Ki kell rakni minden úttúrás (felújítás) mellé a feliratot, hogy ki, miért és mikor. Aztán úgy marad.
Táblát vissza nem szedünk!
Ez aztán szülhet érdekes dolgokat:
Kattintásra megnőnek!
Nos, ha gyanútlan látogatóként erre járok - Népszínház utca - azt hiszem, ez megint csak a hanyag meló, politikusi lózung, hiszen úgysem csinálnak meg semmit időre.. lásd négyes metró.
Ha meg túúrista, akkor azt is hihetem, ez ennek készült.
A táblák azért vannak, hogy tájékoztassanak, ugye?
Úgy tűnik, tényleg nagy kertszépítési, virágosítási láz ütötte fel a fejét a kerületben, de ennek csak örülni lehet. Most éppen a Gutenberg tér kopár részeit színesítik virágokkal.
Közösen a civilek és az Önki.
Pláne úgy, hogy már el is kezdődött a zöldítés, a kerítés mellé bokrokat ültetnek:
Igazán feláshatták volna körbe teljesen, hogy némi fűmagot elszórva a gyep is zöldüljön majd - de szombaton biztosan lesz rá alkalom. Gyertek!
Vicces dolgokat tapasztal az ember, ha kérdez - főleg, ha köztereseket. Kiderül, neki is főnöke van, és az fontosabb, mint a jogszabályokat betartani/betartattni
Annyira trendi lett a bekvárosi kert, hogy gomba mód szaporodnak a kerületben is: van a GrundKert, aztán a Leonardo Közösségi Kert, most meg ez a járdakert. Ami nem is egy, hanem három, az Ötpacsirta utcában.
Járdakertnek sem az első, (hogy továbbra is a páratlan számoknál maradjak) hiszen Imre, a lakhely nélküli a Körúton csinált már hasonlót - igaz, ő ott is élt, életvitelszerűen.
Itt meg nem él senki az utcán, viszont nem is foglalkozik vele senki. Néha lelkes arcok tolnak valami figyelem-felhívást, hogy mennyire tré ez a felújított majd szarrá amortizálódott járdarész, de amúgy mindenki nagy ívben tesz rá. Gödrök vannak? Tessék a lába elé nézni, nincs itt semmi, amiért az ember felemelhetné a fejét, 8ker ez, hiába Palotanegyed!
Most meg ezek. Kertté alakított gödrök, a járdán. Gyeptégla, virág és fenyőkéreg, hogy ne száradjon ki. Mintha direkt lenne itt: a fűre lépni szabad, ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Ugye?
Talán egyszer, ha már nem az a szemlélet uralkodik a Hivatalban, hogy a haveroknak kell a pénzt tolni (pl.: Fradi kéziseket támogatja a kerület 20 millával, de a saját kezelésben lévő járdákra, útszakaszokra nincs zsé), talán akkor megoldják.
Ha addig a környék lakói meg nem unják és ki nem betonozzák végig.
Amint látszik is.
Adminisztratív szolidaritás
Címkék: önkormányzat hajléktalan hangulat hivatal házak üres józsefváros
2012.06.03. 01:59
Amit talán megértettem, az a folyamat, hogy a rendszerváltás után a hajléktalanság esztétikai és közegészségügyi alapon lett rendvédelmi kérdés, holott társadalmunk szociális stigmája. Szakemberek bizonyára meg tudják nevezni azt a fordulópontot, ahol a politikai álláspont megváltozott, én csak józsefvárosi lakosként, szemlélőként szégyelltem magam az elmúlt időben. A kukázókból a Jófiúkat és a rendőröket elkerülendő megfigyelőhálózat hatékonyan működött, kiépült a rendszer, gyorsan igazodtak, hiszen a megélhetés a tét.
Belém égett a kép, amikor valamelyik reggel a munkahelyemre sietve nem álltam meg a Lujza utcában, amikor egy nem hajléktalan idős bácsin - aki kukázott- gyakorolt egy kis csoport rendőr. Azóta is sajnálom, hogy én sem voltam az a jó érzésű ember, aki megáll, és nem hagyja szó nélkül a történteket. Nem tudok azon változtatni, hogy az a bácsi ott és akkor egyedül maradt. Annak, örülök, hogy még áprilisban visszavonta a kukázást tiltó rendeletét a VIII. kerületi önkormányzat, amire állításuk szerint adminisztratív okokból volt szüksége Remek, bár megnyugtatóbb lett volna, ha az együttérzésre hivatkoznak és munkahelyeket teremtenek.
Az „életvitelszerű közterületen tartózkodást” szabálysértéssé nyilvánító törvény ellen tiltakozott kb. 30 ember ülősztrájkkal 2011. november 11-én a polgármester úr irodáját elfoglalva. E bejegyzésben ígértem, hogy nyomon követi a 8kerblog a fejleményeket. Mint Vojtonovszki Bálinttól megtudtam, a bíróság nem fogadta el érvelésüket, megbüntették a résztvevőket, a Koppány utcai ülősztrájkban is érintettek tízezer Ft bírságot kötelesek fizetni, a többiek figyelmeztetésben részesültek. Lehet, hogy támogató bulit szerveznek, hogy előteremtsék a szükséges összeget, vagy közmunkával váltják ki.
Programajánló- Üres lakások menete II.
2012. június 3-án vasárnap 13:30-tól II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér)
A Város Mindenkié csoport 2012. június 3-án sétát szervez a VIII. kerületben, hogy felhívják a figyelmet a kihasználatlanul álló ingatlanokra. A séta során bemutatunk néhány üresen álló épületet és azt, hogyan lehetnének hasznosíthatóak szociális bérlakásként.
Az AVM szerint csak a VIII. kerületben kb. 500 önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul, melyekre az önkormányzat havonta 2.080.212 Ft-ot költ. Ezekben a lakásokban ma hajléktalan emberek lakhatnának, szerintük ez kézenfekvő.
Érzékenyítő cikk a hajléktalanokról, ajánlom számos kommentelőnek, még mielőtt hozzászólnának a bejegyzéshez.
Schádi Tamásnak is fizetnie kell, a bemutatkozását itt olvashatjátok.
Rimán Edina. Sötétben.
Kedves Edina!
Engem is meglepett a gondolat, hogy nyílt levélben fordulok Önhöz, de lakásügye nagyon is illik abba a történet-folyamba, amely itt bontakozik ki, vagy inkább zajlik a nyóckerben, pár hónapja, s azt a reményt kelti, hogy a Hivatal szociálisan érzékenyebb frekvenciára vált az adóssággal küszködők, a hajléktalanság rémével szembesülők és/vagy az embertelen körülmények közt élők népes táborával kapcsolatban.
Én Önt egyszer láttam, ez év március 20-án, egy civil fórumon, amelynek témája a drog volt, a címe pedig: Meddig szívjunk? Erre a fórumra – közmegszólalásra – Ön eljött, mint egykori, kerületi illetékese a témának, pedig nem lett volna feladata, s megszólalásai alapján egy rokonszenves, a lakosság gondját magáénak tekintő, s azon segíteni kívánó hivatalnok, nevezzük szebben: köztisztviselő képe rögzült bennem.
Tudja, olvastam ezt a minapi cikket és nem tudtam, sírjak-e, vagy nevessek. Az Ön ügye kapcsán még három másik bűnügy is szóba került – Hunfalvi, Szabó és Xantus polgártársaké -, de szóba kerülhetett volna Csécsei úr, kerületünk korábbi vezetője is, aki tanácsadóként kínálta volna tudását havi sokszázezer forintért, ha jól emlékszem. Nem kell ahhoz sem elkeseredettnek, sem elfogultnak lenni, hogy valaki bizalmatlanná, közömbössé váljék a közügyekkel s ellenségessé azok gyakorlóival szemben, akik tőlünk jogkövető magatartást várnának el.
Ha most valami csoda folytán egyik napról a másikra kiderülne, hány és hány etikátlan, és/vagy jogszerűtlen szívesség köttetett ebben a városban, a mindenkori hatalom képviselői közt, attól tartok a főváros közigazgatása összeomlana. Országos a rablás és országos az éhezés. (Mint egy előző írásunkban utaltunk rá: ma Magyarországon minden harmadik gyerek éhezik és alultáplált.) Hogy legfőbb vezetőnk családi bányái gyarapodnak, hogy Kolontár a beleinvesztált milliárdos közvagyon – és ezen belül adakozás – ellenére élhetetlen, hogy a Simicska lassan zsebre vághatja az országot, hogy a föld nem azoké lesz, akik megművelik, hanem urambáttyámékké, nos, ezek mellett szinte bagatellnek számít az Ön lakásügye.
Vagy mégsem?
Tulajdonképp ezért írom Önnek ezt a levelet. Azért, mert a magam részéről! -, továbbra is bizalmat szavazok Önnek innen a Diószeghy utcából. Mi itt lenn szintén ki vagyunk téve kísértéseknek, mi is követünk el hibákat és szabálytalanságokat, igaz többnyire jóval szerényebb költségvetési keretek közt. Próbálunk talpon maradni az egyre viharosabb körülmények között és abban bízunk, hogy szavunk, szenvedésünk eljut oda, ahol elvileg szintén emberek dolgoznak, s elvileg azért, hogy bennünket szolgáljanak. Úgy tudjuk, hogy a Hivatal hamarosan lakáspályázatot ír ki, hogy tervezi a munkáért-lakhatás program megvalósítását, hogy reális lakbéreket kíván megállapítani az inkább antiszociálisnak nevezhető bérlakások esetében..
Ön jegyzőként pályázatok és pénzügyek felelőse is. Tehát jártas a szabályok dzsungelében. Tehát pontosan tudja, hogy a paragrafusok kereteket biztosítanak, mozgásteret, amit meg lehet tölteni emberi tartalommal is. S akár új szabályok is hozhatók. Nos én ezért szavazok Önnek bizalmat. Mert azt érzem, hogy emberként jóra törekszik, még ha meg is botlott a saját ügyében. S örülnék, ha mihamarább tiszta helyzetet teremtene maga körül. Ordas világban élünk, ahol az egyéni tisztesség bátorságszámba megy. Mondhatnám persze, hogy a köz szolgálóinál ez a minimum, de nem mondom, mert több évszázados örökséget kell ledolgozni ahhoz, hogy erre a minimumra eljussunk.
Sok sikert kívánok további munkájához.
A fenti kép Nagykanizsán készült, s azon belül is Ligetvárosban, ott, ahol pár hete népes, kerületi delegáció tanulmányozta, miként lehet a lakbér-és egyéb hátralékokat ledolgozni úgy, hogy ez mindenki ( adósok, lakosok, önkormányzat) javát szolgálja. A Szociális Építőtáborban tapasztaltakat épp holnap követi az első megbeszélés a NÉGYHÁZ Egyesület és az önkormányzat között, amihez sokan komoly reményeket fűznek – főként az eladósodottak részéről. Nem csoda, ha most néhányan aggódva teszik fel a kérdést: várható, hogy itt nálunk Józsefvárosban is megjelennek majd a rasszista feliratok?
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, érdemes kis történelmi kitérőt tenni. A Hittler – így két t-vel -, bár jelezheti a múlt időre való utalást, inkább tájékozatlanságra vall. Konkrétan arra, hogy a vehemens falfirkáló vagy nem olvasott figyelmesen, vagy csak hallott a legendás népirtóról. A szóbeliség csöppet sem újszerű jelenség, már a zsidóknál kialakult sok ezer éve, amikor ez a nyugtalan, helyét nem találó nép tudását könyvek helyett a fejében, vagyonát földek helyett a zsebében kezdte hordani – mondván, így menekíthető a legkönnyebben. Ebből aztán egyfajta műveltségi-pénzgazdálkodási fajtajelleg alakult ki az idők során, amit sokan azóta is felrónak ilyen-olyan módon. Ez az évszázadokon átívelő diskurzus egyvalamire mindig alkalmas volt: levezette a népekben gyülemlő feszültséget egyfelől, és igazolta, beteljesítette a zsidókban gyülemlő bűntudatot.
A kanizsai graffitis kereszttel is megjelölt – gondolom cigánylakta – házakat, ami szintén bibliai motívum. Az első keresztes Káin volt, aki nem állta ki Isten tesztjét és az igazságtalanság okán elkövette az első emberölést. Életre ítéltetett, meg a keresztre, hogy mindenki tudja mit tett. Azóta vannak gyilkosok és áldozatok, egyik sem népszerű feladat. A zsidók Egyiptomi kivonulása már konkrétabban utal a kanizsai keresztre. De míg ott az életben maradás, itt és most a fenyegetettség szimbólumává vált. A magát halálosztónak képzelő, kanizsai kreatív feltehetően ösztönösen fordult ehhez a jelhez ( a kereszténységre, mint szeretetvallásra való utalást szerintem kizárhatjuk), amely így egyszerre jeleníti meg a bűn, a kirekesztettség és a kiválasztottság szentháromságát
És ezzel vissza is térhetünk induló kérdésünkhöz. Fenyegeti – az épp most induló Munkáért-lakhatás program megvalósítását célzó tárgyalásokat a kanizsai horogkeresztelő? Mert mi van akkor, ha a megbeszélések eredménnyel zárulnak, s az ezernyi eladósodott, egzisztenciális félelemben élő kerületi lakos munkához lát? Mi van akkor, ha a pincékből előkerülnek az évtizedek óta halmozódó, rohadó lomok, ha elkezdenek száradni a falak, ha a csótányok, patkányok végleg megadják magukat, ha az udvarokon virágok és fák zöldellnek a sivár beton helyén, ha az utcák tisztábbak, a telkek rendezettebbek lesznek? Ha a magukat ellátni képtelenek segítséget kapnak, ha a gyerekek kezdenek kigyógyulni az asztmából, ha az irreális –szociális – lakbér fizetése helyett étel kerül majd rendszeresen az asztalra? Mi van akkor, ha emberek sokasága nem megtűrt, segélyezettként, hanem mint hasznos munkát végző ébred, vagy fekszik le, és nem egy nyomortanyán, tizedmagával egy kis szobában, hanem egy felújított, amúgy évek óta üresen álló, esetleg többszobás, komfortos lakásban? Mi van akkor, ha a házak falain kisimulnak a ráncok, s a közös munka eredményeként az emberi kapcsolatok sokasága varázsolódik segítő együttélésé?
