A romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékeznek február 23.-án a VIII. kerület Mátyás téren, 17 órától.

DopeMan:

 Gyertek!

(Az írásban szereplő madár nem azonos a képen láthatóval)

Kibírtam volna ásványvíz nélkül, de túl azon, hogy a szomszédban fúrtak, egy másik emeleten pedig valaki úgy vélte, hogy mindenkinek ismernie kell az ő zenei ízlését, valami azt súgta, hogy menjek le az utcára. És ha lemegyek, akkor veszek ásványvizet is. Ez így együtt elégséges volt ahhoz, hogy elinduljak a szutykos lépcsőházban, elhaladjak a puffadt kukák mellett és kilépjek a locspocsos, itt-ott csúszósan hófoltos Diószeghy utcára.

Már sötétedett, de nem annyira, mint egy hónapja ilyenkor, és kétségtelen volt a levegőben valami, ami már nem a tél, de még nem is a tavasz. Talán ezért kellett lejönnöm – gondoltam, s figyeltem a szembejövő arcokat, el-elkaptam a kapualjakban zajló megbeszélések szófoszlányait, láttam a nyitva tartó zöldséges tarka kínálatát, s így utólag belegondolva, rezgett bennem valami várakozás, aminek sem tárgya, sem alanya nem volt.

S már kőhajításnyira értem a bolttól, amely százak, ezrek napi zarándokhelye, s épp léptem volna le a járdáról, amikor felzengett a madárdal. Körülnéztem, mások is hallják-e, vagy képzelődöm, de mások nem hallották, azaz, lehet, hogy hallották, de nem hallották meg. Újból hallottam az égi zenét. Az órámra néztem, szoktam, ha valami fontos dolog történik velem. Öt perc múlva lett volna háromnegyed hat.

Megálltam és vártam. És az ének ismét felcsendült, a jól ismert trilla, amit tavasszal szokott hallani az ember.

Nem vagyok természetbúvár, de a pár nappal ezelőtti mínusz 15 fokhoz képest ez a köszöntő több mint meghökkentő, mondhatni brutálisan váratlan volt. Talán cinke – gondoltam, s felidéztem Hamvas Béla szavait (nálánál szebben senkitől sem olvastam írni a madarak énekéről http://hamvasbela.org/szavak/madarak.html), és próbáltam meglátni a sötétlő alkonyatban az ária szerzőjét. De csak horgas ujjú fákat láttam, és a háttérben lakótelepi lakások megszokott fényeit, egy autó villogott rám előzékenyen, hogy tán fáradjak át a túloldalra… hát elindultam. De még vásárlás közben is hallani véltem a tavasz üzenetét, ami áttörte e konok, sokhónapos, zsarnoki hallgatást.  A felszínen még sehol semmi, de a mélyben készülődik a változás. S aztán egyik pillanatról a másikra megtörténik. Ez a forradalom. Nem hiszek a véletlenekben. Visszafelé – hogy minél pontosabb képet tudjak adni a történtekről -, megnéztem a legközelebbi kapu házszámát. Práter utca 56. Épp hatot harangoztak.

 A Jegyzőasszony. Volt. Kocsis Máté első - na jó, az elsők egyike - intézkedése volt nyugdíjba küldeni. Erőből, ahogy akkor fogalmazott.

Régóta keringenek a kerületben mendemondák arról, hogy kis pénzzel a jegyzőnél el lehet intézni dolgokat. A Verseny utcai piac bezárása kapcsán mesélték az árusok, hogy a piac bezárása előtt megüzente: 40 milla, és maradhat minden...persze, lehet ez is rosszindulatú pletyka.

Most viszont előzetesbe került. A vád vesztegetés. A hír:

Vesztegetéssel gyanúsítja Józsefváros volt jegyzőjét a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A bíróság ma dönt, elrendeli-e X. Judit és társai előzetes letartóztatását. A védelem szerint gyenge lábakon áll a gyanúsítás.

Információink szerint titkos nyomozást követően hétfőn vesztegetés gyanúsítottjaként őrizetbe vette a Budapesti Nyomozó Ügyészség X. Juditot, Józsefváros volt jegyzőjét, V. Katalint, a VIII. kerületi önkormányzat jegyzői referensét és K. Béla vállalkozót. Az ügyészség mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását kezdeményezte, miután a nyomozás adatai alapján szerintük tartani lehet attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén bizonyítékokat semmisítenének meg, és összebeszélnének a még nem azonosított társaikkal.

A nyomozóügyészek három, egymástól független ügyben indítottak eljárást, melyek közül eddig a nyomozó hatóság szerint bizonyíthatóan egy érinti a volt jegyzőt. A volt Ganz-telepen lévő 23-as számú épület irodaházzá alakításával összefüggésben K. Béla cégtulajdonos egymillió forintot ajánlott fel a jegyzőnek és a jegyzői referensnek, amennyiben a szükséges engedélyeket a kérelmének megfelelően és zökkenőmentesen megkapja. A vállalkozó által várt határozat 2011. január 13-én emelkedett jogerőre, az ügyészség szerint ez után a vállalkozó egy közvetítőn keresztül el is juttatta a felajánlott összeget a címzettekhez.

A Blaha Lujza téren épült bevásárlóközpontban létesített kaszinó ügyében is segítséget kértek V. Katalintól, s a nyomozás eddigi adatai szerint ő meg is próbált segíteni. Valaki felhívta telefonon, és azt kérte, intézze el, hogy a szórakozóhely bejárata a Blaha Lujza térre és ne a gyér forgalmú mellékutcára nyílhasson, cserébe egyebek között munkát ajánlottak V. fiának a kaszinóban. Ebben az esetben a megrendelt határozat végül nem született meg…

A gyanúsításban nevesített harmadik ügy szintén a Ganz-telephez köthető. A 227-es épület átalakításával kapcsolatban kért segítséget egy vállalkozó, nevezetesen, hogy a törvényben előírt bejelentési kötelezettségeire a hatóság időben és gördülékenyen reagáljon. Egy grillsütőt ajánlott az ügyintézőnek cserébe, aki azonban visszautasította az ajánlatot. Ekkor kereste meg a vállalkozó V. Katalint, aki intézkedett...

