1. este

 Megvolt a !Deladap koncert, nagyon derék műsort adtak, másfél órán keresztül teleénekelték és zenélték a teret, amely a színpad előtti részen megtelt emberekkel. Sokan táncoltak is, rengeteg gyerek volt. Azt a 2.500 €, amit kaptak, nem sajnáljuk, így is felére lett lealkudva - megdolgoztak érte. A hangulat meleg volt, az idő viszont nem - diszkréten dideregtek az emberek...

A tér végre megkapta az asztalait és székeit - kérdés persze, meddig maradnak itt. (az a sanda gyanúm, hogy ezeket a kitelepült Csiga Café hozta és viszi is) Az italokat is ők (Csiga) biztosítja kitelepült sörcsappal és hűtőpulttal, megszokott árakon. Mobil Cuki állt be a szép, zöld gyepre, sülő kürtőskalács illata lengte be a teret, de lángost is csinálnak. Index videósai is kint voltak, ők így látták:

A sárga mellényes biztonsági őrök és rendőrök úgy tettek, mintha vigyáztak volna mindenre - de elég volt a jelenlétük. Toi-toiból három darab került kihelyezésre, de nem is baj, hiszen itt van a közösségi ház, ami, mint neve is mutatja, bárki előtt nyitva áll. Be is mentem volna, ha engednek. De nem engedtek, mert ez nem olyan közösségi ház, este már csak az ott dolgozók mehetnek be. Szép, mi? 

A koncert után egy kis ideig még DJ nyomta a zenét, amit aztán igen szigorúan 22:00-kor abbahagytak, és elkezdték bezárni a kapukat. Ki is ürült egy perc alatt a tér.

Ma folytatódik a program, gyertek ki Ti is! 

2.nap

A mai nap a gyerekeké, nagyon úgy tűnik, mintha pót-gyereknapot tartanának, teljes sikerrel. A környék összes lurkója bent tobzódik a Kesztyűgyárban és kézműves foglalkozásokon vesz részt: nemezt gyúrnak, búzát törnek és lepényt sütnek, papírt merítenek, agyagból ékszert készítenek, ügyességi és logikai versenyeken mérik meg tudásuk, a bátrabbak meg gólyaláboznak és íjászkodnak. Ha valakinek kedve van, középkori úrnak/hölgynek álcázva le is fotóztathatja magát - feltéve, ha visz fotómasinát.

A téren szellősen ácsorognak, megérkezett a vattacukor árus is, no meg az elmaradhatatlan kütyü-árus. A fogyasztás és az érdeklődés mérsékelt, aztán egyszer csak feltűnik a színpadon a Mesezenekar, a gyerekek kirajzanak és leülnek nézni a produkciót. Látszik, hogy nem ma kezdték, elvarázsolták hallgatóikat. Este Vodku koncert!

Estére aztán tele lett a tér! Kicsik és nagyok, szotyihéj hegyek, mindenhol ember, teljesen piknik hangulatban. Megjelentek a kissé ittas emberek is, egyiküket el is vezették a rendőrök - nem bírta a hólyagja, és a bokrok és gyerekek között könnyített magán a Club Era zenéje alatt. A Toi-toi mindig foglalt, a Kesztyűgyárba nem lehet menni, mit tehetett volna? Jellemző, hogy a két kísérő rendőr után szaladt még kettő, úgy sétáltak öten, békésen, beszélgetve, mögöttük egy csapat gyerek. Esemény volt, na!

Gyerekkoromban a bejárati ajtón volt egy tábla, ami azt mondta, hogy a "Gázt, vizet, villanyt zárd el!". Indulás előtt végiggondolta az ember fia (és lánya), minden a tábla szerint történt-e, vagy visszament ellenőrizni. Egy idő után belénkivódott - nem is volt ilyen gond sosem.

Manapság egy másfajta figyelmeztetés szükséges, pláne a sok idős ember lakta helyeken. A lakásba beengedés előtt célszerű végiggondolni ezeket. Hasznos tanácsok, csak olvassák és ez szerint járjanak el! Oszthatna ilyet az önkormányzat minden nyugdíjasnak, főleg az egyedül lakóknak.

Szerintem.

