Ezt nem hiszem le! Alig telt el pár hónap a bírósági ítélet óta, amely kimondja, nem lehet mélygarázst építeni a Múzeumkertbe, mert felette csak 60 centi föld marad, amibe nem lehet fákat ültetni - így viszont megbomlik a lombegység, és a Kiskörúton belül ez a legnagyobb zöld felület; és mégis, újra akarnak föld alatti parkolót. Információim szerint egy 40 férőhelyes garázs épülne a kert alá.

Egy nagyon szépen csomagolt pályázat - de csak a fizetős részében van benne.

A Levegő Munkacsoportot megkérdezve  - ők voltak azok, akik végigvitték az előző tervezés meggondolatlanságát a bíróságokig - azt válaszolták, hogy nem is lehet oda az önkormányzat nélkül építeni semmit, hiszen a Fővárosi Közgyűlés 1806/2007 (XI.29.) Határozata alapján a MNM kert területén a beépítés megváltoztatása csak külön Kerületi Szabályozási Terv alapján történhet. Ilyen megkeresés viszont nem érkezett a kerülethez.

Rafkóság van a dologban, bizony. Csak nem gyorsan kell megint elkölteni egy rakás pénzt?

A civil szféra sem tétlenkedik, gyorsan összeszedték kérdéseiket, és feltették azt a Múzeumot irányító felettes intézményének, a Hiller Pityu vezette Oktatási Minisztériumnak. 

 

Dr. Vígh Annamária
az Oktatási és Kulturális Minisztérium
Közgyűjteményi Főosztályának vezetője részére

Budapest
Szalay u. 10-14.
1055

Hivatkozási szám: 24843-2/2009.

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

Köszönettel vettük pozitív hangú válaszát egyesületünk Hiller miniszter úrhoz eljuttatott nyílt levelével kapcsolatban. Az Öntől decemberben érkezett levél – amelyben jelezte, hogy az idei évben hivatalba lépő új főigazgató „minisztérium által meghatározott feladatai között szerepel a Múzeumkert ügyének megoldása” – megnyugtatott minket arról, minden érdekelt valóban elkötelezett a helyzet rendezése iránt.
Éppen ezért meglepődéssel szembesültünk a Magyar Nemzeti Múzeum által 2010. január 19-én kiírt tervpályázattal, amellyel szemben nagyon komoly szakmai és etikai és valamivel kevésbé súlyos jogi aggályaink fogalmazódtak meg.

Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy levelemet két okból kifolyólag fogalmazom meg Ön és tárcája felé: egyrészt azért, mert a fenntartói jogokat gyakorlóként, a pályázat bírálóbizottságába képviselőt delegálóként nyilvánvalóan sor került egyeztetésre a minisztérium és a Múzeum között, és vélhetően a tárca által elfogadott pályázati kiírás került meghirdetésre. Másrészt: kérdéseimet nem tudom a jelenlegi múzeumi főigazgató felé feltenni, hiszen a pályázat kiírásakor ő még nem volt a Múzeumnak sem közalkalmazottja, sem vezetője, így nem lehetett befolyással a szöveg kimunkálására – azon egyszerűen megállapítható tényről nem is beszélve, hogy a kiírás konkrétan az ő vezetői pozícióját gyengíti és mozgásterét korlátozza erőteljesen.

Az ügyben való tisztánlátás érdekében, kérem, szíveskedjen mielőbb, a pályázati kiírás szerinti bejárási időpontot (2010. február 23.) megelőzően – akár e-mail útján – tájékoztatni az alábbiakról:
1. Miképp lehetséges az, hogy 2009. november 30-án keltezett válaszlevelében még nem említette, nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy alig másfél hónap múlva, 2010. január 19-én a Nemzeti Múzeum – amely fölött a fenntartói jogokat az Ön tárcája gyakorolja – komplex tervpályázatot ír ki éppen azon cél elérése érdekében, amelyet egyesületünk is szorgalmaz és amelyről levelünk szólt? Milyen sürgős indok szólt a pályázat ekkori kiírása mellett?
2. A tervpályázatnak a Közbeszerzési Értesítőben január 19-én történő megjelentetése olyan következtetésekre ad lehetőséget, amelyek alapjául szolgálhatnak azon véleményeknek, amelyek konkrét összefüggést vélnek felfedezni a Kormány döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010. (I. 19.) számú határozatának hatálybalépésével. Indokolhatta-e a kapkodó, koncepciótlannak tűnő kiírást a már kihirdetett, tehát ismertté vált, ám csak másnap hatályba lépő kormányintézkedés?
3. Tárcája álláspontja szerint miképpen tud eleget tenni az új főigazgató a minisztérium által meghatározott feladatnak úgy, hogy a tervpályázatot elbíráló zsűrinek a korábbi főigazgató az elnöke és jelenlegi maga még csak nem is tagja ennek?
4. Mennyire tartja etikusnak azt az eljárást, hogy a távozó főigazgató – mintegy meghosszabbítva döntési lehetőségét és befolyásának időtartamát – 10 nappal megbízatásának lejárta előtt ír ki pályázatot, ráadásul saját zsűrielnöksége alatt?
5. A pályázat bírálóbizottságában az Ön meglátása szerint milyen módon és mekkora mértékben érvényesül a fenntartói jogokat gyakorló tárca befolyása?
6. Ön előtt bizonyára ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben nemzetközi és újabban már a hazai porondon is elfogadottá vált a participatív tervezés metodikája. Ön szerint milyen okok szólhattak amellett, hogy a pályázati kiírást nem egyeztették, a bírálóbizottság tagjai körébe pedig nem hívták meg azt a civil szervezetet, amely a Múzeumnak és a Múzeumkertnek is helyet adó Palotanegyed közösségét képviseli?
7. Ön szerint milyen szakmai érvek indokolják a Magyar Nemzeti Múzeum épülete építészeti és a Múzeumkert kertépítészeti felújításának-rehabilitálásnak egy pályázatban való kezelését? Mi indokolja jelen esetben a komplex kezelést?
8. Milyen elvi vagy gyakorlati szakmai indok szól amellett, hogy a közbeszerzési hirdetmény feladásának dátuma (tehát a közbeszerzés hivatalos megindulása) előtt mód nyílt a tervpályázati dokumentáció megvásárlására? Mennyiben tartja ezt jogszerűnek vagy megtámadhatónak?
9. És végül: miképp járulhatott hozzá a minisztérium a közbeszerzési pályázat ilyen szöveggel történő kiírásához, a döntést mely szervezeti egység hozta meg vagy terjesztette a miniszter elé elfogadásra?

Fontosnak tartunk jelezni egy további hiányosságot. A hirdetmény szerint a pályázati kiírás rövid tartalma a Múzeum és a Múzeumkert „fejlesztésének turisztikai célú tervezése”. Információink szerint a témában nem keresték meg a józsefvárosi önkormányzat képviselőtestületének turizmusért felelős tanácsnokát, ami azért is sajnálatos, mert jelenleg zajlik az ő vezetésével a kerület középtávú turizmusfejlesztési és városmarketing koncepciójának kidolgozása, amely értelemszerűen nagyban támaszkodik a Múzeumra és a Múzeumkertre, mint nemzetközi szinten is ismert turisztikai desztinációra. Szükségesnek tartjuk ezért az érintettek kommunikációjának megteremtését.

Tájékozatom, hogy a pályázat részletes kiírását jelenleg véleményezik az egyesület hozzáértő tagjai és a február 23-ai bejárásra elkészül a pályázattal kapcsolatos konkrét szakmai kérdéscsomag is, amelyet természetesen az Ön részére is eljuttatunk.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület tevékeny részvételével továbbra is támogatni kívánja a Múzeumkert közösségi, lakossági hasznosítását célzó tervek kialakítását. Bízunk abban, hogy az álláspontunk szerint igencsak kapkodva megfogalmazott, kiérleletlen és ily módon félresikerült pályázati kiírás nem fogja ezt akadályozni, ellenben mindannyiunk, azaz a Palotanegyedben élők és itt dolgozók javát egyaránt fogja szolgálni az a megoldás, amelynek elősegítése érdekében megfogalmaztuk levelünket.


Budapest, 2010. február 14.

Üdvözlettel:

Szűcs Péter s.k.,
elnök

 

 

 Kíváncsian várjuk a fejleményeket! Nem csak a város szélén lévő zöldet tennék tönkre, de minden talpalatnyit is a városban.  Pedig itt alig van.

Miért?

Miért kell a civileknek küzdeni minden egyes fáért, miért nem természetes az, hogy zöldítünk inkább? 

UPDATE:

Már az Infórádió is foglalkozik a helyzettel, nyilatkozik a Levegő Munkacsoport és a Minisztérium beruházási osztályvezetője. Már magyarázkodnak...

 Imre jó ideje eltűnt. A kis kuckó lyuk, amiben lakott, üresen áll - bár néha látok fényt kiszűrődni, nem ő van bent -, az itt hagyott cuccait elhordták, növényei téli álomba szenderültek, kertje lassan az enyészeté lesz.

Nem tudott róla senki semmit a környéken, és ahogy lenni szokott, lassan el is feledkeztek róla. Jött, tett valamit, majd elment, halvány emléket hagyva a kicsempézett szökőkúttal, meg a fa mellé telepített kis kertecskéivel.

Azt hittem sokáig, kórházban van; aztán mondott olyat is, hogy egy tanyára invitálták télire, lehet elment oda...Bíztam benne, hogy tavasszal,  vagy ahogy kicsit is jobb az idő, visszakerül, hiszen kialakította a saját területét, gondozta, szépítette. 

Aztán találkoztam vele a Blahán. Éppen csak összefutottunk, buszra vártam, amikor egyszer csak odajött. Pár szót váltottunk, utcán, pályaudvarokon telel, meg néha bemegy a melegedőbe is. Kérdeztem, visszamegy-e esetleg, de nem tűnt túl lelkesnek; lehangolta, hogy szétszedték a munkáját. Nem látja értelmét.

Kérdeztem, van-e szüksége bármire? Nemlegesen ingatta fejét - megvan mindenem, mondta. Kijöttem enni egy kis bablevest. Esténként meg van hoznak zsíroskenyeret és teát, egy vállalkozó csinálja, hat körül, az a vacsorám. Na, találkozunk majd! -köszönt el, mert megjött a buszom.

Fotógép nem volt nálam, viszont pont átküldték a HVG fotóriportját, az első képen látható. 

 Az akciós újságokkal szemben ambivalens érzéseink vannak: hasznosak, mert spórolhatunk, ugyanakkor egy rakás hulladék, ami szépen terheli a környezetet. 

Van most egy nagyon különleges ajánlat, soha vissza nem térő alkalom, hol máshol, mint az Auchanben! Én ki nem hagynám - ha ilyenekre lenne szükségem, azonnal indulnék.

Lelőhely: Blaha Lujza tér, villamosmegálló.

Erősen MKKP gyanús a dolog, meg is kérdeztem a pártot, vajon ők kampányolnak-e?Kérdésemre ezt felelte: nem, nem ő volt, hiszen most tett szent ígéretet, hogy soha többé nem cseréli ki a plakátot villamosmegállóban, ott sem volt, és különben is, már rég  aludt, amikor ez kikerült. Na és a többi helyen megjelenő plakáthoz sincs semmi köze.

Szerencsére kicsi a magyar web, így rövid kutakodás után megtaláltam az eredetit. 

Aki nem tudná, miről van szó, nézze meg ezt a videót - és ne vásároljon ott, ahol nem tisztelik a természetet. Kivéve persze ezt az ajánlatot, mert hát vasárnap ebédre nincs is jobb, mint egy mocsári teknős leves, utána egy kecskebékacomb vegyes körettel és jégmadár salátával, majd a végén az egészet egy vakondtúrás tortával lenyomtatni. Jó étvágyat!

Reméljük, az áruház torkán akad ez a falat. 

Az időjárás próbára teszi az embereket rendesen - a folyamatos havazás és olvadás miatt egyre több kár keletkezik. A lezúduló hónak van súlya - meg hangja is - határozott nyomot hagy a parkoló autókban: a szélvédő betört.

Ezeket a képeket SzCiklon (Budapest Korzó) küldte a Baross - Körút sarkától, teljesen frissek, pár perce történt a dolog. A poszt folyamatosan frissül, ahogy érkeznek a képek/videók.

A Baross utcát le is zárták a Körút és a Mária utca között, nem jár erre a troli és a kilences busz sem. A túzoltók elkezdték takarítani a tetőt, megelőzendő a további baleseteket.

Alakul, alakul, de nem az igazi még mindig. Most már kéthetente van összegyűlés, és tanácskozás, egyre több embert próbálnak megszólítani és bevonni. Előrelépés a legutóbbi óta, bár bőven van mit javítani - főleg a célok és a módszerek tekintetében.

A mostani úgy kezdődött, hogy a Zöfi és a Nap Klub egy-egy képviselője egy röpke félórás tájékoztatót adott a Rádió C reggeli műsorában - amelynek a hallgatottsága a Magdolnanegyedben elég nagy. Mivel az idő hossza nem engedte, így sok információ kimondatlan maradt, de legalább elindult a rádióval az együttműködés - ha minden jó, akkor folytatódni is fog.

Délutánra aztán tényleg özönlött a nép a Kesztyűgyárba, mindenki mozgósított, hozott még egy embert, majdnem meg is telt a terem. A Nap Klubosok készültek, teát, süteményt hoztak, egy valódi beszélgetős klub, egy teadélután lebegett a szemük előtt - nem nyertek.

A mostani beszélgetést már felvezették, kicsit moderálták is, irányítani azért jobban kellett volna - bár akkor az meg nem egy kötetlen, klubszerű esemény. A mostani fórum témája a negyedben tevékenykedő civil szervezetek bemutatása volt a közönségnek - de kb. annyian voltak a képviselők, mint az oda látogató lakosok. A szervezetek bemutatkoztak, mindenki kapott öt percet, amit be is tartottak rendesen. Ismerjük meg őket:

Ami szemet szúrt, hogy mindenkinek gyerekprogramjai vannak nagyobb részt - ami jó is, csakhogy itt most egy negyedbeli döntéshozó testület alakul, dönteni meg ugye a felnőttek szoktak. Annyi a program egyébként, hogy az a csoda, hogy vannak egyáltalán csellengő kölkök...Apropó, az első órában még erősen behallatszott a rohangáló, kiabáló gyerekek zsivaj, meglehetősen zavaróan, hiszen alig lehetett hallani a beszélőket. Egy mikrofon nem ártott volna, vagy ha olyan helyen vagyunk, aminek van legalább ajtaja - bár tényleg attól függ, milyen típusú összejövetel van.

Az első rész után megint csak felállt pár ember, és hazament. A szervezetek bemutatkozó képviselői, akik ezen túl már nem értek rá foglalkozni a megjelent lakókkal, elmondták, mit nyújtanak, aztán ha kell valami, keresse meg őket az ember. Ez sem vetett jó fényt a dologra, de amikor az ott maradtak elkezdtek kérdéseket feltenni a Rév8-nak, ismét csak elhangzott, hogy ez nem az a fórum, itt külön tematika van, azt lesszives betartani mindenki. Puff, még egy pofon a klubszerű találkozónak!

Sebaj, Maja nem a feladós fajta, folytatja a megkezdett munkát, javasolja, hogy legyen saját neve a találkozásoknak, mindenki adjon egy tippet, hiszen nem szerencsés ebben a politikai évben a fórum vagy tanács megnevezés. Ráadásul ha én, ha mi nevezzük el a dolgot, kicsit már magaménak is érzem, jobban odafigyelek. Aztán meg logot is lehetne rajzolni.További ötleteket szórt szét és kért mindenkit, ők se legyenek restek gondolkodni a saját környezetükről, tegyenek meg legalább ennyit. Első lépésnek egy pályázatot hirdettek, határidő május 15.

Hogy mennyire igaz a politikai vonal, hááát, ott volt egy önkormányzati képviselőnő, aki bármelyik témában bármit megígért, amit szerinte hallani akartak az emberek. Vicces volt -és az sem szerencsés, ha a politika úgy érzi, minden terep az övé.

Végigkísérte az egészet a klub vagy fórum kérdése, nem lehetett/tudták eldönteni. Inkább az előző lenne szerencsésebb egy közösség kialakításában, és ez a járható, kipróbált út. Az emberek viszont nem ezért jöttek, ők konkrét kérdésekre szeretnének konkrét válaszokat; úgy tűnik, még mindig nagy az információ-éhség. Hiába van itt a Rév8 a Kesztyűgyárban, mégsem tudnak sokan sok mindenről - a cég pedig nem érzi magáénak a széleskörű tájékoztatás feladatát. Igaz, van egy kiadványuk, amiben nagyrészt öndicséretet olvashatunk - zöldségpucoláshoz pont jó. Na meg aztán nagyon kultúrája sincs a helyi lapokból való tájékozódásnak.

Ez már a ...negyedik ilyen tanácskozás volt, előtte is zajlott lakossági fórum; ahol eddig voltam, azt láttam, hogy a jelen lévő réves munkatársak bőszen jegyzeteltek mindig - viszont nyilvános beszámoló nem készült egy sem. Pedig érdemes lenne, hiszen nem kellene újra és újra visszatérni már megbeszélt kérdésekre, bárki bármikor elolvashatja a történteket. Akár kinyomtatva az előtérben, akár elektronikus formában a Kesztyűgyár blogján vagy a Rév8 oldalán...Az előző fórumról a Nap Klub készített összefoglalót, bár ez inkább olyan jegyzőkönyv, mintsem részletes beszámoló.

Az látszik most már, hogy éleződik a harc, a Rév8 kötött határidővel, előre meghatározott témákkal operál - többek között kiköti, ha nincs egy gyűlésen minimum 12 ember, akkor azért nem fizet -, viszont közösséget fejleszteni nem lehet parancsra vagy utasításra. Az egy hosszabb folyamat.  Az ehhez értők pedig egyre többször és hangosabban kérik ki a beleszólásokat, irányításokat, hiszen nem célravezető. A segítséget, amit kérnek - például a rendőrségtől, vagy a vagyonkezelőtől jöjjön el valaki, és válaszoljon a kérdésekre - meg elutasítják, illetve délelőtti órára javasolják. Cinizmus volt megfigyelhető most a réveseken, akik egy csoportba tömörültek egyikük mögé bújva és ott sutyorogtak, mint az iskolás lányok. Nekik ez csak egy feladat - május végéig van mandátumuk - ez látszik is a jelenléti ív alján, és ennek megfelelően állnak az egészhez. 

Ezt a kezdeményezést viszont akkor is jó lenne éltetni és végigvinni, ha a Rév8 így áll hozzá - és egyre inkább úgy tűnik, létre is jön. A Nap Klub tudja, hogy ez jó dolog, és mindent elkövet, hogy megvalósítsa, mint ahogy a többiek is. Néha már úgy tűnik, meg is van a magja, gyakorlatilag kész a Magdonanegyedi Szomszédság. A civilek egyre jobban összedolgoznak, ebben sokat segít, hogy a Zöfinek pont most van egy ilyen projektje, amiben megrendeltek egy felmérést a Foresee Kutatócsoporttól, milyen civil szervezetek ténykednek a negyedben, mit tudnak egymásról és mivel foglalkoznak - na és hogyan tudnának többet tenni, közösen. 15 szervezet ismerte meg a másikat, és ez folytatódik most is, az együttműködés alapjait rakják le éppen.

A kérdés már csak az, mi garantálja, hogy az önkormányzat tényleg elfogadja partnernek ezt a formációt? A Rév8 vezetője szerint semmi - bár az ő szavára nem érdemes adni...

 Zöld Józsefváros Ötletbörze I.

Partnerek: Beyond Budapest, Budapest Korzó csoport, Magyar Kerékpárosklub, Tavaszmező -Művészkert Összefogás, Rév8 Zrt.

Köszöntés – Kerpely Klára és Bálint Mónika, ZöFi                                              (5 p.)

Kondor Attila Csaba - Horváth Dániel: A Helyi Agenda 21 folyamat a Józsefvárosban - a Fenntarthatóság Helyi Stratégiájának megalapozása                                          (10 p.)

Ötletek Bemutatása: 10 perc csoportonként + vita 10 perc

Jeletkezni lehet február 21-ig Bálint Mónikánál a 06-70/280-3062-es telefonszámon, a moni@zofi.hu e-mail címen, levélben vagy személyesen a Zöld Fiatalok Egyesület irodájában (1086 Bp. Karácsony Sándor u. 22).

 Úgy látom, egyre kevésbé vonatkoznak a szabályok ezen étterem furgonjára. Többször lefotóztam már a Nemzeti Múzeum kertjében - bérparkol, persze, csak nem tud róla senki. Most viszont a jól látható és direkt kialakított rakodóhely mellett állt fel a járdára. Hol vannak ilyenkor a közterületesek? Cirkálnak. Körbe-körbe, aznap többször is kereszteztük egymás útját a kilences számú autóval. Mégsem álltak meg intézkedni...

Mit kéne tenni? Eltorlaszolni az étterem bejáratát pár órára - véletlenül?

 Egyre jobban, ahogy napközben a napsütés megolvasztja a havat, viszont az árnyékos részeken azonnal megfagy - vagy ha nem is azonnal, de estére biztosan. A tetőn keletkező jégcsapok, vagy jeges hó darabok pedig előbb-utóbb leesnek, nem bírják a súlyt, megsebesítve embereket, kárt téve az alatta lévő - leggyakrabban - autóban. Az ügyvédek közt a kártérítési üzletág pedig elég dinamikusan fejlődik...

Ez ellen sokféleképpen lehet védekezni. A legegyszerűbb, ha szépen lekerítjük a járdát, és kiteszünk egy figyelmeztetést; aki ennek ellenére odamegy, magára vessen.

Van aztán a másik módszer, amikor valamilyen formában a jeges részeket leszedik. Ha nem tellik a tűzoltókra, akkor házibuher a megoldás, erre is van példám - és hatékony! Csak fárasztó...

Ezt nézni is vicces volt, egymáshoz erősített lécekkel toldották meg a partvist, és olyan nehézre sikerült, hogy 4-5 lengetés után ugyanennyi perc pihenés következett.

Ha igazán odafigyelek, akkor megelőzöm a bajt - igaz, itt egy hotelről van szó, megtehetik. Viszont rögtön az első nagyobb havazás után hívtak szakembert, aki szépen lelapátolta a havat a tetőről - arra a pár órára szépen elkerítették a járdát alatta, és nem jeget törtek, hanem havat söpörtek le. Azért ez mindjárt más, nem?

Plusz pár szép nagy jégcsap. Meg hóember. Téli kerület. Ha ilyen fotód van, itt töltsd fel!