Akkor bizony mondom, számítani lehet a rasszista feliratokra. Mert mint a kanizsai példa is mutatja, ha egy közösség elindul kifelé a bajból, akkor ott megjelenik a viszály. A gyűlölködés, az irigység, a fájdalom. Nagykanizsa lélekszáma évről évre fogy. Mert nincs munka. A ligetvárosi sziget, ahol jelentős számban élnek cigányok felkínálta a lehetőséget, hogy mások feszültségeinek levezető terepe legyen. Elfogadtatott. Ha szerte nézünk e hazában, ez a feszültség mondhatni országos. A minapi UNESCO jelentés szerint 29 uniós országból Románia és Bulgária után nálunk éhezik a legtöbb gyerek. A lehető legegyszerűbb recept: ha emberek tömegeit alig elviselhető helyzetbe hoznál, kínálj számukra egy (még rosszabb helyzetben lévő) csoportot. Ezzel ellesznek, s nem kérdik a bajok valódi okát. A rasszizmusnak – mint a kanizsai példa is mutatja - nem számítanak a tények. Ha van sapka a fején az a baj, ha nincs, akkor az.Ezért aztán biztatnám is az önkormányzati delegáció tagjait, jussanak mihamarabb eredményre a Munkáért lakhatás program ügyében. Vagy ezért, vagy más miatt, a rasszizmus úgyis megtalálja a maga ürügyét. Csak jobb lehet.
A NÉGYHÁZ Egyesület, mint a most folyó civil fórumsorozat bérlakásügyi referense és a Munkáért-Lakhatás Program beterjesztője, az alábbi
KÖZLEMÉNYT
teszi közzé.
A 2012 április 20-ai, a Kesztyűgyárban tartott közmegszólalásról készített össszefoglaló – civil fórum II: Bér-lakás-helyzet – megszövegezésében az egyesületünk nem vett részt. Ezért ezúton is leszögezzük, hogy a hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvi összefoglaló, bár alapos munka, de néhány félreértés még így is becsúszott a szövegbe, ill. elmaradt egy-két téves állítás-adat korrekciója is.
Az alábbiakban ezeket a félreértéseket –hallásokat próbáljuk korrigálni.
1. az „1.problémakörben” a lakások vizesedésének-penészedésének egyik okaként említett „alapozás hiánya” természetesen téves, és egyszerű elhallásra mutat. Itt a szakszerűtlenül végzett javítási-helyreállítási munkákról van szó, és – kisebb mértékben – a lakossági barkácsolásokból, durva barmolásokból származó, rongálásnak is minősíthető, tartós állagromlást is okozó cselekményekről. A bérbeadó-tulajdonosi felelősség azonban nemcsak a saját hatáskörön belül végzett munkálatokra vonatkozik, de – meghatározott módon és mértékben –kiterjed a bérlői magatartásból eredeztethető személyi és vagyoni károkozásra is. (lásd, a Legfelsőbb Bíróság Kollégiumának állásfoglalását, Bp. 1977. Ezt a jogutód Curia sem változtatta meg.)
2. A „Javaslatokban” megfogalmazott „udvarfeltörési program”, mely szerint a „lebetonozott udvarokat lebontották”, szintén félreértésen alapul. A szigetelési munkák hiányosságairól, a befejezetlen falszigetelések miatt keletkezett hőhidakról, a csatornázási munkákat követő, máig bűzlő lakásokról pedig, már számos beadványban szóltunk részletesen. A „lebetonozás” pedig, bár építészeti és ökológiai szempontból egyaránt passzé, nem nevezhető meg a vizesedés-penészedés fő okául, sőt még mellékokként sem igen.
3. A „2. problémakörben”, az „üres lakásokról” szóló megállapítások – melyben az önkormányzati lakásokra vonatkozó AVM-es adatot teszik közzé - tévesek sőt légbőlkapottak. Az „üres lakásokról” szóló adatokkal pedig, teljesen szakszerűtlen, tendenciózus és felelőtlen bűvészkedés folyik, melyek egyrészt teljesen ellenőrizetlen „szomszédnéni információkon” alapulnak, s melyeket, másrészt nem egészen pártatlan manipulációk is vezérelnek. Maga az „üres lakás” fogalma pedig, úgy jogi mint szociológiai szempontból valójában félrevezető, ha nem épp értelmezhetetlen. Most csak azt mondanánk röviden, hogy mindazon önkormányzati bérlakások, melyek lakhatási – és persze szociális és épített környezetüket tekintve – nem felelnek meg az idevágó legfőbb (és egyetlen) követelménynek, a rászorultsági elvnek, azok nem csak hogy nem töltik be rendeltetésüket, de a legelemibb törvényességi normáknak is ellentmondanak. És ezek száma nem „10 %”, ahogy ezt az AVM derék aktivistái állítják, hanem jóval több. (Az erről szóló, hat házat érintő – adatvédelmi meghagyással készült – kimutatásunkat egyébként, a Rév8 közvetítésével eljuttattuk anno az önkormányzatnak.
S végül, a „Kérdések, válaszokban” említett kilakoltatási ügyekre vonatkozó adatokról most csak annyit, hogy az abban említett különféle számadatok eltérnek az általunk tapasztaltaktól. Mindezek ismeretében is csak köszönetünket fejezhetjük ki az elkészült összefoglaló olvastán, s kérjük, hogy az ezt követő „közérdekű bejelentés” összeállításakor, észrevételeinket, tapasztalatainkat – közös ügyünk érdekében – figyelembe venni sziveskedjetek.
Várjuk olvasóink véleményét a civilforumsorozat@gmail.com címre.
Az alábbiakban részleteket közlünk az április 20-án, a Kesztyűgyárban megtartott, Bér-Lakás-Helyzet elnevezésű Közmegszólalás-on elhangzott felszólalásokból.
A gyülekező
.Én is a lakótársaim nevében /.../ szeretném kérdezni, hogy mi az, hogy megoldás nélkül, az első, ami megütötte a fülemet, amit Ön (a moderátor szerk.) mondott, hogy ne várjunk megoldást, hiszen ezért vagyunk itt.
- Ez arra vonatkozott, ez a mondatom, hogy itt, ezen a fórumon nem fogunk tudni megoldást adni, ennek a fórumnak nem ez a feladata, hanem az, hogy meghallgassuk, megértsük ezeket a problémákat. Amiknek a megoldását szeretnénk majd elindítani.
- A továbbiakban, a ....-ban többnyire kisgyermekesek, rokkant nyugdíjasak és megváltozott munkaképességűek, valamint idős emberek laknak. 20 éve egy összefogott csapat van, akik összetartó lakók vagyunk, jóban-rosszban. Itt az a probléma, hogy mi megértünk már ebben a házban jót is, rosszat is, de ennek ellenére megvan bennünk a kitartás. A negyedik pontra válaszolnák. Mi itt közösen vállaljuk azt, hogyha lehetőséget biztosítanak arra, mivel szociális ellátásból élünk, hogy nagytakarításokkal ledolgozhassuk a lakbérhátralékunk (tapsolnak), illetve a szociális bérlakásra, választ várunk arra, hogyha valami szociális, akkor miért emelik 8% helyett 30-40-50%-kal? Illetve ha egyedi fűtésünk van, akkor miért átalánydíjat fizetünk? Ezekre a kérdésekre választ szeretnénk. És, ha családsegítőnek hívják a családsegítőt, és bemennek a kisebbség, illetve nehéz sorsú emberek, akkor miért úgy beszélnek velük, mint akit a valagukból rántottak ki? (tapsolnak) Én, mint keresztény ember, szeretném azt is vállalni ingyen és bérmentve, ha lehet, hogy idős embereknél bevásárolunk, gyógyszereket, tehát szociális munkát vállalok személy szerint, és lakótársaim nevében is.
- Jó napot kívánok,...........vagyok, a..........ből. Én úgy gondolom, hogy a Dankó utcában nagyon sok embert érinthet a hajléktalan szállónak a problémája. Tehát én úgy mondom, hogy olyan bérlemény díjat fizetek a lakásunkban, ami Budára illene be, és ennek ellenére a szarban, a húgyban, a hányásban, a köpedékben járok. Annak idején a gyerekem, nem szégyellem, mert aki ismer, tudja, hogy tisztaság mániás vagyok, ótvaros lett. Tehát az a helyzet, hogy a fertőben kell járnunk, a fertőben kell élnünk, ez így van. És olyan összegeket fizetünk, nekem egy 50 négyzetméteres lakásom van, majdnem 80 ezer forint egyedül élő ember vagyok, és ennyi a rezsim. Tehát én úgy gondolom, hogy ha így van, kaptam ezt a lehetőséget, a szociális megoldásként, 30 ezer forint csak a lakbérem. Hol van a segítségem? És ez nagyon nagy probléma, például, így van. Valamelyik nap mentem haza, bent feküdt összehányva, összeszarva a kapuban az ember. Átmegyek, szólok, hogy szedjük már össze, meg vannak sértődve az ottani munkások, hogy meg kell mozdítaniuk. Tehát én úgy gondolom, hogy azért valamit kapjunk a pénzünkért. Én, a ,,,,,,,,,,,,ból kaptam egy lakást a............-be, 1 millió 300 ezer forintomban van az önkormányzati lakásom, és cserében a húgyban, a szarban kell élnem. Köszönöm.
(Várjuk olvasóink véleményét, hozzászólását a civilforumsorozat@gmail.com címre)
Kedves 8ker Blogger!
V. Ágnes vagyok és a Kálvária tér 6. szám alatt élek, ahová tegnap megérkezett az MVM - Paksi Atomerőmű tékoztató kamionja, ezzel kapcsoltaban szeretnék segítséget kérni, a gyorsabb eredméyn elérése érdekében.A "jövőnk energiája" elnevezésű mozgó installáció működéséhez elviselhetetlenül büdös és hangos áramforrását egy benzin- vagy dízelmotoros agregátort használ. Reggel 7 órától este 10 óráig ömlik a kipufogógáz a lakásainkba, zárt abalakok mellet is.A ház több lakója próbálta este leállítatni, de sikertelenül.Ma már beszéltem a rendőrséggel, a közterület felügyelettel, a Levegő Munkacsporttal és az önkormányzattal is - nekik már e-mailt is írtam), hogy szeretnék elfogadható megoldást találni. Pl. szerezzenek valahonnan elektromos áramot!(Arról álmodni sem merek, hogy 2012-ben a megújuló energiákat népszerűsíteni esetleg napelem segítségével is lehetne...)Az önkormányzat honlapján található cikkben olvasott hangzatos mondatokkal ("Hogyan őrizhetjük meg egészséges környezetünket gyermekeink, unokáink számára ..., csökkentené a legolcsóbb és legtisztább áramot előállító..., hogyan nőne Magyarország károsanyag-kibocsátása, ha nem lenne atomerőmű...) tökéletesen ellentétes, az ami itt történik.Ez nem brand-építés, leginkább image-rombolás, de ez legyen az MVM baja. Hiába dekorálják vaddisznókkal, vadmadarkkal a kamiont, ha a fekete füst napi 15 órán át ölik belőle.A házban idősek és betegek is élnek, akik egész nap otthon vannak, a lakásokba beömlő kipufogógázokat nem lehet egészségkárososdás nélkül elviselni, 1 óra alatt fejfájást okoz.Mivel eddig mindenki lerázott, máshoz irányított, azt kérném, hogy tegyék közzé a problémát a 8ker blogon, a Facebookon, ahol csak lehet. Illetve, bármilyen javaslatot, ötletet szívesen vennék, hogy merre induljak tovább.Köszönettel:V. Ágnes
UPDATE:
Szerencsére a problémát sokkal gyorsabban megoldotta a kiállítás szervezője, mint ahogy bármilyen reakció történt volna az Önök részéről.
Délután 4 óra körül rácsatalakoztak (hosszas szervezés, egyeztetés után) a házunk elektromos hálózatára és azóta csendben füst nélkül üzemel a kamion.Az összes intézmény, hivatalos vagy civil szervezet válasz nélkül hagyott, kivéve a kiállítás szervezőjét, üzemeltetőjét, akik meglepően együttműködőek voltak.Köszönettel:V. Ágnes
Vita a józsefvárosi Civilváros koncepcióról csütörtökön
Címkék: civilek józsefváros lmp civilváros
2012.05.23. 11:48
A Civilváros koncepcióról már többször is szó volt, ezúttal a kerületi ellenzék egyik pártja próbál párbeszédet kezdeményezni egy fórum formájában. Az LMP véleménye a folyamatról:
"Az elmúlt hónapokban több kérdésben is egyre aktívabb civil aktivitás mutatkozott meg a kerületben. Mindeközben Józsefváros Önkormányzata is számos olyan döntést hozott, amely érinti a kerületi civil szervezetek mindennapjait. Benyomásunk az, hogy ezek a kezdeményezések és intézkedések nem mindig találkoznak, illetve, hogy annak ellenére, hogy dr. Kocsis Máté 2011 szeptemberében a nyilvánosság elé tárta civil koncepcióját, a civilek és az Önkormányzat együttműködésének keretei nem lettek lefektetve.
Az LMP ezért 2012. május 24-ére egy olyan nyilvános találkozót kezdeményez. A vitán az önkormányzat, az LMP és a civil szervezetek képviselői ütköztetik véleményüket a Józsefvárosi Önkormányzat tavaly meghirdetett Civilváros koncepciójáról, és arról, hogy működhetnek együtt a politikai és társadalmi célokat kitűző szervezetek egymást segítve, egymás véleményének és céljainak tiszteletben tartásával a kerület fejlődéséért."
Meghívott vendégek:
1. Szabó Tímea, az LMP országgyűlési képviselője
2. dr. Kocsis Máté, polgármester (Fidesz)
3. Balogh István Szilveszter, józsefvárosi képviselő (Fidesz)
4. Jakabfy Tamás, józsefvárosi képviselő (LMP)
5. Kánya Kinga független szakértő (aki a 2011 őszén szervezett Civil Egyeztető Fórum eredményeit mutatja be)
Időpont: 2012. május 24.
Helyszín: Részeg Szabó étterem alagsora, Népszínház utca 26.
