A Diszpécserportál Baráti Kör tagjai döntötték el, hogy megrendezik a Hajléktalan Művészek Első Országos Fesztiválját.

A diszpecserportal.hu jelenleg az egyetlen országos, a hajléktalan ellátást szolgáló, napi szinten aktualizált, intézménykereső szolgáltatást biztosító, élő weboldal Magyarországon. A portált 2007 szeptemberében  hozták létre azzal a céllal, hogy a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások számára összegyűjtse és elérhetővé tegye azokat a szakmai anyagokat, cikkeket, információkat, melyek segítik, megkönnyítik a terepen dolgozó segítők napi munkáját, valamint, hogy az ország különböző pontjain dolgozó segítő szakemberek számára legyen egy olyan virtuális szakmai találkozóhely, ahol véleményt, tapasztalatot cserélhetnek, megoszthatják egymással az örömeiket vagy indulataikat.

Mi lesz ez a fesztivál? Egy találkozás. Találkozás a közönséggel, a többi művésszel, más művekkel. Kommunikáció, láthatóság. A hajléktalan lét pedig a nem-kommunikáció, a nem-láthatóság.
Legalábbis a többség – a nem-hajléktalanok - perspektívájából. És az is ebből a perspektívából fogalmazódik meg, hogy milyennek látják a nem-hajléktalanok azt, akinek „nincsen ajtaja” (hogy az egyik művész verséből idézzünk).
Rendszerint, és persze nagyon is okkal, az látszik, ami nincs – lakás, állás, pénz, finom illat, rendesen vágott haj, méltóság…
Ami van, ami ugyanolyan, mint bárki másban, pláne, ami több, a tehetség, az alkotás iránti vágy, a létrehozás és megosztás öröme – ez az, ami nem látható. Ezek azok a dolgok, amik mentén NEM szoktunk a hajléktalanokra gondolni.


Most itt a lehetőség!
Nem csak gondolni – részt venni.
Megnézni, meghallgatni – kommunikálni.
Ajándékot készíteni, vagy csak lenni, együtt velük.

A LÁTSZOM! - Hajléktalan Művészek Első Országos Fesztiválja éppen ezért jött létre, hogy legyen egy hely, egy alkalom, ahol róluk szól a történet. Az ő történetük.

November 20, 10.00-22.00 óráig, Bálint Ház 1065 Budapest, Révay utca 16.

Fellépők névsora:

Aczél Lászlóné Markó Andrea - versmondó
Dvorcsák Gábor - grafikák
Haziel - tempera festmények
Hocsi - gobelinek, grafikák, tempera festmények, prózaíró, felolvasó
Szele Orsolya - keresztszemes hímzések, gobelinek
Veszelei József - grafikák
Leé József - költő, versmondó
Orbán Anna - prózaíró, költő, felolvasó
Hódi László - grafikák
Tintér Attila - grafika
Bada Zoltán - zenész
Kovács János - grafika, szobor

Csoportok:
Acapella kórus
Happy Street Boys zenekar
PER-On zenekar
Józan babák Play Back színháza
Fáradt Angyalok színjátszó csoport

 

 Alakul a Mátyás tér környéke is, ez is sétáló rész lesz, autóforgalomtól mentesen az egyik oldalán - ami jó a gyerekeknek, nagyobb terük lesz rohangálni, labdázni, bringázni, szotyizni - ,és a felnőtteknek is, hiszen ki tudnak ülni, a tér tényleg betöltheti közösségi funkcióját, minden korosztály megleli a helyét.

Ugyanakkor nem jó az itt parkoló autók tulajdonosainak. Naná, messzebb kell vinni a bádogdobozt, nem látnak rá az ablakból, és a nagybevásárlás után is hosszabb utat kell megtenni a tele cekkerekkel. Úgy tűnik, ők a hangosabbak, fontosabb nekik a saját érdek, mint a közérdek, ezért aztán tüntetés lesz:

 FELHÍVÁS

  Amint Önök is tapasztalhatják a Mátyás tér átalakítására irányuló munkálatok tiltakozásaink ellenére elindultak.

  Az illetékesek az eredeti terv keresztülvitelét jelezték a Magdolna Mozaik legutóbbi számában megjelent újságcikkben.

  Lakossági tiltakozásunk ismételt kifejezése érdekében fórummal egybekötött DEMONSTRÁCIÓT szervezünk a Mátyás térre

2010.november 07.-én (vasárnap) 15 óra és 19 óra között

  Kérjük Önöket, hogy minél nagyobb számban jöjjenek el, hogy az illetékesek lássák és érezzék, hogy - mivel jogunk van rá - igenis bele kívánunk szólni a környezetünk átalakításába.

Apopó, közérdek. Fontos szó ez, de ki dönti el, mi a közérdek? Mekkora közösséget kell bevonni egy-egy közterület átalakításának az előkészítésébe? 

Nézzük a konkrét példát: a téren lakók egy része tiltakozik a parkolók megszűnése ellen. Jogos, hiszen több évtizedes szokásukat kell feladniuk a közösség egy nagyobb része miatt, akik nem rendelkeznek autóval, de szívesen használják majd a tér megváltozott funkcióit. Kiket kell megkérdezni, kinek a szava nyom többet a latba? A hangos ellenzőket vagy a csendes egyetértőket?

Te mit gondolsz?

 Igen érdekes meghívót kaptam - na nem közvetlenül, hanem továbbítva. Nem is Értem én, hogy nem ott lakom, és erős kétségeim többször megfogalmaztam a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács (MaNeSzoTa) létrejötte, valamint vezetőjének kompetenciái miatt, ezért nemkívánatos személy vagyok számára - de hát kicsi ez a kerület, minden kiderül, és talán nem tud kitiltani egy közösségi házból...:)

A meghívó nem tartalmazta, kiket hívtak még meg, talán a hajléktalanokat is - csak hogy tudjuk, ők az adott szállóra vannak bejelentve, tehát itt lakók.

Azonban ennél is fontosabb, hogy minél több ember eljöjjön, hogy beszélhessünk a hajléktalanokról, a hajléktalanságról és a megismerjük ezt az állapotot - még ha nem is megtapasztalva. 

Kedves Barátaink!

Szeptember 21-én (Kedden) 18-ra az „Állampolgári Részvétel Hetére” időzítve a Kesztyűgyár Közösségi Ház-ban irányított fórumot tartunk

"Hajléktalanok és lakosság"

címmel

Tervezett napirend:

Bevezetés

Helyzetfelmérés - Panaszbörze
• Résztvevők konkrét eseteket sorolnak – megoldási javaslat nélkül
• Az esetek vázlatos feljegyzése, csoportosítása

Háttérismeretek I. - A hajléktalanokkal kapcsolatba kerülő szervezetek

Háttérismeretek II. - A hajléktalanság szintjei

Patthelyzetek, joghézagok
• Résztvevők fogalmazzák meg a panaszbörzén felsorolt esetek alapján

Ami nem megoldás
• Résztvevők gyűjtik össze, ha kell, akkor megvitatva

Megoldások keresése – Ötletbörze
• Résztvevők gyűjtik össze, előbb megvitatás nélkül
• Megoldási javaslatok csoportosítása, rangsorolása, értékelése

Összefoglalás

Cselekvési terv:

Minimum két fős teamek kialakítása, akik előre egyeztetett időpontban végiglátogatják a helybeli hajléktalanellátó intézményeket

 

Eredményes napokat kívánva tisztelettel:

Frank Sándor
Magdolna negyedi Szomszédsági Tanács
elnök

 

Melléklet:

(kérdések intézményvezetők felé, amelyekre választ várunk)

I. Esetkezelés (Barna kupac)

Ismeretlen személy (valószínűleg hajléktalan) a bérház kapuja és az abban lévő élelmiszerbolt között végzi nagydolgát, újságpapírral törli magát "tisztára". Időpont: valamikor péntek este. A közhasznú takarítók már bezártak, hétfőn reggel nyitnak ki. E sorok írója szombaton korán reggel találkozik az átlagot messze meghalódó méretű "barna kupaccal". Sietnie kell, így nincs ideje visszafordulni fényképezőgépért.
Dél körül érkezik haza, a kupac még ott van, a papír eltűnt. Lehozza a fényképezőgépet, és akkortól kezdve rendszeresen fényképezi a kupac sorsát.

Vasárnap délelőtt valamennyire megszáradt a halom (külseje), talán a ház takarítója, vagy a boltos lehetett, aki seprűvel megpróbálta elseperni, de pórul járt: a belseje még teljesen lágy maradt. Így a munkát félbehagyta, látszanak a gallyseprű nyomai a kupacon. Eddig a faltól 15-20 centire volt csak az oda nem illő halom, most már a szétkent bélsár a járdán is jobban elterpeszkedik. Fotósunk így lefotózza azokat a barna lábnyomokat is, amelyeket a figyelmetlen gyalogosok produkáltak mindkét irányba.

Hétfő reggel első út a köztisztaságiakhoz vezet. Itt a lakó megtudja, hogy sajnos a fenntartó nem biztosít pénzt arra, hogy a takarítók hét végén is dolgozzanak. De azonnal intézkednek. És az addigra valóban megszáradt maradékot eltakarítják.

Kérdéseink:
1. Ön szerint egy társasház, bérház takarítójának alapesetben bele kell-e hogy tartozzon a munkaköri leírásába a ház előtt ilyen módon rendszeresen keletkező szennyeződés eltakarítása?
2. Ha egy ház megköveteli a takarítótól, hogy az ilyen szennyeződést is soron kívül takarítsa el, és ezért az átlagostól magasabb bért kell hogy fizessen, Ön szerint a ház kire háríthatja át az átlagos bér és a megemelt bér közötti különbség viselésének terhét?
3. Ön szerint tekintheti-e úgy a lakosság, hogy Józsefvárosban a főleg hétvégi áldatlan viszonyok kezelése nem a lakosság dolga, hanem az önkormányzaté, a fővárosi önkormányzaté vagy a kormányé, és az általuk erre a célra fenntartott intézményeké?
4. Hasonló esetben kihez forduljon az a lakó, aki nem akarja elfogadni, hogy külföldi vendégét ilyen állapotok mellett kell hazakísérne?
5. Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy ilyen esetek lehetőleg elő se forduljanak?
6. Mit javasol, hogy mi lakók hogyan érjük el a megfelelő intézkedés minél előbbi meghozatalát?
7. Ön (vagy intézménye) ebben mit tud segíteni nekünk?

II. Esetkezelés (Villamosmegálló)

A fiatalasszony gyermekével a Népszínház utcai villamos megállójához szeretne odamenni. A villamosmegállóban azonban 8-10 hajléktalan ül, áll, körülöttük rengeteg szemét, néhányak kezében boros flaska, és óriási bűzt árasztanak maguk körül. Pár méterre tőlük megáll, és várja a villamost. Közben az egyik férfi egy nagyobb papírt ledob a földre, és lakótársunk ezt szóvá teszi. Válaszként minősíthetetlen szidalmazást kap, és jobbnak látja, ha 8 éves gyermekével minél hamarább elmegy onnan. Tehetetlennek érzi magát, hiszen már 8-10-szer hívott ilyenkor rendőrt, de a helyzet csak nem változik. És a rendőröktől ő is tudja: nemcsak hogy nem lehet őket megbírságolni (hiszen nincs pénzük, nem behajtható), de egy-egy ilyen hajléktalan még attól sem fél, hogy akár le is köpje a rendőrt. Hiszen hozzányúlni nem szabad, ha meg beviszik, az neki szanatórium, ingyen ellátással.

Kérdéseink:
1. Ön szerint ebben a konkrét esetben mit kellett volna tennie a fiatalasszonynak?
2. Ha a hatósági intézkedések ellenére rendszeresen ismét a hasonló helyzet fordul elő, melyik hatóságoknak kellene hatékonyabban eljárni, és hogyan, hogy ezt megelőzzék?
3. Ha az illetékes hatóságoknak nincs megfelelő kapacitásuk (költségvetésük) az eset rendszeres, folyamatos kezelésére, akkor mi, lakók, mit tehetünk azért, hogy ez az érintett döntéshozók előtt elég nyomatékkal hangsúlyozódjon?
4. Ön szerint van-e lehetőségünk helyi lakosként bekapcsolódni egy olyan folyamatba, amely azt eredményezi, hogy ezek az állapotok jelentős javuláson menjenek át? Többen is vagyunk, akik készek lennénk pénzt, időt, energiát szánni arra, hogy környezetünk élhetőbbé váljon. Mit tanácsol, miben tudnánk segíteni?

III. Esetkezelés (Ellátatlanul)

Az utcánkban lévő hajléktalanellátó intézmény vonzza a hajléktalanokat. Sok órával, jó idő esetén alkalmanként fél nappokkal a befogadási idő előtt már itt vannak az utcában (minden ülésre alkalmas vízszintes felületen ők ülnek), elfoglalják a tér le nem zárt részét, övék a padok is. Várhatóan majd övék lesz a kiépítésre kerülő "sétálóutcák" műbútorai is. Nyitás előtt fél órával oda tömörülnek a bejárat elé, rendszeresen 30-50 fős csoportok. Ha az arra járó ember a járdán közelkedik, akkor átmegy a túloldalra, mert bár ott is vannak, de ott kevesebben, ők csendesen borozgatnak.

Megnyílnak a kapuk. Elkezdődik az adatok rögzítése, iratok áttekintése - a szociális munkások végzik a dolgukat. Közben sorra kerül az egyik agresszívabb hajléktalan, akiről messziről érződik, hogy piás. Erre hivatkozva őt nem engedik be az intézménybe, hiszen a szolgáltató kapun belül már felelős a befogadottakért, és nem keresi magának a bajt. Érthető. Így az össze-vissza beszélő, kicsit agresszív hajléktalan kint marad.

Letelepedik a kapualjba. A társasház lakói az elmúlt években draztikusan növelték a közös költséget, és mostanra rend van a házban. Mindent igényesen felújítottak, mindenhol virágok, friss festés, szép, élénk színek, stabil bejárai ajtó kaputelefonnal. Jó érzés itt lenni az udvaron. Amíg ki nem megyünk a kapun. De a kapualjban ott ül hajléktalanunk, csomagjai mellette, gyűlik a szemét is, és már maga alá is vizelt. A lakók szeretnék eltávolítani, de nem lehet, emberünk nagydarab, és erőszakos. A rendőrnek nincs miért beavatkozni (hova küldje?), a mentők nem jönnek (csak fekvő embert visznek el a detoxba, ez még annyira nem részeg).

Kérdéseink:
1. Ön szerint jogos elvárás-e a lakosság felé, hogy a szakma megfelelő szervei helyett "befogadja" az ilyen eseteket?
2. Mit tanácsol, ilyen helyzetben kit hívjon a lakosság?
3. Ki tehető felelőssé ezért az esetért?
4. Mit tegyünk, ha a kihívott illetékes szerv nem intézkedik, vagy nem elég hatékony?
5. Ön szerint milyen jogszabályi módosítások kellenének ahhoz, hogy ilyen helyzetek ne fordulhassanak elő?
6. Ön szerint ha bármely intézményre ráterhelik az ilyen esetek kezelését, annak plusz költségeinek állását ki felé továbbíthatja?

IV. Esetkezelés (A "küszöbön")

A média hírt ad róla, hogy a kormányzat fél fog lépni a hajléktalanok megrendszabályozására. Például a közterület nem megfelelő használata esetén. De a hajléktalanok akkor is hajléktalanok maradnak. Mi, Magdolna negyedi lakosok attól tartunk, hogy a frekventáltabb helyekről eltávolított hajléktalanok majd még inkább ida jönnek, ahol a hajléktalanellátás intézményei átlag feletti mennyiségben működnek. Ide, Józsefvárosba, és azon belül is a Magdolna negyedbe.

Egy kimutatás szerint Budapest hajléktalanellátásának egynegyede (24,7%) Józsefvárosban koncentrálódik. De még ez az információ sem érzékelteti a probléma teljes súlyát. Hiszen a hajléktalan és hajléktalan között óriási különbségek vannak. Így a feléjük irányuló hajléktalanellátásnak is vannak szintjei, és nagyon szeretnénk tudatosítani, ide nem csak a kiépített ellátó kapacitások egynegyede tömörül, hanem ezen belül is elsősorban a leginkább lecsúszottabbaknak kínált szolgáltatások ezek. Tehát a maradék három negyed "kulturáltabb", mint a "mieink". A "mi hajléktalanjaink" (akik papíron lehet, hogy máshová tartoznak, de gyakorlatilag itt veszik igénybe a szolgáltatásokat) tehát (természetesen vannak kivételek) átlagosan nézve a budapesti összes hajléktalan leglecsúszottab 15-20%-a. Akik nem is mindig akarják igénybevenni a szolgáltatásokat ("a szállón meglopnak"), vagy nem tudják igénybevenni (részegen nem engedik be). De itt vannak, és várhatóan még inkább itt lesznek nálunk, a "küszöbön": az utcán. Erre a  leglecsúszottabb rétegre jellemző: "minél büdösebb, minél koszosabb vagyok, minél inkább taszító vagyok, annál inkább kikerülnek, és nem szólnak hozzám". Valahol igaza van, hiszen egy idáig jutó embert nincs értelme rendreinteni se lakosnak, se rendőrnek, se szociális munkásnak, senkinek. És itt éli botrányos életét: például rendszeresen vizel úgy, önmagát nem is takarva, hogy itt lakó gyerekek-lányok-asszonyok is szembesülnek nemiszervével, vagy a közelben levő átlagemberek jelenétében éli nemi életét, vagy az éjszaka csendjét folyamatosan zavarva "intézi" vitás ügyeit részeg társaival, stb...

