Tanúként hallgattak meg a kerületi kapitányságon a Kesztyűgyár Közösségi Ház blogja miatt. Mint tudjátok, pénteken demonstráció volt a Mátyás téren; én meg közben láthatatlanná tettem a kesztyugyar.blog.hu-n elérhető bejegyzéseket, és kiraktam egy újat, ami a demonstrációra hívó posztomra mutatott.
Azt érdemes tudni, hogy azt a blogot is én hoztam létre. A Kesztyűgyár saját domain nevét bejegyezték már 2008.06.17-én, de arra tartalmat csak idén töltöttek fel. Annak idején arra gondoltam, hogy tök ciki, hogy nincs egy új helynek netes elérhetősége; a domaint nem adták ide, hogy csináljunk valamit vele, kerületi lakók, bloggerek, viszont egy blogot lehet. Az akkori vezetővel beszéltem, megcsináltam a blogot, kialakítottam a kinézetét is, létrehoztam egy új felhasználót (Kesztyűgyár), hozzá egy emilcímet (kesztyugyar@index.hu), és átadtam a belépési kódokat.
Felraktam pár bejegyzést, képet, aztán igyekeztem megtanítani a kezelését is - szerencsére ez hamar ment. Onnantól már csak néha kellett ránéznem. Viszont most már a hivatalos cím működik, a blogon is hónapok óta az utolsó bejegyzés az volt, ami arról tájékoztat mindenkit, hogy az új honlapra látogasson.
Csakhogy, a Zöfi kirakása - ráadásul így - felhúzott engem is. Egy fricskát megérdemelnek, visszaveszem a blogot - gondoltam, és megszüntettem a szerkesztői hozzáférésüket, lévén én vagyok az admin. Szóval eltűnt minden bejegyzés a nyilvánosság elől - nem veszett el semmi, csak nem nyilvános.
Mit lép erre a közösségi ház új vezetője? Irat egy levelet a szolgáltatónak, hogy valamilyen fondorlatos módon megszereztem az admin jogokat, és azonnal kérik vissza. A bloghu persze egyből kizár mindenkit - így engem is - a helyzet tisztázásáig, hiszen nem igazságszolgáltató és amíg nem derül ki hogy kinek van igaza, addig felfüggeszt, hogy ne okozzon senkinek kárt. Mellesleg ez törvényi kötelezettségük.
És még mindig csak péntek van.
Hétfőn hosszasan egyeztettem a blog.hu projektmenedzserével, amikor egyszer csak megcsörren a telefonom, és a Zöfi irodavezetője azt közli velem, egy rendőr akar velem beszélni. Aki aztán arra kért, fáradjak már be a kapitányságra, mert tanúként meghallgatnának egy honlap feltörésének ügyében.
Beérve aztán azzal szembesültem, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a kesztyugyar.blog.hu meghekkelése miatt. Mivan? Hogy hekkeltem volna meg, amikor én hoztam létre, én voltam az adminisztrátor, és ezt mindenki tudta a közösségi házban? A Rév8 most is ott "bérel" irodát,tudják ők is, mégis megtették a feljelentést.
Két órán át magyaráztam a helyzetet: mi a blog, mi a honlap, ki az admin, ki a szerkesztő, mi is történt, és miért. Kínos volt. Leginkább attól féltem, hogy lefoglalják a PC-m - rajta van a fél életem..! Szerencsére fiatal nyomozók voltak, a zaklatott előadásomból elég gyorsan kihámozták a lényeget. Közben kiderült az is, hogy az elmúlt években a Kesztyűgyár működésének finanszírozója az EU volt, a közösségi háznak meg van egy online nyilvánosságra hozatali kötelezettsége is, ezt viszont az általam létrehozott bloggal oldják meg - viszont nem nyilvánosak a bejegyzések, így nem is tudnak elszámolni ezzel. A projekt anyagokra rá is kérdezett a nyomozó, és csak akkor esett le, hogy ezért aggódnak annyira!
A rendőrök is elküldték már a kérvényt a szolgáltatóhoz, ahol meg világosan látszik, hogy én hoztam létre. Nem, hekkelés, feltörés sem történt - ezt a választ már el is küldték a nyomozónak. Ügy (majdnem) lezárva, nem hekkelhetem meg a saját magam által létrehozott oldalt, blogot.
Viszont vannak tanulságai a dolognak. Az új vezetés tényleg erőből nekimegy a civileknek. Előbb a Zöfi, most én, aztán sorra mindenki, aki nem oda tartozik, ahová ők: a hatalomhoz. Nem válogat a módszerekben, eszközökben. Hamisan vádol, rágalmaz.
Ugyanakkor simán felhívhattak/írhattak volna - tudják az elérhetőségem. Nyilvános, kint van itt jobbra fent. A demonstráción ott voltam, ha nem is ismerjük személyesen egymást, a többi dolgozó azért igen - ott is megkérdezhette volna. Ehelyett inkább letagadtatta magát amikor kamerával keresték meg véleményének elmondását kérve.
Hogy aztán az ablakból kukkoljon tovább, hogyan zajlik az utolsó Zöfis cserebere.
Közösségi házat a környéken élők nélkül üzemeltetni elég ciki. Márpedig ha egy ilyen intézmény nem befogadó, hanem inkább kitiltó, nem jósolhatunk neki sikeres működést.
Kár, hogy amikor már kezdett beindulni, egy új, politikailag hű vezető szétveri.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Minden eddigi csörténk ellenére, tudnod kell: veled vagyok! Ez abszurdisztán :(
Amennyire én tudom, a Kesztyűgyár nevét viselő bloghoz addig lehetett bármi közöd, ameddig a vezetés ezt nem kifogásolta.
Hogy hogyan bánnak veled és mással, mint önkéntessel, szerintem ettől független.
Az is, hogy úgy döntöttek, a közösségi ház oldalán ezentúl nem lehet hozzászólni (ebben az értelemben a hivatalhoz tették hasonlóvá).
Amikor a ZöFi vállalta az együttműködést, akkor szerintem azt is vállalta, hogy a koncepciót és a technológiát átadja, ez általános elv.
Más kérdés persze, hogy a stílussal mit üzennek. Szerintem azt, hogy a teljesítmény önmagában nem fontos, az együttműködési készség sem fontos, hanem a személyes lekötelezettség fontos, utána jöhet minden más.
Máshol részletesebben megírtam: szerintem az igazgatónő megsértette az éppen csak elfogadott üzleti tervet, és a valóságnak nem megfelelően tájékoztatta a képviselőket, akik egyben a tanácsadói. Teljesen saját kapacitást használ fel arra, amit az üzleti terv szerint a civil önkéntesekkel együttműködve kellett volna megvalósítania.
A további jogi eljárásban talán majd mérlegelik, hogy milyen kárt okoztál a Kesztyűgyárnak azzal, hogy az olvasó esetleg azt gondolhatta, hogy a ZöFi utolsó börzéje és demonstrációja a Kesztyűgyár saját programja.
Az igazgatónővel kapcsolatban még nem tudjuk, a héten mit mérlegeltek a tanácsadók, esetleg a testület ülésén, és mit fognak mérlegelni ezután. Korábban például voltak példák arra, hogy az volt az érvényes, amire a tisztviselők emlékeztek, és nem a testületi határozatok szövege. Meglátjuk, az én szemléletem megrögzötten fejlesztésközpontú, bízom a tanulási és problémamegoldó képességben.
A jogban laikusként azt sejtem, hogy a kesztyűgyár nevű blog összes jogát át kell adni az önkormányzati intézménynek. De cseppet se bánd, a történet eddigi és ezutáni tanulságai széles körűek, és sokkal többet érnek, mint a huzakodás az intézménnyel.
www.mszp8.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=80#6612
Utolsó kommentek