Sajnos, a fesztiválon nem tudtam teljesen részt venni, új munkám elszólított, így csak egy gyors szétnézésre volt időm, aztán mennem kellett. Pár fotót csináltam, aztán már nem tudtam maradni; ezért aztán arra gondoltam, ez legyen amolyan közös poszt, írja le mindenki, mit tapasztalt, hogy érezte magát, milyen volt az utcabál. Közösségi szervezés után egy közösségi poszt.

Jöhet kommentbe, vagy mailbe, kirakom mindet a posztba, egymás után, sorba.

Jó, amikor a buli a szomszédban van. A Roma Parlament kertjében, ahol barátaimmal a fesztivál nagy részét töltöttem, ezen a napon minden ideális volt: a napsütés mértéke, a sör hőmérséklete, az ecetfa árnyéka. Emitt egy flamenco gitáros gyakorolt, amott biciklisták napoztak. Besétált egy néni, nézelődni. Harminc éve lakik az utcában, de még soha nem látta, milyen szép is ez az udvar. 

Jöttek-mentek az emberek, filmet néztek, koncertet hallgattak, megismerkedtek a Tavaszmező-Művészkert történetével és megnézték a lövésnyomokból kukucskáló szmörföket. Egyszer csak bejött három gyerek a kertbe és megkérdezték, hogy hol van az élő könyvtár. Mindig a József utca környékén bicikliznek, tíz-tizenkét évesek. Barátok. Beültek a „könyvtárba”, kikölcsönöztek egy afgán menekültet, és hosszan, komolyan beszélgettek vele. A nap meg csak sütött.

 

szzs

Déltől délután háromig az utca, illetve annak a Szűz utca felé eső szakasza a gyerekek uralma alá került. Kb. 2-3 tucatnyian várták türelmetlenül, hogy mikor kerülnek sorra a biciklis versenyen, majd az előre kialakított akadálypályáról kiszabadulva fel le cikáztak az utcában. A Bandita Rádió (Tilos) futárcsapata irányította a versenyt. Mindenki feszülten várta az eredményhirdetést. 

A csajoknak a végén jutott néhány régi biciklikerék, amikkel hullahoppoztak.

 

Négy óráig szinte csak a gyerekek voltak az utcán, páran fociztak, bicikliztek, mások a Hal lak vizes játékait próbálgatták Guriga vezetésével, vagy csak rajzoltak a flaszterre és a kifeszített lepedőkre festettek. A Tavaszmező utca 8-ból Józsikáék kitették az ablakba a magnót, így már igazi fesztivál hangulat lett, hiszen három helyről szólt a zene. A látógatók kisebb csapata mindeközben a "Csiga kertben" hűsölt a Roma Parlament udvarán. 

 

16.30-kor Barsy Laura flamenco előadására egyszercsak, mintha a föld alól kerültek volna elő, az utca minden pontjáról nézők közeledtek a színpadhoz. Ekkor indult be igazán az utcabál !

bm

Sziasztok itt Piri!

Számomra nagyon érdekes volt "letesztelni" a Tavaszmező u. 6. kertjét, mint vendéglátásra megálmodott területet. Sokkal jobb, mint gondoltam!

Gyakorlatilag elég volt egy kaja-bázis és pár pad, a hely nagyon adja magát! Amikor program volt az emeleten, egyszerűen le lehetett kiáltani-az más kérdés, hogy a kajától senki nem szakad el egykönnyen. Érdekes volt- és ezt a tervezőknek is ajánlom a figyelmébe-hogy a vendégek mely padokat és asztalokat preferálták: a kapu nyílásától két oldalra ültek szívesebben, a bejárattal szembe nem annyira. Ez feng shui-s dolog, azt hiszem. De az, hogy ki lehetett egy kicsit látni az utcán zajló eseményekre, ugyanakkor védett és ember-léptékű udvaron lehetett ücsörögni, beszélgetni, csoportokhoz csapódni, nevetgélni, az nagyon nagyon jó volt!

Még így, lepukkant állapotában is kellemes volt az udvar, persze ehhez hozzá járult, hogy az időjárás is barátságos volt. És a kaja meg szuper! A két-három féle étellel is nagyon jól elvoltak a vendégek! Sőt, tulajdonképpen ez is érdekes, hogy ha kevésből lehet választani, a szó könnyebben indul meg az emberek között. "Ez a lasangna szuper!" -mondja a melletted álló, már kapod is a magadét, és erről megindulhat a diskurzus. Közös nevezőre kerülsz az idegennel a lasagna révén.

Józsika, mint jelenség: úgy tűnik, be kell kalkulálni azt a fajta szórakozást, amikor az ember meg van locsolva a kerti slaggal...szerencsére Józsika megelégedett azzal, hogy permetezésre állítótta a slag fejét, mert ha telibe kap, hát mondtam volna valami cifrát! De úgy tűnik, az utcai sétálókat nem érte hideg zuhanyként Józsika ténykedése. Tűrték.

Én lemaradtam a színpadi előadásokról, mert néhányan át szerettek volna látogatni a Művészkertbe, és azokat kalauzoltam, aztán jó darabig ott beszélgettünk. Mindenesetre le a kalappal a Zöfisek és a Kata előtt, mert hihetetlen nagy munkát végeztek!

És jól! Most, hogy láttuk, milyen érdeklődésre számíthatunk, hogy viselik a környékbeliek a szórakoztatásukra összeesküvők ténykedését, legközelebb mi, akik még csak óvatosan vettünk részt az eseményekben, bátrabbak leszünk. Én nagyon pozitívan látom a dolgot, jó lesz ez! Az előadásomon is egy kellemes hangulatú diskurzus alakult ki a vendégek között, aminek nagyon örültem. Nincs annál vacakabb, mikor csak ülnek, mint a sült halak.

A falakon kitáblázott képek egészen élővé tették az amúgy komor lépcsőházat, a reflektoros megvilágítás nem tudom, kinek az ötlete volt, de nagyon "ült"! Elbogarásztunk a terveken, érdekelte a vendégeimet nagyon.

Mit mondjak még? Most nem jut eszembe több, csak a flamenco-s táncosnő géppuska-ropogás kopogása, amikor bemelegített a parkettán. Nem csodálom, hogy arra özönlött aztán a nép! Zárt térben még hatásosabb!


Piri

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.