Mert bizony vannak, nem áll meg az élet egy pillanatra sem, folyton ott vannak az emberek az egész kerületben - hiszen itt lakunk. Szerencsére elég sokan aktívak is, elmondják ötleteiket, észrevételeiket, és az önki meg reagál rá.

Szerencsére a szabógábor vezette Városüzemeltetés is ilyenekben gondolkodik: hogyan lehetne bevonni minél több civilt - bár ők a kihasználatlan munkaerőben gondolkodnak. Szerintem meg van annyi fizetett ember, hogy ellássák a feladatokat, csak a körmükre kellene nézni!

A példák következnek. Frigyesmester videókat készít a kerületről, felhívva a figyelmet a gázos-gazos részekre. Napi útja a Bókay utcán vezet, régóta lobbizik a macskakő kicseréléséért, vagy legalább aszfaltozásáért. Tudni kell, hogy itt van a Cerny Alapítvány, gyerekmentők, a klinika udvarán van az állomásuk, innen indulnak, ide hoznak. Szarrá ráz mindenkit az út - szabógábor ígérete szerint már nem sokáig, de addig is ki lett táblázva.

Ez is egy haladás, nem? Legalább táblák vannak, amik arról informálják az erre bukdácsolót, hogy a kerület üzemeltetői is tudnak a dologról.

A helyi zöldek meg gazolni kezdtek Frigyes videója kapcsán, és bevitték a testületi ülésre.Örömmel látom, hogy végre aktívan tesznek is valamit a kerületért.

Történt egyszer, még a nyár elején, hogy átvágták a nemzeti színű szalagot a Kálvária tér nyugati oldalában a Dankó utca meghosszabbításában. A beruházás hiánypótló volt, az utolsó, immár nagyon rossz minőségű macskaköves szakasz kapott aszfalt burkolatot. Azonban az út és a járda közötti járdaszigeten nem zöld pázsit kezdett nőni, hanem felverte a gaz. Amely nőttön nőtt parkfenntartóktól nem zavartatva, őszre már ember magasságú lett, felmagzott, majd elszáradt. Ilyen lett:

(A gaz növekedéséről egyébként egy kerületi lakos folyamatosan beszámolt a youtube videomegosztó portálon.)

Ez az állapot szerdáig tartott, amikor az LMP 5 fős kis csapata megjelent, hogy betakarítsa a termést, és eljuttassa az illetékesekhez.

LMP képviselő és aktivisták készülnek az "aratásra"

A munka dandárját elvégeztük, kiderült azonban, hogy teherautó híján a teljes terményt nem tudjuk elszállítani, így azt tömörítve ott hagytuk. Egy zsák kivételével, melyet másnap bevittem a képviselő-testületi ülésre, ahol egy képviselői kérdés kíséretében át szerettem volna nyújtani a polgármester úrnak. Neki azonban éppen akkor jött egy halaszthatatlan telefonhívása (nem is merek találgatni, honnan), így még a levezetést is átadta. Sántha Péterné alpolgármester asszony a kérdésemet pozitívan fogadta, és Szabó Gábor a zsákot átvette. A felelősség kérdésének utánajárnak, az otthagyott terményt elszállíttatják.

Tanulság: sokat kell még fejlődnünk, hogy eljussunk arra a pontra, ahol a cél nem a pillanatnyi médiafelhajtásra alkalmas szalagátvágás, hanem az, hogy a kerületet fenntartható módon tegyük élhetőbbé.

 

 Közben a fotós - Fejer Martin - küldött pár képet még akció végéről:

A győztes csapat:

Ez volt - mármint a bejelentés - múlt héten, csütörtökön. Ehhez képest ma még mindig ott száradtak a kitépkedett kórók, tarkítva egy döglött galambbal.

Változások vannak, és ha elég kitartó az ember a hivatallal és cégeivel szemben, akkor el is ér aprócska eredményeket. 

Sose adjuk fel!

 A palotanegyedi útfelújítások - bár már rég átadták - megkezdődtek. Hogy mikor és hová tervezik elérni, ebből a tájékoztatóból megtudhatjuk.

 Nicsak, nicsak, mi van itt! A kormány által felállított hivatal, mint az önkormányzat felsőbb szerve a mi kis kukázást tiltó rendeletünket elemezte és arra jutott, hogy az nem kóser. 

Jó, ebben semmi extra nincs. Előre látható volt. Ami a tréfli kategória, az egyrészt az érkezés dátuma: 2011. május 23. - innentől kezdve 60 napon belül meg kell szüntetni azt -, másrészt a válasz: haladékot kért október 31.-ig.

Az is vicces, hogy ez sehol nem jelent meg, se a polgi, se a jegyző nem szólt a testületnek, eltitkolták, hogy zavartalanul tudják a népszavazáson ezt a kérdést is megszondázni - na és ne derüljön ki, hogy nem ők találták fel a spanyol viaszt. A határidő meghosszabítása is a testület tudta nélkül történt - majd a polgi eldönti, mit kell tenni!

Szóval a kukázós rendelet előtt is lehetett volna bírságolni a szemetelőket. Nem tették.

Így építi Kocsis Máté dr. a kiskirályságát. Nem a kerület érdekeit, hanem a sajátját nézi. 

 Az önkormányzat bölcs vezetője felismerte a kor hívó szavát és fellép a dohányosok ellen is. Bár ő maga is dohányzik - ezt azonban sosem teszi nyilvánosan, nem tesz jót az imidzsének - a felnövekvő generáció érdekében a parkokban, tereken és az azt övező járdákon megtiltotta a dohányzást.

 

Javaslat nem dohányzó közterületek kijelölésére

 

1999. évi XLII. törvény 2/A.§-ában szereplő felhatalmazás alapján közegészségügyi és köztisztasági indokok alapján javaslom nem dohányzó közterületnek kijelölni a Gutenberg téren, a Horváth Mihály téren, a Kálvária téren, a Mátyás téren, a Teleki László téren, a II.János Pál pápa téren és a Rezső téren található parkok, illetve az ezeket határoló járdák területét.

A fent leírtakat figyelembe véve javaslom a mellékelt rendeletmódosítás elfogadását.

 

 

 

3.§ A Rendelet 5. §-a a következő (l5)-(l7) bekezdéssel egészül ki:

(l7) Tilos a dohányzás a Gutenberg téren, a Horváth Mihály téren, a Kálvária téren, a Mátyás téren, a Teleki László téren, a II. János Pál pápa téren és a Rezső téren található parkok illetve az ezeket határoló járdák területén.

A tiltás csak egy dolog, de bizony szankcióval is sújtják a rendelet megszegőit: a szokásos 50 000 forintig terjedő bírság vár a tiltott helyen dohányzókra.

Majdnem az összes tér fel van sorolva. Meg park. Ami kimaradt: a Szabó Ervin tér, Lőrinc pap tér, Mikszáth tér, Pollack Mihály tér, Losonci tér, Ludovika tér, Golgota tér, Vagon tér, Orczy kert. Ami nem a kerület fennhatósága alá tartozik: Blaha Lujza tér, Rákóczi tér - ugyanakkor a 2.JPP tér is, de arra vonatkozik...

Az első hármat még érteni vélem, ott vannak a vendéglátósok, már így is duplájára emeltük a területfoglalási lóvét, ne vegyük el a fizető vendégeik nagyobb részét is...De akkor hol marad az egészség védelme? Az itt lakó és erre járó emberek szívják csak nyugodtan a felszálló dohányfüstöt? A téren játszó gyerekek így jártak?

Az Orczy kert meg elég nagy, hogy ne lehessen érezni? Fel sem tűnik, a friss levegőre vágyóknak, hogy ott bizony vízipipát is szoktak szívni? Vagy ott rengeteg fa van, és azok meg direkt szeretik?

Esetleg azt nézték - csak és kizárólag - hogy hol fordulnak elő hajléktalanok, akiket ezzel is lehet basztatni..?

 Terjednek a szabálysértési viccek a neten - és várhatóan egyre több lesz belőlük. Olvasd végig, érdemes!

Remélem, tettét megbánta, és soha többé nem tesz ilyet.:)

Volt már ilyen, amikor csikket eldobó embert igazoltattak, aztán kiderült, körözés alatt állt. Csikket eldobni gáz! 

Ami viszont a rendszavazás óta zajlik, az kicsit necces. Elkapnak minden kis apróságért, ha kicsit is olyan az öltözéked, viselkedésed, ami nem illik bele a polgári rendbe.

Kattintásra megnő!

Hangsúlyozom, én sem szeretem a szemetelő embereket, viszont a minap, amikor a Blahán lekaptam ezt az intézkedést, a rendőrök (egy nő és egy férfi) az autóba beszállás előtt ugyanígy eldobta a csikket.

A jó példa, ugye.

Viszont lehetne úgy is, hogy a köztisztaságiak tényleg elvégzik a napi munkájukat, és az önki ezzel megbízott cége meg pótolja a hiányzó kukákat - amiket aztán ürítenek is napi rendszerességgel.

A madarak azt csiripelik amúgy, hogy múlt hétfő óta az önkormányzatban átcsoportosítottak embereket a megnövekedett munka miatt más osztályokról a szabálysértések kezelésére.

Hajtóvadászat zajlik a csövik ellen?

 Emlékeztek még a nyár közepén megjelent Index cikkére a Mikszáth téren található gyomos részről? Van benne egy szép mondat: "Az önkormányzat pedig akkor fogja kivizsgálni az ügyet, ha lakossági bejelentést kapnak."

Hát kaptak. Igaz, elsőre elkeveredett - de hát megesik az ilyesmi a legjobb helyeken is, főleg, ha kényes dologról, vagy csak egész egyszerűen dologról van szó, - viszont aktív állampolgárt nem riaszt el egy ilyen malőr, megismétli a bejelentést, hátha kap rá választ. Íme:

Várjuk a CaPE reakcióját is: ők vajon tudtak-e róla, hogy ilyen megállapodásuk van az önkormányzattal?

 Megszületett a népakarat: a választásra jogosultak  15,25 százaléka ment el szavazni. Ez nem olyan sok, a mintegy 58 000 szavazásra jogosult közül kábé 9 000 ember.

A feldolgozás nem tart így sokáig, szerintem tíz órára már meg is lesz az eredmény. Jelenleg 10% a feldolgozottság, és nagy arányban vannak az igenek.

Gyorsul a feldolgozás, már 30%:

Belehúztak az összesítésbe, ha így folytatják, egy óra múlva megvan a végeredmény. 50%:

És itt az újabb részeredmény, 80%:

Nemsoká végéhez érnek, 90%:

Itt a vége, fuss el véle! 100%:

 Meg kell hagyni, óriási a győzelem, ez aztán feljogosítja őket bármire. Az igenek "győzelme" alapján biztosan megalkotják a külön kerületi rendeletet a hajléktalanok közterületről való kipaterolásáról, amit a kukázással tetézve iszonyatos bírságokat fog jelenteni. Na ja, vissza kell szedni ezt a 30 milliót, amit eltapsoltak népszavazósdira...

A polgármester reggel tájékoztatja a sajtót, aztán felszólal a Parlamentben is - úgy tűnik, tényleg mindenhez ért ez a fiatalember, hiszen a hajléktalanság felszámolása, új törvény megalkotása a kitűzött cél.

A poszt folyamatosan frissül, nézz vissza időnként!

 Ezen a szép vasárnapi napon az emberek jobb elfoglaltságot találnak, mint a hüje népszavazás - úgy tűnik. Az már most látszik, hogy nem éri el az érvényességi küszöböt, a résztvevők száma három órakor kicsivel több, mint tíz százalék.

Kicsi a valószínűsége, hogy a következő pár órában tömegesen mennek szavazni - akkor se, ha szabógábor ilyet vizionált.

Mindegy is, nemsokára kiderül. Az is, hogy akik elmentek, hogyan voksoltak.

Az lenne a jó, ha részletes adatok lennének láthatóak, hogy a kerület melyik részéről milyen arányban mentek el és hogyan szavaztak.

  FRISS

Nem nagyon érdekli az embereket a polgármester és csapata agymenése, úgy tűnik, még az előző törvény szerint - 25% részvétele az érvényességhez - sem jön össze. Nagyon nem. Biztos a maszop kampánya miatt nem mennek el. :)

 Van az úgy, hogy egy intézkedés, vagy a terve nem nyeri el az emberek tetszését, és erre valahogy reagálnak. Van, aki komoly elemzést készít, mások vicces képek formájába öntve fejezik ki véleményüket.

Utóbbiból kaptam még párat, fogyasszátok vidáman!

 A kerület 30 milliót költ a népszavazásra. Van itt pénz, bőven! 

Igaza is van, a nép, az istenadta, az akarja, hogy ne legyenek csövesek az utcákon, tereken. A polgármestert az nem is zavarná, ha vannak, csak a kerületben lakókat - márpedig ő tőlük kapta a felhatalmazást, és mindent megtesz az akaratuk érvényesítéséért. 

Ha ennyibe kerül, ennyibe kerül - kit érdekel? Ha eltűnnek a csövik a közterületről, az minden pénzt megér! Nem? Gyerünk, menjünk el szavazni, és küldjük a csöviket haza!

De álljunk csak meg egy pillanatra...Mi van, ha nem lesz érvényes a népszavazás? Mi van, ha a "NEM" válaszok lesznek többségben? 

Akkor ez a sok pénz hiába lett elköltve..? 

 Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a jó civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros

Józsefváros Civil Stratégiája

 

I. Összefüggések

Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.

A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.

Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.

Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.

Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.

A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.

Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.

Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.

A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.

A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.

Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 

Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.

Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.

 

 

II. Civilek

 

Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.

Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.

 

Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:

1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 

E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.

Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.

 

III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete

 

A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:

1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:

1. A JCÖ Közgyűlése

2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 

 

IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése

 

Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.

A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.

A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.

A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.

A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.

A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.

A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.

A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.

A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.

 

Tehát a példa…

A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:

1. A tér tisztaságának megóvása.

2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.

Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?

Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.

Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?

Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.

A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.

Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.

Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.

E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.

1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.

Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.

A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.

Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.

Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.

Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.

Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.

Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.

A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.

 

 

 

 

Dr. Kocsis Máté

 Polgármester

 Józsefvárosi Önkormányzat

 

 

Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

 Pénteken ünnepélyes keretek közt átadták a Palotanegyed újabb, forgalom csillapított utcáit: a Mária utca előtt a Gutenberg teret, ami folytatódik a Kőfaragó utcán át egészen a Gyulai Pál utcáig. 

 Vagy mégsem.

 A dátum szerint ilyennek kellene lennie, mint a preziben.

Hát ilyen a változás - aki azt hitte, hogy a narancsvidék majd szépen virágzik...

 Fél év telt el a kukázást megtiltó rendelet életbe lépésétől, és Szabó Máté, állampolgári jogok országgyűlési biztosa határozatot hozott több civil szervezet és magánember beadványa nyomán.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával a józsefvárosi önkormányzat aránytalanul korlátozta kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait; Szabó Máté felkérte a helyi képviselő-testületet, hogy 60 napon belül vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket.

Az Országgyűlési Biztos Hivatala által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint az ombudsman civil szervezetek jelzései nyomán indított hivatalból vizsgálatot. Szabó Máté álláspontja szerint a VIII. kerületi önkormányzat jogi indokkal nem tudta alátámasztani a guberálás szankcionálását. A biztos jelentése rámutat arra, hogy "jelen pillanatban egyetlen magasabb szintű tételes jogi rendelkezés sem tiltja vagy engedi meg önmagában a guberálást, ahhoz a jogrendszer alapvetően semleges módon viszonyul".
A közlemény szerint a jogállam egyik fő ismérve ugyanis, hogy a jogalkotónak igazolnia kell, hogy a szabálysértési szankciónak van valódi alkotmányos célja, hiszen a szankciók alkalmazása (például pénzbüntetés, elzárás kiszabása) már alkotmányos jogokat érint. A biztos arra is utal jelentésében, hogy a guberálás külön szankcionálására irányuló önkormányzati szabályozás valójában ésszerű indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a guberálókat: a rendelet így az egyenlő bánásmód követelményével is ellentétes.
A biztos utal arra is, hogy az ilyen és hasonló önkormányzati "rendszabályok" nemegyszer eleve alkalmazhatatlanok: "nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására alkalmasak". A csekély jövedelemmel még rendelkezők számára pedig a pénzbüntetés gyakran csak aránytalan áldozatok árán fizethető meg, és még súlyosabb élethelyzetbe juttatja őket.
"A probléma merev, rendészeti megközelítése, az érintettek stigmatizálása ellentétben áll az egyenlő méltóság mindenkori jogállami normáival" – figyelmeztet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint nem áll meg az az érv, hogy aki guberál, az szemetel is egyben. Az önkormányzatok rendelkezésére állnak a szükséges jogi eszközök, amelyekkel felléphetnek a guberálás esetleges nemkívánatos és jogellenes kísérőjelenségeivel, a szemeteléssel, zajongással szemben.
A szelektíven gyűjtött hulladék, az újrafelhasználható másodnyersanyagok (például papír) tulajdonjogi helyzetének, azok esetleges eltulajdonításának minősítése kapcsán az ombudsman a jelentésében felhívta a figyelmet, hogy "a hulladékgazdálkodási törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, illetve az ezeket értelmező bírói gyakorlat között ellentmondás áll fenn". A jogbiztonság követelményét sértő helyzet rendezése érdekében az ombudsman a szabályozás kiegészítésére kérte fel a vidékfejlesztési minisztert - áll a közleményben.
A józsefvárosi önkormányzat az ombudsmani jelentésben foglaltakról későbbre ígért tájékoztatást.  

mti

Ez persze nem jelenti azt, hogy a szemetelőket ne kellene ezentúl is megbírságolni - azonban ebben a közteresek nem nagyon jeleskednek: tavaly összesen 138 esettel találkoztak.

Na meg kíváncsi vagyok, mi lesz a népszavazás kérdésével, hiszen ott is ezt akarták megerősíteni - most kiveszik, vagy átfogalmazzák? Jogászkodás zajlik most a színfalak mögött, ez biztos.

 Felhívás az önki honlapjáról:

Tisztelt Lakosság! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2011. május 01. napjától az Erdélyi utca elnevezése Bauer Sándor utcára, a Köztársaság tér II. János Pál pápa térre változott. A címváltozással érintett területen élő polgárok a lakcímkártya és a forgalmi engedély csere céljából felkereshetik az Okmányirodát ügyfélfogadási időben. A csere ingyenes, és az ügyintézés soron kívül történik. Köszönettel: Polgármesteri Hivatal

Okmányiroda és ügyfélszolgálat

Hétfő: 8.15-20 óra
Kedd: 8.15-16 óra
Szerda: 8.15-20 óra
Csütörtök: 8.15-16 óra
Péntek: 8.15-16 óra

Ingyen, mi? Mert az ott dolgozók is tudják, hogy idén az önkéntesség éve van, ezért boldogan járulnak hozzá a kormány átnevezési hullámának helyi fodraihoz.

Hogy egy klasszikust idézzek: Erre bezzeg van pénz!