Mivel életemben ez volt az ELSŐ balesetem, amelyet megéltem, utólag gondolkodva - meg persze a CM-en kapott kommentek alapján - elballagtam a kerületi kapitányságra, hogy legalább a rendszámot derítsem ki; no meg persze, az is érdekel, mit látott a kamera. Kíváncsi ember vagyok, de nagyon, és még sosem ütöttek el, ha erről van egy felvétel, azt szeretném megnézni.

A kapitányság olyan, mintha az elmúlt 60 évben nem is változott volna a világ. Ha kordokumentumot kellene forgatni, tökéletes helyszín lenne. Alomínium ajtó, ami 180 centi (én 195 vagyok) a bejárat, már itt fejet kell hajtani a szerv előtt. Bementem, pult, mögötte fiatal rendőrke. Mondom, mit szeretnék, beszélni valakivel, aki vissza tudná nézni a felvételt - már ha van egyáltalán. Nem volt ez elég neki, mindenképpen többet akart tudni, kérdéseimre kérdéssel válaszolt. Most vagy zsidó, vagy nem tud semmit, és időt akar nyerni - gondoltam, és az utóbbi jött be: a panaszfelvevő ember elment ebédelni, ami nála egy óra, ha megtenném, hogy visszafáradok. WTF? Egy órán keresztül nincs félfogadás? Nem dolgoznak, mert ebéd van? Mindegy, itt élek Agyarországon, időbe belefér, mást úgysem tudok tenni, hazabaktattam. 

Hagytam neki másfél órát, biztos visszaérjen, és újra megpróbáltam. A pultos intett, igen, be lehet menni a Váróba, egy csapat van előttem, aztán következek, picit kell már csak várni. Jó, rendben. A váróban - amit utoljára talán Fock Jenő miniszterelnökségének idején festettek ki - egy pad, egy sor műanyag szék, egy kis asztal és előtte is egy szék alkotta miliő várt. Meg pár ember. Leültem, kis idő elteltével behívták a csoportot, akik nem is jöttek ki. Kijött ismét a panaszfelvevő ember, kérdezte, mit akarok, mondtam, beszélni vele. Írjam le, majd elolvassa, most éppen nem ér rá, mert kihallgatják. WTF2???

Kicsit kifakadtam, előbb egy órát ebédel, aztán szaros belső ügyekkel tart tovább is fel, nem írkálok semmit, szóban közlöm vele, aztán megbeszéljük. jó, akkor még egy picit várjak. Na, a váróban ülök kicsit néztek, de végül is ők szolgálnak, nem? Meg védenek, vagy mi.

Végre feltárult az ajtó, beléphettem. Elmeséltem mi történt, és hogy szeretném megnézni a felvételt, legalább a rendszámot tudjam már. Hát az nem úgy van. Szabályok, személyiségi jogok - aham, nekem is van, élni szeretnék vele. Bejelentést kell tenni. Rendben, ha ez kell a felvétel visszatekeréséhez, legyen, de nem szeretnék ügyet belőle, bejárkálni, kihallgatásra, szembesítésre, miegymás. Oké, ők szabálysértés miatt indítanak eljárást, de ha a bejelentésbe beleírom, hogy nem akarok ügyet, nem lesz. Kezdem már érteni, miért olyan jó a statisztika...

Akkor bejelentés. Elém rakott egy pár üres, fehér lapot, meg egy tollat, hogy írjam, ő pedig diktálta. WTF3?? Gép? Nem, abban nem tudja beleírni, hogy nem szeretnék eljárást indítani. Valaki ébresszen fel! 2009 van, ez biztos csak egy rossz álom!

Mivel más megoldás nem volt, lekörmöltem neki, aláírta, lebélyegezte, átvette.  Még a mai napon jelentkeznek, ígérte, visszanézik és hívnak, aztán megbeszéljük a folytatást.

Várok.

Ha saját magunkon nem is érezzük feltétlenül (boldogok, akiknek van munkájuk, Ámen), azért a csapból is ez folyik, mennyire rossz a gazdaság visszaesése, csökken a kereslet, megszűnnek a munkahelyek, ádáz küzdelem zajlik a munkaerőpiacon...

A másik fontos hírcsoport a mindennapi bűncselekmény. Minden napra jut egy bankrablás, vagy patika, kisbolt, kaszinó, benzinkút, trafik kifosztása. Az utcai támadások is szaporodnak, veszélyesebb lett a világ - a pénz nagy úr, a pénztelenség még nagyobb!

Azt gondolnám, hogy a társadalomból kilépettek csoportját mindez nem zavarja. A hajléktalanokról beszélek, akik akkor is az utcán éltek, amikor még jól ment az ország szekere, és most is ott vannak, amikor szaporodni készül a számuk. Amit ma olvastam, az cáfolni látszik mindezt.

Kar- és kulcscsonttöréssel vittek kórházba egy székesfehérvári hajléktalant, akit utcán élő társa vert meg, hogy megszerezze összegyűjtött üres üvegeit. A 36 éves tettest rablás gyanújával vették őrizetbe.

Független Hírügynökség

A rossz példa ragadós? Attól, hogy a periférián élnek, ugyanúgy hatással van az életükre a többségi társadalom mintája? Egy zacskó - vagy zsák - üres üveg ilyen értéket képvisel? 

A tett következményeit továbbgondolva mindeketten jól jártak, hiszen mind a fogda, mind a kórház fedett, meleg hely, ahol enni is adnak, tisztálkodási lehetőség is van - csak az egyik helyen korlátozott a szabadság. 

Megérte?