Ezt nem hiszem le! Alig telt el pár hónap a bírósági ítélet óta, amely kimondja, nem lehet mélygarázst építeni a Múzeumkertbe, mert felette csak 60 centi föld marad, amibe nem lehet fákat ültetni - így viszont megbomlik a lombegység, és a Kiskörúton belül ez a legnagyobb zöld felület; és mégis, újra akarnak föld alatti parkolót. Információim szerint egy 40 férőhelyes garázs épülne a kert alá.
Egy nagyon szépen csomagolt pályázat - de csak a fizetős részében van benne.
A Levegő Munkacsoportot megkérdezve - ők voltak azok, akik végigvitték az előző tervezés meggondolatlanságát a bíróságokig - azt válaszolták, hogy nem is lehet oda az önkormányzat nélkül építeni semmit, hiszen a Fővárosi Közgyűlés 1806/2007 (XI.29.) Határozata alapján a MNM kert területén a beépítés megváltoztatása csak külön Kerületi Szabályozási Terv alapján történhet. Ilyen megkeresés viszont nem érkezett a kerülethez.
Rafkóság van a dologban, bizony. Csak nem gyorsan kell megint elkölteni egy rakás pénzt?
A civil szféra sem tétlenkedik, gyorsan összeszedték kérdéseiket, és feltették azt a Múzeumot irányító felettes intézményének, a Hiller Pityu vezette Oktatási Minisztériumnak.
Dr. Vígh Annamária
az Oktatási és Kulturális Minisztérium
Közgyűjteményi Főosztályának vezetője részére
Budapest
Szalay u. 10-14.
1055Hivatkozási szám: 24843-2/2009.
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!Köszönettel vettük pozitív hangú válaszát egyesületünk Hiller miniszter úrhoz eljuttatott nyílt levelével kapcsolatban. Az Öntől decemberben érkezett levél – amelyben jelezte, hogy az idei évben hivatalba lépő új főigazgató „minisztérium által meghatározott feladatai között szerepel a Múzeumkert ügyének megoldása” – megnyugtatott minket arról, minden érdekelt valóban elkötelezett a helyzet rendezése iránt.
Éppen ezért meglepődéssel szembesültünk a Magyar Nemzeti Múzeum által 2010. január 19-én kiírt tervpályázattal, amellyel szemben nagyon komoly szakmai és etikai és valamivel kevésbé súlyos jogi aggályaink fogalmazódtak meg.
Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy levelemet két okból kifolyólag fogalmazom meg Ön és tárcája felé: egyrészt azért, mert a fenntartói jogokat gyakorlóként, a pályázat bírálóbizottságába képviselőt delegálóként nyilvánvalóan sor került egyeztetésre a minisztérium és a Múzeum között, és vélhetően a tárca által elfogadott pályázati kiírás került meghirdetésre. Másrészt: kérdéseimet nem tudom a jelenlegi múzeumi főigazgató felé feltenni, hiszen a pályázat kiírásakor ő még nem volt a Múzeumnak sem közalkalmazottja, sem vezetője, így nem lehetett befolyással a szöveg kimunkálására – azon egyszerűen megállapítható tényről nem is beszélve, hogy a kiírás konkrétan az ő vezetői pozícióját gyengíti és mozgásterét korlátozza erőteljesen.
Az ügyben való tisztánlátás érdekében, kérem, szíveskedjen mielőbb, a pályázati kiírás szerinti bejárási időpontot (2010. február 23.) megelőzően – akár e-mail útján – tájékoztatni az alábbiakról:
1. Miképp lehetséges az, hogy 2009. november 30-án keltezett válaszlevelében még nem említette, nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy alig másfél hónap múlva, 2010. január 19-én a Nemzeti Múzeum – amely fölött a fenntartói jogokat az Ön tárcája gyakorolja – komplex tervpályázatot ír ki éppen azon cél elérése érdekében, amelyet egyesületünk is szorgalmaz és amelyről levelünk szólt? Milyen sürgős indok szólt a pályázat ekkori kiírása mellett?
2. A tervpályázatnak a Közbeszerzési Értesítőben január 19-én történő megjelentetése olyan következtetésekre ad lehetőséget, amelyek alapjául szolgálhatnak azon véleményeknek, amelyek konkrét összefüggést vélnek felfedezni a Kormány döntési moratórium elrendeléséről szóló 1003/2010. (I. 19.) számú határozatának hatálybalépésével. Indokolhatta-e a kapkodó, koncepciótlannak tűnő kiírást a már kihirdetett, tehát ismertté vált, ám csak másnap hatályba lépő kormányintézkedés?
3. Tárcája álláspontja szerint miképpen tud eleget tenni az új főigazgató a minisztérium által meghatározott feladatnak úgy, hogy a tervpályázatot elbíráló zsűrinek a korábbi főigazgató az elnöke és jelenlegi maga még csak nem is tagja ennek?
4. Mennyire tartja etikusnak azt az eljárást, hogy a távozó főigazgató – mintegy meghosszabbítva döntési lehetőségét és befolyásának időtartamát – 10 nappal megbízatásának lejárta előtt ír ki pályázatot, ráadásul saját zsűrielnöksége alatt?
5. A pályázat bírálóbizottságában az Ön meglátása szerint milyen módon és mekkora mértékben érvényesül a fenntartói jogokat gyakorló tárca befolyása?
