Jöjj! Jöjj hozzám!
Láss! Láss meg már!
A szó, mit sem ér,
a szem, a szív beszél.
Égj, ha égni kell!
Merj, ha félni kell!
A szép, magába szív,
a sötét, nem vakít.
Hagyd, mit hagyni kell!
Adj, ha adni kell!
A kör magába tér,
egy mosoly mennyit ér?
Sírj, ha sírni kell!
A csönd, majd átölel.
A hullám partot ér,
egy könnycsepp mennyit ér?
A gondolat, cifra lakat,
mint a sír, őrzi álmodat,
az élet szenvedély,
a szabadság meddig él?
Jöjj! Jöjj és láss!
Ez egy új látomás.
A szó, mit sem ér,
a szem, a szív beszél.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek