A Bródy sarkánál lőttem ezt a képet. Látni, krétával írta fel, több helyre is, az utcában meg lehet találni a nyomát, de nem vehető ki az írás rendesen: elmosta, lekoptatta már az eső és a szél. A házak fala is kivétel nélkül újítára szorul, pedig Palotanegyedben járunk, a Nemzeti Múzeumtól, Rádiótól egy köpésre.
Ez a graffiti őse - emlékszem, mi is krétával firkáltunk kerítésekre, házfalakra nagyszüleimnél. Természetesen, ha lebuktunk, neki kellett állni eltüntetni - de nem volt nagy dolog, egy kis vízzel, szivaccsal könnyedén megoldottuk. Talán ezt a régi hagyományt kívánta feleleveníteni a firkáló, de mintha belső viaskodása vezérelte volna kezét, ezért születtek ezek a feliratok: ott akarja hagyni kézjegyét, de tudja, hogy nem szabad. Választása is (talán) ezért esett a krétára.
Ha engem kérdeztek, inkább ez legyen, mint festékszóróval felfújt tag.
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek