Kerület vs Főváros

2009.02.08. 17:39

Jó dolog a fejlődés. Tényleg. Főleg, ha egy olyan térségben kezdődik meg (végre!) ami eddig nagyon-nagyon elmaradt. Régi, komfort nélküli lakások a harcokban megsérült házakban, amelyeket az elmúlt 40 (50?) évben senki nem érzett magáénak felújítás tekintetében. Most azonban - hosszú évek huzavonája után - elindult egy nagyfokú rehabilitáció. Egyesek szerint ez többet jelent a városnak, mint a hosszúra nyúló négyes metró építése, de annál azért látványosabb és gyorsabb is.

Igen, a Corvin-Szigony projektről van szó. Sorra tűnnek el a régi házak és helyettük gomba mód szaporodnak az égig érő betonvázak, hogy aztán a kornak megfelelő borítás mögé rejtve emeljék a városrész fényét, úgymond. Rengeteg pénzt emészt ez fel, főleg úgy, hogy a főváros nem tartja be a megállapodást - erről ad hírt a média. Mi is zajlik pontosan a színfalak mögött?

Itt egy remek összefoglaló az IngatlanMagazin hasábjairól a tovább után.

 

A Fővárosi Önkormányzat szerint a VIII. kerület „elsősorban magát okolhatja”, amiért nem kapták meg a Corvin Sétány Projekt rájuk eső – egy hat évvel ezelőtti megállapodásban vállalt – költségeit.
 
Feltételek és summázások

„A Fővárosi és a Józsefvárosi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodás arról szólt, hogy a főváros a Városrehabilitációs Alapból támogatást biztosít a Corvin Sétány projekthez kapcsolódó városmegújító beruházásokhoz. A projekt finanszírozásával kapcsolatban a főváros két feltételt támasztott: évről-évre nyújtson be érvényes pályázatot a kerületi testület, valamint szintén évről-évre járuljon hozzá a Városrehabilitációs Alap fenntartásához” – magyarázza Kovács Mátyás, Budapest polgármester-helyettesének, Ikvai Szabó Imrének a szóvivője.

Kovács Mátyás szerint a fent említett feltételek egyikének sem tett eleget a Józsefvárosi Önkormányzat, így nem is értik, hogy milyen jogon kérnek tőlük pénzt. A polgármester-helyettes szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hat éve született egyezség egy írásbeli megállapodás, nem pedig egy szerződés, ergo annak megszegése eltérő következményekkel jár.

Körbetartozás

A szóban forgó megállapodás értelmében, (a hiányzó 2,2 milliárd forintból) a víz- és csatornahálózat kiépítését, az útburkolatok lerakását, valamint a bontási munkálatokat finanszíroznák. Ezt az összeget kérte számon a napokban a fővároson a projektbe eddig 8 milliárdot pakoló VIII. kerületi önkormányzat. A fővárosnál azonban azt állítják, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat két éve nem fizet a Városrehabilitációs Alapba, holott ez törvény által előírt kötelezettsége lenne (a lakástörvény alapján ugyanis a kerületi önkormányzatok privatizált lakásállománya utáni összeg 50 százalékát kötelesek befizetni ebbe az alapba). „A főváros tisztában van a projekt fontosságával, viszont egyetlen önkormányzat esetében sem tekinthet el a jogkövető magatartástól” – mutat rá a Fővárosi Önkormányzat következetességére Kovács Mátyás, aki ugyanakkor hozzátette: Józsefváros 1996 és 2007 között az egyik legnagyobb „haszonélvezője” volt az említett Városrehabilitációs Alapnak. (A szóvivő által átküldött táblázat tanulsága szerint a VIII. kerület 1 729 626 000 forint támogatást kapott ebben az időszakban, igaz, 1 282 285 000 forintot be is fizetett a Városrehabilitációs Alapba. Szemben például Ferencvárossal, ahonnan 1 140 891 000 forint érkezett a „nagy közös kalapba”, és 8 942 519 100 vándorolt vissza a kerületbe. Ezzel az összeggel Ferencváros kiugróan nagy előnnyel „vezet” a többi kerülettel szemben. A második legjobban pénzelt kerület az V., ide 2 485 482 362 forint érkezett az említett időszakban.)

Ki fizet kinek?

Bár Kovács Mátyás szerint a vita tárgyát képező 2,2 milliárd a CSP teljes költségvetéséhez képest elenyésző összeg, azért a fentiekből is látszik, hogy a kerület 11 év alatt nem kapott annyi pénzt, mint amennyiről most vitatkoznak. Arra a kérdésre, hogy van-e arra esély, hogy a főváros kifizesse a számon kért pénzt a kerületnek – azaz a projektnek – a szóvivő azt válaszolta, hogy „amennyiben Józsefváros eleget tesz a feltételeknek, akkor igen”. A VIII. kerületnek ennek értelmében fizetnie kell, ahhoz hogy pénzt kapjon, hiszen – Kovács Mátyás szerint – csak akkor jogosult pályázni, ha befizet a Városrehabilitációs Alapba. Ez viszont azért tűnik nehézkesnek, mert a kerület pont arra hivatkozva szólította fel a Fővárosi Önkormányzatot az adósságrendezésre, mert már így is „erőn felül teljesítette vállalásait”, és bár elkötelezettek a munkálatok befejezésében, csak nagy nehézségek árán tudják kisajtolni a kerületből a munkálatok befejezéséhez szükséges pénzt.
 
Ígéret szép szó…
 
Megkerestük a két önkormányzat projektcégének, azaz a RÉV8 Zrt. vezetőjét is, aki ugyan egyetértett azzal, hogy a két említett feltétel benne volt a megállapodásban, azt viszont tételesen cáfolta, hogy a feltételek nem teljesültek. „A kerület folyamatosan teljesítette a törvény által előírt befizetéseit 2007-ig, és a 2007-2008-as kötelezettségeit is teljesíteni kívánja. Ennek érdekében kérte az átütemezési tárgyalást 2008-ban a főváros vezető tisztségviselőitől, amelyre még választ sem kaptunk” – állítja Alföldi György, a RÉV8 Zrt. vezérigazgatója. A főváros által hiányolt pályázatokról Alföldi György elmondta: 2005-ben 1 105 000 000 forint támogatásra érvényes pályázatot nyújtottak be, amelynek csak a felét kapták meg. „a főváros ekkor forráshiány miatt nem támogatta a közműmunkákat, de ígéretet tett a következő évi támogatásra”- közölte Alföldi György. Akárcsak 2006-ban, amikor a kerület 400 millióra pályázott, de csak 29 milliót kapott. Alföldi György szerint a Fővárosi Önkormányzat 2007-ben nem írt ki pályázatot, de – az előző évekhez hasonlóan – ígéretet tett a következő évi támogatásra. Összefoglalva 2005-2007 viszonylatban a kerületi önkormányzat 1,5 milliárd forint elnyerésére adott be érvényes pályázatot, és ebből összesen 259 millió vissza nem térítendő támogatást és 255 millió forint hitelt kapott.
 
A rendszerben van a hiba?
 
Ennek tükrében Alföldi György és a Józsefvárosi Önkormányzat továbbra is fenntartja, hogy a kerület lakástörvény alapján befizetett hozzájárulása nem arányos a kifizetésekkel, és a pályázati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a kerület akár csak közelébe kerüljön a befizetéseivel arányos támogatáshoz. Ezt 2008-ban felvetették, mondván 2007/2008-ban 350 milliót kell fizetniük a törvény szerint, és a jelenlegi fővárosi rendeletek szerint az önkormányzat 98 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra tud csak pályázni. „Az önkormányzat ezért 2008-ban már többször is kérte a fővárosi önkormányzatot tárgyaljon a támogatási rendeletének módosításáról”- mondta Alföldi György, aki megjegyezte, a mai napig nem kaptak választ. Kérdésünkre, hogy mindennek ellenére fognak-e pályázni, a vezérigazgató egyértelmű igennel válaszolt, ugyanakkor – vélhetően a hasonló viták elkerülése érdekében – fontosnak tartja a „Lakástörvény kiigazítását, a fővárosi városrehabilitációs rendelet igazságossá tételét”.
 
Nem szólnak bele
 
Tatár Tibor, a beruházó Futureal Development Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, ők nem szeretnének belefolyni a két önkormányzat közötti vitába, ugyanakkor tisztában vannak a kialakult helyezettel. „Tudjuk, hogy a VIII. kerület egy korábbi megállapodásra hivatkozva kifogásolja a támogatások mértékét a Fővárosi Önkormányzattal szemben” – mondta Tatár Tibor, aki hozzátette a kerület jól halad az általa vállalt kötelezettségek teljesítésével és ahhoz, hogy ez továbbra is így maradhasson, fontos lenne, hogy minél előbb közös nevezőre jussanak a vitázó felek – sommázta diplomatikusan a beruházó álláspontját Tatár Tibor. (A megegyezés egyébként legfrissebb információink szerint nem a józsefvárosiakon múlik: egy tegnapi képviselő-testületi ülésen arról döntöttek, hogy a pártsemlegesség jegyében a Fidesz-KDNP, az MSZP, és az SZDSZ képviselőiből álló tárgyalódelegációt hatalmaznak föl arra, hogy ültessék tárgyalóasztalhoz a Fővárosi Önkormányzat illetékeseit.)
 
Kérdésünkre, hogy minden beruházás realizálódik-e a tervezett időpontra, Tatár Tibor azt válaszolta, hogy a jelenleg is folyamatban lévő beruházások természetesen elkészülnek, viszont a későbbre ütemezett épületek – a kereslet csökkenése miatt – csúszhatnak. Azt, hogy mennyit, Tatár Tibor nem tudta megmondani. „Minden az aktuális gazdasági környezettől függ. Most is érezzük, hogy sokan elővigyázatosságból nem vásárolnak lakást, vagy bérelnek irodát nálunk. Nem tudni, hogy a jelenlegi helyzet meddig húzódik el” – mondta Tatár Tibor, aki azért nem panaszkodik, mint mondta a jelenleg épülő lakások szinte 100 százaléka elkelt és az irodák is szépen fogynak.
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://8ker.blog.hu/api/trackback/id/tr87905928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drága Lesley! Mondd, hogy csak vicceltél...
Az első bekezdésben. :(
ERz a folyamat ugyanis szerintem nem fejlődés, hanem a dózer és az extraprofit hatalomgyakorlása. Mind szociográfiailag, mind építészetileg. Félő, hogy ezek az újkori "panelházak" ugyanarra a sorsra fognak jutni 30 év múlva, mint a mostani Szigony lakótelep.
Nem a cél rossz, hanem a minőség és a mennyiség. És a bedobott gyeplő.

_szerintem_
Hat, en a Leonardo-ban lakom, es tudom, milyen hazakat dozeroltak. Az az igazsag, hogy inkabb a dozer dontse ki a hazak falat, mint egyszer valakire raboruljon az ossze-vissza kitamogatott fal.
a 33 volt a legstabilabb és a legszebb az utcában. azért nagy kár
nyoc.blog.hu/2007/08/04/corvin_szigony , de a legtöbb valóban rettenet. meg lehet nézni, a 40 még áll. a legtöbb ilyen volt. sajnos. de a rehabilitációs alap osztásánál kihagynak egy fontos paramétert, mégpedig a "lerongyolódási" tényezőt. ugyanis a főváros egyik kerületet se hagyta olyan mértékben lerongyolódni, mint a 8-at. mondhatni, szándékosan hagyták romhalmazzá és csótányfészekké válni. akkor ezt most az EGÉSZ VÁROSNAK kéne jóvátenni. Józsefváros amúgy sem csak a kerület belügye, hanem Budapest történelmi és kulturális szívéhez és lelkéhez tartozik. az egész város öröksége. ami ott visszahozhatatlanul elpusztíttatik, az a város többszázéves történelme. s ami helyette felépül, az a sekélyes súlytalanság maga, amit az idő szele egy szusszanással le fog fújni. s talán jobb is lesz, mert ezekkel az új épületekkel nem igen lenne mit dicsekedni pár száz év múlva.
@városjáró: igazad van. A 'betonváz' és a 'kornak megfelelő borítás' képviselte az iróniát. Azonban jobb tenni valamit - akár ezt is - mintsem hagyni tovább romlani az állapotot. Pár házért valóban kár, de így utólag már csak siratni lehet, emléket őrizni.
A haladás néha áldozatokkal jár.
Örömködni is lehet, például a Grund nem volt eddig.
;)