Nem csak új civilek vannak a kerületben, régi, sokat említett is feltámad haló poraiból és újra lakossági fórumot szervez. 

A fórum apropója az elkezdett útfelújítás (amit már át is adtak), de minden más témát is várnak a negyedből. Az előző fórum jó gyakorlatát folytatják, előre kérik a kérdéseket, ötleteket, észrevételeket, amiket aztán odaadnak a képviselőknek, hogy mindenképpen feleljék meg. 

Ha bármi nyomja a bögyöd, most írd meg - vagy gyere el, és nézd meg a politikusok arcát a kérdéssel szembesülve! (Talán szabógábor is ott lesz :])

 Újabb civil szervezet bemutatása következik - bár józsefvárosi, mégis az egész városra kiterjedő a tevékenységük.

Szabad Nemzet Egyesület

Az Egyesület 2011-ben jött létre. Budapesten nagyon otthon vagyunk. A számunkra eszményi Budapest része a keresztény-európai civilizációnak, az egységes nemzetnek, alapja a fővárosi lakosság, melynek tagjai felelősséget vállalnak a közügyekben. Közösségszervezéssel, önkéntességgel, helyi ügyekkel foglalkozunk. Igyekszünk bevonni a lakosokat a döntéshozatali folyamatokba. Értékképviseleti szervezetként a társadalmi felelősségvállalás jegyében cselekszünk. Budapest egy szabad nemzet fővárosa, itt sosem vagy egyedül.

Az egyesület friss, de tettrekész: a népszavazást megelőző időszakban aktívan kampányoltak, most meg a kerület tisztaságát vették górcső alá, és meg is találták a legfontosabb ellent plakátok formájában.

Érdekes, hogy csak egy plakátot szed le, félig letépett lakáshirdetés maradhat. Csak nem a mondandója miatt távolítják el ezeket?

Erősen úgy tűnik, hogy összecseng ez a civil stratégiával, mintha csak rájuk lett volna írva:

Tehát a példa…
A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:

1. A tér tisztaságának megóvása.
2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.
3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.
Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?
Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.
Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?
Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.
A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.
Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.
Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.
E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.

Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.
 

 VÁLTOZÁS!

Aki jönne holnap, az ne a Józsefvárosi Galériába jöjjön, hanem ide: Gondozó Kert, VIII. kerület, Vajdahunyad u. 4.

A sok politikai párt után egy üdítő kivétel  - a Magyar Kétfarkú Kutya Párt - teszi tiszteletét a kerületben. Nem mintha eddig nem láttuk volna munkáit itt...

Az eredetileg Szegedről indult Kétfarkú Kutya Párt már Budapestet is behálózta egyéni hangvételű, jellegzetes street art munkáival. Ezen a délutánon a választások idején polgármester-jelöltként is indult Kovács Gergely mesél a szervezet tevékenységéről, szellemiségéről, és a budapesti köztéri művészetben elfoglalt szerepükről. Emellett bemutatja a KKP legfrissebb projektjeit is, köztük a Rákóczi tér elhagyatott újságosbódéjának újraértelmezését.

Nektek melyik a kedvenc KKP alkotásotok? Osszátok meg az esemény falán!

Idő: 2011. október 5. · 17:00 - 18:30
Helyszín: LudwigInzert a Józsefvárosi Galériában - 1085 Budapest, József krt. 70.
 

Gyertek el, verjük meg együtt! :)

 Egyre többen fedezik fel a fészbukon a csevegési lehetőséget - a kerület oldalán ilyen gyöngyszemeket lehet találni:

Vicces amúgy, a kerület weboldalán nincs fórum - mondjuk a fészbukon mindenki névvel kommentel, posztol. Láthatjuk szabógáborunk szerkesztői hozzáértését is. 

 Emlékeztek még a nyár közepén megjelent Index cikkére a Mikszáth téren található gyomos részről? Van benne egy szép mondat: "Az önkormányzat pedig akkor fogja kivizsgálni az ügyet, ha lakossági bejelentést kapnak."

Hát kaptak. Igaz, elsőre elkeveredett - de hát megesik az ilyesmi a legjobb helyeken is, főleg, ha kényes dologról, vagy csak egész egyszerűen dologról van szó, - viszont aktív állampolgárt nem riaszt el egy ilyen malőr, megismétli a bejelentést, hátha kap rá választ. Íme:

Várjuk a CaPE reakcióját is: ők vajon tudtak-e róla, hogy ilyen megállapodásuk van az önkormányzattal?

 Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a jó civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros

Józsefváros Civil Stratégiája

 

I. Összefüggések

Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.

A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.

Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.

Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.

Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.

A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.

Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.

Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.

A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.

A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.

Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 

Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.

Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.

 

 

II. Civilek

 

Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.

Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.

 

Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:

1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 

E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.

Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.

 

III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete

 

A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:

1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:

1. A JCÖ Közgyűlése

2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 

 

IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése

 

Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.

A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.

A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.

A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.

A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.

A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.

A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.

A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.

 

Tehát a példa…

A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:

1. A tér tisztaságának megóvása.

2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.

Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?

Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.

Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?

Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.

A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.

Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.

Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.

E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.

1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.

Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.

A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.

Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.

Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.

Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.

Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.

A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.

 

 

 

 

Dr. Kocsis Máté

 Polgármester

 Józsefvárosi Önkormányzat

 

 

Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

 Idén sem marad el a Magdolna negyed felvirágoztatására elindított fesztiválka. Sőt, most még több érdekesség várható, főleg a polgi civil stratégiájának bejelentése. Emlékszünk még Szabó Gábor (aki a polgármester webes hangja) rövid vázlatára? Kíváncsian várjuk, mit főztek ki!

A készülődés zajlik, minden szép, minden jó lesz. Itt a program is, gyertek:

Nem most volt, viszont fontos - a "jobb később, mint soha" alapján itt egy összefoglaló. Olvassátok, szóljatok hozzá, tegyetek javaslatot a továbbiakra!

 

EMLÉKEZTETŐ

I.            Bevezető

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a szervezőket.

A fórumon a VIII. kerületi rendőrkapitányság munkatársai, tizennyolc civil szervezet, két iskola, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának munkatársa, a helyi önkormányzat két képviselője, az önkormányzati sajtóreferens, a Fővárosi Önkormányzattól, a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a VI. kerületi rendőrkapitányságtól és a helyi laptól jelentek meg. Összesen több mint 50 résztvevő.

 

II.            A Magyar Helsinki Bizottság

Tóth Balázs a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője röviden bemutatta a jogvédő szervezetet. Elmondta, hogy a Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a tevékenységi körbe tartozó jogsérelemmel fordulnak a Bizottsághoz. Az emberi jogi szervezet egyik fő tevékenysége a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése, amelynek keretében megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog és a törvény előtti egyenlőség elvének tényleges érvényesülésére.

