Fátalanítás

Címkék: tér fák közösségi járda átépítés

2011.10.15. 11:04

 Átadták a Rákóczi tér egy részét - a teret az eredeti tervek szerint 2009 végén kellett volna visszakapnunk, de egyelőre még nem tudni, mikor sétálhatunk keresztül rajta.

A teret övező utcákat viszont már átadták. Kicsit átalakították, megfordult a behajtási irány mindkét szélén, és jó széles járda sikerült. Fák, fahelyek nélkül, persze, hiszen a zöld lombok eddig is csak zavartak, a gond volt velük; felfogták a port, zajt, fényt.

Most sokkal jobb: betonkockák a járda aszfaltjában. Rajzolni kellene rá fákat. Vagy virágokat. A környéken lakók is elborzadva látták a kész művet - nos, rá is kérdeztem a DBR-nél, mi a helyzet, mi várható még? 

A kifejezetten erre a célra kialakított helyekre a fákat még ebben a hónapban, a tervek szerint október végén elülteti a kivitelező (faültetésre egyébként is mindig ősszel szokott sor kerülni, a friss facsemetéknek nem tesz jót a nyári kánikula). A botlásveszély elkerülését szolgálja a jelenlegi, ideiglenes lefedés. Egyébként - mint ismeretes - a téren található védett fákat a kivitelező megóvta és megóvja a felszínrendezés során is. Az építkezés kezdetén kivágott 23 helyett 147 új fát ültetett a VIII. kerület kijelölt területein, az önkormányzattal egyeztetve.

A tér felszínrendezési koncepciója az érintett civil szervezetekkel történt egyeztetést követően alakult ki. A Rákóczi tér végleges felszínrendezése egyébként az ütemterv szerint 2012 közepén fog befejeződni. A most felújított és átadott útszakaszok közötti részen helyet kap majd egy vízmedence, ami a belvárosi levegőt lesz hivatott kellemesebbé tenni, a Vásárcsarnok előtt megszűnik az autós forgalom, a tér északi oldalán egy pihenőparkot fog kialakítani a vállalkozó padokkal, sakkasztalokkal, a déli oldalon pedig egy kisebb játszótér kap majd helyet.

A jelenlegi felszíntervezési koncepcióban nincs benne a kerékpártárolók elhelyezése, de a Budapesti Közlekedési Központ megvizsgálja annak lehetőségét, hogy minden új M4 állomásnál a téren az utcabútorozáshoz illeszkedve 20-40 kerékpár rögzítésére alkalmas kerékpártámaszokat is kihelyezzenek.

DBR Metró Projekt Igazgatóság

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://8ker.blog.hu/api/trackback/id/tr763272197

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Te át mernél menni vakon a Károly körúton? 2011.10.15. 18:59:05

„Az útszakasz átalakításánál nemcsak arra ügyeltünk, hogy több hely jusson a bicikliseknek és a gyalogosoknak, hanem a fogyatékkal élőkre is gondoltunk. (…) A jelzőlámpák különböző hangokkal és tájékoztató szövegekkel jelzik, hogy mikor és...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fátalanítás???
Bár nem vagyok nyelvész, de ilyen szó szerintem a magyarban nem létezik. A poszt jó, de jobb lenne ha csak a meglévő szókészletünket használnád.

Ne haragudj a kötözködésért, de én az ilyen nyelvtani hibáktól egyszerűen sikítófrászt kapok.

De megpróbálom kezeltetni magam!:D
gratulálok az új főpolgármesternek. ez is mindent tönkre kúr, mint az elődje
Minden előbb-utóbb megoldódik. Türelem emberek. Fő az egészség ! További szép napot !
A poszt szerintem nem jó. Szenzációhajhász céllal készült, vagy az írója tényleg ennyire sötét...?

