Most kezdték vetíteni a 8D című filmet, ami a nyolc éve készült Nyócker 3D-s változata. Az nyilván a véletlen műve, hogy Dopeman, alias Pityinger László, a kerület szülöttje, rapper, s most már az Alternatív Köztársasági Elnök, épp nyolc éve költözött el innen. De nem erről kérdeztük elsősorban.
- Miért és mióta vagy Dopeman?
- Úgy tizenhét éves koromtól. Volt addig is mindenféle hülye rapnevem, de találkoztam egy zenével, az akkori kedvencem, az NWA , és a Dopeman című számával és tiszteletből vettem fel ezt a nevet. Később ideológiát is gyártottam hozzá: a zeném a drog, s ha tetszik, majd visszajönnek érte újabb adagért. Most már az a baj, hogy ugyan fogyasztják a zenémet, csak megélni nem lehet belőle..
- Mit gondolsz a mai droghelyzetről?
- Egy fiatal számára szinte kikerülhetetlen, hogy találkozzon a droggal. Nem ezt kell megakadályozni, amúgy is lehetetlen, hanem, hogy kikerüljön a gödörből. A felvilágosítást és nem a büntetést tartom a követendő útnak kötelezővé tenném például 10-11 éves korban a Traffic című filmet, bár durva, agresszív alkotás. Sokkal többet ad, mint a ráolvasás, meg a fenyegetődés. Az üldözés rettentő pénzeket emészt fel, sokan kaszálnak is így.
- Lehettél volna te is díler, hisz ebben a környezetben nőttél fel
- Szerencsém volt, a szüleim időben jól elverték a seggem, ráadásul megtaláltam azt, amiben tehetséges vagyok, és sikeres lettem.
- A bűnözést és a művészetet elég vékonyka határ választja el egymástól..
- Azért megkérdezném, mi a bűnözés. Itt már jó ideje nincsenek jó fiúk, meg rossz fiúk. Van akiket meg lehet büntetni, és van akiket nem. Nem lepődnék meg, ha mondjuk az Anna bálon a klotyóban épp kokót szívna néhány jólöltözött…
- Két világ határán lavírozol..jól érzed így magad?
- Olykor. De inkább az elégedetlenséget érzem. Valami húz, hajt előre..
- Küldetéstudat?
- Mondhatjuk így is. Bár ezt a szerepet én nem kerestem magamnak. Belehúztak. Én mindig is azt fogalmazom meg, amit érzek, és ott vagyok, ahol történnek a dolgok. Mint egy jó haditudósító. És eddig legalább is arról szövegelek, amit ismerek. Ez nem karrierépítés. Mert, ha én ebből valaha is meggazdagodom, akkor én egy nagy tanár vagyok.
- Megkerestek már politikai szervezetek?
- Sajnos még nem. Várom a Jobbiktól az MSZP-ig a támogatást. Magyar ellenzéktől, magyar pénzt, a pártkasszából…kell egy ilyen ember, aki dühíti őket a pénzükön.
- A himnusz miatt majdnem bírósági ügyed lett.. amúgy vallásos vagy?
- Katolikus. De nem érem be az egyház által diktált dogmákkal.
- Ez mondjuk eléggé kitűnik a szövegeidből. Egy gyóntatópap minimum évekre küldene el bűnbánó zarándoklatra.
- Így igaz. Ellentmondásos ember vagyok. Így nőttem fel. Ott volt a háttérben a családi szeretet, de ott volt az utca is. Ez van.
- Ha egy nap lenne hátra az életedből, mivel töltenéd?
- Mennék a kislányomhoz. De még sok erőm van és elképzelésem. Csak néha, dühös pillanataimban érzem úgy, hogy nem érdemes itt szarakodni.
- Van-e közéleti példaképed?
- Jézus.
- Ez most húsvét tájt különösen aktuális. Március 15-én olyasmit mondtál, hogy a szabadságért érdemes meghalni, de élni is. Jézust megfeszítették az eszméiért…ez várna rád vagy ránk?
- Magyarországon most szar a helyzet. Elég széles a társadalmi merítésem, a szegénytől a nagyon jómódúig. És nagy százalékban teljes köztük a kilátástalanság. Bármennyire is le van nyomva és tompulva ez a nép, előbb-utóbb eljön az igazság pillanata. Ez a rövid távú, önző politika, amit a hatalmi elit gyakorol nem lesz folytatható. Álszent populista dumákkal nem lehet büntetlenül sarcolni ezt az országot a végtelenségig.
- Forradalom?
- Nem tudom mi lesz, minek kell lennie. A mostani hatalom gyakorlóinak a gondolkodását, filozófiáját kéne megváltoztatni. Mert az, hogy kell neki a lové még rendben lenne, ha másokat is engedne keresni, megélni.
- Nyolc éve mentél el a kerületből. Visszajársz?
- Eleinte sokat jártam vissza. Aztán ez elmaradt. Már nem nagyon van miért. Az ismerőseim, haverok, barátok szerte vannak a városban. Engem, zavar a sok kamera, más itt már a hangulat. Amikor a kocsisor létezett, az igen. Annak volt varázsa.
- Ha tehetnéd idehoznád a türelmi zónát?
- A köztársasági elnöki programomban szerepel, hogy haza a külföldön dolgozó lányokkal. Én a Balaton déli partján államosítanék, körbe venném kerítéssel, belépés 21 év felett, engedélyezve lenne a szerencsejáték, a prostitúció, a diszkó, a könnyű drogok és a kokain, tiltva lennének a dizájner drogok meg a heroin . Fellendülne rendesen a vidék, de az ország is.
- A 8D-ben a Rómeó és Júlia története elég fanyar véget ér, ez szerinted a szerelem végét, lehetetlenségét jelenti?
- Semmiképp. A szerelem időnként bekapcsol az ember életébe, időnként meg ki. Ha szerencsés vagy sokáig marad. De mindig feltámad.
- Te most épp szerelmes vagy?
- Igen. Magamba.
(az interjút Piroch Katával együtt készítettük)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Pityinger sem reménytelen 2012.09.04. 21:35:11
Trackback: Eljön az igazság pillanata 2012.04.13. 09:30:01
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek