A lakóhelyéhez közel eső dolgokat az ember mindig jobban ismeri, hiszen ide jár boltba, sörözni, cipőt-táskát javítani, enni, inni, szórakozni. Arra gondoltam, hogy elkezdem leírni az én kedvenceimet, aztán csatlakoztok talán Ti is, így, együtt felfedezve és közzétéve a kerület jobb dolgait, részeit.

Ez mindenkinek jó, hiszen a vállalkozásoknak jut egy kis ingyen reklám, ami talán több vásárlást jelent, itt maradnak, munkát adnak, és adót fizetnek - abból pedig az önkormányzat szintén a mi életünk jobbítására tud költeni. Mi meg hírt kapunk arról, hová érdemes menni, hová vigyük a pénzünket megfelelő termékért, szolgáltatásért.

Remélem, ebben is partnerek lesztek, és legalább annyi közlésre szánt írást kapok, mint amennyi levéllel bombázzátok a postafiókom nap mint nap.

:)

Az oldaldobozban kapnak helyet, külön felsorolva a szórakozóhelyeket, élelmiszerboltokat, és a többi kategóriát, ami még eszünkbe jut.

Na, mit szóltok?

Gyerekkoromban a bejárati ajtón volt egy tábla, ami azt mondta, hogy a "Gázt, vizet, villanyt zárd el!". Indulás előtt végiggondolta az ember fia (és lánya), minden a tábla szerint történt-e, vagy visszament ellenőrizni. Egy idő után belénkivódott - nem is volt ilyen gond sosem.

Manapság egy másfajta figyelmeztetés szükséges, pláne a sok idős ember lakta helyeken. A lakásba beengedés előtt célszerű végiggondolni ezeket. Hasznos tanácsok, csak olvassák és ez szerint járjanak el! Oszthatna ilyet az önkormányzat minden nyugdíjasnak, főleg az egyedül lakóknak.

Szerintem.

Itt a jó idő, jön a hétvége, menjetek természetbe! Ha tehetitek, víz közelébe, szabaduljatok ki kicsit a város falai közül - de ha nem tudtok valamiért, akkor kerületen belül is van bőven zöld, meg víz, menjetek legalább oda. Ajánló következik:

Na, ma elmentem megfigyelni, hogy boldogulnak a fiatalok a felnőttekre való rászólással. Előre meg van határozva az önkéntesek között, mikor, hol és mennyi ideig vigyáznak a rendre, de inkább a tisztaságra. Ma három fiú a Mikszáth Kálmán teret figyelte 90 percen keresztül. Általában 

A SOTE könyvtára előtt, a bokrok mögött, félig takarásban várt a felmentő sereg: 2 rendőr, egy ifjúság-védelmis rendőrnő, 2 kerületi közteres és egy kerületőr. Szemmel tartották a fiatalokat, ami nem volt nehéz, hiszen sárga láthatósági mellény volt rajtuk és gumikesztyű.

Pont egy "akció" zajlott, amikor megérkeztem, egy hajléktalant figyeltek árgus szemmel, mindhárman, aki annak rendje és módja szerint a pad alá ejtette az addig szívott cigaretta csikkjét. A fiúk azonnal szóltak, nem kellene ott hagyni, hiszen tele a tér kukákkal. A marcona, talpig feketébe öltözött kerületőr nézte, mi történik, de a delikvens lehajolt, felvette a csikket és elsétált a kukáig. Végig követték tekintetükkel a tettet, majd nyugtázták azt.

Szücs Péter, a CaPE elnöke elmondta, a kiválasztott területet ilyenkor sokkal alaposabban tisztítják meg, hogy szembeötlő legyen az eldobott szemét. Az eddigi tapasztalatok pozitívak, mindenki zokszó nélkül teljesítette a gyerek-kommandósok kérését - mondjuk, elég határozottan szóltak - és folytatják tovább. Ha minden jól megy, akkor ősszel már rendszeresítik, és minden délután kis csapatok róják majd az utcákat, tereket. 

A rendőrök és közteresek sem ácsorogtak tétlenül, rengeteg turista találta meg őket térképpel, merre van az arra, a közteresek meg a tilosban parkoló autókat büntették végig - kerékbilincs is került egy német rendszámú kocsira, ne tudjon meglógni csak úgy...

Jó volt ez a bő félóra, amit ott töltöttem, azt láttam, hogy rendben működnek a dolgok, ha akarjuk. Palotanegyedben már most, aztán később talán az egész kerületre ki lehet terjeszteni ezt a fajta nevelést.

Este 9:20, óriási csattogás, fúró és asztfaltvágó gép hangját hallom. Kinézek, látom sárga villogó autó áll az úton, nem a metróépítés. Lemegyek megnézni mi a helyzet.

Itt áll a ház előtt két FKF-es teherautó, és légkalapáccsal bontják az út közepét. Kérdem őket, mit csinálnak, mi az a rettenetesen fontos dolog, amit most, este fél tízkor kell elvégezni. Nem fogjátok elhinni: a csatornafedelet cserélik. Az út közepén lévő csatornafedél körül törik fel az aszfaltot, és raknak helyette másikat. Semmi vészhelyzet, amit el kellene hárítani! A csattogás a légkalapácsról percenként leugró légtömlő hangja volt, amit visszaszerelnek, és egy perc múlva óriási sziszegéssel pattan le róla.

Ők az éjszakai műszak, és csak most tudják megcsinálni, mert napközben forgalom van. Csináltam pár képet, aztán kis szóváltásba is keveredtem, szerintük nem fotózhatok, szerintem meg közterületen vagyunk, három embernél több, ami tömeg, akkor gond nélkül. Az engedélyük akkor kellene, ha látszanának felismerhetően bárhol. Nem értenek egyet, kicsit káromkodnak, szidnak, feljelentéssel fenyegetnek - itt a térfigyelő kamera a sarkon, nem lesz nehéz dolguk. Jogaik vannak, mondják - nekünk is, felelem, pihenéshez, például.

Eléggé felpaprikázva érek haza, hívom a rendőrséget, ahol unott hangon kioktat Gergelyfi Gyula, hogy örüljek, hogy megcsinálnak valamit, és nem aszfalt tolvajok azok. A munka nem bűncselekmény!

Na, itt kicsit elszakadt a cérna. A csendháborítás nem hozzájuk tartozik? Ha házibulit kell szétverni, akkor örömmel mennek, ilyenkor meg a füle botját sem mozdítja? Nem csodálom, ha közutálatnak örvend a testület. Végül flegmán leráz, hogy kiküld valakit szétnézni - de hova is? Nem is figyelt arra, amit mondok? Nincs 300 méter a kapitányság!

Hívom az FKF-et is, ahol persze már csak a gép fogadja a hívásokat. Rámondom kérdésem, várom holnap, hogy visszahívjanak, kinek volt ez a grandiózus ötlete, ki találta ki, hogy napközben nem lehet egy fél órára lezárni ezt a kis szakaszt, és inkább a pihenni vágyó lakosság terhére este légkalapáccsal szétverni a csatornafedelet körbevevő aszfaltot?

Ilyen nincs!

Na, ma megnéztem, mit is görcsöltek tegnap este, miért kellett este csinálni óriási zajt, és meglepődtem ismét. Tényleg csak a csatornafedél körül lett kicserélve az aszfalt, semmi sürgős, semmi veszélyelhárítás. Ezt nappal is meg lehet tenni, egy órára lezárva ez az 50 méter. Gondolkodni luxus?

Megnéztem a csendháborításról szóló szabályt, (218/1999. Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről, 6.§), ami így szól:

Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Ebből véleményem szerint az "indokolatlan", és az "alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja" kitétel megáll. Kaptam olyan mélt is, hogy este 10 után van csak csendháborítás - ilyen nincs már a rendeletben. Vajon a rendőrség intézkedett?

A Mátyás teret felújították párszor, mégis, még mindig zajlik ott valamiféle rendezés. Nem kapkodják el, az biztos. Jó munkához idő kell! Lassuhoz meg még több....

Az őrbódé egy darab ideje már csak üresen rontja a látképet, figyelő szemek nincsenek - a Kesztyűgyárból kell a biztonságiaknak ki-kinézni, minden rendben van-e, ami nem teljes értékű vigyázást jelent.

Talán ezért is próbálnak másként kommunikálni a térre betérőkkel. Földre festett mondat:

Kérdés, mennyire értik meg az emberek, hogy a szemétre vonatkozik...Lehetett volna egyértelműbb megfogalmazás, mert ez így nagyon modoros.

A politikus már csak olyan, hogy megígéri a csillagos eget is, ha kell, aztán könnyen elfelejt mindent ha már segge a kiválasztott széket éri, zsebét meg a köz pénze húzza. Most egy pár éve ígért dolgot kér számon a nép.

Felhívás politikai versenyre a Golgota téri több éves szeméttelep ügyében

 

A közelgő választások alkalmával versenyt hirdetek a józsefvárosi önkormányzatban képviselt pártok között. A feladat annak kiderítése, a környéken lakók tájékoztatása, a nyomozóhatóság munkájának segítése,

 

- ki és miért rendelte meg legalább két és fél éven át, hogy a Ganz-telep bérlőinek hulladék kereskedelmi göngyölegét helyettük az önkormányzat szállíttassa el?

 

- hogyan tudták mindmáig elkerülni a képviselő-testületi és hatósági elszámoltatást a Golgota téri park és játszótér melletti üzemi méretű szemétlerakás, valamint az önkormányzati pénz magáncélú költésének elkövetői?

 

A verseny első fordulója az európai uniós választás előtt egy héttel, május 31-én, a második forduló a következő parlamenti választás előtt egy hónappal zárul, harmadik fordulóra remélhetőleg nem lesz szükség.