A rokkantakkal, kerekesszékkel közlekedőkkel csak a baj van. Külön meg kell nekik építeni minden bejáratot, szélesebb ajtó kell, tágasabb mosdó...és még sorolhatnám. Az, hogy a saját lakásába bejut-e, magánügy, de a közintézményeknél muszáj megoldani a bejutást.

Sok Néhány helyen már megoldották, némelyik egész érdekesre sikerült. Általában egy külön hátsó bejáratot tartanak fenn, a főbejáratnál meg csengő van elhelyezve, hogy jelezze a bent ülőknek, érkezik.

Így van ez a kerületi kapitányság épületénél is, a csengő megnyomására hátul kinyitják az ajtót, és ott be tud gurulni az ügyét intéző polgártársunk. Ha nem parkolnak oda.

Az ott álló autó teljesen szabályosan parkol. Ott a falon a rendszáma, oda kell állnia. Az a kijelölt helye. Hogy nem fér el tőle a kerekesszék? Hja, kérem, nem lehet mindent egyszerre!

Az Erkel Színház épülete és az azt övező Köztársaság tér a főváros tulajdonában van. Az épület menthetetlen - állítják szakemberek - éppen ezért be is zárták. Megvan rá a terv, újraépítik, ismét működni fog, de addig is a balesetet megelőzendő húztak egy sárga csíkot a járdára, jelezve a veszélyt.

Ami, ugye, senkit nem érdekelt. Egy sárga csík a földön, lehet bármi.

Most azonban új módszert eszeltek ki - valakik. Hogy kik, nem sikerült kideríteni még, nem válaszolnak az illetékesek. Nem csak nekem tűnt furcsának, íme egy levél:

Hello!

Az Erkel színháznál lettem figyelmes néhány napja (hete?) arra, hogy az omlásveszélyt eddig jelző sárga csíkot - nagyon helyesen - megtoldották egy kerítéssel.

Csakhogy a kerítés tetejére teljesen értelmetlenül szögesdrótot szereltek, ami felnőtt embernek kb. mellmagasságban, gyermeknek meg szemmagasságban helyezkedik el.

Abszurdum az egészben, hogy egy jó másfél méteres részen nemhogy szögesdrót, de kerítés sincsen, csak egy egyszerű kötél jelzi a - feltételezem - kocsibejárónak fönntartott helyet. Ha megnézitek a csatolt képet, látszik a kötél is, ahol bárki beléphet a kerítés mögé.

Így mi értelme? Meg különben is, minek szögesdrót a járda közepére, másfél méter magasságban, aminek egy arra bicikliző gyerek simán nekimehet?

Üdv: R

 

Tudjátok, a főváros átnyúlva mindenki feje felett úgy döntött, a Szentkirályi utca hetes szám lesz a legjobb helyszín arra, hogy egy régóta húzódó tartozását kiegyenlítse a főváros, és roma kulturális központot hozzon létre. Ez - finoman szólva is - aljas húzás volt, főleg annak fényében, hogy a kerülettel nem egyeztettek, de ha azt nézzük, hogy a roma társadalom sem volt erről tájékoztatva, főleg gázos.

A dolog kommunikációja is megér egy misét, Horváth Csaba (aki maga is roma) olyan arroganciával, és olyan mindenkit félresöprő lendülettel menetel a cél felé, hogy az már több mint gyanús.

Csütörtökön volt a fővárosi Városházán a kulturális bizottság ülése, ahol a kerület képviselője, dr. Kocsis Máté mellett Benga-Oláh Tibor (kerületi roma politikus) és Fekete Hajnal (Védegylet) is felszólalt. Hiába.

Méretes botrány van készülőben a tervezett Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központtal kapcsolatban, pedig a vita minden résztvevője „jót akar”. Ki vagy mi alázza meg a cigányokat?
„Könyörögve kérem önöket, hogy fogadják el a romák véleményét és akaratát" - kérte csütörtöki ülésén a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságát Benga-Oláh Tibor, a józsefvárosi roma kisebbségi önkormányzat elnöke, ám hiába könyörgött: a testület szocialista többsége 5:4 arányban tárgyalásra alkalmasnak találta a tervezett Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központról szóló előterjesztést, így az jövő csütörtökön a fővárosi közgyűlés elé kerül. Budapest húsz éve adós egy roma oktatási és kulturális központtal, ezért is érthetetlen a sietség, amellyel a VIII. kerületi Szentkirályi utca 7. szám alatti helyszínt erőltetik.

A kormányzat és a főváros együttműködését szabályozó Budapest Szerződés 2007. évi megújításban fejezték ki a felek együttműködési szándékukat egy roma oktatási és kulturális központ létrehozására. Úgy vélik, a roma kultúra bemutatására, kutatások folyatására, oktatási feladatok ellátására és kulturális célok ellátására jelenlegi elhelyezkedése és infrastrukturális ellátottsága miatt a Népszínház utcai Napház Khamorro Klubmozi, illetve a részben a Tavaszmező utcában működő Cigány Ház - Romano Kher nem alkalmas.

Az új központ ellenben - a két jelenleg létező roma intézmény jogutódjaként - jelentős hatást gyakorol majd a fővárosi roma emberek életére azzal, hogy „mentális és társadalmi segítséget nyújt a cigányság tehetségének és kreativitásának kiteljesedéséhez".

Az új központnak a fővárosi önkormányzat a Szentkirályi utca 7. szám alatti, két éve üresen álló iskolaépületet szemelte ki, a beruházásra az Oktatási és Kulturális Minisztérium 900 millió forintot biztosít. Ez az ingatlan Horváth Csaba szocialista alpolgármester szerint elég „reprezentatív" helyszín ahhoz, hogy méltóképpen mutassa be a cigányság kultúráját - romák és nem romák számára. A bizottsági ülésen azonban Kocsis Máté, a VIII. kerületi önkormányzat fideszes alpolgármestere és Benga-Oláh Tibor (MSZP-SZDSZ), a józsefvárosi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője is úgy vélte: a Szentkirályi utca alkalmatlan helyszín egy élő kulturális központ számára. A szóban fogó szakasz például olyan szűk, hogy a járdán parkoló autók miatt még gyalogosan sem lehet közlekedni. A tiltakozók szerint a belső-Józsefvárosban kellene a központot létrehozni, ahol 25 ezer roma él.

A bizottsági ülésen a felek kölcsönösen egymást vádolták feszültségkeltéssel, ami pedig országos szinten is súlyos problémákat okoz. Horváth Csabában „rosszízű hangulatot idéztek fel" a Kocsis Máté szavai, és „nagyon nem szeretné, ha ez eluralkodna", Kocsis viszont ugyanezt gondolta az alpolgármester által elmondottakról. Benga-Oláh szerint a Szentkirályi utcai központ terve a cigányság megaláztatása, és kilátásba helyezte, hogy ha ez megvalósul, botrányt fognak csinálni. Félnek, hogy ezzel a fővárosi központtal egyszer és mindenkora lemondhatnak a - szintén régóta ígér - országos roma oktatási és kulturális központról.

Bőhm András, a kulturális bizottság SZDSZ-es elnöke azt javaslata, hogy - bár a fővárosi cigány kisebbségi önkormányzat támogatta az előterjesztést - halasszák el a döntést, időt adva a további egyeztetésekre, a bizottság szocialista képviselői azonban a jövő csütörtöki közgyűlés elé engedték a javaslatot. Horváth Csaba szerint most van pénz, helyszín és akarat, s addigra az egyezetéseket is le lehet folytatni, így a vita következő fordulójára már a közgyűlés plénuma előtt kerül sor.

Forrás

Nem értem, miért nem lehet megbeszélni ezt a dolgot? Hová ez a nagy sietség? Ha nem most tárgyalja a főváros, hanem egy hónappal később, miután rendesen egyeztettek mindenkivel, miért nem jó? A bizottsági ülésen elhangzott, sehol a városban nem lenne jobb helye egy fővárosi roma kultközpontnak, mint itt a kerületben - és ehhez a kerület partner, mindenben. Mégsem. 

A roma szervezetek forronganak, teljesen jogosan. 900 millió forintot költenek "rájuk", de igazából nélkülük, a megkérdezésük, beleegyezésük nélkül. Az adófizetők pénzéből rakunk bele egy olyan épületbe majd' egy milliárdot, ami nem felel meg a kitűzött céloknak. Miért? Mi lehet a háttérben, ami ennyire sürgeti a fővárost erre az érthetetlen lépésre?

