Van több is, mint kellene. Van egyszer az önkormányzat saját lapja, aztán van a régi lapja amellyek most éppen peres viszonyban állnak (ezt itt elolvashatod), aztán időnként megjelenik egy-egy maszopos és fityeszes kiadvány is - a legújabb a Palotanegyed különválásával életre hívott lap, aminek mi más lehetne a neve, mint Palotanegyed. A régi lap próbál piacon maradni, és ezt nagyfokú bulvárosodással képzeli el... a régi gárda  kitartóan ontja a híreket, folyamatos névváltásokkal. Igen ám, de a kerület vezetői - közmegegyezéssel - tiltakoznak ellene, annyira béna módon teszi azt, amit.

Felhívjuk a József körút újság szerkesztőségének figyelmét, hogy a kerületről szóló ügyek kapcsán, igyekezzen tárgyszerű és pontos tájékoztatást nyújtani!
Az indoklás szerint: „Mint az mindenki előtt ismeretes, kerületünkben rendszeresen megjelenik a József körút újság, ami a kerületi lakosság számára többször félrevezető, téves, valótlan információkat nyújt – ráadásul kiemelt hírekben - az önkormányzat működéséről (pl.„Életre kelt az MSZP-SZDSZ közös frakció”, „Közös frakciót alakít a Fidesz és az MSZP”,„Miért kap többet a Palotanegyed? ” stb.).


 

Mindannyian, pontosan tudjuk, hogy a József körút állításaival szemben:
- nem alakult közös MSZP-SZDSZ frakció,
- nem alakult Fidesz-MSZP frakció,
- a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (benyújtott kérelme ellenére) egyetlen fillér támogatást sem kapott az idei civil támogatások között” – áll az indoklásban, melyet a Fidesz, az SZDSZ, és az MSZP frakcióvezetői közösen terjesztettek be.
 

Azt még tegyük hozzá, hogy Hárs Gábor az önkormányzat ülésén egyetértett azzal, hogy nem szabad félrevezetni az olvasókat, de úgy látta, hogy a sajtószabadsághoz hozzátartozik a sokféle vélemény. „Függetlenként a lap szíve joga azt közölni, amit akar, vagy amit nem szégyell, mi meg azt gondolunk róla, amit gondolunk” – fogalmazott.

Emberek! Szkeptikusan olvassuk, kezeljük a József körút című lapot - mint a többit is.

A Pál utcai fiúk sokunk kedvenc könyve volt gyerekkorban, ifjú hőseinek csatáját sokan magunkénak éreztük, drukkoltunk, hogy a jók elnyerjék méltó jutalmukat...aztán egy életre belénkivódott a szomorú vég. Molnár Ferenc regényéből több film is készült, (kevesen tudják, de Oscar jelölése is volt 1969-ben) a legutóbbit éppen itt, a kerületben forgatták 2003-ban. Magát a sztorit számtalan nyelvre fordították le, és sok országban kötelező vagy ajánlott olvasmány.

A helyszínt, ahol játszódik könnyen azonosítható az utcanevekből. A Grund alaprajza is benne van, így nézett ki a haditerv alapján:

Innen már csak egy ugrás volt a megvalósítása. A kerület újitása közben a Tömő utca és a Nagytemplom utca sarkán elkészült a Grund, amely EU konform játszóteret jelent.Így nézett ki tervekben:

És nem sokban különbözik elkészülte után. Farakásokat utánzó mászóvár, a "tót Janó kunyhójában" ma a parkőr van, a homokozó és a fedett asztalok mögötti falon a mű 1966-os, Reich Károly rajzaival illusztrált kiadásának fotómásolatai vannak, így akár végig is olvashatjuk a regényt. Remek játszótér kerekedett belőle, amely vár mindenkit!

Van két fiatal, akik nagy fába vágták fejszéjüket és vállalkozásba fogtak: sétákat szerveznek a kerületben, ahol is felfedezik és bemutatják azt. Igen, rengeteg csoda várja elrejtve az avatatlan szemek elől, hogy rátaláljanak. Ilyen (is) Józsefváros.

Sokan a "gengszterek, cigányok, kurvák" hármasának gondolják a kerületet, ennél azonban jóval színesebb, és valami teljesen más található itt. Egy olyan elfeledett világ, amikor még az épületek építési költségének húsz százalékát kellett díszitésre fordítani. A régi pompa mára megkopott, málló lett, de nagyrészük még így is ragyogó. Elképzelhetetlen helyeken köszön ránk a múlt: ahol nem is számítasz rá, ott egy mozaikbeerakás, szobor a belső udvarban, műteremlakás...Ja, és része a túrának egy kerületi muzsikus cigánydinasztia lakásának megnézése is, belecsöppenve az életükbe.
 

