Régen - egy pár éve is előfordult még - az ember csak kiállt a taxidroszthoz, és már szállhatott is be. Esetleg várt egy kicsit, ha nagyon forgalmas helyen volt. Aggódni nem kellett, hiszen jó helyen várt - ezért van a taxidroszt. (Időnként még háború is volt azért, melyik taxi hová állhat.)

Napjainkban azonban...nos, előfordul, hogy egy autó sem várja az utasát, sőt, az utazni vágyó kényszerül várakozó álláspontra helyezkedni. Mint ez a hölgy.

Ahogy ott állt, kezében tortás doboz, másikban szatyor, kényelmesen nézelődve, sehová sem sietve várta a üdvözítő automobilt a kijelölt és (jópénzért) felépített taxidroszton. Mintha megállt volna az idő egy pillanatra, és a hetvenes-nyolcvanas években lettem volna ismét. Jó volt látni ezt a pillanatot.

Ezért (is) szeretem ezt a kerületet, bármikor találhatsz egy ilyen képet, ha nyitott szemmel sétálsz. 

A kerület összes újságja beszámolt arról, hogy az önkormányzat illetékes hatóságai működési engedélyt adtak ki egy szexboltra a Corvin közben. A képviselőtestületi ülésen többen felszólaltak, nehezményezve a hely szellemének nem megfelelő profillal működő üzletet. A bolt az Üllői út 40-ben nyitna (vagy Corvin köz 1), és nem rakhatna a kirakatba semmit a bent kínált portékából. A felújítás zajlik, most voltam megnézni a helyet, és meg is kérdeztem az egyik munkást, aki elmondta, hogy fehérnemű üzlet nyílik majd. Szex-boltról ők nem tudnak. 

Bár a jegyző szerint minden engedélynek, szabálynak megfelelt a kérelmező, mégis újra fogják vizsgálni azokat. Kaiser József szorgalmazta, hogy mérjék le újra a Práter utcai általános iskolától a távolságot, hátha nincs meg a szükséges 200 méter. Gotthard Gábor azt szeretné, hogy  - bár ha mindenben meg is felel a jogszabályi követménynek - a képviselők dönthessenek arról, hol, milyen bolt vagy üzlet nyílhat. Naná! Aztán azt is megmondják, mit egyek reggelire, mikor vegyek levegőt, mert ők a mi választott képviselőink, akik mindent jobban tudnak, mint a nép egyszerű gyermeke. Még a jogszabályoknál is jobban. Azt akarják, hogy ki lehessen kerülni a jogszabályt. Megy ez nekik, rendesen, nézzük csak meg a pártfinanszírozást vagy a képviselői juttatásokat.

Nézzünk pár számot a szexiparról:

• Pornóra másodpercenként több mint 3000 dollárt költ a világ.
• Minden másodpercben több mint 28 ezren fognak éppen pornónézésbe.
• Minden 39 percben új pornófilm kerül fel a világhálóra.
• Kína pornóból származó bevétele 27,4 milliárd dollár.
• Dél-Korea és Japán következik a sorban 25,73 és 19,98 milliárddal,
• Az Egyesült Államok, némiképp lemaradva, 13,33 milliárdot könyvelhet el. Majd Ausztrália, Nagy Britannia, Olaszország, Kanada és a Fülöp-szigetek következnek 1 és 2 milliárd dollár közti bevételekkel.

Forrás

Ezek után nem értem. Ez az egyik legszegényebb kerület, tele van üres üzlettel, és csak bankok vagy játéktermek nyitnak. Az jobb, tisztelt képviselő urak? Azon nem akadnak ki, ha egymás hegyén-hátán nyílnak a pénzvivő, függőséget okozó klubok?

Kényelmetlen lenne például, amikor külföldi delegáció érkezik koszorúzni - írja a másik kerületi lap. A koszorúzást nem zavarja az árkád alól érkező penetráns bűz? Oda hugyoznak, szemetelnek évek óta! Az nem tűnik fel az erkölcsünkért és a kiemelt történelmi kegyhelyért aggódó képviselőknek?

Tessék szétnézni ott, beszédbe elegyedni a lakókkal, találkozni azokkal, akiket képviselnek, megkérdezni tőlük, mit tehetnek a helyzet felszámolásának érdekében. Tessék összeülni és kitalálni, mi legyen a sok üres üzlettel, a hozzájuk tartozó koszos, teleragasztott kirakattal. Milyen intézkedést kellene hozni, hogy újra benépesítsék a boltok a József körutat is? Ezek nem jutnak eszükbe?

Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon! - tanítják a marketingeseknek, ügynököknek. A legjobbak így is teszik, és az eredményeiken meg is látszik. Vajon a Mikulás is járt ilyen tanfolymra? Vagy tőle lesték el ezt a módszert, taktikát?

A József utca-Őr utca sarkán próbálnak visszajutni a Mikulások január végén.

A választások évében, 2006. március 23-tól április 15-ig Michael Rakowitz művész együttműködést kezdeményezett a város lakóival budapesti közterületeken vizionárius építészeti kollázsok és modellek létrehozására, amelyek a kerületek rehabilitációs folyamatai következtében lerombolt épületekkel és foghíjtelkekkel foglalkoznak. Rakowitz egy szendvics-táblát viselt magán, amelynek felépítése azoktól az ideiglenes szerkezetektől ered, amelyeken a választási kampány plakátjai láthatók városszerte. A testről leemelve a szerkezet átalakult mobil rajzstúdióvá, és rögtön képbe öntötte az itt lakók álmait, elképzeléseit. 

„Két nagyon magas üvegtorony, melyeket híd köt össze, Gazdik Richárd javaslatára. A VIII. kerület lakójaként Richárd büszke környezete sokszínű etnikai kultúrájára, a kínai, roma és arab lakosságra. A torony alapja egy világítótorony, a híd pedig fénysugár, melyek azt jelképezik, hogy Magyarország a Kelet kapuja. Az egyik torony a Rákóczi térre épülne, minimum 18-20 emelet magasságba, kilátást engedve Budára úgy, ahogy a budaiak látják Pestet a Gellért-hegyről vagy a Várhegyről. Pestre is rálátás nyílna a toronyból, felülnézetből lehetne figyelni, hogyan változik. Végigsétálva a hídon a járókelők egy kiállítást látnának a kerület bevándorlók kultúrájának migrációjáról, miközben ők maguk is mozgásban volnának. Végül a másik, hasonlóan magas üvegtoronyból bukkannának elő a Blaha Lujza tér foghíjában.”
Forrás

A torony és az átjáró biztosan feldobná a kerületet, főleg hogy metróval lehetne a Rákóczi térig utazni, onnan meg lift repítene a magasba...kár, hogy csak álom marad.

Arra viszont jó, hogy lássuk, a kerület lakói hogy képzelik el a felemelkedést.

Azért akárki akármit mond, jó dolgok születnek itt nálunk. Itt van például az a törvénymódosítási kezdeményezés, ami azt tenné lehetővé, hogy a társasházak már 4/5-ös tulajdonosi hozájárulással fel tudjanak újítani, ne kelljen 100%-os egyetértés. Ez remek kezdeményezés - főleg, ha szétnézünk a városban. Elég sok lepukkant épület van, ahol lenne szándék is, pénz is, csak mindig akad egy ember, aki nem szeretné azt. Az előterjesztés már Draskovics "Drazsé" Tibor asztalán van, reméljük, beterjeszti a Parlament elé.

A Palotanegyed részönkormányzat / fesztivál egyik létrehozója, Szűcs Péter vállalkozó is egy jó ötlettel rukkolt elő: azon házak, amelyek aljában valamilyen vendéglátóhely működik, és kitelepül a közterületre, az azért fizetett díj 20%-a visszakerüljön a társasházhoz - azzal a megkötéssel, hogy kizárólag a felújításra lehet használni. Az önkormányzat megszavazta, és január elsejétől már hatályba is lépett. Az első kifizetések egy év múlva, jövő januárban esedékesek.