Vasárnapra az ablakom alatti szobrokra fátyol került, a pancsoló kislányokból menyasszonyok lettek. Lehet, hogy furcsa csoportos lánykéréssel vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium gerilla marketingjével van dolgunk; még senki sem vállalta magára az akciót.
Egy valami biztos, hogy most még jobban néznek ki a lányok, mint eddig, és alig várom, hogy valakinek az ablakában látom majd lobogni függönyként a tüllöket. Meglepetésemre még tegnap is fent voltak a szobrokon, pedig nem lehet nehéz felmászni.
Sissyn, meg a Várban is láttak barátaim fátylat, biztos sokan akarnak házasodni mostanában.
2012. május 25-én lettem erre figyelmes:
http://welovebudapest.com/hu/budapest-aktualis/cikkek/2012/05/23/elore-eskuvore
"A Welovewedding csoport célja, hogy felhívja az esküvő fontosságára figyelmünket, és hirdesse: Budapest is lehet Európa Las Vegasa!"
Ha a Nyóc Las Vegas lesz, Dopeman a Balaton déli partját visszacsatolhatná a kerülethez.
Közmegszólalás - Bér-lakás-helyzet
Civil fórum összefoglaló
2012. április 20.
A fórumon részt vettek a bérleményi jogviszonyban álló lakosság részéről 130 fő, Józsefváros Önkormányzata képviseletében Soós György a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke, a Polgármesteri Hivatal részéről dr. Bojsza Krisztina ügyosztályvezető és munkatársai, a kapcsolódó intézmények részéről a Kisfalu Kft. vezetője és munkatársai, és érintett civil szervezet képviseletében Budaházy Gusztáv a Négyház Egyesülettől, és további civil szervezetek képviselői, továbbá a Szociális Építőtábor Egyesület nagykanizsai modellprogramjának képviselői.
A Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben című program keretében megvalósult fórum célja a problémák közös felvetése, a kapcsolódó kérdések megtárgyalása, majd a kapcsolódó kezdeményezések és működő programok mentén további javaslatok, együttműködések generálása. A bér-lakás-helyzet című fórumon felszólalók többsége halmozottan hátrányos helyzetű, nehéz szociális helyzetben lévő bérlő. Jellemző probléma a bérleti díj kifizetése mellett a megélhetés biztosítása, magas a hátralékosok aránya. A szociálisan rászorulók körében a munkanélküliség aránya magas, jellemző a közmunkában történő foglalkoztatottság, amely havi 47 000 Ft bevételt jelent. A fórumon a felek nevük és címük megadásával mondták el konkrét problémáikat, ezekből az általános és strukturális szintet érintő tendenciákat problémacsoportokba rendezve mutatjuk be.[1]
1. problémakör: a lakások és közterek állapota
- A lakások vizesek és penészesek, ennek sokszor az alapozás hiánya az oka. Főleg a földszinti és alsóbb szinteken lévő lakásokat érinti a probléma. Magas az asztmás, kruppos megbetegedések aránya a lakók körében. Kb. 160 lakás vizesedik az alapozás és a szigetelés problémái miatt.
- A pincék tele vannak szeméttel, aminek a kiürítésére nincs program. Nyáron a szemét büdös, a házak udvarát is betölti.
- Több esetben felmerült, hogy ahol megvalósultak javítási, helyreállítási munkák a lakásokban vagy a házban, azok szakszerűtlenül történtek, többszöri ismétléssel, vagy azóta is húzódó hibajavításokkal, ami nagyon költséges is. A kárbejelentésekre lassan érkezik reakció.
- Jellemző a házakban az illetéktelenek bejárása – akik jelentős károkat okoznak, rongálás, kábítószer-használat jellemző. Ezzel a lakosok életminősége romlik, biztonságérzetük csökken.
- A házak és a jogszerűen lakók biztonságának kérdése nem megoldott: a kamerarendszer nem működik a lopások megelőzésére, vagy feltárására, kapujavítás nem történt meg. Ezekben az esetekben éppen a rongálást végző illetéktelenek kizárásának feltételei, eszközei hiányoznak.
- A lakók saját önszerveződésben sokszor végeznek javításokat, takarítást – ezeknek a kezdeményezéseknek a megismerésére, elismerésére, támogatására, generálására több programra lenne szükség.
- A közterületi állapotok rendezése lenne szükséges (Dankó u, Kőris u, Diószeghy u.)
- Tapasztalható, hogy a Corvin negyed felújított részei és a környező utcák állapota között nagyon nagy a különbség – a Kőris utca, Práter utca másik felétől már nem foglalkoznak a közterek állapotával.
Kérdések, válaszok
- A szigetelés javítása nagyon költséges a házakban.
- A Diószeghy u. 18. sz. alatti kapun zárcsere történik – a lakosság összefogására lesz szükség ahhoz, hogy rendesen zárják a házat.
- A Dankó u. 16. sz. alatt lesznek a hetekben bejárások és állapotfelmérés- a helyszínen is lehet a problémákat jelezni.
- Önkényes lakásfoglalókkal szemben azonnali kilakoltatást rendel el az önkormányzat.
Javaslatok
- A Magdolna program keretében megkezdett udvar feltörési program folytatása – amelynek keretében a lebetonozott udvarokat felbontották (sokszor ez az oka a vizesedésnek, mert emiatt nem szellőznek a falak) – és a lakosok közösen zöldítették.
- Közös pincetakarítás a lakóközösség bevonásával – konténereket az önkormányzat fizeti – ezután a csőrendszer is átvizsgálható. Sokszor a csövek rossz állapota miatt jellemző a vízszivárgás, ami a vízdíj emelkedéséhez vezet. A vízdíjat pedig a lakbér tartalmazza, és ez sokszor az eladósodás, hátralékképződés részbeni oka is.
- A rendőrség bevonásával a házak ellenőrzése és illetéktelenek kiküldése – rendszeresen lenne hatékony, mert gyakran a rendőrség kihívását követően 24 / 48 órával visszatérnek azok, akik nem jogosultan tartózkodnak a házakban.
- Házfelügyelő rendszer kiterjesztése – ennek feltétele, hogy a házban legyen üres lakás. Jelenleg a házak 20-25%-ában van házfelügyelő.
- Jó gyakorlat bemutatása és adaptálható elemek megvalósítása: a Szociális Építőtábor program keretében Nagykanizsán lakók, akik rossz állapotú lakásokban laknak, az építőtábor keretében saját ingatlanaikon dolgoznak, külső és belső javításokat végeznek, ezáltal 2010-ben 65 ember tudta csökkenteni hátralékát.
2. problémakör: üres lakások fenntartásával, rendezésével kapcsolatos kérdések
- A lakók a saját házaikban azt tapasztalják, hogy sok üres lakás van – vagy eleve üresen áll, vagy nem laknak benne, de időközönként kiürítik a postaládát. Az AVM felmérése szerint Józsefvárosban az önkormányzati tulajdonú lakások 10%-a üresen áll. Ezek fenntartása nagyon költséges.
- Az üres lakásokat feltörik, és illetéktelenek beköltöznek – sokszor a bűnözés és a rongálás is jellemző.
- Szükség lenne arra, hogy valóban nyilvántartsák, hogy hol ki lakik és jogosan lakik-e a lakásban.