 

III.        A közösségi rendészet

Tóth elmondta, hogy a civil-rendőr konzultáció célja, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz annak érdekében, hogy a felek valós információval rendelkezzenek egymásról, bízzanak egymásban, illetve szervezett keretek között folytassanak rendszeres párbeszédet. Fontos, hogy a fórum nem panasznapként szolgál, a konzultáció információ-, ismeret- és tapasztalatcserét jelent.

A programvezető elmondta, hogy a közösségi rendészet egyik legfontosabb üzenete, hogy a közbiztonság megteremtése és fenntartása nemcsak a rendőrség, hanem az állami és társadalmi szerveztek, valamint az állampolgárok közös feladata és felelőssége.

A civil-rendőr konzultáció a közösségi rendőrségi modell egyre gyakrabban alkalmazott eszköze. A nyugat-európai államokban a konzultációknak hagyománya van, azokat rendszeresen megszervezik a helyi rendőrség és a helyi közösség, lakosok, szervezetek. Ez a helyi kommunikáció javítására szolgáló eszköz, amely segítséget jelent a helyieknek és a helyben szolgáló rendőröknek.

A közösségi rendészeti modellek alkalmazásában az Egyesült Királyság jár az élen. Itt – a magyar rendőri vezetők által is ismert gyakorlatként – havonta tartanak tematikus megbeszéléseket, ahol például az igazoltatások egyes lakossági csoportokkal kapcsolatos statisztikáit és gyakorlatát tárgyalják meg.

A londoni Camden Town-i projektben civil auditorok látogatnak meg rendszeresen városrészeket, rögzítik tapasztalataikat és osztják meg a rendőrökkel az információt. Így a rendőri munka is reflexívebbé válik.

Több brit projektben nemcsak a hagyományos rendőrségi eszközöket, mint a rendszeres járőrözés vagy igazoltatás, hanem szituációs és társadalmi bűnmegelőzési eszközöket is alkalmaznak. Így például a közvilágítás javítása mellett tanácsadó szolgálatot szerveznek az antiszociális magatartású állampolgároknak, hogy segítsék őket a jogkövető magatartás kialakításában.

Magyarországon is van jó példa. A Magdolna-negyedben megvalósított komplex bűnmegelőzési program mellett Veszprémben is többelemű projekttel erősítették a helyi közbiztonságot. Tucatnyi szervezet együttműködésével, mindennapi tevékenységük összehangolásával például a baleseti gócpontokban alkalmazott kamerás megfigyelés mellett gyerekeknek szervezett szabadidős programokat. A komplex beavatkozást jól szemlélteti, hogy a szórakozóhelyeket nemcsak ellenőrizték a rendőrök, hanem „Biztonságos Szórakozóhely” díjat alapítottak és ítéletek meg annak a helynek, amely betartotta az előírásokat, odafigyelt a szórakozó ifjúságra. Ugyanezt a pozitív kettőséget szemlélteti, hogy nemcsak szankcionálták a hajléktalan emberek esetleges antiszociális viselkedését, hanem a célcsoport számára előadást tartottak az elkövetővé és áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

 

IV.        A Józsefváros bűnügyi helyzete

Wieszt Ferenc rendőr őrnagy, a VIII. kerületi rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője elmondta, hogy Józsefváros mindössze 6,8 km² területű, 80.000 fős lakossággal rendelkező kerület. Ugyanakkor nagyon magas az átutazók száma a kerületben található két piac, a Blaha Lujza téri csomópont és a Keleti pályaudvar által bonyolított forgalom miatt.

A kerületi rendőrök intézkedési mutatói igen magasak, nagyságrendileg 2-3 megye rendőrségi intézkedései számával egyeznek meg.

A józsefvárosi rendőrkapitányság egyenruhás, azaz közterületi és közrendvédelmi állományának létszáma 2000-ben 211 fő volt, 2011-ben pedig 127 a rendszeresített létszám, azonban ebből azonban jelenleg csak 70 hely van betöltve. Az állomány tagjai közül egyidőben legfeljebb 2-3 autó és 1-2 gyalogos járőrpáros teljesít szolgálatot. A feladatellátást jelenleg segíti a 24 próbaidős rendőr.

A résztvevők által előzetesen megküldött kérdésekre válaszolva Wieszt Ferenc elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetett terület a Belső-Józsefváros. Ugyanakkor a korábban leginkább jellemző és zavaró prostitúciós tevékenység visszaszorult, a panaszok száma azonban nem csökkent a visszaeséssel egyenes arányban. A Közrendvédelmi Osztály vezetője álláspontja szerint a jogszabály vagy a bíróság olykor nem helyez, illetve nem szab ki kellő súlyú szankciót kilátásba a szabálysértést elkövetőkkel szemben. Wieszt szerint ez történt abban az esetben is, amikor egy prostituálttal szemben tizennégy bejelentés érkezett, de csak két napos elzárásra ítélték, utóbbit is csak arra való tekintettel, hogy az őrizet során ilyen időtartamban fosztották meg szabadságától az elkövetőt.

 

1. A jogsértések bejelentése

Gyakran felmerülő indok, hogy az állampolgárok azért nem jelentik be ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek, mert „a rendőrök úgysem jönnek ki”. Wieszt elmondta, hogy ha nem kapnak bejelentést, akkor a munkájuk alapját képező térképeken nem jelölik be a jogsértő cselekményt, így erőket sem tudnak a megelőzésre, visszaszorításra koncentrálni. Ezért nagyon fontos, hogy a lakosok mindig bejelentsék, jelezzék, ha jogsértő cselekményt tapasztalnak. Lényeges, hogy mindig pontos helyszínt és időpontot jelöljenek meg. Így tudnak intézkedni. Ha valamiért mégsem menne ki a rendőr az esemény helyszínére, akkor újbóli alkalommal érdemes bejelentést tenni. Szigetvári György, a kerületi kapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője megerősítette, hogy bejelentés esetén a rendőröknek intézkedési kötelezettségük van. Ha a bejelentő úgy érzékeli, hogy a rendőr nem intézkedett, annak két oka lehet: (i) olyan intézkedést alkalmazott, amelyet nem észlelt a bejelentő; (ii) még nem intézkedett a rendőr, mert más bejelentések élveznek prioritást, fontosabbak, ennek következtében esetleg előfordulhat az is, hogy az időmúlás miatt elmúlt az intézkedésre vonatkozó kötelezettség. Szigetvári hozzátette, hogy a rendőrnek nincs mérlegelési lehetősége, hogy eljár-e, ugyanakkor több esetben egyszerre fizikailag nem tud intézkedni.

Wieszt Ferenc ismét kérte a megjelenteket – és rajtuk keresztül a szervezetek tagságát, célcsoportját – hogy bármilyen bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén tegyenek bejelentést a rendőrségen. A jelenlévők megállapították, hogy a 107-es és a 112-es segélyhívók nem működnek összehangoltan és hatékonyan. A rendőrök javasolták, hogy a józsefvárosi eseteket a 477 3712-es közvetlen ügyeleti telefonon vagy levélben a 08rk@budapest.police.hu e-mail címen jelentsék be. A bejelentés esetén lehet kérni, hogy a bejelentő adatait, így nevét is, zártan, azaz titkosan kezeljék, illetve névtelenül is lehet bejelentést tenni.

2. Térfigyelőkamerák

A kerületi kapitányság 1998 óta működtet térfigyelő rendszert. Összesen 114 kamerát helyeztek el a Józsefvárosban, a rendszert hamarosan 130 kamerára fogják bővíteni. Ez a kapacitás a kerület jelentős részét – kivéve a temetőt és az Orczy-kertet – lefedi. A gyakran felvetett kritikákkal szemben Wieszt Ferenc biztosította a helyieket, hogy a kamerák által közvetített képet a rendőrök folyamatosan figyelik. A cselekményeket vissza tudják nézni a felvételeken. Sok eredményt tudnak felmutatni, annak ellenére, hogy a híradásokban rendszeresen a negatív színezetű események jelennek meg inkább.

Wieszt hangsúlyozta, hogy a kritikák ellenére nemcsak a tilosban parkoló autókat figyelik a kamerákkal. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek, illetve a reagálásnak is igen nagy jelentősége lehet például akkor, amikor egy tűzoltóautó nem tud befordulni az egyirányú utcába a tilosban parkoló autó miatt.

Budaházy Gusztáv a Négy Ház Egyesület képviselője felvetésére a rendőrség képviselői elmondták, hogy valamennyi kamerát a közterületen helyezték el, lakóházak bekamerázására a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása. A kamerák láthatóak, nincsenek elrejtve, létüket táblákkal jelölik. A térfigyelők elhelyezkedéséről szóló információ a rendőrség honlapján [http://www.police.hu/data/cms669792/201101terfigyelok.pdf 14. oldaltól].

A Józsefváros Újság munkatársának kérdésére Wieszt Ferenc elmondta, hogy a térfigyelő kamerák révén észlelik a Baross utcáról a Nagykörútra szabálytalanul kanyarodó autókat. Azonban nem minden esetben van lehetőség az elkövetők megbüntetésére, mert nehézkes a szabálysértés dokumentációja (takarják egymást a gépjárművek, nem megfelelő hosszúságú a felvétel, a rendszám nem leolvasható).

Wieszt kiemelte, hogy a kamerarendszer a VIII. kerületi önkormányzatra történő bekötése nagy segítséget jelent az üzemeltetésében.

Az osztályvezető felajánlotta, hogy bemutatja a térfigyelő rendszerről szóló egyórás prezentációt, ha erre a helyi szervezetek igényt tartanak.

3. Körzetimegbízottak

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elmondta, hogy a körzeti megbízotti (kmb) szolgálatot nem tudják a vidéki kisvárosokkal megegyező formában működtetni. A Magdolna-negyed szomszédsági rendőr programja egyértelműen sikeres volt, de a létszámhiány nem teszi lehetővé ennek hosszú távú fenntartását.

Ugyanakkor törekszik arra a kapitányság, hogy a gyalogos és kerékpáros szolgálatot erősítse.

4. KÁBÍTÓSZER

A résztvevőket rendkívül érdeklő „kábítószer-kérdéssel” kapcsolatban Wieszt Ferenc jelezte, hogy fontos lenne a Kék Pont Alapítvánnyal való együttműködés, együttes fellépés a drogszemét eltávolítása érdekében. Gyékiss Roland, a Kék Pont Józsefvárosi ártalomcsökkentő programjának koordinátora elmondta, hogy a gyakran használt „tűcsere” program [http://www.kekpont.hu/jozsefvaros.htm] elnevezés félrevezető lehet, hiszen a nem tűcserét biztosítanak, hanem steril eszközöket a szerhasználók részére. A steril eszközök biztosítása – a nemzetközi tapasztalatok szerint – igen célravezető a nyíltszíni droghasználat esetében. Gyékiss egyetértett azzal, hogy az elhasznált tűk közterületen való elszórása valóban nagy problémát jelent. Azonban felhívta arra a figyelmet, hogy illúzió azt gondolni, hogy a drogszemét eltüntethető, hiszen addig, amíg van drogfogyasztás, addig a drogszemét jelenlétével is számolnunk kell. A koordinátor hangsúlyozta a közös fellépés és az érintettek megfelelő informálásának kiemelkedő fontosságát. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Alapítvány munkatársa kérte, hogy a köztéren megtalált drogszemetet jelentsék be a helyiek. Erre a Kék Pont a 06 70 607 4956-os számot működteti. Gyékiss arra is felhívta a figyelmet, hogy a drogszemetet a Fővárosi Közterület Fenntartónál is be lehet jelenteni (06 40 353 353 vagy 459 6700), hiszen a szervezet feladata a veszélyes hulladék eltávolítása.

 A Sorstársak Egyesület kifogásolta, hogy a rendőrség a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel „nem tesz semmit”. Wieszt Ferenc válaszában elmondta, hogy valóban ismernek néhány elkövetőt, azonban nem könnyű a fellépés, hiszen szigorú feltételeknek (pl. tanúvallomások beszerzése a kábítószert vásárlóktól) kell megfelelni annak érdekében, hogy az elkövetőkkel szemben szankciókat, kényszerintézkedéseket alkalmazhassanak. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány képviseletében elmondta, hogy meglátása szerint a jogi szabályozás nem minden esetben megfelelő a hatékony eljáráshoz. A szervezők megjegyzése szerint a (jelenlévő) helyi önkormányzati képviselők megfelelően csatornázhatják be a javaslatokat a jogalkotási folyamatokba.

Szigetvári György, vizsgálati osztályvezető hozzátette, hogy a kerületben a legjelentősebb problémát a kábítószer-fogyasztás és az ehhez kapcsolódó egyéb bűncselekmények jelentik. Az elkövetők leggyakrabban a perifériára szorult társadalmi rétegből kerülnek ki, sokszor fiatal- vagy gyermekkorúak. Az utóbbi esetek mindegyikében felmerül a szülői felelősség, avagy annak jellemzően teljes hiánya. Szigetvári megemlítette, hogy a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem a Budapesti Rendőrkapitányság Kábítószer-ellenes Szolgálatának feladata lenne, de a jelentős befektetett energia révén a kerületi rendőrök is elértek eredményeket, noha a harc kilátástalannak tűnik, hiszen a terjesztői körök száma egyre nő. Az elkövetők felelősségre vonását nehezíti az, hogy nehéz a tanúkat, áldozatokat vallomásra bírni.

