Nem most volt, viszont fontos - a "jobb később, mint soha" alapján itt egy összefoglaló. Olvassátok, szóljatok hozzá, tegyetek javaslatot a továbbiakra!

 

EMLÉKEZTETŐ

I.            Bevezető

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a szervezőket.

A fórumon a VIII. kerületi rendőrkapitányság munkatársai, tizennyolc civil szervezet, két iskola, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának munkatársa, a helyi önkormányzat két képviselője, az önkormányzati sajtóreferens, a Fővárosi Önkormányzattól, a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a VI. kerületi rendőrkapitányságtól és a helyi laptól jelentek meg. Összesen több mint 50 résztvevő.

 

II.            A Magyar Helsinki Bizottság

Tóth Balázs a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője röviden bemutatta a jogvédő szervezetet. Elmondta, hogy a Helsinki Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a tevékenységi körbe tartozó jogsérelemmel fordulnak a Bizottsághoz. Az emberi jogi szervezet egyik fő tevékenysége a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése, amelynek keretében megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog és a törvény előtti egyenlőség elvének tényleges érvényesülésére.

 

III.        A közösségi rendészet

Tóth elmondta, hogy a civil-rendőr konzultáció célja, hogy a rendőri tevékenység közelebb kerüljön a lakossághoz annak érdekében, hogy a felek valós információval rendelkezzenek egymásról, bízzanak egymásban, illetve szervezett keretek között folytassanak rendszeres párbeszédet. Fontos, hogy a fórum nem panasznapként szolgál, a konzultáció információ-, ismeret- és tapasztalatcserét jelent.

A programvezető elmondta, hogy a közösségi rendészet egyik legfontosabb üzenete, hogy a közbiztonság megteremtése és fenntartása nemcsak a rendőrség, hanem az állami és társadalmi szerveztek, valamint az állampolgárok közös feladata és felelőssége.

A civil-rendőr konzultáció a közösségi rendőrségi modell egyre gyakrabban alkalmazott eszköze. A nyugat-európai államokban a konzultációknak hagyománya van, azokat rendszeresen megszervezik a helyi rendőrség és a helyi közösség, lakosok, szervezetek. Ez a helyi kommunikáció javítására szolgáló eszköz, amely segítséget jelent a helyieknek és a helyben szolgáló rendőröknek.

A közösségi rendészeti modellek alkalmazásában az Egyesült Királyság jár az élen. Itt – a magyar rendőri vezetők által is ismert gyakorlatként – havonta tartanak tematikus megbeszéléseket, ahol például az igazoltatások egyes lakossági csoportokkal kapcsolatos statisztikáit és gyakorlatát tárgyalják meg.

A londoni Camden Town-i projektben civil auditorok látogatnak meg rendszeresen városrészeket, rögzítik tapasztalataikat és osztják meg a rendőrökkel az információt. Így a rendőri munka is reflexívebbé válik.

Több brit projektben nemcsak a hagyományos rendőrségi eszközöket, mint a rendszeres járőrözés vagy igazoltatás, hanem szituációs és társadalmi bűnmegelőzési eszközöket is alkalmaznak. Így például a közvilágítás javítása mellett tanácsadó szolgálatot szerveznek az antiszociális magatartású állampolgároknak, hogy segítsék őket a jogkövető magatartás kialakításában.

Magyarországon is van jó példa. A Magdolna-negyedben megvalósított komplex bűnmegelőzési program mellett Veszprémben is többelemű projekttel erősítették a helyi közbiztonságot. Tucatnyi szervezet együttműködésével, mindennapi tevékenységük összehangolásával például a baleseti gócpontokban alkalmazott kamerás megfigyelés mellett gyerekeknek szervezett szabadidős programokat. A komplex beavatkozást jól szemlélteti, hogy a szórakozóhelyeket nemcsak ellenőrizték a rendőrök, hanem „Biztonságos Szórakozóhely” díjat alapítottak és ítéletek meg annak a helynek, amely betartotta az előírásokat, odafigyelt a szórakozó ifjúságra. Ugyanezt a pozitív kettőséget szemlélteti, hogy nemcsak szankcionálták a hajléktalan emberek esetleges antiszociális viselkedését, hanem a célcsoport számára előadást tartottak az elkövetővé és áldozattá válás megelőzésének lehetőségeiről.

 

IV.        A Józsefváros bűnügyi helyzete

Wieszt Ferenc rendőr őrnagy, a VIII. kerületi rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője elmondta, hogy Józsefváros mindössze 6,8 km² területű, 80.000 fős lakossággal rendelkező kerület. Ugyanakkor nagyon magas az átutazók száma a kerületben található két piac, a Blaha Lujza téri csomópont és a Keleti pályaudvar által bonyolított forgalom miatt.

A kerületi rendőrök intézkedési mutatói igen magasak, nagyságrendileg 2-3 megye rendőrségi intézkedései számával egyeznek meg.

A józsefvárosi rendőrkapitányság egyenruhás, azaz közterületi és közrendvédelmi állományának létszáma 2000-ben 211 fő volt, 2011-ben pedig 127 a rendszeresített létszám, azonban ebből azonban jelenleg csak 70 hely van betöltve. Az állomány tagjai közül egyidőben legfeljebb 2-3 autó és 1-2 gyalogos járőrpáros teljesít szolgálatot. A feladatellátást jelenleg segíti a 24 próbaidős rendőr.

A résztvevők által előzetesen megküldött kérdésekre válaszolva Wieszt Ferenc elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetett terület a Belső-Józsefváros. Ugyanakkor a korábban leginkább jellemző és zavaró prostitúciós tevékenység visszaszorult, a panaszok száma azonban nem csökkent a visszaeséssel egyenes arányban. A Közrendvédelmi Osztály vezetője álláspontja szerint a jogszabály vagy a bíróság olykor nem helyez, illetve nem szab ki kellő súlyú szankciót kilátásba a szabálysértést elkövetőkkel szemben. Wieszt szerint ez történt abban az esetben is, amikor egy prostituálttal szemben tizennégy bejelentés érkezett, de csak két napos elzárásra ítélték, utóbbit is csak arra való tekintettel, hogy az őrizet során ilyen időtartamban fosztották meg szabadságától az elkövetőt.

 

1. A jogsértések bejelentése

Gyakran felmerülő indok, hogy az állampolgárok azért nem jelentik be ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek, mert „a rendőrök úgysem jönnek ki”. Wieszt elmondta, hogy ha nem kapnak bejelentést, akkor a munkájuk alapját képező térképeken nem jelölik be a jogsértő cselekményt, így erőket sem tudnak a megelőzésre, visszaszorításra koncentrálni. Ezért nagyon fontos, hogy a lakosok mindig bejelentsék, jelezzék, ha jogsértő cselekményt tapasztalnak. Lényeges, hogy mindig pontos helyszínt és időpontot jelöljenek meg. Így tudnak intézkedni. Ha valamiért mégsem menne ki a rendőr az esemény helyszínére, akkor újbóli alkalommal érdemes bejelentést tenni. Szigetvári György, a kerületi kapitányság Vizsgálati Osztályának vezetője megerősítette, hogy bejelentés esetén a rendőröknek intézkedési kötelezettségük van. Ha a bejelentő úgy érzékeli, hogy a rendőr nem intézkedett, annak két oka lehet: (i) olyan intézkedést alkalmazott, amelyet nem észlelt a bejelentő; (ii) még nem intézkedett a rendőr, mert más bejelentések élveznek prioritást, fontosabbak, ennek következtében esetleg előfordulhat az is, hogy az időmúlás miatt elmúlt az intézkedésre vonatkozó kötelezettség. Szigetvári hozzátette, hogy a rendőrnek nincs mérlegelési lehetősége, hogy eljár-e, ugyanakkor több esetben egyszerre fizikailag nem tud intézkedni.

Wieszt Ferenc ismét kérte a megjelenteket – és rajtuk keresztül a szervezetek tagságát, célcsoportját – hogy bármilyen bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén tegyenek bejelentést a rendőrségen. A jelenlévők megállapították, hogy a 107-es és a 112-es segélyhívók nem működnek összehangoltan és hatékonyan. A rendőrök javasolták, hogy a józsefvárosi eseteket a 477 3712-es közvetlen ügyeleti telefonon vagy levélben a 08rk@budapest.police.hu e-mail címen jelentsék be. A bejelentés esetén lehet kérni, hogy a bejelentő adatait, így nevét is, zártan, azaz titkosan kezeljék, illetve névtelenül is lehet bejelentést tenni.

2. Térfigyelőkamerák

A kerületi kapitányság 1998 óta működtet térfigyelő rendszert. Összesen 114 kamerát helyeztek el a Józsefvárosban, a rendszert hamarosan 130 kamerára fogják bővíteni. Ez a kapacitás a kerület jelentős részét – kivéve a temetőt és az Orczy-kertet – lefedi. A gyakran felvetett kritikákkal szemben Wieszt Ferenc biztosította a helyieket, hogy a kamerák által közvetített képet a rendőrök folyamatosan figyelik. A cselekményeket vissza tudják nézni a felvételeken. Sok eredményt tudnak felmutatni, annak ellenére, hogy a híradásokban rendszeresen a negatív színezetű események jelennek meg inkább.

Wieszt hangsúlyozta, hogy a kritikák ellenére nemcsak a tilosban parkoló autókat figyelik a kamerákkal. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek, illetve a reagálásnak is igen nagy jelentősége lehet például akkor, amikor egy tűzoltóautó nem tud befordulni az egyirányú utcába a tilosban parkoló autó miatt.

Budaházy Gusztáv a Négy Ház Egyesület képviselője felvetésére a rendőrség képviselői elmondták, hogy valamennyi kamerát a közterületen helyezték el, lakóházak bekamerázására a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása. A kamerák láthatóak, nincsenek elrejtve, létüket táblákkal jelölik. A térfigyelők elhelyezkedéséről szóló információ a rendőrség honlapján [http://www.police.hu/data/cms669792/201101terfigyelok.pdf 14. oldaltól].

A Józsefváros Újság munkatársának kérdésére Wieszt Ferenc elmondta, hogy a térfigyelő kamerák révén észlelik a Baross utcáról a Nagykörútra szabálytalanul kanyarodó autókat. Azonban nem minden esetben van lehetőség az elkövetők megbüntetésére, mert nehézkes a szabálysértés dokumentációja (takarják egymást a gépjárművek, nem megfelelő hosszúságú a felvétel, a rendszám nem leolvasható).

Wieszt kiemelte, hogy a kamerarendszer a VIII. kerületi önkormányzatra történő bekötése nagy segítséget jelent az üzemeltetésében.

Az osztályvezető felajánlotta, hogy bemutatja a térfigyelő rendszerről szóló egyórás prezentációt, ha erre a helyi szervezetek igényt tartanak.

3. Körzetimegbízottak

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elmondta, hogy a körzeti megbízotti (kmb) szolgálatot nem tudják a vidéki kisvárosokkal megegyező formában működtetni. A Magdolna-negyed szomszédsági rendőr programja egyértelműen sikeres volt, de a létszámhiány nem teszi lehetővé ennek hosszú távú fenntartását.

Ugyanakkor törekszik arra a kapitányság, hogy a gyalogos és kerékpáros szolgálatot erősítse.

4. KÁBÍTÓSZER

A résztvevőket rendkívül érdeklő „kábítószer-kérdéssel” kapcsolatban Wieszt Ferenc jelezte, hogy fontos lenne a Kék Pont Alapítvánnyal való együttműködés, együttes fellépés a drogszemét eltávolítása érdekében. Gyékiss Roland, a Kék Pont Józsefvárosi ártalomcsökkentő programjának koordinátora elmondta, hogy a gyakran használt „tűcsere” program [http://www.kekpont.hu/jozsefvaros.htm] elnevezés félrevezető lehet, hiszen a nem tűcserét biztosítanak, hanem steril eszközöket a szerhasználók részére. A steril eszközök biztosítása – a nemzetközi tapasztalatok szerint – igen célravezető a nyíltszíni droghasználat esetében. Gyékiss egyetértett azzal, hogy az elhasznált tűk közterületen való elszórása valóban nagy problémát jelent. Azonban felhívta arra a figyelmet, hogy illúzió azt gondolni, hogy a drogszemét eltüntethető, hiszen addig, amíg van drogfogyasztás, addig a drogszemét jelenlétével is számolnunk kell. A koordinátor hangsúlyozta a közös fellépés és az érintettek megfelelő informálásának kiemelkedő fontosságát. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Alapítvány munkatársa kérte, hogy a köztéren megtalált drogszemetet jelentsék be a helyiek. Erre a Kék Pont a 06 70 607 4956-os számot működteti. Gyékiss arra is felhívta a figyelmet, hogy a drogszemetet a Fővárosi Közterület Fenntartónál is be lehet jelenteni (06 40 353 353 vagy 459 6700), hiszen a szervezet feladata a veszélyes hulladék eltávolítása.

 A Sorstársak Egyesület kifogásolta, hogy a rendőrség a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőivel „nem tesz semmit”. Wieszt Ferenc válaszában elmondta, hogy valóban ismernek néhány elkövetőt, azonban nem könnyű a fellépés, hiszen szigorú feltételeknek (pl. tanúvallomások beszerzése a kábítószert vásárlóktól) kell megfelelni annak érdekében, hogy az elkövetőkkel szemben szankciókat, kényszerintézkedéseket alkalmazhassanak. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Diakónia Alapítvány képviseletében elmondta, hogy meglátása szerint a jogi szabályozás nem minden esetben megfelelő a hatékony eljáráshoz. A szervezők megjegyzése szerint a (jelenlévő) helyi önkormányzati képviselők megfelelően csatornázhatják be a javaslatokat a jogalkotási folyamatokba.

Szigetvári György, vizsgálati osztályvezető hozzátette, hogy a kerületben a legjelentősebb problémát a kábítószer-fogyasztás és az ehhez kapcsolódó egyéb bűncselekmények jelentik. Az elkövetők leggyakrabban a perifériára szorult társadalmi rétegből kerülnek ki, sokszor fiatal- vagy gyermekkorúak. Az utóbbi esetek mindegyikében felmerül a szülői felelősség, avagy annak jellemzően teljes hiánya. Szigetvári megemlítette, hogy a kábítószer-bűnözés elleni küzdelem a Budapesti Rendőrkapitányság Kábítószer-ellenes Szolgálatának feladata lenne, de a jelentős befektetett energia révén a kerületi rendőrök is elértek eredményeket, noha a harc kilátástalannak tűnik, hiszen a terjesztői körök száma egyre nő. Az elkövetők felelősségre vonását nehezíti az, hogy nehéz a tanúkat, áldozatokat vallomásra bírni.

5. Kiskorúak

A 18 éven aluliakkal kapcsolatos rendőrségi eljárásokat a Fiatalkorúak Ügyészsége felügyeli. Szigetvári elmondása szerint a kerületben egyre nagyobb gondot jelent a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők számának emelkedése. A jelenség leküzdése érdekében a rendőrség már kezdeményezett egyeztetést szakmai szervezetekkel. Kiskorú által elkövetett bűncselekmény esetén a szülővel próbál együttműködni a rendőrség, az erre való készség hiányában azonban minden esetben kezdeményezik a fiatal zárt intézetben történő elhelyezését.

Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért képviselője elmondta, hogy meglátása szerint vannak jó programok is a kerületben, például középiskolások – egy rendőr vagy közterület-felügyelő társaságában – arra szólítják fel a járókelőket, hogy ne szemeteljenek.

6. Korrupció

A felvetett kifogásokat, melyek értelmében a résztvevő szervezetek több alkalommal hallották, hogy a bűnelkövetők „kilóra megveszik a rendőröket” mindkét osztályvezető több alkalommal és határozottan visszautasította. Elmondták, hogy a rendőrségen nem tűrik a korrupciót, a munkatársakat folyamatosan ellenőrzik.

7. Hajléktalan  emberek

Domokos Julianna, a Sorstársak Egyesület képviselője jelezte, hogy rendkívül zavaró, hogy sok hajléktalan ember a közterületen végzi szükségleteit. Domokos azt szeretné, ha az emberek „ne csak ingyen ebédet kapjanak, hanem legyenek feladataik is, például takarítsanak”. Frank Sándor a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács elnöke felvilágosítást adott, hogy szerveztek már takarítási akciót, amelyet havonta szeretnének megismételni.

Wieszt Ferenc tudomása szerint kilenc hajléktalan ellátó egység működik a Józsefvárosban, azaz itt koncentrálódik a fedél nélküli emberek ellátása a fővárosban. Wieszt elmondta, hogy a hajléktalan embereknek is az lenne fontos, hogy munkát és bért kapjanak, így értékesnek érezzék magukat. Meglátása szerint ez jelent igazi segítséget, kiutat.

A Közrendvédelmi Osztály vezetője elismerte, hogy a közterületen található szemét felgyújtása valóban problémát jelent, ugyanakkor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a „guberálást” tiltó önkormányzati rendelet már hatályos.

8. Közterület-felügyelők

Sok panasz érkezett a kerületben a közterület-felügyelők tevékenységével kapcsolatban. A közterület-felügyelők intézkedéseivel szemben érkezett panaszok kivizsgálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ha érkezik bejelentés, a rendőrség intézkedni fog – ígérte Wieszt.

9. Bizalom

A Szomszédsági Tanács elnöke – saját, közvetlen tapasztalataira alapozva – jelezte, hogy nagy a bizalmatlanság az emberekben a rendőrséggel szemben. Azok, akik alapvetően ás általában bizakodóak, pozitív a hozzáállásuk is gyakran úgy gondolják, hogy „nincs értelme bejelentést tenni”. Frank szerint a térfigyelő kamerák is rombolják a bizalmat, mert az emberek úgy érzik, hogy csak a szabálytalanul parkolókat figyelik. Frank meglátása szerint a közösségi rendőrségi eszközök alkalmazása nagyon fontos, legnagyobb jelentősége pedig annak van, hogy a lakosok tegyenek a saját biztonságuk és környezetük érdekében a nyugati példákhoz hasonlóan. Számára leginkább égető kérdés az, hogy „hogyan lehet tenni a rendőrség felé irányuló bizalom megteremtése érdekében?”.

Wieszt Ferenc reflexiójában megismételte, hogy az eljárásokat jelentősen nehezíti, gyakran meggátolja, ha a sértettek, tanúk nem tesznek vallomást. Azonban az eljárások megakadásának okát a lakosok gyakran a rendőrség hibájaként értékelik, ez pedig bizalomvesztést okoz. Az osztályvezető hozzátette, hogy a rendőrség számára is nagyon fontos a jó kapcsolat kialakítása, szeretnének túllépni azon a szinten, hogy az állampolgárok leginkább igazoltatáskor vagy sértettként – tehát valamilyen negatív cselekménnyel kapcsolatban – találkoznak a rendőrökkel. A VIII. kerületi kapitányság törekszik arra, hogy megerősítse a gyalogos járőrszolgálatot, hogy közelebbi kapcsolatot alakíthassanak ki a helyi lakosokkal. Wieszt Ferenc ígérte, hogy – a konzultációs fórumhoz hasonló – valamennyi, a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági rendezvényen részt vesz.

 

V.       Konklúzió

Tóth Balázs meglátása szerint a fórum hasznos és eredményes volt. A résztvevő szervezetek igen aktívak voltak, a rendőrök pedig hasznos információkat nyújtottak. Természetesen az első alkalommal nincs lehetőség még a problémalista elkészítésére sem, nemhogy jelentős mennyiségű megoldási javaslat felvázolására.

A felvetett témák és érdeklődés – valamint a szervezőkhöz eljuttatott értékelések is – azt bizonyítják, hogy szükség van hasonló fórumok megszervezésére.

A fórum tapasztalatai alapján több olyan témakör:

§ bizalom és az intézkedések hatékonyságának összefüggései;

§ a hajléktalanság;

§ kábítószer és a Kék Pont Alapítvány tevékenységének ismertetése;

§ körzeti megbízotti tevékenység és a gyalogos járőrszolgálat;

§ gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdések;

is van, amelyet külön-külön alkalmakkor kell megtárgyalni.

 

VI.        A fórum résztvevői értékélése

A Józsefvárosi civil-rendőr konzultáción 44 meghívott vett részt, 17 civil szervezet, 2 oktatási-nevelési intézmény, illetve a helyi önkormányzat vagy valamely fővárosi vagy országos szervezet képviseletében. A megjelenteknek kiosztott értékelőlapot 23-an jutatták vissza kitöltve a Helsinki Bizottságnak.

1. Hasznosság

A kérdőív első blokkjában a meghívottak a különböző állításokat értékeltek egy hatos skálán, ahol az 1-es a teljes egyetnemértést, míg a 6-os a felvetéssel való maximális azonosulást jelentette. A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján a megjelentek többsége hasznosnak találta a konzultációt, illetve úgy látta szükség lenne ilyenre a jövőben is. Ez utóbbi kérdés osztotta meg legkevésbé a megjelenteket, a 23 válaszolóból 20-an adtak a szükségességet firtató kérdésre maximális 6-os pontszámot. Emellett azt is érdemes megemlíteni, hogy egyik estben sem akadt 4-esnél rosszabb értékelés.  

 

 

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.   

     

 Az összes kitöltő válaszolt.

 

A rendőrségi tájékoztatóval szintén elégedettek voltak a megjelentek, az előadásokat követő beszélgetés illetve a Helsinki Bizottság előadásának megítélése kevésbé volt pozitív, bár ez utóbbiak esetében sem beszélhetünk negatív visszhangról, hiszen mindkét esetben a 4-es és 5-ös értékek voltak túlsúlyban. A meghívottak úgy ítélték meg, hogy a kérdéseik többségére választ kaptak, a 3-as és 4-es válaszok voltak a leggyakoribbak.

 

 

           Az összes kitöltő válaszolt.             

         

1 kitöltő erre a kérdésre nem adott választ.

 

 

 

 

2. Gyakoriság

A résztvevők szerint a témában gyakori konzultációra lenne szükség, a válaszadók 43%-a úgy látta minimum félévente, 52%-a szerint inkább háromhavonta kéne rá sort keríteni. Többen jelezték, hogy ennek szervezésében is szívesen részt vennének (a megkérdezettek 30%-a), de minden válaszadó legalábbis megjelenne egy ilyen eseményen.

3. Lebonyolítás

A lebonyolítással kapcsolatban ketten javasolták a konzultáció tematikus blokkokra osztását, minek folytán a civil szervezetek tevékenységi körük szerint szétválasztásra kerülnének. Emellett a konzultációt három meghívott is túl rövidnek találta, a hatékonyság érdekében az időkeret növelését vagy kevesebb téma felvetését tanácsolták. Volt, aki azon a véleményen volt, hogy az előadások, az írásban előzetesen feltett kérdésekre adott válaszok, illetve a szóbeli kérdések fázisait határozottabban el kéne választani.

4. Legérdekesebb

A fórum leghasznosabb hozadékát a rendőrökkel való kommunikáció megvalósulásában látták a megjelentek, ezt a válaszadók közül hárman is említették. A tájékoztató illetve a különböző statisztikák ismertetését ketten találták különösen hasznosnak csakúgy, mint a rendőrség kooperációra való nyitottságát. A meghívottak említették azt is, hogy érdekes ötletek hangzottak el és pozitív volt, hogy egy-egy kérdés több szempontból is megvizsgálásra került.

5. További javaslatok

A „hajléktalan-probléma” illetve a drogkérdés kezelésének szükségessége több értékelőlapon is szerepelt, ezt az illetékes civilszervezetek részvételével képzelnének el. A felek közti együttműködés javítását szintén fontosnak ítélték a kérdezettek, mind a rendőrség, mind a civilszféra, mind az önkormányzat részéről nagyobb fokú aktivitást tartanának kívánatosnak, ez az óhaj valamilyen formában szinte kivétel nélkül minden értékelőlapon szerepelt. Az észrevételek közt felmerült az is, hogy a rendőri vezetők mellett közterületi szolgálatot ellátó rendőrök megnyilvánulása is hasznos lenne.

 

 

A polgármester programjának idei évre tervezett változásai a közrend és közbiztonság köre. Eltelt majd' fél év, és nem nagyon látunk változást. 

Ezért aztán nem maradnak csendben a kerületiek, ha valami böki a csőrüket, azt megmondják - csak legyen aki meghallgatja. Gyertek, tegyétek fel a kérdéseitek!

Helyszín: Kesztyűgyár közösségi Ház tükörterme
Időpont: 2011 június 8-a (szerda) 17:00 óra.

Meghívottak:

 

• Érdeklődő lakók
• Civil szervezetek
• Józsefváros Közbiztonságáért és Köztisztaságáért Szolgáltató Kft
• Józsefvárosi Közterület-felügyelet
• Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat
• Budapest Esély Nonprofit Kft. VIII. ker. Kirendeltsége
• Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
• Józsefvárosi Önkormányzat képviselője
• Oltalom Karitatív Egyesület
• Menhely Alapítvány
• Üdvhadsereg - Új Reménység Háza
•  

Tervezett napirend:

 

1. Tájékoztatás a Maneszota céljairól

• Tavalyi alakulásunkkal a fő célkitűzésünk: a negyed élhetőbbé tétele
• Célkitűzés, hogy a negyed tisztább legyen 
• Céljaink érdekében partnereket keresünk, együttműködni akarunk
• Szeretnénk formálni lakótársaink viszonyulását a szeméthez (lakossági szemétszedések, zöldterület gondozás,)
• Segítséget várunk abban, hogy hogyan lehetne a lakosság számára vonzóbbá tenni a környezetünkhöz való felelősségteljesebb viszonyulást
• Szeretnénk biztatni lakótársainkat, hogy fogalmazzák meg elvárásaikat a köztisztasággal kapcsolatban is, és ne törődjenek bele a megoldatlan ügyekbe
• Nem akarjuk, hogy két szolgáltató között ellátatlan területek maradjanak
• Nem akarjuk, hogy ellátás szempontjából hátrányban legyünk más térségekhez képest
• Szeretnénk, ha a helyi lakosság erre „szakosodó” képviselői képben lennének, hogy hogyan működnek a közterületekért felelős szervek
• Szeretnénk, ha a helyi lakossághoz több információ jutna el az őket foglalkoztató kérdésekről – és a köztisztaság kiemelten ilyen
• Szeretnénk, ha a lakossági aktivitás (bejelentés, kezdeményezés) több megbecsülésben részesülne
• Szeretnénk, ha konkrét helyzetek esetén tudnánk, hogy kikhez kell (és érdemes) fordulnunk
• Szeretnénk, ha forráshiány miatt ellátatlan területeken a döntéshozók meghoznák a szükséges döntéseket a plusz források bevonásáról.
• Szeretnénk, ha a különböző szolgálatok abba az irányba fejlődnének tovább, hogy valódi közösségi szolgáltatást nyújtsanak.
• Összefoglalóan szeretnénk erősíteni a köztisztaság területén a lakossági együttműködést, és végeredményben a lakossági kontrollt.

2. Céljaink elérése érdekében

• Témával kapcsolatos fórumokat kezdeményezünk
• Keressük a kapcsolatot a köztisztaságért felelős szervekkel
• Példát mutatunk a szemétszedéssel, és felkaroljuk mások hasonló kezdeményezéseit
• Házbeszélgetéseken tárjuk fel lakótársaink véleményét, tapasztalatait
• Szomszédok Egymásért Mozgalmat (SZEM) indítunk
• Működő, aktív polgárőrséget készülünk szervezni vagy létrejöttét támogatni
• Működtetjük mozgó SZEM szolgálatunkat
• Utóbbit szeretnénk a köztisztaságért felelős szervekkel szoros együttműködésben tenni
• Utóbbiba be akarjuk vonni a lakosságot is

3. A mozgó Szem projekt (kerékpáros köztisztasági járőrözés) bemutatása

• A program keretei, számszerű adatok
• A program eddigi tapasztalatai - általánosságokban
• Illusztrációként a fotók, hanganyagok, írásos dokumentumok egy részének bemutatása
• Eddig az elkészült összefoglalókat nem továbbítottuk a köztisztaságban és közegészségügyben illetékes szerveknek, mostantól megtesszük.
• Szeretnénk a továbbított anyagokat a valóban illetékeseknek továbbítani, azokat általuk minél könnyebben feldolgozható formában, és szeretnénk reagálásokat kapni a bejelentéseinkre. Ezekben várjuk a szolgáltatók segítségét, már az elinduláshoz is, és a folyamatos együttműködéshez működéshez is
• Nem kötözködni akarunk, hanem megoldásokat találni, reménybeli partnereinkkel közösen

4. A fórumot közvetlenül megelőző események

• Lakossági bejelentés a Maneszota oldalon - "állatorvosi ló"
• A május 7-i Magdolna Szomszédsági Nap egyik sajnálatos utófejleménye
• A több hónapja, több hete tapasztalt megoldatlan helyzetek, és legutóbbi egész negyedre kiterjedő köztisztasági állapotfelmérésünk által felvetett kérdések
• Bizonyos a sajtóban felmerült, de ott megválaszolatlan kérdések.

5. Konkrét kérdések, amelyekre választ várunk az illetékesektől

Ezeket itt most nem soroljuk fel, a fórumon tesszük őket fel. Nagy részük fotóval illusztráltan egy prezentációba lesz beépítve. Kérésünk, hogy az érdeklődők esetleges saját kérdéseiket írásban, akár a fórum kezdése előtti órában is juttassák el címünkre, vagy itt alul új hozzászólásként, és továbbítjuk azokat.

Bízunk benne, hogy fórumunk nem a panaszkodás, nem az egymásra mutogatás és a felelősséghárítás helye lesz, hanem közös szembenézés a problémákkal, és megoldáskeresés, amely vagy már ott helyben körvonalazódik, vagy a közeljövőben (más, illetékesebbek bevonásával is) valósul meg a megnyugtató megoldás kialakítása.

Mindenkit szeretettel várunk!

Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács

 Van pár - tavaly volt egy összesítés, miszerint a KSH adatai alapján 1 400 szervezet található Józsefvárosban. Rettenetesen nagy szám ez, ám tudni kell azt is, hogy nagyon sok csak ide van bejegyezve (egyetemek, klinikák pénz-gyűjtő, adományfogadó alapítványai, egyesületei), ténylegesen nem a kerületben, a kerületért tesznek. 

Ettől függetlenül szép számmal van olyan civil szervezet is, amelyik kifejezetten a kerületi problémákkal, emberekkel foglalkozik. Össze is ülnek időnként - már ha sikerül jól szervezni - egy ilyen lesz pár napon belül ismét. Invitáció:

Kedves Kollégák!

A június 1-i civil fórum két témája közül a másodikban, a NÉGYHÁZ Egyesület különösen érintett, mint a hatvanéves bérlői jogviszony-rendszer korszerű jogelvek szerinti felülvizsgálatát kezdeményezőinek egyike.

Bérlői közösségünk a Magdolna Program alapítójaként, mint a BBFR (Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer) egyik kidolgozója, a praxisra alapozta a későbbi teóriát; magyarán, a lakossági bevonással történő városrehabilitációs folyamat eredményeinek-tanulságainak felhasználásával íródott meg, az „A lakó- és bérlemény-nyilvántartás egyes kérdései a korszerű jogelvek tükrében”, és a későbbi, „A Magdolna Program hét éve civil szemmel, avagy a lakossági bevonás reális lehetőségei és lehetetlenségei, a városrehabilitációs folyamatban,- itt és most.”

Mostani, - és a remélt későbbi – találkozóinkra pedig azt javasolnám, hogy a mindenkori adott témakör megvitatásához olvassátok el azt a néhány oldalnyi szöveget, amit a „témafelelős” ajánl, különben – megfelelő előtájékozottság hiányában, - reménytelen még egy kevésbé szerteágazó anyagot is az adott időben megvitatni.

Mi, négyházasok tehát, a terjedelmes anyagból, a bérleményi jogviszonyok rendezésén alapuló lakossági bevonás egyes kérdéseit szeretnénk most a civil plénum elé vinni, melyben a 8ker.blog.hu weboldalon található, a témáról publicisztikusabb formában írott dolgozatainkat ajánlanánk némi tanulmányozásra,- kinek-kinek kedve szerinti mértékben.

(Magam, aki az elmúlt hét évben, az egyszerű bérlőn és bérbeadón túl, tárgyaltam már a jólfésült dílertől, az idős, szolíd lányfuttatón át, az egyszerű, kétkezi verőlegényig mindenkivel, akit a „bérlakások működése és működtetésének” nagy kalandokat sejtető sztorija érint és érdekel; nos, hogy-hogynem ennek ellenére sem fűlik a fogam ahhoz, hogy kéretlenül kiálljak elétek ecsetelni választott témánk szerteágazó fordulatait. S persze Ti is jobban jártok, ha arról beszélek, ami az olvasott anyag révén megfogalmazódik Bennetek. Azt remélem ugyanis, hogy témánk mindannyiunkban elindít valamit, ami új lökést adhatna az önkormányzati reformok (ne szégyelljük a szót!) kátyúba ragadt szekerének. A közjogi és „általános” szociológiai kérdéseken túl, bűnmegelőzési, szociálpszichológiai, ciganológiai és a jóég tudja, mi mindent érint még, a hatvan éve alig változott bérlakás-helyzet, tehát – remélem – mindannyiótok megtalálja benne a saját „koncát”. Ez a furcsa, tanácsrendszerbeli zárvány, különös kövületként őrzi még az elmúlt idők sajátos szokásrendszereit, az elavult, félszázados „házirendjével”, mely tudni sem akar az időközi életmód- és jogi-szociális környezetbeli változásokról, és „háborítatlanul”, az elszigeteltségnek egy sajátos változatában dacol a „modern világ” kihívásaival. Azt mondtam dacol? - nos, nem. Inkább gyámoltalanul tántorog a szlömösödés, a biztos gettólét felé, az egyre kaotikusabb lakhatási, közegészségi és kriminalisztikai körülmények között. (Legidősebb adatközlőm, a 102 éves, szellemileg teljesen ép Nimsz Lajosné mondja, aki ma is naponta jön-megy, vásárol önállóan. „Fiam, csak azt mondhatom Magának, hogy ekkora tréfli még a harmincas években sem volt, de akkor legalább volt közbiztonság és rend.” – Mondhatja, hisz háromszor került kórházba rablótámadás miatt.)

És hogy mindez összefügg-e a minden ízében elavult bérlakás-rendszerrel?
És hogy van-e jelentősége annak, hogy ez a tömegében is legnagyobb, egybefüggő bérlakás-komplexum, építészeti korjellemzőit, szociális strukturáltságát tekintve is egyedülálló, szerves egységet képez?
És hogy a „rehabilitáció” nem egyenlő az önkényes és esztelen rombolással?
És hogy a romlás ténye összefügg-e a tulajdonviszony-rendszer egyes elemeinek elavult voltával?
És hogy rémeket látnak-e, akik humánkatasztrófáról beszélnek?
Arra kérünk hát, ne légy elfogult se irántunk se ellenünk, csak gyere el egyszer közénk, és ne tégy semmi különöset.

Csak „jöjj és láss.”
Budaházy Gusztáv
NÉGYHÁZ Egyesület

 A CaPE idei első fórumán előre bekért kérdésekkel készültek a szervezők; ezek egy része el is hangzott, de mindet megkapták a képviselők írásban. Kis időbe beletelt, mire a válaszokat összegyűjtötték, de végül megszületett. 

Érdemes lenne negyedenként ilyet tartani negyedévente - amolyan mini közmeghallgatást, az adott terület képviselőjével. Akkor tudná a képviselő, mi is a helyzet a körzetében, és talán tudna érdemi munkát is végezni a választóiért. 

Persze, ez csak tipp. Általában jobban tudják, mit akarnak a választók.

 A fórum legtöbbet használt két szava volt ez. A két, területileg ezt a részt képviselő ember szájából, akikről kiderült, sok közük nincs is Palotanegyedhez. Az, hogy nem ismerik, kicsit erős lenne, mert legalább azt tudják, hogy hol van...

Szóval újra lakossági fórum a CaPE szervezésében, kábé 45 ember jött el megnézni, mit is mondanak az általuk megválasztott pártkatonák. A szervezők fejlődnek, hiszen ez már a sokadik fórum, amit összehoznak. A mostani fő témája is változatlanul a köztisztaság és a közrend volt, ami folyamatosan visszatérő - de mégsem látni érdemi változást. 

Az este két részre lett bontva, előbb az emilben érkezett kérdéseket tárgyalták, aztán az élőszóban feltetteket - de előtte bemutatkoztak.

 Egry Attila elsősorban a kettes választókörzet képviselője, másodsorban alpolgármester - ebből kifolyólag szívügye a Palotanegyed. Élni a XI. kerületben, Budán, persze, de szándékában áll beköltözni a Palotanegyedbe.

 Szilágyi Demeter mikrofonfóbiás, félévente körbejárja a körzetét, becsönget mindenhová. Ötödéves jogász a Pázmányon, és ez a kötődése a negyedhez. Jelenleg a II. kerületben él, de nemsokára beköltözik a Horváth Mihály térre.

Első kérdés a Palotanegyed átnevezése merült fel, ezt gyorsan cáfolták, nem a nevet, hanem a funkciót változtatják csak meg, így lesz egyetemi negyed. Adott ehhez minden, és nem csak itt, hanem az egész kerületben, hiszen a fővárosban itt koncentrálódik a legtöbb egyetem.

 Baross 40 sorsa is többeket érdekelt, hiszen nem történik még mindig semmi, csak pusztul tovább. Miért nem tud sehogyan hatni a hivatal a tulajdonosra? Építési osztály bárki bejelentésére intézkedik. (hm, látják és mégsem) Ugyanilyen a Krúdy-Horánszky sarkán bomló épület.

 A Zichy Hotel folytatná a Baross utcáig a Mária utca díszburkolatát - pontos infót erről sem tudnak, de majd tájékozódnak.Mikszáth tér 3, szintén műemlék épület, itt sem történik semmi, csak a penész eszi. Megvizsgáljuk, persze. 

Sok sétáló, csökkentett forgalmú utca lesz a közeljövőben, de a Pál utca kimaradt, pedig rengeteg - főleg olasz - turista járja be az ifjúsági regény kapcsán. Európa Belvárosa II. tervben van, de sajnos azt már csak önerőből fogja tudni megtenni az önkormányzat, abban szerepelhet - viszont a polgármester programjában a Szentkirályi utca sétálósítása benne van.

Az átmenő forgalmat kellene kizárni, hiszen még mindig sokan használják menekülő útvonalnak a Rökk Szilárdot és a Szentkirályit. Rákóczi út sem élhető, 2x3 sávos kvázi autópálya rontja az életminőséget - ez viszont fővárosi hatáskör.

Kutyaürülék, kátyúk: a kutyák gazdái bírságolhatók, mégsem történik meg sokszor. Köztereseink nem szívesen konfrontálódnak személyesen, egyszerűbb a kerékbilincselés, ahol nincs találkozás. Kátyúk javítása tavasszal várható, és megpróbálják szigorúbban bírságolni a kutyásokat. Létre fognak hozni egy telefonszámot, emilcímet ahol be lehet jelenteni az önkormányzat cégei felé dolgokat. (van is, miért nem tud erről egy alpolgármester?) Az egyesület és a lakosság segítségét kérik a kátyúk bejelentésével - ilyen is volt az elmúlt időben, összegyűjtöttük a burkolati hibákat, eljutott a lista az önkihez, csak visszajelzés nem érkezett; ettől függetlenül újra megtörténik.

Orvosi rendelő, azon belül az ellátás foglalkoztatja még az embereket, hiszen sokan nem tudják, hová is menjenek. Az Auróra utcai rendelő a válasz mindenre - ha kész lesz a felújítása; 700 milliót szánnak rá, egy év munka. 

Hipp-hopp, el is repült egy óra. A második félidőben az itt megjelentek kérdései, megjegyzései izzasztották a képviselőket, akik néha a teljes tanácstalanságot mutatták. Pedig ha foglalkoznának a területükkel, talán nem érné meglepetésként az itt élők problémái.

Horánszky sétáló vagy csökkentett forgalmú lesz? Rév8 tervei között még sétáló szerepel, viszont megállapodás született az itt élőkkel, hogy csökkentett forgalom lesz csak. Mi a valós? Alföldi exRév8 György megnyugtat és megvizsgál.

Gutenberg téri galambok ürüléke, ráadásul a felújított Mária utca burkolatán ujjnyi vastag. Fertőző, a játszótérre is jut bőven - megoldási javaslat a fogamzásgátlós etetés, illetve a sólymász. Tudni kell azt is, hogy a galambok etetése évek óta tilos, szabálysértési eljárás indítható, viszont a derék józsefvárosi közteresek ebben sem intézkednek.

Helytörténeti tanács felállításáról döntött a testület, viszont kimaradt belőle mind a Kossuth Klub, mind a CaPE. Erről sem tudnak, természetesen.

Visszatérő kérdések: körútról a Baross utcába kanyarodni a Kálvin tér felé; illetve a Gutenberg tér sarkán 5 utca keresztezi egymást, nagy a gyalogos forgalom, zebra meg nincs. Megvárjuk a balesetet, vagy lesz valami? Lesz valami, bizony.

Nemzeti Múzeum kertje sem új téma, folyamatos az ott parkoló autók nagy száma. Változás lesz? Már van - illetve kellene lennie, az új igazgató szerint kb. 15-20 autó állhat bent, viszont változatlanul 60 körül parkol ott. Területileg a kerületben helyezkedik el, a kerületi főépítésznek van ráhatása, csak intézkednie kellene - tudtuk meg egy hozzászólásból. Intézkednek, hiszen tényleg van hatósági jogköre a kerületnek.

Bringások is sok problémát okoznak az egyirányú utcába forgalommal szembe tekeréssel, a szűk utcákon ez többszörösen balesetveszélyes. A KRESZ szabályait be kell tartani, tartatni. Van lehetőség a szabályos behajtásra, de ezt tábla szabályozza és legalább 4,5 méter széles úttestet igényel.

Gyulai Pál utca sétálósítása, illetve a parkocska közparkká alakításáról sem kapnak érdemi tájékoztatást. Mi lesz ott? Az, amit megbeszéltünk, persze, folyamatban van.

Szabó Ervin tér fel lett újítva, mikor kerül vissza a kerület kezelésébe? Hamarosan.

Jó lenne, ha lenne egy archívum, ahol utána lehetne nézni mi is hangzott el az eddigi fórumokon; illetve tényleg ideje lenne a kétirányú kommunikációnak. Szándék eddig csak a lakosság részéről látható, a hivatal nem beszélget a polgárokkal. 

Meg is értem azokat, akik (már) nem járnak fórumokra - viszont most új testület van, talán érdemes lenne rájuk hatni, nyomást gyakorolni; ha több embertől hallják ugyanazokat, talán tényleg lesz változás. Ami jelen esetben a normális működést jelentené, ugye. (ne is mondd, naív vagyok)

Várjuk a következő fórumot; kérdés az, hogy vajon történik-e az most elhangzottak kapcsán bármi?

Szerinted?

 Újra lesz lakossági fórum Palotanegyedben - amit már nem sokáig fognak így hívni, hiszen a kerület vezetése egyetemi negyedet csinál belőle. Gyertek el, és kérdezzetek az egyetemista képviselőtől!

 Igen érdekes meghívót kaptam - na nem közvetlenül, hanem továbbítva. Nem is Értem én, hogy nem ott lakom, és erős kétségeim többször megfogalmaztam a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács (MaNeSzoTa) létrejötte, valamint vezetőjének kompetenciái miatt, ezért nemkívánatos személy vagyok számára - de hát kicsi ez a kerület, minden kiderül, és talán nem tud kitiltani egy közösségi házból...:)

A meghívó nem tartalmazta, kiket hívtak még meg, talán a hajléktalanokat is - csak hogy tudjuk, ők az adott szállóra vannak bejelentve, tehát itt lakók.

Azonban ennél is fontosabb, hogy minél több ember eljöjjön, hogy beszélhessünk a hajléktalanokról, a hajléktalanságról és a megismerjük ezt az állapotot - még ha nem is megtapasztalva. 

Kedves Barátaink!

Szeptember 21-én (Kedden) 18-ra az „Állampolgári Részvétel Hetére” időzítve a Kesztyűgyár Közösségi Ház-ban irányított fórumot tartunk

"Hajléktalanok és lakosság"

címmel

Tervezett napirend:

Bevezetés

Helyzetfelmérés - Panaszbörze
• Résztvevők konkrét eseteket sorolnak – megoldási javaslat nélkül
• Az esetek vázlatos feljegyzése, csoportosítása

Háttérismeretek I. - A hajléktalanokkal kapcsolatba kerülő szervezetek

Háttérismeretek II. - A hajléktalanság szintjei

Patthelyzetek, joghézagok
• Résztvevők fogalmazzák meg a panaszbörzén felsorolt esetek alapján

Ami nem megoldás
• Résztvevők gyűjtik össze, ha kell, akkor megvitatva

Megoldások keresése – Ötletbörze
• Résztvevők gyűjtik össze, előbb megvitatás nélkül
• Megoldási javaslatok csoportosítása, rangsorolása, értékelése

Összefoglalás

Cselekvési terv:

Minimum két fős teamek kialakítása, akik előre egyeztetett időpontban végiglátogatják a helybeli hajléktalanellátó intézményeket

 

Eredményes napokat kívánva tisztelettel:

Frank Sándor
Magdolna negyedi Szomszédsági Tanács
elnök

 

Melléklet:

(kérdések intézményvezetők felé, amelyekre választ várunk)

I. Esetkezelés (Barna kupac)

Ismeretlen személy (valószínűleg hajléktalan) a bérház kapuja és az abban lévő élelmiszerbolt között végzi nagydolgát, újságpapírral törli magát "tisztára". Időpont: valamikor péntek este. A közhasznú takarítók már bezártak, hétfőn reggel nyitnak ki. E sorok írója szombaton korán reggel találkozik az átlagot messze meghalódó méretű "barna kupaccal". Sietnie kell, így nincs ideje visszafordulni fényképezőgépért.
Dél körül érkezik haza, a kupac még ott van, a papír eltűnt. Lehozza a fényképezőgépet, és akkortól kezdve rendszeresen fényképezi a kupac sorsát.

Vasárnap délelőtt valamennyire megszáradt a halom (külseje), talán a ház takarítója, vagy a boltos lehetett, aki seprűvel megpróbálta elseperni, de pórul járt: a belseje még teljesen lágy maradt. Így a munkát félbehagyta, látszanak a gallyseprű nyomai a kupacon. Eddig a faltól 15-20 centire volt csak az oda nem illő halom, most már a szétkent bélsár a járdán is jobban elterpeszkedik. Fotósunk így lefotózza azokat a barna lábnyomokat is, amelyeket a figyelmetlen gyalogosok produkáltak mindkét irányba.

Hétfő reggel első út a köztisztaságiakhoz vezet. Itt a lakó megtudja, hogy sajnos a fenntartó nem biztosít pénzt arra, hogy a takarítók hét végén is dolgozzanak. De azonnal intézkednek. És az addigra valóban megszáradt maradékot eltakarítják.

Kérdéseink:
1. Ön szerint egy társasház, bérház takarítójának alapesetben bele kell-e hogy tartozzon a munkaköri leírásába a ház előtt ilyen módon rendszeresen keletkező szennyeződés eltakarítása?
2. Ha egy ház megköveteli a takarítótól, hogy az ilyen szennyeződést is soron kívül takarítsa el, és ezért az átlagostól magasabb bért kell hogy fizessen, Ön szerint a ház kire háríthatja át az átlagos bér és a megemelt bér közötti különbség viselésének terhét?
3. Ön szerint tekintheti-e úgy a lakosság, hogy Józsefvárosban a főleg hétvégi áldatlan viszonyok kezelése nem a lakosság dolga, hanem az önkormányzaté, a fővárosi önkormányzaté vagy a kormányé, és az általuk erre a célra fenntartott intézményeké?
4. Hasonló esetben kihez forduljon az a lakó, aki nem akarja elfogadni, hogy külföldi vendégét ilyen állapotok mellett kell hazakísérne?
5. Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy ilyen esetek lehetőleg elő se forduljanak?
6. Mit javasol, hogy mi lakók hogyan érjük el a megfelelő intézkedés minél előbbi meghozatalát?
7. Ön (vagy intézménye) ebben mit tud segíteni nekünk?

II. Esetkezelés (Villamosmegálló)

A fiatalasszony gyermekével a Népszínház utcai villamos megállójához szeretne odamenni. A villamosmegállóban azonban 8-10 hajléktalan ül, áll, körülöttük rengeteg szemét, néhányak kezében boros flaska, és óriási bűzt árasztanak maguk körül. Pár méterre tőlük megáll, és várja a villamost. Közben az egyik férfi egy nagyobb papírt ledob a földre, és lakótársunk ezt szóvá teszi. Válaszként minősíthetetlen szidalmazást kap, és jobbnak látja, ha 8 éves gyermekével minél hamarább elmegy onnan. Tehetetlennek érzi magát, hiszen már 8-10-szer hívott ilyenkor rendőrt, de a helyzet csak nem változik. És a rendőröktől ő is tudja: nemcsak hogy nem lehet őket megbírságolni (hiszen nincs pénzük, nem behajtható), de egy-egy ilyen hajléktalan még attól sem fél, hogy akár le is köpje a rendőrt. Hiszen hozzányúlni nem szabad, ha meg beviszik, az neki szanatórium, ingyen ellátással.

Kérdéseink:
1. Ön szerint ebben a konkrét esetben mit kellett volna tennie a fiatalasszonynak?
2. Ha a hatósági intézkedések ellenére rendszeresen ismét a hasonló helyzet fordul elő, melyik hatóságoknak kellene hatékonyabban eljárni, és hogyan, hogy ezt megelőzzék?
3. Ha az illetékes hatóságoknak nincs megfelelő kapacitásuk (költségvetésük) az eset rendszeres, folyamatos kezelésére, akkor mi, lakók, mit tehetünk azért, hogy ez az érintett döntéshozók előtt elég nyomatékkal hangsúlyozódjon?
4. Ön szerint van-e lehetőségünk helyi lakosként bekapcsolódni egy olyan folyamatba, amely azt eredményezi, hogy ezek az állapotok jelentős javuláson menjenek át? Többen is vagyunk, akik készek lennénk pénzt, időt, energiát szánni arra, hogy környezetünk élhetőbbé váljon. Mit tanácsol, miben tudnánk segíteni?

III. Esetkezelés (Ellátatlanul)

Az utcánkban lévő hajléktalanellátó intézmény vonzza a hajléktalanokat. Sok órával, jó idő esetén alkalmanként fél nappokkal a befogadási idő előtt már itt vannak az utcában (minden ülésre alkalmas vízszintes felületen ők ülnek), elfoglalják a tér le nem zárt részét, övék a padok is. Várhatóan majd övék lesz a kiépítésre kerülő "sétálóutcák" műbútorai is. Nyitás előtt fél órával oda tömörülnek a bejárat elé, rendszeresen 30-50 fős csoportok. Ha az arra járó ember a járdán közelkedik, akkor átmegy a túloldalra, mert bár ott is vannak, de ott kevesebben, ők csendesen borozgatnak.

Megnyílnak a kapuk. Elkezdődik az adatok rögzítése, iratok áttekintése - a szociális munkások végzik a dolgukat. Közben sorra kerül az egyik agresszívabb hajléktalan, akiről messziről érződik, hogy piás. Erre hivatkozva őt nem engedik be az intézménybe, hiszen a szolgáltató kapun belül már felelős a befogadottakért, és nem keresi magának a bajt. Érthető. Így az össze-vissza beszélő, kicsit agresszív hajléktalan kint marad.

Letelepedik a kapualjba. A társasház lakói az elmúlt években draztikusan növelték a közös költséget, és mostanra rend van a házban. Mindent igényesen felújítottak, mindenhol virágok, friss festés, szép, élénk színek, stabil bejárai ajtó kaputelefonnal. Jó érzés itt lenni az udvaron. Amíg ki nem megyünk a kapun. De a kapualjban ott ül hajléktalanunk, csomagjai mellette, gyűlik a szemét is, és már maga alá is vizelt. A lakók szeretnék eltávolítani, de nem lehet, emberünk nagydarab, és erőszakos. A rendőrnek nincs miért beavatkozni (hova küldje?), a mentők nem jönnek (csak fekvő embert visznek el a detoxba, ez még annyira nem részeg).

Kérdéseink:
1. Ön szerint jogos elvárás-e a lakosság felé, hogy a szakma megfelelő szervei helyett "befogadja" az ilyen eseteket?
2. Mit tanácsol, ilyen helyzetben kit hívjon a lakosság?
3. Ki tehető felelőssé ezért az esetért?
4. Mit tegyünk, ha a kihívott illetékes szerv nem intézkedik, vagy nem elég hatékony?
5. Ön szerint milyen jogszabályi módosítások kellenének ahhoz, hogy ilyen helyzetek ne fordulhassanak elő?
6. Ön szerint ha bármely intézményre ráterhelik az ilyen esetek kezelését, annak plusz költségeinek állását ki felé továbbíthatja?

IV. Esetkezelés (A "küszöbön")

A média hírt ad róla, hogy a kormányzat fél fog lépni a hajléktalanok megrendszabályozására. Például a közterület nem megfelelő használata esetén. De a hajléktalanok akkor is hajléktalanok maradnak. Mi, Magdolna negyedi lakosok attól tartunk, hogy a frekventáltabb helyekről eltávolított hajléktalanok majd még inkább ida jönnek, ahol a hajléktalanellátás intézményei átlag feletti mennyiségben működnek. Ide, Józsefvárosba, és azon belül is a Magdolna negyedbe.

Egy kimutatás szerint Budapest hajléktalanellátásának egynegyede (24,7%) Józsefvárosban koncentrálódik. De még ez az információ sem érzékelteti a probléma teljes súlyát. Hiszen a hajléktalan és hajléktalan között óriási különbségek vannak. Így a feléjük irányuló hajléktalanellátásnak is vannak szintjei, és nagyon szeretnénk tudatosítani, ide nem csak a kiépített ellátó kapacitások egynegyede tömörül, hanem ezen belül is elsősorban a leginkább lecsúszottabbaknak kínált szolgáltatások ezek. Tehát a maradék három negyed "kulturáltabb", mint a "mieink". A "mi hajléktalanjaink" (akik papíron lehet, hogy máshová tartoznak, de gyakorlatilag itt veszik igénybe a szolgáltatásokat) tehát (természetesen vannak kivételek) átlagosan nézve a budapesti összes hajléktalan leglecsúszottab 15-20%-a. Akik nem is mindig akarják igénybevenni a szolgáltatásokat ("a szállón meglopnak"), vagy nem tudják igénybevenni (részegen nem engedik be). De itt vannak, és várhatóan még inkább itt lesznek nálunk, a "küszöbön": az utcán. Erre a  leglecsúszottabb rétegre jellemző: "minél büdösebb, minél koszosabb vagyok, minél inkább taszító vagyok, annál inkább kikerülnek, és nem szólnak hozzám". Valahol igaza van, hiszen egy idáig jutó embert nincs értelme rendreinteni se lakosnak, se rendőrnek, se szociális munkásnak, senkinek. És itt éli botrányos életét: például rendszeresen vizel úgy, önmagát nem is takarva, hogy itt lakó gyerekek-lányok-asszonyok is szembesülnek nemiszervével, vagy a közelben levő átlagemberek jelenétében éli nemi életét, vagy az éjszaka csendjét folyamatosan zavarva "intézi" vitás ügyeit részeg társaival, stb...

Kérdéseink:
1. Ön jogosnak látja-e a helyi lakosok azon igényét, hogy a politika (önkormányzat, főváros, kormányzat) ismerje el a felelősségét a jelenlegi körülmények kialakulásában (aránytalanság, megoldatlan helyzetek tömkelege)? Egyetért-e azzal, hogy ezen felelősség vállalásaként erre a területre érvényes speciális jogszabályok szülessenek (például a teljes közterülettakarítás az önkormányzat cégeinek a feladata, és nem az egyébként máshol jogos "saját háza előtti felelősség" viselése), kiemelt költségvetés (például folyamatos hétvégi takarítás), a lakosság valóban érdemi beleszólási és kontroll lehetőségének biztosítása (rendszeres találkozók a különböző intézmények vezetőivel, intézkedési tervek létrehozatalába beleszólás, megvalósulás ellenőrzése), a szolgáltatók felé (anyagi támogatás mellett) magasabb követelmények támasztása (pl. befogadás előtt fél órákkal az utcán ne kelljen tömegesen gyülekezni a hajléktalanoknak, az utcán is legyen nyilvános wc, stb...), a megoldatlan joghézagok azonosításába és felszámolásába is vonják be a lakosságot (pl. mi legyen azzal a részeg hajléktalannal, aki saját lábán meg tud állni, de nem fogadja be egy intézmény).
2. Ön jogosnak látja-e azt az állampolgári igényünket, hogy a hajléktalanok felé olyan környezetet kell biztosítani, amely motiválja őket a feljebb emelkedésre (valóban megvalósítható életstratégiát kínál nekik), és amely visszatartja őket attól, hogy az alacsonyabb szintre kerülésbe beletörődjenek?
3. Ön elfogadja-e azt a véleményünket, hogy a fenti kérdésekben nem csak a szakma, nem csak a politika, és nem csak az esetleges hajléktalan szervezetek kell hogy közösen keressék a megoldást, hanem a lakosság (mint akik közül sokan kerülhetnek, és sajnos kerülnek is majd hasonló helyzetbe), és azon belül is a különösképpen hajléktalanokkal megterhelt helyen élő lakosság tenni akaró képviselői is illetékesek kell hogy legyenek, abban bízva, hogy nem csak ötleteikkel, kezdeményezéseikkel, más nézőpontból való "többet látásukkal", munkavállalásukkal segíthetnek, hanem lakótársaik felé való közvetítői, megoldás irányába orientáló, előrelépéseket elmagyarázó, szélsőségeket leszerelő hatásuk sem elhanyagolható.

Ez a hányatott sorsú ház is lassan-lassan révbe ér, legalábbis nagyon úgy néz ki. A tervezett épület miatt a tulajdonosokat képviselő cég vezetője és az új épület tervezője lakossági fórum keretében találkozott a környéken lakókkal - a CaPE szervezésében.

Mint ahogy várható volt, az ellenkezők voltak a fő hangadók. Az épület most fogja megkérni a végleges engedélyeket, így pont időben tudta meg mindenki, mi is lesz ott - fel tudnak készülni a fellebezésre. (dögöljön meg a szomszéd tehene is jeligére)

 A lakossági fórum kicsit késve kezdődött, de aztán tele is lett a terem - annak ellenére, hogy az emberek láthatóan nem mertek bemenni, a bejárat előtt csoportosultak. Nem ismerik a helyet, sosem voltak ott, idegenkedtek kicsit, mi lehet a Roma Parlamentben?

Aztán megérkezett a polgármester, kezdődött a fórum. Alföldi Rév8 György, rutinos fórumlevezetőként kiállt, és elkezdett beszélni, majd jól be is sült: nem mutatkozott be, és rákérdeztek, ő kicsoda? :) Azt hitte, ennyi szereplés után már közismert mindenki előtt...de az emberek inkább a saját életükkel vannak elfoglalva, nem nagyon érdekli környezetük.

A polgármesterséget lassan négy hónapja űző Kocsis Máté vezette aztán fel, mi is a fő koncepció itt a kerületben a sétálóutcásítás kapcsán: a Kálvin térről lehessen gyalogosan eljutni a Teleki térre. Mivel nincs annyi pénz, mint az ötkerben, ezért szakaszosan, lassabban készül - és most mutatják be a Tavaszmező utca átalakítása. Közel 200 millió forintot szán rá az önkormányzat, hogy július 1. - augusztus 31. között megújjuljon. Derék dolog volt, hogy nem kampányolt, kicsit se - itt most polgármester volt, teljesen; aztán egy óra múlva le is lépett, kampányolni.

A Horváth Mihály tér és a Lovassy László utca közöti szakasz lesz vegyes forgalmú, de megfordított irányú; síkba kerül a burkolat - ami ugyanolyan lesz, mint a Palotanegyedi utcák - fák, padok, parkolóhelyek, kukák, pollerek lesznek. Típusa az un. Baross, ami az egész kerületben látható nagyjából. A Lovassy és a Koszorú utca között a forgalomtól elzárt terület lesz, csak gyalogos forgalom, a Szűz utca zsákutca lesz.

Már az elején közbeszóltak, felhívva a figyelmet a csatorna megoldására, hiszen mióta a kollégium megépült, egy-egy nagyobb esőzésnél visszanyomja a szennyvizet a házakba - vagy bővíteni kell, vagy a csatlakozásokat felülvizsgálni. Amint felbontják az utcát, ez látható lesz, megoldják. A palotanegyedi tapasztalatok alapján mármost felajánlották a civil kontrollt, ha szükséges, bevonnak itt is helyi lakókat ellenőrizni a kivitelezést.

Felmerült fura kérdés is, hogy az átalakítás kapcsán kötelezi-e az önkormányzat a lakóközösségeket a homlokzat felújítására? Új utcához az dukál, az igaz, de egy ilyen kötelezésnek értelme nincs. Pályázatot ír ki minden évben az önki, arra lehet jelentkezni.

A megjelentek között voltak bőven a parkolásért aggódó emberek, ők szervezkednek is, aláírásokat gyűjtenek a változások ellen - eddig olyan 20-30 van, és remélik, hogy talán a 100 aláírás is összegyűlik. Tiltakozásukkal szeretnék megakadályozni a tervezett változásokat, csak és kizárólag saját önös érdekük - a parkolás - miatt. Az aláírásokat átadták a polginak, aki meglepve át is vette.

A Rév8 hozta a szokásos rossz kommunkációját, megpróbálta kikerülni a konfliktust, de ezeket nem lehet. Nem is kell, egy ekkora változásnál - főleg, hogy 2-3 éves a terv - már rég el kellett volna kezdeni a beszélgetést a környéken élőkkel. Jól látszott az este folyamán, legjobb védekezés a támadás alapon nyomta Alföldi, mindenkit letorkolt, átkiabált, rendre utasított. Nem volt rá szükség, illetve nem a jó megoldás; tárgyalni kell, érvelni, és meggyőzni azt a kisebbséget, akik gátolnák az átalakítást. 

Nekik pedig meg kellene érteni végre, nem használhatják a közterületet ingyen arra, hogy az autóikat ott tárolják. Akinek autója van, gondoskodnia kell az elhelyezéséről is, az nem a köz, az önkormányzat vagy az állam feladata. Ha fák lesznek a pöfögő kasztnik helyett, az meg a gyerekeinknek lesz jobb. Meg nekünk is, persze. 

 Újabb utcá(ka)t alakítanak át sétálóvá, kiszorítva az autókat, helyet adva a fáknak, padoknak, az embereknek biztosítva azt a teret, amit eddig több mázsás fémdobozok foglaltak el. Hurrá, és éljen - ez az én véleményem, legyen sok ilyen.

Gyertek el sokan, legyen minden kérdés feltéve, kapjunk teljes körű tájékoztatást. Szólj a szomszédodnak is! 

Ismét összegyűlt a nagyérdemű, hogy megbeszélje a Palotanegyedbéli fejlesztéseket - az éppen zajlót és az elmúlt bő félévet, ami a Krúdy lezárt szakaszát illeti. Ez volt a nyolcadik fórum a CaPE szervezésében, és az első Párbeszéd Házában. 

Alföldi Rév8 György vezette ismét a beszélgetést - illetve ő válaszolgatott. Elöljáróban felelevenítette a terveket: Mária, Horánszky, Kőfaragó és Gyulai Pál utcák, valamint a Gutenberg tér átalakítása; ezzel együtt nagyszabású program-sorozat, több napos fesztiválok lesznek, amelyhez a negyedben lévő intézmények ötleteit is várják, hogy minél többen megismerjék a környék kultúrális értékeit, és minél többen jöjjenek a városnak erre a részére.

A Horánszky 13 is átalakul, jövő tavaszra kész lesz -  ott is lesz a pincében egy 500 fős rendezvény terem, és egy csomó olyan terem, ami csoportmunkára, találkozásokra lesz lehetősége a naponta ide járó 20 ezer diáknak.

Aztán jöttek a kérdések: a fő csapás a parkolás volt, majd' egy órán keresztül záporoztak az ellenérzések, hogy akkor most megszűnik a parkolási lehetőségek fele, hová álljanak az itt lakók, miért nincs parkolóház, hogy kívánja megoldani az önkormányzat? Élhetetlen így a környék(!!!), hiszen sétálni kell az autótól, előtte meg körözni, hogy szabad helyet találjanak...Megnyomorítják az ember életét! Az utca nem a gyalogosoknak van, az az autók helye...!

Aztán az áruszállítók folyton beparkolnak a járdákra, terekre, mégsem intézkedik a közterület-felügyelet. Kamera is van a közelben, de a rendőrök sem tesznek semmit. Javaslat: zárjuk le a negyed határait, így majd nem tud bejönni a nem itt lakó(bravó), és akkor marad szabad hely. Válasz még mindig az, hogy nem az önkormányzat dolga a parkolás megoldása, de ha összefognak a lakók és közös megoldást találnak - egy helyet, ahová lehet parkolóházat építeni - abban partner lesz a hivatal. Jött is 3 helyszín, megvizsgálják.

Érdekességek is kiderültek: a Lőrinc pap térnél van egy megállni tilos tábla, amit időnként kiforgatnak, olyankor végigbüntetik a sort. Ráadásul van egy közterületes, név szerint ismerik: Zentál Lajos, de nem lehet ellene tenni semmit, mert...mert nem. Díszpolgár. Elmozdíthatatlan, viszont akkor és annyira büntet meg bárkit, amennyire ő akar. WTF?

Krúdy, mint kocsmautca

A fórum második részében a kerület első sétálóutcájának elmúlt bő fél éve került górcső alá - itt aztán igazán elszabadultak az indulatok. A lezárás nem működik rendesen, meg kellene oldani normálisan, fizikai akadállyal, hiszen a táblát senki nem veszi komolyan. Van olyan megoldás, ami most már nonstop működtethető, egy süllyedő-bójás rendszer, na, ez lenne a tökéletes. Az utca kultúrát közvetít, értéket hordoz. 

Az itt élők pedig ezt tapasztalják: hiába a lezárás, autók áthajtanak, beparkolnak. A pizza-futárok veszélyeztetik a gyalogosokat, a bringások ezerrel áttekernek, cikáznak a kitelepült teraszok és az andalgók közt. A vendéglátósok nem foglalkoznak az itt lakókkal, nekik a profit-maximalizálás a fontos, így aztán zeneszolgáltatási engedély hiányában a Fiktív Pub a küszöbről adja a zenét, a Darshan Udvar tulaja az aludni vágyó lakót veréssel fenyegeti. Az egész lezárás senkinek nem jó - kivéve a kocsmárosoknak. A legtöbbször elhangzott kifejezés a "kocsma-utca" volt. Megoldás: kerüljön vissza a forgalomnak, hiszen akkor is voltak teraszok, parkolók és mégis lehetett rajta haladni. Jobban, mint most...

A panaszok nem új keletűek, de nem foglalkozik velük senki. Minek akkor az egyesület, minek akkor a részönkormányzat?

Kulturális fejlesztés - de mi a kultúra? Ami a Krúdyban zajlik, az kocsma-utca, abban nincs semmi kultúra. A hányás, a törött üveg, a hajnalban üvöltöző részegek, a kutyaszar - ez lenne az érték, amire még több embert hívnának ide?

Fórum(ok)nak van értelme? - merült még fel a kérdés, hiszen például tavaly nyáron kérte az egyesület a környéken lakóktól, hogy írják össze, hová kellene kukákat kirakni még - és azóta sem történt változás. Mint ahogy a többi dologban sem nagyon. 

Én azt nem értem az egészben, ha tényleg ennyi a gond a vendéglátósokkal, és tényleg folyamatosan panaszleveleket kap minden hivatal, akkor miért nem mozdulnak? Miért nem intézkednek? Hogy dolgozik a rendőrség (két kamera nézi a Krúdy-Mikszáth vonalat), hogy dolgoznak a közterület-felügyelők, a köztisztaságiak, a szabálysértési osztály?

Kedves vezetők! Ne feledjük, idén választási év van - a polgár ilyenkor tudja kinyilvánítani a véleményét. 

Alakul, alakul, de nem az igazi még mindig. Most már kéthetente van összegyűlés, és tanácskozás, egyre több embert próbálnak megszólítani és bevonni. Előrelépés a legutóbbi óta, bár bőven van mit javítani - főleg a célok és a módszerek tekintetében.

A mostani úgy kezdődött, hogy a Zöfi és a Nap Klub egy-egy képviselője egy röpke félórás tájékoztatót adott a Rádió C reggeli műsorában - amelynek a hallgatottsága a Magdolnanegyedben elég nagy. Mivel az idő hossza nem engedte, így sok információ kimondatlan maradt, de legalább elindult a rádióval az együttműködés - ha minden jó, akkor folytatódni is fog.

Délutánra aztán tényleg özönlött a nép a Kesztyűgyárba, mindenki mozgósított, hozott még egy embert, majdnem meg is telt a terem. A Nap Klubosok készültek, teát, süteményt hoztak, egy valódi beszélgetős klub, egy teadélután lebegett a szemük előtt - nem nyertek.

A mostani beszélgetést már felvezették, kicsit moderálták is, irányítani azért jobban kellett volna - bár akkor az meg nem egy kötetlen, klubszerű esemény. A mostani fórum témája a negyedben tevékenykedő civil szervezetek bemutatása volt a közönségnek - de kb. annyian voltak a képviselők, mint az oda látogató lakosok. A szervezetek bemutatkoztak, mindenki kapott öt percet, amit be is tartottak rendesen. Ismerjük meg őket:

Ami szemet szúrt, hogy mindenkinek gyerekprogramjai vannak nagyobb részt - ami jó is, csakhogy itt most egy negyedbeli döntéshozó testület alakul, dönteni meg ugye a felnőttek szoktak. Annyi a program egyébként, hogy az a csoda, hogy vannak egyáltalán csellengő kölkök...Apropó, az első órában még erősen behallatszott a rohangáló, kiabáló gyerekek zsivaj, meglehetősen zavaróan, hiszen alig lehetett hallani a beszélőket. Egy mikrofon nem ártott volna, vagy ha olyan helyen vagyunk, aminek van legalább ajtaja - bár tényleg attól függ, milyen típusú összejövetel van.

Az első rész után megint csak felállt pár ember, és hazament. A szervezetek bemutatkozó képviselői, akik ezen túl már nem értek rá foglalkozni a megjelent lakókkal, elmondták, mit nyújtanak, aztán ha kell valami, keresse meg őket az ember. Ez sem vetett jó fényt a dologra, de amikor az ott maradtak elkezdtek kérdéseket feltenni a Rév8-nak, ismét csak elhangzott, hogy ez nem az a fórum, itt külön tematika van, azt lesszives betartani mindenki. Puff, még egy pofon a klubszerű találkozónak!

Sebaj, Maja nem a feladós fajta, folytatja a megkezdett munkát, javasolja, hogy legyen saját neve a találkozásoknak, mindenki adjon egy tippet, hiszen nem szerencsés ebben a politikai évben a fórum vagy tanács megnevezés. Ráadásul ha én, ha mi nevezzük el a dolgot, kicsit már magaménak is érzem, jobban odafigyelek. Aztán meg logot is lehetne rajzolni.További ötleteket szórt szét és kért mindenkit, ők se legyenek restek gondolkodni a saját környezetükről, tegyenek meg legalább ennyit. Első lépésnek egy pályázatot hirdettek, határidő május 15.

Hogy mennyire igaz a politikai vonal, hááát, ott volt egy önkormányzati képviselőnő, aki bármelyik témában bármit megígért, amit szerinte hallani akartak az emberek. Vicces volt -és az sem szerencsés, ha a politika úgy érzi, minden terep az övé.

Végigkísérte az egészet a klub vagy fórum kérdése, nem lehetett/tudták eldönteni. Inkább az előző lenne szerencsésebb egy közösség kialakításában, és ez a járható, kipróbált út. Az emberek viszont nem ezért jöttek, ők konkrét kérdésekre szeretnének konkrét válaszokat; úgy tűnik, még mindig nagy az információ-éhség. Hiába van itt a Rév8 a Kesztyűgyárban, mégsem tudnak sokan sok mindenről - a cég pedig nem érzi magáénak a széleskörű tájékoztatás feladatát. Igaz, van egy kiadványuk, amiben nagyrészt öndicséretet olvashatunk - zöldségpucoláshoz pont jó. Na meg aztán nagyon kultúrája sincs a helyi lapokból való tájékozódásnak.

Ez már a ...negyedik ilyen tanácskozás volt, előtte is zajlott lakossági fórum; ahol eddig voltam, azt láttam, hogy a jelen lévő réves munkatársak bőszen jegyzeteltek mindig - viszont nyilvános beszámoló nem készült egy sem. Pedig érdemes lenne, hiszen nem kellene újra és újra visszatérni már megbeszélt kérdésekre, bárki bármikor elolvashatja a történteket. Akár kinyomtatva az előtérben, akár elektronikus formában a Kesztyűgyár blogján vagy a Rév8 oldalán...Az előző fórumról a Nap Klub készített összefoglalót, bár ez inkább olyan jegyzőkönyv, mintsem részletes beszámoló.

Az látszik most már, hogy éleződik a harc, a Rév8 kötött határidővel, előre meghatározott témákkal operál - többek között kiköti, ha nincs egy gyűlésen minimum 12 ember, akkor azért nem fizet -, viszont közösséget fejleszteni nem lehet parancsra vagy utasításra. Az egy hosszabb folyamat.  Az ehhez értők pedig egyre többször és hangosabban kérik ki a beleszólásokat, irányításokat, hiszen nem célravezető. A segítséget, amit kérnek - például a rendőrségtől, vagy a vagyonkezelőtől jöjjön el valaki, és válaszoljon a kérdésekre - meg elutasítják, illetve délelőtti órára javasolják. Cinizmus volt megfigyelhető most a réveseken, akik egy csoportba tömörültek egyikük mögé bújva és ott sutyorogtak, mint az iskolás lányok. Nekik ez csak egy feladat - május végéig van mandátumuk - ez látszik is a jelenléti ív alján, és ennek megfelelően állnak az egészhez. 

Ezt a kezdeményezést viszont akkor is jó lenne éltetni és végigvinni, ha a Rév8 így áll hozzá - és egyre inkább úgy tűnik, létre is jön. A Nap Klub tudja, hogy ez jó dolog, és mindent elkövet, hogy megvalósítsa, mint ahogy a többiek is. Néha már úgy tűnik, meg is van a magja, gyakorlatilag kész a Magdonanegyedi Szomszédság. A civilek egyre jobban összedolgoznak, ebben sokat segít, hogy a Zöfinek pont most van egy ilyen projektje, amiben megrendeltek egy felmérést a Foresee Kutatócsoporttól, milyen civil szervezetek ténykednek a negyedben, mit tudnak egymásról és mivel foglalkoznak - na és hogyan tudnának többet tenni, közösen. 15 szervezet ismerte meg a másikat, és ez folytatódik most is, az együttműködés alapjait rakják le éppen.

A kérdés már csak az, mi garantálja, hogy az önkormányzat tényleg elfogadja partnernek ezt a formációt? A Rév8 vezetője szerint semmi - bár az ő szavára nem érdemes adni...

Egyik reggel, amint a nyitott ablaknál éppen húzom fel a redőnyt, kiabálást hallottam. Nem nagyon törődtem vele, hiszen folyton kiabál valaki, de nem akart szűnni, így szétnéztem, honnan jön a hang. Az utca túloldaláról, a szemközti ház negyedik emeletéről kiabált át egy férfi, aki arra figyelmeztetett, hogy a házunk sarkán az ereszcsatorna szétcsúszott, és nagy területen ázik a vakolat  - ez nem látszik a mi oldalunkról, csak szemből.

Megköszöntem a szomszédnak, szóltunk a közös képviselőnek, aki intézkedik - nagyobb kiadástól mentett meg. Ilyen a jó szomszéd. Akkor is szomszéd, ha nem egy házban lakunk, de mondjuk egy utcára néz az ablakunk  (így néztük végig a 2006. október 23-án zajló rendőri brutalitást alattunk.)

Szóval a szomszédság hasznos dolog lehet. Ha tényleg jó a viszony a szomszédokkal, akkor gyümölcsöző kapcsolat is születhet, produktív fejleményekkel. Példa van rá bőven, itt a kerületben a Nap Klub működik hasonló elven, így nem csoda, ha őket kérték fel most, segítenének a Magdolna negyedben is létrehozni a Szomszédsági Tanácsot. Közösségfejlesztésből tanulmányt is írtak, ráadásul itt, a kerületben szerezték (másfél) évtizedes tapasztalatukat.

A Rév8 szervezi az egészet, a Magdolna Negyed Program II. keretében kerül rá sor. Az volt az alapvető elgondolás, hogy a negyeden belül sikerüljön létrehozni egy olyan szervezetet, amely tudja képviselni a terület lakosait; másrészt pedig különböző rendezvényeket tudjon tartani. A pénz a létrehozáshoz a projektből van, közösségfejlesztési címszó alatt, az EU fizeti; az önkormányzat pályáztatott, és a Nap Klub Alapítvány nyerte el a feladatot.

Ők első körben egy kérdőíves felmérést készítenek, ami nagyjából januárra összegződik, de közben már lakossági fórumot is tartanak, hiszen látni kell, ki az, aki kiáll a saját és környezete problémái miatt, és tenni is akar.

A lakossági fórumra öt (5) környéken lakó jött el, a többiek érdeklődök voltak más negyedekből, de a kerületből. Összesen kb. 20-an ültünk ott. A kezdés bőven csúszott, vártunk, hátha jön még valaki, de ahogy szervezte a Rév8, kevés hirdetéssel, nem csodálom a létszámot. Na meg a híre sem annyira jó a cégnek, akik "szerződtünk egy feladatra, és csak azt csinálhatjuk a Magdolna negyedben. Ami a programban le van fektetve, nekünk azt kell végrehajtani, többet nem csinálhatunk, kevesebbet viszont nem tehetünk meg. Ami nincs benne, értelemszerűen az nem lehet benne!"

De ne rohanjunk ennyire előre, fenti mondatok ugyanis nekem címezve érkeztek, azzal a kiszólással, hogy a helyi civil média képviselői sosem azt értik ki a mondandóból, amit akarnak mondani - ezért szó szerint lett idézve. :)

A fórumot Buczkó Barbara vezette, aki profi közösségszervező - legalábbis annak titulálják. Azzal kezdtük, hogy mindenki bemutatkozott pár szóban, sorban. A megjelent lakosok rögtön elkezdték mondani a problémájukat, azt,  amiért időt szántak erre a találkozóra - volt olyan, aki nyár óta vár választ egy levelére; az fél év - de ez a mai este nem erről szól, mondták. Egyéni gondokkal meg kell keresni a Rév8 munkatársait, hivatali időben. Hátha segítenek...

Ezt hallva három ember rögtön felállt és távozott. Közösséget szervező emberként én biztosan nem hagytam volna, de a profik biztosan jobban tudják, kire van szükség egy fórumon. Aztán az egész beszélgetés vége előtt a projektet vezető szakember is távozott...Előtte azért még felírta a táblára a következő találkozó témáit: migránsok, önkényes lakásfoglalók, drog dílerek.

A problémákat és a lehetőségeket feltérképezve szeretnének egy közös cselekvési tervet csinálni, hogy mit lehetne változtatni. Minden héten csütörtökön 3-5 között lehet menni panaszkodni ötletelni, minden hónap utolsó csütörtökén fórum. Ezeken aztán kialakul kialakítják azt a Tanácsot, ami alulról szerveződik, aktív, tenni akaró környékbeli lakókból áll. Önszerveződő módon. Vagyis...kicsit zavaros ez a része, hiszen a Nap Klub pénzt kap azért, hogy létrehozza, de az ideális az lenne, ha létrejönne - szóval nem értem.

Érdekes megoldás. Maga az ötlet remek, már rég el kellett volna kezdeni egy ilyen dolgot - illetve van is működő szervezet, érdekvédő/érvényesítő munkáját ismeri mind az önki, mind a Rév8 - de ez itt a pénz elköltéséről szólt. Látszott ez minden résztvevőn, bőszen jegyzeteltek, fizetést kapnak ezért. Egy ilyen munkához elhivatottság kell, szenvedély, valamilyen szintű megszállottság - olyan, amilyen a Négy Ház Egyesület vezetőjében lángol. Na meg a többi, a negyedben munkálkodó civil szervezetben is megtalálható.

Kár, hogy nem őket kérték fel, hiszen többségük itt él, ismeri a helyzetet, problémákat - megoldásokat. A Nap Klub vezetője, Judit, úgy beszélt a negyedről, mintha egy másik városról lenne szó, és nem ugyanazon város ugyanazon kerületében tevékenykednének. Az is fura volt, hogy profi közösségszervezőként hogy jutott eszükbe karácsony előtt egy héttel lakossági fórumot tartani...? Ha csak az nem, hogy év vége előtt teljesíteni kell egy ilyen fórumot - az EU felé.

A RÉv8 hozta szokásos formáját - bár mostanában már legalább azt elismerik, hogy kommunikációból megbuktak.

Már csak azt kell kivárnunk, teljesen mikor fognak.