Ez sokat segít majd a kerület rehabilitációján - bár több szórakozóhely van a Palotanegyedben, mint más részén a kerületnek, azért mindenhová csurran-cseppen.

Sok ilyen határozatot még, ezekből érzi a nép, a választópolgár, hogy  dolgoznak a képviselők - ha nem is gőzerővel, de érezhetően.

 Eltelt a karácsony, és ilyenkor már inkább szemét formájában leledzenek az ünnep fényét emelni vásárolt fák. Díszüktől megfosztva, kopaszon, sokszor kiszáradva várják sorsukat.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) idén is több helyen veszi át a fenyőket, amelyek így, csoportosan kerülnek elszállításra, megsemmisítésre. Ezek a helyek a kerületben:

• Baross ltp. (iskola mellett)
• Leonardó da Vinci köz
• Horváth M tér. (konténer mellett)
• Mátyás tér (konténer mellett)
• Ciprus u. (konténer mellett)
• Blaha Lujza tér (konténer mellett)
• Rezső tér (Delej utcai oldal)

A feldíszített fákon kívül a különböző italok segítették az ünnepi hangulat gyorsabb elérését - sok üveget, palackot viszont nem lehet visszaváltani. Ez a hulladék azonban nem szemét, hiszen újra lehet hasznosítani nagy részét, csak a megfelelő helyre kell lerakni. Kerületünkben szelektív hulladékgyújtő sziget is van bőven, szerencsére, így a papír (csomagolóanyagok), műanyag (PET-palack), üveg (fehér és színes) mind-mind megfelelő helyre kerülhet. Annyi a dolgunk, hogy odavigyük. Itt egy térkép, kattintás után a kerület kiválasztásával  az utcanevek is látszani fognak.

Tegyünk róla, hogy ne az utca képét rondítsa a szemét, hiszen rajtunk múlik, hogy néz ki a környezetünk, a hely, ahol lakunk: Józsefváros.

Volt itt a kerületben egy kezdeményezés, működött is darab ideig, aztán egyik napról a másikra eltűnt. Többen olvastuk, örültünk neki, hiszen ha időközönként is, és területileg szűk részen, de arról adott hírt, vannak itt a környezetükért felelősen gondolkodó  lakók, tudósított valamiféle civil kezdeményezésről. Ráadásul úgy, hogy új lakók a kerületben, és rögtön letettek az asztalra.

Aztán az összefogás nagyobb léptéket öltött, megalakult a Palotanegyed részönkormányzat, elindították a fesztivált, fát és virágot ültettek...és elnyomták a kezdeményező webes lehetőséget.

Most jelenleg ez a kép fogadja a látogatókat, és ez bizony végleges döntés.

Pedig már kezdett kialakulni egy közösség, az itt lakók kezdték megismerni a lapot, további szerzőkkel bővült a csapat - és ami a legfontosabb: folyamatosan frissült.

Most helyette van egy harmad-olyan oldal, ami nem is működik. Ha valahová a politika beteszi a lábát, ott kő kövön nem marad? Miért érezte az alpolgármester zavaró tényezőnek a proaktív civileket?

 Cui prodest? - teszik fel ilyenkor kérdést, hiszen ezzel az oldallal mindenki csak nyert. Mégis megszűnt...kár érte.

Te tudsz róla többet?

Egy civil kezdeményezésre kaptam meghívást, és mivel időm engedte, el is mentem. A Roma Parlament épületében tartották - amiről tudtam, hogy van, azt is, hogy hol, de bent nem jártam még soha. Eddig.  De lássuk, miről volt szó!

A Roma Parlamentnek is otthont adó Tavaszmező utcai házat a kerület le akarja/akarta bontani. A házban hat önkormányzati lakás is található, és míg a roma szervezetek megkapták a bérleti szerződés felbontásáról szóló határozatott, addig ők nem. Ezen persze ki is akadtak, rendesen, ami teljesen jogos. Na, erre viszont egy (majdnem) példa nélküli összefogás kezdődött, tíz civil szervezet, egy kerületi lakossági csoport, egy alapítvány valamint két intézmény közreműködésével. A civilek egy közösségi részvétellel megvalósuló tervezési folyamatot kezdeményeztek az önkormányzatnál, az épület megmaradására és a környék fejlesztésére. Az épületet a KÖH (Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal) novemberi ülésén védeni javasolta, a mai összejövetel pedig egy bemutatkozó volt, ahol a különböző résztvevők ismertették elképzeléseiket, illetve a terveket, ki mivel tud hozzájárulni.

