Ha valaki még ki akarja használni a nyár utolsó napjait egy kis vidámparkozásra, most kedvezményesen megteheti, ugyanis lakcímkártya (7.-8.-9.-10.-11.-12. kerületi)  felmutatása mellett 30%-al olcsóbban veheti meg a belépőjét szeptember 7-11 között.

 Vasárnap délben a Kerepesi temető oldalsó bejáratánál volt találkozó - voltak is szépen autók, meg emberek is, úgy 50 kb. Vezetett séta volt a temető zsidó részén, amely 1950 óta nincs használva, viszont a természet mostanra nagy részét visszafoglalta. A sétát Szegő Dóra szociológus vezette, aki apjával, Szegő Györggyel közösen már írt egy Zsinagógák című könyvet is - innen át is adom neki a szót.

 

A nemrég védetté nyilvánított Salgótarjáni úti temető óriási művészet-, és kultúrtörténeti jelentőséggel bír. Mostanára azonban helyrehozhatatlan károkat szenvedett el a vandál pusztítás, a fosztogatások miatt, valamint a ravatalozó is beomlott. A síremlékek, az eklektikus-, historizáló stílusban épült mauzóleumok azonban pusztulásukban is gyönyörűek. Védelmük halaszthatatlan feladat.
 

A temetőt 1874-ben szentelték fel, de a hitközség már 1868-ban területet kapott a Kerepesi temetőből. Ez a sírkert a (1874-ig használt) Lehel úti-, és a Váci úti (1845-1910) izraelita temetőt váltotta fel. A viszonylag kis terület azonban már a század végére szűkös lett, innentől kezdve már csak a családi sírboltok fogadtak be új halottakat, egyébként csak különleges esetben lehetett ide temetkezni. Miután rövid ideig temettek csak ide, a sírkert csak egy rövid korszaknak a lenyomata, legnagyobb részben a dualizmus korának ipari-, és pénzarisztokráciájának tagjai nyugszanak itt.
 

Wahrmann Mór

 

Az első neves halottak Horn Ede, az első zsidó vallású kormánytag, publicista, Kossuth bizalmasa, a 48-as emigráció egyik vezetője, és Neuschloss Simon, az első hazai parkettagyár alapítója voltak. Horn síremléke már a keresztény formák átvételének egyik első jele, ha az obeliszken nem lenne ott a héber felirat, állhatna a szomszéd Kerepesi temetőben is. Őket követte Popper Lipót faáru-gyáros, Wahrmann Mór várospolitikus, Brill Sámuel Lőw, és Kaufmann Dávid rabbik. A század végéig ide temették még Bacher Simon héber nyelven alkotó költőt és írót, Rózsay Józsefet, az Elisabethineum (a mai Erzsébet kórház) alapítóját, és Ullmann József országgyűlési képviselőt is.

A temető életében azonban a XX. század eleje volt a legintenzívebb. Ekkorra épült fel a monumentális mauzóleumok nagy része, amelyek máig építészetünk egyik legkevésbé ismert szeletét alkotják, és ma már sajnos többnyire romosak. A század elején temették ide Wassermann Jónást, az EMKE kávéház-, és a porosz származású Wechselmann Ignácot, a Vakok Intézetének alapítóját. A névsor folytatható Megyeri Krausz Lajossal, a Gizella gőzmalom tulajdonosával, a bankár Schossberger Zsigmonddal és Madarassy-Beck Nándorral. Azonban nemcsak az ipari és pénzoligarcha rétegből kerültek ki az ekkor idetemetett neves személyek. Ugyanebben az időszakban temették ide például Bródy Zsigmond és Singer Zsigmond laptulajdonost illetve publicistát, Kőrösy József statisztikust, Hernádi Kornél festőművészt, stb. Nem szabad említetlenül hagyni a szintén ebben a korszakban ide temetett Sziklay Kornél színészt, Szende Lajost a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatóját, és Wolfner Józsefet, az újpesti bőrgyárost. A mauzóleumok mellett szerényen eltörpül az archaikus rabbisor, ahova olyan egyéniségek hamvai kerültek ekkortájt, mint a szefárd genealógia jelentős kutatója, Kayserling Mayer, Bloch Mózes, a Rabbiképző első igazgatója, és a Talmud-kritika megteremtője Bacher Vilmos.