Az ügyészség X. Juditot hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, K. Bélát vesztegetéssel, V. Katalint pedig vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel gyanúsítja. Nem zárják ki azonban az ügyészségi nyomozók, hogy az ügyben további gyanúsítottak is lesznek.

X. Judit védője szerint a gyanú „meglehetősen gyenge lábakon áll”, szerinte egy elfogulatlannak nem nevezhető tanú vallomására épül. A nyomozó hatóság súlyosan téved a védencének tulajdonított, de általa el nem követett cselekmény megítélését illetően, mivel jelentőségükhöz képest messze túlértékelt bizonyos állítólagos bizonyítékokat.

A bíróság szerdán dönt az ügyészi indítványról.

 

 via

Szóval eljött az ideje. Ezt jó tudni. Ez reményt adhat mindenkinek, hiszen bűn nem marad büntetlen - csak idő kérdése.

Mindig.

 Az mindenre akad. Magyarország így újul meg? Az elmúltnyolcév alatt ennyire beleivódott mindenkibe, hogy lopni, csalni, hazudni nem gáz, csak akkor, ha nincs egy jó magyarázatod...?!

És pont egy rendőr, akinek az (is) a dolga, hogy jó példát mutat - túl azon, hogy ő vigyáz a rendre, a törvények, szabályok betartására - magyarázatot talál a stiklijére?

Könnyen elkerülhette volna ezt a szitut, elég csak bekapcsolnia a villogót...ha hivatalos dolga van, és nem csak egy kávéra ugrik be a koleszba. 

Most csináltam az utcában hazafele, lehet, hogy amúgy fel sem töltöttem volna a képet, de a következő párbeszéd segített:
Szimpatikus sofőr úr a kocsiból kiszállva utánam ordít az utcán:
- Álljon meg!
(Megállok, odajön)
- Mit fényképezett?
- Magukat, ahogy beállnak a roki helyre.
- Mutassa csak meg.
- Bocsánat, de inkább nem.
- Akkor tudja mit? Küldje csak be. Teve u. 2-4. Én úgyis kimagyarázom basszameg.
- Oké, viszlát.
 

   via

 Alkotni nehéz. De ha nem vagy egyedül, ha segítenek, ha meg tudod osztani másokkal az ötleteid, elképzeléseid, terveid, akkor ez sem jelent gondot. 

Egy ilyen - közös gondolkodás, problémák feltárása és megoldási javaslatok készítése - indul nemsokára, civil szervezésben.

Megkezdődött a

Civil érdekmegjelenítés és partnerség
Józsefváros szomszédságaiban, negyedeiben  

című program

 

A program keretében 4 civil fórum valósul meg a 8. kerületben olyan közérdekű helyi ügyek, problémák köré szerveződve, amelyek

- a civil lakosság széles körét érintik,

- a kerületben működnek civil szervezetek az adott ügy érdekében,

- a civil szféra és az önkormányzat együttműködése szükséges a megoldások kidolgozásához.

 

A program célja

-     a helyi lakosság aktivizálása a helyi ügyekben – az állampolgári részvétel erősítése a döntések előkészítésében;

-    a civil szervezetek bevonása, a tapasztalataik, szaktudásuk beépítése a közösségi folyamatokba, a civil szektoron belüli hálózatépítés segítése,

-  valamint a civil szféra és az önkormányzat közötti, szakmai alapú együttműködés elindítása, a meglévők fejlesztése.

 

A fórumsorozat tervezett témái:

 

1.   Józsefvárosi droghelyzet a lakosság szemével

2.  Lakhatás és társasházi ügyek – bérlői és tulajdonosi lakóközösségek ügyei, önkormányzat és bérlők / tulajdonosok aktuális kérdései, problémái

3.   Zöldebb Józsefváros – köztisztaság, gyalogosok és autósok együttélése, zöldítő akciók folytatása

4.  Közbiztonság és a lakosság tapasztalatai – programok, lakossági és rendőrségi együttműködések

 

A fórumokra a helyi lakosság, az érintett civil szervezetek, az önkormányzat és az intézmények képviselőit várjuk. A fórumokon elhangzott problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat összesítjük, és közérdekű bejelentés formájában továbbítjuk az önkormányzat és az illetékes intézmények felé.

 

A program hangsúlyos része a fórumokon elhangzott felvetések és javaslatok sorsának követése, amelynek eredményét 2012 novemberében workshopon ismertetjük és beszéljük meg.

 

A program partnere a 8kerblog, amely – a programmal kapcsolatos folyamatos tájékoztatáson túl – rendszeresen beszámol a megvitatott témákkal kapcsolatos fejleményekről, és helyt ad az adott ügyekről folyó társadalmi párbeszédnek a fórumok előkészítésének és utánkövetésének időszakában egyaránt.

 

A programot megvalósító partnerek: Nap Klub Alapítvány, Testvérem Egyesület, Négy Ház a Magdolna Negyedért Egyesület, 8ker.blog.hu, vajdapeterutca.blogter.hu.

 

További információ a fórumok időpontjáról és eredményeiről: 8ker.blog.hu

Email: civilforumsorozat@gmail.com

 

 

 

A program Trust 2011/222 azonosító számmal az Ökotárs Alapítvány támogatásával valósul meg.

Nem ez volt a címe, de a célja igen annak a beszélgetésnek, amely a Lánchíd Rádió január 16-i adásában volt hallható Kocsis Máté polgármesterrel, parlamenti képviselővel. A vállaltan elfogult, sőt elfogódott kérdező, Csintalan Sándor ötven percen át kérdezte Kocsist gyerek-és ifjúkoráról, politikai szocializációjáról, a sikerrel kapcsolatos, esetleges rangkórságról, de szóba került a hajléktalan-ügy és egy mondat erejéig a drogkérdés is.

 

Akit érdekel, meghallgathatja ezen a linken, akit nem, annak mazsoláznék néhány apróságot, a teljesség igénye nélkül. Újat viszonylag keveset tudhattunk meg, a harminc éves korára fényes, politikai karriert befutott Kocsis Mátéról. Dédnagyapja már aktívan politizált – kisgazda színekben -, apja MIÉP képviselő-jelölt, a nyolc-kilenc éves Máté élénken figyeli a rendszerváltozást vezető Nemzeti Kerekasztalról szóló beszámolókat. Végzett gimnazistaként, majd jogász hallgatóként számos szervezet munkájába kóstol bele, de az első igazán komoly vállalása, az egyetem elvégzése után történik, amikor a Fidesz felé fordul érdeklődése. Aktívan részt vesz a párt választási előkészületeiben, s 2006-ban már delegálják a Fővárosi Választási Bizottságba. Ebben az évben már indítják is az önkormányzati választásokon, így lesz képviselő, majd egy lendülettel alpolgármester is. Csécsei Béla időközi lemondását követően pedig 2009 novemberében polgármesternek választja a kerület, s rá egy évre parlamenti képviselőnek.

 

via

 

Ötven perc sok is, kevés is. S miután nem közszolgálati rádióban hangzott el a beszélgetés, nem kérhetjük számon a riportertől, hogy például miért nem kérdezett rá – ha már a papa miépes tagsága szóba került -, Kocsis Máté nyilvánvaló hazugságára saját miépes múltját illetően, vagy a hajléktalan ügy kapcsán elért konkrét eredményekre, vagy új alkotmányunk erőszakos terjesztésére. És csak sajnálhatjuk, hogy valójában nem derült fény ennek a kivételes karriernek a külső-belső mozgatórugóira sem. Pedig mindkettő hallatlanul izgalmas téma. Kocsis Máté az ember alig-alig tudott megnyilvánulni ebben a langyosvízben.  Hogy álmok, vágyak, kalandok, kudarcok, félelmek, élmények, nők, példaképek mintha nem is léteznének egy harminc éves ember világában, ez inkább a kérdezőt, mint a kérdezettet minősíti. (s ha mégis így lenne, az nekem vízió: egy arctalan, jellegtelen, technokrata világ /elő/képe). Az, hogy Kocsis Máté akvarista, s pihenésképp afrikai sügéreket nézeget esténként otthonában, hogy nincs testőre, s szándéka szerint nem lesz ebadó a kerületben, mert sok magányos embernek a kutya az egyetlen társa – ettől a riporter teljesen elérzékenyült -, nos, ezek voltak a polgármester kihangosított emberi vonásai. Kihagyott lehetőség maradt minden szempontból ez a majd’ egy óra, mert a polgármester hiteles hangon beszélt arról, hogy magáénak érzi ezt a kerületet, itt nőtt fel, ismeri minden utcáját, rengeteg emberi kpcsolata van és távol áll tőle az übermencs magatartás. 

 

Sebaj. Lehet, hogy a fürdőzés folytatódik a Lánchíd Rádióban, mert Kocsis egy mondata – miszerint az az év a drog ellenes küzdelem éve lesz, és nagyon elszánt, kemény lépésekre készül -, felkeltette Csintalan riporter érdeklődését (idézem.” polgármester úr rettenetesen felizgatott drog ügyben”), a témára tehát vissza fognak térni.

 

stradivari

 Te milyen régi házban laksz? Van már egy évszázados? Ha igen, érdemes megmutatni a város többi lakójának is, nem?

Százéves házak jelentkezését várja a Budapest100 program

 

 

A Budapest100 a százéves budapesti épületek köszöntésére önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával szerveződő program, melynek elindítója az OSA Archívum, projektgazdája a KÉK – Kortárs Építészeti Központ.

2011 áprilisában 50 budapesti épületben (a lakóházak mellett egészségügyi, szociális és oktatási intézményekben) látták vendégül az érdeklődőket az ott lakók. A kétnapos rendezvény alatt városszerte közel 17.000 kíváncsi városlakó fordult meg a házakban (lakásokban, műtermekben, padlásokon) és nem várt lelkesedés övezte a programokat.

Mindez, valamint a 2012-ben százéves házak spontán jelentkezései, arra ösztönöztek minket, hogy folytassuk a programot.

Szeretnénk, ha 2012. április 21-22-én minél több, idén 100 éves budapesti épület mutatkozna be az érdeklődők előtt.

Jelenleg 260 olyan épületről tudunk, amely százéves születésnapját ünnepli idén, de a lista korántsem teljes, biztos, hogy bővítésre, kiigazításra szorul, ehhez is várjuk az érintett lakók segítségét. Az általunk felkutatott születésnaposok listája megtalálható a program honlapján (budapest100.hu/epuletek/2012)

Várjuk olyan százéves házban élő lakók/lakóközösségek jelentkezését, akik kedvet éreznek a Budapest100 programhoz való csatlakozáshoz!

 

 

 

 

A bemutatkozás legegyszerűbb formája (ami egyúttal a Budapest100 programhoz való csatlakozás feltétele is), hogy erre az áprilisi hétvégére a lakók tegyék lehetővé házuk bejárását, vagyis legyen nyitva az épület, és bárki körbenézhessen a házban.

Emellett örülnénk, ha a lakók valamilyen - akár csak jelképes formában – megajándékoznák születésnapos lakóházukat. Ha erre a hétvégére elkészülne valami, akár közös munkával, az épületekben: újrafestenék a korlátokat, rendbe raknák a postaládákat; vagy történne valami szokatlan: zene, alkalmai kórus szólna, filmeket vetítenének, főznének valamit az udvaron...