A sajtótájékoztató egy rögtönzött helyszíni bejárással kezdődött, - virtuálisan, persze - kivetítőn lehetett megnézni a területet, ahová hol szerényebb, hol nagyvonalúbb elképzeléseket álmodtak, s talán valósulhatnak is meg. A József utca 37 alatt működő Műteremház telke vége szomszédos, így könnyen lehetne egy átjárást kialakítani - jelképesen - és művészi együttműködést a majdan itt létrejövő fővárosi roma központtal.

Az önkormányzat részéről a RÉV8 igazgatója ismertette azt a tervet, amely szerint egy hat hónapos közös ötletelés végén kiderül, mi valósulhat meg, mi lesz az épülettel. Hangsúlyozta, nem ismer minden részletet, de nyitottak az elképzelésre, és támogatják azt, minden tőlük telhető módon.

Egy kis perpatvar is majdnem kialakult a Roma Parlament elnöke és a RÉV8 igazgatója között, előbbi nehezményezve az önkormányzat hozzáállását a tevékenységükhöz, személyes sérelemnek megélve a felmondást, kérdezve, hogy akkor most visszavonják-e, amire nem kapott megnyugtató választ. Talán januárban, talán júniusban kiderül. Felsorolta mindazt a tevékenységet, ami zajlik az épületben - és amit az önkormányzat el akar venni tőlük. Úgy érezte, nem a hely, a ház rendezése a fontos, hanem a romák szervezeteinek eltakarítása.

Nem áll szándékomban minden felszólaló mondandóját szó szerint ismertetni, de itt volt a Levegő Munkacsoport, az ÓVÁS! Közhasznú Egyesület, Budapesti Városvédők Egyesület, Zöld Fiatalok Egyesülete, Civilek a VIII: kerületért és a BCE Tájépítészeti tanszék tanára. Mindenki elmondta, hogy jó és hasznos a projekt, örülnek neki, részt vesznek benne, és ki mivel tud és akar hozzájárulni. A ZöFi szerint sétáló utcává kell alakítani a Tavaszmező utcát, és nem ártana néhány fa sem. Az egyetem a hallgatók bevonásával tervezne élhető részt, művészeti projekteket.

A Phralipé nevében Daróczi Ágnes már nagyobb volumenű terveket is hangoztatott, lebontás helyett felújítás, esetleg újabb két emelet, napelemmel a tetején, ami biztosítja az energia egy részét, fedett udvar, kávézóval, ahol zenés-táncos szórakozóhelyet lehet létrehozni, az utcában lévő Kandó kollégiumában lakó fiatalok kedvenc szórakozóhelyévé válva, de nem feledve a roma hagyományőrzést, művészetet, és a tehetséges fiatalok támogatását.

Ha a kerületről beszélünk, úgy általában, mindenkinek eszébe jut, hogy igen, ott sok a roma, az egy putritanya. Ezt a tendenciát akarják meglovagolni, de úgy, hogy mindenkinek az jusson eszébe, hogy jaa, ott van az a Művészkert. Pozitívra fordítani a mostani hírhedtséget. Új imidzset építeni - nem egyszerűen a romáknak, hanem a nyolcadik kerületnek, és a művészeknek, hiszen rengeteg világhírű zenészt csábítottak már eddig is ide, fellépni.

Sajtótájékoztató volt, de pont a sajtó hiányzott. Egy újságíró jegyzetelt, és majdnem hozzá igazították a menetrendet, ki szólaljon fel, ki mondja a magáét. Inkább lakossági fórum hangulata volt, mintsem sajtótájékoztató. Úgy igazából nem értem, miért nem kapott nagyobb nyilvánosságot, hiszen a kisebbség ügyeire általában ugrik a média - az olyan szaftos tud lenni. De nem láttam a kerületi lapokat sem, a Helyi Témát sem.

Az biztos, hogy elindult valami, és a következő összejövetelen már konkrét lépéseket akarnak egyeztetni egymás között, hogy a januárban már így üljenek le tárgyalni az önkormányzati képviselettel.

Mi meg reménykedjünk, hogy talán nem csak a botrányba fulladt Palotanegyed Fesztivált támogatja a "tanács", és végre elindul középső Józsefvárosban is egy nagyobb - kulturális projekttel támogatott - fejlődés, amelynek természetesen részei az itt lakó és alkotó emberek. Romák és magyarok, együtt.

A Pannon Puma országában a Négy Tigris immár 15 éve az a hely, ahol sok kispénzű, vagy hívjuk így: 'a gazdasági válság áldozata' beszerzi az alapvető ruházati cikkeket, sokkal olcsóbban, mint máshol. Tudjuk, ÁFA nélkül minden kevesebbe kerül, ha vámot sem fizetnek a kereskedők, akkor verhetetlenek az árak. Igen, azzal is tisztában vagyunk, hogy ezzel az államot, így saját magunkat károsítjuk, de ha a családi kassza csak ezt teszi lehetővé? (Tegyük hozzá, hogy a képviselők sem fizetnek adót a költségtérítésük után, és még csak számlát sem kell leadniuk.)

Minek van elsőbbsége? Az egyén érdekeinek vagy a közösség hasznának? Jó vagy rossz a piac működése? Szükséges rossz a "JociPláza"?

Nem csak a kereskedők haszna esik latba, hanem az ott dolgozó emberek érdeke, bére is.Sok honfitársunknak ez a bevétele - és inkább ez, mint a segély. A hivatalok évek óta próbálnak tenni valamit, felszámolni, eladni, helyét sóval behinteni - a látszatintézkedéseken kívül azonban semmi nem történik. Időnként végigmegy egy razzia, büntetnek, elkoboznak, aztán fél órával később már minden megy tovább. A Máv tulajdonosként megkapja a bérleti díjat, a terület többi része pedig soktulajdonos.

A piacnak van azonban egy másik arca is, illegális dolgokat is be lehet szerezni, csempész cigi, kitöltött számlatömb, fegyver, hamis okmányok, minden, amit el lehet képzelni. A többség azonban nem ezért jár ki. Ezek ellen határozottan fel kell lépni, viszont itt is a kereslet határozza meg a kínálatot. Hamis jogsi, hamis végzettséget igazoló okmány, hamis nyelvvizsga, diploma nem egy vezető, képviselő, vagy közalkalmazott karrirjében fordul elő - már ha lebuknak vele, ugye.

Te mit tennél a piaccal? Kijársz vásárolni? 

Mi lenne a jó megoldás?

November 1-jétõl biztonsági őrök vigyáznak több helyütt - éjszaka is - Józsefvárosban a játszóterekre, parkokra (Teleki tér, Kálvária tér, Guttenberg tér, Losonci tér stb.).

Ezt írja az úság. Ez öröm és boldogság, mert akkor rend és fegyelem lesz, és kulturált szórakozás. Mi is sokszor ülünk ki a Gutenberg térre haverokkal egy sört elfogyasztva, így legalább normálisan tehetjük ezt meg. Sűrűn járok arra, ott a kedvenc éjjel-nappalim, ahol mindig friss és finom a pékáru, és hideg a sör.

A mai napig nem láttam egy őrt sem, pedig minden este ott megyek el, és figyeltem, hol és mit csinál a derék örző-védő. Megkérdeztem hát a boltban a srácokat, láttak-e ők már védelemre szakosodott polgártársat a környéken? Láttak. Igaz, nem sűrűn, mert vagy kocsiban ül, vagy pedig óránként körbejár egy ember, és szétnéz. Havi két millióért.

