán. Persze, hiszen a valódi tenni akaráshoz pénz, pénz és pénz kellene - ami most egyre kevesebb a kormányzati elvonások miatt. De Bélának jutott -  itt pedig józsefvárosi, halmozottan hátrányos fiatalokról van szó elsősorban. Tenni kell valamit.

Legalább a kapcsolatot felvenni a Kék Ponttal.

 Az ősszel már volt egy eseményük, amit csekély két hét alatt hoztak össze - most sem kellett több idő hozzá, és megszervezték. Persze, sok helyi civil szevezet nyújtott nekik hathatós segítséget - de aztán mégsem az eredeti koncepció szerint alakultak a dolgok.

Az Állampolgári Részvétel Hetének keretében a Nap Klub kérdőíveket töltetett ki a kerület lakóival, arra a kérdésre kerestek választ, mit tenne az illető, ha Ő lenne a polgármester. Több mint 200 választ gyűjtöttek össze, ezekből akartak felfesteni párat a molinókra és kiállítani a Kálvária téren - ez elmaradt, és saját ötleteiket vitték a vászonra. 

Nem lett rossz, hiszen egy fiatal, részben helyi, nyitott gondolkodású fiatal csapat performansza volt, de nem épített a helyiekre, nem vonódott be a kerület. Mint egy mini ARC kiállítás, józsefvárosi módra.

Egyúttal örömmel jelentem be a 8kerTv második adását, amely megmutatja a vasárnapi hangulatát a térnek.

Beharangoztam, aztán kint is voltam, a változatosság kedvéért egy kamerával - arra gondoltam, megpróbálkozom a mozgóképes tudosítással. Jelentem, nem sikerült. 

Felvettem ugyan egy csomó mindent, viszont utána összeszerkeszteni, összevágni meg ilyenekre nem állt rá az agyam. A felismerés végképp elvette a kedvem a videózástól, így nem is fogtok tőlem ilyet látni - legfeljebb úgy, hogy egy hozzáértő megcsinálja, én meg közzéteszem. Mint most is.

Azért annyit még hozzáfűznék, hogy tele vannak tervekkel, ötletekkel, hallani fogunk még róluk, az biztos.