Mert az nem úgy van, hogy a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot, hogy figyi, itt vagyunk, ezt csináljuk ingyen és szabadidőnkben, ezeken a pontokon tudnánk esetleg együttműködni. Neem. Itt az önki mondja meg, ki a civil!

A Kesztyűgyárban gyűltek össze az érdeklődők, politikusok, és sajtósok - civil csak elvétve volt, inkább a téren lakók és azok, akik itt értesültek a bejelentésről. Civil szervezetek - Nap Klub, Zöfi, Kapocs, Cape; folytathatnám a sort bőven - nem voltak ott. Pedig ha időben tudják, biztosan nem hagyják ki.

A polgármester elnézést kért a késésért, a megfázott hangjáért, és felolvasást tartott. Így:

Civil Stratégia by Lesley-

 

Ez csak egy kivonat, a teljes, 8 oldalas dokumentum majd jövő héten valamelyik szerdán kerül fel a kerületi honlapra. Vicces ez is, de sokkal viccesebb, hogy a kerületi szocik kizárólagosságot kaptak, három nap előnyt a publikálásra: Szabó Gábor (a polgármester webes hangja) a bemutatás pillanatában elküldte a szociknak, akik persze nem publikálták. Így aztán visszavonták az előnyt és felkerült a kerületi honlapra.

Olvassátok, értelmezzétek és szóljatok hozzá! 

 

Civilváros
Józsefváros Civil Stratégiája
 
I. Összefüggések
Józsefváros az elmúlt években alapvető változáson ment át. A politika kiszámítható, tervezhető körülményrendszert teremtett, mely jelentős pályázati források elnyeréséhez, és a fejlesztési célú vállalkozói tőke beáramlásához vezetett.
A térfigyelő-kamerarendszer, a Corvin Sétány, a kerületi közrendvédelem, a Magdolna Program, az Európa Belvárosa Program, a saját szervezésű parkolás mind-mind józsefvárosi unikum. A kerület proaktív részvétele a magasabb szintű politikai és gazdasági fórumokon megteremtette a városfejlesztés kiszámítható támogatottságát.
Önmagában a sok fejlesztési gócpont, a gyors változások sokakban szülték meg a „rendetlenség” érzetét. Nyilván fejlesztett környezetben jobban feltűnik minden oda nem illő elem, még akkor is, ha összességében a kerület rendezettsége jelentősen javult ugyanezen időszakban.
Józsefváros sokat vállalt, mert nem is tehetett mást. Mint tudjuk, a szakadékon nem lehet megfontoltan, több lépéssel átjutni: vagy ugrunk, vagy maradunk az innenső parton. A kerület pedig ugrott egy nagyot, és azzal a lendülettel tovább is futott a túlparton. Látni kell azonban, hogy a tömegesen létrehozott új érték védelme magasabb szintű odafigyelést igényel a működtetés terén, ennek hiányában ugyanis az eredmények lassú amortizációnak indulnak.
Ahhoz, hogy a sokgócú városfejlesztés ne az anarchia érzetét keltse, egy általános szervezőelv mentén egységbe kell foglalni a működtetés rendszerét. Kapacitásokat kell növelnünk, illetve meg kell szabadulnunk olyan ballasztoktól, melyek a létező kapacitásokat felélik.
A kerület közszolgálati erőforrásait a fejlesztéssel arányosan növekvő működtetési igény mostanra maximálisan igénybe veszi. Ha nem tudunk új erőforrásokat bevonni, ha nem tudunk fölösleges feladatoktól megszabadulni, akkor további fejlesztésekre nem kerülhet sor. Olyan változásokba ugyanis nem szabad belevágni, amik erőforrások hiányában az általuk megteremtett magasabb lakossági elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Magyarul: ne hozzuk létre azt, amit nem tudunk fenntartani.
Két kitörési pont lehetséges. Fejlesztéseink pozitív megmaradásának záloga, hogy a „lelakást” megelőzzük. Közrendvédelmi kapacitásaink minden más kerülethez képest jelentősebbek, ám erőink mégis elégtelenek azon feladatok nagyságához képest, melyeket külső tényezők tolnak ránk.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Józsefváros az elmúlt évtizedben az ország szociális lerakata lett. Elhibázott fővárosi szintű döntések a szociális problémákat térben kívánták koncentrálni. A könnyebb utat választva az akkor leglelakottabbnak minősülő Józsefvárost áldozták be azért, hogy más kerületeknek ne kelljen ilyen jellegű problémákkal ilyen nagyságrendben megküzdenie. Ezekkel a döntésekkel egyben megírták Józsefváros jövőjét is, illetve valóságosan inkább a jövő lehetetlenségét határozták meg.
Ha a prostitúció, a bűnözés, a gettósodás, a hajléktalanság Józsefvárosban koncentrálódott, akkor nem okozott problémákat más kerületekben. Természetessé vált az a fővárosi magatartás, hogy a problémákat a VIII. kerületre kell lőcsölni.
A kerületi politika azonban ezt a helyzetet nem fogadta el. Mivel kezdetekben más erőforrással nem rendelkezett, ezért kénytelen volt magát saját hajánál fogva kihúzni a számára megásott gödörből.
A térfigyelő kamerarendszer a prostitúciót és a hozzá kapcsolódó bűnözést szorította ki a kerületből. A fizikai városfejlesztés a gettósodás folyamatát fékezte, majd fordította meg. A közrendvédelem megerősítése, a parkolás saját kézbe vétele a közterületi morálban, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokban okoz pozitív változást.
Az utolsó, a város lelkületét alapvetően destabilizáló és a kapacitásokat kimerítő, megoldandó probléma a tömegesen ideirányított menekültek és hajléktalanok ügye. Ennek megszüntetése kötelező ahhoz, hogy a „bűnös városból” polgári városrészt hozhassunk létre, mely gondoskodik az itteni rászorulókról és elesettekről, de nem eltartója más települések rászorulóinak és elesettjeinek. 
Mivel e tárgyban a kerület vezetése már meghozta a szükséges döntéseket, és azok megerősítésére népszavazást írt ki, ezen koncepciónak a továbbiakban csak annyiban tárgya a hajléktalan-kérdés, amennyire az ellehetetleníti a civil szféra józsefvárosi megerősítését.
Véget vetünk a „Józsefváros, szociális megálló” bűnös tévhitnek, ezzel pedig kapacitásainkat végre a józsefvárosiak érdekeit szolgáló professzionális működtetésre szabadíthatjuk föl.  A létező kapacitások átcsoportosításával be tudjuk tömni azt a lyukat, ami a létrehozott fejlesztések növekvő működtetési igénye, és az erőforrások szűkös volta között keletkezett. Ezek a változások lehetővé teszik a kerület rendezettségének látványos javítását, ám csak korlátozottan teremtik meg új fejlesztések fenntarthatóságát. Könnyű belátni, hogy új kapacitásokat is teremtenünk kell ahhoz, hogy a fejlődés tempója tartható legyen. Ezen új kapacitásokat a civil-szféra megerősítésével kívánjuk megteremteni.
 
 
II. Civilek
 
Magyarországon a „civil szervezet” leginkább politikai fogalom, valós tartalma oly sokféle, hogy általánosan elfogadott definíciót nehéz találni. Törvényi szinten éppen mostanság került újradefiniálásra e fogalomkör, és éppenséggel körüljárhatnánk az objektivitás igényével magunk is, ám más megközelítési úton eredményesebbek lehetünk. Ez a megközelítési út pedig egyben egyszerűsít is, és könnyíti a hétköznapokban is szükséges beazonosítást.
Ha meg tudjuk mondani, Józsefvárosnak mire van szüksége működtetési kapacitásainak növelése érdekében, akkor egy olyan civil-fogalmat alkothatunk, mely az általános definícióval részben egybeesik, több ponton azonban attól eltér.
 
Józsefváros szempontjából civilnek minősül az a tevékenység, mely:
  1. Közérdek mentén, közcélok elérése érdekében történik.

  2. Önmagában is életképes, valós teljesítményt produkál.

  3. Egybeesik a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött közösségi célokkal, vagy azzal összehangolható.

  4. Közszolgáltatási kapacitást vált ki, vagy erősít meg.

  5. A közigazgatási keretek között történik, nem irányul annak megváltoztatására.

 
E definíciós szempontrendszer több ponton eltér az általános fogalomtól. Nem határozzuk meg azt a szervezeti formát, melyben a civil aktivitás kifejtésre kerülhet: magánszemély is lehet józsefvárosi civil, e tekintetben tehát szélesebb a merítés. Szűkebb az értelmezési tartomány annyiban, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat által kitűzött vagy elfogadott céloktól eltérő civil aktivitásokat értelemszerűen nem tekintjük együttműködőnek.
Ebből nyilván következnek majd félreértelmezések, illetve viták, ám mivel páratlanul jelentős mozgásteret adunk a józsefvárosi civil aktivitásoknak, ezért cserébe fenntartjuk magunknak a jogot a saját szükségleteinknek megfelelő definíció használatára. Ahhoz, hogy a tanulmányban a további értelmezési zavarokat elkerüljem, két fogalmat használok. A „civil” jelenti a tágabb, általános értelmezést, a „józsefvárosi civil” pedig annak kerületre jellemző egyedi értelmezését.
 
III. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás szervezete
 
A Józsefvárosi Önkormányzat rendeleti úton „kőbe vési” a következő alapelveket:
  1. Saját hatáskörét leszűkíti a célszerűségi és jogszerűségi kontrollra.

  2. Megsokszorozza a józsefvárosi civil aktivitásokra fordítható anyagi forrásokat.

  3. Átadja a pénzeszközök feletti rendelkezés jogát a józsefvárosi civilek által felállított döntéshozó testületnek.

  4. Biztosítja a közvetlen hozzáférést a civil aktivitások közszolgáltatási háttérigényéhez.

  5. Biztosítja a szükséges jogi keretrendszert a civil önigazgatás működéséhez.

 
A Józsefvárosi Civil Önigazgatás (továbbiakban: JCÖ) szervei:
  1. A JCÖ Közgyűlése

  2. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriuma

  3. A Józsefvárosi Civil Alapítvány Felügyelőbizottsága

  4. A JCÖ működésének látható eredményessége esetén a kuratórium tagjai közül választott társadalmi megbízatású Civilügyi Alpolgármester.

 
 
IV. A Józsefvárosi Civil Önigazgatás működése
 
Minden év őszén a Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki a civil aktivitásoknak. A pályázat célja azon civil aktivitások egybegyűjtése, melyek józsefvárosi civileknek minősülnek. A pályázók létező profiljukat mutatják be, tervüket a további működésre, illetve garantálják felvállalt feladatuk kiszámítható elvégzését.
A pályázatokat a Józsefvárosi Önkormányzat célszerűségi szempontból megvizsgálja, és befogadja mindazon civil aktivitások pályázatait, melyek megfelelnek a józsefvárosi civil definíciónak. Az így elfogadott listát a Képviselőtestület hagyja jóvá. Döntésével a következő naptári évre a listában szereplő civilek józsefvárosi civillé válnak.
A józsefvárosi civilek alkotják a JCÖ Közgyűlését. A Közgyűlés legfontosabb feladata a Józsefvárosi Civil Alapítvány Kuratóriumának megválasztása.
A továbbiakban e kuratórium dönt a civil pénzek felhasználásáról. A JCÖ működésének sikeressége és látható eredményessége esetén a kuratórium egy tagját a polgármester elfogadásra javasolja a Képviselő-testületnek, mint társadalmi megbízatású, külsős Civilügyi Alpolgármestert.
A Képviselő-testület Felügyelő Bizottságot választ a Józsefvárosi Civil Alapítvány jogszerű és célszerű működésének biztosítására. A Felügyelő Bizottság tartalmi kérdésekbe nem szól bele, feladata kizárólag az ellenőrzésre irányul.
A Józsefvárosi Civil Önigazgatás székhelye a Kesztyűgyár Közösségi Ház. Mind a Civilügyi Alpolgármester, mind a kuratórium működésének feltételei itt kerülnek biztosításra.
A Civilügyi Alpolgármester feladata: a józsefvárosi civil aktivitások működésének támogatására mozgósítja a rendelkezésre álló közszolgáltatási erőforrásokat, koordinálja a hivatali és civil aktivitásokat.
A rendszer működését konkrét példán mutatom be. Legközelebbi kézzelfogható fejlesztésünk a Teleki téri piac. Nyilvánvaló, hogy egy rendezett piac önmagában is pozitív kisugárzással bír a környékre, mind a viselkedési normák, mind a fizikai környezet terén. Ám nyilván célszerűbb e pozitív tendenciákra rásegíteni, mint a negatív tendenciákkal való állandó bozótharcot kezelni.
A fejlesztések hozzáadott értékének megóvását elsősorban civilekre kell bízni. Ők a legérdekeltebbek abban, hogy a lakókörnyezetük minden szempontból európai maradjon. Általában is elmondható, hogy célszerű egyértelműen megfogalmazni e munkamegosztást: az önkormányzat fejleszt, a civilek segítik a működtetést és fenntartást, mindehhez az önkormányzat anyagi, hatósági és logisztikai erőket mozgósít.
 
Tehát a példa…
A Teleki tér polgárai úgy döntenek, hogy létrehoznak egy civil szervezetet a következő, egymással összefüggő célok elérésére:
  1. A tér tisztaságának megóvása.

  2. A környék viselkedési normáinak „polgárosítása”.

  3. Az oda nem illő viselkedési normák keretek közé szorítása, szükség esetén személyek eltávolítása.

Máris látható, hogy a gyakorlatban a megelőzési, a köztisztasági, a szociális és a rendészeti jellegű feladatok egyszerre jelentkeznek, térben és időben összefonódnak. Ez a felismerés vezetett az integrált Józsefvárosi Közrendvédelem létrehozásához, és ugyanezen összefüggés meghatározza egy hatékony civil aktivitás működésének alapelemeit.
Induljunk ki abból, hogy van 20 ember, aki tenni kíván a Teleki tér közrendjéért. Mire van szükségük, hogy vállalásuk sikerrel járjon?
Első körben: eszközökre. Takarító-eszközök, védőruházat, a tevékenység koordinálására mobiltelefon-használat, az önkormányzat kapacitásainak igénybe vételi lehetősége.
Hogy néz ki ugyanis a gyakorlatban e tevékenység?
Az első csoportos takarításnál máris problémákba ütközhetnek. Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni. Máris jelentkezik, hogy önmagában a köztisztasági tevékenység nem végezhető. Ilyenkor rendészeti jellegű beavatkozásra van szükség. A takarítócsapat értesíti a Józsefvárosi Közrendvédelmet, amely megjelenik, intézkedik, a takarítás folytatható. Nyilván a szemét nem fér be a környéki szeméttartókba, és logisztikailag nem is volna túl hatékony e megoldás. A takarítók szemetes-zsákokat visznek magukkal, melyeket fölhalmoznak. E szemetet a munka végeztével el is kell szállítani, és ez meghaladja a civilek kapacitását. Megjelenik a Józsefvárosi Közrendvédelem és a szemetet elszállítja.
A probléma másnap mutatja meg egy új arcát. A civilek reggel magánemberként munkába indulnak, és azt látják, hogy ismét ellepték a hajléktalanok a területet, és a balkáni állapotok újratermelődése megkezdődött. Gyorsan eljuthatnak arra a pontra, mikor munkájukat feleslegesnek érzik, és abbahagyják aktivitásukat, mielőtt az tartós eredményeket szülhetne. Mivel azonban tudják, hogy a működésüket összehangoltan segíti a Józsefvárosi Közrendvédelem, és a kerületi szociális rendszer, ezért fölveszik a kesztyűt. Úgy döntenek, hogy járőrcsapatokat szerveznek az általuk karbantartott tér megóvására. Tulajdonképpen itt már el is jutunk a polgárőrség szükségszerűségéhez, ám az is látszik, hogy tevékenységük csak akkor lehet hatékony, ha az nem izolált, hanem része egy komplex civil közrendvédelmi aktivitásnak és hatékony önkormányzati erőforrásokat tud mozgósítani.
Kezdetekben ugyanis nagy a valószínűsége a járőrcsapatok és a deviáns viselkedésformák közti ütközeteknek. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy a hivatalos rendészeti erő gyorsan a helyszínre érjen, és határozottan intézkedjen. Nyilván minden egyes ilyen sikeres együttműködés javítja a járőrök munkájának hatékonyságát, magabiztossá teszi őket, a deviáns magatartásformák megtanulják, hogy ha jön a polgárőr és szól, akkor teljesíteni kell a kéréseit, ugyanis ennek hiányában gyors rendészeti beavatkozás következik. A civil aktivitás pedig fokozódó mértékben átélheti, hogy önként vállalt munkájának értelme van.
Egyre kevésbé termelődnek újra a problémák, a köztisztaság fenntartására fordítandó erő lecsökken, kapacitásaik tehát új célokra fordíthatók. Virágosítás, öntözés, parkosítás, egyebek.
E példán jól látható, hogy mi az önkormányzat feladata a civil aktivitásra vonatkozóan.
  1. Anyagi jellegű ráfordítás a szükséges technikai eszközök biztosítására, azok működtetésére.

  2. A Józsefvárosi Közrendvédelem kapacitásainak gyors mozgósíthatósága, valamint az esetlegesen érintett és arra jogosult személyek összekapcsolása a kerület szociális ellátórendszerével.

Az anyagi ráfordítások terén nagyot kell lépni. Közgazdasági szempontból a civil aktivitás nem más, mint magasan motivált, szervezett humán erőforrás. Mivel a közszolgáltatások önkormányzati biztosítása során a legnagyobb költségtétel mindig a munkabér, könnyen belátható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közrendvédelmi feladatok egyes részeinek civil kiszervezésével. Az így felszabaduló források többi között a civil tevékenységek dologi jellegű ráfordításainak növelésére, illetve a Józsefvárosi Közrendvédelem állapotának javítására fordíthatók.
Ebben a megközelítésben nagy valószínűséggel kimondható, hogy minden egyes forint a civil aktivitásokban felhasználva négy forint közszolgáltatáson belüli elköltésének eredményét képes garantálni. Ez pedig magas költséghatékonyságú szervezettség. Nem szabad tehát szűken mérni a civil aktivitások önkormányzati támogatását.
A legjobban egy civil aktivitás hatékonyságát maguk a civilek tudják megítélni. Ha más közterületeken is létrejön ilyen civil tevékenység, az egyes aktivitások összehasonlíthatóvá válnak. Ha az egyik közterület rendezettsége alacsonyabb szintű, mint a másiké, ugyanakkor több erőforrást emészt föl, akkor ott valami hiba van. Nyilván a feladatok nehézségét súlyozni kell, hisz egy bűnügyi, közrendvédelmi, szociális szempontból fertőzött terület nehezebben rendezhető, mint egy könnyebb rész, de ezek az eltérések a finanszírozási szint jogosságának megállapításánál könnyen figyelembe vehetők, így hatásuk kiszűrhető.
Az önkormányzat közvetlenül nem támogat civil szervezetet anyagi erőforrásokkal. Az éves civil keretet – ez 2012-ben 10-20 millió forint közötti összeg (attól függően hány szereplő kapcsolódik az új rendszerbe), az eddigi összeg sokszorosa – a Józsefvárosi Civil Alapítványnak utalja át ütemezve. A civilek által választott kuratórium tudja a leginkább megmondani, hogy mely civil aktivitásnak mennyi a valós támogatási igénye. Mind az információk, mind a motivációk e grémiumban halmozódnak föl. Nemcsak azért szükséges tehát a civil-pénzek fölötti rendelkezés jogát átadni a civilek által választott önigazgatásnak, mert ezzel biztosíthatjuk politikától való függetlenségüket, hanem azért is, mert ez eredményezi a leghatékonyabb forrásallokációt.
Nos, az anyagi javak biztosítására a rendszer készen áll, a másik, ugyanilyen súlyú elem a közszolgáltatási erőforrások prioritásos hozzáférésének biztosítása.
Egy majdan kialakuló „nagyrendszerben” be kell emelni a közigazgatásba a „főcivilt”, hogy a rendészeti és logisztikai támogatási igények kellő nyomatékot kapjanak. Az önigazgatás tevékenységének kiterjedése, működésének eredményessége függvényében a kuratórium tagjai közül Civilügyi Alpolgármestert célszerű választani. Ő szervezi meg a hozzáférést az önkormányzati erőforrásokhoz, közvetlenül „összedrótozza” a Józsefvárosi Közrendvédelmet a civil aktivitásokkal, azonnalivá téve az erőforrásokhoz való hozzáférést.
Az éves újragondolás lehetőséget biztosít mind az Önkormányzatnak, mind a Civil Önigazgatásnak az önkorrekcióra. Kialakul a civil aktivitások között egyfajta verseny, hiszen a hatékonyan, nagy odafigyeléssel működő civil aktivitások nagyobb elismertséget teremtenek a józsefvárosi civil körökben, valószínűbbé téve az illető civil szervezet döntéshozó fórumokba való bejutását, mely a lobbi erő fokozódásával a sikeres civil aktivitás számára újabb lehetőségeket teremt tevékenységének további kiterjesztésére.
Az alpolgármester kiválasztásában kölcsönös az Önkormányzat és a Civil Önigazgatás kontrollja: a Polgármester csak a Kuratórium tagjaiból választhat. E választási procedúra együttműködésre kötelez, mely nyilván kezdetben súrlódásokkal is jár, ám összhatásában inkább a bizalom erősítésére képes.
A kuratórium évenkénti megválasztása biztosítja, hogy egy civil szervezet se válhasson monopóliummá. Ráadásul az, ha minél többen megfordulnak a Civil Önigazgatás döntéshozatali pozícióiban, önmagában is létrehoz egy tapasztalt civil-vezetői kört. Ők olyan tudásra tesznek szert, mely a civil aktivitások hatékonyságát javítani képes.
 
 
 
 
Dr. Kocsis Máté
 Polgármester
 Józsefvárosi Önkormányzat
 
 
Budapest, 2011. szeptember 3.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://8ker.blog.hu/api/trackback/id/tr493198265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.... ok, én rendbe hozom a teret, ültetek virágot, kitakarítok, de ha 1 ember is elkezd rongálni, akkor én szeretném megbüntetni....
És mi is akadályozta meg a civileket eddig abban, hogy megtegyék, amit mondasz: "a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot"?

Semmi ugyebár. Mi viszont valódi civil pezsgést szeretnénk, látható és kézzelfogható eredményekkel, és nemcsak a vágyakról szóló blogbejegyzéseket.

Ezzel együtt, köszönöm, hogy föltetted, és a hangfelvételt is.
@08.szabogabor: nos, ez megtörtént tavaly. A kerületi civilek stratégiáját a polgi megbízottja, Zentai Oszkár vette át és biztosított mindenkit, hogy eljuttatja a megfelelő fórumokra az önkiben.
Biztos el is juttatta. Valszeg nem esett egybe az önkormányzat terveivel.
Egyébként meg, amit kitettél, az maga a nyolc oldalas anyag.;)
@08.szabogabor: tudom. Ha meg se néztétek, akkor nem tudhatjátok, egybeesik-e vagy nem.
@Lesley: A Zentai Oszkár nem az a típus, aki ha átvesz valamit, akkor azt kidobja. Nem tudom mikor volt ez, de biztos hogy foglalkoztak vele. Én nem, mert kb. fél éve álltam bele ebbe a témába. Részben miattatok;)
@08.szabogabor:

"És mi is akadályozta meg a civileket eddig abban, hogy megtegyék, amit mondasz: "a civilek a kerületben összefognak és több hónapos együtt dolgozás után kialakítják a közös stratégiájukat, amivel aztán megkeresik az önkormányzatot"?"

Nemcsak hogy nem akadályozta meg őket semmi, hanem csináltak is ilyet, minden esetben az önkormányzat közreműködésével. A terület önkormányzati felelőse Takács Gábor alpolgármester, a hivatal részéről a kapcsolattartó Varga Katalin jegyzői referens, a kimondottan civil stratégiai projektben az önkormányzati partner Zentai Oszkár tanácsnok volt akkor. A Local Agenda 21 tudtammal a MNP részprojektje volt, EU-s előírás. A 2010-es civil stratégia pályázati pénzből, a ZöFi és a Nap Klub koordinálásával készült. Mindkettő elkészítésében sokan működtek közre, és az önkormányzat kiemelt partner volt.

Pongyolán írtam, ha valaki tud és akar, majd kijavít. Arról csak anekdotikus információim vannak, hogy ki milyen motivációval vett részt, és milyen színvonalúak az anyagok, de meg lehet őket nézni, lehet véleményezni.

A józsefvárosi civilek egyébként - idézőjellel és idézőjel nélkül is - teszik a dolgukat. Hol tud róluk az önkormányzat, hol nem, hol akarnának egymástól valamit, hol nem, hol együttműködnek, hol konfliktusba kerülnek.
@08.szabogabor: köszönjük! Tavaly nyáron volt, felraktam, belinkeltem.
@08.szabogabor:

Látom, Lesley már említette az egyik programot.

Nem, tudtommal sokkal komolyabb követelményeknek kellett megfelelnie az önkormányzatnak a civilekkel közösen végzett stratégiai tervezésben, mint amire ön utal. (Nem csak az MNP kifejezetten részvételi jellegű programjaiban, hanem általában is.) Csak azt tudom, hogy stratégiai illetve operatív szinten Takács Gáborra, illetve Varga Katalinra bízták. Az ebbéli működésüket én nem tudom megítélni, a velük együttműködő civilektől csak anekdotikus információkat hallottam.
Ebből is látszik, hogy én sem tudok mindenről;)

Majd utánajárok, és ha vannak benne a stratégiával összhangban lévő elemek, azt beépítjük.
@08.szabogabor: az a veszély eddig sem fenyegetett, hogy mindenről tudsz :p

Olvasd el, bátran - bár előbb kellett volna, jobb később, mint soha.
@Lesley: vajdapeter nevezett valamelyik nap mindenesnek, arra utaltam, hogy eszerint téved...

A stratégia szelleme meg ismereteim szerint az országban egyedülálló. Olyan civil anyagokat olvasgattunk, amiknél fölmerült a gyanúja, hogy hasonló megközelítésmódúak.
"Civilvárosról" első olvasatban:

Érdekes. Nem tudom, hogyan fog működni. Szociológiailag és szervezésileg számos kérdést felvet, amin nem tudom, maguk a készítők gondolkodtak-e eleget.

A munkaigényes, társadalmi kapcsolatokat mozgósító közterületi feladatok lényegében kiszervezése szokatlan. Ami sikeres társadalmasítási programokról tudok, az a hivatásos intézmények társadalmi kapcsolatait erősíti innovatív formákban. Tehát ők szervezik a dolgot, a társadalmi részvétel ezen belül van. A "civilváros" közterületi koncepció éppen fordítva megy: kiszervez, és ehhez ad át erőforrásokat.

A kerületben talán a szomszédsági rendőr program volt, illetve lett volna hasonló. Érdemes volna önöknek egymás között, és nyilvánosan is megbeszélni, mi annak a külföldi modellje, mit akartak itt, mi sikerült belőle, mi nem, és miért. Sokat lehetne belőle tanulni ennek a koncepciónak a szempontjából is.

A XIII. kerületben tudtommal a lakóházak közötti parkok fenntartását szervezték ki hasonló módon. Nem tudom, ők módszeresen elemzik-e ennek tapasztalatait, ami lehetővé tenné, hogy más is tanuljon belőle. Személyes forrásból úgy tudom, hogy jellemzően zsebkendőnyi területeket vállal el egy-egy társasház. Ahol kicsit nagyobb összefüggő parkrészeket vállalnak, és a nem eleve adott közösség szervezése is szükséges volna, ott nagyon megnehezül a feladat, inkább kudarc, mint siker.

Mivel ugye a tematikát az önkormányzat jelöli ki, csak jelzem, hogy a MNP egyik jelentős eredménye, ugyanakkor az állandó kerületi intézményeknek (a magyarországi pedagógiai tudásokhoz képest is) a hiányossága a gyerekekkel kapcsolatos innovatív programok voltak. Itt, ha jól értem, ilyesmi nincsen. Még egyszer, nyilván azt csinálnak, amit jónak látnak, de ha ezt más sem csinálja, például maguk az iskolák, akkor hiányozni fog. Hogy pedig az iskolák csinálják-e, az külön vitakérdés.

A civil szószólói monopóliumok kialakulásának korlátja, a civil kompetenciák szétterítése és erősítésének a szándéka nagyon tetszik. Az ezzel kapcsolatban túl hamar felvázolt intézményes masinériát viszont súlyos aránytévesztésnek tartom. Szerintem először a "megrendelő", finanszírozó, dizájner próbálja ki, hogy mi működik abból, amit elképzelt. Vonja le a tanulságokat, esetleg ne fogadja ellenségesen, ha mások is levonják. Aztán gondolkodjon komolyan bármilyen szofisztikáltabb intézményes rendszerbe betenni a dolgot.

A rendészeti és kontra-hajléktalan tematikával való összekötést nem biztos, hogy megveszi a célközönség. Ki azért nem, mert önmagában nem tetszik neki. Ki azért nem, mert a rendészeti tematika éppen azért tetszik neki, mert háríthatja a saját aktivitást. Érdekes, hogy a kontra-hajléktalan témában eddig gyakorlatilag semmi nem derült ki arról, hogy a dizájn részeként mit akarnak fejleszteni a saját és partner hivatásos intézmények együttműködéseiben. És_ezzel_összehasonlítva_is_komplett elképzelést dolgoztak ki a rendészeti kontextusban való lakossági bevonás intézményrendszerének kialakítására.

Ebben úgy tűnik, hasonlóan gondolkodnak hivatásos politika, szakintézmények, civilek kapcsán. Az egyes tevékenységek világos leosztása, "kiszervezése", és azon belül önálló feladatmegoldás. Ehhez képest kevés erőfeszítést látok az egy tematikában érintett szereplők rendszeres együttműködéseinek szervezésében. A jó kiszervezés szerintem is jó, de sok fontos témában nem működik, és összegabalyodott szereplők együttműködésre bírása a fő sikertényező.

Összegezve a javaslatom: pilotok (próba-programok),_és_azok alapos megfigyelése és megbeszélése (amit nem szoktak, viszont hajlamosak megsértődni, ha mások csinálják). Ha elég nyitottak, adaptívak, türelmesek, akkor fordulhat jó irányba.
@vajdapeterutca: Stratégiai fontosságúnak tartjuk ezt a témát, úgyhogy őszinte kíváncsisággal, figyelemmel, türelemmel és higgadtsággal állunk hozzá.
„Rendetlenség-érzet” és anarchia: a rendhez nem elég a rendvédelem szervezete, létszáma és kapacitása, és annak növelése. A helyi lakossággal való együttműködés nélkül nem megy – akkor sem, ha minden sarokra jut egy rendőr, vagy közterületes. A helyi lakosság pedig semmi motivációt nem fog érezni az együttműködésre, ha a helyi hatalom semmibe se veszi. Erre jó példa az, hogy a propaganda harsogja a prostitúció kiszorítását – de mivel vannak olyan városrészek, amelyeket semmibe vesz a Körzetvezetőség, és egyúttal az itt/ott élőket is; hát úgy is marad, ahogy gettó lett – és a prostik is szépen visszaszivárognak. Például az Illés-Kőris-Práter kereszteződésébe, vagy épp az Üllői út-Bókay János utca sarkára (a Gyermekklinika előtt), az Illés-Korányi sarkára, netán a Diószeghy utcába. És nem is nagyon fogják erőltetni a helyi lakosok az ilyen irányú bejelentéseket, miután n+1 alkalommal megtapasztalták, hogy mind a yard, mind a Körzetvezetőség semmibe veszi őket. És egy ponton túl kialakul az a téves képzet, hogy a „rendvédelem” nem értük, hanem ellenük van. Ezt a téves képzetet számolta fel valamilyen szinten a szomszédsági rendőr program a Magdolna Negyedben.

Ahogy jól látható az éles határvonal, ami mentén megoszlanak a városfejlesztési források felhasználásai. A Palotanegyed és a Tisztviselőtelep fejlesztésére dől a lé, a Corvin Sétányba és a Magdolna Negyedbe csordogál. És van egy „homályzóna”, ahová még a szükséges hibaelhárítás szintjén sem jut „építési erőforrás” (legfeljebb a kampányígéretek időnkénti polgári összehazudozása) – konkrétan a kerület azon része, mely az Orczy út, illetve a Leonardo – Práter – Illés utca – Kálvária tér közötti rész (lásd: Szigony Negyed); valamint Kerepesdűlő. Úgyhogy ITT fizikai városfejlesztés egyenlő a nullával – akárcsak a Dankó – Szerdahelyi – Dobozi – Baross utcák között. Továbbmenve: a korábbi város-rehabilitációs projektek miatti kiköltöztetések tovább katalizálták a Szigony utca-Orczy út, illetve a Lujza utca és környékének gettósódását. A Körzetvezető által kívánt „polgári városrész” úgy tűnik, véget ér a Leonardo-Szűz-Tavaszmező-Nagyfuvaros-Luther utcák vonalában, illetve a Tisztviselőtelep határainál. Csak remélhetjük, hogy a Teleki tér rendezése nem egy parasztvakítós kampányjellegű presztízsberuházás a FIDESZ és Kocsis körzetvezető fényezése érdekében.

A másik probléma az, hogy ránézésre a Körzetvezetőség MINDEN társadalmi problémára KIZÁRÓLAG rendészeti megoldást alkalmazna, illetve KIZÁRÓLAG kriminalizálná a számára kényelmetlen (vagy épp a FIDESZ és a Jobbik által gyűlölt) társadalmi rétegeket és kisebbségeket (és az ellenvélemény megfogalmazását is). Helyes lépés az, hogy a Főváros a szociális problémáit ne jellemzően Józsefváros területére akarja „deponálni”. Az egy másik történet, hogy amikor EZT merészeltem mondani vagy fél évtizede, akkor az SZDSZ-es alpolgármester, illetve polgármester szó szerint lenácizott. De ennek a teherelosztásnak nem tökéletes megoldása a kizárólagos kriminalizálás. És majd a jövő megmutatja azt, hogy mely hajléktalanellátók maradhatnak a kerületben (és milyen feltételekkel), illetve kiknek kell takarodniuk – és ez milyen (motivációjú) kerületi döntés következménye lesz.

A „rend” pedig könnyebben fenntartható lenne, illetve könnyebben felszámolható az anarchia érzése, ha a rendvédelem (akár a Rendőrség, akár a Józsefvárosi Rendészet) komolyan venné és regisztrálná a lakossági bejelentéseket; és jobban látható lenne a jelenlét. Az anarchia és a „rendetlenség-érzet” megtapasztalásához például elég kimenni a Klinikák metróállomáshoz hétköznap napközben. Vagy megcsodálni a „gyomsövényt” a frissen felújított, és szalagátvágással átadott út mellett a Dankó utca Kálvária téri szakaszán. Vagy épp a Szigony utcában a Tömő és az Apáthy utca között. Illetve a spontán szemétlerakatokat az Apáthy u. 6 szám alatt, vagy a Bókay és Szigony utca között – a Corvin Sétány nyomvonalán. Netán ha a Szigony Negyedben felszerelt térfigyelők valóban működnének is – mert a közterületeken történt cselekmények nyomán született feljelentések egy jó része azzal ér véget, hogy „semmi nem bizonyítható, az elkövetőt nem találjuk, mert az érintett kamera épp ott és akkor nem működött”. És innentől kezdve az érintett területen sértetté váló lakos nem fogja megtenni a sérelmére elkövetett cselekmény miatt a feljelentést – aminek egyenes következménye lesz egy szép victimológiai látencia is; illetve bűnözői csoportok ismételt megjelenése és megtelepedése is.

A JCÖ-ről meg annyit, hogy olybá tűnik, hogy egy olyan cenzorszerv, mely az anyagi források odaítélése okán akarja gyomlálni a civil szervezeteket; lehetőleg kiirtva azokat, melyek netán a Körzetvezetőséggel, és Kocsis körzetvezetővel szemben merészelnek ellenvéleményt, kritikát megfogalmazni. És elég nehéz elhinni az együttműködés ígéretét attól a politikai erőtől, mely szakmai és politikától mentes kérdésekben sem képes/hajlandó együttműködni az ellenzékkel – illetve előszeretettel kriminalizálja azokat, akiket politikai ellenfeleinek vél.

Aztán jöhet Kocsis körzetvezető patkánypártból átigazolt bértrollnoka, és benyöghet egy zöldpardon-t… illetve érkezhet hülyézni a klónelődje is. "Oszt jónapot".
@Frigyesmester: Csécsei és Demszky, illetve Takács és Demszky között éppen azért nem volt soha jó viszony, mert amit csak tehettek, megtettek azért, hogy ne a kerületbe rakjanak minden szocproblemet.

Mindkét kerületi személy gonolkodásmódját, tetteit ezügyben elég jól ismerem, hogy azt mondjam: vagy nem mond igazat "lenácizás" ügyben, vagy megint valakivel összekeveri őket, úgy mint engem a Takáccsal jópárszor.

Én 15 év alatt egyiküktől sem hallottam a náci szót, soha. Bocs.
08.szabogabor 2011.09.04. 20:27:22

Nos, ha valóban MINDENT megtettek, amit tehettek volna, akkor nagyon karcsú volt a teljesítményük. Másrészt most nagyon könnyű Demszkyre ráverni minden balhét - és egyúttal egy jópont a FIDESZ-nél. Majd kíváncsi leszek, hogy Kocsis körzetvezető (a számára sikeres népszavazás után) mennyire mer "keménykedni" e kérdésben mondjuk Tarlóssal, vagy akármelyik nagyobb kaliberű polgármesterrel (pl. Rogánnal) a "nem állandó lakhelyhez kötött szociális problémák" (pl. hajléktalanellátás) kérdésében.

És nincs tévedés: nem keverem a kérdéses patkánypárti politikusokat, különösen nem a "herrező" Takácsot - és nem maga hallgatta ott és akkor azt a jelzőt; és akkor nem magának szólt. Amúgy még anno régesrégen Koppány polgármester is mondott nekem cifrákat és enyhén szólva nem hízelgő jelzőket, mikor már akkor (!) szóvá tettem, hogy miért a nyóckerbe nyomják be a hajléktalanszállókat és ingyenkonyhákat - és ha már ide paterolják, akkor oldanák meg az ezzel járó járulékos problémákat. Röviden: olyan alpárian és aljasan fogalmazott, mint egy síkbunkó jobbikos.

És az, hogy Demszky meg Csécsei között "nem volt soha olyan jó viszony", ez azért erősen megkérdőjelezhető - különösen Csécsei 1992-2008 közötti polgármesteri idejével; mely erősen egybevág Demszkyével. Valójában 1990-től ebben a kérdésben Józsefváros (SZDSZ-es) vezetése mindig is nyelt egy nagyot, haptákba vágta magát, és vakon "kiszolgálta" a Fővárost. ami eddig tartott, és amire most Kocsis körzetvezető bizony radikális választ kíván adni.
@Frigyesmester: Hálás vagyok Önnek, hogy megosztja velem az elmúlt 15 év kerület-főváros, illetve SZDSZ kontra SZDSZ viszonyaiban szerzett megkérdőjelezhetetlen tudását.

