Teleki Pál újabb videója, lassan minden napra jut valami, amit számon kér párttársain, a kerület vezetésén, képviselőin. Kívánjunk neki sok erőt és kitartást e munkájához! :)

Mottójául Balogh miniszter szavait választotta: "Nem elég csupán létrehozni egy értéket, fenn is kell tartani azt, vigyázni kell rá."

Épp a napokban gondolkodtam el azon, igazából ki, kik is alakítja a tereinket, amelyben élünk. Nem a lakásokat, hanem a tágabb környezetet, egy-egy teret, utcát, negyedet. Ami miatt ez eszembe jutott, az a Kiscsibész tér - ami még nem hivatalos neve, de egyszer talán - ahol az Imre csempézte szökőkút van. Szökőkút, de nem működik. Van annak már vaaaaagy....nem is tudom, négy, öt éve?

Emlékszünk Imrére, ugye? Ő egy az a hajléktalan lakcím nélküli, aki itt lakott a körúton és virágokat ültetett a fák alá, kis kertet varázsolt a kopár aszfalt mellé. Munkájáról videó is készült.

Most visszatért Imre, és a körúton ismét kialakított egy kertet - hogy megmaradjon egy darabig, el is kerítette. Aztán jöttek a közteresek, elzavarták, átalakította, megint kiszedették, máshová rakta és ismét átalakította.

Ronda, giccses, mi a szar ez? Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hallottam, amíg lefotózgattam Imre újabb művét. A mesterrel csak összefutottunk, de úgy tűnik, ismét itt ténykedik.

Ha hőség lesz ismét, szerintem a szökőkutat is beindítja.

Közterületeinket mi alakítjuk. Imre ott lakik, ő látványosabban.

Azért nem szeretem a politikusokat, mert mindig a volt és a lesz a beszédük alapja. Arról, ami most van, nem beszélnek. Sose. Ha kérdezik őket, akkor se. 

A Teleki téri piacot jól ledózerolták, mert nem volt korszerű. A terület felét eladták, ott épül is a Lidl rohamléptekkel - kell is sietni, mert a nagy konkurens Aldi nyár végén nyit a közelben - viszont a maradék részre meg nem épül a piac. 

Nem hogy nem épül, de még csak be sem kerítették. Nem építesi terület, mint a Lidlé. Az be van. Bontási. Azt nem kéne? Vagy még nem fejezték be a bontást? 

Itt van egy közvécé. Valahogy későn derült ki az önkinél, hogy az a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdona, azt nem lehet csak úgy eldózerolni. Nem is tették meg - viszont nem is működik most már. Az oldalára lehet hugyozni...

Az emberek keresztüljárnak a területen, pedig tele van gödrökkel. Ha valaki eltöri valamijét, megérdemli, minek ment oda, ugye? Mondjuk a járda mellett is vannak veszélyes dolgok: 15 centi széles, éles vasbeton darabok várják a belerúgókat/beleesőket. Méterenként.

Városüzemeltetésünknek éppen nincs felelős vezetője, de attól ezt így hogy? Meg is értem, ha SzabóGáborunkat kirúgták...

Nézegess képeket a Teleki tér jelenlegi állapotáról! 

Ki kell rakni minden úttúrás (felújítás) mellé a feliratot, hogy ki, miért és mikor. Aztán úgy marad.

Táblát vissza nem szedünk! 

Ez aztán szülhet érdekes dolgokat:

Kattintásra megnőnek! 

Nos, ha gyanútlan látogatóként erre járok - Népszínház utca - azt hiszem, ez megint csak a hanyag meló, politikusi lózung, hiszen úgysem csinálnak meg semmit időre.. lásd négyes metró.

Ha meg túúrista, akkor azt is hihetem, ez ennek készült. 

A táblák azért vannak, hogy tájékoztassanak, ugye?

 Alkotni nehéz. De ha nem vagy egyedül, ha segítenek, ha meg tudod osztani másokkal az ötleteid, elképzeléseid, terveid, akkor ez sem jelent gondot. 

Egy ilyen - közös gondolkodás, problémák feltárása és megoldási javaslatok készítése - indul nemsokára, civil szervezésben.

Megkezdődött a

Civil érdekmegjelenítés és partnerség
Józsefváros szomszédságaiban, negyedeiben  

című program

 

A program keretében 4 civil fórum valósul meg a 8. kerületben olyan közérdekű helyi ügyek, problémák köré szerveződve, amelyek

- a civil lakosság széles körét érintik,

- a kerületben működnek civil szervezetek az adott ügy érdekében,

- a civil szféra és az önkormányzat együttműködése szükséges a megoldások kidolgozásához.

 

A program célja

-     a helyi lakosság aktivizálása a helyi ügyekben – az állampolgári részvétel erősítése a döntések előkészítésében;

-    a civil szervezetek bevonása, a tapasztalataik, szaktudásuk beépítése a közösségi folyamatokba, a civil szektoron belüli hálózatépítés segítése,

-  valamint a civil szféra és az önkormányzat közötti, szakmai alapú együttműködés elindítása, a meglévők fejlesztése.

 

A fórumsorozat tervezett témái:

 

1.   Józsefvárosi droghelyzet a lakosság szemével

2.  Lakhatás és társasházi ügyek – bérlői és tulajdonosi lakóközösségek ügyei, önkormányzat és bérlők / tulajdonosok aktuális kérdései, problémái

3.   Zöldebb Józsefváros – köztisztaság, gyalogosok és autósok együttélése, zöldítő akciók folytatása

4.  Közbiztonság és a lakosság tapasztalatai – programok, lakossági és rendőrségi együttműködések

 

A fórumokra a helyi lakosság, az érintett civil szervezetek, az önkormányzat és az intézmények képviselőit várjuk. A fórumokon elhangzott problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat összesítjük, és közérdekű bejelentés formájában továbbítjuk az önkormányzat és az illetékes intézmények felé.

 

A program hangsúlyos része a fórumokon elhangzott felvetések és javaslatok sorsának követése, amelynek eredményét 2012 novemberében workshopon ismertetjük és beszéljük meg.

 

A program partnere a 8kerblog, amely – a programmal kapcsolatos folyamatos tájékoztatáson túl – rendszeresen beszámol a megvitatott témákkal kapcsolatos fejleményekről, és helyt ad az adott ügyekről folyó társadalmi párbeszédnek a fórumok előkészítésének és utánkövetésének időszakában egyaránt.

 

A programot megvalósító partnerek: Nap Klub Alapítvány, Testvérem Egyesület, Négy Ház a Magdolna Negyedért Egyesület, 8ker.blog.hu, vajdapeterutca.blogter.hu.

 

További információ a fórumok időpontjáról és eredményeiről: 8ker.blog.hu

Email: civilforumsorozat@gmail.com

 

 

 

A program Trust 2011/222 azonosító számmal az Ökotárs Alapítvány támogatásával valósul meg.

 A palotanegyedi útfelújítások - bár már rég átadták - megkezdődtek. Hogy mikor és hová tervezik elérni, ebből a tájékoztatóból megtudhatjuk.

 A Teleki téri piac felett sokáig lebegett Damoklész kardja - most lecsapott. Az önkormányzat pályázatot írt ki, amit a Lidl Magyarország nyert meg, így ők építhetik újra fel diszkont áruházukat, mellé pedig a piac maradékát. 

Így fog kinézni:

Mit szólnak hozzá a vásárlók? Mit gondolnak erről az árusok? A 8kerTv megkérdezte őket:

És te mit gondolsz?

Az előző írás folytatása érkezet meg - és ha minden igaz, születőben van a harmadik része is. Persze, ennyiből képtelenség megtudni, felfogni pár év történéseit, de azért valami fogalmunk alakul róla.

Szia Lesley!

 

Először is a kerületi üres lakásokról és a /bér/lakásgazdálkodásról írottakkal kapcsolatos kommentekre reflektálnék néhány szóval.
 

Mindenek előtt szögezzük le, mi az, amit – a biztató elvárások dacára sem - tehetek meg. Az önkormányzattal és a Rév8 Zrt-vel kötött szerződéseink szerves részét képező, a Magdolna Program szociális városrehabilitációja tárgyában írott dolgozatainkat, eredeti formájában legalábbis, természetesen nem tehetem közzé, még akkor sem, ha a másik fél, ilyen avítt skrupulusokon, mint szerződési kötelmek és más hasonló léhaságok, már rég túltette magát.

Az önkéntes jogkövetés elvét, mely vonatkozik az írott és íratlan formákra egyaránt, értve ezen a  c i v i l/izált/ viselkedés és jóízlés normáit ugyanis, alapkövetelménynek tekintjük. Persze nem szószerinti formában, oldottabb stílusban és az adatvédelmi szempontokra is figyelve viszont publikálhatók a témakör lényegi, talán továbbgondolásra is érdemes vonatkozásai. Ígérem, meg is teszem ezt pontokba szedve a folytatásban, csak kérlek Benneteket, hogy egy kicsit még viseljetek el némi megvilágító elvi visszatekintést.
 

Ezért szeretnék még pár szóval néhány elméleti alapvetésre is kitérni, melyeket teoretikus elvontságuk miatt, nem viselt volna el az „üres lakások és bérlemény-nyilvántartás”  címszó alatt közölt fejtegetéseim közege; - /és talán néhány olvasó sem/  – pedig a dolgok valódi megértéséhez mélyebbre kell ásnunk, ha csak nem akarjuk az egész csődtömeget a rendszerváltás és az irdatlan nehéz örökség terhét cipelő önkormányzat nyakába varrni;  – és innentől akár búcsút is inthetnék kevésbé elszánt olvasóimnak.