 

Régi sírok

 

A rabbik oszlopsorából kitűnik utóbbi síremléke díszes növényi ornamentikájával, a sírkő Lajta Béla alkotása. Ő tervezte az impozáns kapuépítményt is (1908), amely leginkább középkori várkastélynak tűnik. Ennek része a gondnoki lakás valamint a szertartásterem is. A kapuépítmény homlokzata a temető felől romantikus stílusú, fő része fehérmárvány, oldalsó része terméskővel borított. A sátorfedeles kapuépítmény után tágas előtér következik. A ravatalozónak ma már csak a falai állnak a lassú enyészetnek átadva. Belsejében máig megvan a hatalmas vörös márvány előkészítő asztal, és a vízmelegítő katlan tűzhelye. Lajta munkásságával megkísérelte egyesíteni a zsidó és a magyar folklorisztika elemeit, amellyel utat mutatott a későbbi szecessziós építészeti törekvéseknek. Érdekesség, hogy saját héber betűtípust is kifejlesztett. Itt, és a Kozma utcai temetőben mintegy 40 síremléke található. Ő volt továbbá a budapesti zsidó temetők építészeti főfelügyelője is. Az itt látható munkái közül ki kell emelni a Sváb család antik szentélyt formázó mauzóleumát, amelyet két allegorikus, feketegránit madáralak őriz. Hasonlóan szép a Guttmann család két oroszlánfej által őrzött sírja, Bródy Józsefnek a pesti chevra kadisa elnökének népi fafaragás-motívumokkal díszített feketegránit síremléke, és a gavosdiai Sváb család klasszicizáló fehérmárvány mauzóleuma.

Azonban nem csak Lajta tervezett ide síremlékeket. Más építészek művei közül még kiemelendőek Quittner Zsigmond művei, az eklektika jegyében fogant Wahrmann-, és Neuschloss-mauzóleumok, valamint ő tervezte Bródy Zsigmond laptulajdonosnak, és mecénásnak a síremlékét is.

A kevés helyreállított falsírbolt egyike Weiss Manfrédé, a csepeli gyárkomplexum alapítójáé. A síremlék Kármán Géza Aladár, és Ullmann Gyula műve. Kiemelendő a Schossberger-mauzóleum is, amelyet Wagner Sándor tervezett, valamint a Kőrössy Albert által tervezett Madarassy-Beck sírbolt.

Azonban a legmonumentálisabb és legismertebb családi sírbolt a Hatvany-Deutsch családé (nemrég sajnos néhány vandál kidöntötte tartóoszlopait). A hatvani cukor-, és malomipar alapjait lerakó család talán legismertebb tagja, Hatvany-Deutsch Sándor volt, aki hatalmas vagyonát képek vásárlására, a művészeti élet pártolására költötte. Műpártoló tevékenységükre emlékeztet a hatalmas, görög panteont formázó síremlék. Jelentős még az építészeti emlékek közül az Ehrenfeld-család mauzóleuma, amelyen ugyan némiképp már az időjárás viszontagságai által megrongálva, de még látható a mozaikdíszítés.

A 20-as évektől már kevesebben temetkeztek ide, a fővárosi zsidóság első számú temetkezőhelye a Kozma utcai temető lett. Ekkortájt temették ide Kaszab Aladár alapítványtevőt, és Vázsonyi Vilmos igazságügyminisztert. Kaszab alapította a Kaszab Aladár és Józsa Poliklinikát, amely gyakorlatilag a Zsidókórház rendelőintézete volt, később bele is olvasztották. A II. világháborúig még ide temették Vázsonyi Jenő kormánybiztost, Kelemen Lajost a Magyar Ruggyantagyár vezérigazgatóját, Riemann Lázárt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alelnökét, és Baumgarten Henrik jogtudományi írót. Az ipari-, és pénzarisztokráciából olyan nagyságokat temettek ide ekkor, mint a szolnoki művésztelep mecénásaként hírnevet szerzett Kohner Adolf, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójaként ismert Baranyavári Ullmann Adolf, illetve a csepeli gyáróriást létrehozó Weiss-testvérpár (Bertold, és Manfréd), és családjuk. Itt leltek végső nyugalomra a textilgyáros Goldberger-család hamvai is.
 

A temető a II. világháború idejére majdnem teljesen megtelt. Ebben az időszakban temették ide a színész Gál Gyulát, és a festőművész Fényes Adolfot, valamint a pesti gettó halottainak egy részét, és a Duna-parti gyilkosságok áldozatait. Ide temették a Dunából kifogott úszó holttesteket, és a városban portyázó nyilasok áldozatait. Itt van emlékműve még a főváros ostromának zsidó áldozatainak, a gettóban elhunytak emlékére pedig 2002 júliusában kegyeleti emlékpark létesült a temető egy távolabbi sarkában. Neveiket hasonlóan a Dohány utcai zsinagóga udvarához, kis emléktáblák őrzik több sorban.

A temető az 1950-es évektől teljesen feledésbe merült, többé nem temettek bele 1-2 rendkívüli kivétellel: 1959-ben Fejér Lipót matematikust itt búcsúztatta Scheiber Sándor rabbi - ő azonban a Kerepesibe került. Ezután 1-1 temetés történt a családi sírboltokba (Sándor Pál politikus feleségét 1965-ben, nemrég pedig Kiss József költő egyik leszármazottját temették ide).

 

 

 via

A temető látogatható, érdemes is megnézni. A gondnok-féle ott lakik, csak be kell csengetni, és beenged 8:00-18:00 között. Ősszel érdemesebb, hiszen a fák lombja lehull, jobban látszik minden. Bármost is nagy élmény volt, ajánlom mindenkinek.