A tavasz, de főleg a nyár elejének eljövetelét sok mindenből látjuk. Egyrészt, ugye, ott vannak a zöldülő dolgok (bokrok, fák, házak); aztán látjuk az utcán, ahogy egyre kevesebb ruha van az embereken; no meg a köztereink átalakulását: teraszok telepednek ki minden létező helyre.

Örülünk is neki, hiszen egy fárasztó nap után jól esik kiülni egy asztalhoz, elszopogatni egy frissítőt - legyen az alkoholos vagy anélküli ital - kellemes környezetben, nézelődve. A legtöbb terasz a Palotanegyedben található, kellemes, kényelmes környezetben.

Idén mintha nem bírtak volna magukkal. Elfoglalták a Mikszáth tér nagyobb részét: ha az ember a Reviczky utcából a körút felé megy, szabályosan ki kell kerülnünk a kirakott székeket, asztalokat.

Idén a megújult Zichy palota előtt is terasz létesült, (ha jól sejtem, a Kamra települt ki) és körberakták szépen a szoborcsoport egyik részét tujával, így elzárták a látvány elől. Olyan szinten, hogy az étlapot nem átállottak a talapzatra tenni...

Én személy szerint örülök a teraszoknak, de figyelembe kellene venni a járókelőket is - szól ez főleg a CaPE vezetőjének. A Kamra pedig borzasztóan pofátlanul foglalta el a teret.

Nincs valami szabály arra, a köztér mekkora részét lehet használni?

Újabb hír jelent meg a Corvin mozi épületének magasításáról - így már nem is annyira tűnik eleve elvetélt ötletnek. Bár láttunk már karón varjút, tervtől eltérő építkezést, reméljük, itt nem lesz ilyen.

A kommunikáció hiánya okozza legtöbbször a gondokat, ezen kellene mielőbb változtatni a hivatalnak.

A Corvin mozi mögött lassan átadják a Corvin sétány első házait. S mivel maga a sétány egyenesen nekivezet a mozi hátuljának, a jó öreg Corvin nem fordíthat hátat végfalával az új városrésznek: így aztán bejáratot, s előteret terveztek hozzá erről is.

A tervek körül azonban adódhatott némi félreértés, mert a mozit környező bérházak lakóinak kétszintes ráépítésről volt tudomásuk, s ez ellen írtak tiltakozó levelet az önkormányzatnak. Két szintről nincs szó, de annyi igaz, hogy a mozi hátsó traktusán valóban lesz ráépítés, az épület többi részén pedig tetőtér-beépítést terveznek. A Corvin jelenlegi legmagasabb pontja 14,02 méter, ami a tervezett ráépítéssel 17,25 méterre nőne, de csak azon a hátsó részen, amelyet 1996-ban, a legutóbbi felújításkor toldottak a mozi történeti épületéhez. (E '96-ban elkészült hátsó toldás helyén egyébként korábban benzinkút működött.) Most ehhez az új traktushoz a fölfelé bővítésen kívül hozzátoldanának egy üveg előteret is.

Mind a '96-os, mind a most tervezett átépítés tervezője Töreky Dezső, aki lapunknak elmondta, hogy az átalakítás nem érintene meglévő mozitermet. A bejáratokat egyszerűen a hátsó termekhez vezető folyosók végén nyitnák, ehhez csak a falat kell átvágni. Az üveg előtér pedig a most ideiglenes parkolónak használt kis, hátsó teresedésből venne el.

Fönt, a hátsó traktus tetején az egyszintes ráépítéssel egy többfunkciós rendezvényterem jönne létre konferenciák, fogadások céljára, s az egész hátsó épületrészt modern vonalú, mandulaalakra emlékeztető tetővel fednék le. A magasítás oldala üvegből készülne, így rálátás nyílna onnan a Corvin sétányra is.

Az 1922-ben épült, nem műemlék (!) mozi körút felőli, eredeti épületrészein a tervek szerint marad a nyeregtető, s marad az eddigi gerincmagasság. Csupán a tetőtér épülne be üzlethelyiségekkel, olyan üzletek számára, amelyeknek közük van a kultúrához. Port Ferenc, a Budapest Film Zrt. igazgatója szerint a tervekre befektetőt keresnek, nekik ugyanis nincs pénzük a megvalósításra.

