Közmegszólalás - Bér-lakás-helyzet

Civil fórum összefoglaló

2012. április 20.

A fórumon részt vettek a bérleményi jogviszonyban álló lakosság részéről 130 fő, Józsefváros Önkormányzata képviseletében Soós György a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság elnöke, a Polgármesteri Hivatal részéről dr. Bojsza Krisztina ügyosztályvezető és munkatársai, a kapcsolódó intézmények részéről  a Kisfalu Kft. vezetője és munkatársai, és  érintett civil szervezet képviseletében Budaházy Gusztáv a Négyház Egyesülettől, és további civil szervezetek képviselői, továbbá a Szociális Építőtábor Egyesület nagykanizsai modellprogramjának képviselői.

A Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben című program keretében megvalósult fórum célja a problémák közös felvetése, a kapcsolódó kérdések megtárgyalása, majd a kapcsolódó kezdeményezések és működő programok mentén további javaslatok, együttműködések generálása. A bér-lakás-helyzet című fórumon felszólalók többsége halmozottan hátrányos helyzetű, nehéz szociális helyzetben lévő bérlő. Jellemző probléma a bérleti díj kifizetése mellett a megélhetés biztosítása, magas a hátralékosok aránya. A szociálisan rászorulók körében a munkanélküliség aránya magas, jellemző a közmunkában történő foglalkoztatottság, amely havi 47 000 Ft bevételt jelent. A fórumon a felek nevük és címük megadásával mondták el konkrét problémáikat, ezekből az általános és strukturális szintet érintő tendenciákat problémacsoportokba rendezve mutatjuk be.[1]

1. problémakör: a lakások és közterek állapota

• A lakások vizesek és penészesek, ennek sokszor az alapozás hiánya az oka. Főleg a földszinti és alsóbb szinteken lévő lakásokat érinti a probléma. Magas az asztmás, kruppos megbetegedések aránya a lakók körében. Kb. 160 lakás vizesedik az alapozás és a szigetelés problémái miatt.
• A pincék tele vannak szeméttel, aminek a kiürítésére nincs program. Nyáron a szemét büdös, a házak udvarát is betölti.
• Több esetben felmerült, hogy ahol megvalósultak javítási, helyreállítási munkák a lakásokban vagy a házban, azok szakszerűtlenül történtek, többszöri ismétléssel, vagy azóta is húzódó hibajavításokkal, ami nagyon költséges is. A kárbejelentésekre lassan érkezik reakció.
• Jellemző a házakban az illetéktelenek bejárása – akik jelentős károkat okoznak, rongálás, kábítószer-használat jellemző. Ezzel a lakosok életminősége romlik, biztonságérzetük csökken.
• A házak és a jogszerűen lakók biztonságának kérdése nem megoldott: a kamerarendszer nem működik a lopások megelőzésére, vagy feltárására, kapujavítás nem történt meg. Ezekben az esetekben éppen a rongálást végző illetéktelenek kizárásának feltételei, eszközei hiányoznak.
• A lakók saját önszerveződésben sokszor végeznek javításokat, takarítást – ezeknek a kezdeményezéseknek a megismerésére, elismerésére, támogatására, generálására több programra lenne szükség.
• A közterületi állapotok rendezése lenne szükséges (Dankó u, Kőris u, Diószeghy u.)
• Tapasztalható, hogy a Corvin negyed felújított részei és a környező utcák állapota között nagyon nagy a különbség – a Kőris utca, Práter utca másik felétől már nem foglalkoznak a közterek állapotával.

Kérdések, válaszok

• A szigetelés javítása nagyon költséges a házakban.
• A Diószeghy u. 18. sz. alatti kapun zárcsere történik – a lakosság összefogására lesz szükség ahhoz, hogy rendesen zárják a házat.
• A Dankó u. 16. sz. alatt lesznek a hetekben bejárások és állapotfelmérés- a helyszínen is lehet a problémákat jelezni.
• Önkényes lakásfoglalókkal szemben azonnali kilakoltatást rendel el az önkormányzat.