Szerencsére azért párszáz ember ezidő alatt megfordult a józsefvárosi közéletben, akik részt vettek konkrét tárgyalásokon, döntésekben, és aligha gondolják úgy, ahogy Ön. Teccik tudni, a Józsefvárosi SZDSZ-t 15 év alatt háromszor akarta feloszlatni a pártközpont. Biztos azért, mert harmonikusan jó volt velük a viszonyunk, és vigyázállásban vártuk a parancsokat...
@08.szabogabor:

Pár apróság:

- a jelen állapot ismert: Józsefváros kénytelen volt benyelni a Főváros részéről a szociális problémák idedeponálását. És benyelte... eddig.

- a parancsot nem várták, csak épp teljesítették. Akár tetszett, akár nem, mégpedig "vigyázzállásban". Az eredmény ismert - népszavazás lesz emiatt (is).

- a párton belüli civakodások, illetve a kulisszák mögötti csikicsukik egy külön történet, részben városi legendák, részben sosem tudni, hogy miféle személyes sunyiságok is lehettek mögötte. Legyen szó bármely pártról - akár a patkánypártról is.

- a zárt ajtók mögötti egyezkedések, háttéralkuk, pártpraktikák, politikai fortélyok -és azok legendái- qrvára nem érdekelnek senkit. Ami érdekli a Zembereket, az pedig az, amit nap mint nap tapasztal és lát. Jelen kérdésben látja és tapasztalja a hajléktalan-kérdés káros és zavaró mellékhatásait; illetve azt, hogy 1990-től érdemben SEMMI nem történt a probléma megszüntetése érdekében. Még kerületi szinten sem.

- a népszavazáson egyúttal megítéltetik annak a "párszáz embernek" a kerületi ténykedése, illetve a "döntésekben" való részvétele is a népszavazáson. Egyértelmű lesz, hogy hogyan és miképp - egy győztes és sikeres népszavazás esetén. És ez a megítéltetés nem épp pozitív lesz. Meglátjuk, hogy a népszavazáson EZT hogy gondolják a józsefvárosi választók. jó eséllyel nem úgy, ahogy az a "józsefvárosi közéletben megfordult párszáz ember" - és ezt egy győztes népszavazás fogja visszaigazolni.

- az meg én sem eszem meg, hogy a Pártközpont a kerületi szervet pont a szociális problémák Fővároson belüli arányosabb megosztásának kérdése miatt akarta feloszlatni... mégpedig háromszor.
@Frigyesmester: Nekem tökmindegy mit hisz el, és miről. Mikor Önnek néha válaszolok, azt valójában csak Önnek címzem, de az olvasóknak szól. Bár szerintem meg tudják ítélni az Ön motivációját, de azért nem árt, ha a valóságról is értesülnek az Ön fantazmagóriáival szemben...
@Lesley: Na, támasztottál bennem némi lelkifurdalást, hogy nem olvastam a civil szervezetek által írt koncepciót.

Pótoltam a hiányosságot.

Első körben azt gondolom, hogy az önkormányzat-civil kontaktról szóló rész összehangolható, sőt. Szerintem nagyobb mozgásteret kínálunk, mint amit ők szükségesnek ítéltek meg.

A szöveg döntő része a civilek önszerveződéséről szól, e tekintetben is a Civil Önigazgatás sokat fog segíteni az abban foglalt problémák megoldásában.

Jó anyag, nyilvánvalóan más megközelítéssel és súlypontokkal, de messze nem befogadhatatlan.
én pedig abban a reménykedtem,hogy a kulcsmásoló tíz milliós hasznából egy leves konyhát nyit a kerületben, sőt évek óta lakatlan házakba hajléktalanok költözhetnek, akik pszichoszociális rehabilitációs program keretében szociális munkások segítségével esélyt kaphatnak az új életre.
Egy hajléktalan ellenáll, ha környezetét rendbe akarják rakni.

csodálkozom,hogy Tarlós Pityu szövege a radikalizálodó hajléktalanokról hiányzik.Egyébként lehetne színesíteni a kerületi programot, pl mint ahogy a Londonban vagy a kisebb várásokban szokás a polgármester nyitja meg a Pride-ot,és ehhez Kocsis Máté szép példát mutathatna.
tömegesen ideirányított menekültek

szép, alanytalan mondat,demagóg is,pont a fülkeforradalmároknak való:) veszély felnagyítása,és az erkölcsi és fizikai környezet romlásának viziója:)
Visszatérve az eredeti témához: a civil szektor eredendően kritikus, általában nem a mindennel elégedett emberek szerveződnek csoportokba. Egy politikus a civil szervezetektől hiába vár vállveregetést, dícséretet. Aki emiatt frusztrációt érez, az nem menjen politikusnak, politikai tanácsadónak.
Ennek a frusztrációnak a terméke ez a dokumentum (ami persze szavakban forradalmi vívmány).

A kerület legtöbb aktív civiljét nem féltem attól, hogy "betörik". Létfeltételeik akkor sem nehezednek, ha nem lépnek be a "kerületi együttműködés" "nagyrendszerébe" (maximum megtapasztalják az "ellenzéki" létet, mint én, és a Józsefváros újság nemcsak az LMP-ről írogathat baromságokat, hanem róluk is). Persze ki fog fejlődni egy új civil rend pénzzel, eszközökkel, furkósbotos közteresekkel, helyi médiával, fizetett vezetővel a háta mögött, folyamatos konfliktusban a régiekkel. Annyi pénz viszont nem lesz a rendszerben, hogy sok minden kinevelődjön belőle. Mindez addig, amíg nem jön egy újabb forradalom (vagy svájcifrank erősödés).

Mellesleg: az anyag roppant nagy hiányossága, hogy tematizálja és leszűkíti a támogatott civil tevékenységeket a közrendre és a köztisztaságra (ha nem is taxatíve, de erős érzékeltetéssel). Vajon mi lesz a más területeken működő szervezetekkel? Oktatás, közlekedés, környezetvédelem, várostervezés, -rehabilitáció, helyi értékvédelem, szociális ellátás?
@jt: Ez most a savanyú a szőlő, vagy a dögöljön meg a szomszéd tehene is projekció, képviselő uram?;)
@08.szabogabor: Ez egy jóslat. Térjünk rá vissza pár hónap múlva.
@jt: Visszavonulásnak elfogadható...
@08.szabogabor: Lényegre: mi lesz a nem utcasöprő és nem hajléktalanpateroló civil szervezetekkel?
@jt: Egyébként meg, hogy az olvasók is értsék miről is van itten nagyba szó...

A Te pártod (LMP) országos és helyi stratégiája a civilek lenyúlására épül. Aktivistátok igen gyéren akad, szakértőből, pláne reálterületiből is igen pocsékul álltok.

Gyakorlatilag azt csináljátok, amit 10 évvel ezelőtt minden párt: édesgetés, toborzás, lenyúlás, kiszipolyozás, magárahagyás, süllyesztő.

A többi párt már rájött, hogy ez kontraproduktív, így egyre kevésbé teszik magukévá a megmaradt civileket.

Ha valaki megnézi a "Lehet Más a Világ" honlapot, könnyen beláthatja, hogy milyen taktikát játszotok.

A civilstratésgia kialakításánál fontos szempont volt, hogy valóban szabadon engedjük a civileket, és csak az önkormányzattal kelljen együttműködniük, párttal, konkrét vezető emberrel ne. Ezért van az, hogy saját maguk oszthatják szét a pénzt, ezért van az, hogy saját hivatali vezetőt választhatnak, ezért van az, hogy direktben használhatják az erőinket.

Ezt hívják önkorlátozásnak. Ez a stratégia persze nektek nem kedvez, mert ha beválik - ami igen valószínű - akkor máshol is átvehetik a módszertant, és vége a lappangó nyomulásotoknak. Ha a civilek maguk dönthetnek a lényegi pontokon, akkor kiröhögnek titeket, mikor házaltok náluk, ugyanis épp úgy nem lesz szükségük rátok, mint ránk, és ez így van jól.