Hogy kerületőr lenne? Nem, ez egy külön cég - valaki megint leakasztott kétmillát odabent - a kerületiek mellett vannak ezek!

Na, mondom, ennek fele sem tréfa, utána kell járni. Fel is hívtam a kerületi köztereseket, mi a helyzet. Nos, érdekes beszélgetés volt, nem is tudta a hölgy elsőre, miről van szó, gyanította, hogy ők végzik ezt a munkát is, de aztán körbekérdezett, és kiderült, valóban egy külön cég, a Parkőr Szolgálat vigyázza köztereinket éjszaka. Azzal váltunk el, hogy miket meg nem tud az ember(!). Szép. Még jó, hogy itt dolgozik.

Ezek után nem maradt más hátra, mint felhívni a polgármesteri hivatalt, azon belül is a vagyonkezelési osztályt. Kovács Judit nagyon kedves volt, mindent elmondott, amit kérdeztem.

A cég Kotel Bt., és nem minden parkot őriznek éjszaka, csak a Golgota és a Teleki téren vannak kint - ott viszont már egy hónap után is látszik az eredmény. A Golgotán visszaszorult az illegális szemétlerakás, a Teleki téren pedig a kocsmárosok üdvözölték örömmel az őrök jelenlétét. Nappal 8-9, éjszaka 4 ember ad szolgálatot, havonta pedig 3 millióba kerül mindez nekünk, adófizetőknek. A tereket reggel héttől este hétig vigyázzák, kivéve azokat, ahol elkél az éjszakai figyelem is, természetesen a hét minden napján. Tervezik a Golgota és Teleki terekre egy-egy konténer felállítását is, hogy legyen melegedőjük is.

Kérdésemre, hogy nem lehetett volna-e megoldani ezt a munkát a közteresekkel, kitérő választ adott, mondván, nem ő kötötte a szerződést. Havi három millióból 12 embert foglalkoztatni  - hát, az nem túl sok, pláne, ha beleveszzük a hétvégi és éjszakai munkavégzést is. Két eset lehetséges: vagy varázsol, vagy feketén olcsón dolgoztat a cég. De azt nem hiszem, hogy ebből valaki zsíros hasznot húz.

Olcsóbb vigyázni rá, mint folyamatosan a javításokra, felújításokra költeni - búcsúztunk el egymástól.

Az dicséretes, ha valami maradandót alkot az ember, és ha a köz javára is szolgál, hasznos is. Ilyen a Grund, ami egy darab megelevenedett irodalom kicsiknek és nagyoknak.

Körülötte óriási házak nőnek ki a földből, és magasodnak fölé, Janó is hátratolná a kalapját, hogy a tetejéig ellásson. Igen, családok tucatnyiának adnak majd otthont, jelenleg munkát az épületek. A melósok nem tudom, hogy olvasták-e, tudják-e mi ez a sok tábla, ami egy romos épületen körbe van rakva, a bedeszkázott ablakokon, de úgy tűnik, a nagy fehér felület hívogató. Azon meg sem lepődök, hogy grafiti van némelyiken, na de ez?

Tisztán látszik, hogy az építkezéshez szánt anyagot számolgatta itt valaki. Vagy üzenetet hagyott, hogy ennyi és ilyen anyag kellene még? Nem tudom, de nem értem, hogy ha látja, ez egy új dolog, egy könyvből részlet, amely mindenki gyarapodására szolgál - és mégis összegányolta. Szomorú.

Van több is, mint kellene. Van egyszer az önkormányzat saját lapja, aztán van a régi lapja amellyek most éppen peres viszonyban állnak (ezt itt elolvashatod), aztán időnként megjelenik egy-egy maszopos és fityeszes kiadvány is - a legújabb a Palotanegyed különválásával életre hívott lap, aminek mi más lehetne a neve, mint Palotanegyed. A régi lap próbál piacon maradni, és ezt nagyfokú bulvárosodással képzeli el... a régi gárda  kitartóan ontja a híreket, folyamatos névváltásokkal. Igen ám, de a kerület vezetői - közmegegyezéssel - tiltakoznak ellene, annyira béna módon teszi azt, amit.

Felhívjuk a József körút újság szerkesztőségének figyelmét, hogy a kerületről szóló ügyek kapcsán, igyekezzen tárgyszerű és pontos tájékoztatást nyújtani!
Az indoklás szerint: „Mint az mindenki előtt ismeretes, kerületünkben rendszeresen megjelenik a József körút újság, ami a kerületi lakosság számára többször félrevezető, téves, valótlan információkat nyújt – ráadásul kiemelt hírekben - az önkormányzat működéséről (pl.„Életre kelt az MSZP-SZDSZ közös frakció”, „Közös frakciót alakít a Fidesz és az MSZP”,„Miért kap többet a Palotanegyed? ” stb.).


 

Mindannyian, pontosan tudjuk, hogy a József körút állításaival szemben:
- nem alakult közös MSZP-SZDSZ frakció,
- nem alakult Fidesz-MSZP frakció,
- a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (benyújtott kérelme ellenére) egyetlen fillér támogatást sem kapott az idei civil támogatások között” – áll az indoklásban, melyet a Fidesz, az SZDSZ, és az MSZP frakcióvezetői közösen terjesztettek be.
 

Azt még tegyük hozzá, hogy Hárs Gábor az önkormányzat ülésén egyetértett azzal, hogy nem szabad félrevezetni az olvasókat, de úgy látta, hogy a sajtószabadsághoz hozzátartozik a sokféle vélemény. „Függetlenként a lap szíve joga azt közölni, amit akar, vagy amit nem szégyell, mi meg azt gondolunk róla, amit gondolunk” – fogalmazott.

Emberek! Szkeptikusan olvassuk, kezeljük a József körút című lapot - mint a többit is.

A Pál utcai fiúk sokunk kedvenc könyve volt gyerekkorban, ifjú hőseinek csatáját sokan magunkénak éreztük, drukkoltunk, hogy a jók elnyerjék méltó jutalmukat...aztán egy életre belénkivódott a szomorú vég. Molnár Ferenc regényéből több film is készült, (kevesen tudják, de Oscar jelölése is volt 1969-ben) a legutóbbit éppen itt, a kerületben forgatták 2003-ban. Magát a sztorit számtalan nyelvre fordították le, és sok országban kötelező vagy ajánlott olvasmány.

A helyszínt, ahol játszódik könnyen azonosítható az utcanevekből. A Grund alaprajza is benne van, így nézett ki a haditerv alapján:

Innen már csak egy ugrás volt a megvalósítása. A kerület újitása közben a Tömő utca és a Nagytemplom utca sarkán elkészült a Grund, amely EU konform játszóteret jelent.Így nézett ki tervekben:

És nem sokban különbözik elkészülte után. Farakásokat utánzó mászóvár, a "tót Janó kunyhójában" ma a parkőr van, a homokozó és a fedett asztalok mögötti falon a mű 1966-os, Reich Károly rajzaival illusztrált kiadásának fotómásolatai vannak, így akár végig is olvashatjuk a regényt. Remek játszótér kerekedett belőle, amely vár mindenkit!

Van két fiatal, akik nagy fába vágták fejszéjüket és vállalkozásba fogtak: sétákat szerveznek a kerületben, ahol is felfedezik és bemutatják azt. Igen, rengeteg csoda várja elrejtve az avatatlan szemek elől, hogy rátaláljanak. Ilyen (is) Józsefváros.

Sokan a "gengszterek, cigányok, kurvák" hármasának gondolják a kerületet, ennél azonban jóval színesebb, és valami teljesen más található itt. Egy olyan elfeledett világ, amikor még az épületek építési költségének húsz százalékát kellett díszitésre fordítani. A régi pompa mára megkopott, málló lett, de nagyrészük még így is ragyogó. Elképzelhetetlen helyeken köszön ránk a múlt: ahol nem is számítasz rá, ott egy mozaikbeerakás, szobor a belső udvarban, műteremlakás...Ja, és része a túrának egy kerületi muzsikus cigánydinasztia lakásának megnézése is, belecsöppenve az életükbe.
 