 

A Golgota téri szemétüggyel kapcsolatos jogsértést legalább 2006. szeptember 28. óta bizonyíthatóan ismerik az önkormányzati képviselők és hivatalnokok. Egy itteni lakó akkor mutatta be nekik a helyzetet az önkormányzati választások előtt, civilek szervezte fórumon, melynek fő témája a Vajda Péter utca felújítása volt. A fórumon részt vett a FIDESZ, az SZDSZ, az MDF körzetben illetékes politikusa, és a polgármesteri hivatal kiküldött munkatársai. Az elhangzottakra a vajdapeterutca.blogter.hu internetes oldalon emlékeztettük őket, és tettünk újabb észrevételeket. Erről a polgármestert és az MSZP körzetért felelős politikusát is értesítettük, akik különben nem méltatták válaszra a civilek felkérését a nyilvános beszélgetésre.

 

A szemétügyben minden jövőre vonatkozó ígéret csak akkor hiteles, ha a politikusok egymás között elszámolnak a felelősségükkel az eddigiekért, és segítik az elszámoltatást végző hatóságot. Nem biztos, hogy könnyű lesz, mivel úgy tűnik, mindannyian felelősek. Ha akarnak, mégis napok alatt nagyot léphetnek: az ügy egyszerű, náluk vannak az információk, és náluk a hatalom a hiányzó információk megszerzésére. Kitűnő teszt lehet ez arra, hogy az európai parlamentbe készülő pártok kerületi emberei mit tudnak és mit akarnak: ha ilyen egyszerű ügyet tisztázni és megosztani a választóikkal nem, akkor szerintem semmi komolyat.  

 

 

 

vajdapeterutca ( csiga) freemail (pont) hu

(név és cím az aktivistáknál, ismerősöknél és később a hatóságoknál)

 

Volt pár évtizeddel ezelőtt egy polgármester Haifában, akinek nagyon szúrta a szemét a városban lévő sok szemét. Rájött arra is, hogy hiába rak ki több kukát, hiába ürítik gyakrabban, hiába szedik össze, söprik naponta többször, amíg az emberek mentalitása nem változik meg ez ügyben, nem ér semmit. Divatos kifejezéssel élve, ez csak tűzoltás.

Mit lehet tenni? Nevelni kell az embereket. Hogyan? Mi az a mód, ami elég tartós változást hoz az emberek fejében?

És kitalálta! Azt tette, hogy az iskolásokat felkérte, hazafelé a suli után eredjenek egy-egy felnőtt után, és ha valamit eldobott, vegyék fel, menjenek utána és adják vissza neki, valahogy így: "Néni/Bácsi! Ezt el tetszett ejteni!"

Ezen aztán a felnőttek meglepődtek, elcsodálkoztak és kicsit szégyellték is magukat. Milyen már az, ha egy gyerek figyelmeztet? "Én vagyok a felnőtt, nekem kell nevelni a gyerekeket, ehelyett ő szólít meg engem..." Valami hasonló játszódik le ilyenkor benne.

No persze, nem mindenkiben. Van, aki agresszíven lép fel a gyerek ellen. Van, aki a felnőttséget a hatalommal párosítja. Előfordul, nem vagyunk egyfomák. Az ilyen esetekre kellene egy-egy rendőr vagy közterület felügyelő, aki ha kell, megvédi a gyereket, ha kell, megbírságolja a felnőttet.

Elég lenne pár hónapig ezt játszani, és jelentős javulást látnánk. Az a gyerek, aki ilyenben részt vesz, egyrészt élvezi, hiszen valamilyen szinten "visszavág" a felnőtteknek, másrészt beleivódik, és így nő fel. Két (de inkább több) legyet egy csapásra!

Haifában azóta felnőtt pár generáció, és ma már ha valaki az utcán eldobja a szemetet, arról megállapítják a helybéliek, hogy turista.

Ezt az ötletet ültetjük át a CaPE és a Somogyi Béla utcai általános iskola önkéntesei segítségével, akik 2x3-as csoportokban fognak egy-egy órát sétálgatni és megszólni a szemetelőket a negyed terein. Természetesen vigyáz rájuk rendőr és közterületfelügyelő, és hogy kitünjön, miről is van szó, láthatósági mellényt is viselnek, rajta a felirat: Palotanegyedi Tisztasági Kommandó. 

Kíváncsi leszek az eredményekre.

Sajnos, a fesztiválon nem tudtam teljesen részt venni, új munkám elszólított, így csak egy gyors szétnézésre volt időm, aztán mennem kellett. Pár fotót csináltam, aztán már nem tudtam maradni; ezért aztán arra gondoltam, ez legyen amolyan közös poszt, írja le mindenki, mit tapasztalt, hogy érezte magát, milyen volt az utcabál. Közösségi szervezés után egy közösségi poszt.

Jöhet kommentbe, vagy mailbe, kirakom mindet a posztba, egymás után, sorba.