A jelenleg kért elvi építési engedély a műszaki megvalósíthatóság tisztázására irányul, tudtuk meg a VIII. kerület építési osztályán. Az elvi építési engedély az építés körülményeinek előzetes tisztázására szolgál, és megadása esetén egy évig köti az építésügyi hatóságot. 

Forrás

A Tilos rádión minden pénteken reggel hét és nyolc között a fővárossal foglalkozó bloggerek tartanak fejtágító műsort, HetiBeton címmel. Ennek volt vendége a kerületben méltán tisztelt és a városrész jó hírét emelő Beyond Budapest kéttagú csapata: Domján Manó és Baglyas Gyuri.

Aki nem tudná, ők azok, akik sétákat szerveznek a kerületben, bemutatva annak színes-szagos részeit - és ezzel a kezdeményezéssel elnyerték a 2008-as év Legígéretesebb Fiatal Vállalkozása címet. Innen is gratulálunk Nekik és osztozunk az örömükben!

Én személy szerint még nem vettem részt a sétájukon, sajnos, hiszen bármennyit is tud valaki a saját lakhelyéről, környezetéről, azért mindent nem vesz észre, jó az, ha felhívják az ember figyelmét a kincsekre. Ha nem is mostanában, de tervezem a részvételt és erre csak bíztatni tudok mindenkit!

Elmondásuk szerint az elmúlt két év alatt, sétáik során azt tapasztalják, hogy az itt lakó emberek egyre nagyobb része ébred rá, milyen fontos a felelős magatartás a saját környezete iránt. Civil szervezetek alakulnak, tenni, változtatni vágyó csoportok kezdik el javítani az életterüket, amelyeket támogat az önkormányzat is.

Bár a műsor bevallottan provokáló, itt nem sikerült felvezetni azt az előítéletet, amit a nyóckerről tudnak, vagy tudni vélnek az emberek - Gyuriék derekasan helytálltak. Köszönjük nekik! 

Azt is észrevehetjük, hogy a műsorvezetők nem nagyon készültek sem a kerületből (bár egyikük itt él), sem a civil szervezetekből, és kifejezetten bugyuta kérdések hangzanak el a végéhez közeledve....A befejezés nem lehetett volna más, mint hogy Gyuri felvilágosította a hallgatókat és a műsorvezetőket a Tilos jelenlegi stúdióinak helyt adó épületről, udvarról.

A műsor meghallgatható két részletben, első félóra, második félóra. Az első 7 perc zene, ne ijedj meg.

Ha saját magunkon nem is érezzük feltétlenül (boldogok, akiknek van munkájuk, Ámen), azért a csapból is ez folyik, mennyire rossz a gazdaság visszaesése, csökken a kereslet, megszűnnek a munkahelyek, ádáz küzdelem zajlik a munkaerőpiacon...

A másik fontos hírcsoport a mindennapi bűncselekmény. Minden napra jut egy bankrablás, vagy patika, kisbolt, kaszinó, benzinkút, trafik kifosztása. Az utcai támadások is szaporodnak, veszélyesebb lett a világ - a pénz nagy úr, a pénztelenség még nagyobb!

Azt gondolnám, hogy a társadalomból kilépettek csoportját mindez nem zavarja. A hajléktalanokról beszélek, akik akkor is az utcán éltek, amikor még jól ment az ország szekere, és most is ott vannak, amikor szaporodni készül a számuk. Amit ma olvastam, az cáfolni látszik mindezt.

Kar- és kulcscsonttöréssel vittek kórházba egy székesfehérvári hajléktalant, akit utcán élő társa vert meg, hogy megszerezze összegyűjtött üres üvegeit. A 36 éves tettest rablás gyanújával vették őrizetbe.

Független Hírügynökség

A rossz példa ragadós? Attól, hogy a periférián élnek, ugyanúgy hatással van az életükre a többségi társadalom mintája? Egy zacskó - vagy zsák - üres üveg ilyen értéket képvisel? 

A tett következményeit továbbgondolva mindeketten jól jártak, hiszen mind a fogda, mind a kórház fedett, meleg hely, ahol enni is adnak, tisztálkodási lehetőség is van - csak az egyik helyen korlátozott a szabadság. 

Megérte?