Van pár - tavaly volt egy összesítés, miszerint a KSH adatai alapján 1 400 szervezet található Józsefvárosban. Rettenetesen nagy szám ez, ám tudni kell azt is, hogy nagyon sok csak ide van bejegyezve (egyetemek, klinikák pénz-gyűjtő, adományfogadó alapítványai, egyesületei), ténylegesen nem a kerületben, a kerületért tesznek. 

Ettől függetlenül szép számmal van olyan civil szervezet is, amelyik kifejezetten a kerületi problémákkal, emberekkel foglalkozik. Össze is ülnek időnként - már ha sikerül jól szervezni - egy ilyen lesz pár napon belül ismét. Invitáció:

Kedves Kollégák!

A június 1-i civil fórum két témája közül a másodikban, a NÉGYHÁZ Egyesület különösen érintett, mint a hatvanéves bérlői jogviszony-rendszer korszerű jogelvek szerinti felülvizsgálatát kezdeményezőinek egyike.

Bérlői közösségünk a Magdolna Program alapítójaként, mint a BBFR (Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer) egyik kidolgozója, a praxisra alapozta a későbbi teóriát; magyarán, a lakossági bevonással történő városrehabilitációs folyamat eredményeinek-tanulságainak felhasználásával íródott meg, az „A lakó- és bérlemény-nyilvántartás egyes kérdései a korszerű jogelvek tükrében”, és a későbbi, „A Magdolna Program hét éve civil szemmel, avagy a lakossági bevonás reális lehetőségei és lehetetlenségei, a városrehabilitációs folyamatban,- itt és most.”

Mostani, - és a remélt későbbi – találkozóinkra pedig azt javasolnám, hogy a mindenkori adott témakör megvitatásához olvassátok el azt a néhány oldalnyi szöveget, amit a „témafelelős” ajánl, különben – megfelelő előtájékozottság hiányában, - reménytelen még egy kevésbé szerteágazó anyagot is az adott időben megvitatni.

Mi, négyházasok tehát, a terjedelmes anyagból, a bérleményi jogviszonyok rendezésén alapuló lakossági bevonás egyes kérdéseit szeretnénk most a civil plénum elé vinni, melyben a 8ker.blog.hu weboldalon található, a témáról publicisztikusabb formában írott dolgozatainkat ajánlanánk némi tanulmányozásra,- kinek-kinek kedve szerinti mértékben.

(Magam, aki az elmúlt hét évben, az egyszerű bérlőn és bérbeadón túl, tárgyaltam már a jólfésült dílertől, az idős, szolíd lányfuttatón át, az egyszerű, kétkezi verőlegényig mindenkivel, akit a „bérlakások működése és működtetésének” nagy kalandokat sejtető sztorija érint és érdekel; nos, hogy-hogynem ennek ellenére sem fűlik a fogam ahhoz, hogy kéretlenül kiálljak elétek ecsetelni választott témánk szerteágazó fordulatait. S persze Ti is jobban jártok, ha arról beszélek, ami az olvasott anyag révén megfogalmazódik Bennetek. Azt remélem ugyanis, hogy témánk mindannyiunkban elindít valamit, ami új lökést adhatna az önkormányzati reformok (ne szégyelljük a szót!) kátyúba ragadt szekerének. A közjogi és „általános” szociológiai kérdéseken túl, bűnmegelőzési, szociálpszichológiai, ciganológiai és a jóég tudja, mi mindent érint még, a hatvan éve alig változott bérlakás-helyzet, tehát – remélem – mindannyiótok megtalálja benne a saját „koncát”. Ez a furcsa, tanácsrendszerbeli zárvány, különös kövületként őrzi még az elmúlt idők sajátos szokásrendszereit, az elavult, félszázados „házirendjével”, mely tudni sem akar az időközi életmód- és jogi-szociális környezetbeli változásokról, és „háborítatlanul”, az elszigeteltségnek egy sajátos változatában dacol a „modern világ” kihívásaival. Azt mondtam dacol? - nos, nem. Inkább gyámoltalanul tántorog a szlömösödés, a biztos gettólét felé, az egyre kaotikusabb lakhatási, közegészségi és kriminalisztikai körülmények között. (Legidősebb adatközlőm, a 102 éves, szellemileg teljesen ép Nimsz Lajosné mondja, aki ma is naponta jön-megy, vásárol önállóan. „Fiam, csak azt mondhatom Magának, hogy ekkora tréfli még a harmincas években sem volt, de akkor legalább volt közbiztonság és rend.” – Mondhatja, hisz háromszor került kórházba rablótámadás miatt.)

És hogy mindez összefügg-e a minden ízében elavult bérlakás-rendszerrel?
És hogy van-e jelentősége annak, hogy ez a tömegében is legnagyobb, egybefüggő bérlakás-komplexum, építészeti korjellemzőit, szociális strukturáltságát tekintve is egyedülálló, szerves egységet képez?
És hogy a „rehabilitáció” nem egyenlő az önkényes és esztelen rombolással?
És hogy a romlás ténye összefügg-e a tulajdonviszony-rendszer egyes elemeinek elavult voltával?
És hogy rémeket látnak-e, akik humánkatasztrófáról beszélnek?
Arra kérünk hát, ne légy elfogult se irántunk se ellenünk, csak gyere el egyszer közénk, és ne tégy semmi különöset.

Csak „jöjj és láss.”
Budaházy Gusztáv
NÉGYHÁZ Egyesület

 Szép lassan, de biztosan REND lesz a Blahán. Ideje már, Tar(o)lós főpolgi tesz/tett róla: nincsenek kevesebb a hajléktalan az aluljáróban, az ételosztás elköltözött a Teleki térre.

Valamilyen oknál fogva az iránymutató oszlopot körbekötötték. Mármint rendesen, mint ahogy a nagyi köt egy sálat, mondjuk, csak itt az oszlop lett csíkosba öltöztetve. Télen még megértem, ne fázzon, de így a kánikula kezdetén...Mindenesetre feldobja.

Padok, ülőalkalmatosságok régóta nincsenek, viszont az emberek nem tűnnek el: a virágágyások peremén is lehet várakozni. Majd a nagy átalakítás után már nem, hiszen nem maradnak így. Padok viszont nem lesznek.

Régi blődség szűnt most meg, bár azért rászánhattak volna kis időt a tervezésre - úgy értem, kicsivel többet, mint most. A Corvin előtti méretes alumínium kukák eltűntek. Két éve kérdeztem meg, nem-e lehetne-e esetleg máshová tenni - akkor nemleges választ kaptam. Most viszont, hogy megnyitott a hotel és pláza, simán el lehetett gurítani pár métert. 

A Rókus Kórház oldalához. A betegszobák ablaka alá. Mennyivel jobb, mintha a szálloda vendégei éreznék, nem? A betegeknek mindegy.

Mint ahogy a kuka mellett tejet és húst, húskészítményeket kínáló két mozgóárusnak is - illetve az ott vásárlóknak. 

Félmegoldás megint. Ennyire futotta?

 A közteresek - sokszor sokan leírtuk, sok helyen elhangzott, napi szinten találkozunk vele a kerületben - nem éppen a hibátlan tökéletes munkájukról híresek. Sőt, inkább a leggyakrabban elhangzó vád, hogy nem intézkednek. Könnyedén elsétálgatnak naphosszat, érdemi intézkedés nélkül. Ami megy, az a kerékbilincselés - talán ez is csak azért, mert ki van adva utasításba, kell a pénz, ez hozza a bevételt.

Szabó Gábor, aki a polgármester tanácsadója közrend és közbiztonság témában, ráadásul a hivatal egyetlen netes hozzászólója volt olyan kedves, és elkérte a tavalyi (2010) összesítőt. Közérdekű adat, az ő kérésére pikk-pakk össze is állították - el is küldte, majd azon nyomban követelni kezdte a nyilvánosságra hozását. Történt mindez pénteken, majd egész hétvégén ezt nyomta. Még becenevet is adott: Bujkáló Blogger. Hát nem édes? :)

Ha ennyire ki akarja tenni a széles publikum elé, esetleg a közteresek saját honlapján lenne a helye. Közpénzből persze, és naná, hogy nincs ott..Na de tanácsadónak nem kell gondolkodni, pláne nem ilyen nyilvánvaló dolgokon. Nézzük inkább mit tartalmaz a kapott anyag.

Kattintásra megnő!

Nos, amit látunk az nem nagyon értelmezhető. Kértem ugyan a küldő Szabó Gábort, legyen oly'szíves, és oldja fel a rövidítéseket - eddig még nem tette meg. Pár dolog talán mégis ki lehet hámozni belőle: az összes intézkedés száma 3 260. Munkanapokkal számolva ez kb. napi 13 intézkedés. Kerületszerte! Csak hogy tudjuk, jelenleg 45 fő van állományban. Feltételezem, tavaly sem voltak sokkal kevesebben...

Ilyen jó lenne a helyzet? Nem hinném - ha csak a Kiskörúttól a Nagykörútig sétálok bármelyik utcán, bármelyik nap, össze tudok számolni 13 szabálysértést. De bárki, szerintem, aki kicsit is odafigyel. A felügyelők mégsem. Miért? 

Kíváncsian várom a választ. Szerintetek jól végzik a munkájukat? Meg vagytok elégedve a közteresek tavalyi statisztikájával?

 Egyre többen látjuk, hogy a beígért óriási változások csak a győztes párt politikusainak helyzetére igaz. Viszont nem csak jobboldali a KT, van pár ellenzéki képviselő is - az ő hallgatásuk és töketlenségük cinkostárssá teszi őket.

A videóhoz nincs mit hozzátenni, magáért beszél. Talán annyit, hogy a területi képviselő a Fidesz kerületi frakcióvezetője, Soós György.