A Budapest100 programhoz bárki csatlakozhat, ha van kedve a következő hónapokban együttműködni és együtt gondolkodni, tervezni velünk. Nem kizárólag a jó karban lévő épületeket, vagy a műemlékeket szeretnénk megmutatni a közönségnek. A program épp annyira szól a valamikori Budapestről, mint a mairól, a gyakran elhanyagolt, a felismerhetetlenségig szétszabdalt házakról. Közös gondolkodást kezdeményez
a megújulásról, összetartó lakóközösségek születését ösztönzi.

 

A Lakók/lakóközösségek jelentkezésének módja:

Lakógyűlésen személyesen: 2012. január 26. csütörtök, 18 óra (OSA Archívum - Budapest, V. Arany János u. 32.)

E-mailen: budapest100@kek.org.hu

További információ:

budapest100.hu / budapest100@kek.org.hu / +36-20-341-6688

 

----------------------------------------------------------------------------------
KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT - KÉK

HUNGARIAN CONTEMPORARY ARCHITECTURE CENTRE
M: +3630 522 5994
T/F: +361 322 2907
W: http://www.kek.org.hu
E: info@kek.org.hu

 

 via

 Van a Szentkirályi utcában. Nem sokszor járok arra, de az elmúlt héten háromszor is végigjöttem rajta, este. Töksötét, az emberek botorkálnak és minden szembejövőt gyanúsan méregetünk, ki tudja, milyen szándék vezérli...

Mit tehet ilyenkor az egyszerű polgár? Alap, hogy felhívja a köztereseket, ők azért vannak az utcán, hogy ilyenekre (is) figyeljenek, intézkedjenek. Közérdekű számuk: 06-80-204-618. Megvan neked is? Mentsd el, mindig jól jöhet.

Nosza, fel is hívtam 21:38-kor, és nagyon sajnálom, hogy nincs rögzítve, mert érdekes beszélgetés volt: se bemutatkozás, se köszönés, egy kurta igen hangzott először. Többedszeri érdeklődésemre árulta csak el a nevét az úr, illetve akkor mondta azt is, hogy jó helyre csörögtem, ő a közterület-felügyelet jelenleg. Mit akarok, mondjam már..Mondom neki, sötét van, szólok, intézkedjenek.

Hát az nem az ő dolguk, az ELMÜ intézi, őket kell keresni -  de előre szól, 8 (nyolc !!!) napjuk van intézkedni. Rendben, akkor ennyi ideig még sötét lesz, de én hívjam az ELMÜ-t? Igen, maga, meg aki az utcában lakik. Akkor az nem elég, ha Önökhöz ezt bejelentem, nem jelzik hivatalos úton? Hát, végül is, mi is jelenthetjük, de 8 (nyolc) napjuk van kijavítani. Rendben, köszönöm az információt.

Volt már egy ilyen eset, akkor jeleztem a szolgáltató felé, és valóban, megoldották néhány nap alatt. Olyan is volt, hogy a Német utca, a közteresek előtt volt sötét, ott is inkább bejelentettem, az a biztos. 

Most is így tettem. 

Sajnos, azóta megváltozott az online hibabejelentő, így kicsit keresgélnem kellett, de annyira nem rejtették el. Képet is lehet feltölteni, én is felraktam kettőt, lássák ők, hogy mi nem látunk.

No, ez sem sikerült. A következő kis üzenetet kaptam, amikor el akartam küldeni:

Terjed a sötét, úgy tűnik. Én nem adom fel, holnap telefonálok, aztán megpróbálom megint online - remélem szabógáborunk is beveti magát.

UPDATE

Ma este ismét arra jártam, és valóban, részben megoldódott a probléma - azonban a legkritikusabb részen még mindig sötét van. Igaz, most már dereng valami, ám ugyanúgy nekimehetek a járdára húzott kerítésnek, vagy törhetem bokám a sötét miatt. A kerítésre ki lehetne tenni egy sárga villogót, mint útfelbontásnál szoktak az autóknak - vagy a gyalognak mindegy?

Jó hír, hogy szabógábor tartja a szavát: pont akkor csorgott el a Jófiúk ladikja mellettem, amikor fotózni kezdtem. 

Látszik, hogy dolgoztak, feltörték a járdát, figyelmeztető szalaggal el is kerítették, most már lehet, hogy csak napok kérdése, és végig fényes lesz az utca.

Kíváncsi vagyok, mi lesz a kerítés sorsa, azzal kezd-e valaki valamit...

Minden a legnagyobb rendben. Pártunk és Kormányunk hű katonája, szeretett Polgármesterünk terv szerint halad, és már most érezhetően élhetőbb lett a kerület - ami nem pusztán egy rész a főváros szövetében, de egy önálló település: Józsefváros.

A problémák - vagyis inkább gondocskák - megoldása folyamatban, amiről nem beszélünk, az nincs is.

Aki mást mond, hazudik, és mint olyanra, a Törvény teljes szigorával lecsapnak. Ha másként nem, ráhúznak egy törvényt; vagy visszamenőleges hatállyal létrehozzák azt.

Ezért aztán nem is tudtam miről írni, hiszen minden a legnagyobb rendben van.

Isten és Kocsis Máténak hála.

Én nem tudom, hogy „mennyit ér a néma tartomány”, avagy válaszkísérlet 12 kérdésre „szegényfórum-ügyben”, a kissé meglepett-elfogódott önkormányzatnak és a rettenthetetlen-bátor civil társaimnak, akik elszántan hallgatnak arról, aminek szolgálatára-hírverésére szegődtek: mármint a fórumsorozat eseményeinek szakszerű feldolgozására, értő elemzésére, némi kitekintéssel a „tágabb tarományokra” és viszonyrendszerekre is.