5. Kiskorúak

A 18 éven aluliakkal kapcsolatos rendőrségi eljárásokat a Fiatalkorúak Ügyészsége felügyeli. Szigetvári elmondása szerint a kerületben egyre nagyobb gondot jelent a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők számának emelkedése. A jelenség leküzdése érdekében a rendőrség már kezdeményezett egyeztetést szakmai szervezetekkel. Kiskorú által elkövetett bűncselekmény esetén a szülővel próbál együttműködni a rendőrség, az erre való készség hiányában azonban minden esetben kezdeményezik a fiatal zárt intézetben történő elhelyezését.

Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért képviselője elmondta, hogy meglátása szerint vannak jó programok is a kerületben, például középiskolások – egy rendőr vagy közterület-felügyelő társaságában – arra szólítják fel a járókelőket, hogy ne szemeteljenek.

6. Korrupció

A felvetett kifogásokat, melyek értelmében a résztvevő szervezetek több alkalommal hallották, hogy a bűnelkövetők „kilóra megveszik a rendőröket” mindkét osztályvezető több alkalommal és határozottan visszautasította. Elmondták, hogy a rendőrségen nem tűrik a korrupciót, a munkatársakat folyamatosan ellenőrzik.

7. Hajléktalan  emberek

Domokos Julianna, a Sorstársak Egyesület képviselője jelezte, hogy rendkívül zavaró, hogy sok hajléktalan ember a közterületen végzi szükségleteit. Domokos azt szeretné, ha az emberek „ne csak ingyen ebédet kapjanak, hanem legyenek feladataik is, például takarítsanak”. Frank Sándor a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács elnöke felvilágosítást adott, hogy szerveztek már takarítási akciót, amelyet havonta szeretnének megismételni.

Wieszt Ferenc tudomása szerint kilenc hajléktalan ellátó egység működik a Józsefvárosban, azaz itt koncentrálódik a fedél nélküli emberek ellátása a fővárosban. Wieszt elmondta, hogy a hajléktalan embereknek is az lenne fontos, hogy munkát és bért kapjanak, így értékesnek érezzék magukat. Meglátása szerint ez jelent igazi segítséget, kiutat.

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elismerte, hogy a közterületen található szemét felgyújtása valóban problémát jelent, ugyanakkor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a „guberálást” tiltó önkormányzati rendelet már hatályos.

8. Közterület-felügyelők

Sok panasz érkezett a kerületben a közterület-felügyelők tevékenységével kapcsolatban. A közterület-felügyelők intézkedéseivel szemben érkezett panaszok kivizsgálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ha érkezik bejelentés, a rendőrség intézkedni fog – ígérte Wieszt.

9. Bizalom

A Szomszédsági Tanács elnöke – saját, közvetlen tapasztalataira alapozva – jelezte, hogy nagy a bizalmatlanság az emberekben a rendőrséggel szemben. Azok, akik alapvetően ás általában bizakodóak, pozitív a hozzáállásuk is gyakran úgy gondolják, hogy „nincs értelme bejelentést tenni”. Frank szerint a térfigyelő kamerák is rombolják a bizalmat, mert az emberek úgy érzik, hogy csak a szabálytalanul parkolókat figyelik. Frank meglátása szerint a közösségi rendőrségi eszközök alkalmazása nagyon fontos, legnagyobb jelentősége pedig annak van, hogy a lakosok tegyenek a saját biztonságuk és környezetük érdekében a nyugati példákhoz hasonlóan. Számára leginkább égető kérdés az, hogy „hogyan lehet tenni a rendőrség felé irányuló bizalom megteremtése érdekében?”.

Wieszt Ferenc reflexiójában megismételte, hogy az eljárásokat jelentősen nehezíti, gyakran meggátolja, ha a sértettek, tanúk nem tesznek vallomást. Azonban az eljárások megakadásának okát a lakosok gyakran a rendőrség hibájaként értékelik, ez pedig bizalomvesztést okoz. Az osztályvezető hozzátette, hogy a rendőrség számára is nagyon fontos a jó kapcsolat kialakítása, szeretnének túllépni azon a szinten, hogy az állampolgárok leginkább igazoltatáskor vagy sértettként – tehát valamilyen negatív cselekménnyel kapcsolatban – találkoznak a rendőrökkel. A VIII. kerületi kapitányság törekszik arra, hogy megerősítse a gyalogos járőrszolgálatot, hogy közelebbi kapcsolatot alakíthassanak ki a helyi lakosokkal. Wieszt Ferenc ígérte, hogy – a konzultációs fórumhoz hasonló – valamennyi, a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági rendezvényen részt vesz.

 

V.       Konklúzió

Tóth Balázs meglátása szerint a fórum hasznos és eredményes volt. A résztvevő szervezetek igen aktívak voltak, a rendőrök pedig hasznos információkat nyújtottak. Természetesen az első alkalommal nincs lehetőség még a problémalista elkészítésére sem, nemhogy jelentős mennyiségű megoldási javaslat felvázolására.

A felvetett témák és érdeklődés – valamint a szervezőkhöz eljuttatott értékelések is – azt bizonyítják, hogy szükség van hasonló fórumok megszervezésére.

A fórum tapasztalatai alapján több olyan témakör:

§ bizalom és az intézkedések hatékonyságának összefüggései;

§ a hajléktalanság;

§ kábítószer és a Kék Pont Alapítvány tevékenységének ismertetése;

§ körzeti megbízotti tevékenység és a gyalogos járőrszolgálat;

§ gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdések;

is van, amelyet külön-külön alkalmakkor kell megtárgyalni.

 

VI.        A fórum résztvevői értékélése

A Józsefvárosi civil-rendőr konzultáción 44 meghívott vett részt, 17 civil szervezet, 2 oktatási-nevelési intézmény, illetve a helyi önkormányzat vagy valamely fővárosi vagy országos szervezet képviseletében. A megjelenteknek kiosztott értékelőlapot 23-an jutatták vissza kitöltve a Helsinki Bizottságnak.

1. Hasznosság

A kérdőív első blokkjában a meghívottak a különböző állításokat értékeltek egy hatos skálán, ahol az 1-es a teljes egyetnemértést, míg a 6-os a felvetéssel való maximális azonosulást jelentette. A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján a megjelentek többsége hasznosnak találta a konzultációt, illetve úgy látta szükség lenne ilyenre a jövőben is. Ez utóbbi kérdés osztotta meg legkevésbé a megjelenteket, a 23 válaszolóból 20-an adtak a szükségességet firtató kérdésre maximális 6-os pontszámot. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy egyik estben sem akadt 4-esnél rosszabb értékelés.  

 

 

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.   

     

 Az összes kitöltő válaszolt.

 

A rendőrségi tájékoztatóval szintén elégedettek voltak a megjelentek, az előadásokat követő beszélgetés illetve a Helsinki Bizottság előadásának megítélése kevésbé volt pozitív, bár ez utóbbiak esetében sem beszélhetünk negatív visszhangról, hiszen mindkét esetben a 4-es és 5-ös értékek voltak túlsúlyban. A meghívottak úgy ítélték meg, hogy a kérdéseik többségére választ kaptak, a 3-as és 4-es válaszok voltak a leggyakoribbak.

 

 

           Az összes kitöltő válaszolt.             

         

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.

 

 

 

 

2. Gyakoriság

A résztvevők szerint a témában gyakori konzultációra lenne szükség, a válaszadók 43%-a úgy látta minimum félévente, 52%-a szerint inkább háromhavonta kéne rá sort keríteni. Többen jelezték, hogy ennek szervezésében is szívesen részt vennének (a megkérdezettek 30%-a), de minden válaszadó legalábbis megjelenne egy ilyen eseményen.

3. Lebonyolítás

A lebonyolítással kapcsolatban ketten javasolták a konzultáció tematikus blokkokra osztását, minek folytán a civil szervezetek tevékenységi körük szerint szétválasztásra kerülnének. Emellett a konzultációt három meghívott is túl rövidnek találta, a hatékonyság érdekében az időkeret növelését vagy kevesebb téma felvetését tanácsolták. Volt, aki azon a véleményen volt, hogy az előadások, az írásban előzetesen feltett kérdésekre adott válaszok, illetve a szóbeli kérdések fázisait határozottabban el kéne választani.

4. Legérdekesebb

A fórum leghasznosabb hozadékát a rendőrökkel való kommunikáció megvalósulásában látták a megjelentek, ezt a válaszadók közül hárman is említették. A tájékoztató illetve a különböző statisztikák ismertetését ketten találták különösen hasznosnak csakúgy, mint a rendőrség kooperációra való nyitottságát. A meghívottak említették azt is, hogy érdekes ötletek hangzottak el és pozitív volt, hogy egy-egy kérdés több szempontból is megvizsgálásra került.

5. További javaslatok

A „hajléktalan-probléma” illetve a drogkérdés kezelésének szükségessége több értékelőlapon is szerepelt, ezt az illetékes civilszervezetek részvételével képzelnének el. A felek közti együttműködés javítását szintén fontosnak ítélték a kérdezettek, mind a rendőrség, mind a civilszféra, mind az önkormányzat részéről nagyobb fokú aktivitást tartanának kívánatosnak, ez az óhaj valamilyen formában szinte kivétel nélkül minden értékelőlapon szerepelt. Az észrevételek közt felmerült az is, hogy a rendőri vezetők mellett közterületi szolgálatot ellátó rendőrök megnyilvánulása is hasznos lenne.

 

 

 Van a polginak egy személyes tanácsadója, Szabó Gábor, aki saját nevével kommentel a kerületi virtuális világban. Tudni kell még róla, hogy a liberális párt (amíg volt) tagjaként önkormányzati képviselőként ténykedett - eddig. 

Mostanság rendpárti lett. 

Gondolatai a civilekről és az együttműködésről a szoci fórumban olvasható - de mivel ott egy idő után törlik a régi bejegyzéseket (ez is megér egy misét, XXI. században nem képesek megoldani az archiválást), így ide átmásolom, mert megéri elmenteni.

Érdemes lassan szót váltani a civilekről, főleg a kerületiekről, és a velük kapcsolatos önkormányzati politikáról.

Mostanában több ponton fellángoltak viták, ugyanakkor együttműködés is kezdődött más területeken.

Érdemes tehát kicsit rendszerezni ezügyben.

Magánvéleményt fogok ismertetni, ám ezzel azonos tartalmú javaslatot fogok tenni a polgármesternek.

1. Az önkormányzat partnernek tekinti és segíti a civil szerveződéseket.

2. Az együttműködésnek vannak feltételei:
- a civil szervezet nem politizál,
- a civil szervezet saját profillal és spontán aktivitással rendelkezik,
- a civil szervezet az önkormányzattal való együttműködésben elvégzi vállalt kötelezettségeit,
- a civil szervezet partnerhez méltó viselkedést tanúsít az önkormányzat irányába: nyilvános bírálatot nem fogalmaz meg és nem működik együtt olyan civil szervezetekkel, melyek ezt teszik,
- a civil szervezet az önkormányzattól kapott anyagi és természetbeni juttatásokat kizárólag vállalt tevékenysége érdekében használja fel,
- a civil szervezet profilján túli vállalásairól az önkormányzatot tájékoztatja.

3. A feltételeknek megfelelő civil szervezeteket az önkormányzat együttműködési megállapodásban szabályozott módon támogatja.

4. Az önkormányzat a vele együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek listáját rendszeresen nyilvánosságra hozza.

5. Az önkormányzat az új együttműködési eljárás kialakításával egyidejűleg megszünteti az önkormányat civil pályázati rendszerét.

Röviden ennyi.

Szóval kuss, és akkor lesz pénz. 

Még egyszer: ez nem hivatalos, csak tervezet. Lássuk, hogy gondolkodik a Hivatal fő tanácsadója a civilekről: hű alattvalókat keres.

Biztosan talál is.

Pedig olyan szépen indult...Az akkor még  alpolgármesterhez bejutott a Kerékpáros Klub belvárosi szekciója, megmutattak egy tervet, hogyan lehet és kellene fejleszteni a kerületet kerékpáros vonalon - ami tetszetős volt Kocsis Máténak. Meg is szavaztak rá némi pénzt, majd a további munkát is vállalva (MK) várakozó álláspontra helyezkedtünk.

Igen ám, de jött a tavaly őszi választás, amikor akkora felhatalmazást kapott a Fidesz, hogy már nem kell betartania az ígéreteit, sőt, szórhatja a pénzt ahogy akarja.

Szóval most úgy néz ki, hogy nem lesznek bringatárolók belátható időn belül a kerületben, mert nincs rá keret. Ahol felújítás van, ott betervezik és létesítenek is, de az a 10 millió, amit félretettek tavaly erre a 26 helyszínre, már nem áll rendelkezésre. A többiről sincs szó, természetesen...