Ma hat éves a Zappa Caffé. Hat éve fogadja látogatóit az a hely, ahol az ország egyetlen védett falfestménye van. Hat éve nyitotta meg kapuit a hely, ahol a rendszerváltás után a méltán híres "Tilos az Á..." működött. Múltidéző.

A szülinapi buli pénteken volt - hiszen hogy nézne ki, hogy szeptember második napján a fél város másnapossággal küzdve nem menne dolgozni? A szülinapi zsúr zártkörű volt, csak meghívóval lehetett bejutni. A térre kiterjesztett pub vendégeit csinos hoszteszek várták, akik beváltották a meghívót karszalagra, és elmondták, mi merre található.

Ezen a napon önkiszolgáló volt: a tér felőli részén a terasznak lehetett rövidet vagy koktélt kapni, a két sörcsap a terasz közepének szélein várta az amatőr csapolókat (hogy mennyit bénáztak!), bent, a festett falak között pedig egy teljes borhűtőben garázdálkodhattak a vendégek. Kik voltak ők? Beszállítók, törzsvendégek, partnerek - akiknek így köszönték meg a működéshez való hozzájárulást.

Merthogy a Zappa reklám nélkül működik - és ez tudatos döntés volt, árulja el Szücs Péter, az üzemeltető. Szájhagyomány útján terjed a hírünk....Amikor 2003-ban kinyitottunk, június 15.- augusztus 1.-ig üzemeltettük, úgy, hogy semmihez nem nyúltunk hozzá, csak az árukészletet töltöttük fel. Aztán augusztus elsején bezártuk, átalakítottuk, akkor épült a fenti pult, a lenti pult, voltak ilyen térelválasztó boltívek, amik a két festményt elválasztották, és a teret megtörték, azokat lebontottuk - és így nyitottunk szeptember elsején. Hatodik éve. Nem olyan régen hosszabbítottuk meg a bérleti szerződést, tehát még egy darabig itt leszünk.

A svédasztalos vacsora fél kilenctől nyitott, a tömeg megrohamozta. Éhesek voltak, nem csodálom, meghozza az étvágyat a mindenféle alkohol korlátlan fogyasztása. A sor szerencsére gyorsan haladt - mindenki sietett leülni a megszerzett adagjával - de sokan tértek vissza az üres tányérral egy újabb körre. 

A népes vendégsereg szórakoztatásáról egy cimbalmos - hegedűs - basszusgitáros trió gondoskodott, pici erősítővel. Roma zenészek, akik a Száztagúban is fellépnek, vegyesen játszottak mindenféle muzsikát. Többször tapsolták meg őket, látszott, igény van rájuk. A nyári időszakban amúgy hétfő - péntek között minden este élő zene van, kedden és pénteken a már említett trió, hétfőnként egy klarinétos, szerdánként egy latin-gitáros, csütörtökönként pedig egy mindenféle zenét játszó gitáros.

A vacsora után kicsit megcsappant a vendégsereg, hiszen a szombat is munkanap volt, így az éjféli tortavágást nem várta meg mindenki. Sajnálhatják, remek diótorta volt.

A belsőben található falfestményt a francia Verret készítette 1992-ben, ezt később a Szépművészeti Múzeum védetté nyilvánította. A technika egyedülálló: az alkotó a saját New York-i lakása ablakából fotózott képett egy általa kifejlesztett - és szabadalmaztatott - 3D-s kivetítővel rajzolta fel a helység minden részére, festékkel örökítve meg. Mivel a kép mindenhová kivetült - falakra, boxokra, ajtóra, ablakra, padlóra - így mindenhová fel is festette. Nem szánta az örökkévalóságnak, viszont most már értéket képvisel, megőrzendő. Sajnos, évekkel ezelőtt beázott a terem, így sok helyen pereg a vakolattal együtt. Helyreállítása több millió, és nem is ugorhat neki bárki: csak a múzeum által ajánlott szakember festheti újra. 

Erre jelenleg pályázaton keresnek pénzt, és ha összejön, akkor mindent visszaállítanak az eredeti állapotára - a dobogóra üveglap kerül, a falakon meg plexi védi majd. Érdemes bemenni, és jól szétnézni napfényben. Állítólag az oszlopokon lévő galérián volt egy hely, ahonnan nézve teljesen összeállt a 3D.

Addig is készülnek az őszre, egy új programmal, aminek neve: Szabad az Á. Megnézzük majd azt is.

Bárka Kikötő
Józsefvárosi Napok
2009. szeptember 4-5-6.

Szeptember első hétvégéjén olyan összkulturális mini-fesztivált szervezünk, ahol mindenki megtalálhatja a neki tetsző minőségi programot: templomi koncerttől Shakespeare-ig, rock-koncerttől a világzenéig, utcaszínháztól Haydnig, roma-koncerttől a gyerekprogramokig. Azt reméljük, igazi közösségi Eseményt tudunk nyújtani a józsefvárosiaknak és mindazoknak, akik ezen a hétvégén eljönnek a Józsefvárosba.