Az önkormányzati rendszer „felmenőjének” a szovjet típusú tanácsi rendszernek bölcsőjénél ugyanis, a most hatvanegy éves sztálini alkotmány és a kissé régebbi rendies, félfeudális Magyarország bábáskodott, /jog/történeti hagyományai között pedig, ott kísért a sokszázados ősiség törvényének és Werbőczy Tripartitumának a szelleme, de öntudatlanul, ám máig elevenen ható erővel, a nemesi kiváltságok rendies, évezredes intézménye is.
 

Az „újszülöttet” dajkái persze csak saját nyelvükre, az orwelli „new speak-re” oktathatták, melyben – egyebek mellett – „államosításnak” nevezték az azelőtt csak háborús körülmények között szokásos elorzást, elbitorlást, melyben csak annyi az új elem, hogy a nyelv volt hívatva fedezni- szolgálni az injuriális állapotok intézményesítését-legitimálását. (Állami elorzás persze azelőtt is volt, csak épp nem /ennyire/ „totálisan mozgósított” nyelvi apparátussal. A náci tébolytörvények pl. nem sokat „nyelvészkedtek”. FELKONCOLTATIK …! /ezért vagy azért/ olvashattuk ’negyvennégyben, minden utcasarkon, de a ’tizenkilences „veres farsangról” sem tudnánk sokkal jobbakat mondani. Mai utódaik pedig csak annyiban különböznek  szülőiktől, hogy mára a végsőkig fejlesztették az orwelli „nyelvben bujdosást”.
 

Visszatérve „újszülöttünkre”, el kell mondanunk, hogy az előző /tanácsi/ rendszer működése során, a korábban többnyire magántulajdonban lévő, és a háziúr által /ma már elképzelhetetlen drákói szigorral/ rendbentartott állagot, hihetetlen rövid idő alatt leamortizálta. Ez a pusztulás, mely szinte háborús méretű károkat okozott az épített állagban, és felmérhetetlen-beláthatatlant a „szociálisnak” nevezett emberi élhetőségben, nem állt meg a rendszerváltáskor, a tanácsiból önkormányzativá avanzsált sajátos képződményben;  – de ennek különféle kihatásait már taglaltam előző cikkemben. Na, erre mondták a régiek: „ebül szerzett jószág ebül vész el”. Értsük meg hát végre e roppant konglomerátummal reménytelenül birkózó, nem egyszer a csőd rémével kűzdő önkormányzatokat is, melyek máig nem tudják „kezelni”, azt a konokul kísértő érzést, hogy nem igazi gazdái a hajdan elorzott javaknak, mely érzés – hogy-hogynem de – áthatja az „önkormányzottakat” is.
 

Nem az önkormányzatnak tehát, hanem a rendszerváltás egyik legnagyobb mulasztásának róható fel ezért, hogy a közben felcseperedett „újszülöttet” nem váltotta meg az eredendő bűntől,  melyben fogant,és elvakult, doktrinér liberalizmusában így méltó követője lett dicső elődjének, sőt arroganciában és tékozlásban messze fölül is múlta azt. (Talán nem érdektelen, ha megemlítem, néhány korabeli forrás és az egyik legkedvesebb adatközlőm, a szellemileg teljesen ép 101 éves Nimsz Lajosné – egykori házmester – egybehangzó közléseit, miszerint a ’48 előtti bérlakás-rendszerben /tehát még a háború után is egy darabig/ a társadalmi hierarchia minden rétege képviselve volt a nagypolgárságtól az ún. „alsó néprétegekig”. Nemcsak anyagi, de inkább mentális, sajátos életvitel-szokásrendszerbeli,  többnyire életre szóló választás is volt a bérlői létforma. S bár a szociális biztonság igényrendszere és garanciái teljesen mások voltak akkor, mint manapság, mégis a korabeli társadalmi berendezkedéssel adekvát, kiforrott törvényi garanciák és kiterjedt, megbízható biztosítási szisztéma övezte a rendszert. Nyugaton, de a némileg „nyugatos”, posztszocialista államokban is, ez a szisztéma a korszerű igényekhez adaptálva máig zavartalanul működik. (Lásd – többek között – a lengyel önkormányzati reform sikerét,de vehetjük a szlovén példát is. Egyébként megkockáztatnánk: muszáj nekünk mindenben a hátsó-üzbegisztáni példát követni?)

Szemléleti okok is közrejátszanak tehát abban, hogy ezzel szemben nálunk partikuláris, társadalmi presztízsét tekintve kétséges, épp ezért közjogilag és szociálisan kiáltó ellentmondásoktól terhes a ma létező struktúra.

Ezért a mindkét fél számára egyre több gyúanyagot felhalmozó képződmény, valóban megérett a változásra.
 

Mi, civilek, néha tompuló hittel ugyan, de azt reméljük, hogy ez a változás az elhívatott, hozzáértő felek  „okos gyülekezetében”, széleskörű bevonással történik majd meg. Nem szeretnénk ostorozni itt azokat, akik ennek a változásnak mindenre elszánt kerékkötői. Ezt éles szavakkal megtettük előző cikkünkben és annak mellékleteiben.
 

Ám sokan – főleg a „négyházból” és környékéről, előző dolgozatunk miatt elégedetlenségüknek adtak hangot, mondván, hogy   a Magdolna Program „szociális városrehabilitációnak” nevezett „modellkísérletének” ún. szociális hiányosságai mellett nem mutattam rá eléggé az épületfelújításiakra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnék a többször is /hiába/ benyújtott terjedelmes hibalistára, melyben szerepel többek között a szabványos hófogó nélküli, beázások verte tetőzet, a dróton fityegő villanykapcsolók, a bűzlő folyosói vécék, melyek felszámolásában civilizációs minimumként egyeztünk meg, anno, de sorolhatnám a félbehagyott, hőhidakat képező falszigetelést, /kár is volt elkezdeni/ a negyedszerre /!/ is minduntalan feljövő, elsőre csatornázás nélkül kialakított udvar-kövezeti burkolást stb. A négy ház hibalistájáról szóló beszámolót – melyet a Ti jelentéseitek alapján írtam meg, kedves bérlőtársak, - Nektek is eljuttattam; - azóta még a falrahányt borsó is rég lefolyt a kanálisba… Ezzel kapcsolatban csak azt mondhatjuk, hogy a Program koordinátorai és kivitelezői tanulhattak volna egy keveset a régi mesterektől. Azoktól, akikről ők azt állítják, hogy hanyagul alapozták és szigetelték az épületet, azért vizesedik. Holott a folyamatos karbantartást élvező korabeli épületek, még ma is épségben dacolnak az idővel, és hirdetik szilárdan a hajdani tisztes ipar makulátlan jóhírét.

Természetesen nem sírjuk vissza a régi világ vérlázító hűbéri viszonyait, sem az azt követő „létező szocializmus” lázálomvárát, ám azt mégse gondoltuk volna, hogy mai utódaik gyakorlatában, a két ádáz ellenség ennyire békésen egymásra talál.

 

Az önkormányzat és a bérlők sajátos viszonyának jellemzésére egyébként jó példával szolgál, a Magdolna Program „bérlői bevonással” /is/ megbízott cégével a Rév8-cal kialakított immár ötéves kapcsolat története. Ez a kezdetben sem volt egészen felhőtlen, de az először inkább szívélyes-együttműködő, majd egyre bizalmatlanabb viszony, melyet a Rév vezetője, arra hivatkozva, hogy „felőröltük munkatársai idegeit”, érdemben két éve megszakított velünk, most oda vezetett, hogy a /befejezetlen/ Program napi ügyeivel sehová sem fordulhatunk. A vagyonkezelő, de az önkormányzati illetékesek is a Rév-hez irányítanak, akik viszont simán elzárkóznak az elérhetőség minden formájától. Visszatérve a Rév által vélelmezett „súlyos bérlői atrocitásokra”,  minket is mélyen megrendített a „felőrölt idegzetű munkatársak” szomorú sorsa, akik talán maguk sem tehettek arról, hogy nyilván zaklatott állapotukban, egy konfliktus során, hamis tanúzásra akarták ellenünk rábírni az erre legalkalmasabbnak vélt lakót, aki – miért, miért nem - ezt később írásban is elismerte. A csalódott munkatársakat és hű szövetségesüket, sajnos mi sem vigasztalhattuk mással, mint a régi angol mondással: „ha tengeribeteg vagy, inkább csősznek állj, semmint matróznak”. /Minden szavam dokumentált írásos anyagon alapszik/.

Az egész furcsa kapcsolattörténet „fejlődését” pedig, a felejthetetlen Piszkos Frednek a cápákkal való meghitt viszonyához tudnám leginkább hasonlítani. A krónikás szerint a két „fél”, kezdetben – érezvén természetük eredendő rokonságát – vonzódott egymáshoz, ám később, kissé jobban megismerve egymást, a vérengző fenevadak valahányszor meglátták feltűnni az öreget a hajó tatján, szemükben mély megvetéssel, búsan legyintettek, és csüggedten odébbálltak.
 

Hogy elmés példánkban ki a Piszkos Fred és ki a cápa, nos annak megítélését inkább Rátok bíznám; - erről engem a továbbiakban hiába is kérdeznétek…

 

Budaházy Gusztáv

negyhaz@freemail.hu

 

Budapest, 2010. október. 20.

Kapuk mindenhol, mindenhová; most meg már egy-egy városrészbe is lesznek bejáratok. A Corvin-Szigony-Sétány körül egyre nagyobb területen próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy itt valami nagyszabású, itt valami teljesen más van; nem csak új, de minden ízében különbözik az eddigi megszokott városi környezettől. Nem oly' régen rangos díjat is nyert a projekt.

No de nézzük, mi épül itt, hiszen rozsdás vasból emeltek két elég nagy L alakot a mozi elé, az eddig itt lévő hirdetőtáblák helyére:

Mi a franc lesz ez? - teheti fel a kérdést a laikus erre járó, hiszen inkább néz ki taxidrosztnak, mint bármi másnak. 

Az egyszerű, funkció-központú húsz tonnás lámpaszerkezet két aszimmetrikusan elhelyezkedő lábból és egy 4,8 méter magasan, 35 méter hosszan kifeszülő gerendából áll. Végeredményben a Corvin közben lévő közvilágítást biztosító kandeláberek helyett ez a 35 m hosszú konzol veszi át a közvilágítás szerepet. Az összesen 2 380 db LED-del felszerelt 35 db egyedileg tervezett AstralLED lámpatest a speciális vizuális hatás elérésének érdekében egy szabadalmaztatott megoldásnak köszönhetően nyerte el végső optikáját. A két függőleges LED-falon 10 mm pixeltávolságú, míg a vízszintes LED síkokon 20/10 mm -es a kiosztás.

2010. ősze és 2011. tavasza között valósul meg a 3K – Köztéri Kulturális Kereszteződés elnevezésű köztérfelújítási program. A 3K program első eleme egy speciális közvilágítási lámpatest, ami végül a Corvin kapu elnevezést kapta. Fontos körülmény, hogy a terv a Fővárosi Tervtanács engedélyével és támogatásával, a műemléki és egyéb építészeti szempontok figyelembevételével valósult meg.

 via

Hmm...ez aztán fasza lesz, egy újabb techológiával nyomják majd bele az arcunkba kikerülhetetlenül a reklámokat. Tudom, mindennek ára van, és a köztereket megújító cégnek is kell valami haszon, de mindenképpen a vizuális környezetszennyezés újabb útján?

Naná, be kell csábítani az embereket az új plázába - ami nem is az igazándiból, hanem egy fedett utca, ami 0-24-ben nyitva lesz, és látogatható. Kíváncsi vagyok, hogy fog üzemelni, mi lesz a télen ide behúzódó hajléktalanokkal, pl...

 Ha kopognak, vagy csengetnek, az ember visszaszól, hogy: mingyá nyitom; pillanat; kiaz? Vagy nem. Ilyenkor aztán az bejutni vágyó újból csenget/kopog, majd ismét - aztán ha nem nyer bebocsájtást, távozik. 

Ezt megkönyítendő  - legalábbis erősen úgy tűnik - egy igen egyszerű szerkezettel visszajelzés adható. Megnyomod a csengőt, kisvártatva kigyullad a lámpa - és akkor már nyugodt(abb)an várod az ajtó nyitását. Ötletes, grat.

Ismét összegyűlt a nagyérdemű, hogy megbeszélje a Palotanegyedbéli fejlesztéseket - az éppen zajlót és az elmúlt bő félévet, ami a Krúdy lezárt szakaszát illeti. Ez volt a nyolcadik fórum a CaPE szervezésében, és az első Párbeszéd Házában. 

Alföldi Rév8 György vezette ismét a beszélgetést - illetve ő válaszolgatott. Elöljáróban felelevenítette a terveket: Mária, Horánszky, Kőfaragó és Gyulai Pál utcák, valamint a Gutenberg tér átalakítása; ezzel együtt nagyszabású program-sorozat, több napos fesztiválok lesznek, amelyhez a negyedben lévő intézmények ötleteit is várják, hogy minél többen megismerjék a környék kultúrális értékeit, és minél többen jöjjenek a városnak erre a részére.

A Horánszky 13 is átalakul, jövő tavaszra kész lesz -  ott is lesz a pincében egy 500 fős rendezvény terem, és egy csomó olyan terem, ami csoportmunkára, találkozásokra lesz lehetősége a naponta ide járó 20 ezer diáknak.

Aztán jöttek a kérdések: a fő csapás a parkolás volt, majd' egy órán keresztül záporoztak az ellenérzések, hogy akkor most megszűnik a parkolási lehetőségek fele, hová álljanak az itt lakók, miért nincs parkolóház, hogy kívánja megoldani az önkormányzat? Élhetetlen így a környék(!!!), hiszen sétálni kell az autótól, előtte meg körözni, hogy szabad helyet találjanak...Megnyomorítják az ember életét! Az utca nem a gyalogosoknak van, az az autók helye...!