Úgy gondolkodtok, mint egy igazi szélbalos zöldegylet: szakszervezetek, civilek, oszt hadd szóljon. Ez a társadalom ezen már túl van, és segítünk abban, hogy minél gyorsabban el is felejtse ezt a módszert.

A Zöfit is jól kinyírtátok. Felhasználtátok őket, beédesgettétek a jelöltjeitek sorába, kopogtatócetlit gyűjtettetek velük, ám az okosabbja ezt átlátta és lelécelt. Csak az a baj, hogy nemcsak veletek lett tele a hócipőjük, hanem a "civilezéssel" is. Ugyanis mire a Kesztyűgyári csereberés sztori kialakult, már valósan nem is léteztek. Szép, hogy ránk akartátok húzni, de a szétverésük a Ti saratok.

Szóval pontosan tudtuk előre, hogy neked biztos nem fog tetszeni. Ám szerencsére a civileknek szól, nem a politikusoknak...
@08.szabogabor: Elég lyukas ez a szita, elég átlátszó:
"csak az önkormányzattal kelljen együttműködniük, párttal, konkrét vezető emberrel ne"
Navajon pont az önkormányzat az a hely, ahol nincs megkerülhetetlen "konkrét vezető ember". No comment.
A kulcsszót meg kimondtad: "ha beválik". Na ebben nem értünk egyet.
A vak is látja, hogy a koncepció szerint az a jó civil, aki hasonul, az nem jó, aki kritizál. Csak az a kérdés, az hogy várható el egy szervezettől, hogy sose változtassa a véleményét? Az már nem civil szervezet, az már vazallus, holdudvar...

Az meg már teljesen rossz, ha a pénz miatt van szüksége egy civil szervezetnek ránk (vagy bármely más pártra). Ha nincsenek közös célok, semmit sem ér az egész.

Azt meg hadd ne kommentáljam, hogy mi nyírtuk ki a Zöfit.

ui: a 10 évvel ezelőtti taktika (édesgetés, stb, süllyesztő) most már rohadtul nem működik a Ti pártjaitok áldásos tevékenységének köszönhetően, akik nem tudtak megállni az utolsó lépcső előtt.
@jt:

1. Az SZDSZ-nek nem volt soha jelentős civil holdudvara, itt mellélőttél.

2. Annak azért örülök, hogy a civil nyomulásotokat nem cáfolod, valószínűleg tisztában vagy vele, hogy könnyen bizonyítható...

3. Pedig jó lenne, ha a Zöfiről ejtenél pár szót, ugyanis tényszerűen felhasználtátok őket, és tényszerűen megszűnt a valós működésük, már a Kesztyűgyári sztori előtt.

4. Ha figyelmesen elolvasod az anyagot, akkor láthatod, hogy az önkormányzat normatív célszerűségi kontrollt gyakorol csak. Ha egy civil aktivitás olyat akar csinálni, ami az önkormányzat ismert céljaival egybeesik, és bemutatja, hogy van is rá akarata és ereje, akkor befogadást nyer.

Nem fogunk azért törölni az önkormányzat meglehetősen széles feldatköréből semmit, hogy valakit kigolyózzunk. A politikamentességi kritérium pedig civilnél magától értetődő.

Ha meg már célszerűségi szempontból véglegesítjük a listát, megalakul a Civil Önigazgatás, oszt onnantól nem mi döntünk, hanem ők...

Ha be akarnánk vásárolni a civileket, akkor az összeget megnövelve magunknál tartanánk a támogatások odaítélését, és a logisztikai segítségnyújtást, kineveznénk egy nekünk kedves alpolgármestert.

Ehelyett pont ennek az ellenkezőjét tesszük. Tudom, hogy fáj.;)
@jt: Kedves Jakabfy Tamás Képviselő Úr!

Van itt egy másik téma, és a nyilvánosság ellenőrző szerepét most magam kívánom felhasználni.

A Város Mindenkié csoport akciót indított az üres józsefvárosi lakások felmérése érdekében. Álláspontjuk közismert: minden lakásba hajléktalant...

Kérdéseim Hozzád:

1. Közreműködsz-e abban képviselői jogosítványaid felhasználásával - iratkikérés, iratbetekintés - hogy az önkormányzat adataihoz hozzáférjenek?

2. Támogatsz-e elviekben, illetve a gyakorlatban egy ilyen akciót?

3. Amennyiben a nyilvánosságra kerülő adatok önkényes lakosfoglalásokhoz vezetnek, vállalod-e annak következményeit?

Amennyiben az első kérdésemre a válaszod nemleges, úgy a harmadik kérdést tekintsd tárgytalannak.

Dr. Szabó Gábor
polgármesteri tanácsadó
javítás: lakosfoglalás = lakásfoglalás
@08.szabogabor:
Kedves Gábor!

A Város Mindenkié csoport álláspontja tudomásom szerint egy kicsit szofisztikáltabb annál, mint hogy "minden lakásba hajléktalant". Azzal együtt azonban, hogy hasonló a véleményünk, sajnálatos módon a csoport nem működik együtt velünk.

A harmadik kérdés témájában van elsősorban hozzáfűznivalóm: az önkormányzathoz eddig szinte kizárólag statisztikai jellegű adatkéréssel fordultam. (Várom a kivételeket, ha vannak.) Azt nem értem, hogy a fészkes fenébe vezethetne önkényes lakásfoglaláshoz egy statisztikai adat (mondjuk, hogy százhuszonhat vagy ötszáznegyvenkettő üres önkormányzati bérlakás van) önkényes lakásfoglaláshoz? Ez a kérdés egyesegyül arra jó, hogy az LMP (és a saját) tisztességes szándékát összemossa valami feketíthetővel, kriminalizálhatóval. Ezt pedig a leghatározottabban kikérem magamnak, jöjjön akár a római pápától, akár a polgármester tanácsadójától.

Az első két kérdésre a konkrét szervezettől elvonatkoztatva általános érvénnyel: közérdekű és közérdekből nyilvános adatok esetében támogatom azoknak azon helyekre történő eljut(tat)ását, ahol a legtöbb társadalmi hasznot hozzák. Sőt mi több, az LMP választási programjában szerepel az aktív adatnyilvánosságra való törekvés, azaz hogy a közérdekű adatok kérés nélkül automatikusan legyenek nyilvánosságra hozva, ne kelljen kikérni sem azokat.
A nem nyilvános adatokkal kapcsolatban természetesen ellentétes a helyzet.

Teccikérteni: " a jogszabályokat megtartom és megtartatom". Az adatvédelmieket is és a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozóakat is.
@jt: Megnyugtató a válasz. Nem is lett volna ilyen kérdésem, ha anno az Új Szemlélet Csoport performanszán is hasonlóan egyértelmű és a képviselői eskühöz hű magatartás nyilvánult volna meg az ott megjelent képviselőktől...
@08.szabogabor: A Lehet Más a Világ (lmv.hu) nem az LMP oldala, nincs köze hozzá.
@iii: Hát persze. Nyilván azért is talált ide, az isten háta mögötti kerületi blogra ily gyorsan, mert nem szólt az LMP. A Zöfi se volt LMP-s ugye? Vagy talán kérdezzük meg erről Bálint Mónikát?
@08.szabogabor:

A civilek viszonya a pártokhoz nem lesz olyan fehér-fekete, mint amilyennek látni akarják, vagy úgy tesznek, mintha látnák.

Már mondtam, hogy szerintem a régi illúziók és önbecsapások sem feltétlenül érvényesek. Részben mert változnak az egyéni szereplők és a generációk, részben mert máshogy oszlik el a hozzáadott érték forrása, és persze azért is, mert más a politikai felállás.

Például lehet kommunikálni pártokkal anélkül, hogy a civil pártszakértő lenne. Persze nem kitüntetetten eggyel, hanem mindegyikkel. Már amelyik persze akar, amihez kell egyfajta nyitottság.

Például ölthet egy párt olyan jelleget, amely nem (vagy nem csak) lenyúl addigi civil kapacitásokat, hanem egyfajta ernyőt nyújt föléjük. Úgy tudom, az LMP-ben voltak ilyen elképzelések, és úgy hallom, hogy nem ebbe az irányba mennek. Lehet, hogy ez a professzionalizálódás. Mindenesetre pártok sokféleképpen képzelhetik el a bázisukat, és így a bázis kötődése is sokféle lehet. Nincsenek örökre beragadva a fogalmak.

No és praktikusan, egy új párt nyilván a civileket (is) nyúlja le, általában és itt és most. De hát ez miért baj? Hasonlóképpen, hogy Szilágyi Demeter HÖK-ös volt, ami köztudottan politikusnevelde, miért volna baj? A lényeg a minőség, a Szilágyi Demeteré, vagy a Bálint Mónié.

Például ano Pataki Tamásnéval (a tisztviselőtelepi civil egyesület volt elnöke, SZDSZ-jelölte képviselő, a vajdapéterblog indulásának egyik "okozója") nem az volt a gond, hogy civilből lett pártjelölt, hanem az, hogy a megfigyelésem szerint nagyon félt az akkori polgármestertől és a hivatal erős emberétől. Nem civilként is lehetett volna autonómabb tőlük, és civilként is mutatkozhat függőnek.

Ha felmerült Bálint Móniban, hogy a helyi politikában kipróbálja magát, indult volna civilként? Indulhatott volna, de a magyar politikai életet felfalták a pártok. És melyik más pártban indult volna?

Meg fognak lepődni, hogy ha működik a koncepciójuk (őszintén szólva meglepne több ok miatt, ha működni tudna, de meglátjuk), akkor némely civilek a hivatásos politikában (=valamelyik pártban) kötne ki?

Ez álprobléma, habverés szerintem.
@vajdapeterutca:

Ámde nem is ezért írtam, hanem hogy nézze meg, miket kommenteltek a polgármester fb-oldalának civilügyi bejegyzéséhez. Illetve hogy miket töröltek onnan.

Ez az egyik ok, ami miatt meglepne, ha működne a koncepció. Olyan erősen és olyan irányban akarják kontrollálni, ami nem fog menni, és szerintem értelmes sem volna.

Ha van szűk keresztmetszet, az szerintem a közügyekkel való foglalkozás képessége és motivációja. Akár fizikai aktivitásról, akár gondolatokról van szó. Legalábbis az olyan, amely nem csak négy évenként és nem is csak egy csoport tagjaként (vagyis potyautazásra alkalmas módon) teszi ki magát megmérettetésnek, hanem rendszeres kontrollt és visszajelzést vállal maga fölött.

Ehhez képest az, hogy egy új párt rekrutációján rugóznak, vagy hogy az (a szerk.) által disszonánsnak tartott hozzászólásokat törlik egy nem túl élénk forgalmú fb-oldalon - hát, szerintem nem nagy lényeglátás.
@vajdapeterutca: Az egész stratégia alapja egy nulla bázisú tervezés.

Tudomással bírunk az általános politika-civil viszonyokról, tudomásul is vesszük, ám úgy döntöttünk, hogy nem csiszolgatni, reformálni fogunk, hanem beköttetünk egy üres lapokból álló könyvet, megírjuk annak az első fejezeteit, oszt lássuk mi lesz.

Érdekes az országos sajtó viszonya az ügyhöz. Csak a maximális terveinkben szerepelt az, ami történik. Gondoltuk, és tettünk is érte, hogy néhány ponton átüssük a bekerülési limitet, de a gyűrűző hatás a soxorosa a várakozásnak.

Egy közepesen érdekes téma tárgyában kiadott sajtóközlemény sorsa általában az, hogy pár portál átveszi egy az egyben, páran még esetleg azt továbbgördítik egy lépéssel, és elhal. Beleírni, megérteni, értelmezni, saját nyelvre lefordítani és úgy utánközölni nem szokták.

Ehhez képest rengeteg az utánközlés, és sokan fölfedezték benne az újdonságot, ekként a szöveg önálló életre kelt, formálódik, átértelmeződik.

Kurrens téma lett, és nem miattunk. Azt hiszem, egyelőre semmi más dolgunk nincs, mint várni a továbbgyűrűzést, ugyanis a koncepció láthatóan "átitja" a publikumot, és rengeteg másodlagos, harmadlagos körben válik témává. Mondhatni: mémesedik.
@08.szabogabor: Össze-vissza beszél. Először is miért gyorsan? Másodszor mi köze ennek az LMV-hez? Azért találtam ide, mert kerestem, mit írnak az LMP-ről.

A Zöfi nem tudom mi. Nyilván vannak mindenfele LMP-szimpatizánsok, sőt tagok is, ezek különösen sűrűn vannak a zöld jellegű civil szervezetekben. És? Mi ezzel a gond? Egy párttag nem lehet civilszervezet tagja? Az LMP pont azért (is) alakult, hogy a civil kezdeményezések jobban beleszólhassanak a politikába.
@iii: Hát persze. Csak azt tessen először eldönteni, hogy az LMV nevében jön-e be cáfolni az LMP-vel való kapcsolatot, vagy LMP-aktivista - ld. utsó hozzászólása...

Mindig ez a baj a kettős identitással: ha túl gyorsan kell váltogatni a szerepeket, összekeverednek. Mint jelen beírásoknál, Önnél...
@08.szabogabor: Nem keveredik itt az égvilágon semmi, csak az Ön fejében. Az elég szomorú, ha csak pártkatonaként képes viselkedni. Akárhány identitásom lehet, attól függően, hogy hol vagyok. A bélyeggyűjtő-körben nyilván nem az LMP-t képviselem. Sőt, most se az LMP-t képviselem, hanem a magánvéleményemet. Amikor az LMP-t képviselem, azt külön közlöm majd.

Ha valaki prominens képviselője egy pártnak, akkor persze nehéz civilként szerepelni, de ez az emberek többségét nem érinti.
Ön most nem velem vitatkozik, hanem a szervezetelmélet alaptéziseinek egyikével: nem lehetséges két olyan szervezet, melynek céljai, és érdekei mindenben azonosak. Így aztán egy kettős identátú pógár bizony kényszerülhet döntési helyzetbe - ld. az aprócska történelmi példát, hogy Erzsébet anno miért is hozta létre az anglikán egyházat.

Törvényszerűségekkel meg kár vitatkozni. Szerintem a civil meg a politika nem összeférhető. Az LMP szerint igen. Mi elmondjuk, hogy ennek milyen veszélyei vannak, elméletben és a növekvő számú gyakorlati példákon keresztül, oszt majd a nép, meg a civilek eldöntik, mit gondolnak erről.
08.szabogabor: Azért az ember szerepeinek sokasága simán okozhat többféle szervezeti tagságot. Szerintem meg a (párt)politika önmagában, kifelé figyelés nélkül életveszélyes:) (És hogy magyarázzam is: gyakran végletesen egyszerűsítő érdekek, gondolkodás, érvelés) Ugyanolyan sarkos, mint az Ön megfogalmazása.
@bizottsagiirnok: A döntéshozatal szükségszerű velejárója az egyszerűsítés. Mikor Albert Einstein kocsiba ült, és az út kettéágazott, akkor ő is éppúgy elfordította egy egyszerű cselekvéssel a kormányt valamelyik irányba, mint a Berkeley takarítónője tette volna...

Ne keverjük össze az élet bonyolultságát a döntéshozatal alternatíva-képzésével. A politikai lét és a civil lét érdekei nem esnek egybe. Ha gondolja, írok erről egy rövid tanulmányt, de azért aligha van erre szükség.

Politikába való bekapcsolódásom előtt egy évtizedig különböző civil aktivitásokat szerveztem és vezettem, van saját tapasztalatom az eltérő érték és érdekrendszerről.

Egy civil ne legyen politikus, egy politikus pedig ne legyen civil. Ez sokkal egészségesebb, mint a mostani magyar viszonyok.