A tervezett programból:
Péntektől vasárnapig a Józsefváros különböző helyszínein gólyalábasok bukkannak fel és szórakoztatják előadásaikkal a kerület lakosságát.

Szeptember 4. (péntek)

17.30 – Megnyitó – utcaszínház

18.00 – 19.00 HAYDN és MOZART – komolyzenei koncert
helyszín: Bárka színház
J. Haydn: D-dúr zongoraverseny
J. Haydn: Scena di Berenice
Infelice sventurata
W.A. Mozart: D-dúr hegedűverseny (KV 218)
W.A. Mozart: Voi avete un cor fedele (KV 217)
Vorrei spiegarvi, oh Dio (KV 418)
Ah se in ciel, benigne stelle (KV 538)
Zenei vezető: Dinyés Dániel
Szólisták: Félegyházi Károly (zongora), Selmeczi Gábor (hegedű), Kolonits Klára (ének – szoprán)

20.00 – 21.30 BOBAN MARKOVIC és RÚZSA MAGDI közös koncertje
helyszín: Orczy-kert
A dél-szerbiai Vladicin Hanban él az a 13 muzsikus, akik az elmúlt évtizedben meghódították a világot. A koncerten az elmúlt 10 év legnagyobb slágerei is elhangzanak, mint a Djurdjevdan, Mesecina, Bubamara, Arizonai álmodozók… Kitüntetett szerep jut a sztárvendégnek, a méltán népszerű vajdasági Rúzsa Magdinak – hangja igazi zenei kuriózum!

Szeptember 5. (szombat)

GYERMEKSZOMBAT – helyszín: Orczy-kert
10.00 – 18.00 KÜLÖNLEGES TÁRSASJÁTÉKOK – Sziluett Műhely Karikadobálás nagy méretű kerti figurákra, Mese-ismeret: boszorkányok, mesebeli lények, királylányok-fiak, mese-számok világából, horgászós játék, kirakós és célbadobás, nagyméretű kerti sakk, terepasztal jellegű kvíz és nyereményjáték gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

10.00 – 18.00 CSIRIBIRI JÁTSZÓHÁZ
Csiribi, csiribá itt a Csiribiri játszóház! Játszunk és játszatunk, teszünk, veszünk, foglalkozunk, kézműveskedünk. Amire most vállalkozunk:gyertyamártás, tűzzománc, kötélverés, perecsütöde(kis fa-standot állítunk fel, rézedényekkel, fatálakkal stb.– mindenki saját maga nyújta , söndörgeti a perecét, amit a helyszínen meg is sütünk), rongybaba vagy csuhébaba készítés, vesszőparipa készítés, frászkarika (rádobós játék) készítés, gyöngyözés, kis faszekér készítés…

10.00 – 11.00 ALMA-koncert gyerekeknek
Buda Gábor - ének, gitár, Szabó Tibor - gitár, bouzouki, basszusgitár, ukulele, tambura, Maroevich Zsolt - brácsa, hegedű, ütősök
Fergeteges, interaktív koncert, ahol a gyerekeket mutogatós, felelgetős játékokkal, közös énekkel, tánccal vonják be. Ars Poeticájuk: az a jó gyerekkoncert, ahol a szülő sem unatkozik!

11.30 – 12.30 LANGALÉTA GARABONCIÁS gólyalábas előadás – Betyárvirtus
Jól tessék most mindenkinek idehallgatni, mert az elkövetkező fertályórában összehordunk itt a maguk számára egy-két történetet a régi sobrikalapos, árvalányhajjal lebögő, büdös kenyőccsel kifent bajszú, puskadurrogtató betyárvilágról, ami még az öregtatám dédapjának az idejében járt a Tiszának meg a Dunának, ennek a két öreg víznek a köziben.
Aki nem hiszi, annak holnap reggelre ereszkedjen bokáig a szemöldöke!

FELNŐTTEKNEK (IS)

18.00 – PÓKA ANGÉLA koncertje, vendég: Maszkura – helyszín: Orczy-kert
Póka Angélát 2006-ban a Megasztár televíziós tehetségkutató versenynek köszönhetően énekesként megismerte Magyarország. A Józsefvárosi Napokra speciális műsorral készül. Az est központi témája a béke és a tolerancia. Olyan előadók ismert zenéit hívtuk segítségül, mint Lauren Hill, Jill Scott, Erykah Badu vagy Bob Marley.

