Én nem tudom, hogy „mennyit ér a néma tartomány”, avagy válaszkísérlet 12 kérdésre „szegényfórum-ügyben”, a kissé meglepett-elfogódott önkormányzatnak és a rettenthetetlen-bátor civil társaimnak, akik elszántan hallgatnak arról, aminek szolgálatára-hírverésére szegődtek: mármint a fórumsorozat eseményeinek szakszerű feldolgozására, értő elemzésére, némi kitekintéssel a „tágabb tarományokra” és viszonyrendszerekre is.

 

A NÉGYHÁZ Egyesülethez viszont, - mely pedig csak egyszerű napszámosa a kultusztémává dagadt bérleményügynek – özönlenek az egyre türelmetlenebb kérdések, s a sorozatban résztvevő hat-hét szereplő közül egyedül minket találnak meg a népek, ki tudja miért. S most – a kb. ötvenedik lakó után, aki üres kézzel távozik tőlünk, - hebegve kérek elnézést nemcsak az ügyfelektől, de az önkoritól is, mely még így is, kellő tájékoztatás hiányában – ahogy hallom, - rámozdult az ügyre, s a legforróbb esetekben máris hathatós lépéseket tesz, az érintettek bevonásával. Addig is – jobb híján – mi válaszolnánk néhány „okvetetlenkedő” kérdésre.

 

 

  1. Igen, a fórumot eredetileg mi (NH Egyesület) kezdeményeztük a Napklub támogatásával, a pályázatot pedig, mely a kezdeményezés megvalósítását tette lehetővé, a vajdapeterutca blogter,  a 8ker.blog.hu és a Testvérem Egyesület gondozta. A munkamegosztásban viszont az események dokumentálása nem tartozik az egyesületünk feladatai közé.
  2. A fórumsorozat négy témája közül a bérlakásügy csak az egyik, melyet -„vészállapotai” miatt – én elsőnek javasoltam a sorban, de valamiért leelőzte a drogtéma. Ezt – sok oknál fogva - súlyos hibaként róttuk fel a többiek felé, még ha a drogtémát is mi kértük napirendre tűzni.
  3. Az ezzel, (bérlakásüggyel) szervesen összefüggő Munkáért – lakhatás Program szervezése – más néven – több mint két éve folyik, ebben a formában és címen pedig, egy éve szervezi a NÉGYHÁZ Egyesület. Tavaly július óta – egy ötvenfős fórum után – várunk az önkormányzati válaszra ez ügyben, és miután az érdeklődés iránta egy év után sem apadt, a szervezési munkát rendületlenül folytattuk az idén is, bár az önkormányzat konok hallgatása továbbra sem biztatott semmi jóval. A nem minden vonatkozásban kimunkált projekten nem látjuk értelmét további részletekbe  menően dolgozni, hisz önkormányzati együttműködés nélkül a legkidolgozottabb program sem több, mint puszta ábránd. Nekünk, a lakossági bevonás korszakos jelentőségű lehetőségéről és a koncepció önmagán túlmutató jelentőségéről kell a kishitűeket meggyőzni.
  4. A nagykanizsai program – melynek szervezőit mi (NÉGYHÁZ Egyesület) kerestük meg egy éve – fényesen példázza, hogy nem lázálmokat kergetünk. A jóval korábbi „hazai”  BBFR (Bérlői Bevonással történő Felújítási Rendszer, Molnár György-Rév8-Magdolna Bérlői Közösségek) Feladatmeghatározása (Bp. 2005., Józsefvárosi Önkormányzat) szintén ebbe az irányba mutat, s a Habitattal végzett közös munkáink (2009-2010) is ezt kívánták kiteljesíteni. (Nem rajtunk múlt, hogy az MNP I-II szerves folytatásaként nem fejleszthettük tovább a lakossági bevonás koncepcióját)
  5. És nem bánjuk, sőt értékeljük, hogy – szinte a semmiből – hirtelen ennyi híve -szakértője támadt a témának, bár mintha úgy emlékeznénk, hogy az egyetlen Molnár György (volt) képviselőn kívül, kezdeményezésünket – egy-két gúnyos-gyalázkdó megjegyzést kivéve – minden „oldlaról” jeges hallgatás sőt anatéma övezte. Érdemi – bár erősen kritikus – figyelemre egyedül civil társunk vajdapeterutca blogter méltatta; innen, hogy „szerződtünk” is a közös cél érdekében. Ezúton is le kell szögeznünk azonban, hogy eredeti álláspontunk szerint, a bérleményi jogviszonyrendszer érdemi rendezése nélkül a Munkáért – lakhatás program nem más, mint üres vízió, mely nemcsak hogy önmaga csúfos paródiájává válhat, de kurdarca beláthatatlan következményekkel is járhat. A komoly politikai tőkefelhalmozással is kecsegtető program sokakat csábíthat meggondolatlan lépésekre, ám akik a kevésbé látványos  és hálátlan szakmai aprómunka megkerülésével és csak bombasztikus sikerre áhítozva válnak „elszánt” szószólóivá, nagyot is bukhatnak. A szétzilálódott, átláthatatlan és – szociológiai értelemben – „sötét lóként” lappangó bérlői rendszer, beláthatatlan meglepetéseket tartogathat a hozzá nem értő számára. És a kudarc uraim, sosem magában keresi az okot, hanem ujjal mutogat a „felbujtókra”, - azaz ránk – és azt károgja majd amit most is, hogy ugyanis, hogyan és miért nem lehet megcsinálni, végigvinni egy épkézláb és koherens elképzelést. S persze végső érvként előhozva azt is, hogy „ezekkel nem lehet…” Mindezt azért hangsúlyozzuk ily kategórikusan, mert kezdeményezőként felelősséget is vállalunk, és ha kell ütköztetjük is álláspontunkat. Sajnálattal kell megállapítanunk azonban, hogy a projekt koncepcióját tekintve fentebbi elképzelésünkkel jelenleg egyedül állunk. A baj csupán az, hogy a kevés lehetséges partnereink álláspontját és argumentációs okfejtéseit mindmáig nem sikerült megismernünk. Ezért programunk tavalyi beharangozója mellett közzé teszünk néhány szövegrészt arról, hogy az önkormányzatnak (beleértve a tisztelt ellenzéket is) néhány hónapja nemhogy a munkaprogram,de az ahhoz elengedhetetlenül szükséges bérlői bevonás sem volt ínyére, annak ellenére, hogy működését az MNP-I-ben a Rév8-NÉGYHÁZ kettős fényesen példázta. (Féltréfásan azt is mondhatnám, hogy sokszor csak a halott költő – akire szintén „kilakoltatás” vár – tartja bennem a lelket: „szegények éje, légy szenem, olvaszd ki bennem a vasat álló üllőt, mely nem hasad”)
  6. A „rendkívüli bérleményellenőrzés” körülményeiről ezúttal nem szólnánk, bár témánkkal szoros összefüggésben van. (Lásd előző dolgozatainkat itt a blogon)
  7. És nektek, kedves bérlőtársaim, akik felújítási-karbantartási, állagmegóvási, rendtartási ügyekben fordultatok hozzánk, csak azt mondhatom, sajnálom, hogy nem juthattatok szóhoz, de - a lakbérhátralék-ügy és a munkaprogram túltengésétől - erre ezúttal nem jutott idő. Pótolni fogjuk! Ugyanezt mondhatom a botrányos „kameraügyről” is, melyet pedig – kérésetekre – írásban is szóvá tettem.
  8. Mint láthattátok, a remélt közös tárgyalássorozat első „menetére” szervezőtársunkat,a vajdapeterutca blogtert hívták meg, akitől azt várjuk, hogy kellő elméleti alapozottsággal s a két féltől való egyenlő és higgadt távolságtartással szolgálja közös ügyünket. Iránta való bizalmunk teljes és töretlen.
  9. Ennek remélt sikere után, a fentebb sorolt ügyek tételes és gyakorlati megoldásán kezdünk el dolgozni, remélhetőleg az önkormányzattal közösen. Példaadó magatartásotokra, elkötelezett hozzáállásotokra pedig, melyről a fórumon is fényes tanúságot tettetek, továbbra is számítunk.
  10. A legfőbb kérdésre pedig, hogy mikor, személy szerint azt kell,hogy  mondjam, a fórumtól (ápr.20.) számított egy hónapon túl nincs okunk illúziókat táplálnunk, sem az önkormányzat sem a fórumsorozat civiljei iránt.
  11. Végezetül pedig, hadd mondjam el,   hogy bármily „harcosnak” tűnök is olykor, valójában én csak a tárgyalásos-egyezkedéses harcmodorhoz értek, úgy-ahogy; a „barikád” egyszerűen nem az én műfajom. És mivel ilyen hangok is egyre inkább hallatszanak, erre, ha úgy fordul, alkalmasabb személyt kell találnotok.
  12. 12.                És hogy van-e más megoldás, mint konok illúziótlansággal szembenézni a rideg tényekkel, és hogy ez nagyobb bátorság-e, mint nekivadultan követelőzni és borogatni, azt én nem tudom…

 

                   

Ui.: Miután sokan kérdezik azt is, hogy egyezségeink, megállapodásaink hányadán állnak az önkormányzattal, néhány iratot, melyek témánkhoz is kapcsolódnak, hamarosan közzé tesszük e cikkhez mellékelt fájlokban.

A bejegyzés trackback címe:

https://8ker.blog.hu/api/trackback/id/tr94494056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.