A NÉGYHÁZ Egyesülethez viszont, - mely pedig csak egyszerű napszámosa a kultusztémává dagadt bérleményügynek – özönlenek az egyre türelmetlenebb kérdések, s a sorozatban résztvevő hat-hét szereplő közül egyedül minket találnak meg a népek, ki tudja miért. S most – a kb. ötvenedik lakó után, aki üres kézzel távozik tőlünk, - hebegve kérek elnézést nemcsak az ügyfelektől, de az önkoritól is, mely még így is, kellő tájékoztatás hiányában – ahogy hallom, - rámozdult az ügyre, s a legforróbb esetekben máris hathatós lépéseket tesz, az érintettek bevonásával. Addig is – jobb híján – mi válaszolnánk néhány „okvetetlenkedő” kérdésre.

1. Igen, a fórumot eredetileg mi (NH Egyesület) kezdeményeztük a Napklub támogatásával, a pályázatot pedig, mely a kezdeményezés megvalósítását tette lehetővé, a vajdapeterutca blogter,  a 8ker.blog.hu és a Testvérem Egyesület gondozta. A munkamegosztásban viszont az események dokumentálása nem tartozik az egyesületünk feladatai közé.
2. A fórumsorozat négy témája közül a bérlakásügy csak az egyik, melyet -„vészállapotai” miatt – én elsőnek javasoltam a sorban, de valamiért leelőzte a drogtéma. Ezt – sok oknál fogva - súlyos hibaként róttuk fel a többiek felé, még ha a drogtémát is mi kértük napirendre tűzni.
3. Az ezzel, (bérlakásüggyel) szervesen összefüggő Munkáért – lakhatás Program szervezése – más néven – több mint két éve folyik, ebben a formában és címen pedig, egy éve szervezi a NÉGYHÁZ Egyesület. Tavaly július óta – egy ötvenfős fórum után – várunk az önkormányzati válaszra ez ügyben, és miután az érdeklődés iránta egy év után sem apadt, a szervezési munkát rendületlenül folytattuk az idén is, bár az önkormányzat konok hallgatása továbbra sem biztatott semmi jóval. A nem minden vonatkozásban kimunkált projekten nem látjuk értelmét további részletekbe  menően dolgozni, hisz önkormányzati együttműködés nélkül a legkidolgozottabb program sem több, mint puszta ábránd. Nekünk, a lakossági bevonás korszakos jelentőségű lehetőségéről és a koncepció önmagán túlmutató jelentőségéről kell a kishitűeket meggyőzni.
4. A nagykanizsai program – melynek szervezőit mi (NÉGYHÁZ Egyesület) kerestük meg egy éve – fényesen példázza, hogy nem lázálmokat kergetünk. A jóval korábbi „hazai”  BBFR (Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer, Molnár György-Rév8-Magdolna Bérlői Közösségek) Feladatmeghatározása (Bp. 2005., Józsefvárosi Önkormányzat) szintén ebbe az irányba mutat, s a Habitattal végzett közös munkáink (2009-2010) is ezt kívánták kiteljesíteni. (Nem rajtunk múlt, hogy az MNP I-II szerves folytatásaként nem fejleszthettük tovább a lakossági bevonás koncepcióját)
5. És nem bánjuk, sőt értékeljük, hogy – szinte a semmiből – hirtelen ennyi híve -szakértője támadt a témának, bár mintha úgy emlékeznénk, hogy az egyetlen Molnár György (volt) képviselőn kívül, kezdeményezésünket – egy-két gúnyos-gyalázkdó megjegyzést kivéve – minden „oldlaról” jeges hallgatás sőt anatéma övezte. Érdemi – bár erősen kritikus – figyelemre egyedül civil társunk vajdapeterutca blogter méltatta; innen, hogy „szerződtünk” is a közös cél érdekében. Ezúton is le kell szögeznünk azonban, hogy eredeti álláspontunk szerint, a bérleményi jogviszonyrendszer érdemi rendezése nélkül a Munkáért – lakhatás program nem más, mint üres vízió, mely nemcsak hogy önmaga csúfos paródiájává válhat, de kurdarca beláthatatlan következményekkel is járhat. A komoly politikai tőkefelhalmozással is kecsegtető program sokakat csábíthat meggondolatlan lépésekre, ám akik a kevésbé látványos  és hálátlan szakmai aprómunka megkerülésével és csak bombasztikus sikerre áhítozva válnak „elszánt” szószólóivá, nagyot is bukhatnak. A szétzilálódott, átláthatatlan és – szociológiai értelemben – „sötét lóként” lappangó bérlői rendszer, beláthatatlan meglepetéseket tartogathat a hozzá nem értő számára. És a kudarc uraim, sosem magában keresi az okot, hanem ujjal mutogat a „felbujtókra”, - azaz ránk – és azt károgja majd amit most is, hogy ugyanis, hogyan és miért nem lehet megcsinálni, végigvinni egy épkézláb és koherens elképzelést. S persze végső érvként előhozva azt is, hogy „ezekkel nem lehet…” Mindezt azért hangsúlyozzuk ily kategórikusan, mert kezdeményezőként felelősséget is vállalunk, és ha kell ütköztetjük is álláspontunkat. Sajnálattal kell megállapítanunk azonban, hogy a projekt koncepcióját tekintve fentebbi elképzelésünkkel jelenleg egyedül állunk. A baj csupán az, hogy a kevés lehetséges partnereink álláspontját és argumentációs okfejtéseit mindmáig nem sikerült megismernünk. Ezért programunk tavalyi beharangozója mellett közzé teszünk néhány szövegrészt arról, hogy az önkormányzatnak (beleértve a tisztelt ellenzéket is) néhány hónapja nemhogy a munkaprogram,de az ahhoz elengedhetetlenül szükséges bérlői bevonás sem volt ínyére, annak ellenére, hogy működését az MNP-I-ben a Rév8-NÉGYHÁZ kettős fényesen példázta. (Féltréfásan azt is mondhatnám, hogy sokszor csak a halott költő – akire szintén „kilakoltatás” vár – tartja bennem a lelket: „szegények éje, légy szenem, olvaszd ki bennem a vasat álló üllőt, mely nem hasad”)
6. A „rendkívüli bérleményellenőrzés” körülményeiről ezúttal nem szólnánk, bár témánkkal szoros összefüggésben van. (Lásd előző dolgozatainkat itt a blogon)
7. És nektek, kedves bérlőtársaim, akik felújítási-karbantartási, állagmegóvási, rendtartási ügyekben fordultatok hozzánk, csak azt mondhatom, sajnálom, hogy nem juthattatok szóhoz, de - a lakbérhátralék-ügy és a munkaprogram túltengésétől - erre ezúttal nem jutott idő. Pótolni fogjuk! Ugyanezt mondhatom a botrányos „kameraügyről” is, melyet pedig – kérésetekre – írásban is szóvá tettem.
8. Mint láthattátok, a remélt közös tárgyalássorozat első „menetére” szervezőtársunkat,a vajdapeterutca blogtert hívták meg, akitől azt várjuk, hogy kellő elméleti alapozottsággal s a két féltől való egyenlő és higgadt távolságtartással szolgálja közös ügyünket. Iránta való bizalmunk teljes és töretlen.
9. Ennek remélt sikere után, a fentebb sorolt ügyek tételes és gyakorlati megoldásán kezdünk el dolgozni, remélhetőleg az önkormányzattal közösen. Példaadó magatartásotokra, elkötelezett hozzáállásotokra pedig, melyről a fórumon is fényes tanúságot tettetek, továbbra is számítunk.
10. A legfőbb kérdésre pedig, hogy mikor, személy szerint azt kell,hogy  mondjam, a fórumtól (ápr.20.) számított egy hónapon túl nincs okunk illúziókat táplálnunk, sem az önkormányzat sem a fórumsorozat civiljei iránt.
11. Végezetül pedig, hadd mondjam el,   hogy bármily „harcosnak” tűnök is olykor, valójában én csak a tárgyalásos-egyezkedéses harcmodorhoz értek, úgy-ahogy; a „barikád” egyszerűen nem az én műfajom. És mivel ilyen hangok is egyre inkább hallatszanak, erre, ha úgy fordul, alkalmasabb személyt kell találnotok.
12. 12.                És hogy van-e más megoldás, mint konok illúziótlansággal szembenézni a rideg tényekkel, és hogy ez nagyobb bátorság-e, mint nekivadultan követelőzni és borogatni, azt én nem tudom…

Ui.: Miután sokan kérdezik azt is, hogy egyezségeink, megállapodásaink hányadán állnak az önkormányzattal, néhány iratot, melyek témánkhoz is kapcsolódnak, hamarosan közzé tesszük e cikkhez mellékelt fájlokban.

A hivatal még mindig nem akar kommunikálni alattvalóival polgáraival; csak akkor hajlamos válaszolni, ha kitartóan, újra és újra felteszik a kérdést. Van ez így, hogy nem jön be a "nem felelünk, majd csak megunja!"...

Volt ez a nyílt vita meghirdetve a Civil Stratégiáról, ami elmaradt, aztán utólag még a nyomait is el akarták tüntetni. Nem sikerült maradéktalanul, így aztán megmagyarázzák: naná, hogy a munkatárs a hibás, ő baltázta el az egészet.

Szóval még csak nem is az volt, aminek kinézett. Mókásak ezek a magyarázkodások, nem?

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk

1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk

1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk

1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk

1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk

1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

21. cikk

1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk

1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.

25. cikk

1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

 Közmeghallgatás lesz december 15.-én. Törvény kötelezi erre a hivatalt, legalább évente egyszer - szerintem simán lehetne ezt negyedévente tartani, hiszen van bőven észrevétel, javaslat a polgárok részéről; a testület meg mégiscsak minket, választókat, józsefvárosiakat szolgál.

Én reméltem is, hogy legalább évi kettőre (legoptimistább várakozásom négy volt) gyarapodik ezek száma, hiszen Máté annyira szeretett lakossági fórumokra járni, annyira foglalkozott a kerület életével egy-két éve, hogy ezek után szinte természetesnek tűnt ez a várakozásom.

A legutóbbi közmeghallgatás - egy éve volt - nem sikerült túl jól. Kevés időt kaptak az emberek, a moderátor be-be szólogatott; rossz szájízzel távoztak azok, akik időt szántak erre, készültek kérdésekkel, ötletekkel. 

Született is egy javaslat - amit három civil szervezet jegyzett - a közmeghallgatás menetének javítására:

 Tisztelt Képviselő-testület!

 

Az alábbiakban néhány észrevételt és javaslatot tennénk a közelgő közmeghallgatás eredményesebbé tétele érdekében.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy ez az évente egyszer létrejövő fórum teljesebbé, érdemibbé válhatna, ha  a rendelkezésre álló időben a „köz” arányosabban juthatna szóhoz.

 

A legutóbbi közmeghallgatáson a lakossági felszólalások a teljes időtartam 25-30 %-át töltötték, tölthették ki. A többit a polgármester, a rendőrkapitány illetve a moderátor által engedélyezett kérdésekre adott – időben jóval terjedelmesebb válaszok foglalták el.

 

Ezt orvosolandó javasoljuk, hogy

-         előzetesen szabjunk időhatárt a nem lakossági felszólalóknak

-         és a lakossági felszólalók számának előzetes felmérése alapján a civilek számára is.
 

Javasoljuk, hogy a hivatalos, önkormányzati moderátor csak nyilvánvaló blődli és zavarkeltés esetén moderáljon. Az önkormányzati törvény szerint közmeghallgatáson javaslatokat is lehet tenni.

Javasoljuk továbbá, hogy az önkormányzati moderátor mellet legyen egy civil, lakossági moderátor is – köztiszteletben álló, pártonkivüli, helyi lakos -, aki társával együttműködve látná el feladatát.