20.00 – PARNO GRASZT-koncert – helyszín: Orczy-kert
A Parno Graszt cigányul fehér lovat jelent. Az együttes az autentikus cigányfolklórból meríti repertoárját, hagyományos hangszereléssel, mint kanna, kanál, tambura, brácsa, gitár, nagybőgő, tárogató, szájbőgő. 2002-ben jelent meg a Rávágok a zongorára című lemezük, mely itthon és külföldön is óriási szakmai- és közönségsikert aratott. A Parno Graszt a magyarországi zenekarok közül elsőként került fel a hivatalos európai világzenei slágerlistára (World Music Chart Europe), azóta a zenekar repertoárját az európai világzenei rádióadók folyamatosan játsszák.

Szeptember 6. (vasárnap)

19.00 – WEINER-SZÁSZ KAMARASZIMFONIKUSOK
helyszín: Szent Ferenc plébánia templom, Budapest, VIII. Horváth Mihály tér 7.
Műsor:
A.VIVALDI (1678–1741): Versenymű két hegedűre és két gordonkára
1. Allegro, 2. Largo, 3. Allegro
LISZT F. (1811–1886): Angelus – imádság az őrangyalhoz
Andante pietoso
J. HAYDN (1732–1809): Szvit három tételből (a középső fuvolaszólóval)
1. Maestoso ed adagio, 2. Adagio, 3. Presto
J. S. BACH (1685–1750): 2. zenekari szvit (fuvolaszólókkal)
1. Ouverture, 2. Rondeau, 3. Sarabande, 4. Bourrée,
5. Polonaise – Double, 6. Menuett, 7. Badinerie
Szólisták: Gyöngyössy Zoltán – fuvola, Juniki Spartakus – hegedű, Szigeti Szilvia – hegedű, Molnár Piroska – gordonka, Kaszanyitzky András – gordonka

 Sokat gondolkodtam azon, egyáltalán elkezdjek-e írni erről, hiszen annyi helyen, annyi írás, annyi féle vélemény, ötlet született már, hogy lassan Dunát lehetne vele rekeszteni...Még külön blog is indult a témában.

Aztán mégis elkezdtem, hiszen ez közügy, mindenkit érint, nem csak a kutyásokat. Sietek az elején tisztázni, én is tartok állatot (teknőst), be is fogadom, ha olyan, nem vagyok ellene annak, hogy az ember még egy darabot magánál tartson a természetből. Ami nem tetszik, az a szar.

Az ember tudja, az ürülékben bomló és bomlott anyagok vannak, veszélyes fertőzéseket lehet elkapni belőle. Ezért van egy külön helyiség a lakásban, ahol nem végzünk egyéb tevékenységet, viszont gondosan megtisztítjuk utána a kezünket. A kutyatartók jogosnak vélik a kijelölt helyeket, ahová kedvenceik üríthetnek, amit nem nagyon takarít senki. Sokan ezért nem engedik oda a kutyájukat, viszont a maradék kis zöld részeken, rosszabb esetben a járda/út szélére engedik szarni. Kiszárad, majd a szél széthordja, arról nem is beszélve, hogy egy kiadósabb eső után nagy területen szétterül a higított fekália. 

Olyan egyszerű lenne a megoldás....Nem kell hagyni, hogy a kutya seggét elhagyó szar elérje a földet.

Működése egyszerű: mágneses, ha a videóból nem derülne ki. Elég egyszer megvenni, és utána már csak a zacskót kell vásárolni, 30 darab van egy csomagban -  azt meg amúgy is kell.  Háromféle színkombinációban és négyféle méretben kapható - az USA-ban. És nem is drága - ha lenne ebadó, akkor azt is el tudnám képzelni, hogy a regisztráláskor egy ilyen eszközt kapnak a gazdik, a zacskót pedig megveszik folyamatosan. Az önkormányzatok így is költenek a kutyaszartartók kihelyezésére és üritésére.

Ha valaki azon aggódik, hogy viselik ezt a kutyák, itt egy kicsit hosszabb videó.

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület hagyományteremtő céllal július végén elindította a negyedbeli közösségi bolhapiacot. A soron következő rendezvényre

szeptember 5-én, szombaton 10 és 14 óra között

kerül sor, ekkor a régi, már elolvasott vagy megunt, másoknak viszont újdonságnak számító könyvek, folyóiratok, dvd-k, cd-k, hanglemezek, képeslapok cseréjére és jótékony célú árusítására lesz mód. A befolyó bevételt, az adományokat az egyesület teljes egészében a palotanegyedi körzeti megbízott irodájának rendbetételére fordítja!

Az árusításra szolgáló asztalokat az egyesület biztosítja (ingyenesen), asztalt foglalni az egyesulet@palotanegyed.info címen vagy a 20/445-8262-es telefonszámon lehet.

 Kicsit elfeledve, de jelentőségéből mit sem veszítve:

NYÍLT LEVÉL
DR. HILLER ISTVÁN MINISZTER ÚRHOZ

A MÚZEUMKERT LAKOSSÁGI HASZNÁLATA ÉRDEKÉBEN

Tisztelt Miniszter Úr!