Kérdéseink:
1. Ön jogosnak látja-e a helyi lakosok azon igényét, hogy a politika (önkormányzat, főváros, kormányzat) ismerje el a felelősségét a jelenlegi körülmények kialakulásában (aránytalanság, megoldatlan helyzetek tömkelege)? Egyetért-e azzal, hogy ezen felelősség vállalásaként erre a területre érvényes speciális jogszabályok szülessenek (például a teljes közterülettakarítás az önkormányzat cégeinek a feladata, és nem az egyébként máshol jogos "saját háza előtti felelősség" viselése), kiemelt költségvetés (például folyamatos hétvégi takarítás), a lakosság valóban érdemi beleszólási és kontroll lehetőségének biztosítása (rendszeres találkozók a különböző intézmények vezetőivel, intézkedési tervek létrehozatalába beleszólás, megvalósulás ellenőrzése), a szolgáltatók felé (anyagi támogatás mellett) magasabb követelmények támasztása (pl. befogadás előtt fél órákkal az utcán ne kelljen tömegesen gyülekezni a hajléktalanoknak, az utcán is legyen nyilvános wc, stb...), a megoldatlan joghézagok azonosításába és felszámolásába is vonják be a lakosságot (pl. mi legyen azzal a részeg hajléktalannal, aki saját lábán meg tud állni, de nem fogadja be egy intézmény).
2. Ön jogosnak látja-e azt az állampolgári igényünket, hogy a hajléktalanok felé olyan környezetet kell biztosítani, amely motiválja őket a feljebb emelkedésre (valóban megvalósítható életstratégiát kínál nekik), és amely visszatartja őket attól, hogy az alacsonyabb szintre kerülésbe beletörődjenek?
3. Ön elfogadja-e azt a véleményünket, hogy a fenti kérdésekben nem csak a szakma, nem csak a politika, és nem csak az esetleges hajléktalan szervezetek kell hogy közösen keressék a megoldást, hanem a lakosság (mint akik közül sokan kerülhetnek, és sajnos kerülnek is majd hasonló helyzetbe), és azon belül is a különösképpen hajléktalanokkal megterhelt helyen élő lakosság tenni akaró képviselői is illetékesek kell hogy legyenek, abban bízva, hogy nem csak ötleteikkel, kezdeményezéseikkel, más nézőpontból való "többet látásukkal", munkavállalásukkal segíthetnek, hanem lakótársaik felé való közvetítői, megoldás irányába orientáló, előrelépéseket elmagyarázó, szélsőségeket leszerelő hatásuk sem elhanyagolható.

Fesztivál van megint - mert idén a fesztiválok éve van, és nem maradhatunk ki belőle mi sem. A múlt hétvégén zajlott a Palotanegyed Fesztivál az önkormányzat megbízásában, most hétvégén meg egy civil szervezésű fesztivál lesz, az önkormányzat áldásával.

Emlékeztek még a Tavaszmező utcai házra, amelyet két éve még le akartak dózerólni? Azóta is áll - hála a maroknyi lelkes embernek - és most ismét meg akarjuk mutatni, milyen az, amikor élettel telik meg. Program, kattintásra megnő:

 A Tavaszmező utcát éppen elkezdték felújítani, de a 6-os számig még nem jutottak el az úttúrók - szóval szabad a bemenet, gyertek Ti is!

„Sako manus hin aver, al´e manusa sam savoré.”

„Minden ember más, de mindannyian emberek vagyunk.” (régi cigány mondás)

A roma holokauszt évfordulóján csendes megemlékezést tartunk a Magyarországi Roma Parlament Tavaszmező 6. szám alatti épületének udvarán. Közösen emlékezünk meg azokról a cigányokról, akiket a nácizmus zászlaja alatt 66 évvel ezelőtt megfosztottak jogaiktól.

1972 óta augusztus 2-a roma holokauszt nemzetközi emléknapja a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján, annak emlékére, hogy 1944-ben 2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le. A második világháború idején 15 európai országból hurcoltak el cigányokat, a meggyilkoltak számát mintegy félmillióra becsülik, akik közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan pedig orvosi kísérletek áldozataként végezték.

A magyarországi romák is megtapasztalták az üldöztetés minden borzalmát, az összegyűjtéstől és összeírástól kezdve, a férfiak kényszermunkára sorozásán át a halálmenetekig és a koncentrációs táborokba deportálásukig, ugyanakkor a világ még mindig keveset tud róluk. Éppen ezért fontos, hogy beszéljünk, emlékezzünk a vészkorszak cigány áldozatairól, és ez beépüljön az emberek kollektív holokausztemlékezetébe.

A Tavaszmező-Művészkert Civil Összefogás a francia-román Életvonat című film szabadtéri vetítésével és csendes gyertyagyújtással teszi ezt. Gyere, várunk, emlékezzünk együtt!

Emlékezés közben a jövőre is gondolunk. Felelősségteljes civil tevékenységre van szükség, hogy megállítsuk, bárminemű kirekesztés támogatást kapjon, mert a II. világháború vészkorszakához is a diszkriminációval, kirekesztéssel vezetett az út.

 Zöld Józsefváros Ötletbörze I.

Partnerek: Beyond Budapest, Budapest Korzó csoport, Magyar Kerékpárosklub, Tavaszmező -Művészkert Összefogás, Rév8 Zrt.

Köszöntés – Kerpely Klára és Bálint Mónika, ZöFi                                              (5 p.)

Kondor Attila Csaba - Horváth Dániel: A Helyi Agenda 21 folyamat a Józsefvárosban - a Fenntarthatóság Helyi Stratégiájának megalapozása                                          (10 p.)

Ötletek Bemutatása: 10 perc csoportonként + vita 10 perc

Jeletkezni lehet február 21-ig Bálint Mónikánál a 06-70/280-3062-es telefonszámon, a moni@zofi.hu e-mail címen, levélben vagy személyesen a Zöld Fiatalok Egyesület irodájában (1086 Bp. Karácsony Sándor u. 22).

 Ismét egy meghívó: a Roma Parlament évadnyitója lesz pénteken este - egy nem mindennapi kórus ad koncertet. Gyertek el!

Blaha parti akció

A Budapest Korzó csapata flashmobot szervez a felszíni autómentes közlekedés népszerűsítésére szerdán a Blahán 16.45-től. Gyertek el, ha szerettek közlekedni és nem szeretitek, ha a tereptárgyak és terepjárók akadályoznak a mozgásban. Az akció gyalogos lesz!

5-kor kezdünk és max. 10 percig tart. Ennyit még mindig megér ez a város!

Gyere el és terjeszd!

 Szombaton 13.00-14.00: kerekasztal beszélgetés a Tavaszmező-Művészkert fővárosi roma-magyar kulturális központ kezdeményezésről

Résztvevők: Martsa Piroska (Művészkert), Fris E. Kata (Tavaszmező, Amarodrom), Bálint Móni (ZÖFI), Szász Zsuzsi (VIII. ker. civilek), Gábor (St. József Kollégium, építész), Fekete Hajnal (Védegylet)

Újabb fórum, újra lehet feltenni kínos kérdéseket, meg lehet mondani a frankót, lehet egyetérteni és tiltakozni - vagy csak egyszerűen hallgatni, mi fog történni.

Palotanegyedi Esték VII.

 

A Palotanegyedben tervezett forgalomtechnikai változások:

a Horánszky utca - Gutenberg tér – Kőfaragó utca – Gyulai Pál utca

felújítása és funkcióváltása

 

 

A fórum célja az Európa Belvárosa Programban tervezett közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatása mellett teret nyitni mindazoknak az ötleteknek, amelyek megoldási javaslattal, vállalható alternatívával szolgálhatnak a döntéshozók felé.

 

A fórum időpontja: 2009. június 10., szerda este 18 óra,

helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

 

 

A fórumon Alföldi György DLA, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója mutatja be a terveket a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.

A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke, a beszélgetést Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke vezeti.

 

Óóóóriási szenzáció! Tesssssék, csak tessssék! Itt látható az egyorrú ember! Jöjjenek bátran, nem harap! Tesssssék, csak tesssssék! Sosem látott produkció, egyedülálló tervezés, csak itt, csak most, csak Önöknek!

Ma este a Roma Parlament épületében (Tavaszmező utca 6) este hat órás kezdéssel! Mindenki hozzon még egy embert! A belépés díjtalan, viszont (szinte) kötelező!

Fél éve kezdődött egy közösségi tervezés, rendkívüli civil összefogással, és ennek eredményeit mutatják ma este be. Izgalmas prezentáció várható: az építész és tájépítész hallgatók, akik párban dolgoztak, a tervek szerint párokban bemutatják azt a négy variációt, ami a tervezett funkciók elhelyezésének és látványtervének négy variánsa. Már múltkor a résztervek ismertetésénél is elbűvöltek valamennyiünket, pedig még készen sem voltak! Mi mindent várhatunk akkor a kész tervektől!!!

Szeretettel várnak a hallgatók is mindenkit, aki részt tud venni a nagy bemutatón. Tiszteljük meg őket, önzetlen munkájukat és tiszta szándékú lelkesedésüket osztatlan figyelmünkkel!!!

Hívjatok ismerősöket és érdeklődőket is!

Az áprilisi 22-ei fórumon megnyilvánuló komoly helyi érdeklődésre és az itt lakók további tájékozódási, informálódási igényére tekintettel a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat úgy döntött, hogy a korábban tervezett menetrendtől eltérően, már május második hetében megrendezi a soron következő lakossági fórumot.

A fórum célja az Európa Belvárosa Programban tervezett közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatása mellett teret nyitni azoknak az ötleteknek, amelyek megoldási javaslattal, vállalható alternatívával szolgálhatnak a döntéshozók felé.

A fórum időpontja: 2009. május 13., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A szerdai lakossági fórumra a Rév8 Zrt. a tervezetthez képest több témát is hoz megtárgyalásra, bejelentésre:

a) a fórumon az áprilisi parázs vitát követően újra a Mária utca tervezett funkcióváltása és a Palotanegyed forgalomtechnikai változásai kerülnek górcső alá. A Rév8 Zrt a rendelkezésünkre bocsátotta azt az összefoglaló anyagot, amit a közös képviselőknek
is eljuttatott a témával kapcsolatban;

b) a tavaly indult Belsőudvar Program folytatásáról, illetve az Európa Belvárosa Program keretében indítandó Díszvilágítási Programról hallhatunk tájékoztatást.

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA tárja a terveket az érdeklődők elé a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével. A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a beszélgetés moderátora Szűcs Péter. 

 A palotanegyedi lakossági fórum folytatódik - a helyszín és az időpont most már kiszámítható. Talán ha jobb idő lesz, esetleg a szabadban is tartják majd...

Ez is érdekesnek tűnik, kezdődik a fúrás-faragás, por, zaj - tudom milyen, itt a téren épül a metró - nem lesz könnyű. A nagy kérdés már most az, hogy vajon a szép új burkolaton mennyi lesz a garancia és meddig fogja bírni? Olyan lesz, mint a Szabó Ervin tér, Mikszáth tér?

Mennyi zöld - ha egyáltalán - lesz telepítve? Sétálóutcában padok lesznek-e? Megannyi kérdés, ami felötlik az emberben - menjetek oda és tegyétek fel jól! 

Palotanegyedi Esték IV.

 

A közterület-rehabilitáció első szakasza: a Mária utca

 

Tisztelt palotanegyedbeli polgárok, tulajdonosok, egyesületi tagok! A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat tisztelettel meghívja Önöket a vitafórum-sorozat negyedik alkalmára,amelyen újra a Palotanegyeddel kapcsolatos fontos kérdések megvitatására nyílik mód!

Az áprilisi fórumon az Európa Belvárosa Programban megjelenő és egyre jobban kikristályosodó közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatására kerül sor, elsősorban a Mária utcára és közvetlen környékére koncentrálva (burkolat, növényzet kiválasztása), de természetesen szóba kerülnek a többi közterületet, utcát érintő tervek is.

 

A fórum időpontja: 2009. április 22., szerda este 18 óra,

helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

 

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA fogja bemutatni – prezentáció keretében – az aktuális módosítási terveket munkatársa, a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.