Én egy hete jártam az ominózus területen, és bár elsőre meghökkenve néztem a beton"kockákat", de kb. fél másodperc múlva leesett, hogy ide bizony fák kerülnek majd, és csak technikai oka van az egyébként igen szar minőségű beton"kockáknak". Pedig nem vagyok sem főpolgármester, sem DBR-es, csak egy mezei nyóckerlakó...
@tundee: Mitől volna nyelvtani hiba? Szóalkotás, a magyar nyelv szabályainak megfelelően. Kreatív némiképpen, de hát gyönge dolog sikítófrászt kapni mindentől, amit még nem láttunk vagy hallottunk.
a blog jó de mi ez a rengeteg vessző?
A poszt tényleg rossz következtetést von le. A lebetonozott részek láthatóan ideiglenes jelleggel kerültek lebetonozásra. Én úgy tudtam eddig (sajnos már nem emlékszem, hol hallottam), hogy idén már nem telepítenek fákat időhiány miatt, de majd jövőre. Nem izgulok, hogy be lesznek-e tömve fákkal, sőt örülök, hogy most már az új szabványoknak megfelelő nagy (2,25m2) terület lesz az új fáknak.
Van azonban itt más is, ami sokkal fontosabb: több teljesen egészségesnek látszó nagy, kifejlett fákat vágtak ki egyik napról a másikra. Már több, mint két hete írásban tettem fel a kérdéseimet a jegyzőnek ezzel kapcsolatban, a törvényes válaszadási határidő már lejárt, válasz nuku, még az sem, hogy nem tudják, még az sem, hogy nem a hatáskörük. A lakók nagyon szomorúak, nemcsak hozzám jöttek ezzel, hanem más képviselőkhöz is, Molnár György is tett fel kérdést a testületi ülésen ez ügyben.

És a slusszpoén a témában: nem biztos, hogy lesz idén fatelepítés a kerületben, holott a költségvetésben elvileg volt rá pénz tervezve. Részletek itt: lmp678.blog.hu/2011/10/10/jozsefvarosi_mozaik_12_a_faultetes_politikai_okokbol_blokkolva
@Intizar: A magyar helyesírás szabályainak a fátlanítás szó felel meg. Ez a "szóalkotás" pedig legfeljebb erőltetettnek nevezhető, de semmi esetre sem kreatívnak.
@tundee: Persze. Az az egyetlen pápailag és miniszterelnökileg jóváhagyott verzió. Aki pedig a sótlant véletlenül úgy mondja, sótalan, mint a nagyanyám is, az anatéma. Katolikus lévén tudom értékelni a dogmatizmust, de csak ott, ahol helye van.
@jt: a poszt nem von le következtetést, feltesz egy pár kérdést, amire a DBR válaszol.
Az jól hangzik, hogy a TÉRRŐL kivágott 37 fa helyett a DBR 147-et ültetett (majd) VALAHOVÁ, de nem mindegy hogy HOVÁ... Ami innen hiányzik, az bizony innen hiányzik.
@városjáró:
Persze, de nem lehet egy vályúba 4 kis fát ültetni egy kivágott fölnőtt helyett.
Idővel (talán) megnőnek azok is. Addig a 2 évig meg majd szívjuk közösen. Cserébe nézegethetjük a térre épített szánkódombot.
@FEB: meg használhatja majd a metrót, ami talán kicsit számít a lakosságnak, ha Önnek nem is...
@FEB: Naná, hogy nem lehet egy helyre négyet ültetni, de épp emiatt szemforgató a szabályzat az akányhányszoros visszapótlás MÁS HELYEN. A fák ugyanis innen hiányoznak immáron ÖRÖKRE.
A kérdés teljesen jogos: HOL (és mikor) került kiültetésre ez a bizonyos 147 darab fa. Konkrétan, ha lehetne akkor negyedenkénti bontásban. Biztosra veszem, hogy egy eléggé érdekes eredményt kapnánk, amiből aztán megint igencsak messzemenő következtetéseket lehet(ne)levonni - arról is, hogy hogyan függnek össze az adott negyedek/körzetek választóinak (biztos szavazóinak) pártpreferenciái, illetve az adott negyedekbe/körzetekbe invesztált önkormányzati beruházási/városüzemeltetési források.

Biztosra veszem, hogy ilyen részletező kimutatást nem fog közzétenni az Önkormányzat - ahogy a népszavazás kapcsán sem hozta nyilvánosságra a szavazókörönkénti/negyedenkénti részvételi arányokat és szavazati megoszlásokat.

Mindenesetre az biztos, hogy a Rákóczi térről kiirtott fák és élő "zöld-tömegük" cefetül hiányzik a Rákóczi tér és környezete "ökoszisztémájából".
@Frigyesmester: Ez a lényeg, nem más! (Persze nem csak a Rákóczi térre igaz, de egész Budapestre is.)
@Frigyesmester: A népszavazás szavazókörönkénti jegyzőkönyvei három hete fönt vannak az önkormányzat honlapján...
@08.szabogabor:

Konkrétan? Mármint link formájában...
@Frigyesmester: www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/566_a_nepszavazas_megallapitott_eredmenye.pdf

Azt meg csak jelzem, hogy az új városüzemeltetési stratégia és rendszer az erőforrásokat a Középső Józsefvárosra koncentrálja.
@08.szabogabor:

Köszönöm. Persze kérdés az, hogy honnan tudható, hogy adott szavazókör konkrétan hol van (mármint a térképen).