Baglyas Gyuri és Domján Manó 2007 óta szervez felfedező túrákat. Többféle túra van: Élő történelemóra, Kortárs művészeti instant, A nyócker málló pompája, A szürkület palotái és a Nyócker szeretettel. Mindegyik mást mutat meg a kerület izgalmas tarkaságából.

Legújabb akciójuk egy karácsonyi nyócker séta, ahol is ajándékba élményt kapnak a résztvevők, kedvezményes áron. Ha valaki kedvet érez hozzá, honlapjukon megtalál minden információt.
A Beyond Budapest 2008-ban elnyerte a Legígéretesebb fiatal vállalkozója díjat.
Gratulálunk nekik!

Budapest nyolcadik kerülete, északon a VII. és a XIV., keleten a X., délnyugaton a IX., nyugaton az V. kerület határolja. Területe 6,83 km² , népsűrűsége 13.487/km² . Gondozott parkjainak területe 299 000 m², melynek nagyobb részét az Orczy-kert adja.

Fejlődésében nagyban közrejátszott, hogy a Duna három teraszán fekszik,
106-110, 115, illetve 120-122 m tengerszint feletti magasságban.

A török hódítók kiűzése korában a városfalakon kívül helyezkedve el mocsaras, tavakkal tagolt terület volt, amit földművelésre osztottak szét: 1718-ban 20 majorság, szőlőtermesztések és kertészetek alakultak ki. A mai Rákóczi tér és Blaha Lujza tér között téglaégetők nyíltak 1720-1760 között, ekkor kezdődött meg a betelepülés. 1777-ben Mária Terézia trónörökös fiáról Józsefváros-nak nevezték el. Pest terjeszkedése a városfalakon túl jelentős középületeket és paloták építését eredményezte:

• 1798. Semmelweis Kórház,
• 1790. Állatgyógyászati Iskola,
• 1817-ben ideiglenes helyet kapott a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos Széchenyi Könyvtár,
• 1837. Nemzeti Színház.

Az1838-as árvíz az egyszintes agyagépületeket elpusztította (1255 házból 249 maradt) ,az újjáépítés korában kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a főbb utak bérházai is felépültek. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899: villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-építés) fejlődésével volt összhangban: Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros 18,8%-át jelentette. Józsefváros kisiparos kerület maradt, az iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre.
A közművelődést olyan nevezetes intézmények szolgálták, mint az 1847-ben átadott Polack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum, vagy a Fellner és Hellmer által tervezett Népszínház (Nemzeti Színház) a Blaha Lujza téren. A Kiskörút közelében és a Nemzeti Múzeum mögött Ybl Miklós tevékenységének köszönhetően kialakult a „józsefvárosi palotanegyed”, itt épült fel 1865-ben az Országház is. A XIX. század végén épült ki az Üllői út mellett az Orvostudományi Egyetem klinikanegyede.
A II. világháborúban a józsefvárosi épületek mintegy 90%-a sérült meg. Az újjáépítéskor főként a romos házakat tették lakhatóvá, új házat nemigen húztak fel, 1950-ig a foghíjak épültek be. Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületeként konzerválódott. A bérházakat államosították, és sorsukra hagyták, karbantartásukat és felújításukat mellőzték, így azok fokozatosan leromlottak. Belső-Kőbánya üzemeinek csatolása, a Ganz és a MÁVAG egyesülése (1958) és az országos fontosságú vállalatok (pl. Május 1. Ruhagyár) termelésbe állása ellenére Józsefváros kisiparos kerület maradt.
Jelentős szerepet játszott a városrész az 1956-os forradalomban, melynek fontos eseményei az itt lévő Rádióhoz illetve a Corvin közhöz kapcsolódtak. Az 1960-as 70-es években indult városrekonstrukció számos területen fejlődést hozott, a városrész kulturális életének jelentős lökést adott, hogy az egykori Ludovika Akadémia épületébe költöztették a Magyar Természettudományi Múzeumot, és az Orczy kert is egyre inkább a kulturális és szórakoztató rendezvények színterévé válik.

 Sziasztok!

Tervem szerint ez a blog a nyolcadik kerület - vagy ahogy ismerik a "nyócker" - dolgaival, ügyeivel, gondjaival, problémáival, örömeivel és bánataival foglalkozik, szigorúan civil szemmel. 

Várom társszerzőimet -  kerületünkben elég sok író, és még több olvasó ember él.

Te hogy látod a kerületet?

Ide írj, ha küldenél valamit, vagy társszerző lennél!