Javaslatok

• A Magdolna program keretében megkezdett udvar feltörési program folytatása – amelynek keretében a lebetonozott udvarokat felbontották (sokszor ez az oka a vizesedésnek, mert emiatt nem szellőznek a falak) – és a lakosok közösen zöldítették.
• Közös pincetakarítás a lakóközösség bevonásával – konténereket az önkormányzat fizeti – ezután a csőrendszer is átvizsgálható. Sokszor a csövek rossz állapota miatt jellemző a vízszivárgás, ami a vízdíj emelkedéséhez vezet. A vízdíjat pedig a lakbér tartalmazza, és ez sokszor az eladósodás, hátralékképződés részbeni oka is.
• A rendőrség bevonásával a házak ellenőrzése és illetéktelenek kiküldése – rendszeresen lenne hatékony, mert gyakran a rendőrség kihívását követően 24 / 48 órával visszatérnek azok, akik nem jogosultan tartózkodnak a házakban.
• Házfelügyelő rendszer kiterjesztése – ennek feltétele, hogy a házban legyen üres lakás. Jelenleg a házak 20-25%-ában van házfelügyelő.
• Jó gyakorlat bemutatása és adaptálható elemek megvalósítása: a Szociális Építőtábor program keretében Nagykanizsán lakók, akik rossz állapotú lakásokban laknak, az építőtábor keretében saját ingatlanaikon dolgoznak, külső és belső javításokat végeznek, ezáltal 2010-ben 65 ember tudta csökkenteni hátralékát.

2. problémakör: üres lakások fenntartásával, rendezésével kapcsolatos kérdések

• A lakók a saját házaikban azt tapasztalják, hogy sok üres lakás van – vagy eleve üresen áll, vagy nem laknak benne, de időközönként kiürítik a postaládát. Az AVM felmérése szerint Józsefvárosban az önkormányzati tulajdonú lakások 10%-a üresen áll. Ezek fenntartása nagyon költséges.
• Az üres lakásokat feltörik, és illetéktelenek beköltöznek – sokszor a bűnözés és a rongálás is jellemző.
• Szükség lenne arra, hogy valóban nyilvántartsák, hogy hol ki lakik és jogosan lakik-e a lakásban.
• Az üres lakásokra olyan pályázatot írjanak ki, amelyek nem felújításhoz kötöttek, mert a lakosok azt nem tudják kifizetni.

Kérdések, válaszok

• Bérlakás pályázat várható az év második felében, ennek keretében 15 lakás pályáztatása történik meg, a feltételek még nincsenek meghatározva.
• 2012 márciusában elfogadta a képviselőtestület a kerületi lakáskoncepciót, amely az üres lakásokra vonatkozó irányelveket is tartalmazza.
• Bérlemény ellenőrzés 2012. január és április között valósul meg, ennek célja kettős: felmérik a bérlők kötelezettségeinek teljesülését és a lakókörnyezet feltárására is sor kerül.

3. problémakör: a lakások költségei, hátralékképződés

• A lakások költségei a szociálisan rászorulók számára magasak. Az árképzés és áremelés rendszerével kapcsolatban nincs elég információ a lakosság körében.
• A rezsiköltségek kiszámítása és az átalányfizetés indokoltsága egyedi fűtés esetén többször felmerült – a vízdíjat tartalmazza a lakbér, ami a csövek állapota miatt nagyon magas lehet, ezért a hátralékképződés egyik oka is. Az átalány kiszámításával kapcsolatban is több kérdés merült fel.
• A lakás költségei, a lakbér összege és a lakás állapota közötti összefüggések - főleg a vizes, penészes lakások esetében - sokszor aránytalanok.
• A hátralékosok elbírálásánál szükség lenne arra, hogy megkülönböztessék azokat, akik nem foglalkoznak a hátralékukkal, azoktól, akik önhibájukon kívül, a rendezés szándékával kerültek ebbe a helyzetbe.
• Jelenleg 24 családot fenyeget a kilakoltatás veszélye – közülük a kisgyerekesek elhelyezése nem megoldott, budapesti viszonylatban sincs hely a családok átmeneti otthonaiban.
• A kilakoltatás előtt állók bírósági részvételének és képviseletének biztosítása nem megoldott – sok panasz érkezik a jogi eljárásokkal kapcsolatban az érdekvédelmet megvalósító civil szervezethez.

