Az dicséretes, ha valami maradandót alkot az ember, és ha a köz javára is szolgál, hasznos is. Ilyen a Grund, ami egy darab megelevenedett irodalom kicsiknek és nagyoknak.

Körülötte óriási házak nőnek ki a földből, és magasodnak fölé, Janó is hátratolná a kalapját, hogy a tetejéig ellásson. Igen, családok tucatnyiának adnak majd otthont, jelenleg munkát az épületek. A melósok nem tudom, hogy olvasták-e, tudják-e mi ez a sok tábla, ami egy romos épületen körbe van rakva, a bedeszkázott ablakokon, de úgy tűnik, a nagy fehér felület hívogató. Azon meg sem lepődök, hogy grafiti van némelyiken, na de ez?

Tisztán látszik, hogy az építkezéshez szánt anyagot számolgatta itt valaki. Vagy üzenetet hagyott, hogy ennyi és ilyen anyag kellene még? Nem tudom, de nem értem, hogy ha látja, ez egy új dolog, egy könyvből részlet, amely mindenki gyarapodására szolgál - és mégis összegányolta. Szomorú.

Van több is, mint kellene. Van egyszer az önkormányzat saját lapja, aztán van a régi lapja amellyek most éppen peres viszonyban állnak (ezt itt elolvashatod), aztán időnként megjelenik egy-egy maszopos és fityeszes kiadvány is - a legújabb a Palotanegyed különválásával életre hívott lap, aminek mi más lehetne a neve, mint Palotanegyed. A régi lap próbál piacon maradni, és ezt nagyfokú bulvárosodással képzeli el... a régi gárda  kitartóan ontja a híreket, folyamatos névváltásokkal. Igen ám, de a kerület vezetői - közmegegyezéssel - tiltakoznak ellene, annyira béna módon teszi azt, amit.

Felhívjuk a József körút újság szerkesztőségének figyelmét, hogy a kerületről szóló ügyek kapcsán, igyekezzen tárgyszerű és pontos tájékoztatást nyújtani!
Az indoklás szerint: „Mint az mindenki előtt ismeretes, kerületünkben rendszeresen megjelenik a József körút újság, ami a kerületi lakosság számára többször félrevezető, téves, valótlan információkat nyújt – ráadásul kiemelt hírekben - az önkormányzat működéséről (pl.„Életre kelt az MSZP-SZDSZ közös frakció”, „Közös frakciót alakít a Fidesz és az MSZP”,„Miért kap többet a Palotanegyed? ” stb.).


 

Mindannyian, pontosan tudjuk, hogy a József körút állításaival szemben:
- nem alakult közös MSZP-SZDSZ frakció,
- nem alakult Fidesz-MSZP frakció,
- a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (benyújtott kérelme ellenére) egyetlen fillér támogatást sem kapott az idei civil támogatások között” – áll az indoklásban, melyet a Fidesz, az SZDSZ, és az MSZP frakcióvezetői közösen terjesztettek be.
 

Azt még tegyük hozzá, hogy Hárs Gábor az önkormányzat ülésén egyetértett azzal, hogy nem szabad félrevezetni az olvasókat, de úgy látta, hogy a sajtószabadsághoz hozzátartozik a sokféle vélemény. „Függetlenként a lap szíve joga azt közölni, amit akar, vagy amit nem szégyell, mi meg azt gondolunk róla, amit gondolunk” – fogalmazott.

Emberek! Szkeptikusan olvassuk, kezeljük a József körút című lapot - mint a többit is.

A Pál utcai fiúk sokunk kedvenc könyve volt gyerekkorban, ifjú hőseinek csatáját sokan magunkénak éreztük, drukkoltunk, hogy a jók elnyerjék méltó jutalmukat...aztán egy életre belénkivódott a szomorú vég. Molnár Ferenc regényéből több film is készült, (kevesen tudják, de Oscar jelölése is volt 1969-ben) a legutóbbit éppen itt, a kerületben forgatták 2003-ban. Magát a sztorit számtalan nyelvre fordították le, és sok országban kötelező vagy ajánlott olvasmány.

A helyszínt, ahol játszódik könnyen azonosítható az utcanevekből. A Grund alaprajza is benne van, így nézett ki a haditerv alapján:

Innen már csak egy ugrás volt a megvalósítása. A kerület újitása közben a Tömő utca és a Nagytemplom utca sarkán elkészült a Grund, amely EU konform játszóteret jelent.Így nézett ki tervekben:

És nem sokban különbözik elkészülte után. Farakásokat utánzó mászóvár, a "tót Janó kunyhójában" ma a parkőr van, a homokozó és a fedett asztalok mögötti falon a mű 1966-os, Reich Károly rajzaival illusztrált kiadásának fotómásolatai vannak, így akár végig is olvashatjuk a regényt. Remek játszótér kerekedett belőle, amely vár mindenkit!

Van két fiatal, akik nagy fába vágták fejszéjüket és vállalkozásba fogtak: sétákat szerveznek a kerületben, ahol is felfedezik és bemutatják azt. Igen, rengeteg csoda várja elrejtve az avatatlan szemek elől, hogy rátaláljanak. Ilyen (is) Józsefváros.

Sokan a "gengszterek, cigányok, kurvák" hármasának gondolják a kerületet, ennél azonban jóval színesebb, és valami teljesen más található itt. Egy olyan elfeledett világ, amikor még az épületek építési költségének húsz százalékát kellett díszitésre fordítani. A régi pompa mára megkopott, málló lett, de nagyrészük még így is ragyogó. Elképzelhetetlen helyeken köszön ránk a múlt: ahol nem is számítasz rá, ott egy mozaikbeerakás, szobor a belső udvarban, műteremlakás...Ja, és része a túrának egy kerületi muzsikus cigánydinasztia lakásának megnézése is, belecsöppenve az életükbe.
 

Baglyas Gyuri és Domján Manó 2007 óta szervez felfedező túrákat. Többféle túra van: Élő történelemóra, Kortárs művészeti instant, A nyócker málló pompája, A szürkület palotái és a Nyócker szeretettel. Mindegyik mást mutat meg a kerület izgalmas tarkaságából.

Legújabb akciójuk egy karácsonyi nyócker séta, ahol is ajándékba élményt kapnak a résztvevők, kedvezményes áron. Ha valaki kedvet érez hozzá, honlapjukon megtalál minden információt.
A Beyond Budapest 2008-ban elnyerte a Legígéretesebb fiatal vállalkozója díjat.
Gratulálunk nekik!

Budapest nyolcadik kerülete, északon a VII. és a XIV., keleten a X., délnyugaton a IX., nyugaton az V. kerület határolja. Területe 6,83 km² , népsűrűsége 13.487/km² . Gondozott parkjainak területe 299 000 m², melynek nagyobb részét az Orczy-kert adja.

Fejlődésében nagyban közrejátszott, hogy a Duna három teraszán fekszik,
106-110, 115, illetve 120-122 m tengerszint feletti magasságban.

A török hódítók kiűzése korában a városfalakon kívül helyezkedve el mocsaras, tavakkal tagolt terület volt, amit földművelésre osztottak szét: 1718-ban 20 majorság, szőlőtermesztések és kertészetek alakultak ki. A mai Rákóczi tér és Blaha Lujza tér között téglaégetők nyíltak 1720-1760 között, ekkor kezdődött meg a betelepülés. 1777-ben Mária Terézia trónörökös fiáról Józsefváros-nak nevezték el. Pest terjeszkedése a városfalakon túl jelentős középületeket és paloták építését eredményezte:

• 1798. Semmelweis Kórház,
• 1790. Állatgyógyászati Iskola,
• 1817-ben ideiglenes helyet kapott a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos Széchenyi Könyvtár,
• 1837. Nemzeti Színház.

Az1838-as árvíz az egyszintes agyagépületeket elpusztította (1255 házból 249 maradt) ,az újjáépítés korában kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a főbb utak bérházai is felépültek. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899: villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-építés) fejlődésével volt összhangban: Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros 18,8%-át jelentette. Józsefváros kisiparos kerület maradt, az iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre.
A közművelődést olyan nevezetes intézmények szolgálták, mint az 1847-ben átadott Polack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum, vagy a Fellner és Hellmer által tervezett Népszínház (Nemzeti Színház) a Blaha Lujza téren. A Kiskörút közelében és a Nemzeti Múzeum mögött Ybl Miklós tevékenységének köszönhetően kialakult a „józsefvárosi palotanegyed”, itt épült fel 1865-ben az Országház is. A XIX. század végén épült ki az Üllői út mellett az Orvostudományi Egyetem klinikanegyede.
A II. világháborúban a józsefvárosi épületek mintegy 90%-a sérült meg. Az újjáépítéskor főként a romos házakat tették lakhatóvá, új házat nemigen húztak fel, 1950-ig a foghíjak épültek be. Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületeként konzerválódott. A bérházakat államosították, és sorsukra hagyták, karbantartásukat és felújításukat mellőzték, így azok fokozatosan leromlottak. Belső-Kőbánya üzemeinek csatolása, a Ganz és a MÁVAG egyesülése (1958) és az országos fontosságú vállalatok (pl. Május 1. Ruhagyár) termelésbe állása ellenére Józsefváros kisiparos kerület maradt.
Jelentős szerepet játszott a városrész az 1956-os forradalomban, melynek fontos eseményei az itt lévő Rádióhoz illetve a Corvin közhöz kapcsolódtak. Az 1960-as 70-es években indult városrekonstrukció számos területen fejlődést hozott, a városrész kulturális életének jelentős lökést adott, hogy az egykori Ludovika Akadémia épületébe költöztették a Magyar Természettudományi Múzeumot, és az Orczy kert is egyre inkább a kulturális és szórakoztató rendezvények színterévé válik.

 Sziasztok!

Tervem szerint ez a blog a nyolcadik kerület - vagy ahogy ismerik a "nyócker" - dolgaival, ügyeivel, gondjaival, problémáival, örömeivel és bánataival foglalkozik, szigorúan civil szemmel. 

Várom társszerzőimet -  kerületünkben elég sok író, és még több olvasó ember él.

Te hogy látod a kerületet?

Ide írj, ha küldenél valamit, vagy társszerző lennél!