Mint ahogy arról kedvenc várossal foglalkozó blogunk beszámolt,195 új műemlék épület/terület "született" az oktatási és kulturális miniszter rendeletére. Ezek közül a kerületünkben a következők:
62. Budapest VIII. kerület, Gutenberg tér 4., Gutenberg Otthon – Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete Székháza;63. Budapest VIII. kerület, Horánszky utca – Lőrinc pap tér – Mária utca, jezsuita templom és rendház;64. Budapest VIII. kerület, Lőrinc pap tér 2., lakóház, Zichy-palota;65. Budapest VIII. kerület, Mária u. 4., lakóház;66. Budapest VIII. kerület, Puskin u. 4., Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete székháza;67. Budapest VIII. kerület, Salétrom u. 8., református templom;68. Budapest VIII. kerület, Tisztviselőtelep (műemléki jelentőségű terület);
Ez örvendetes, és végre, meg minden - de szívemnek legkedvesebb a kerületben a Gutenberg Otthon, ami szerintem (is) Budapest legszebb szecessziós épülete.
Nézzük ,mit tudunk róla:
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.
A méreteiben impozáns, részleteiben is gazdagon kidolgozott négyemeletes épület nagyobb részében a fenntartást biztosító bérlakások, kisebb részben pedig a szakegylet hivatali helyiségei, könyvtára és előadásokra is alkalmas díszterme, illetve a földszint utca felőli részén üzletek kaptak helyet. A harmincnyolc tágas bérlakást két lépcsőház, személy- és teherfelvonó lift szolgálta. A külső homlokzat hatalmas ablakai körüli majolikadíszeket helyeztek el.
Az épületet 1944-ben, 1970-ben, majd 2001-ben újították fel. 1948-ban az épületet elvették a nyomdászszakszervezettől és államosították. Az eredetileg tágas, fényűző bérlakásokat leválasztották, és a központi kiutalások révén a ház lakóinak száma megkétszereződött. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész és maga a tervező Vágó József, de a ház híres lakói közé tartozott Négyesy László esztéta is, majd a későbbi időszakokban Mándy Iván író, Heller Ágnes és Fehér Ferenc filozófusok és egy sor művészcsalád.
Wikipedia
Akit érdekel bővebben, itt talál még leírást, mesélést róla. Egy régi fotó is ide kívánkozik - ilyen volt, átadáskor. A mostani képhez képest van két jelentős különbség - ki találja meg? Kattintásra megnő!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
1. Az oromzatot díszítő két szobor
2. Az V. emeleti ablakok között található domborművek/sgraffitók
3. A földszinti helyiségek utcára való nyitottsága
+1. Tetőtérablakok
+2. Konvektorkivezető ún. parapet szellőzők.
;)
Utolsó kommentek