Az új városüzemeltetési stratégia és rendszer kapcsán pedig hiszem, ha látom és tapasztalom... mármint a fizikai megvalósulást, és az eredményeit (akár pozitív, akár negatív). Meg aztán a "Középső Józsefváros" persze elég nagy és tág a térképen és fogalmilag is.
@Frigyesmester: Térképet most hirtelen nem tudom hol találok a neten, az mszp8-on valahol tudom, hogy van egy. Az önkormányzati rezonban is találkoztam már vele, de nem tudom, hol.

A városüzemeltetés új rendészeti erőket állít föl, a kerületben hajléktalanná váltakkal felturbózott takarítási, parkfenntartási, kátyúzási rendszert működtet, a kiszerződéseket megszüntetve, saját munkaerővel és rugalmas, gyors beavatkozással. A középső Józsefváros tereit használjuk kristályosodási pontként, onnan terjedünk kifelé.

Szerdára elkészül az átfogó rendszerintegrációs előterjesztés, az a képviselőknek kipostázásra kerül, és csütörtökön megy testületre. Elfogadása esetén november 1-től életbe lép.

Jelzem azt is egyébként, hogy a jövő évi útfelújítási tervben a Bókay utcai macskaköves szakasz az első helyen szerepel.
@08.szabogabor:

Időközben sikerült összeraknom a népszavazás kapcsán a szükséges adatokat egy általam elképzelt táblázatban és szerkezetben. Érdekes "mátrix" jött ki belőle, amiből aztán lehet levonni következtetéseket - akár rövidtávúakat, akár messzemenőeket.

A jövő évi útfelújítási terv kapcsán: továbbra is hiszem, ha látom - mármint a megvalósulást. Ugyanis azt már megtanultam az elmúlt sok-sok év/néhány évtized alatt, hogy a tervek, koncepciók és ígéretek mit sem érnek addig, amíg csak papíron léteznek. Meg aztán egy tervet lehet utólag is módosítani (mert netán beesik valami "fontosabb" tétel), és/vagy egy adott döntést is vissza lehet vonni. Ahogy láthattuk ezt pl. a Corvin Sétány Projekt kapcsán (vajon hogyan viszonyul a mai valóság a 2003-as, vagy a 2005-ös ütemtervhez képest?), vagy épp a Teleki tér rendezése tárgyában (az elmúlt 10 évben hányszor volt napirenden, és került le onnan?), esetleg a JESZ és épülete sorsában... vagy épp azon zebra esetében, ami az Illés-Kőris-Práter kereszteződésébe lett megígérve (pedig a 2010-es polgármesteri kampányígéret úgy szólt, hogy fedezet is van rá - ma már se zebra, se fedezet, se jogérvényes döntés, de még ígéret szintjén sem).

És persze továbbra is kérdés a kérdés: HOL (és mikor) került kiültetésre ez a bizonyos 147 darab fa. Konkrétan, ha lehetne akkor negyedenkénti bontásban.
@Frigyesmester: A fás kérdést perpill nem tudom megválaszolni, fővárosi cucc, majd utánajárok.

A Sétány lelassult - a világgazdasági válság elsősorban a lakásszektort verte agyon, úgy meg nem lehet továbbépítkezni, hogy lelassul a már fölépített lakások "feltöltése". De legalább nem ment csődbe, mint a többi hasonló méretű beruházás.

A Teleki téri történet már zajlik.

A JESZ aurórás felújítása szintén úton.

A Bókay pedig tényleg az első a sorban, a kérdés az, hogy mi a költséghatékonyabb: szőnyegezni, vagy burkolatot cserélni.
@Frigyesmester: Még egy dolog, népszavazásról, szavazatmegoszlásról.

Az adatokat mi is "letérképeztük". Látszik, hogy "foltosodás" volt. Azokon a környékeken, ahol a legérintettebbek a lakók, 20% fölötti volt a részvétel, míg a hagyomásnyos jobboldali szavazókörökben a 16% résztvételi arány körül szórt.