Aztán az áruszállítók folyton beparkolnak a járdákra, terekre, mégsem intézkedik a közterület-felügyelet. Kamera is van a közelben, de a rendőrök sem tesznek semmit. Javaslat: zárjuk le a negyed határait, így majd nem tud bejönni a nem itt lakó(bravó), és akkor marad szabad hely. Válasz még mindig az, hogy nem az önkormányzat dolga a parkolás megoldása, de ha összefognak a lakók és közös megoldást találnak - egy helyet, ahová lehet parkolóházat építeni - abban partner lesz a hivatal. Jött is 3 helyszín, megvizsgálják.

Érdekességek is kiderültek: a Lőrinc pap térnél van egy megállni tilos tábla, amit időnként kiforgatnak, olyankor végigbüntetik a sort. Ráadásul van egy közterületes, név szerint ismerik: Zentál Lajos, de nem lehet ellene tenni semmit, mert...mert nem. Díszpolgár. Elmozdíthatatlan, viszont akkor és annyira büntet meg bárkit, amennyire ő akar. WTF?

Krúdy, mint kocsmautca

A fórum második részében a kerület első sétálóutcájának elmúlt bő fél éve került górcső alá - itt aztán igazán elszabadultak az indulatok. A lezárás nem működik rendesen, meg kellene oldani normálisan, fizikai akadállyal, hiszen a táblát senki nem veszi komolyan. Van olyan megoldás, ami most már nonstop működtethető, egy süllyedő-bójás rendszer, na, ez lenne a tökéletes. Az utca kultúrát közvetít, értéket hordoz. 

Az itt élők pedig ezt tapasztalják: hiába a lezárás, autók áthajtanak, beparkolnak. A pizza-futárok veszélyeztetik a gyalogosokat, a bringások ezerrel áttekernek, cikáznak a kitelepült teraszok és az andalgók közt. A vendéglátósok nem foglalkoznak az itt lakókkal, nekik a profit-maximalizálás a fontos, így aztán zeneszolgáltatási engedély hiányában a Fiktív Pub a küszöbről adja a zenét, a Darshan Udvar tulaja az aludni vágyó lakót veréssel fenyegeti. Az egész lezárás senkinek nem jó - kivéve a kocsmárosoknak. A legtöbbször elhangzott kifejezés a "kocsma-utca" volt. Megoldás: kerüljön vissza a forgalomnak, hiszen akkor is voltak teraszok, parkolók és mégis lehetett rajta haladni. Jobban, mint most...

A panaszok nem új keletűek, de nem foglalkozik velük senki. Minek akkor az egyesület, minek akkor a részönkormányzat?

Kulturális fejlesztés - de mi a kultúra? Ami a Krúdyban zajlik, az kocsma-utca, abban nincs semmi kultúra. A hányás, a törött üveg, a hajnalban üvöltöző részegek, a kutyaszar - ez lenne az érték, amire még több embert hívnának ide?

Fórum(ok)nak van értelme? - merült még fel a kérdés, hiszen például tavaly nyáron kérte az egyesület a környéken lakóktól, hogy írják össze, hová kellene kukákat kirakni még - és azóta sem történt változás. Mint ahogy a többi dologban sem nagyon. 

Én azt nem értem az egészben, ha tényleg ennyi a gond a vendéglátósokkal, és tényleg folyamatosan panaszleveleket kap minden hivatal, akkor miért nem mozdulnak? Miért nem intézkednek? Hogy dolgozik a rendőrség (két kamera nézi a Krúdy-Mikszáth vonalat), hogy dolgoznak a közterület-felügyelők, a köztisztaságiak, a szabálysértési osztály?

Kedves vezetők! Ne feledjük, idén választási év van - a polgár ilyenkor tudja kinyilvánítani a véleményét. 

 A CaPE nyílt ülésén számolt be Alföldi DLA György a tavaly beharangozott sétáló utcák kialakításának kezdéséről: nincs tuti időpont. EZ a biztos. 

Viszont kiderült, megvannak az építési engedélyek, amint jó idő lesz, el is kezdik a Mária utcát. Természetesen a munkálatok elkezdése előtt két héttel értesítenek mindenkit az utcában, a helyi újságban is benne lesz, hogy ne érjen senkit váratlanul. A többi utcára még nincs meg, és kell hozzá, hogy meg tudják kötni a szerződéseket. A közművekkel is kell egyeztetni még; a Vízművek megváltoztatta a nyilatkozatát - amikor a pályázatot elkedték, azt nyilatkozta, nem kell vezetéket cserélni, most meg azt, hogy kell. 100 millió (!!!) különbség, teljesen más útépítési procedura, így aztán most megy az egyeztetés, hogy mi az, amit tényleg ki kell cserélni, mi az, ami történt az eltelt fél év alatt, mi romlott el.

A tervek megvannak, az építési engedél folyamatban - ha megvan, akkor ez alapján olyan március környékén elindulnak a közbeszerzések. Ha megvan a kivitelező, akkor nyolcadik hó elsején indulna, és egy év van rá, tehát 2011 augusztusára kell kész lenni.