- Az üres lakásokra olyan pályázatot írjanak ki, amelyek nem felújításhoz kötöttek, mert a lakosok azt nem tudják kifizetni.
Kérdések, válaszok
- Bérlakás pályázat várható az év második felében, ennek keretében 15 lakás pályáztatása történik meg, a feltételek még nincsenek meghatározva.
- 2012 márciusában elfogadta a képviselőtestület a kerületi lakáskoncepciót, amely az üres lakásokra vonatkozó irányelveket is tartalmazza.
- Bérlemény ellenőrzés 2012. január és április között valósul meg, ennek célja kettős: felmérik a bérlők kötelezettségeinek teljesülését és a lakókörnyezet feltárására is sor kerül.
3. problémakör: a lakások költségei, hátralékképződés
- A lakások költségei a szociálisan rászorulók számára magasak. Az árképzés és áremelés rendszerével kapcsolatban nincs elég információ a lakosság körében.
- A rezsiköltségek kiszámítása és az átalányfizetés indokoltsága egyedi fűtés esetén többször felmerült – a vízdíjat tartalmazza a lakbér, ami a csövek állapota miatt nagyon magas lehet, ezért a hátralékképződés egyik oka is. Az átalány kiszámításával kapcsolatban is több kérdés merült fel.
- A lakás költségei, a lakbér összege és a lakás állapota közötti összefüggések - főleg a vizes, penészes lakások esetében - sokszor aránytalanok.
- A hátralékosok elbírálásánál szükség lenne arra, hogy megkülönböztessék azokat, akik nem foglalkoznak a hátralékukkal, azoktól, akik önhibájukon kívül, a rendezés szándékával kerültek ebbe a helyzetbe.
- Jelenleg 24 családot fenyeget a kilakoltatás veszélye – közülük a kisgyerekesek elhelyezése nem megoldott, budapesti viszonylatban sincs hely a családok átmeneti otthonaiban.
- A kilakoltatás előtt állók bírósági részvételének és képviseletének biztosítása nem megoldott – sok panasz érkezik a jogi eljárásokkal kapcsolatban az érdekvédelmet megvalósító civil szervezethez.
Kérdések, válaszok
- A 24 kilakoltatási ügyből 8 esetben történt eddig végrehajtás. A 8 család közül 5 nem tartózkodott már a lakásban a végrehajtáskor, már régóta nem lakták a lakást.
- A hátralékkal rendelkezőket az önkormányzat az év elején levélben tájékoztatta a szociális lehetőségeikről.
- A bérleményekkel foglalkozó osztályok úgy kerültek kialakításra, hogy egymáshoz közel legyenek, és hatékonyan együtt tudjanak dolgozni: Díjbeszedési Iroda, Hátralékkezelési Iroda, Családtámogatási Iroda és Családsegítő Központ. Az együttműködés eredményeként már volt példa kilakoltatás megakadályozására és a végrehajtás elhalasztására.
- 2012. március 1.-től a szociális lakbér rendszer átalakításra került, a lakbértámogatás beépült a lakbérbe.
- Soós György képviselő úr személyesen várja a Szigony utcában lakó 4 gyerekes anyukát, aki jogcímnélkülivé vált a férje halála miatt és emiatt megnövekedett lakbér hátraléka miatt kilakoltatás előtt áll.
Javaslatok
- A vízdíj és a lakbér különválasztása lenne célszerű – a csövek rossz állapota miatt kialakuló vízszivárgás a lakbér emelkedéséhez vezet és sokszor emiatt alakul ki hátralékképződés.
- A szociális lakbérre jogosultak körének módosítása azért lenne szükséges, mert sok valóban rászoruló család jelenleg nem számít jogosultnak.
- A költségelvű és a szociális lakbér között nagyobb differenciálás lenne szükséges.
- Célszerű lenne a lakbér megállapítás során figyelembe venni a lakások állapotát – ahol az állagproblémák halmozódnak, ott a költségelvű lakbér is legyen alacsonyabb.
- A Munkáért-lakhatás program (újra) végiggondolása egy munkacsoport létrehozásával. A lakosok egyértelműen jelezték szándékukat arra, hogy hátralékuk csökkentése érdekében vállalnának munkát.(a jelentkezők között sokféle szaktudással bíró lakos van). Az ilyen hátralék ledolgozó (elengedési) program adókímélő is lenne, és kapacitásokat lehetne bevonni olyan területekre, ahol munkaerőhiánnyal küzd az önkormányzat. Ez jelentősen felgyorsíthatná a bérlakásállomány állagmegóvási munkálatait, csökkentené az elmaradásokat, emelné a lakásállomány javítaná a bérlakásokban élők közérzetét is.
4. problémakör: önkormányzati intézményrendszer, ügyintézési rend, ügyfél kommunikáció
- A lakosok számára az információk a bérleményi ügyekről sokszor nem egyértelműek, még az alapkérdések tekintetében sem: bérleti díj megállapítása, tartalma, rezsiköltség megállapítása, fizetési mód (átalány) indoklása, bérleti idő megállapítása, szerződés hosszabbítás kérdései merültek fel a fórumon. A bérleményi ügyekért felelős intézményrendszer struktúrája sem egyértelmű a lakosság számára.
- Az ügyfélkezelés során hosszú várakozási időt, a beadványokra való lassú válaszadást és elbírálást említették meg a felszólalók.
- A lakásgazdálkodás az önkormányzaton megszünt, a kerület lakáskoncepcióját a lakosok nem ismerik.
- Általánosan elmondható, hogy mindkét fél (a bérlők és az önkormányzat) részéről egyaránt jellemző kölcsönös mulasztások demoralizálják az együttműködést. Fontos lenne ezeknek a problémáknak a kölcsönös kezelése.
- A probléma megközelítésével kapcsolatos meglátás: a választott képviselők egyes ügyekben kevéssé nyilatkoznak, sokszor vita nélkül elfogadják az előterjesztéseket - fontos és pozitív megítélésű lenne a lakosság részéről is, ha az egyes képviselők a lakosságot érintő ügyekben határozottabban megnyilatkoznának.(Felmerülhet a hozzáértés hiánya, a lakossági igények és szükségletek, élethelyzetek, problémák ismeretének hiánya, jogi tájékozottság hiánya stb.)
Kérdések, válaszok
- A lakásgazdálkodás kiszervezésének célja: hogy egy helyben bonyolódjanak az ügyek.
- Az ügyintézési időpontokról (ebédidő) a lakosság tájékoztatást kap, ennek betartására törekszenek a munkatársak.
Javaslatok
- A lakosok képzettsége és hozzáférési szintjének megfelelő tájékoztatási formák és akadálymentes ügyintézési rendszer kialakítása.
- Az ügyintézést végző irodák és a bérlőket érintő általános kérdések rendjéről, valamint az alapkérdésekről áttekinthető, a honlapon kívül egyéb formában is kidolgozott átfogó tájékoztatás szükséges.
A fórumon elhangzott egyeztetési ígéretek:
- Dankó u. 16. szám alatti felújítással kapcsolatos problémák jelzése a helyszíni szemlén megtehető.
- Soós György képviselő úr személyes egyeztetésre várja a 2007-től, a férje halálát követően jogcím nélküli vált, kilakoltatás előtt álló 4 gyermekes anyát;
- Soós György képviselő úr személyes egyeztetésre várja Bódis Lajost a közös gondolkodás folytatásához.