Úgy tűnik ebből, hogy valóban nem pártszavazás történt. Akik elmentek, valóban a problémáról szavaztak és a pártszimpátiáikat otthon hagyták. Ez jó jel arra, hogy kerületi témákban nem kell pártpolitikát folytatni.
@08.szabogabor:

Nem volt kétségem, hogy a „körzetvezetőség” is „leképezi”, „letérképezi” a szavazási adatokat. Csak az a kérdés, hogy a kapott adatokat addig elemezgették-e, amíg a kapott következtetések megfeleltek az önigazolásnak; vagy netán mertek-e kicsit mélyebbre menni abban a tekintetben, hogy mi van a számok mögött és a mögöttes mögött? Még akkor is, ha a "mélyebb" és "őszintébb" elemzést megtartják maguknak...

A „foltosodás” a legjobb kifejezés népszavazási adatok elemzésének eredményére. A részvétel tekintetében a Tisztviselőtelep kivételével általában ott volt magasabb a részvétel, ahol nagyobb arányban vannak új építésű házak; és ennek okán nagyobb tömegű „új” beköltöző. Valamint a részvételi arány ott is átlag feletti volt, ahol az elmúlt 5 évben az önkormányzat erőteljesebben hajtott végre fejlesztéseket, városrehabilitációs beruházást (Palotanegyed, Tisztviselőtelep, a Corvin Sétány és az attól „északra” lévő területek). A Magdolna negyed részvételi aránya – annak ellenére, hogy itt koncentrálódnak a hajléktalanellátó szervezetek – összességében átlagos volt (attól kicsit alacsonyabb). És egyáltalán nem véletlen, hogy a Ganz- és a Szigony negyedben volt a legalacsonyabb részvételi arány – illetve Kerepesdűlőn. Kerepesdűlő egyfajta „Partium”: olyan, mintha nem létezne a jelen önkormányzati vezetés számára; illetve akár a Ganz-, akár a Szigony negyed lakossága valamilyen szinten joggal érzi magát „kitaszítottnak”.

A „Szigony Gettó” szavazóköreiben a részvételi arány átlag alatti volt – ezen belül az un. ”Szigony Szegregátum” tökéletes pillanatfelvétele és látlelete egy nem épp pozitív társadalmi folyamatnak. Amíg a „Kelet Corvin” szavazókörben 10% alatti, a Füvészkert-Práter-Illés-Tömő utcák határolta szavazókörben 5% alatti (!) volt a részvétel, a Szigony-Práter-Füvészkert-Tömő utcák által határolt szavazókörben (Tömő utcai toronyházak, Jázmin utcai új társasház, „Papgödör házak”) 20% volt.

Szerintem az alacsony részvételi arány a „Szigony Negyedben” (Leonardo-Práter-Illés-Baross-Orczy-Üllői) a negyeddel és lakosságával szemben az önkormányzat vezetése által 2006 óta folytatott „passzív apartheidpolitika” következménye egyfajta „szegregálódás”, „elszigetelődés”. Eljött azon állapot, amikor az itt élők már semmit nem hisznek el az önkormányzatnak, csak a negatív kilátásokat. És szép lassan, keserű beletörődéssel tudomásul veszik, hogy soha nem lesz pozitív változás az életükben és a lakókörnyezetükben. Ennek egyik következménye az is, hogy a kisebb szabálysérteket és bűncselekményeket jó eséllyel nem is jelentik az itteniek – akkor sem, ha sértettek. Így következhetett be az, hogy a közterületi prostitúció mindennapos és „üzemszerű” lett az Illés, a Diószeghy, a Korányi Sándor, Tömő utcákban és a Ludovika téren – és ez csak egy következmény. Erre rekontraként lehet az önkormányzat válasza pár propaganda-beruházás, pl. némi útfelújtás, új házak építése vagy befektetőkkel történő építtetése, 1-2 homlokzat-felújítás – de ezen „fejlesztések” „sziget-jellege” csak tovább fogja erősíteni ezt a szegregáló deprimált hangulatot. Ahogy a Ganz negyed is egyfajta „zárvány” a maga módján – és a lakóövezetének gondjaira ígéret szintjén sincs megoldás, az ipari övezettel együtt.

A Tisztviselőtelep (ahol mindig is magas volt a FIDESZ támogatottsága, és itt a legmagasabb a Jobbik támogatottsága a kerületben) egy „anomália” ebben a „logikai mátrixban”. Nem jellemzők az újonnan épült társasházak, nem volt nagy a lakosság fluktuációja, de volt erőteljesen városrehabilitációs fejlesztés – és ráadásul messze nem érintett a hajléktalanság okozta problémák tekintetében (mégis, nekik volt inkább véleményük az egész kérdéskörről). A kerületi viszonylatban magas részvétel különösen a kertvárosi részre igaz – aminek alapvető oka az, hogy a kertesházas övezet egy valódi, a maga módján egy önálló és zárt kisközösség. Ott az ott lakók és élők valóban magukénak érzik a „települést” – szemben a Szigony negyeddel.

A szavazatok arányát illetően mindenki elgondolkodhat azon, hogy a hajléktalanság káros következményeinek erősen kitett környéken (pl. Baross tér, Teleki tér, II.JPP tér, Blaha Lujza tér, Orczy tér és környéke, Dobozi utca) az igenek aránya erősen 95% feletti lett. Ez nemcsak arra utal, hogy az itt lakók igenis megoldást akarnak a problémákra, illetve erőteljesen elvárják a lakókörnyezetük „konszolidálását” – hanem valamilyen szintű radikalizálódást is jelent. És ez a „radikalizálódás” egyfajta tehetetlen düh megnyilvánulása – addig jó, amíg ez a „radikalizálódás” nem megy át fizikai erőszakba. És azért is veszélyes terepre tévedt a kerületi „társadalompolitika”, mert mint tudjuk, ha a gyűlöltekből gyűlölők lesznek, akkor már régen rossz. A roma etnikumhoz tartozók nem azok, akiket társadalmi szinten szimpátia övez – és a negatív megítélésük, illetve a rasszizmus erősödése figyelhető meg mind Kozák Rajmund esete és a 2008-as gárdajárás, illetve a Tavaszmező utcában történtek okán. Vagyis: Józsefvárosban is a roma etnikumhoz tartozók a többségi társadalom nagy részének gyűlöletének tárgya volt – és az ma is. Viszont ez a népszavazás és annak kampánya egy új ellenségképet generált – mégpedig a hajléktalanokat; akiket általánosító jelleggel kriminalizált és démonizált az önkormányzat vezetése. Ez által kreált egy olyan ellenségképet, ami a gyűlölt romák gyűlöletének tárgya is lehet – be lehetett nekik adni a politikai marketing másodlagos metakommunikációja által, hogy „ő az oka minden bajod forrásának, őt kell gyűlölni – gyere el népszavazni, és szavazz igennel”. Ez azért életveszélye, mert a gyűlölővé tett gyűlölt romák egyszer csak azt fogják tapasztalni, hogy a hajléktalanok okozta gondok megszűntek – de az ő élete és nyomora, illetve a vele szembeni gyűlölet nem változott. Viszont megtanul(t) gyűlölni – és rájön/rájött, hogy pótcselekvésként kényelmesebb megoldás gyűlölni, mint a valódi megoldást megtalálni. És keresni fog magának egy új ellenségképet – tartok tőle, hogy találni is fog. És ez a megtalált ellenségkép nem valami elvont akármi lesz. Vagy egy másik variáns szerint, miután eltűntek a hajléktalanok és az általuk generált negatív externáliák, akkor az itteni romák kezdenek aggódni azon, hogy „eltűntek a csövik, ugyanolyan vacak minden – és majd engem okolnak mindezért”; és így a vele szemben felerősödő gyűlölettől való félelem generál a gyűlöltben gyűlöletet. És ebben az esetben is találni fog egy ellenségképet, akit gyűlölhet – mégpedig a helyi politikai hatalmat. Akkor már régen rossz, ha ez a gondolati-ideológiai mechanizmus kollektív szinten fog működni!

Egy elemzésnél szerintem teljesen jó, ha nem kizárólag és nem primer jelleggel pártpolitikai szempontokból nézzük – mert több szempontból is adhat látleletet azon kisközösségi társadalomról, mely Józsefváros és lakossága. Aztán arra is figyelemmel kell lenni, hogy minden összefügg mindennel – egyfajta „pillangó-hatás” módján. És valóban igaz az, hogy szakmai kérdésekben nem lenne szabad pártpolitikát folytatni – arra van a „szakmapolitika”. De azt vitatnám, hogy a pártszimpátiájukat otthon hagyták volna a szavazók. Viszont lehetne azon aggódni egy kört, hogy egy „kerületi ügy” – ami igencsak fontos, és majd minden józsefvárosi napi szinten szembekerül vele és következményeivel valamilyen szinten – a választásra jogosultak 84%-át egyáltalán „nem mozgatta meg”.

És persze megint hosszú voltam :)

A Bókay utca kapcsán: arra a macskakő burkolatra aszfaltréteget teríteni szerintem dőreség. Egyrészt mert az út alatti csatorna is jó eséllyel rossz állapotú (és régebbi, mint a "másfél évszázados" útburkolat), másrészt a több helyen meglévő süllyedés és az „eltűnő” kockakövek az útalap igencsak rossz állapotára utal. Legjobb példa erre az Apáthy és a Tömő közötti szakaszon, a „Rendelő” előtti rész – mindig megsüllyed, kb. 1,5-2 évente feltöltik és javítják a burkolatot… aztán megint megsüllyed. Ha racionálisan gondolkodunk, akkor több értelme lenne úgy megtenni az útfelújítást, hogy a Bókay utcát az Üllői út és a Tömő utca között, illetve a Tömő utcát a Leonardo és a Balassa utca között kellene teljesen felújítani (amely hossza nagyjából a Bókay utca Tömő és Práter utca közötti szakasza – és ugyanolyan katasztrofális állapotú) – a szükséges közműcserékkel együtt. Így legalább a Külső Klinikák legfontosabb „logisztikai útvonalai” részben rendben lennének. A Bókay utca Tömő és Práter utca közötti szakasza pedig idő kérdése, hogy bontások miatt építési övezet lesz, és ha netán mégis folytatódik a Corvin Sétány építése, akkor pedig felvonulási terület lesz (ami amúgy is megviseli az adott útburkolatot) – és úgyis kell majd közműcsere a telekkialakítások miatt. Arra a pár évre [ :) ] pedig megoldás az, ha (ezen szakaszok felújítása után) pár táblával terelőútként kijelölik a Tömő-Füvészkert-Práter-Szigony útvonalat, és a Bókay János utca Tömő-Práter közötti szakaszát pedig sajnos, de átmenetileg változatlanul vacak állapotban meghagynák a „helyi célfogalomnak”. Tudom: kritizálni könnyebb, mint csinálni… :)

Persze mindettől függetlenül kíváncsi vagyok arra (szerintem nem csak én), hogy negyedenkénti bontásban konkrétan hová lett kiültetve az a 147 darab fa.
Ide másolom a Molnár György képviselő által feltett kérdésre kapott választ, és az azzal kapcsolatos kommentjeit:

"Az előző testületi ülés végén megkérdeztem, hogy miért vágtak ki néhány gyönyörű Rákóczi téri fát, pedig annak idején arról volt szó, hogy olyan technológiával építik a metrót, hogy megmaradjanak. A testületi ülésen megkaptam az írásos választ. Sajnos nincs itthon szkennerem, nem tudom feltenni a dokumentumot (később pótoljuk), idemásolom a lényeges részeit.

"1. A parkban álló 22. számú fa (Acer platanoides 51 cm) törzsét a kivitelezők megsértették, ezért kivágása szükségessé vált, pótlási kötelezettsége 10 db 8 cm-es fa.
2. A teret határoló déli járda építése során a Salétrom u. sarkán 1db 70 cm törzsátmérőjű Sophora japonica 15. számú fa gyökerét elvágták, ezért kivágása balesetveszélyessége miatt elkerülhetetlen volt. Pótlási kötelezettsége 13 db 8 cm törzsátmérőjű fa.
3. A déli fasor utolsó tagja 2011. augusztusában lett kivágva, (zöld juhar) betegség miatt, a FŐKERT Zrt szakvéleménye alapján.
4. Az északi fasor 5. helyén álló platánfát 2011. július elején felgyújtották, nagy odú volt benne, kivágása szükségessé vált.
A pótlási kötelezettség összesen eredetileg 23 db, 2007 óta kivágott fák pótlására + 23 db, összesen 46 db 8 cm törzsátmérőjű fa."

Ennek a válasznak az alapján további kérdéseket tettem fel:

- Kapott-e valamilyen büntetést a kivitelező emiatt a vandál pusztítás miatt?
- Hogyan gyújthattak fel egy fát az őrzött területen?
- A gyönyörű, 70 cm-es fa helyett tényleg csak piszkafákat lehet telepíteni. Nem volna mód legalább nagyobb törzsátmérőjű, előnevelt fákat?

Erre is 15 napon belül kapok választ, tájékoztatni fogok róla. Ezek az ügyek egyébként fővárosi hatáskörbe tartoznak, a kerületi önkormányzat is tőlük szerzi be az információt."

Forrás:
www.mszp8.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5792