Mindenki takarítsa ki a vízelvezető árkokat! - vagy valami hasonlót mondott vala Torgyán papa, és azóta is jogos ez a felszólítás, főleg esős időben. Meg utána. 

Hali!

Az elmúlt években a legtöbbször a Mátyás teret építették át, oda-vissza vagy háromszor (szerintem). Mindig van valami építkezés. Most például a nyári tábor miatt nem lehet átmenni rajta, körbe kell sétálni. Egyik irányba a kutyák és a csövesek szarkupacaik miatt nem szeretünk járni, másik oldalon meg nem folyik le a víz eső után. Felépítették a közvécét is, de meg nem nyitották.

Pedig itt van mindig őr, erre jár a legtöbb takarító, a fejesek is itt mennek el naponta a Kesztyűgyárba.

Arról meg ugye nem is kell szólni, hogy ez a szép új díszkő burkolat nincs egy éves...Megkérdezném, de értelmét nem látom úgysem válaszol senki: miért ilyen? Ki a felelős?

Üdv: Árpád

Csak csendben jegyzem meg, további öt milliós összegből fejlesztik tovább a Mátyás teret...

Amikor átvettem a Józsefváros kártyámat, elsősorban a kerület iránti gesztusnak éreztem, praktikus hasznát nem gondoltam, mert nem hittem abban, hogy pont azokon a helyeken nyújt kedvezményt, ahova járok. Pedig a kedvenc helyem, a Műterem Kávézó a Tavaszmező u. 19-21-ben elfogadóhely; ma vettem észre hangosan sikítással kísérve a felfedezést, ami lássuk be, elég ciki volt.

A Kávézó a Mütyürgyár ékszereinek és folyamatosan változó kiállításoknak ad otthont, kínálata és a minőség sokkal jobb, mint az Olasz Intézet kávézója és valaha a Hauer volt. Állítólag egy kávégép köré épült, mert a tulajdonos kávészeretetét egyre fokozódó és növekvő kávéfőzőkben fejezte ki. A végén az ipari géphez kávézó kellett, majd lett is.

A kártyát mindig magammal hordom, még úgy is, hogy a régi címer van rajta. Munka után kávé helyett fröccshöz a rizlinget választottam, amit ajánlok mindenkinek, természetesen mértékkel.

Szabályok, szabálytalanságok, munkanélküliség, előítéletek, emberi restség. Nagyjából ezek az építőelemei annak börtönnek, amelybe bepillanthatott az, aki végighallgatta a bér-lakás-helyzet nevet viselő fórumot a Kesztyűgyár tükör termében múlt pénteken.

Ez a börtön persze évtizedek alatt jött létre, s kiterjedése csökkenőben van, de mindez cseppet sem vigasz a cellalakók számára. Százötven-kétszáz érintett jelent meg ezen a fórumon, aki tehette ünnepi ruhát öltött, s a rendelkezésre álló két óra alatt mintegy harmincan mondhatták el, milyen az, ha az ember embertelen körülmények között él, s még az is kérdés, lesz-e, marad-e fedél a feje felett.

Józsefváros szegényei ezen az estén olykor indulattal, de harag nélkül, adták elő panaszukat, s többségében nem segélyt, segítséget, hanem munkát kértek. Például azt, hogy a – pillanatnyilag hamvába holt – munkáért lakhatás program keretében dolgozhassák le hátralékukat. Mint Nagykanizsán, ahogy ez az egyik meghívott előadó elbeszéléséből kiderült. Hogy adott-e újat az önkormányzat részéről megjelentek számára ez a találkozó nem tudom. Mindenesetre elfogadták a meghívást – s lássuk be, ehhez kellett némi kurázsi, és úgy tűnt, nem visszautasítani, hanem megoldani szeretnék a majdnem megoldhatatlant. Néhány konkrét ügyben azonnali intézkedést ígértek, s esély van rá, hogy ez a békés erőfelmutatás termékenyítőleg hat a hivatali apparátus igyekezetére és empátiás készségére. Lehet bízni abban, hogy ez a fórum idejében mutatta meg: nem egyes emberek ügyetlensége, lustasága, véletlenek tömeges egybeesése van a háttérben, hanem egy kritikus pontjához ért folyamat, amelyet a jelenlegi szabályokkal és szabálytalanságokkal, előítéletekkel és restséggel már nem lehet lesz mederben tartani.

 A civil fórumsorozat ezen második állomásáról hamarosan részletes beszámoló is megjelenik a blogon, amit – a szervező civil szervezetek vállalásának megfelelően – egy közérdekű bejelentés is követ.

Várjuk véleményét, javaslatait a civilforumsorozat@gmail.com  címen.

A Mátyás tér átalakításánál fontos szempont volt, hogy ne az autók legyenek túlsúlyban, hanem a játszó gyerekek, a sétáló felnőttek. Ezért aztán korlátozták is az autók behajtását, díszburkolatot raktak le, padokat tettek ki és zöldítettek. Sétálóutca lett - nevében is benne van, autóval nem lehet sétálni.

Fel is háborodtak az ott élők, mondván, ha nem hajthatnak be kocsival, akkor sérülnek a jogaik: bevásárlásból a szatyrokat messziről kell cipelni, nem parkolhat az ablak alá, mozgáskorlátozott embert nem lehet szállítani, költözés, bútorszállítás nem kivitelezhető...Persze, a hivatal emberei megnyugtattak mindenkit, nem kell ilyenektől tartani, meg lehet oldani bármit - de fontos az autómentesség.

Süllyedő bóját is tettek, amit kamera figyel, így aztán tényleg csak az mehet be, akinek ott dolga van. Biztosan! December 15.-től működnie kellene, de talán a hideg miatt nem megy még...

Jogosnak tűnik az ott élők észrevétele: 

EZ biztos, hogy SÉTÁLÓ UTCA ???!!!
Vagy az Ő benzingőzük nem árt, csak az itt lakók autóié ?
Az Ő kerekeik nem teszik tönkre a milliárdos díszburkolatot, csak az itt lakók autóié?
Gondolom, hogy ők a süllyedő oszlopos teljes blokád megvalósulása után is továbbra is és ingyen behajthatnak, hiszen ők adják az engedélyt. Az itt lakó 76 éves gerincműtött, vagy a kisgyerekesek vagy nagy családosok egy kirándulás vagy bevásárlás után ezer csomaggal meg csak gyalogoljanak az istentudjaholtudokmegállni x-edik sarokról bátran dacolva a díszburkolatot és virágágyásokat is megtöltő szemét és kutyagumi halmokkal.

Szeretünk 8ker !!!

njudit

Mintha nem lenne kevesebb autó...vagy csak a látszat csal..?

 A romák elleni sorozatgyilkosság áldozataira emlékeznek február 23.-án a VIII. kerület Mátyás téren, 17 órától.

DopeMan:

 Gyertek!

  Szabógáborunk, aki a kerület mindenese - vagy legalábbis mindenhez értője - nem fél konfrontálódni. Sőt, szinte hobbija lett mindenkit kioktatni; olyan hozzánk, mint apa a hülye gyerekéhez. 

  A 4Ház Egyesület vezetőjét sem kell félteni: nem mai gyerek, ami a szívén, azt kimondja, és elvitathatatlan érdemei vannak a Magdolna negyedbéli rehab program első felvonásában. 

Tetemre hívás:

 Tekintetes Önkormányzat, Kedves „Kompromittált” Barátaim, és Ti is, Kedves Blogolvasók!


Ezennel itt, e nyilvános fórumon, ahová alig egy éve – kéretlenül – betettem a lábam, és ahol bérleményi jogviszonyról (és más efféle fölös lomról) fecsegek kifogyhatatlanul ,nos, a bizonyítékok súlya alatt megtörve, bevallom: lelepleztek.
Igen, igaz, hogy az önkori közrendvédelmi tanácsnokához fordultam anno, hogy (szégyellem leírni) mint új lakót – aki néhány rongyos milláért egy önkormányzati szociális(?) bérlakás boldog bérlőjévé avanzsált – kissé zavartak a házban üzemelő drogelosztóból időnként kihallatszó, (a napi tevékenységükkel nyilván együttjáró) zajhatások, (fegyverropogás, üzleti vesztesek szánalmas óbégatása, hörgések stb.) melyeket a bokáig érő, kifogyhatatlan vizelet- okádék- és ürüléktenger meghitt szagélménye sem tudott igazán elnyomni.

Igen, igaz az is, hogy – hinnétek-e – tanácsért fordultam a tanácsnok úrhoz, és ebbéli várakozásomban nem is csalódtam. Ő, fontos tisztségéhez híven, azonnal átlátta a bonyolult helyzetet, és azt javasolta, hogy panaszommal forduljak a Karácsony S. u. 5. sz. alatt lakó házmesterhez. (Az erről szóló levélváltás a birtokomban van.) Ezt követően még sokáig tűnődtem azon, hogy a derék vici, miért hülyézett le és csapta rám az ajtót. És ekkor, hogy, hogy nem, valamiért mégis elbizonytalanodtam kissé e bölcs férfiú tanácsait illetően, ámbár akkor még nem ismerhettem „nagy rendszerekben gondolkodó”, átható szemléletét, melyet vasszigorral kér számon emelkedett vitáiban, ahogy azt a „rendszerfüggetlen” fenomént sem, aki bámulatos alakváltásaiban mára oly fényesen sziporkázik, egyszerre több helyen is.

És kérem, ne tessenek engem megítélni arról, hogy egy szegény el‑ és megtévedt crackert - aki pillanatnyi zavarában a rácson átmászva, épp hozzám nézett be, - távozásra bírtam. Azt meg, hogy a kiérkező járőr, egy törött hokedli társaságában találta meg szegényt, a rácson belül? Hát mit mondjak? Valahogy belegabalyodott a szárítókötélbe. Én mentettem ki szerencsétlent, egy régi konyhai bútordarab feláldozásával. (Teregetéshez használtam egyébként, mert kisnövésű vagyok.) És igen, sajnálom azt is, hogy a szerv szigorú kérdésére, miszerint védekezésem mértéke – szerintem – arányos volt-e a támadáséval, nem mertem kimondani, amit akkor gondoltam: hogy ti. ”ha akkora stukkerem lenne mint neked, baszd meg, hát keresztül is lövöm.” Ehelyett – bevallom – gyáván hallgattam, és elég hülyén bámulhattam magam elé.

Azt pedig fedje örök homály, hogy miért nem fordultam azóta sem a felvégen lakó házmesterhez, akin egyébként valahányszor meglát, valami furcsa arcrángás lesz úrrá, ki tudja miért. Sőt, erre még akkor sem tudtam rászánni magam, amikor az önkormányzati cég (Rév8) megbízásából működő vállalkozó, a cég vezetőinek jelenlétében, többször is súlyos és veszélyes „feddésben” részesített, s volt úgy, hogy saját munkatársai fogták vissza a tettleges inzultustól. Kár, hogy a tanácsnok úr erről mit sem tudott. Talán ezúttal egyenesen egy tömbházfelügyelőt mozgósított volna az érdekemben. Így aztán a Rév8 és a vállalkozó – mi mást is tehetett volna – megtévesztéssel és nyomásgyakorlással, egy házbeli lakót próbált rábírni közös erővel egy ellenem szóló hamis tanúvallomásra. A lakó ezt elébb szóban – egy önkormányzati képviselő előtt – majd írásban is elismerte. (Az erről szóló hiteles tanúvallomást eljuttattuk a cég vezetőihez, de az önkormányzatnak is.)

Történt mindez az MNP I során végzett épületfelújítás egyes hiányosságainak felemlegetése miatt, melyeket a négy ház lakossági megbízottai évekig folyamatosan dokumentálva tártak a képviselő-testület elé, anélkül, hogy egyszer is érdemben kivizsgálták volna kifogásainkat. Amikor pedig mégis léptek, csupán annyi történt, hogy – eléggé sajátos módon – magával a bepanaszolttal vizsgáltatták ki az ügyet. (lásd még: álmomban két macska voltam, és játszottam egymással.) Feltételezem, ha a tanácsos úr mindeme turpisságokról idejében tudomást szerez, a dolgok egész más irányt vesznek. Bár e nagy összefüggéseket átlátó, koherens „rendszerben gondolkodó”, nagy koordinátornak, nyilván fontosabb dolgai is lehetnek e szánalmas, kisszerű ügyeknél. Így azonban, sajna csak a Rév8 vezéréhez, a jegyzőhöz, no meg a képviselő-testület két tagjához fordulhattam,- talán kitalálható, milyen eredménnyel.

A tanácsnok úr pedig, aki sosem járt mifelénk, talán nem tudja, hogy mindezek ellenére, viszontagságos rendőrségi, bírósági és ombudsmani hercehurcával, és persze, lakossági önerővel, sikerült egy lakható házat, rendezett környezetet,- benne virágoskerttel – összevarázsolnunk. Persze, mindez korántsem volt olyan idilli ahogy hangzik, miként ez az eddigiekből látszik is. A megtisztulási folyamat során, kemény, sokszor szívfájdítóan brutális hatósági eszközök is bevetésre kerültek. És persze, hülyének vagy megszállottnak kellett volna lennem ahhoz, hogy azt higgyem: mindez megúszható súlyos konfliktusok nélkül, beleértve a fizikai fenyegetettséget is.

Mi, kedves feleim, akik végigcsináltuk mindezt, mégis örömmel tettük, és reméltük, hogy betakaríthatjuk munkánk eredményeit, élvezhetjük annak gyümölcseit. Személy szerint én viszont, baromi őszintén és minden érzelgés nélkül mondom: nem szívesen érném meg mindannak teljes szétesését, esztelen elherdálását, ami kezünk és lelkesült elménk által öltött emberléptékű formát, s – hogy ne mondjam - humanizálódott legalább egy villanásnyi időre az a reménytelen-rideg közeg, amelyben élünk. És az istenért, ne mondjátok folyvást, hogy minden értelmes szó és hivatott tenniakarás megtörik az ostoba, sivár és beképzelt úrhatnámság falán.
Mert ha kevesekben is, de beszédes példája él és hat, szilárdan mint a hűség, s a resteket és félig élőket pedig konokul kísérti „… mint árnyék, melytől szorongva félsz, bíró, kitől felmentést nem remélsz”


Budaházy Gusztáv

Ui: javaslatom pedig Szabó Gábornak, nem más, mint egy kézenfekvő lépés. Kérem, nevezze meg, hogy mivel is „kilincseltem” én nála 2003-ban, egy engem „személy szerint zavaró problémában?” És mit is intézett ő el nekem, „ messze túlnyúlva a tevékenységén”, azon kívül, hogy egy meg nem nevezett, bizonytalan illetőségű személyhez irányított, akinek fogalma sem volt az ő (Sz.G) létezéséről. Valaki kettőnk közül ugyanis notórius hazudozó, cégéres rágalmazó, és – ha ez így van ‑, e cégér szégyenbélyeg lehet az önkormányzat homlokán. És tetszik vagy sem, s ha különböző minőségben is, de mindketten az önkormányzat szerződéses felei vagyunk, még ha az egyik fél – jogsértő módon bár – e tényt mindenáron eliminálni igyekszik is, vagy inkább tudomást sem akar venni erről. Lássuk hát, melyik fél az.

 Mert bizony vannak, nem áll meg az élet egy pillanatra sem, folyton ott vannak az emberek az egész kerületben - hiszen itt lakunk. Szerencsére elég sokan aktívak is, elmondják ötleteiket, észrevételeiket, és az önki meg reagál rá.

Szerencsére a szabógábor vezette Városüzemeltetés is ilyenekben gondolkodik: hogyan lehetne bevonni minél több civilt - bár ők a kihasználatlan munkaerőben gondolkodnak. Szerintem meg van annyi fizetett ember, hogy ellássák a feladatokat, csak a körmükre kellene nézni!

A példák következnek. Frigyesmester videókat készít a kerületről, felhívva a figyelmet a gázos-gazos részekre. Napi útja a Bókay utcán vezet, régóta lobbizik a macskakő kicseréléséért, vagy legalább aszfaltozásáért. Tudni kell, hogy itt van a Cerny Alapítvány, gyerekmentők, a klinika udvarán van az állomásuk, innen indulnak, ide hoznak. Szarrá ráz mindenkit az út - szabógábor ígérete szerint már nem sokáig, de addig is ki lett táblázva.

Ez is egy haladás, nem? Legalább táblák vannak, amik arról informálják az erre bukdácsolót, hogy a kerület üzemeltetői is tudnak a dologról.

A helyi zöldek meg gazolni kezdtek Frigyes videója kapcsán, és bevitték a testületi ülésre.Örömmel látom, hogy végre aktívan tesznek is valamit a kerületért.

Történt egyszer, még a nyár elején, hogy átvágták a nemzeti színű szalagot a Kálvária tér nyugati oldalában a Dankó utca meghosszabbításában. A beruházás hiánypótló volt, az utolsó, immár nagyon rossz minőségű macskaköves szakasz kapott aszfalt burkolatot. Azonban az út és a járda közötti járdaszigeten nem zöld pázsit kezdett nőni, hanem felverte a gaz. Amely nőttön nőtt parkfenntartóktól nem zavartatva, őszre már ember magasságú lett, felmagzott, majd elszáradt. Ilyen lett:

(A gaz növekedéséről egyébként egy kerületi lakos folyamatosan beszámolt a youtube videomegosztó portálon.)

Ez az állapot szerdáig tartott, amikor az LMP 5 fős kis csapata megjelent, hogy betakarítsa a termést, és eljuttassa az illetékesekhez.

LMP képviselő és aktivisták készülnek az "aratásra"

A munka dandárját elvégeztük, kiderült azonban, hogy teherautó híján a teljes terményt nem tudjuk elszállítani, így azt tömörítve ott hagytuk. Egy zsák kivételével, melyet másnap bevittem a képviselő-testületi ülésre, ahol egy képviselői kérdés kíséretében át szerettem volna nyújtani a polgármester úrnak. Neki azonban éppen akkor jött egy halaszthatatlan telefonhívása (nem is merek találgatni, honnan), így még a levezetést is átadta. Sántha Péterné alpolgármester asszony a kérdésemet pozitívan fogadta, és Szabó Gábor a zsákot átvette. A felelősség kérdésének utánajárnak, az otthagyott terményt elszállíttatják.

Tanulság: sokat kell még fejlődnünk, hogy eljussunk arra a pontra, ahol a cél nem a pillanatnyi médiafelhajtásra alkalmas szalagátvágás, hanem az, hogy a kerületet fenntartható módon tegyük élhetőbbé.

 

 Közben a fotós - Fejer Martin - küldött pár képet még akció végéről:

A győztes csapat:

Ez volt - mármint a bejelentés - múlt héten, csütörtökön. Ehhez képest ma még mindig ott száradtak a kitépkedett kórók, tarkítva egy döglött galambbal.

Változások vannak, és ha elég kitartó az ember a hivatallal és cégeivel szemben, akkor el is ér aprócska eredményeket. 

Sose adjuk fel!

 Idén sem marad el a Magdolna negyed felvirágoztatására elindított fesztiválka. Sőt, most még több érdekesség várható, főleg a polgi civil stratégiájának bejelentése. Emlékszünk még Szabó Gábor (aki a polgármester webes hangja) rövid vázlatára? Kíváncsian várjuk, mit főztek ki!

A készülődés zajlik, minden szép, minden jó lesz. Itt a program is, gyertek:

.. lett a Mátyás téren. Végre! Eddig csak a baj volt, állandóan odamentek a gyerekek a játszótérre, labdáztak, visítoztak, a szüleikkel kiabáltak és viszont...Ennek vége. Marcona őr vigyázza a bekerített részt, egyetlen kapu van nyitva a hatból, ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.

Az átjárás is megszűnt ezzel együtt, aki a Tavaszmező felől igyekszik a Tescoba, körbe kell mennie. De legalább nem szemetel bent, nem kerekezik keresztül és még csak nem is dohányozza be a teret. Nézegess bezárt, leláncolt kapukat!

Van két nyilvános WC is már a téren, de nem működnek. Ha a szükség úgy hozza, nemes egyszerűséggel a bokrok közt végzik dolgukat az erre járók; vagy a járdára, mert a bokor szúr...délután kettőkor, fényes nappal.

Ezt persze nem látja az őr, hiszen ahhoz fel kellene állnia a kellemes árnyékból, na meg akkor ki tudja ki menne be a térre. Nem is az a dolga, nem közterület-felügyelő...várjunk csak! De hiszen éppen az! 

És mint olyan, bizony intézkednie kellene. Ha mondjuk ezt nem is látta, mert tényleg a tér túloldalán történt, a szeme előtt zajlottak események: az elvileg mindkét végén lezárt utcában egy teher- és több személyautó állt. Nem baj, hogy fél éves a díszburkolat, az EU fizette! 

Igaz, rakodáshoz az a célszerű, ha közel van a kocsi a bolthoz, és nem kell cipelni a nehéz dolgokat - de a Tesco gurulós kocsikkal oldja meg a szállítást! Akkor csak azért állt be a díszburkolatra, hogy ne kelljen messzire gurítani?!

És ezen a felén még kamera is van. 

A tiltótábla alatti kiegészítő KRESZ szerint azt mondja:

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák

14. §
(1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:

n) „Mindkét irányból behajtani tilos” (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;

(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) és z/2. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán „Kivéve célforgalom” felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, melynek úti célja a táblával megjelölt úton vagy övezetben van.
 

 

 Gumiszabálynak tűnik ez nekem, hiszen simán azt mondhatja bárki, ott az úti célja. KRESZ-t jobban értők segítségét várom ebben a kérdésben, mi a frankó?

Szóval rend lett a bekerített részen. Ez is egy megoldás, hogy nem engedünk be senkit, és akkor nincs ki tönkretegye, teleszemetelje. Igazuk is van - na meg sokkal olcsóbb...

 A Teleki téri piac felett sokáig lebegett Damoklész kardja - most lecsapott. Az önkormányzat pályázatot írt ki, amit a Lidl Magyarország nyert meg, így ők építhetik újra fel diszkont áruházukat, mellé pedig a piac maradékát. 

Így fog kinézni:

Mit szólnak hozzá a vásárlók? Mit gondolnak erről az árusok? A 8kerTv megkérdezte őket:

És te mit gondolsz?

A polgármester programjának idei évre tervezett változásai a közrend és közbiztonság köre. Eltelt majd' fél év, és nem nagyon látunk változást. 

Ezért aztán nem maradnak csendben a kerületiek, ha valami böki a csőrüket, azt megmondják - csak legyen aki meghallgatja. Gyertek, tegyétek fel a kérdéseitek!

Helyszín: Kesztyűgyár közösségi Ház tükörterme
Időpont: 2011 június 8-a (szerda) 17:00 óra.

Meghívottak:

 

• Érdeklődő lakók
• Civil szervezetek
• Józsefváros Közbiztonságáért és Köztisztaságáért Szolgáltató Kft
• Józsefvárosi Közterület-felügyelet
• Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat
• Budapest Esély Nonprofit Kft. VIII. ker. Kirendeltsége
• Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
• Józsefvárosi Önkormányzat képviselője
• Oltalom Karitatív Egyesület
• Menhely Alapítvány
• Üdvhadsereg - Új Reménység Háza
•  

Tervezett napirend:

 

1. Tájékoztatás a Maneszota céljairól

• Tavalyi alakulásunkkal a fő célkitűzésünk: a negyed élhetőbbé tétele
• Célkitűzés, hogy a negyed tisztább legyen 
• Céljaink érdekében partnereket keresünk, együttműködni akarunk
• Szeretnénk formálni lakótársaink viszonyulását a szeméthez (lakossági szemétszedések, zöldterület gondozás,)
• Segítséget várunk abban, hogy hogyan lehetne a lakosság számára vonzóbbá tenni a környezetünkhöz való felelősségteljesebb viszonyulást
• Szeretnénk biztatni lakótársainkat, hogy fogalmazzák meg elvárásaikat a köztisztasággal kapcsolatban is, és ne törődjenek bele a megoldatlan ügyekbe
• Nem akarjuk, hogy két szolgáltató között ellátatlan területek maradjanak
• Nem akarjuk, hogy ellátás szempontjából hátrányban legyünk más térségekhez képest
• Szeretnénk, ha a helyi lakosság erre „szakosodó” képviselői képben lennének, hogy hogyan működnek a közterületekért felelős szervek
• Szeretnénk, ha a helyi lakossághoz több információ jutna el az őket foglalkoztató kérdésekről – és a köztisztaság kiemelten ilyen
• Szeretnénk, ha a lakossági aktivitás (bejelentés, kezdeményezés) több megbecsülésben részesülne
• Szeretnénk, ha konkrét helyzetek esetén tudnánk, hogy kikhez kell (és érdemes) fordulnunk
• Szeretnénk, ha forráshiány miatt ellátatlan területeken a döntéshozók meghoznák a szükséges döntéseket a plusz források bevonásáról.
• Szeretnénk, ha a különböző szolgálatok abba az irányba fejlődnének tovább, hogy valódi közösségi szolgáltatást nyújtsanak.
• Összefoglalóan szeretnénk erősíteni a köztisztaság területén a lakossági együttműködést, és végeredményben a lakossági kontrollt.

2. Céljaink elérése érdekében

• Témával kapcsolatos fórumokat kezdeményezünk
• Keressük a kapcsolatot a köztisztaságért felelős szervekkel
• Példát mutatunk a szemétszedéssel, és felkaroljuk mások hasonló kezdeményezéseit
• Házbeszélgetéseken tárjuk fel lakótársaink véleményét, tapasztalatait
• Szomszédok Egymásért Mozgalmat (SZEM) indítunk
• Működő, aktív polgárőrséget készülünk szervezni vagy létrejöttét támogatni
• Működtetjük mozgó SZEM szolgálatunkat
• Utóbbit szeretnénk a köztisztaságért felelős szervekkel szoros együttműködésben tenni
• Utóbbiba be akarjuk vonni a lakosságot is

3. A mozgó Szem projekt (kerékpáros köztisztasági járőrözés) bemutatása

• A program keretei, számszerű adatok
• A program eddigi tapasztalatai - általánosságokban
• Illusztrációként a fotók, hanganyagok, írásos dokumentumok egy részének bemutatása
• Eddig az elkészült összefoglalókat nem továbbítottuk a köztisztaságban és közegészségügyben illetékes szerveknek, mostantól megtesszük.
• Szeretnénk a továbbított anyagokat a valóban illetékeseknek továbbítani, azokat általuk minél könnyebben feldolgozható formában, és szeretnénk reagálásokat kapni a bejelentéseinkre. Ezekben várjuk a szolgáltatók segítségét, már az elinduláshoz is, és a folyamatos együttműködéshez működéshez is
• Nem kötözködni akarunk, hanem megoldásokat találni, reménybeli partnereinkkel közösen

4. A fórumot közvetlenül megelőző események

• Lakossági bejelentés a Maneszota oldalon - "állatorvosi ló"
• A május 7-i Magdolna Szomszédsági Nap egyik sajnálatos utófejleménye
• A több hónapja, több hete tapasztalt megoldatlan helyzetek, és legutóbbi egész negyedre kiterjedő köztisztasági állapotfelmérésünk által felvetett kérdések
• Bizonyos a sajtóban felmerült, de ott megválaszolatlan kérdések.

5. Konkrét kérdések, amelyekre választ várunk az illetékesektől

Ezeket itt most nem soroljuk fel, a fórumon tesszük őket fel. Nagy részük fotóval illusztráltan egy prezentációba lesz beépítve. Kérésünk, hogy az érdeklődők esetleges saját kérdéseiket írásban, akár a fórum kezdése előtti órában is juttassák el címünkre, vagy itt alul új hozzászólásként, és továbbítjuk azokat.

Bízunk benne, hogy fórumunk nem a panaszkodás, nem az egymásra mutogatás és a felelősséghárítás helye lesz, hanem közös szembenézés a problémákkal, és megoldáskeresés, amely vagy már ott helyben körvonalazódik, vagy a közeljövőben (más, illetékesebbek bevonásával is) valósul meg a megnyugtató megoldás kialakítása.

Mindenkit szeretettel várunk!

Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács

Miért is fontos a ZöFi által létrehozott és a Kesztyűgyár által lenyúlt Cserebere Piac? Tekintsünk most el a felháborító résztől és nézzük meg, milyen a hangulata:

A most bezárással fenyegetett kesztyűgyári Cserebere piacról szól ez a kis videó. A videót a Humusz (Hulladék Munkaszövetség) készítette, mert a Cserebere piac nem csak hogy egy jó és értelmes közösségi esemény (volt?), nem csak a szegény embereknek segít(ett?) ingyen hasznos tárgyakhoz jutni, hanem pont egy olyan gyakorlat, amire még nagyon sokra volna szükség az ökológiai válság megfékezéséhez. Ha valamiből nem hulladék lesz, hanem új gazdát talál, akkor ott kevesebb energiát, nyersanyagot használnak el, hulladékként nem égetik el, (hogy a keletkező mérges anyagok károsítsák az egészségünket,) nem kell neki lerakót keresni olyan helyen, ahol azt nem akarják, és így tovább.
 

Vagyis a Cserebere piac egy eszköz a fenntarthatóság eléréséhez.

Mert mit tehet az egyén, amikor a világban oly hatalmas folyamatok zajlanak? Akárhogy is, az emberek - egyének, családok, közösségek, szomszédságok, települések - tehetnek legtöbbet a környezet védelméért, egyszerű eszközökkel, némi kreativitással, tudatossággal, személyes példamutatással, átgondolt és jó döntésekkel rengeteget tehetnek a hulladékmennyiség csökkentéséért és a környezet védelméért. Ne feledjük, környezet nem valami külső, távoli érték, magunk is részei vagyunk a környezetnek. De miért pont én kezdjem a változást? Nos, egyrészt ez a helyes értékválasztás, ami nem lemondásokkal, hanem egy másfajta - jobb - életminőség megteremtésével jár. Ráadásul elemi, pénzben is kifejezhető érdekünk takarékosság, tudatosság, a környezet és ezáltal saját életünk minőségének hosszú távú megőrzése és fejlesztése. Ezt hívja a Humusz Nulla Hulladék szemléletnek.
 

További jó példák találhatóak a nullahulladek.hu oldalon. 

Ha kicsit jobban belegondolunk, akkor a kukázás is egyfajta újrahasznosítás. A tiltása, bírsággal sújtása pedig rövidtávú, felelőtlen gondolkodást mutat.

 Tanúként hallgattak meg a kerületi kapitányságon a Kesztyűgyár Közösségi Ház blogja miatt. Mint tudjátok, pénteken demonstráció volt a Mátyás téren; én meg közben láthatatlanná tettem a kesztyugyar.blog.hu-n elérhető bejegyzéseket, és kiraktam egy újat, ami a demonstrációra hívó posztomra mutatott.

Azt érdemes tudni, hogy azt a blogot is én hoztam létre. A Kesztyűgyár saját domain nevét bejegyezték már 2008.06.17-én, de arra tartalmat csak idén töltöttek fel. Annak idején arra gondoltam, hogy tök ciki, hogy nincs egy új helynek netes elérhetősége; a domaint nem adták ide, hogy csináljunk valamit vele, kerületi lakók, bloggerek, viszont egy blogot lehet. Az akkori vezetővel beszéltem, megcsináltam a blogot, kialakítottam a kinézetét is, létrehoztam egy új felhasználót (Kesztyűgyár), hozzá egy emilcímet (kesztyugyar@index.hu), és átadtam a belépési kódokat. 

Felraktam pár bejegyzést, képet, aztán igyekeztem megtanítani a kezelését is - szerencsére ez hamar ment. Onnantól már csak néha kellett ránéznem. Viszont most már a hivatalos cím működik, a blogon is hónapok óta az utolsó bejegyzés az volt, ami arról tájékoztat mindenkit, hogy az új honlapra látogasson.

Csakhogy, a Zöfi kirakása - ráadásul így - felhúzott engem is. Egy fricskát megérdemelnek, visszaveszem a blogot - gondoltam, és megszüntettem a szerkesztői hozzáférésüket, lévén én vagyok az admin. Szóval eltűnt minden bejegyzés a nyilvánosság elől - nem veszett el semmi, csak nem nyilvános. 

Mit lép erre a közösségi ház új vezetője? Irat egy levelet a szolgáltatónak, hogy valamilyen fondorlatos módon megszereztem az admin jogokat, és azonnal kérik vissza. A bloghu persze egyből kizár mindenkit - így engem is - a helyzet tisztázásáig, hiszen nem igazságszolgáltató és amíg nem derül ki hogy kinek van igaza, addig felfüggeszt, hogy ne okozzon senkinek kárt. Mellesleg ez törvényi kötelezettségük.

És még mindig csak péntek van. 

Hétfőn hosszasan egyeztettem a blog.hu projektmenedzserével, amikor egyszer csak megcsörren a telefonom, és a Zöfi irodavezetője azt közli velem, egy rendőr akar velem beszélni. Aki aztán arra kért, fáradjak már be a kapitányságra, mert tanúként meghallgatnának egy honlap feltörésének ügyében. 

Beérve aztán azzal szembesültem, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a kesztyugyar.blog.hu meghekkelése miatt. Mivan? Hogy hekkeltem volna meg, amikor én hoztam létre, én voltam az adminisztrátor, és ezt mindenki tudta a közösségi házban? A Rév8 most is ott "bérel" irodát,tudják ők is, mégis megtették a feljelentést.

Két órán át magyaráztam a helyzetet: mi a blog, mi a honlap, ki az admin, ki a szerkesztő, mi is történt, és miért. Kínos volt. Leginkább attól féltem, hogy lefoglalják a PC-m - rajta van a fél életem..! Szerencsére fiatal nyomozók voltak, a zaklatott előadásomból elég gyorsan kihámozták a lényeget. Közben kiderült az is, hogy az elmúlt években a Kesztyűgyár működésének finanszírozója az EU volt, a közösségi háznak meg van egy online nyilvánosságra hozatali kötelezettsége is, ezt viszont az általam létrehozott bloggal oldják meg - viszont nem nyilvánosak a bejegyzések, így nem is tudnak elszámolni ezzel. A projekt anyagokra rá is kérdezett a nyomozó, és csak akkor esett le, hogy ezért aggódnak annyira!

A rendőrök is elküldték már a kérvényt a szolgáltatóhoz, ahol meg világosan látszik, hogy én hoztam létre. Nem, hekkelés, feltörés sem történt - ezt a választ már el is küldték a nyomozónak. Ügy (majdnem) lezárva, nem hekkelhetem meg a saját magam által létrehozott oldalt, blogot.

Viszont vannak tanulságai a dolognak. Az új vezetés tényleg erőből nekimegy a civileknek. Előbb a Zöfi, most én, aztán sorra mindenki, aki nem oda tartozik, ahová ők: a hatalomhoz. Nem válogat a módszerekben, eszközökben. Hamisan vádol, rágalmaz.

Ugyanakkor simán felhívhattak/írhattak volna - tudják az elérhetőségem. Nyilvános, kint van itt jobbra fent. A demonstráción ott voltam, ha nem is ismerjük személyesen egymást, a többi dolgozó azért igen - ott is megkérdezhette volna. Ehelyett inkább letagadtatta magát amikor kamerával keresték meg véleményének elmondását kérve.

Hogy aztán az ablakból kukkoljon tovább, hogyan zajlik az utolsó Zöfis cserebere.

Közösségi házat a környéken élők nélkül üzemeltetni elég ciki. Márpedig ha egy ilyen intézmény nem befogadó, hanem inkább kitiltó, nem jósolhatunk neki sikeres működést.

Kár, hogy amikor már kezdett beindulni, egy új, politikailag hű vezető szétveri.

 Azzal, hogy új vezetője lett a közösségi háznak, változások is indultak. Ezek között van olyan, ami nem biztos, hogy nagy érdeklődésre tart számot (dolgozó távozása, mivel az új vezetés nem szakmai alapon szervezi a dolgokat) és van olyan, ami vérlázító és a nyilvánosságra tartozik.

ZöFi-Cserebere Búcsú a Mátyás téren

 

 

A Zöld Fiatalok Egyesület 2011. április 29-én (pénteken) 16.00-tól békés demonstrációt tart, melynek keretében egy utolsó, rendkívüli Cserebere Piacra kerül sor a Mátyás téren.

 

A Kesztyűgyárban a későbbiekben továbbra is lesz Cserebere Piac, de a ZöFi nélkül, mivel a szervezést minden előzetes egyeztetés nélkül(!) kivette a kezünkből Kesztyűgyár Közösségi Ház új vezetése.

 

A ZöFi két és fél éve szervezi rendszeresen a Kesztyűgyárral partnerségben a Cserebere Piacot, sokáig a Nap Klub Alapítvány volt harmadik partnerünk, de rendszeresen segítette munkánkat a Józsefvárosi Nagycsaládosok Egyesülete is. Ez a program egyik eleme volt a Zöld Fiatalok Egyesület „Magdi” programjainak, melynek szervezéséért 2010-ben az osztrák Unruhe alapítvány, SozialMarie, szociális innovációknak járó díját nyertük el. A Csereberét ingyen, önkéntesek bevonásával valósítjuk meg. Egyikőjük Gazdik Ági, aki tavaly, amikor én szülési szabadságra mentem, átvette tőlem a program szervezését.

 

Április közepén a következő levelet kaptam a Kesztyágyár egyik munkatársától.

 

"Kedves Móni!

M.M. vagyok a Kesztyűgyár Közösségi Ház egyik program koordinátora és a „Csere-bere piac” program felelőse!

Az elmúlt hetekben sűrű elfoglaltságom miatt nem tudtam egyikőtökkel sem felvenni a kapcsolatot (Gazdik Ágival és Veled), ezért C.C. kolléganőm volt az, aki levelezett Veletek a program további működésével kapcsolatban! Mivel most újra visszatértem a vérkeringésbe, én folytatom tovább a levelezést!

Gazdik Ági jelezte pár hete, hogy szeretné a Csere-bere piac vezetését átadni. Ennek okán mi is elkezdtünk gondolkodni, hogyan is legyen tovább!? Arra jutottunk, hogy mi, a Kesztyűgyár Közösségi Ház és dolgozói szeretnénk magunk folytatni tovább a Csere-bere piacot! A Kesztyűgyár Közösségi Ház alapstruktúrája október óta az, hogy minden egyes programot – ami a házban jelen van – mi magunk, saját erőforrásainkból szervezünk meg, hozunk létre és vezénylünk le. Ezt szeretnénk tenni a Csere-bere piaccal is!

Természetesen készítünk saját plakátot!

A továbbiakban is szívesen fogadunk önkénteseket tőletek és bármely más szervezettől is.

Nagyon köszönjük eddigi kedves, lelkes és segítőkész hozzáállásotokat és tevékenységeteket!"

--aláírás

A levéllel több probléma is volt:

1 Nem értettük, miért én vagyok a címzett, amikor már 2010 nyarán átadtam a szervezést Gazdik Áginak. Talán személyes okai vannak?

2. Ági említette, hogy túlterhelt, ezért átadná másnak a feladatot, de ezt szervezeten (ZöFi) belül kívánta megoldani, ahogy az sikerült is. A probléma megoldására soha senki sem kérte fel a Kesztyűgyár egyetlen munkatársát sem.

3. A levélben nem egy felvetésként szerepel a rendezvény „átvételének” lehetősége, amit beszéljünk meg, hanem eldöntött tényként. Ez a mi értelmezésünkben a program kisajátítását és a partneri viszony egyoldalú felbontását jelenti, ezáltal etikátlan, méltánytalan és teljességgel antidemokratikus.

Felhívtam a levél szerzőjét és találkozót kértem. A találkozóra Becskei Kovács Barbarával, a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. vezetőjével a múlt héten került sor. Amíg várakoztunk a Cserebere új plakátját néztük, amin már akkor – a találkozó előtt(!) - nem szerepelt a ZöFi, mint szervező.

A beszélgetés során elmondtam, hogy nagyon furcsálltam a levelet és nem értettem, mivel 2007 óta él egy keretszerződésünk az Önkormányzattal, amiben vállaltuk, hogy közösségi programokat szervezünk a Magdolna-negyedben. A Csereberét több, mint két éve szervezzük nagy sikerrel, teljesen ingyen, ezért joggal várnánk el a Kesztyűgyár új vezetésétől, hogy ha változtatni akar a programon, elsőként minket kérdezzen meg és így találjunk közös megoldást. Ezért ez az eljárás számomra érthetetlen, sőt a lépését teljesen etikátlannak tartom. Az ügyvezető igazgató az elmondottakat vádaskodásnak minősítette. Annyit ismert el, hogy a kollégái (és nem ő, aki utasította őket) hibáztak, mivel a döntést „nem kommunikálták megfelelően”.

Ezek után elmesélte, hogy október óta a Kesztyűgyár új vezetéssel, új elvek alapján működik. Mivel kevés pénzből gazdálkodnak, felülbírálták az eddigi működést és azt találták, hogy a Kesztyűgyár túl sok pénzt fizetett civileknek, külsősöknek és ezen változtatni akarnak. Ezért úgy döntöttek, ezentúl csak saját alkalmazottaik valósítanak meg programokat. Itt újra hangsúlyoznám, hogy a Csereberének nem voltak költségei.

Felülvizsgálták a létező együttműködéseket és úgy döntöttek, hogy azoktól elbúcsúznak, akiknek a programja nem illeszkedik a Kesztyűgyár új profiljába, ahol a program szemléletében nem felel meg teljesen az ő elveiknek vagy ahol nem tudnak jól együttműködni a szervezettel. Az első két szempontnak - úgy tűnik - a Cserebere megfelel, mivel azt folytatni akarják, arra pedig, hogy kiderüljön, a harmadik feltétel mennyire működik, egyszerűen nem adtak lehetőséget. Tehát ezek alapján sem találjuk indokoltnak a Zöfi eltávolítását a Kesztyűgyárból.

Hosszasabb beszélgetés után beláttam, ő már eldöntötte és ezen változtatni nem fog.

Miután kiderült, hogy egy másik programunk, az ingyen korrepetálás sem maradhat (ezzel a feladattal a Jezsuita Rend szervezte Szeretet Iskoláját bízták meg) logikusnak találtam megkérdezni, hogy a jövőben, lát-e esélyt arra, hogy a ZöFi partnerként keresse a Kesztyűgyárat? „Természetesen – mondta -, ha a programunk illeszkedik a Kesztyűgyár működési elveibe és ha annak nincs politikai színezete.”

A politikai színezetet említve megkértem, így a végén árulja már el, hogy ennek az egésznek van-e köze az én politikai szerepvállalásomhoz?

„Nem tagadhatom, van!” – válaszolta.

A történet hátterében az áll, hogy én 2010 őszén egy ellenzéki párt képviselő jelöltje voltam a kerületben, és április óta ugyanezen párt delegáltjaként vállaltam közfeladatot a Józsefvárosi Önkormányzatban. A párt neve nem titok, de azért nem írom ki, mert nagy hibának tartom, hogy annak működését bárki összekeverje vagy összekapcsolja a ZöFi működésével, még akkor is, ha naivitás volt azt hinnem, hogy a személyem miatt ez nem fog megtörténni.

Az igazgatónő tudhatja milyen veszélyekkel járhat egy közösségi intézménybe beengedni a „politikát”, hiszen ő maga is korábban a Fidesz VII. kerületi képviselője volt.

 

Hogy kifejezzük felháborodásunkat a programunk kisajátítása és a partnerség etikátlan, egyoldalú felbontása miatt, engedélyezett demonstrációt tartunk melynek keretében egy utolsó, rendkívüli Cserebere Piacra kerül sor.

Időpont: 2011. április 29. (péntek) 16-18 óra.

Helyszín: VIII. Mátyás tér

 

Mindenkit szeretettel várunk!

Bálint Mónika

A Zöld Fiatalok Egyesület tagja.

 Ha eddig nem tudtad volna, hogy értelmezi a NER-t a kerület vezetése, hát most jól megtudod - a ZöFi meg is tapasztalja. A többi része meg gyalázat - gyertek Ti is csereberélni.

 Bizony ám, kell egy ilyen is, mégpedig kettős céllal:

• a szegény, szerencsétlen, alulfizetett képviselők bérét ki kell egészíteni
• együtt ki lehet találni valami okosat

Miről is van szó? Kéremszépen, a Kesztyűgyár Közösségi Ház átalakulás közben nem találja önmagát, feladatait, ezért aztán a képviselők úgy döntöttek, hogy saját magukból verbuválnak szépen egy tanácsadó testületet (TT), és majd jól segítik. A többletgondolkodáshoz többlet pénz jár: az elnöknek 250, a tagoknak 200 ezer forint. Havonta.

Van csodálkoznivaló bőven. A szavazáskor csak az LMP nem volt ott - minek is van bent egyébként, nem értem, sose ér rá a testületi ülésre elmenni - viszont a többi párt delegáltja szép egyetértésben megszavazta. A TT tagjai: egy fideszes elnök, három fideszes, egy jobbikos és egy szoci. Hiába no, ha pénzről van szó a saját zsebbe, megszületik a nagykoalíció! 

És hogy visszakanyarodjunk a képviselők fizetésére és a polgármesterre kicsit, íme egy kis belső infó a szocik fórumából:

A képviselő-testület megalakulása utáni héten a polgármester úr egy pártközi egyeztetést tartott, ahol többek között elmondta azt a véleményét, hogy a munka felelősségéhez, a tennivalókhoz képest irreálisan alacsonynak tartja a képviselői fizetéseket és meg fogja keresni azokat a további munkához kötött lehetőségeket, amelyek révén ezt a jövedelmet ki lehet egészíteni. Az általa elmondottakkal szemben egyetlen párt képviselője sem élt ellenvetéssel. Mindenki jelen volt, tehát rajtunk kívül az LMP és a Jobbik is.

 via

Csodálatos. A saját zsebet igyekeznek minél jobban megtölteni, ha lehet - és meg is tesznek mindent ennek érdekében. Havi 1,25 millió - mennyi mindent lehetne ebből! Csak ha a köztisztaságot nézzük, rengeteg hiányzó kuka pótolható lenne.  A régóta halasztgatott Szabó Ervin tér és környéke járdáinak rendbetétele is kijönne. 

Sorolhatnám napestig, mennyi hasznos dologra lehetne pénzt fordítani a kerületben - de ha a Kesztyűgyár környékét nézzük, a megszüntetett parkőri állásokat a Mátyás téren lehetne újra pótolni, vagy kertészt alkalmazni. Utcai szociális munkást. 

Ha tényleg a kerületért akarnának tenni - mint ahogy esküjük köti - akkor tanácsokat a fizetésükért adnának. De hát politikusaink legfőbb célja a gyarapodás...

A hangzatos lózungok is szertefoszlanak - még hogy legolcsóbb önkormányzat..!!