Összefoglalás
A fórum során kialakult párbeszéd keretében az egyéni helyzetek bemutatásán keresztül több, strukturális kérdés megvilágítására került sor. Ugyanakkor a fórum során olyan egyéni élethelyzetek is megfogalmazódtak, amelyekre vonatkozóan az illetékesek ígéretet tettek a személyes egyeztetésre.
Egyértelmű megoldási irányként rajzolódott ki a bér-lakás-helyzet körében felmerülő aktuális problémák mentén a bérlők bevonásának szükségessége a problémák kezelésébe, erre kölcsönös hajlandóság mutatkozott. A fórumon elhangzott önálló, a lakók által megvalósított kezdeményezések és együttműködések erre megfelelő alapot biztosítanak, ezek fokozott elismerésére lenne szükség. A fórum tapasztalata alapján jellemző egy általános tájékozatlanság a bérlői jogviszonyra vonatkozó általános kérdések és folyamatok tekintetében, a jelenlegi változásokkal kapcsolatban. A tájékoztatás a lakosok hozzáférési szintjének megfelelő, akadálymentes módjának kialakítására nagy igény mutatkozott. Több olyan javaslat, jó gyakorlat is elhangzott, amely alternatív megoldás lehetne a súlyosan rászoruló, hátralékkal rendelkező lakosság számára. A fórumon megkezdődött párbeszéd folytatására és ennek módszertani támogatására a program keretében igény szerint lehetőséget biztosítunk.
A fórumon elhangzott problémákat közérdekű bejelentés formájában továbbítjuk az illetékes hivataloknak, a program keretében a bér-lakás-helyzetre vonatkozó fejleményeket utánkövetjük, a program végén összegezzük az eredményeket és a további fejlesztendő területeket.
Köszönjük a résztvevők konstruktív hozzáállását és a vitaindítóra felkért vendégeink részvételét.
Budapest, 2012. május 20.
A Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben című programot megvalósító szervezetek.
[1] A nyilvános fórumról filmfelvétel, hanganyag és szó szerinti leirat készült, amelyet a youtube-on megosztva, az írásos anyagot pedig emailen kérésre megküldjük.
Kezdetben nem volt Hivatal. Mindent Isten intézett egy személyben, igaz, akkor még ennyi dolog sem volt a világon. Ádám és Éva békésen legelészett az Édenben, se munkanélküliség, se szociális bérlakás, lakbérhátralék, rezsi-elmaradás meg végképp nem. Aztán jött a kígyó, s az emberiség első kilakoltatás-története véget vetett ennek az idillnek.
Nem könnyű elszakadni ettől az ősi megoldás-mintától, de, hogy van rá törekvés, azt immár bizonyossággal állíthatom május 10-e óta, amikor is népes, kerületi delegáció kereste fel a nagykanizsai önkormányzatot, hogy tanulmányozza, miként lehet a helyi számkivetetteknek élet-és munkalehetőséget biztosítani a technikailag jóval egyszerűbb, de emberileg, politikailag igen kényes kiűzetés helyett. A delegáció – bár három kocsival közelítette meg a 220 km-re fekvő helyszínt – alapvetően két csoportból állt: önkormányzati dolgozókból és civil szervezetek képviselőiből –mindösszesen tizenhárman. (A résztvevők névsorát az írás végén lehet megtekinteni)
Hogy miért pont most és miért Nagykanizsára ment a gőzös, annak alapvetően két oka van. De inkább a harmadikkal kezdem.
3. Az MNP I-II során (2005-2010) már bebizonyosodott, hogy a (bér)lakásban élőket érdekeltté lehet tenni környezetük átalakításában, s a pincetakarítástól az udvarszépítésig, a hőszigeteléstől a falfestésig, szakmai irányítással, és megfelelő elszámolási rendszerrel új világot tudnak teremteni maguk köré, - s persze ezzel egymáshoz való viszonyuk is átalakul.
2. Egy nagykanizsai kilakoltatás nyomán, a főváros, egykor Marx, ma Corvinus névre hallgató egyetemén a Társadalomelméleti Kollégium hallgatói, 2010-ben megszervezték az első Szociális Építőtábort Nagykanizsán, amelynek eredményeként több tucatnyi ember csökkenthette munkával lakbérhátralékát, és a - főként fővárosi- önkéntesekkel együtt végzett munkának köszönhetően három háztömb – és környezete – nyert új külsőt, kapott új födémet, szigetelést, vakolatot.
1. Ez év április 20-án, Bér-lakás-helyzet címen közmegszólalásra került sor a Kesztyűgyárban, ahol százharminc, lakáshelyzetétől szorongattatott lakos gyűlt össze, s számolt be alig viselhető életkörülményeiről. A fórumon az önkormányzat több képviselője is jelent volt, s hallhatott, a nagykanizsai tapasztalatokról – a tábor szervezőinek előadásában, s hallhatta azt is, hogy a megszólalók többsége nem anyagi segítséget, hanem lehetőséget kér adóssága ledolgozására. Például a munkáért lakhatás program keretében, ami az MNP-ből nőtt ki, s múlt év nyarán kezdett konkrét formát ölteni a Négyház Egyesült, s azon belül Budaházy Gusztáv kezdeményezésére. A hivatal nyitottságát – túl azon, hogy a fórumon felszólalók közül néhánynak konkrét segítséget ígértek (tudomásunk szerint ez meg is történt azóta) – jelezte, hogy Soós György, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke, a kesztyűgyári találkozó nyilvánossága előtt, megbeszélésre hívta a fórumsorozat egyik aktivistáját, Bódis Lajost.
Ezekből nőtt ki, civil kezdeményezésre a május 10-i tanulmányi kirándulás, azon egyszerű megfontolásból, hogy lássuk a medvét – élőben, s utána érdemibb lehet a párbeszéd az önkormányzat és a fórumsorozatot szervező civil szervezetek között. Így történt, hogy ezen a kellemes, kánikula-közeli napon a kanizsai városháza tárgyalójában húsz ember ülhette körül a hatalmas kerekasztalt, ahol a helyi önkormányzat illetékes képviselői mellett az akkor épp működő építőtábor két alapító-vezetője (Kovács Vera, Fehér Katalin) is megjelent. Kedves gesztus volt a helyiek részéről, hogy maga a polgármester, Cseresnyés Péter köszöntötte a megjelenteket, s arra bíztatta a látogatókat, hogy kérdezzenek minél többet és alaposabban, hisz egy évek óta létező, sikeres gyakorlatról tudnak beszámolni.
Az önkormányzati csapat
Az ezt követő majd’ két óra ennek jegyében telt. A nyóckeres, önkormányzati delegáció kérdéseiből kitetszett, nagyon is konkrét, a megvalósítással kapcsolatos részletek foglalkoztatják őket, pénzügyi, jogi, adminisztrációs dzsungelben kell megtalálni – vagy megteremteni – az utat a szándéktól a tettig. A kanizsaiak válaszaiból pedig – melyet jótékonyan itatott át a vidéken élő ember természetessége, derűje -, levonható volt az a következtetés, hogy jó szándékkal, hozzáértéssel, és együttműködési készséggel létre lehet hozni olyan – lényegében munkáért lakhatás – konstrukciót, amellyel mindenki jól jár. Az eladósodott, mert részben vagy egészben le tudja dolgozni tartozását, a felújított házak lakói, mert csinosodnak, lakhatóbbá, olcsóbbá válnak az épületek, s tisztább a környék, s persze az önkormányzat, hisz a tulajdonában lévő ingatlanok értéke nő, a reménytelennek, behajthatatlannak tűnő adósságból teremtett érték válik, s a kilakoltatás bélyege sem égeti a hivatalt, vagy magát a jelöltet.