Ez olyan szempontból jó, hogy nem egyszerre lesz feltúrva az egész környék -  viszont mindig valahol felújítanak majd. Por lesz végig, az biztos. Közben négy hétvégén négy különböző helyszínen lesznek programok - amelyek most titkot képeznek, ugyanis az igazgató úr nem készült (most sem), így nem hozta magával a feljegyzéseit. 

Kulturális események lesznek, piac, a helyben lévő kiskereskedések jobb megmutatkozási lehetőséget kapnak, és a megújult tereket is megismerve birtokba veheti az istenadta nép.

A Horánszky 13 egy diákközponttá fog válni, amit az önki üzemeltet, egy új, non-profit kft.-t hoz létre erre a célra. Az épületnek jelenleg a kiürítési tervén dolgoznak, aztán majd nyáron meglesz az építési engedélye is, így ott is ki lehet írni a közbeszerzést. 

Hogy mi is lesz ott pontosan? Hát, egy olyan centrum, ahol nagy tereket kapnak minden szinten a diákok, utcafronton workshop termek, a pincében pedig egy nagy előadó - itt aztán biztosan lehet hasznos dolgokkal is foglalkozni. Az udvar fele fedve lesz - és majd ki is alakul, mi lesz benne. Az ide járó 20-25 ezer diákot ki kell szolgálni, az fix.

A Krúdy utca lezárásának első fél évét is ki fogják értékelni, hogy vált be, mint gyalogos utca; másrészt úgy néz ki, egy süllyedő bólyás rendszer lesz kialakítva, hiszen most már van egy nonstop működő diszpécserközpont (a parkolási feladatok átvételének hozadéka), így megoldható lesz egy távirányítású működtetés - ha mentő, tűzoltó vagy egyéb miatt kell bejutni oda.

Amikor még működött - és pont akkor modernizálták. 

Igen, már ilyenünk is van - a fővárosban harmadik kerület, amely ilyet kidolgoz. Csütörtökön szűk körben lakossági fórumot tartottak, bemutatni a munkakoncepciót.

A helyszín Zentai Oszkár körzetében volt, a Ciklámen Klubban. Fura hely egy lakossági fórumra, főleg úgy, hogy láthatóan nem készültek arra, hogy nagyobb csoport fog elmenni. A klub társalgójában lett megtartva, ahol asztalok és fotelek voltak - mint rendes társalgóban, az asztal felé fordítva mind - de nem vették arra sem a fáradtságot, hogy az előadó felé fordítsák azokat. Így aztán voltak páran, akik háttal ületek az előadásnak.

Összesen 25 fő volt jelen, az előadókat is beleszámítva, és ebből 7-8 fő tartozott a képviselőhöz. A maradék "tömeg" nagy része palotanegyedi lakos volt, hiszen ott meghirdették az eseményt; ezen kívül csak a bejáraton láttam kirakva egy felhívást. Ha valóban a kerületben lakó emberek véleményére kíváncsiak, akkor nagyobb helyszínen, több helyen meghirdetve illett volna összehozni. Mint ahogy a Corvin mozi esetében, ahol a Hivatal nagytermében szép számban összegyűltek emberek. (Optimista énem azt reméli, lesz ilyen, és ez csak egyfajta főpróba volt.)

Oszkár kezdte a prezentációt, bemutatta a kerületet, és felvázolta a fő csapásirányokat:  

Na, szóval ez lenne a munkaanyag, amit még átdolgoznak a beérkező ötletekkel. Ám ha erről a lakosság nem tud, akkor hogyan tegyen hozzá?! 

A következő felszólaló Novák Tamás volt, akinek cége készíti az anyagot. Az újpesti  tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőke haladása 100 méter/év - ennyit halad a változás, úgy újítják fel a házakat, úgy érkeznek befektetők. Viszont, ha a vezetés rendelkezik egy konkrét tervvel, akkor ezt a sebességet fel lehet gyorsítani, ráadásul a lakosságot integrálva nagyon sikeres projekteket lehet elindítani. Az egyetemistákra kell építeni elsősorban, hiszen naponta 20-25 ezer diák jár a kerületbe; a turistákat pedig nem feltétlenül a hagyományos desztináció érdekli - egy felmérésen Budapest top 10 látnivalójának harmadik helyezettje a Corvin tető. Kibontakozóban van egy egészségturizmus is, nálunk pedig bőven van kórház és klinika, így a szállást is itt veszik majd igénybe. Célcsoportokat kell meghatározni, és az alapján felállítani a koncepciót. 

Forrásokat is kell hozzárendelni: EU-s pénz, befektetők, helyi vállalkozók. Viszont, ha elindul a fejlődés, akkor egy öngerjesztő folyamat indul be - és a lakások ára növekszik, így az önkormányzat vagyona is. Közbiztonság, köztisztaság - hívószavak! - javulása. Legfontosabb szerinte a lakossággal való jó kommunikáció, az önkormányzat feladata, hogy folyamatosan egyeztessen: csak akkor lehet jó egy koncepció, ha az itt élők élik meg ezt pozitív változásként.

Dinamikus embernek tűnt, elmondta nagyjából ugyanazt, mint Oszkár, majd átadta a szót munkatársának, Bölöni Katalinnak. Ő város-szociológus, bár furán állt néhány dologhoz: szórakozó-negyed lesz a kerület nyugati része (Palotanegyed), és kész. Meg kell szokni, esetleg el kell költözni. Tudatta továbbá, hogy a Szentkirályi utcában létrejövő FROKK külön pénzből (kormány) készül, azt az egy milliárdot nem a kerület rakja bele. 

Ezen kívül felsorolt még néhány ötletet ismertetés szinten: A Csarnok jobb kihasználása a turisták által, Tavaszmező utca "nemzetiségek utcája" lenne, Innovációs Körút (100 csoda átvétele), bérházak kupoláinak megnyitása a közönség előtt, Guinness tér a Blahára, "Megvalósult kommunizmus" sarok (pár üzlet a retró-érzést kihasználva), Orczy kertbe egy élménypark, Tudás Központ a Szigony negyedbe (meglévő egyetemek mellé még).

A fő koncepció az Európa Belvárosa projektre, Corvin Sétányra és az IVS-re támaszkodott - be is vallotta, sokat nem tettek hozzá. Ezekben benne van a Palotanegyed (várható) kihatása a Népszínház-, Csarnok-, és középső Józsefváros negyedkre. 

Végére maradt a hozzászólás lehetősége - egy diktafon lett körbeadva, hogy minden szó rögzítve legyen a jegyzőkönyv miatt - és a jelenlévők éltek is vele. Ötlet és felháborodás érkezett vegyesen, többen a Rákóczi térre épített betonkockákat bírálták; A JociPláza helyett egy isztambuli bazársor szerű piac lenne jó, az vonzaná a turistákat. A korrupció megelőzésére legyen egy bizottság a Transparency International bevonásával, és mindent ellenőrizzen, bárki által átláthatóan, mindenki tudja megnézni, hogy azt a pénzt tényleg arra költik. Bírálták a szocializmust visszahozó ötletet - amire képviselő úr sietett leszögezni, ez neki sem a szíve csücske, nem szereti a szocializmust, sőt, elítél minden diktatúrát!

A vicces itt az volt, ahogy a hátsó sorban ülő, látszólag Oszkár képviselőhöz tartozó emberek gyerek módon megjegyzéseket tettek a felszólalókra, és nevetgéltek rajta. Nem erősítette a szándék komolyságát...

Az egész kicsit több, mint két órát tartott. Ha több ember érkezik, biztosan tovább tart - de ha kirakják a kerület honlapjára, hozzászólási lehetőséggel, biztosan érkezik sok hasznos ötlet is. Akkor tényleg úgy érzi a lakos, hogy érte is van a változás, van beleszólása az ügyekbe.

A képviselő nyitottnak tűnt, talán tényleg komoly koncepció születik majd tavaszra. Ha bárkinek bármilyen ötlete támad - turizmus kapcsán - azt a preziben található emilcímre küldheti el, vagy személyesen a Hivatalba.

Az imént hallgattam a jövő heti előrejelzést a meteorológusoknak hívott időjósoktól, és azt mondják, most már tényleg itt a tél: ma éjszaka fagypont alá süllyed a hőmérséklet, és ott is marad egy darabig. Ilyenkor aztán megugrik a fűtésszámla - ha nem megfelelő a szigetelés, főleg. 

Baj van, viszont lehet rajta segíteni, akár ilyen időben is - a hogyanját mutatják meg a ZöFi irodában.

 Egy ilyen ablakon is segít

Ön is spórolhat havonta több ezer forintot

fűtésköltségén!

Régi, fakeretes ablakai elvetemedtek, rosszul záródnak? Miért dobna ki egy halom pénzt az ablakon minden télen?

Válassza a szilikoncsíkos megoldást! Olcsó módszer a nyílászárók szigetelésére - tartós, házilag is kivitelezhető , esztétikus. Már az első télen visszajön az ára!
Jöjjön el az Ökoszolgálat ingyenes termékbemutatójára, ahol megismerkedhet a technika alkalmazásával, és saját maga is kipróbálhatja a módszert!

► Időpont: december 17. csütörtök, 16 óra
Helyszín: Zöld Fiatalok Egyesület irodája,
VIII. kerület, Karácsony Sándor u. 22.

Az első 10 érkező 25%-os kedvezményre jogosító bónt kap, melyet a szigeteléshez szükséges marógép kölcsönzésekor válthat be. A termékbemutatón való részvétel nem kötelez vásárlásra!

Szeretettel várjuk!

ZöFi

Valahogy így néz ki a megoldás - érdemes kipróbálni!