A Palotanegyedben élők, dolgozók, tanulók és a nap mint nap itt megfordulók nevében keressük meg Önt, mint a Magyar Nemzeti Múzeumot fenntartó Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjét.
Történészként Ön legalább annyira ismeri a pesti Belváros és így a Belső-Józsefváros, azaz a Palotanegyed történetét, a magyar históriában játszott szerepét, mint amennyire mi magunk büszkék vagyunk szeretett városrészünkre. Világot járt emberként, az európai és a tengerentúli jó példákat látva pedig nyilván megérti azt az törekvésünket, amellyel a klasszicista városmag élhetősége érdekében minél nagyobb zöld felületet, belvárosi kertet szeretnénk mi, civilek használni.
A Nemzeti Múzeum vezetése azonban – rácáfolva a Palotanegyed létrejöttében játszott másfél évszázaddal ezelőtti példamutató szerepére – kirekeszti az itt élőket a Múzeumkertből.

Ma a kert összterületének csupán kicsinyke részét használhatják eredeti céljára a pihenésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra vágyók a világváros lüktetésében: a Múzeumkert ugyanis korábbi létéhez méltatlan módon parkolóként funkcionál, miközben a Múzeum mögötti Pollack Mihály téri modern mélygarázs évek óta kihasználatlanul üzemel.
Vajon a Múzeumban dolgozók tudatában vannak-e gyönyörű munkakörnyezetük adta lehetőségeknek? Nagy visszhangot keltett, óriási nézettséget jelentő kiállítás látogatói a Múzeum impozáns épületéből kilépve benzingőzös levegőjű, végeláthatatlan autósorok látványába ütköznek ott, ahol 30 éve még vidám gyermekek kacagásától hangos játszótér volt. Vajon olvasták-e valaha is Kubinyi Ágoston, a Múzeum igazgatójának kérvényét 1851-ből, amelyben a rettegett Helytartótanácshoz fordult, hogy a kert parkosítása javára koncerteket szervezhessen? És vajon tudnak-e arról, hogy 1857-ben, a munkálatok elkészültekor a sajtó így tudósított: „Hisszük, hogy a pesti közönség részvéte, tovább is nyilatkozni fog e szép hely iránt, mely hivatva van arra, hogy idővel a főváros egyik legszebb sétánya legyen”? Vajon méltóan védjük és ápoljuk-e örökségünket és ezzel hagyományainkat, történelmünket, amikor a Múzeum filléres gondjai miatt engedjük parkolóvá silányítani azt a helyet, ahol római szarkofágok, Hermann Ottó és más neves elődök mellszobra előtt tiszteleghetne az utókor?

Tisztelt Miniszter úr, kérjük, támogassa a zöld környezet használatára irányuló lakossági igényeket!
Támogassa a kisgyermekek, a kismamák igényét a tiszta, friss levegőre, védett, zárt és biztonságos környezetre, ahol csak a vidám gyermekzsivaj hallatszik!
Támogassa a negyedbeli kisiskolások igényét a szabadidő egészséges környezetben való eltöltésére!
Támogassa a nyugdíjasok igényét a nyugalomra, a kert jellegéből adódó ódon, megállapodott hangulatra!
Támogassa a Múzeumkert közvetlen környezetében lakók igényét a közbiztonságra, hogy ne kelljen drogosokat, iszákosokat, alkoholistákat kerülgetniük a kerten átvágva és ne hajléktalanok üssenek tanyát az elhanyagolt kertszakaszon!
Támogassa a Palotanegyedben élők igényét, akiknek városrészében a Múzeumkert az egyetlen nyilvános zöldterület!
Segítsen abban, hogy a Múzeum munkatársainak a parkolási nehézségei megoldódjanak, s a Múzeumkertben a kiállítások látogatói méltó környezetben cserélhessenek eszmét nemcsak Arany János szobra mellett, de a parkosított kert sok szép pontján! Segítsen, hogy gyerekeink, unokáink, dédunokáink biztonságos keretek között újra birtokba vehessék azt a helyet, ahol mi oly sok emléket megéltünk!

Tisztelt Miniszter Úr, kérjük, szüntesse meg a Múzeumkertben a gépkocsi-tárolás lehetőségét, egyúttal kötelezze a Múzeumkert kezelőjét a terület jó karban tartására, biztonsági őrrel való őrzésére és megvilágítására!
Egyesületünk örömmel nyújt segítséget a Múzeumkert rehabilitálásában és szívesen vállal tevékenyen részt a régi-új funkció kialakításában – korábbi, más területen végzett, sikeres erőfeszítésekhez hasonlóan -, hiszen céljaink között kulturális és természeti örökségünk védelme kiemelten szerepel!

Budapest, 2009. július 25.
CIVILEK A PALOTANEGYEDÉRT EGYESÜLET

Aláírni két helyen is lehet: a Sexardicum Borkereskedésben a Krúdy utcában, és a Lumen Galériában a Mikszáth téren. Ha arra jártok, egy aláírás erejére térjetek be!