Kérdések, válaszok

• A 24 kilakoltatási ügyből 8 esetben történt eddig végrehajtás. A 8 család közül 5 nem tartózkodott már a lakásban a végrehajtáskor, már régóta nem lakták a lakást.
• A hátralékkal rendelkezőket az önkormányzat az év elején levélben tájékoztatta a szociális lehetőségeikről.
• A bérleményekkel foglalkozó osztályok úgy kerültek kialakításra, hogy egymáshoz közel legyenek, és hatékonyan együtt tudjanak dolgozni: Díjbeszedési Iroda, Hátralékkezelési Iroda, Családtámogatási Iroda és Családsegítő Központ. Az együttműködés eredményeként már volt példa kilakoltatás megakadályozására és a végrehajtás elhalasztására.
• 2012. március 1.-től a szociális lakbér rendszer átalakításra került, a lakbértámogatás beépült a lakbérbe.
• Soós György képviselő úr személyesen várja a Szigony utcában lakó 4 gyerekes anyukát, aki jogcímnélkülivé vált a férje halála miatt és emiatt megnövekedett lakbér hátraléka miatt kilakoltatás előtt áll.

Javaslatok

-          A vízdíj és a lakbér különválasztása lenne célszerű – a csövek rossz állapota miatt kialakuló vízszivárgás a lakbér emelkedéséhez vezet és sokszor emiatt alakul ki hátralékképződés.

-          A szociális lakbérre jogosultak körének módosítása azért lenne szükséges, mert sok valóban rászoruló család jelenleg nem számít jogosultnak.

-          A költségelvű és a szociális lakbér között nagyobb differenciálás lenne szükséges.

-          Célszerű lenne a lakbér megállapítás során figyelembe venni a lakások állapotát – ahol az állagproblémák halmozódnak, ott a költségelvű lakbér is legyen alacsonyabb.

-          A Munkáért-lakhatás program (újra) végiggondolása egy munkacsoport létrehozásával. A lakosok egyértelműen jelezték szándékukat arra, hogy hátralékuk csökkentése érdekében vállalnának munkát.(a jelentkezők között sokféle szaktudással bíró lakos van). Az ilyen hátralék ledolgozó (elengedési) program adókímélő is lenne, és kapacitásokat lehetne bevonni olyan területekre, ahol munkaerőhiánnyal küzd az önkormányzat. Ez jelentősen felgyorsíthatná a bérlakásállomány állagmegóvási munkálatait, csökkentené az elmaradásokat, emelné a lakásállomány javítaná a bérlakásokban élők közérzetét is.

4. problémakör: önkormányzati intézményrendszer, ügyintézési rend, ügyfél kommunikáció

• A lakosok számára az információk a bérleményi ügyekről sokszor nem egyértelműek, még az alapkérdések tekintetében sem: bérleti díj megállapítása, tartalma, rezsiköltség megállapítása, fizetési mód (átalány) indoklása, bérleti idő megállapítása, szerződés hosszabbítás kérdései merültek fel a fórumon. A bérleményi ügyekért felelős intézményrendszer struktúrája sem egyértelmű a lakosság számára.
• Az ügyfélkezelés során hosszú várakozási időt, a beadványokra való lassú válaszadást és elbírálást említették meg a felszólalók.
• A lakásgazdálkodás az önkormányzaton megszünt, a kerület lakáskoncepcióját a lakosok nem ismerik.

• Általánosan elmondható, hogy mindkét fél (a bérlők és az önkormányzat) részéről egyaránt jellemző kölcsönös mulasztások demoralizálják az együttműködést. Fontos lenne ezeknek a problémáknak a kölcsönös kezelése.
• A probléma megközelítésével kapcsolatos meglátás: a választott képviselők egyes ügyekben kevéssé nyilatkoznak, sokszor vita nélkül elfogadják az előterjesztéseket -  fontos és pozitív megítélésű lenne a lakosság részéről is, ha az egyes képviselők a lakosságot érintő ügyekben határozottabban megnyilatkoznának.(Felmerülhet a hozzáértés hiánya, a lakossági igények és szükségletek, élethelyzetek, problémák ismeretének hiánya, jogi tájékozottság hiánya stb.)

Kérdések, válaszok

• A lakásgazdálkodás kiszervezésének célja: hogy egy helyben bonyolódjanak az ügyek.
• Az ügyintézési időpontokról (ebédidő) a lakosság tájékoztatást kap, ennek betartására törekszenek a munkatársak.

Javaslatok

-          A lakosok képzettsége és hozzáférési szintjének megfelelő tájékoztatási formák és akadálymentes ügyintézési rendszer kialakítása.

-          Az ügyintézést végző irodák és a bérlőket érintő általános kérdések rendjéről, valamint az alapkérdésekről áttekinthető, a honlapon kívül egyéb formában is kidolgozott átfogó tájékoztatás szükséges.

A fórumon elhangzott egyeztetési ígéretek:

1. Dankó u. 16. szám alatti felújítással kapcsolatos problémák jelzése a helyszíni szemlén megtehető.
2. Soós György képviselő úr személyes egyeztetésre várja a 2007-től, a férje halálát követően jogcím nélküli vált, kilakoltatás előtt álló 4 gyermekes anyát;
3. Soós György képviselő úr személyes egyeztetésre várja Bódis Lajost a közös gondolkodás folytatásához.

Összefoglalás

A fórum során kialakult párbeszéd keretében az egyéni helyzetek bemutatásán keresztül több, strukturális kérdés megvilágítására került sor. Ugyanakkor a fórum során olyan egyéni élethelyzetek is megfogalmazódtak, amelyekre vonatkozóan az illetékesek ígéretet tettek a személyes egyeztetésre.

Egyértelmű megoldási irányként rajzolódott ki a bér-lakás-helyzet körében felmerülő aktuális problémák mentén a bérlők bevonásának szükségessége a problémák kezelésébe, erre kölcsönös hajlandóság mutatkozott. A fórumon elhangzott önálló, a lakók által megvalósított kezdeményezések és együttműködések erre megfelelő alapot biztosítanak, ezek fokozott elismerésére lenne szükség. A fórum tapasztalata alapján jellemző egy általános tájékozatlanság a bérlői jogviszonyra vonatkozó általános kérdések és folyamatok tekintetében, a jelenlegi változásokkal kapcsolatban. A tájékoztatás a lakosok hozzáférési szintjének megfelelő, akadálymentes módjának kialakítására nagy igény mutatkozott. Több olyan javaslat, jó gyakorlat is elhangzott, amely alternatív megoldás lehetne a súlyosan rászoruló, hátralékkal rendelkező lakosság számára. A fórumon megkezdődött párbeszéd folytatására és ennek módszertani támogatására a program keretében igény szerint lehetőséget biztosítunk.

A fórumon elhangzott problémákat közérdekű bejelentés formájában továbbítjuk az illetékes hivataloknak, a program keretében a bér-lakás-helyzetre vonatkozó fejleményeket utánkövetjük, a program végén összegezzük az eredményeket és a további fejlesztendő területeket.

Köszönjük a résztvevők konstruktív hozzáállását és a vitaindítóra felkért vendégeink részvételét.

Budapest, 2012. május 20.

A Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben című programot megvalósító szervezetek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.