Informális csúcstalálkozó Kanizsán: Soós György és Budaházy Gusztáv
Már elharangozták a delet, amikor véget ért az eszmecsere, s az önkormányzati csapat egyenest Ligetvárosba, a szociális építőtábor helyszínére indult – nyilván szorította őket a munkaidő -, a kilenc civil pedig ebéd után tette ugyanezt. Beszélgettünk lakosokkal – például Edit nénivel, akinek 60 ezer forinttal csökkent a fűtésszámlája felújítás után – vagy önkéntessel, a 37 esztendős, antropológiát végzett Zsolttal, aki Budapestről jött ide, hogy munkájával segítse a gettósodó ligetvárosi lakosokat. S persze beszélgettünk Verával és Katalinnal, az építőtábor alapító-vezetőivel, akik nem kis leleménnyel és lelkesedéssel zsonglőrködnek, szervezik meg immár harmadik éve a szociális építőtáborokat (nem csak Kanizsán), bevonva, megnyerve a fővárosi fiatalok egy részét, a Habitat for humanity mozgalmat, s pályázati pénzeket, amelyek (vissza)jelzik munkájuk eredményességét, hasznosságát, szükségességét.
Könnyen lehet, a Szociális Építőtábor országos mozgalommá válik, hisz valóságalapja, mindenütt fellelhető: elszegényedés egyfelől, fogyatkozó munkalehetőségek másfelől. S vannak sokan – egyre többen -, akik még rendelkeznek munkával és élhető életet élnek, de nem közömbösek tágabb világuk emberi megpróbáltatásai iránt. Diákok, civilek, szociális szakmában dolgozók. Aktivisták, akik nem turistaként, de szabadidejüket, figyelmüket, szívüket, fizikai erejüket kínálják egy élhetőbb világ megteremtésére. Már csak az a kérdés, hogy az(önkormányzati) hivatalok mennyire nyitottak, egy ilyen (rész)megoldás iránt. Ami tény a nyócker illetékese(i) négy szakember egy munkanapját szánták arra, hogy képbe kerüljenek. Ezt akár szándéknyilatkozatnak is lehet tekinteni.
S ezzel vissza is érkeztünk, ki-ki a saját tapasztalataival, de gyanúm szerint mindannyian annak érzetével, hogy a kanizsai gőzös nem hiába zakatolt 13 utasával május 10-én. Nyilván a kanizsai medve itt a nyóckerben némi átalakításra szorul. De nem kell belőle sem elefántot építeni, sem birkát faragni. A következő hetek mutatják majd meg, hogy a lakásfoglalás-kontra kilakoltatás erőszak-bűvöletéből vezet-e kiút a kesztyűgyári közmegszólalás résztvevői számára.
A névsor:
- Benkő Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem politológia szakos hallgatója, a kezdeményező civil fórumsorozat gyakornoka,
- Bódis Lajos, közgazdász-szociológus, kerületi lakos, blogger, a civil fórumsorozat aktivistája,
- Budaházy Gusztáv, a Négy Ház a Magdolna Negyedért Egyesület elnöke, a Magdolna Negyed Program közreműködője, a civil fórumsorozat aktivistája,
- Flaskár Melinda, szociális munkás, a Humánszolgáltatási Bizottság tanácsadója,
- Hegedős János divízióvezető, Kisfalu Kft.
- Iván Roland dr., jogász, a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Ügyosztályának munkatársa
- Kövesdné Strbik Andrea, a Hátralékkezelési iroda vezetője, Kisfalu Kft
- Molnár György, matematikus-közgazdász, volt önkormányzati képviselő, a Kisfalu Józsefvárosi Vagyongazdálkodó Kft. felügyelő bizottsági tagja, a Magdolna Negyed Program egyik kidolgozója,
- Neumann Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója, a civil fórumsorozat önkéntese,
- Rejtő Gábor, újságíró, a Nap Klub Alapítvány és a civil fórumsorozat aktivistája,
- Soós György, önkormányzati képviselő, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke,
- Szili Balázs, szociális munkás, önkormányzati képviselő, a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság tagja,
- Virág Tamás, szociális munkás, kerületi lakos, blogger
A szerves hulladékot (tojáshéj, kávézacc, almacsutka, zöldséghéj és levél, stb) zöld értékeknek is szokták nevezni. Érték azért, mert a talaj biológiai aktivitása nő tőle, meg jobban is érezzük magunkat, ha rendesek vagyunk és szelektíven gyűjtjük a hulladékok. A legősibb hulladékhasznosító-eljárásnak több előnye van, nem rohad a kukában, illetve a szemétdíj (kukák száma) is csökkenthető ezzel az egyszerű módszerrel. Egy átlag magyar évente kb. 100 kg szerves hulladékot termel, amit hasznosítani kéne. Idáig vártam arra, hogy hova tudnám a szerves hulladékot, más néven komposztot vinni, és végre megtaláltam!
A Grund nevű komplexum, ami a Corvin negyed felépítésével kezdődő kilakoltatásoknak majd dózerolásnak köszönhető (elődje a már nem szalonképes WB, azaz West Balkán névre is hallgatott) a régi és az egekbe törő új lakótelep tövében húzódik meg. Egyik lakója és társai létrehoztak egy közösségi kertet Lecsós Kert néven, amiben örömüket lelik. Monitorba és autógumiba ültetett büdöskék jelzik a kert szélét, ami fel van osztva parcellákra, ahol mindenki a maga kedvére ténykedhet. Komposzt gyűjtő is van, a városi életmódhoz igazítva: non-stop.
Ide kezdtem el hordani mától a komposztomat, és megéri az útvonalmódosítás, mert könnyebbségemre humusszá válik a szemetem. Tegnap érkezett új termőföld, új gazdákat várva. Eszem ágában sincs kertészkedni, elég a gang meg az erkély, a ruccolám és fűszernövényeim köszönik, jól vannak, ráadásul nyáron, rekkenő hőségben nekem már az itthoni mindennapos locsolás is elég nagy kihívás. A trend mégsem engem igazol, mert a KÉK már a második közösségi kertjét nyitja Budapesten, az egyiket pont a Grund Kert szomszédságában. Igaz kicsit későn, de palántákat még be lehet szerezni, meg jövőre még ügyesebbek lesznek a lelkes amatőrök. A városlakók is lehetnek aranyosak, ezért még nem kell falun élni.
http://www.facebook.com/
http://www.facebook.com/8ker.blog?ref=ts#!/KozossegiKertek
http://www.facebook.com/andras.galler#!/lecsoskert
http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/kompfuz.pdf
http://www.facebook.com/messages/849429486#!/KEKAlapitvany
Utolsó kommentek