 Szombaton 13.00-14.00: kerekasztal beszélgetés a Tavaszmező-Művészkert fővárosi roma-magyar kulturális központ kezdeményezésről

Résztvevők: Martsa Piroska (Művészkert), Fris E. Kata (Tavaszmező, Amarodrom), Bálint Móni (ZÖFI), Szász Zsuzsi (VIII. ker. civilek), Gábor (St. József Kollégium, építész), Fekete Hajnal (Védegylet)

 Habár már tavaly is úgy volt, hogy dokumentálnak minden mozzanatot, és később is elérhető, ennek semmi nyoma a RÉV8 oldalán - na nem mintha más, fontos infót elérhetnénk ott. Viszont egy közlemény érkezett, s vele a régi/új oldal:

  Júliusban az egész lakóközösség nagy örömére megnyertük a Rév8 és partnere, az Új Irány Landscape Architects által gondozott, az „Európa Belvárosa Program” keretében megvalósuló, a “Palotanegyed társasházai számára belső udvarok közösségi helyszínként való kialakítására” kiírt 2009-es pályázatot és az azzal járó 2 millió forintot.

  Tekintettel arra, hogy a világhálón a pályázat elbírálásáról, a döntés jogosságáról, a várható pénzfelhasználás módjáról nem túl barátságos, már-már kimondottan irigy vélemények jelentek meg, illetve mi is személyesen tapasztaltuk a korábbi győztes belső udvar (Szentkirályi utca 10.) kissé elbaltázott rehabilitációjának eredményét, úgy döntöttünk, hogy úttörőként szeretnénk transzparens módon bemutatni a mi győztes belső udvarunk felújításának menetét.

  Szeretnénk megosztani a munka minden fázisát: az ötleteléseket, a tájépítészekkel folytatott megbeszélések eredményeit, a költségvetés minden egyes tételét, a kivitelezés munkafolyamatait, az első és az utolsó virágpalánta elültetését, sőt, az elkészült belső udvar, azaz a pályázati célként megjelölt közös szabadtéri nappalink élettel való megtöltését is.

  Természetesen ez a blog nem kizárólag a külső nyilvánosságnak készül, sőt, elsődleges célja a társasházon belüli közösségépítés, így a Horánszky utca 1. lakóinak is szeretnénk teret adni arra, hogy megosszák véleményüket egymással.

  Habár elsődlegesen a társasházunkra fókuszálunk, nem tudjuk levenni vigyázó szemeinket a környékünkön, a Palotanegyedben zajló fejlesztésekről, felújításokról, történésekről sem, így a harmadik kiemelt célunk az, hogy – esetlegesen bevonva blogtársainkat is – beszámoljunk a környék fontosabb történéseiről is.

  Reméljük, hogy kezdeményezésünk példaként szolgál majd minden leendő nyertesnek, illetve minden olyan társasháznak, amely nem kizárólag egy téglafalak közé zárt embertömegként, hanem valódi közösségként működik.

 

Üdvözlettel,

A Horánszky utca 1. társasház bizakodó lakói

Úgy tűnik, a palotanegyediek elirigyelték a Magdolnanegyedben fél éve működő csere-bere piacot, és ott is elindul valami. Gyertek el, jó lesz!

Nyitott Udvar - közösségi bolhapiac a Palotanegyedért!

Július 25-én 10.00 - 14.00 óra között, a VIII. kerületi Mikszáth téren kerül megrendezésre a következő közösségi bolhapiac.

A Palotanegyed lakói a maguk által készített-összegyűjtött tárgyaikat teszik ki portékának. Az idelátogató érdeklődőket, vásárlás közben a negyedben élő zenészek szórakoztatják.
A piacon befolyt összegből a lakók a Palotanegyed körzeti megbízott irodáját teszik rendbe.

Információ: Miklusicsák Aliz 0670/4286403

A Present kortárs művészeti színtér a VIII. kerület szívében, a dinamikusan fejlődő, napról-napra változó Práter utcában nyitja meg kapuit.
Ahogy a környék, úgy ez a kis galéria is folyamatos (át)változáson megy keresztül. A nyitó kiállítás szabadon látogatható.
A műveket nincs, aki-ami-ért őrizze, a Present nyitva áll! Az alkotások nem szorulnak külső védelemre, mert azok képesek megvédeni magukat és titeket!? A felkért művészektől (is) várjuk a választ : Mi teszi az ellophatatlant ellophatatlanná?
A lassan reagáló intézményekkel szemben a Present a jelen népszerűsítésére törekszik, így a dolgok szabad, interaktív zajlása számára hangsúlyosabb, mint a tervezettség, vagy egy program precíz végrehajtása. Egyszerűen csak jelen kell benne lenni!

A kiállítást +nyitja Bíró Dániel

Művészek: Antal Balázs, Ari Klein-Kex (geo cosmos), Azúr Kinga, Björn Molnár, Gémes János (Dixi), Előd Ágnes, Fuchs Tamás, Gábor Éva Mária, Gyarmati Zsolt, Kecskés P.Éter, Lukács Mária, Mátrai Erik, MKKP, Pauer Gyula, Radics Márk, Schneemeier Andrea, SEESIDES, Shandor Hassan, Steiner Villő, St.Auby Tamás (a TNPU szuperintendánsa), Szuharevszki Mihály, Vető János (NahTe)

Programok :
Egész estés, többhelyszínes eseményfolyam várja az érdeklődőket, résztvevőket.
Szellemi alapkőletétel borkóstolóval, élő zenével és performanszokkal. Az év egyik legrövidebb éjjeléből megpróbáljuk kiiktatni a sötétséget, élőben kapcsolatba lépünk az Északi-sarki Fény Expedíciós Csapatunkkal.

Így prezentálja a jelent a Present:

A Present egyszerre egy terep és műhely és katlan és paplan: helyet ad az alkotásra és a befogadásra. Találkozási pont a tegnap és a holnap helyett.
A program kezdete: 2009. Június. 28. Vasárnap este 8 óra
Vége: -telen
A tett színhelye: Budapest, 1088 Práter u. 28. és környéke
A kiállítás megtekinthető: 2009. Június 28-tól 2009. Szeptember 1-ig, illetve amíg a készlet tart!*

További információ:
Gémes Dávid, Present (70/583-6658),
Paksi Endre Lehel kurátor (20/368-5785)
Ideiglenes honlapunk: http://llophatatlan.atw.hu [feltöltése folyamatos]

A lezárt területen megtartják az első programot - reméljük, több ilyen lesz.Ott lesz a rendőrség, a közteresek, a köztisztaságiak - fel lehet tenni nekik a kérdéseket, például, miért nincs bírságolva a tilosban álló autó, miért nem intézkednek a kukák pótlásáról, stb.,stb. Gondolom, benned is vannak kérdések.

A nap a kis hős kitüntetésével kezdődik, gratulálunk a szerencséjéhez!

 Ismét programokat ajánlok szíves figyelmetekbe, érdemes elmenni, kikapcsolódni, szórakozni.

Ha aktív pihenést választanál, akkor a Mikszáth Kálmán téren lesz lehetőséged szombaton virágot ültetni, gazt írtani, aztán blues és jazz koncerten kipihenni a fáradalmakat.

Ha pedig az önfeledt szórakozást választod, akkor ide menj, és vidd szomszéd gyerekeit is!

Itt a jó idő, jön a hétvége, menjetek természetbe! Ha tehetitek, víz közelébe, szabaduljatok ki kicsit a város falai közül - de ha nem tudtok valamiért, akkor kerületen belül is van bőven zöld, meg víz, menjetek legalább oda. Ajánló következik:

Az ELTE Füvészkert az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megrendezi 2009. április 4-19. között az immár hagyományos japán eseményt, a Sakura-ünnepet, azaz a Cseresznyevirágzás-ünnepet. A Füvészkertbe látogatók is japán módra ünnepelhetik a tavasz beköszöntét: letelepedhetnek a fűre, vagy a padokra, és piknikezés közben gyönyörködhetnek a virágzó cseresznyefákban. Akinek megtetszik, vásárolhat vagy örökbefogadhat egy fiatal fát.

A cseresznye – akárcsak hazánkban – Japánban sem egy időpontban virágzik, ami részint a japán szigetek észak-déli irányú elhelyezkedése miatt, másrészt a különböző fajták eltérő virágzási ideje miatt alakul így. A helyi televíziók és rádiók időjárás jelentéseiben igyekeznek előre közölni a virágnyílás várható idejét. Ezt az előrejelzést az emberek mindig nagy érdeklődéssel várják, hogy felkészülhessenek a "virágnézéssel" egybekötött ünnepségekre. Még így is komoly szervezési feladat a fesztiválok előkészítése, mert a csupán néhány napig tartó virágzás időpontját az időjárás is befolyásolja.
A virágnéző ünnepségeket (japánul ohanami) az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullnak. E pár napban a japán emberek családostul, kollégákkal vonulnak ki egy közeli parkba, vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, tréfálkoznak, énekelnek, esetleg régi táncokat járnak, azaz egy piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét.
A cseresznye virágzása nagyon látványos, mert a többi fa lombfakadása előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopár vesszőket. A sakurákat csak szépségük miatt nemesítik, fehér vagy rózsaszín árnyalatú, 5 vagy több szirmú virágaik szerint osztályozva több fajtájuk is létezik, pl. a ’Shirotae’, vagy a ’Mikumura gaeshi’.

A sakura nagyon sok művészeti alkotás témája, rengeteg vers és dal örökíti meg e nemes növényt. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.
Az Ohanami ideje alatt a Füvészkert haiku – rövid, cseresznyevirágzás ihlette vers - pályázatot hirdet, melynek részletei, valamint a három hétvége programjai a honlapjukon olvasható.

• felnőtt: 700 ft
• diák/nyugdíjas 400 ft