Javasoljuk továbbá, hogy legyenek tematikus, lakossági fórumok is, amelyek így hatákonyabban célzottabban segíthetnék eg kérdéskör alaposabb körüljárását.

Végezetül javasoljuk, hogy a közmeghallgatás követően 1-2 hónappal legyen egy „követő-közmeghallgatás”, amelyen azok vennének részt, akik  az előző fórumon, kérdésekkel, kérésekkel, javaslatokkal álltak elő. Tapasztalataink szerint ugyanis  az ezek kapcsán elhangzott válaszok, ígéretek egy jelentős részét nem követte konkrét cselekvés, megvalósulás.
 

Mindezt tesszük annak szellemében, hogy a partnerség, az egyenlő felek párbeszéde valóságos gyakorlattá váljon a VIII. kerület minden lehetséges területén.

 

Hogy biztosan célt érjen, a szocikat frissen elhagyó Molnár György elő is vezette, hiszen ő is megkapta, és tényleg hasznos dolgokat javasol. A polgármester azonban - szigorúan a partnerség jegyében - ezt találta mondani:

Én magam még nem találkoztam ezzel a levéllel, de néhány gondolatot hadd mondjak hozzá. Ez egy nagyon régóta, még az Önök által uralt és hatalomgyakorolt időkből maradt közmeghallgatási rendszer, ennek a strukturáltsága, mechanikája szerintem hatékony. Tehát, én értem, hogy vannak olyan civil szervezetek, akik szeretnének javaslatokat tenni egy önkormányzat működési rendjére. Én ma – még egyszer mondom, nem ismerem a javaslataikat, de én - azon az állásponton vagyok, hogy a saját működési rendünket, tisztelettel hadd kérjük, hogy hadd mi határozzuk meg! A közmeghallgatásnak azon törekvései, hogy legyen külön idő a civileknek, ez azért értelmezhetetlen, mert sok politikailag érdekelt szervezet bújik a civil köntösbe és szerintem a közmeghallgatáson mindenki civil, aki jelen van, tehát nagyon nehéz a közmeghallgatáson résztvevők között a vendégek, a meghívottak, a helyi lakók között civilekre és nem civilekre bontani a társaságot. Felőlem átnézhetjük ezeket a javaslatsorokat, de én azt kérem, hogy azért, mert egy civil szervezet felszólítgatja az önkormányzatot, vagy javaslatokat tesz, attól ne kezdjünk egy válságtanácskozásba.

 

EL se olvasta, de máris van róla véleménye. Ráadásul nem is akármilyen, hiszen tudja pontosan, nem létezik civil szervezet, csak olyan, ami mögött egy párt van.

Nem kell ezen csodálkozni, hiszen nem dolgozott mást soha, mint a politika, nem ismer más megoldásokat, csak ami a politikában van; gondoljunk csak a polgári körökre: a Fidesz által létrehozott civil köntösbe bújt pártpolitikai csoportosulások.

Kedves Máté! Néha túl kellene lépni a félelmeken, és kicsit nyitottabban állni a konstruktív javaslatokhoz. 

Szóval december 15, csütörtök. Gyertek, kérdezzünk, javasoljunk, szóljunk bele a kerület életébe, hiszen mi itt élünk!

Nem úgy, mint a polgármester...

  Szabógáborunk, aki a kerület mindenese - vagy legalábbis mindenhez értője - nem fél konfrontálódni. Sőt, szinte hobbija lett mindenkit kioktatni; olyan hozzánk, mint apa a hülye gyerekéhez. 

  A 4Ház Egyesület vezetőjét sem kell félteni: nem mai gyerek, ami a szívén, azt kimondja, és elvitathatatlan érdemei vannak a Magdolna negyedbéli rehab program első felvonásában. 

Tetemre hívás:

 Tekintetes Önkormányzat, Kedves „Kompromittált” Barátaim, és Ti is, Kedves Blogolvasók!


Ezennel itt, e nyilvános fórumon, ahová alig egy éve – kéretlenül – betettem a lábam, és ahol bérleményi jogviszonyról (és más efféle fölös lomról) fecsegek kifogyhatatlanul ,nos, a bizonyítékok súlya alatt megtörve, bevallom: lelepleztek.
Igen, igaz, hogy az önkori közrendvédelmi tanácsnokához fordultam anno, hogy (szégyellem leírni) mint új lakót – aki néhány rongyos milláért egy önkormányzati szociális(?) bérlakás boldog bérlőjévé avanzsált – kissé zavartak a házban üzemelő drogelosztóból időnként kihallatszó, (a napi tevékenységükkel nyilván együttjáró) zajhatások, (fegyverropogás, üzleti vesztesek szánalmas óbégatása, hörgések stb.) melyeket a bokáig érő, kifogyhatatlan vizelet- okádék- és ürüléktenger meghitt szagélménye sem tudott igazán elnyomni.

Igen, igaz az is, hogy – hinnétek-e – tanácsért fordultam a tanácsnok úrhoz, és ebbéli várakozásomban nem is csalódtam. Ő, fontos tisztségéhez híven, azonnal átlátta a bonyolult helyzetet, és azt javasolta, hogy panaszommal forduljak a Karácsony S. u. 5. sz. alatt lakó házmesterhez. (Az erről szóló levélváltás a birtokomban van.) Ezt követően még sokáig tűnődtem azon, hogy a derék vici, miért hülyézett le és csapta rám az ajtót. És ekkor, hogy, hogy nem, valamiért mégis elbizonytalanodtam kissé e bölcs férfiú tanácsait illetően, ámbár akkor még nem ismerhettem „nagy rendszerekben gondolkodó”, átható szemléletét, melyet vasszigorral kér számon emelkedett vitáiban, ahogy azt a „rendszerfüggetlen” fenomént sem, aki bámulatos alakváltásaiban mára oly fényesen sziporkázik, egyszerre több helyen is.

És kérem, ne tessenek engem megítélni arról, hogy egy szegény el‑ és megtévedt crackert - aki pillanatnyi zavarában a rácson átmászva, épp hozzám nézett be, - távozásra bírtam. Azt meg, hogy a kiérkező járőr, egy törött hokedli társaságában találta meg szegényt, a rácson belül? Hát mit mondjak? Valahogy belegabalyodott a szárítókötélbe. Én mentettem ki szerencsétlent, egy régi konyhai bútordarab feláldozásával. (Teregetéshez használtam egyébként, mert kisnövésű vagyok.) És igen, sajnálom azt is, hogy a szerv szigorú kérdésére, miszerint védekezésem mértéke – szerintem – arányos volt-e a támadáséval, nem mertem kimondani, amit akkor gondoltam: hogy ti. ”ha akkora stukkerem lenne mint neked, baszd meg, hát keresztül is lövöm.” Ehelyett – bevallom – gyáván hallgattam, és elég hülyén bámulhattam magam elé.

Azt pedig fedje örök homály, hogy miért nem fordultam azóta sem a felvégen lakó házmesterhez, akin egyébként valahányszor meglát, valami furcsa arcrángás lesz úrrá, ki tudja miért. Sőt, erre még akkor sem tudtam rászánni magam, amikor az önkormányzati cég (Rév8) megbízásából működő vállalkozó, a cég vezetőinek jelenlétében, többször is súlyos és veszélyes „feddésben” részesített, s volt úgy, hogy saját munkatársai fogták vissza a tettleges inzultustól. Kár, hogy a tanácsnok úr erről mit sem tudott. Talán ezúttal egyenesen egy tömbházfelügyelőt mozgósított volna az érdekemben. Így aztán a Rév8 és a vállalkozó – mi mást is tehetett volna – megtévesztéssel és nyomásgyakorlással, egy házbeli lakót próbált rábírni közös erővel egy ellenem szóló hamis tanúvallomásra. A lakó ezt elébb szóban – egy önkormányzati képviselő előtt – majd írásban is elismerte. (Az erről szóló hiteles tanúvallomást eljuttattuk a cég vezetőihez, de az önkormányzatnak is.)

Történt mindez az MNP I során végzett épületfelújítás egyes hiányosságainak felemlegetése miatt, melyeket a négy ház lakossági megbízottai évekig folyamatosan dokumentálva tártak a képviselő-testület elé, anélkül, hogy egyszer is érdemben kivizsgálták volna kifogásainkat. Amikor pedig mégis léptek, csupán annyi történt, hogy – eléggé sajátos módon – magával a bepanaszolttal vizsgáltatták ki az ügyet. (lásd még: álmomban két macska voltam, és játszottam egymással.) Feltételezem, ha a tanácsos úr mindeme turpisságokról idejében tudomást szerez, a dolgok egész más irányt vesznek. Bár e nagy összefüggéseket átlátó, koherens „rendszerben gondolkodó”, nagy koordinátornak, nyilván fontosabb dolgai is lehetnek e szánalmas, kisszerű ügyeknél. Így azonban, sajna csak a Rév8 vezéréhez, a jegyzőhöz, no meg a képviselő-testület két tagjához fordulhattam,- talán kitalálható, milyen eredménnyel.

A tanácsnok úr pedig, aki sosem járt mifelénk, talán nem tudja, hogy mindezek ellenére, viszontagságos rendőrségi, bírósági és ombudsmani hercehurcával, és persze, lakossági önerővel, sikerült egy lakható házat, rendezett környezetet,- benne virágoskerttel – összevarázsolnunk. Persze, mindez korántsem volt olyan idilli ahogy hangzik, miként ez az eddigiekből látszik is. A megtisztulási folyamat során, kemény, sokszor szívfájdítóan brutális hatósági eszközök is bevetésre kerültek. És persze, hülyének vagy megszállottnak kellett volna lennem ahhoz, hogy azt higgyem: mindez megúszható súlyos konfliktusok nélkül, beleértve a fizikai fenyegetettséget is.

Mi, kedves feleim, akik végigcsináltuk mindezt, mégis örömmel tettük, és reméltük, hogy betakaríthatjuk munkánk eredményeit, élvezhetjük annak gyümölcseit. Személy szerint én viszont, baromi őszintén és minden érzelgés nélkül mondom: nem szívesen érném meg mindannak teljes szétesését, esztelen elherdálását, ami kezünk és lelkesült elménk által öltött emberléptékű formát, s – hogy ne mondjam - humanizálódott legalább egy villanásnyi időre az a reménytelen-rideg közeg, amelyben élünk. És az istenért, ne mondjátok folyvást, hogy minden értelmes szó és hivatott tenniakarás megtörik az ostoba, sivár és beképzelt úrhatnámság falán.
Mert ha kevesekben is, de beszédes példája él és hat, szilárdan mint a hűség, s a resteket és félig élőket pedig konokul kísérti „… mint árnyék, melytől szorongva félsz, bíró, kitől felmentést nem remélsz”


Budaházy Gusztáv

Ui: javaslatom pedig Szabó Gábornak, nem más, mint egy kézenfekvő lépés. Kérem, nevezze meg, hogy mivel is „kilincseltem” én nála 2003-ban, egy engem „személy szerint zavaró problémában?” És mit is intézett ő el nekem, „ messze túlnyúlva a tevékenységén”, azon kívül, hogy egy meg nem nevezett, bizonytalan illetőségű személyhez irányított, akinek fogalma sem volt az ő (Sz.G) létezéséről. Valaki kettőnk közül ugyanis notórius hazudozó, cégéres rágalmazó, és – ha ez így van ‑, e cégér szégyenbélyeg lehet az önkormányzat homlokán. És tetszik vagy sem, s ha különböző minőségben is, de mindketten az önkormányzat szerződéses felei vagyunk, még ha az egyik fél – jogsértő módon bár – e tényt mindenáron eliminálni igyekszik is, vagy inkább tudomást sem akar venni erről. Lássuk hát, melyik fél az.