Lehetne ez is az előterjesztés összefoglaló címe, amit csütörtökön fognak megtárgyalni a képviselők a testületi ülésen. Vicces, hogy nem rakják fel előre a honlapra, holott a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata ezt mondja:
12. § (8)*A testületi ülés meghívóját a napirendi javaslat szerint nyílt üléshez benyújtott anyagokkal együtt 7 nappal az ülés előtt kell a www.jozsefvaros.hu portálra feltenni*Hatályos 2011. január 1-től.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Vagy mit jelent az idézett mondat, ha nem ezt?
Mindig ez a szójáték:)
Jól értem, hogy ez az egész móka most + 23 millió forintba kerül/év?
Igaz, ilyenkor - bár tartsatok paranoiásnak - mindig arra gondolok, hogy mi van a cirkusz mögött - azaz mit lopnak el közben, ami sokkal nagyobb értékű ennél.
aggódjunk érted?
Azok akkor mennek ki, amikor készen vannak. Függetlenül a meghívótól.
Ha nem 7 nappal, akkor elkészülte után azonnal. És már feketepont jár érte:)
Szerintem valamelyik képviselő - lesli kötődései alapján ez Jakabfy kolléga lehetett - a megkapás pillanatában loholt a Lezlihez, hogy kitehessék, mielőtt a honlapra felkerül.
Szóval ha nem készül el időben az előterjesztés, akkor tessék a következő ülésre bevinni. Legalább a saját szabályait tartsa már be az önkormányzat... de nem, itt valamiért napokon belül el akarják tüntetni a nemkívánatos elemeket az utcáról.
Lehet, hogy ez onnan apróság, de innen alappillér.
De ez csak a szavakon való lovagolás. A lényeg az, hogy egy viszonylag jelentős nagyságrendű költségvetési átcsoportosításról és a hétköznapi életet nagy mértékben befolyásoló rendeletről szóló előterjesztést kevesebb, mint egy nappal a döntés előtt ismerhet meg a publikum, az botrány. (Azaz az SZMSZ sem biztosítja a nyilvánosság elvének érvényesülését.)
És én biztos, hogy azon leszek a jövőben, hogy ezek az előterjesztések a lehető legkorábban kikerüljenek a nyilvánosság elé, mindegy, hogy milyen módon, mert a nyilvánosság elve felsőbbrendűbb az SZMSZ-ben leírt bármifajta bikkfanyelvnél.
itt van minnyáá a Nagy Nap(ja)...,
Nagy'kegyed vezet(het)i orránáá fogva
a murányi féle gitt'egyletet...,
fogatlan szadizó(ként)...
Jól értem, hogy ez a kis akciózás MINIMUM 23 millió forintba kerül a kerületnek?
Kicsi fi(ú)'ka...,el teccik lenne tévedve...,csütörtököt mond a nyalvános meghívó(ja)...,magának viszont hasonLÓó mesteréhez (marosán györgy) képest(is)
"kicsi a zsömlye,de nagy a pofája..."
komássy a másik ilyen.
Nagyon egysíkú vagy mostanság, tényleg aggódom miattad...
Jól értem, hogy ez a kis akciózás MINIMUM 23 millió forintba kerül a kerületnek?
Lényegre: ez mindennapos gyakorlat, hogy vannak olyan előterjesztések, amelyek nem sürgősségiek, csak később kézbesítik azokat. Ezeknek a nyilvánosságáról nem szól a 12§ sehol sem. Elolvastam.
A honlapon való publikálás meg amúgy is nyögvenyelősen megy, pl a helyszínen kiosztott kiegészítések megjelenése még az esetleges szintet sem nagyon éri el.
Az SZMSZ Lesley által hivatkozott pontja egyértelmű. A meghívóban szereplő nyílt ülés napirendjéhez benyújtott anyagok többek között a napirendi pontokra vonatkozó előterjesztése, a napirendi pontok tárgyát képező előterjesztések nem más, mint a nyílt üléshez benyújtott anyagok. A 7 nap pedig hét nap – mégpedig hét naptári nap (ha a jogszabály nem nevesíti a nap típusát [pl. munkanap]). Bár mint tudjuk, új időszámítás van érvényben, így lehet, hogy az új időszámítás alapján bizony eltelt az a bizonyos hét nap október 3.-a és október 6.-a között.
Az meg a másik kategória, hogy ezen átcsoportosításokat és rendészeti lépéseket megtehette volna eddig is az Körzetvezetőség anélkül, hogy elqrt volna 30 millát egy olyan népszavazási cirkuszra, ami csak arra volt jó, hogy a politika csináljon maga körül egy kis hír- és habverést.
A népszavazás kapcsán pedig már szánalmas ez a számmisztika és számmizéria. Elhangzik a „majd 10 ezer”, a „csaknem 10 ezer”, a „közel 10 ezer” szavazó – de Kocsis körzetvezető és Juharos Polgártárs már konkrétan tízezer szavazót hazudott össze a „Józsefváros” című, nevében önkormányzati, valójában FIDESZ pártlap legutóbbi számában. Így haladva, jövő hétre összehazudják a 10ezer igen szavazatot is… ahhoz képest, hogy 9,2ezer szavazó ment el. Aki pedig azt mondja, hogy 9,2 ezer szavazó, illetve a választásra jogosultak majd 16%-ának véleményét ne vegye figyelembe senki, az finoman fogalmazva is hülye.
De most már érhető, hogy miért nincs rendőri erő arra, hogy felszámolja a Külső Klinikák környékén egyre inkább terjedő és egyértelművé váló közterületi prostitúciót. Persze, hisz minden rendőr és közteres hajléktalanokra vadászik. A mai „embervadászok” és azok között, akik a Volksbund és a Waffen-SS kötelekéhez tartozva rendeztek „embervadászatokat” Józsefvárosban 1944 decemberében, annyi a differencia, hogy a mai „embervadászok” nem öltek, és legalább lepapírozzák az ítéleteket. Az azonosság pedig annyi (is), hogy egyrészt egy a regnáló hatalom által ellenségképnek tekintett társadalmi kisebbség tagjait vadásszák/vadászták le, másrészt ehhez a regnáló hatalom biztosította a jogi, logisztikai és finanszírozási hátteret. És még az a morbid azonosság is megvan, hogy mind a Volksbund, mind a Waffen-SS véreskezű hiénái jellemzően a Teleki téren, illetve az 1944-ben Tisza Kálmán nevét viselő Köztársaság térből lett II. János Pál Pápa téren ültek tort a „zsákmányállattá” lett embertársaik (teteme) felett – ahogy és ahol ma a rendészet az „elejtett” hajléktalanokkal szemben foganatosítja az előállítási őrizetet.
Az pedig külön hányingert keltő, hogy Kocsis körzetvezető már azokat is kriminalizálni akarja, akik nem azonosulnak a véleményével, akik nem értenek egyet a politikájával – és ráadásul ki merik mondani az ellenvéleményüket.
Egyre több azonosságot mutat Józsefváros vezetése a fasizmussal. Ez a testületi ülés pedig nem lesz más, mint Józsefvárosban a hajléktalankérdés Wannsee-i konferenciája. Bár lehet, hogy az is a „Wannsee-i konferencia” része volt ebben a témában, mikor Kocsis körzetvezető a népszavazás másnapján közös eligazítást tartott a VIII. ker. Rendőrkapitányság a Józsefvárosi Rendészeti Szolgálat állományának a Körzetvezetőség épületében. Vajon melyik társadalmi kisebbség lesz az, amelyet Kocsis körzetvezető kriminalizálni akar, ha az Istennek se úgy mennek a dolgok (előre) Józsefvárosban, ahogy márpedig akarja?
Jól értem, hogy ez a kis akciózás MINIMUM 23 millió forintba kerül a kerületnek?
Jól értelmezem, hogy a polgármester hivatalos (vagy... félhivatalos?) hangja nem kíván érdemben válaszolni a kerület egy lakójának tényekkel kapcsolatos kérdésére?
most máá tényleg maga a (i)gaz udvari bohóc...,persze csak a bakon (h)ülű kocsis(a)'után...
Itt és most még nem esett szó róla, hogy a testületi ülések napirendjének és a nyilvános napirendek előterjesztéseinek közzétételének leírt hiányosságaival az önkormányzat törvényt sért. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztéseket a benyújtás a törvény eltérő rendelkezése hiányában (ami az esetre nem vonatkozik) a benyújtás időpontját követően azonnal közzé kell tenni a honlapon.
Két és fél év óta, amikor a néhányan felhívtuk az önkormányzat és a hivatal vezetőinek a figyelmét az évek óta hatályos törvény durva megsértésére, valóban sokat javult a helyzet. Ugyanakkor továbbra sem került fel a korábbi időkből elmaradt dokumentumok egy része. A jelenlegi önkormányzati ciklusban két fő problémát tapasztalok. Az egyik, hogy továbbra is törvénysértő módon késedelmes vagy elmarad az internetes nyilvánosság a képviselőkkel az ülés előtt néhány nappal illetve helyben közölt napirendi pontok és írásos előterjesztések esetében.
(A másik, hogy az önkormányzat értelmezése szerint, ha a testületi döntési jogosítványt bizottsági hatáskörbe utalják, azzal kivonhatók az előterjesztések a közzétételi kötelezettség alól. Ti. a bizottsági jegyzőkönyvek a szavazati arányokon kívül, melyek általában megfelelnek a testületi összetételnek, semmit nem közölnek a vitáról illetve a napirendre került témák tartalmáról.)
Az önkormányzatnál tapasztalt esetek bizonyítják az egyébként sem meglepő tényt, hogy az információk visszatartásának politikai és személyes szempontokból jelentősége van. Többször előfordult például, hogy az önkormányzat ügyeiben konfliktusba került felek kölcsönösen a kompromittálónak gondolt, addig nyilvánosságra nem került iratokkal próbálták sarokba szorítani egymást. Tanulságos Szabó Gábor önkormányzati politikai tanácsadó és intézményvezető reakciója: "Lehet, hogy Téged nem érdekel, de attól még egy nagy szervezet munkafolyamatainak a gyakorlatban kialakított normái szerint járunk el." Pedig a polgár, aki az észrevételt tette, pontosan összefoglalta a törvényi előírás lényegét: "Nekem mindegy, milyen okai vannak. Nyílt ülés, rendes napirendi pont, még sincs anyag. Biztos ki lehet dumálni, hogy így-úgy esetleg igaza is lehet annak, aki nem teszi fel, de ez engem annyira nem érdekel." A politikai tanácsadó és intézményvezető közlése jól összefoglalja az önkormányzat működésének más esetekben is megfigyelt mechanizmusát: nem a jogszabály szerint járnak el - sőt esetenként kifejezetten megsértik azt -, hanem úgy, ahogy szoktak, amire az ügyintéző, a vezető, a politikus ismeretei kiterjednek, vagy egyszerűen ahogy az érdekükben áll.
Az önkormányzat számára pont ezt írja elő a törvény. Ha az önkormányzat törvényt sért a közzététel késleltetésével, és bárki más ezt megteszi helyette, azzal lehetőséget ad a polgároknak, hogy időben megismerhessék, hogy a testületi szerv elé milyen őket érintő döntés kerül.
Ennél súlyosabb a helyzet: törvényt sért az önkormányzat.
És ha a képviselő nem figyelmezteti a jegyzőt, akkor a felelős vezető a vonatkozó jegyzői utasítást is megsértette volna. Ahogyan a korábbi esetekben, amikor a figyelmeztetés elmaradt, meg is sértette. Van információ arról, hogy a jegyzői utasításban említett munkajogi szanciót bármikor alkalmazták ezért?
Az államszocializmus óta tipikus válasz az alacsony hatékonysággal és/vagy jogsértő módon működő szervezetekben: így csináljuk, mert így szoktuk.
Az átlagos, kényesnek nem számító ügyekben igen. Aminek politikai vagy egyszerűen személyes jelentőséget tulajdonítanak, abban nem. Az érvelés minőségében sem.
Mit szólna például ahhoz, ha véleményeztetné közigazgatási jogásszal azt, amit itt művel, és közzétenné a véleményt? Természetesen akár egyetért, akár nem azzal, amiket fent írtam.
Szerintem jelent önnek kötelmet. Legalábbis ha nem önkéntesként dolgozik, és ha a megbízója feladatának gondolja, hogy az önkormányzat kommunikáljon a polgárokkal.
Nem gondolom, hogy ez olyan kötelmet jelentene, mintha képviselő lenne, vagy hogy eddig olyan kötelmet jelentett volna, mintha intézményvezető lenne, ahogyan mostantól, úgy tudom, az lesz. Ugyanakkor a kommunikáció stílusa, vagy azok a panelek, amelyekkel az érdeklődőt a megfelelő válaszadóhoz utalja vagy nem utalja, szerintem rásugárzik a megbízójára, és utal a kettőjük viszonyára is.
Indokolt lehetne több fegyelem, és változatosabb kommunikációs regiszterek.
A saját, a döntéshozáshoz és a döntéshozókhoz való viszonyára tett megjegyzése alapján, és ez alapján gondolom, hogy van kötelme:
Kocsis Máté polgármester, képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, 2011. június 2.:
"Minden nap kommunikálok Szabó Gáborral, megbeszéljük a napi ügyeket, ez a feladata, ez a dolga, az a munkája. Megegyeztünk, le is írta önöknek, hogy valóban így van, megüzentem, vállalom, én mondtam. Azonosulok azzal a nick névvel, amit Szabó Gábor néven tüntetett föl, azt Szabó Gábor írja, de az én általam megadott instrukciók alapján. Én üzentem önnek, igen, szívesen elmennék önökhöz, hogy megvitassuk a kerületi hajléktalanság problémáját. Ez valóban így van, úgyhogy szerintem a jövőben is lesz ilyen. Tehát nem szeretnék senkit abba az illúzióba kergetni, hogy nem lesz olyan, hogy netán más, a környezetemben, mellettem dolgozó embertől tudnak meg felőlem valamit. Szerintem ez egy bevett, normális dolog."
jozsefvaros.hu/tu_dokumentumok/1733_20110602_jegyzokonyv.pdf
Az előző posztban én is elmondtam, mit gondolok a politikai tanácsadó és mostantól intézményvezető kötelmeiről.
Az egyéni polgárnak nem túl sok lehetősége van, hogy két választás között figyelemmel kísérje és befolyásolja az önkormányzata működését.
Ez sokban hasonlít az önkormányzat és a hivatal döntéshozóinak támogatását nem élvező képviselőhöz, aki több-kevesebb plusz kapacitást, elvileg szakmai és PR támogatást, nyilvánosságot kap.
Ugyanakkor sem a polgárok, sem a képviselők nem használják ki ennek lehetőségeit.
A választott és kinevezett vezetők a tapasztalatom szerint sok tájékozatlansággal, hallgatással, esetenként fölényeskedéssel kezelik a szóban forgó jogokat. A gyakorlatban alkalmazott önkormányzati eljárások egy része politikailag nehezen volna vállalható, ha nagyobb nyilvánosságot kapna, számos esetben pedig enyhébb vagy súlyosabb jogsértést valósítanak meg, amivel szemben jogorvoslat vehető igénybe, aminek ugyanakkor persze költségei vannak.
Jogunk van közérdekű beadványokat tenni, jogunk van ahhoz, hogy ezeket az önkormányzatnál megfelelő iktatás hiányában ne veszítsék el, és határidőre, érdemben megválaszolják. Jogunk van ugyanezt a hagyományos nyilvánosságban, évente egyszer közmeghallgatáson megtenni. Jogunk van megismerni a kötelező közzététel alá eső információkat. Jogunk van ezen kívül közérdekű adatokat kérni, és azokat nyilvánosságra hozni. Szerintem ezekben lehet gondolkodni, mert rengeteg probléma van velük, fontos kérdésekkel lehetnek kapcsolatosak, és az ügyintézés nem túl drága. Jogunk van népszavazáson részt venni (bár ott a mások kérdéseire válaszolhatunk, és az eljárás mindenkinek drága, a saját kérdések népszavazásra bocsátása pedig a kezdeményezőnek nagyon drága, hacsak nem döntéshozó is éppen).
Utolsó kommentek