6. Ön előtt bizonyára ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben nemzetközi és újabban már a hazai porondon is elfogadottá vált a participatív tervezés metodikája. Ön szerint milyen okok szólhattak amellett, hogy a pályázati kiírást nem egyeztették, a bírálóbizottság tagjai körébe pedig nem hívták meg azt a civil szervezetet, amely a Múzeumnak és a Múzeumkertnek is helyet adó Palotanegyed közösségét képviseli?
7. Ön szerint milyen szakmai érvek indokolják a Magyar Nemzeti Múzeum épülete építészeti és a Múzeumkert kertépítészeti felújításának-rehabilitálásnak egy pályázatban való kezelését? Mi indokolja jelen esetben a komplex kezelést?
8. Milyen elvi vagy gyakorlati szakmai indok szól amellett, hogy a közbeszerzési hirdetmény feladásának dátuma (tehát a közbeszerzés hivatalos megindulása) előtt mód nyílt a tervpályázati dokumentáció megvásárlására? Mennyiben tartja ezt jogszerűnek vagy megtámadhatónak?
9. És végül: miképp járulhatott hozzá a minisztérium a közbeszerzési pályázat ilyen szöveggel történő kiírásához, a döntést mely szervezeti egység hozta meg vagy terjesztette a miniszter elé elfogadásra?
Fontosnak tartunk jelezni egy további hiányosságot. A hirdetmény szerint a pályázati kiírás rövid tartalma a Múzeum és a Múzeumkert „fejlesztésének turisztikai célú tervezése”. Információink szerint a témában nem keresték meg a józsefvárosi önkormányzat képviselőtestületének turizmusért felelős tanácsnokát, ami azért is sajnálatos, mert jelenleg zajlik az ő vezetésével a kerület középtávú turizmusfejlesztési és városmarketing koncepciójának kidolgozása, amely értelemszerűen nagyban támaszkodik a Múzeumra és a Múzeumkertre, mint nemzetközi szinten is ismert turisztikai desztinációra. Szükségesnek tartjuk ezért az érintettek kommunikációjának megteremtését.
Tájékozatom, hogy a pályázat részletes kiírását jelenleg véleményezik az egyesület hozzáértő tagjai és a február 23-ai bejárásra elkészül a pályázattal kapcsolatos konkrét szakmai kérdéscsomag is, amelyet természetesen az Ön részére is eljuttatunk.
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület tevékeny részvételével továbbra is támogatni kívánja a Múzeumkert közösségi, lakossági hasznosítását célzó tervek kialakítását. Bízunk abban, hogy az álláspontunk szerint igencsak kapkodva megfogalmazott, kiérleletlen és ily módon félresikerült pályázati kiírás nem fogja ezt akadályozni, ellenben mindannyiunk, azaz a Palotanegyedben élők és itt dolgozók javát egyaránt fogja szolgálni az a megoldás, amelynek elősegítése érdekében megfogalmaztuk levelünket.
Budapest, 2010. február 14.Üdvözlettel:Szűcs Péter s.k.,
elnök
Kíváncsian várjuk a fejleményeket! Nem csak a város szélén lévő zöldet tennék tönkre, de minden talpalatnyit is a városban. Pedig itt alig van.
Miért?
Miért kell a civileknek küzdeni minden egyes fáért, miért nem természetes az, hogy zöldítünk inkább?
UPDATE:
Már az Infórádió is foglalkozik a helyzettel, nyilatkozik a Levegő Munkacsoport és a Minisztérium beruházási osztályvezetője. Már magyarázkodnak...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Melyikben nem lehet kibérelni azt a 40 helyet?
Mondom ezt úgy, hogy számomra a belvárosi málygarázslétesítés elve nem tűnik ördögtől valónak.
Hilleráék is csak a lóvéutalásra várnak. Onnnantól szrank mindenbe. Lásd D
A Roosevelt téri odaláncolásról tudnod kell, hogy nélküle ma nem lennének ott fák! A többi stimmel.
De elég megnézni a Dél-Ötker felújítását, max néhány már ott lévő fát meghagynak, amikor ez egy óriási sansz lett volna (és a közeljövőben utolsó), hogy még néhány kis fát még betuszkoljanak a zsúfolt belvárosi utcácskákba(befértek volna, és minőségi változást hoznának magukkal). Pl. Reviczky, vagy Veres Pálné utca, a fákkal néznek ki igazán szépen... De a zöld ezek szerint nem fontos, szembe mehetünk az európai (és nem csak nyugat-európai) trendekkel. Macskakő, meg (járdán télen életveszélyes) térkő, na az menő.
Amíg a meglévő mélygarázsok is kihasználatlanok, miért építsenek újakat? Van egyáltalán kereslet rájuk piaci áron?
És pár évtized, mire a frissen ültetett fa megnő.
És miért nem egy foghíjtelekre építenek? Csak nem azért, mert az pénzbe kerül, a közterületet meg haveri áron megszerezhetik?
A Roosevelt tér ügyében nincs igazad. A láncolás miatt egy fával sem maradt több. Eredetileg sem akartak csak 20 tiszafát kivágni. A tervek nem változtak a zöldek akciója után, ezeket ki is vágták, és ültettek helyette 40 másikat. A garázs felett 2,5 m földtakarás van.
A tervek semmit nem változtak a tüntetés után. Előtte is 2,5 m földtakarás volt tervezve, és 40 új fa. A tüntetők azt hitték, minden fa ki lesz vágva, ezért tüntettek.
Lehetett volna még a Rókus tér alá építeni, ami a Rákoczi út felől is használható lett volna, de ott is aggodtak a fa miatt és igy az ökormányzat gyorsan lemondott róla.
Utolsó kommentek