Naná, fontosabb dolgokra ment el a pénz: 5 milla a Ludovika fesztiválra, havi 1,25 a Kesztyűgyári Tanácsadó Testület, havi 20 az üresen álló önkormányzati ingatlanokra...és sorolhatnám még. Jó gazda módjára arra költ, amire az itt élőknek szükségük van. 

Vagy nem? 

Nézzünk már szét, mennyien kerekeznek nap mint nap! Nézzük meg, egy-egy hétköznap mennyi bringa van lekötve mindenfelé, kukákhoz, kerítéshez, oszlopokhoz. Milyen lenne, ha a döntéshozók néha kimerészkednének a Nép közé, részt vennének a Nemzet mindennapjaiban?

Észrevennék ezeket..?

A polgármester programjának idei évre tervezett változásai a közrend és közbiztonság köre. Eltelt majd' fél év, és nem nagyon látunk változást. 

Ezért aztán nem maradnak csendben a kerületiek, ha valami böki a csőrüket, azt megmondják - csak legyen aki meghallgatja. Gyertek, tegyétek fel a kérdéseitek!

Helyszín: Kesztyűgyár közösségi Ház tükörterme
Időpont: 2011 június 8-a (szerda) 17:00 óra.

Meghívottak:

 

• Érdeklődő lakók
• Civil szervezetek
• Józsefváros Közbiztonságáért és Köztisztaságáért Szolgáltató Kft
• Józsefvárosi Közterület-felügyelet
• Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat
• Budapest Esély Nonprofit Kft. VIII. ker. Kirendeltsége
• Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
• Józsefvárosi Önkormányzat képviselője
• Oltalom Karitatív Egyesület
• Menhely Alapítvány
• Üdvhadsereg - Új Reménység Háza
•  

Tervezett napirend:

 

1. Tájékoztatás a Maneszota céljairól

• Tavalyi alakulásunkkal a fő célkitűzésünk: a negyed élhetőbbé tétele
• Célkitűzés, hogy a negyed tisztább legyen 
• Céljaink érdekében partnereket keresünk, együttműködni akarunk
• Szeretnénk formálni lakótársaink viszonyulását a szeméthez (lakossági szemétszedések, zöldterület gondozás,)
• Segítséget várunk abban, hogy hogyan lehetne a lakosság számára vonzóbbá tenni a környezetünkhöz való felelősségteljesebb viszonyulást
• Szeretnénk biztatni lakótársainkat, hogy fogalmazzák meg elvárásaikat a köztisztasággal kapcsolatban is, és ne törődjenek bele a megoldatlan ügyekbe
• Nem akarjuk, hogy két szolgáltató között ellátatlan területek maradjanak
• Nem akarjuk, hogy ellátás szempontjából hátrányban legyünk más térségekhez képest
• Szeretnénk, ha a helyi lakosság erre „szakosodó” képviselői képben lennének, hogy hogyan működnek a közterületekért felelős szervek
• Szeretnénk, ha a helyi lakossághoz több információ jutna el az őket foglalkoztató kérdésekről – és a köztisztaság kiemelten ilyen
• Szeretnénk, ha a lakossági aktivitás (bejelentés, kezdeményezés) több megbecsülésben részesülne
• Szeretnénk, ha konkrét helyzetek esetén tudnánk, hogy kikhez kell (és érdemes) fordulnunk
• Szeretnénk, ha forráshiány miatt ellátatlan területeken a döntéshozók meghoznák a szükséges döntéseket a plusz források bevonásáról.
• Szeretnénk, ha a különböző szolgálatok abba az irányba fejlődnének tovább, hogy valódi közösségi szolgáltatást nyújtsanak.
• Összefoglalóan szeretnénk erősíteni a köztisztaság területén a lakossági együttműködést, és végeredményben a lakossági kontrollt.

2. Céljaink elérése érdekében

• Témával kapcsolatos fórumokat kezdeményezünk
• Keressük a kapcsolatot a köztisztaságért felelős szervekkel
• Példát mutatunk a szemétszedéssel, és felkaroljuk mások hasonló kezdeményezéseit
• Házbeszélgetéseken tárjuk fel lakótársaink véleményét, tapasztalatait
• Szomszédok Egymásért Mozgalmat (SZEM) indítunk
• Működő, aktív polgárőrséget készülünk szervezni vagy létrejöttét támogatni
• Működtetjük mozgó SZEM szolgálatunkat
• Utóbbit szeretnénk a köztisztaságért felelős szervekkel szoros együttműködésben tenni
• Utóbbiba be akarjuk vonni a lakosságot is

3. A mozgó Szem projekt (kerékpáros köztisztasági járőrözés) bemutatása

• A program keretei, számszerű adatok
• A program eddigi tapasztalatai - általánosságokban
• Illusztrációként a fotók, hanganyagok, írásos dokumentumok egy részének bemutatása
• Eddig az elkészült összefoglalókat nem továbbítottuk a köztisztaságban és közegészségügyben illetékes szerveknek, mostantól megtesszük.
• Szeretnénk a továbbított anyagokat a valóban illetékeseknek továbbítani, azokat általuk minél könnyebben feldolgozható formában, és szeretnénk reagálásokat kapni a bejelentéseinkre. Ezekben várjuk a szolgáltatók segítségét, már az elinduláshoz is, és a folyamatos együttműködéshez működéshez is
• Nem kötözködni akarunk, hanem megoldásokat találni, reménybeli partnereinkkel közösen

4. A fórumot közvetlenül megelőző események

• Lakossági bejelentés a Maneszota oldalon - "állatorvosi ló"
• A május 7-i Magdolna Szomszédsági Nap egyik sajnálatos utófejleménye
• A több hónapja, több hete tapasztalt megoldatlan helyzetek, és legutóbbi egész negyedre kiterjedő köztisztasági állapotfelmérésünk által felvetett kérdések
• Bizonyos a sajtóban felmerült, de ott megválaszolatlan kérdések.

5. Konkrét kérdések, amelyekre választ várunk az illetékesektől

Ezeket itt most nem soroljuk fel, a fórumon tesszük őket fel. Nagy részük fotóval illusztráltan egy prezentációba lesz beépítve. Kérésünk, hogy az érdeklődők esetleges saját kérdéseiket írásban, akár a fórum kezdése előtti órában is juttassák el címünkre, vagy itt alul új hozzászólásként, és továbbítjuk azokat.

Bízunk benne, hogy fórumunk nem a panaszkodás, nem az egymásra mutogatás és a felelősséghárítás helye lesz, hanem közös szembenézés a problémákkal, és megoldáskeresés, amely vagy már ott helyben körvonalazódik, vagy a közeljövőben (más, illetékesebbek bevonásával is) valósul meg a megnyugtató megoldás kialakítása.

Mindenkit szeretettel várunk!

Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács

 Megtörtént a Köztársaság tér átnevezése.... :)

 Van pár - tavaly volt egy összesítés, miszerint a KSH adatai alapján 1 400 szervezet található Józsefvárosban. Rettenetesen nagy szám ez, ám tudni kell azt is, hogy nagyon sok csak ide van bejegyezve (egyetemek, klinikák pénz-gyűjtő, adományfogadó alapítványai, egyesületei), ténylegesen nem a kerületben, a kerületért tesznek. 

Ettől függetlenül szép számmal van olyan civil szervezet is, amelyik kifejezetten a kerületi problémákkal, emberekkel foglalkozik. Össze is ülnek időnként - már ha sikerül jól szervezni - egy ilyen lesz pár napon belül ismét. Invitáció:

Kedves Kollégák!

A június 1-i civil fórum két témája közül a másodikban, a NÉGYHÁZ Egyesület különösen érintett, mint a hatvanéves bérlői jogviszony-rendszer korszerű jogelvek szerinti felülvizsgálatát kezdeményezőinek egyike.

Bérlői közösségünk a Magdolna Program alapítójaként, mint a BBFR (Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer) egyik kidolgozója, a praxisra alapozta a későbbi teóriát; magyarán, a lakossági bevonással történő városrehabilitációs folyamat eredményeinek-tanulságainak felhasználásával íródott meg, az „A lakó- és bérlemény-nyilvántartás egyes kérdései a korszerű jogelvek tükrében”, és a későbbi, „A Magdolna Program hét éve civil szemmel, avagy a lakossági bevonás reális lehetőségei és lehetetlenségei, a városrehabilitációs folyamatban,- itt és most.”

Mostani, - és a remélt későbbi – találkozóinkra pedig azt javasolnám, hogy a mindenkori adott témakör megvitatásához olvassátok el azt a néhány oldalnyi szöveget, amit a „témafelelős” ajánl, különben – megfelelő előtájékozottság hiányában, - reménytelen még egy kevésbé szerteágazó anyagot is az adott időben megvitatni.

Mi, négyházasok tehát, a terjedelmes anyagból, a bérleményi jogviszonyok rendezésén alapuló lakossági bevonás egyes kérdéseit szeretnénk most a civil plénum elé vinni, melyben a 8ker.blog.hu weboldalon található, a témáról publicisztikusabb formában írott dolgozatainkat ajánlanánk némi tanulmányozásra,- kinek-kinek kedve szerinti mértékben.

(Magam, aki az elmúlt hét évben, az egyszerű bérlőn és bérbeadón túl, tárgyaltam már a jólfésült dílertől, az idős, szolíd lányfuttatón át, az egyszerű, kétkezi verőlegényig mindenkivel, akit a „bérlakások működése és működtetésének” nagy kalandokat sejtető sztorija érint és érdekel; nos, hogy-hogynem ennek ellenére sem fűlik a fogam ahhoz, hogy kéretlenül kiálljak elétek ecsetelni választott témánk szerteágazó fordulatait. S persze Ti is jobban jártok, ha arról beszélek, ami az olvasott anyag révén megfogalmazódik Bennetek. Azt remélem ugyanis, hogy témánk mindannyiunkban elindít valamit, ami új lökést adhatna az önkormányzati reformok (ne szégyelljük a szót!) kátyúba ragadt szekerének. A közjogi és „általános” szociológiai kérdéseken túl, bűnmegelőzési, szociálpszichológiai, ciganológiai és a jóég tudja, mi mindent érint még, a hatvan éve alig változott bérlakás-helyzet, tehát – remélem – mindannyiótok megtalálja benne a saját „koncát”. Ez a furcsa, tanácsrendszerbeli zárvány, különös kövületként őrzi még az elmúlt idők sajátos szokásrendszereit, az elavult, félszázados „házirendjével”, mely tudni sem akar az időközi életmód- és jogi-szociális környezetbeli változásokról, és „háborítatlanul”, az elszigeteltségnek egy sajátos változatában dacol a „modern világ” kihívásaival. Azt mondtam dacol? - nos, nem. Inkább gyámoltalanul tántorog a szlömösödés, a biztos gettólét felé, az egyre kaotikusabb lakhatási, közegészségi és kriminalisztikai körülmények között. (Legidősebb adatközlőm, a 102 éves, szellemileg teljesen ép Nimsz Lajosné mondja, aki ma is naponta jön-megy, vásárol önállóan. „Fiam, csak azt mondhatom Magának, hogy ekkora tréfli még a harmincas években sem volt, de akkor legalább volt közbiztonság és rend.” – Mondhatja, hisz háromszor került kórházba rablótámadás miatt.)

És hogy mindez összefügg-e a minden ízében elavult bérlakás-rendszerrel?
És hogy van-e jelentősége annak, hogy ez a tömegében is legnagyobb, egybefüggő bérlakás-komplexum, építészeti korjellemzőit, szociális strukturáltságát tekintve is egyedülálló, szerves egységet képez?
És hogy a „rehabilitáció” nem egyenlő az önkényes és esztelen rombolással?
És hogy a romlás ténye összefügg-e a tulajdonviszony-rendszer egyes elemeinek elavult voltával?
És hogy rémeket látnak-e, akik humánkatasztrófáról beszélnek?
Arra kérünk hát, ne légy elfogult se irántunk se ellenünk, csak gyere el egyszer közénk, és ne tégy semmi különöset.

Csak „jöjj és láss.”
Budaházy Gusztáv
NÉGYHÁZ Egyesület

 A Civilek a Palotanegyedért Egyesület újabb átalakuláson esett át a rendes civil szervezet irányába: az eddigi elnökség leköszönt. A politika már egy ideje nincs benne, de most már a kötődés látszata is elmúlt.

A búcsút viszont pöpec módon oldották meg

 

Kedves Barátaink!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület jelenlegi elnökségének megbízatása – az alapszabályban meghatározott 3 éve leteltével – májusban lejár. A távozó elnökség ezúton köszöni meg az eddigi közös munkát és bízik abban, hogy a Palotanegyed felvirágoztatásának és ismertté tételének csupán első lépése volt az elmúlt három esztendő, a jövőben pedig töretlen lelkesedéssel dolgoznak majd együtt a kultúra és az örökségvédelem iránt elkötelezett helyi polgárok és intézmények.

Az egyesületi elnökség megbízatásának lejártával – szinte napra pontosan – egyidejűleg fejeződik be a Kossuth Klub szabadegyetemi helytörténeti sorozata is, amely a Mesélő Palotanegyed címet viselte.

Úgy döntöttünk ezért, hogy egy negyedbeli idegenvezetés keretében búcsúzunk el hivatalos formában partnereinktől, előadóinktól és hallgatóinktól. Igyekeztünk azokba a negyedbeli épületekbe szervezni a sétát, ahová valóban csak kivételes alkalmakkor, így épp a mi búcsúsétánkon adódik lehetőség: az Olasz Intézetbe, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, valamint az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetemre. A sétát Sipka László egyesületi tagunk vezeti, a helyszíneken kedves ismerőseink adnak tájékoztatást a látnivalókról.

A búcsúséta időpontja: május 13., péntek délután 14.00-17.30 óra között, találkozó a Múzeumkert Bródy Sándor utcai bejáratánál!

Budapest, 2011. május 10.

Személyes találkozásunkban bízva, üdvözlettel:

Szűcs Péter, leköszönő elnök

Az intézmények befogadóképességére tekintettel kérjük részvételi szándékukat jelezni a palotanegyedert@gmail.com címen!

Érdemes velük tartani, hiszen ezekre a helyekre ritkán juthatunk csak úgy be. Aztán meg úgyis elkezdődik a FőzdeFeszt, amit szintén a leköszönő elnökség segített megvalósítani. 

Arra pláne gyertek. :)

 Tanúként hallgattak meg a kerületi kapitányságon a Kesztyűgyár Közösségi Ház blogja miatt. Mint tudjátok, pénteken demonstráció volt a Mátyás téren; én meg közben láthatatlanná tettem a kesztyugyar.blog.hu-n elérhető bejegyzéseket, és kiraktam egy újat, ami a demonstrációra hívó posztomra mutatott.

Azt érdemes tudni, hogy azt a blogot is én hoztam létre. A Kesztyűgyár saját domain nevét bejegyezték már 2008.06.17-én, de arra tartalmat csak idén töltöttek fel. Annak idején arra gondoltam, hogy tök ciki, hogy nincs egy új helynek netes elérhetősége; a domaint nem adták ide, hogy csináljunk valamit vele, kerületi lakók, bloggerek, viszont egy blogot lehet. Az akkori vezetővel beszéltem, megcsináltam a blogot, kialakítottam a kinézetét is, létrehoztam egy új felhasználót (Kesztyűgyár), hozzá egy emilcímet (kesztyugyar@index.hu), és átadtam a belépési kódokat. 

Felraktam pár bejegyzést, képet, aztán igyekeztem megtanítani a kezelését is - szerencsére ez hamar ment. Onnantól már csak néha kellett ránéznem. Viszont most már a hivatalos cím működik, a blogon is hónapok óta az utolsó bejegyzés az volt, ami arról tájékoztat mindenkit, hogy az új honlapra látogasson.

Csakhogy, a Zöfi kirakása - ráadásul így - felhúzott engem is. Egy fricskát megérdemelnek, visszaveszem a blogot - gondoltam, és megszüntettem a szerkesztői hozzáférésüket, lévén én vagyok az admin. Szóval eltűnt minden bejegyzés a nyilvánosság elől - nem veszett el semmi, csak nem nyilvános. 

Mit lép erre a közösségi ház új vezetője? Irat egy levelet a szolgáltatónak, hogy valamilyen fondorlatos módon megszereztem az admin jogokat, és azonnal kérik vissza. A bloghu persze egyből kizár mindenkit - így engem is - a helyzet tisztázásáig, hiszen nem igazságszolgáltató és amíg nem derül ki hogy kinek van igaza, addig felfüggeszt, hogy ne okozzon senkinek kárt. Mellesleg ez törvényi kötelezettségük.

És még mindig csak péntek van. 

Hétfőn hosszasan egyeztettem a blog.hu projektmenedzserével, amikor egyszer csak megcsörren a telefonom, és a Zöfi irodavezetője azt közli velem, egy rendőr akar velem beszélni. Aki aztán arra kért, fáradjak már be a kapitányságra, mert tanúként meghallgatnának egy honlap feltörésének ügyében. 

Beérve aztán azzal szembesültem, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a kesztyugyar.blog.hu meghekkelése miatt. Mivan? Hogy hekkeltem volna meg, amikor én hoztam létre, én voltam az adminisztrátor, és ezt mindenki tudta a közösségi házban? A Rév8 most is ott "bérel" irodát,tudják ők is, mégis megtették a feljelentést.

Két órán át magyaráztam a helyzetet: mi a blog, mi a honlap, ki az admin, ki a szerkesztő, mi is történt, és miért. Kínos volt. Leginkább attól féltem, hogy lefoglalják a PC-m - rajta van a fél életem..! Szerencsére fiatal nyomozók voltak, a zaklatott előadásomból elég gyorsan kihámozták a lényeget. Közben kiderült az is, hogy az elmúlt években a Kesztyűgyár működésének finanszírozója az EU volt, a közösségi háznak meg van egy online nyilvánosságra hozatali kötelezettsége is, ezt viszont az általam létrehozott bloggal oldják meg - viszont nem nyilvánosak a bejegyzések, így nem is tudnak elszámolni ezzel. A projekt anyagokra rá is kérdezett a nyomozó, és csak akkor esett le, hogy ezért aggódnak annyira!

A rendőrök is elküldték már a kérvényt a szolgáltatóhoz, ahol meg világosan látszik, hogy én hoztam létre. Nem, hekkelés, feltörés sem történt - ezt a választ már el is küldték a nyomozónak. Ügy (majdnem) lezárva, nem hekkelhetem meg a saját magam által létrehozott oldalt, blogot.

Viszont vannak tanulságai a dolognak. Az új vezetés tényleg erőből nekimegy a civileknek. Előbb a Zöfi, most én, aztán sorra mindenki, aki nem oda tartozik, ahová ők: a hatalomhoz. Nem válogat a módszerekben, eszközökben. Hamisan vádol, rágalmaz.

Ugyanakkor simán felhívhattak/írhattak volna - tudják az elérhetőségem. Nyilvános, kint van itt jobbra fent. A demonstráción ott voltam, ha nem is ismerjük személyesen egymást, a többi dolgozó azért igen - ott is megkérdezhette volna. Ehelyett inkább letagadtatta magát amikor kamerával keresték meg véleményének elmondását kérve.

Hogy aztán az ablakból kukkoljon tovább, hogyan zajlik az utolsó Zöfis cserebere.

Közösségi házat a környéken élők nélkül üzemeltetni elég ciki. Márpedig ha egy ilyen intézmény nem befogadó, hanem inkább kitiltó, nem jósolhatunk neki sikeres működést.

Kár, hogy amikor már kezdett beindulni, egy új, politikailag hű vezető szétveri.