Baglyas Gyuri és Domján Manó 2007 óta szervez felfedező túrákat. Többféle túra van: Élő történelemóra, Kortárs művészeti instant, A nyócker málló pompája, A szürkület palotái és a Nyócker szeretettel. Mindegyik mást mutat meg a kerület izgalmas tarkaságából.

Legújabb akciójuk egy karácsonyi nyócker séta, ahol is ajándékba élményt kapnak a résztvevők, kedvezményes áron. Ha valaki kedvet érez hozzá, honlapjukon megtalál minden információt.
A Beyond Budapest 2008-ban elnyerte a Legígéretesebb fiatal vállalkozója díjat.
Gratulálunk nekik!

Budapest nyolcadik kerülete, északon a VII. és a XIV., keleten a X., délnyugaton a IX., nyugaton az V. kerület határolja. Területe 6,83 km² , népsűrűsége 13.487/km² . Gondozott parkjainak területe 299 000 m², melynek nagyobb részét az Orczy-kert adja.

Fejlődésében nagyban közrejátszott, hogy a Duna három teraszán fekszik,
106-110, 115, illetve 120-122 m tengerszint feletti magasságban.

A török hódítók kiűzése korában a városfalakon kívül helyezkedve el mocsaras, tavakkal tagolt terület volt, amit földművelésre osztottak szét: 1718-ban 20 majorság, szőlőtermesztések és kertészetek alakultak ki. A mai Rákóczi tér és Blaha Lujza tér között téglaégetők nyíltak 1720-1760 között, ekkor kezdődött meg a betelepülés. 1777-ben Mária Terézia trónörökös fiáról Józsefváros-nak nevezték el. Pest terjeszkedése a városfalakon túl jelentős középületeket és paloták építését eredményezte:

• 1798. Semmelweis Kórház,
• 1790. Állatgyógyászati Iskola,
• 1817-ben ideiglenes helyet kapott a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos Széchenyi Könyvtár,
• 1837. Nemzeti Színház.

Az1838-as árvíz az egyszintes agyagépületeket elpusztította (1255 házból 249 maradt) ,az újjáépítés korában kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a főbb utak bérházai is felépültek. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899: villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-építés) fejlődésével volt összhangban: Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros 18,8%-át jelentette. Józsefváros kisiparos kerület maradt, az iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre.
A közművelődést olyan nevezetes intézmények szolgálták, mint az 1847-ben átadott Polack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum, vagy a Fellner és Hellmer által tervezett Népszínház (Nemzeti Színház) a Blaha Lujza téren. A Kiskörút közelében és a Nemzeti Múzeum mögött Ybl Miklós tevékenységének köszönhetően kialakult a „józsefvárosi palotanegyed”, itt épült fel 1865-ben az Országház is. A XIX. század végén épült ki az Üllői út mellett az Orvostudományi Egyetem klinikanegyede.
A II. világháborúban a józsefvárosi épületek mintegy 90%-a sérült meg. Az újjáépítéskor főként a romos házakat tették lakhatóvá, új házat nemigen húztak fel, 1950-ig a foghíjak épültek be. Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületeként konzerválódott. A bérházakat államosították, és sorsukra hagyták, karbantartásukat és felújításukat mellőzték, így azok fokozatosan leromlottak. Belső-Kőbánya üzemeinek csatolása, a Ganz és a MÁVAG egyesülése (1958) és az országos fontosságú vállalatok (pl. Május 1. Ruhagyár) termelésbe állása ellenére Józsefváros kisiparos kerület maradt.
Jelentős szerepet játszott a városrész az 1956-os forradalomban, melynek fontos eseményei az itt lévő Rádióhoz illetve a Corvin közhöz kapcsolódtak. Az 1960-as 70-es években indult városrekonstrukció számos területen fejlődést hozott, a városrész kulturális életének jelentős lökést adott, hogy az egykori Ludovika Akadémia épületébe költöztették a Magyar Természettudományi Múzeumot, és az Orczy kert is egyre inkább a kulturális és szórakoztató rendezvények színterévé válik.